Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

•4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 12. SZOJUZ — APOLLO-PROURAM — HOUSTONBÓL Az emberiség javára A houstoni Johnson-központ- ban beszélgető társaim: dr. A. Aldridge, a program amerikai műszaki igazgatóhelyettese és dr. L. Nicholson, az igazgató műszaki segítőtársa. Mind a ketten fiatalok, akárcsak a koz- monautikában dolgozó tudósok zöme. Előre kell bocsátanom. hogy akkor jártam a központban, ami­kor már valamennyi műszaki problémát megoldották. Bekö­szöntött az utolsó szakasz: a közös űrrepülés és űrhajó-ösz- szekapcsolás megszervezésének kidolgozása. Minden pontosan az ütemterv szerint haladt. A houstoni szakemberek igen jó véleménnyel voltak a szov­jet és amerikai kutatók, mérnö­kök, űrhajósok közös munkájá­ról: — Szerintünk az első kísérlet­hez készített kapcsolórendszer teljesen érett konstrukció, amely felhasználható a következő űr­repüléseknél is — mondta Ni­cholson. — Ily módon mai erőfeszíté­seink megalapozták a követke­ző űrkutatásokban való együtt­működést — egészítette ki kollé­gája szavait Aldridge. Megkérdeztem, mi a vélemé­nyük az oly bonyolult és hosz- szadalmas munka részvevőinek emberi kapcsolatairól. — Szívesen mondunk véle­ményt. jóllehet mérnökök va­gyunk nem pedig pszichológu­sok. Az Apollo—Szojuz-program minden résztvevőjének munká­jában, hangsúlyozzuk, nagyszerű kölcsönös megértést értünk el. Kétségtelen: nemcsak olyan mű­szaki szakemberekké váltunk, akiknek gondolatai a közös célért működnek együtt, hanem bará­tok is lettünk. Ügy véljük, hogy ez az űrrepülés bebizonyítja: minden nehézség ellenére közö­sen munkálkodhatnak majd a technika más szféráiban tevé­kenykedő szakemberek is orszá­gaink. az egész emberiség javá­ra. A beszélgetés után elindul­tunk, hogy megtekintsük az Apollo—Szojuz-progt ammal kap­csolatos technikát. Odakint utol­ért bennünket egy fiatalember, -hosszú telexszalaggal a kezében: ■ Stafford és Leonov a közős gyakorlatok közben. (APN—KS felv.) — Nicholson doktor! önnek küldi Husujcv professzor Moszk­vából ! A telexszalag a kérdések özö­nét tartalmazta, amelyekre a Busujev-csoporl választ vár a legközelebbi Houston—Moszkva közötti telefonbeszélgetéskor. A következő rendszer alakult ki: kéthetenként egyszer telefonon beszélnek egymással, közben megérkezik a kérdéslista. Éppen ezért a telefonbeszélgetés megfon­tolt, pontos és tömör. Egy érde­kes apróság: a telefonbeszélge­tést annak az országnak a nyel­vén folytatják, amely adott esetben a hívó fél. Ha már az, információ került szóba, megjegyzem: K. Busujev igen jó véleménnyel volt a do­kumentációkészítés amerikai rendszeréről, amelynél a témákat és altémákat számsorok jelzik. Azt is helyesnek tartotta, hogy a feljegyzések készítésekor az amerikai kollégák nem fordíta­nak túl sok időt a fogalmazás csiszolására. Nem a stílus, hanem a gondolat a fontos. G. Osztroumov (APN—KS) • A közös űrrepülésben résztvevő Szojuz parancsnoka, Alekszej I.eonov ugyancsak elfoglalt családapa; nem csoda hát, ha kislánya. Okszána számára ünnepnek számit a közösen elköltött vasárnapi reggeli. Erősödő szocialista vonások a jakabszállási szakszövetkezetben ALIGHOGY megpendítem a témát — nevezetesen a megyei pártértekezletnek a szakszó vet ke­zetekre vonatkozó határozatni —. Kiss István, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet parltil- kára. s egybeí értékesítés veze­tője máris „veszi a lapot": — Céltudatosan továbbfejlesz­teni az eddigi eredménylinket _ ezt érezzük a határozat lé­nyegének. És erre minden vonat­kozásban ügyelünk munkánk so­rán. Az áprilisi taggyűlésünk például nem elégedett meg a ló- agronómusunk által előterjesz­tett ötödik ötéves tervi elképze­léssel, mert nem volt. eléggé konkrét. Ez volt ugyanis a na­pirendi témánk a jelenlegi ötéves tervünk végrehajtásának átte­kintése mellett. A vita alapján úgy foglalt állást a taggyűlés, hogy a termelési és állattenyész­tési tervjavaslatot konkrétan, évenkénti bontásban szükséges kidolgozni. Az igv átdolgozott tei vezetet később újra megtár­gyalja a taggyűlés. A szakszövetkezet adottságai és tervei felöl érdeklődve aztán megtudom, hogy legutóbb ez év elején a Helvéciái Aran.vhomok- kal egyesült jakabszállási szak- szövetkezet összes földterülete 7 ezer hektár. Ennek mintegy a fele közös, nagyüzemi művelé­sű. A tavasszal telepített 28 hek­tárnyi szőlővel immár megha­ladja a 150 hektárt a szövetke­zet közös ültetvénye. A nagyüze­mi gyümölcsöse pedig 80 hektár­ra gyarapodott a múlt év őszén, illetve az idei tavaszon telepí­tett 24 hektár őszibarackossal. Es partnerem rögtön hozzáteszi, hogy 1980-ig további 500—500 hold szőlő-, illetve gyümölcsül­tetvény telepítésével számolnak. — Az iménti adatok csakugyan a közös művelésű terú'et célza- tos fejlesztéséről tanúskodnak. Nyilván ugyanilyen következetes­ség jellemzi a szövetkezet veze­tőségét a fejlesztés anyagi fede­zetének megteremtésében is — jegyzem meg, mire Kiss István figyelemre méltó magyarázattal szolgál: — a szövetkezet nagyüzemi gazdaságának fejlesztésében je­lentős szerepet kapott a két mel­léküzemágunk: a pálinkafőzés és palackozás, valamint a luvarozó részleg. Tavaly például több mint 4200 hektoliter pálinka került ki főzdéinkből. Ez pedig hétmillió féldecis palackot jelentett, ame­lyekkel csaknem az egész orszá­got ellátjuk. Míg 1971-ben 3,3 milliót, tavaly már több mint 6 milliót jövedelmezett ez a mel­léküzem. S míg 1970-ben csupán egymilliós nyereséget könyvel­hettünk el, a múlt év meghalad­ta a lt> és fél milliót. Ehhez ugyancsak 6 milliót a fuvarozó részlegünk „hozta”. A TOVÁBBIAKBAN megtu­dom, hogy a szakszövetkezet 45, pótkocsis IFA. illetve Skoda gyártmányú gépjárműparkja az elmúlt ót év alatt alakult ki fo­kozatosan. s ezt szintén a pálin­kafőzés tette lehetővé. Egyéb­ként a fuvarozási részleg továb­bi bővítésére nem törekszenek, ügyelnek azonban a kocsipark jó allagára. Háromévesnél öregebb járművük jelenleg sincs. A fu­varozó tevékenységből _ melyet főleg a MEZÖTERMÉK és az. Al- latforgalmi Vállalat, a téli és tavaszi hónapokban pedig a KPM Közúti Igazgatósága vesz igény­be —, az idén 25 millió forint körüli árbevételre számítanak. — Nos, az említett két üzem­águnk jövedelme szolgál a nagy­üzemi mezőgazdaság fejlesztésé­re, így a közös ültetvények tele­pítésére, a nagyüzemi gépparkra. Az idén beszerzett kettővel pél­dául már öt kombáinnal rendel­kezik a szövetkezet s ezeknek a tagi parcel'ák’-ól történő beta­karításban is döntő a szerepűk. A tagsági gazdálkodás minden irányú és lehető legjobb segíté­séhez rendkívül x*agy érdeke fű­ződik a szövetkezetnek. Talán elegendő, ha megemlítem, hogy a múlt évi 17,6 milliós tagsági értékesítés — ide értve együttesen a szőlőt, gyümölcsöt, sertést és szarvasmarhát —, négyszerese volt a közösből szárhiazó érté­kesítésnek ... _ fejtegeti a szak­szöve tkezet párttitkára. A követ­kező gondolatával pedig az ere­deti témánkhoz tér vissza: — A pártértekezlet határozata világosan megszabja, hogy íoly- tatni kell a szövetkezetek terme­lést. szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak létrehozását, az iparszerű mezőgazdasági terme­lést elősegítő, szerződéses alapon nyugvó tevékenységét. Szövetke­zetünk például a teljes tagsági felvásárlást a Szikrai Állami Gaz­daságnál tárolja, s a t a gazda­sággal együtt dolgozzuk fel. A gazdasággal ugyancsak közös 10 ezer hektoliteres pincénk mellé pedig az idén 20 ezer hektós új pincét hozunk létre, amire négy­millió forintot fordítunk. Egyébként a kecskeméti járás öt szövetkezeti gazdaságával együtt mi is részesei vagyunk a szikrai gazdaság bor- és ver­muttermelési rendszere kiala­kításának. És az említett gazda­ságokkal együtt a nagyüzemi per­metezési is az állami gazdaság idén kialakuló, helikooteres bá­zisától szeretnénk kérni. Ahogyan azt a pártértekezlet határozata megjelölte: igyekszünk az álla­mi gazdasággal az együttműkö­désre kínálkozó minden alkal­mat megragadni. KÖZBEN ételhordóval a kezé­ben egy asszony halad el a párt­titkár irodájának ablaka előtt.. Ez újabb mondanivalót kínai, mert Kiss István némi büszkeséggel elújságolj<: tavaly bővítették, korszerűsítették az üzemi kony­hát, amelyben több mint két­száz személynek főznek. Aztán: kulturális célokra csaknem száz­ezer forintot fordított tavaly a szövetkezet. A tagság szociális ellátására, az idős emberek se­gélyezésére pedig több mint 80 ezer forintot. A közös munkában részt vevő tagok és alkalmazottak részére üdülőt bérelnek Har­kányban. .. Mindezeket szintén a parthatá­rozat által, a szocialista vonások erősítését célzó feladatok végre­hajtására hozta fel példaként a szövetkezet párttitkára. AMIKOR a pártalapszervezet életére terelem a szót. megtudom, hogy az utóbbi négy évben hat, arra minden szempontból alkal­mas elvtárssal gyarapodott a je­lenleg 34 tagú alapszervezet. _ S vajon mit tekint a párt­t itkár a pártszervezet soron kö­vetkező (egiontosabb feladatá­nak? — A politikai képzésben is hatékonyabban előbbre lépni! Jövőre a községi alapszervezet­tel közösen szeretnénk létrehoz­ni egy önálló marxista—leninista középiskolai osztályt. Az előadót — a helyi általános iskola igaz­gatója személyében, aki befejezi az esti egyetemi tanulmányait — már kiszemeltük. A múlt év őszén nagyon kö­vetkezetesen hozzákezdtünk alap- szervezetünk határozatának vég­rehajtásához. A szakmai képzés­re, illetve továbbképzésre vonat­kozó törekvéseinket elértük; a legutóbbi tanévben a különböző szakmai tanfolyamokon, illetve az általános iskoláig bezárólag negyvennégy dolgozónk tanult. Két egyetemet, négy főiskolát végzett és huszonegy érettségivel rendelkező szakemberünk van. Most már rendelkezünk olyan szakmai bázissal, amellyel sike­resen megvalósíthatjuk soron kö­vetkező ötéves tervünket. Ferny Irén AZ ÖRÖMBE NÉMI ÜRÖM IS VEGYÜL A csalánosi parkerdőt szinte egyik napról a másikra birtokba rette Kecskemét és környéke la­kossága. Szombatonként, vasár­naponként több ezren keresik fel a hangulatos, fiatal erdőt,, ahol a zöldterületben szegény megyeszékhely lakossága kelle­mes kikapcsolódást talál. Rönk- asztalok, padok, szalon nasütö helyek, nádtetős menedékházak segítik a kellemes közérzetet, a jó pihenést. A gyerekek örülnek a fából készült kis mozdonynak. az erdei tanteremnek, a rönkből ácsolt várnak. Csaknem 5 kilo­méter hosszú sétáin énült. A gépkocsiraI érkezők részére par­kolóhelyet is létesítettek. Akik azonban nem rendelkez­nek jármüvet, csak körülménye­sen tudják megközelíteni a parkerdőt. /) Volán l-es számú járata ugyanis csak a Homok­bányáig megy. ami mintegy 3—4 kilométerre van még a céltól. Legalább a hétvégeken meg kel­lene oldani a vonal ípeghosz- szabbítását. Amennyiben, pz nem sikerül, legalább céljp,rg.tokat in­díthatna a az esetben még a gyerekkocsikat is lehetne számtani. Ez utóbbi­ra van példa másutt. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdasag szakemberei, hirgadini sokat tettek azért, hogy a csalánosi parkerdőben kultu­rált kikapcsolódást találjanak a kirándulok. Harangi Lászlóval, a gazdaság Igazgatójával arról be­szélgetőink. hogyan lehet tovább­lépni. — A negyvenöt hektáros, rend­kívül hangulatos erdőhöz min­denképpen meg kellene szervez­ni a hétvégi buszjáratot. Mi már elhatároztuk, hogy szocialis­ta brigádjainkkal stílszerűen, a környezetbe illeszkedő buszmeg­állót is építünk társadalmi mun­kában. A másik goiul a víz. Ila szükséges, kutat is farunk, hogy .jegyen g ,kirtjx\duJ<>kjig/flt,,Mft.gj- juk oltására 'egészséges ivóvíz. Eznutól?l>ifal.'kapcsolatban meg ‘keil jegyéthrilúK'.' lh)(t\)"‘fi; l-.síák fíács megyei Vízmii Vállalat ré­széről is hangolt el hónapokkal ezelőtt ilyen igeret, Reméljük, hogy megelőzik az erdőgazdasá­got. A kirándulók mindezen Icivül szóvá teszik azt is, hogy érdemes volna a vendéglátóiparnak, vagy akár a Kecskeméti UNIVER Fo­gyasztási Szövetkezetnek a nyári idényre kitlturált körülmények között elárusítóhelyet létesíteni a nagyszámú látogató hűsítő ital­lal történő ellátására. A kecskemétiek örülnek a parkerdő megnyitásának. örö­mükbe némi üröm is vegyül, amin néhány kezdeményezéssel lehetne segíteni. K. S. 9q& I • Jó ráülni a kismozdonyra. (Pásztor Zoltán telvélete) (17.) A múltkor még azt mond­tad, hogy minden nő egyforma, mindegyik eszi az almát! — Gyerek vagy még Golubics! Ártatlan, naiv, buta gyerek. Ha tudnád, hogy milyen is egy nő. Mert ennek a nőnek lelke van, ennek a szíve tele van érzelem­mel, ez egy olyan finom, olyan komoly lány, hogy teljesen elve­szett az önbizalmam! De azért ne mondd a többieknek. Még ko­rai lenne elpofázni! Valamit kell mondanom, nézd meg. figyelnek. Nem mondhatom azt, hogy karburátor-javításra ta­nítottál, úgyse hinnék. — Látod, azt nem. Te már megmaradsz Golubics Béla ma­gánzónak, és kutyasétáltatónak. — Csak ne sértegess. Az sem volt valami rendes dolog. Illik más ember méltóságába belegá­zolni? Ki vette ki a szekrényem­ből a névkártyát, ki irta ró, hogy kutyasétáltató? Talán én? Soha nem sértődtem meg érte. de tő­led nem vártam, hogy ezt a sér­tést vágod a fejemhez, pedig segíteni akarok neked. Tudom én, milyen :> női lelek. Volt ne­kem egy osztálytársam. Pécsi Márta Ha felmentünk hozzájuk a srácokkal, a többieknek hang­lemezeket mutogatott, magnó­felvételt hallgattak, vagy külföl­di lapokat nézegettek, engem be­lökött a konyhába. Azt mondta: Golubics. találsz valamit a tűi töszekrényben. F.gvel nyugodtan Én pedig ettem. Ettem, mert imádom a jobb falatokat, ellem mérgemben, mert engem mindig a konyhába löktek ki, én nem voltam fontos. Pécsi néni. az egy aranyos asszony. Még virágot is vittem neki egyszer, a nőnapon Hóvirágot Négy forintomba ke­rült. Mondta a többieknek: lát­játok. ebben •« Béluskában leg­alább ió érzés van. ennek volt része nevelésben. Akkor hat da­rab buktál megettem Több nem volt. így voltam en Pécsivel. Most meg, en vagyok a legjobb barátja. Kgv évig jártunk együtt. Koncertre is mentünk, knnvv tárba is jártunk, es mindennap meglátogattuk a vajas «.üteme nyék holtját. Ettünk két-kél lla- kóczi-túrnst, meg ket-ket Aida szeletel. A felet mindig nekem adta Arany szive van. — Csak nem akarod mondani, hogy bele vagy esve? — Bele. Egészen. Minden Lé­ten kél levelet írok. A múltkor azt irta hogy nagyon hiányzók neki. nagyon szeretne mir látni, azt is irta. hogy még mindig igazán, rendesen szerel. Csak azért mondom, hogy értek en ehhez, jobban értek, mint gon (tolnád. — No. jó. Mondj, amit akarsz. engem nem érdekel, de azt a Kati lányt nem engedem bántani! — Ki akarja bántani? — húz­ta fel a szemöldökét Golubics. — Te akartad nyilvánosan lejáratni. — En csak azt mondtam, hogy elcsábítom. No. egyre megy. ö csábított el engem, annyi baj tegven. Nem Is bánom. — A bajusz? / — Bajusz? legfeljebb úgy ren­dezem a dolgot, hogy ő kérjen rá. Úgyis csak szúrná azt a fi nőm kis bőrét, — En nem bánom. Balogh, en­gem ne okolj. — szólt Golubics. és lélekszakadva rontott be a szobába. Eltelt két hót Balogh egy szót sem szólt. Senkit nem értesített, de senki nem is várta tőle. Meg­jelent a kötelét, rendezésen, ba­jusz nélkül, sapndtan. keserű áb- rázattal. Nekem, mint első raj­parancsnoknak. kellett jelentést adni. Nem tudtam rendet tarta­ni A legénység a pukkadásig nevetett. Kuhajda leült a földre, csapkodta a térdét, még a köny- nvr is kicsordult a nevetéstől. Mi tagadás. Balogh úgy festett bajusz nélkül, mintha Franci bá­csi szamarát kopaszra nyírták volna. Megszoktuk bajusszal, megszoktuk azzal a ronda nagy szórpamaccsal. — Bolondok, marhák —. tört ki Balogh. — Mit röhögtök. A lány akarta. Szúrta. Levágtam a kedvéért. Mi van abban? Más is járt már így. Aki egy rossz szót mer szólni róla, annak kitapo­som a belét. — Balogh, elvesztetted a sza­badságodat? — Balogh, hová lett belőled a Don Jani? — Balogh, befűztek, mint a kövesdi lányok a gyöngyöt? — Az irigység beszél belőle­tek. Többet is ér az u lány egy bajusznál. Más is mehetett vol­na utána, szabad volt. de mától kezdve úgy nézzetek rá. hogy a védelmem alatt áll. — A menyasszonyod lett? — kérdezte Golubics és kisétált a sorból. — Még nem. de annak tekin­tem Tudjátok meg, hogy pisz­kok vagytok. Igazán lehetne bennetek annyi intelligencia, hogy nem turkáltok más érzel­meiben. — Vannak érzelmeid? — vi­sított Suhajda. — Nem vagyok fából, nem va­gyok olyan faragatlan, mint egyesek! Az őrnagy elvtárs ott állt az ablakban. Kivárta, hogy véget érjen Balogh vesszőfutása. Meg­érdemli. maga kereste. Úgy tű­nik, nem bánja, ellenkezőleg, még büszke is. Azóta a kocsiban a műszerfalon hordja postás Ka­ti fényképét. Mintha megszépült volna azóta az a lány. No, azt hiszem, véget ért Balogh csikó­kora is. Voltak már így mások is. • Ezen a tavaszon valahogy job­ban megnyíltak a házak kapui Nemcsak a fák, a virágok nyíltak erőteljesebben, korábban. A jó indulás jó kedvre deríti az em­bereket is. Szívélyesebbek, ven­dégszeretőbbek lesznek. Azon mérem le. hogy tőlünk is mind gyakrabban járnak a falusiakhoz vendégségbe. Balogh már Ka- Iiáknál volt tavaszi nyitáson. Ügy szokás errefelé, hogy a szőlőnyi­tást egy kis családi mulatsággal kötik össze. Megbontják a leg­jobb hordót, kihordanak a bor­házba egv-két jó falatot, danol- gatnak, eszegetnek, a családfő pedig ráolvas a szőlőre, minden­féle rigmusokkal, arra biztatja az. öreg tőkéket, hogy annyi ter­mést hozzanak, hogy őszre ki- púposodjon a pincé oldala. Takács keresztelőn volt hivata­los. Még kóstolót is hozott Majd­nem mindenkinek jutott belőle egy-egy falat. Érdekes egy em­ber ez a Takács. Ide is elmegy oda is elmegy, mindenkivel jó barátságban van, de sehova nem köti le magát. Farsangi mulatság is volt a fa­luban. tízen kinn voltak. Jó le­hetett. mert nagyon vidáman, énekelve, és valamennyien józa­non tértek haza. Meghívót kaptunk Marótiéktól. Csik András őrvezető. Takács Lajos őrvezető. Suhajda István határőr, meg én. Együtt men­nünk az erdészház felé. Suhajda állítólag azért került a szórósba, mert gitározással felhívta magú­ra Zsuzsa valamelyik barátnő­jének a figyelmét. Lányok is jöt­tek a városból, néhány civil fic­kó is jelen volt a születésnapi összejövetelen. Zsuzsa, meg az apja, Zoltán bácsi fogadott ben­nünket. Tegez mindannyionkat. Nem tartom ezt kivetnivalónak, úgy tekint ránk. mintha a fiai lennénk. Igaz is. Naponta talál­kozunk vele az erdőben. Sokszor kérjük őt apróbb-nagyobb szí­vességekre. De sok fiút megta­nított már arra. hogyan kell bán­ni a fákkal, virágokkal, hogyan kell eligazodni az erdőben. András itthon van. Zoli bácsi is megölelte, megcsókolta, Zsu­zsa a nyakába ugrott. No, gon­doltam, ezen mór elég feszesen, szorul a hurok. Igaz, mutatós, szép kis hurok! Mert ennek a Zsuzsának olyan kiállása van, hogy megakad rajta a szem. Gyönyörű fekete haja. nagy bar­na szeme, fehér, finom bőre. Ta­lán még akkor is nevet, vagy mosolyog, amikor alszik. Mindez hagyján.^ (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom