Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

1975. július 12. • PETŐFI NEPE • 2 Tűnődések egy évfordulón LTarminc évvel ezelőtt, 19í5. “ július 12-én tartották meg hazánkban a felszabadulás utáni első könyvnapot. Egy pillanatra eltűnődtem: amikor romokban hevert az ország és sokakat az éhség riasztó veszedelme kerülge­tett, mi szükség volt könyvnapot rendezni? De mikor lett volna inkább szükség az írók józanító gondolkodásra késztető, erőt adó és alkotásra ösztönző soraira, ha nem akkor, amikor a temérdek gond között mozdult a remény­ség? S az írók legjava nem igye­kezeti-e művészi hitelességgel ki­fejezni mindazt, amit átélt a gyá­szos évek alatt? Nagy Lajos (Pincenapló), Kassák Lajos (Kis könyv haldoklásunk emlékére), Darvas József (Város az ingová- nyon) és mások maradandó ér­tékű alkotásai válaszolnak a kér­désre. A következő 1946-os évi könyv­napról olvastam egy kis írást Gyárfás Miklós tollából, aki fel­panaszolta, hogy az emberek nem olvasnak, a szerzők hiába kínál­ják könyveiket. Milyen régen is volt ez! Ma inkább azt vetjük fel, hogy egy-egy jó kötetet ke­vesebb példányszámban adnak ki, mint amennyire igény van. Átnéztem az öt, a tíz, s a húsz, huszonöt éves évfordulókat is, hátha valakinek eszébe jutott valamelyik júliusi folyóiratban emlékezni az első könyvnapra. De nem, legalább is az évfordu­lókon nem. Természetesen nem ez a lényeg. Inkább az, amit jól megőrzött a későbbiek során az emlékezet, hogy évről évre na­gyobb jelentőségűvé vált a könyvnap; illetve amint ma is ' gyakorlat: az ünnepi könyvhét. Az, hogy egyre inkább társadal­mi méretűvé fejlődött ez a sokakat megmozgató, országos kiterjedé­sű esemény- és rendezvénysoro­zat. Elértük, hogy mostanra nemcsak az írók és műveik, de az olvasók ünnepe is ez az év­ről évre ismétlődő egy hét. Bizonyára sokan vannak, akik szép és maradandó emlékeket őriznek valamelyik rpmekül si­került könyvheti rendezvényről. Amikor az időközben eltávozott írók: Veres Péter, Szabó Pál, Tamási Áron, Kassák Lajos, Né­meth László, Darvas József, Er­dei Ferenc (micsoda névsor!) másokkal együtt ott állt a könyv- í sátornál a megrakott polcok előtt a boltban, vagy a művelődési ház, klub ünnepi hangulatot árasztó termében és kérésre de­dikálta műveit, hogy az emberek még szorosabb szálakkal kötődje­nek az olvasáshoz. Végül bármennyire is az öröm hangján emlékezhetünk vissza a harminc évvel ezelőtti első, fel­szabadult légkörben lezajlott könyvnapra, mégsem hallgathat­juk el: nem vált még napjainkra sem mindenki életének gazdagító részévé az olvasás. Pedig közis­mert, hogy több száz könyvtár tartja nyitva kapuját csupán Bács-Kiskunban; s hogy több százezer kötet várja azokat, akik szomjasak az írott gondolatokra. Es sok-sok százezer forintot köl­tenek a tanácsok, a szakszerve­zetek, az üzemek és más munka­helyek arra, hogy évről évre na­gyobb legyen a választék. A könyvtárosok egész kis „hadse­rege” szorgoskodik azon, hogy terjedjen a műveltség. Nem be­szélve a könyvesboltok növekvő kínálatáról. Az eredmények valamennyi te­rületen magukért beszélnek. Ha mégis elégedetlenek vagyunk időnként, annak olyan oka van, hogy' minden ember kezében sze­retnénk ott látni a könyvet. V. M. I üj gyógyüdülő Szeptember elején fogadja az első vendégeket a Soproni Álla­mi Szanatórium Balfi-gyógyfür- dője. A Balfi gyógyvíz kiválóan alkalmas a reumatikus betegsé­gek gyógyítására. A 186 szemé­lyes gyógyszállót azért építették, hogy az ország más vidékéről érkezők is minél nagyobb szám­ban élvezhessék a gyógyvíz jó­tékony hatását. A szálloda mel­lett felépült fürdőben 7,60x7,60 | méter medence és 21 kád áll a ; gyógyítás szolgálatában. REUMÁSOKNAK Szakszervezeti felmérés az aratási szezon kezdetéről A MEDOSZ az idén is rendszeresen figyelemmel kíséri az aratási munkák alakulását. A szakszervezet központjában el­készült az első felmérés, amely az aratás indulásának tapasz­talatait összegezi. Az eddig beérkezett jelentések alapján azt vizsgálták meg, hogy az üzemek hogyan gondoskodtak a dol­gozókról, és elemezték, hogy kielégítő-e az anyagi ösztönzés. A mezőgazdasági üzemekben mindenhol megtartották a nyári munkákat megelőző biztonság- technikai és tűzrendészeti szem­léket. Meggyőződtek arról, hogy a betakarításban részt vevő erő- és munkagépek megfelelnek-e a követelményeknek, s különös gondot fordítottak a védőberen­dezések állapotának felülvizsgá­latára. A tapasztalatok kedve­zőek; az erőgépek és a kombáj­nok az előírtnak megfelelő ál­lapotban láttak munkához és biztonságtechnikai szempontból is jól sikerült a szezonnyitó. - Az idei aratás, amelyen 15 ezer kombájn dolgozik, nehéz körülmények között kezdődött. Az esőzések és a gyomosodás komoly gondot okoz a gépkeze­lőknek. A nehézségeket látva az üzemgazdászok mindenhol töb­bet törődnek a kombájnosok, gépkezelők munkaidejének he­lyes beosztásával. Tavaly még egy-egy kombájnos naponta 12— 15 órát is dolgozott, az idén azonban már igyekeznek a gé­pekre a kombájnosok mellé azo­nos szakmai képzettségű segéd­vezetőket alkalmazni. A két gé­pész legtöbbször egymást váltva indul reggel neki a gabonatáb­láknak. s a fizikai igénybevétel csökkenése remélhetőleg lemér­hető lesz majd a teljesítmény és a minőség javulásánál. A kombájnosok munkabérét a teljesítmény határozza meg. Mi­után idén nagy szükség van a minőségi munkára, a bérezésnél ezt kifejezésre juttatják: egész sor gazdaságban 40 százalékot is elérhet a prémiumtöbblet, ha 2 százaléknál nem nagyobb a szemveszteség. A felmérés meg­állapította azt is, hogy bár idén többszáz új kombájnt állítottak munkába, mégsem csökkennek a keresetek. Bőven van munkája a kombájnosotanak, mert az ara­tási idő az esőzések miatt saj­nos lerövidült. Az aratáson dolgozó szakembe­rek napi 10—15 forintért három­szori étkezést kapnak. Kezd el­terjedni az a helyes gyakorlat, hogy az ebédet nem a géphez viszik ki, hanem gépkocsikkal, autóbuszokkal a majorok, gaz­dasági központok éttermébe szál­lítják a dolgozókat. A gazdasá­gok és a helyi vendéglátóüzemek megállapodása értelmében moz­gó árusok visznek frissítőt és feketekávét naponta többször is a kombájnosokhoz. (MTI) BÉBIRUHÁK Jobb ellátás - növekvő támogatással A ruházati kereskedelem üzletpolitikájá­ban megkülönböztetett figyelmet fordít a csecsemőruházati ellátásra, színvonalának emelésére. Az utóbbi években, különösen ta­valy sikerült számottevő eredményeket elér­A csecsemők ruházati ellátá­sának javítására az ' elmúlt kél- három évben egész sor intézke­dés született. A pelenka kiske­reskedelmi árának 30 százalékos csökkentésével egyidőben a meg­növekedett igényeket kielégítő termelés fokozására darabonként 1,0 5 forint állami támogatást kapott az érintett üzem. A múlt évben 300 ezer pelenkát impor­táltak is. Ugyancsak a múlt év­ben a kötött csecsemőruházati cikkek termeléséhez a Békéscsa­bai Kötöttárugyár állami támo­gatását 10 millió forinttal növel­ték. A vásárlási körülmények javítására a minisztérium tavaly 10, az idén 7 gyermek- és cse­csemőruházati bolt korszerűsíté­séhez 2,1 millió forintos anyagi segítséget adott. A szakkereskedelem összeállí­totta a csecsemők ruhatári ál­lományát. Az egyik változat az átlagos szükségleteket tartalmaz­ni. Ezeket állapította meg összegezésül leg­utóbbi ülésén a Belkereskedelmi Miniszté­rium kollégiuma, amely áttekintette az ellá­tás helyzetét. za, ennek étréke körülbelül 1700 forint. Az átlagosnál nagyobb igények szerint ellátott csecse­mő ruházati állományának ér­téke 3600 forint. A jelenlegi do­táció alapján az állam 765, illet­ve 1600 forinttal járul hozzá egy-egy csecsemő ruhatárának összeállításához. Az intézkedések eredményeként a múlt évben az átlagos szük­ségletnél valamivel magasabb szinten sikerült megoldani a csecsemők ruházati igényeinek kielégítését, a termelői és a ke­reskedelmi kínálat elsősorban új alapanyagok és kellékek fel- használásával. korszerű kikészí­tésével a korábbinál jobban meg­közelítette. & • 'keresletet:1""! Egy- egy újszülöttnek, már 27 pelen­ka jutott, ami 90 szákiílékbáh megközelíti a jó ellátottság szint­jét. A nélkülözhetetlen kísingből az egy főre jutó hat darabbal a korábbi hiányt teljesen meg­szüntették. s csökkentették a legfinomabb batisztból készült termékek választékának hiányát is. örvendetes, hogy az ellátás aközben javult, hogy a népese­déspolitikai határozat nyomán az előzetes várakozást is meghala­dóan több gyermek született, az előző évinél például 30 ezerrel több. Az idei ellátásról a Belkeres­kedelmi és a Könnyűipari Mi­nisztérium megállapította, hogy a várható 220 ezer újszülött, s az egyéves korú csecsemők igé­nyeinek kielégítéséhez a fejté­telek összességében és a legfon­tosabb, legkeresettebb cikkek for­galmazásához is rendelkezésre állnak. Af. ;kfü jégitifn, r/végül; -rnegéllapí- totta, hogy az eddigi intézkedé­sek, vállalati kezdeményezések eredményeként az ellátás meg­nyugtatóan alakult, s a kilátá­sok is kedvezőek. (MTI) TAKARÉKOSABB ÜZEM ANYAG FELHASZNÁLÁS Városföldön áttérnek a földgázfűtésre • Már helyükön vannak a szárító- és nrlőhrrrndc zések — mulatja Nyilas Ferenc üzemegység- vezető a városföldi Dózsa Tsz-ben. (Szilágyi Mihály felvételei) Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. de­cember 5-i határozata alapján Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei tervet készítettek az energia- hordozók és az anyagok ésszerű felhasználására. Többek között úgy takarékoskodnak, hogy ügyel­nek a benzin és gázolaj üzemű motorok porlasztó­jának, adagolójának pontos beállítására. Ügy szer­vezik a szállítást, hogy a gépjárművek a leggaz­daságosabban közlekedjenek. Néhány gazdaság az olajfűtésről áttért a jobb hatásfokú földgáz fel- használására. Kecskemét környékén a Városföldi Állami Gaz­daság és a szomszédos Dózsa Termelőszövetkezet vezette be a földgázt. Az állami gazdaság és a szövetkezetek közös vállalkozásának terményszárí­tója földgáztüzelésű. A Dózsa Tsz lakótelepén már földgázzal fűtenek, és ezekben a napokban vezetik be a földgázt az épülő szárító- és lucernalisztké- szítő üzembe. • A Dózsa Tsz majorjában a földgázcső lefekteté­séhez készítik elő a munkagödröt a gázvezeték- szerelők. FIATALOK, VEGYETEK RESZT A IX. SZEGEDI IFJÚSÁGI NAPOK RENDEZVÉNYEIN! Program: EXPRESS SHOW, gyöprugi, ifjúsági karnevál, múzeumlátogatás, és a Bánk bán c. opera megtekintése. Utazás: kűlönautóbusszal. július 25—26-án (2 nap) 289,— Ft, és július 27—28-án (2 nap) 300,— Ft. Jelentkezés: „EXPRESSZ” IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODÁBAN, KECSKEMET, Rákétr* út 32. •MA1 LAKOSSÁG SZOI-.Gatatabani AZ UNIVER SZÖVETKEZET FOGATTAL ES GÉPJÁRMŰVEL fuvarozást vállal Fuvar rendelés: Kecskemét, Mindszenti út. 3. Forg. irodában. Telefon: 12-887, és a Rákóczi úti fuvarvállaló irodában. Telefon: 13-6(11. 1309 HÉTVÉGI AJÁNLATUNK: rJBro ’''v' Kirándulás Kunfehértóra A kiskunhalasi járásból, vala­mint Budapestről és Szegedről a hét végi napokon több ezren ke­resik fel a kunfehértói üdülőt. Nemrég mi is körülnéztünk a mintegv öt kilométer hosszú tó környékén, a kempingben, a strandon, a sporttelepen, s bát­ran ajánljuk: érdemes idejönni Kitűnő a víz, a tóparti pázsi­ton napozni lehet, nagy terület áll a focizók, fejelők rendel­kezésére, a fenyveserdő új ki­rándulási lehetőséget nyújt. A vendégek első kérdése: Kiskun­halasról hogyan lehet megköze­líteni Kunfehértót? A távolság tíz kilométer, portalanított be­tonút visz a tóig. Autósoknak tehát körülbelül 20 perc az út, autóbusszal sem sokkal több. Szerdán, szombaton és vasárnap reggel 8 órakor és 9-kor közvet­lenül a tóhoz van buszjárat. A hét más napjain a Kiskunhalas­ról induló bajai autóbuszjárattal lehet eljutni Kunfehértó köz­ségbe, innen egy kilométernyire van a víz. A bajai járat Halas­ról reggel 6 órakor. 13.25-kor és 14,35-kor indul. A tópartról visz- szafelé este 6 órakor indul az autóbusz. Hétköznap délelőtt csendes a strand, néhányan fürdenek, na­poznak. labdáznak, a nádasban horgásznak. Aki csendre, nyu­galomra vágyik annak érdemes a szabadságát is itt tölteni. Sok a vállalati és egyéni üdü­lőépület. Emellett kempingsátrak és kabinok állnak a vendégek rendelkezésére. A tópart közmű­vesített, mindenütt van villany és ió ivóvíz. Tervszerűen tíz-ti- zenkét éve bővítik az üdülőtele­pet, melynek fejlesztésével erre a célra alakult operatív bizottság foglalkozik! A park ápolására kisgépeket vásároltak, több ka­bint létesítettek, jelenleg bővítik az öltözőt. Megszervezték a rend­őrségi és az orvosi ügyeletet is. Hatezer négyzetméteres autó- parkírozót alakítottak ki, s le­hetőség van a gépkocsik tisztí­tására is Csónakok, kajakok, vízibicik­lik sorakoznak a parton. A köl­csönzés nem drága. Gumimatra­cot, gyékényt, labdát, fürdőru­hát is lehet kölcsönözni. A gye­rekeknek nagy játszóterük van, a hintákat, forgókat a Fémmun­kás Vállalat kiskunhalasi gyá­rának dolgozói társadalmi mun­kában készítették. Sokan átevez­nek a tó túlsó, déli oldalára, A tó közepe körülbelül két-két és fél méter mély, nagy előnye, hogy a part mentén sekély a víz, a gyerekek 100—120 méterre is bemehetnek a tóba. Érdekes a környékbeli nö­vény- és állatvilág, így e vidék a biológusoknak kedvelt kutató­helye. A déli oldalon levő nagy fenyveserdőbe kirándulni lehet. Á tóparti halászcsárdában hi-, hideg—meleg ételek kaphatók, a hét végi napokon lacikonyhák, pecsenyesütők szolgálják ki a vendégeket. A tóparton sok olyan terület is van. ahol bográcsban lehet főzni. Az operativ bizott­ság. illetve a járási hivatal a jö­vőben az ellátás jobb megszer­vezésére törekszik, hogy a csúcs- forgalqpiban se kelljen sorban állni az üdítő italokat, élelmisze­reket, árusító pavilonok előtt. Délutánonként gyakran elbo­rul az ég, esik az eső. Ebben aa esetben kirándulást ajánlunk a Kunfebértótól mintegv 20 kilo­méterre levő Balotaszállásra. Ér­demes megnézni a tanyamúzeu- mot. a földművesek, kubikusok régi munkaeszközeit, használati tárgyait. Nagyon érdekes a köz­ség melletti arborétum is. Tárnái László TEST VÉRMEG YÉNK ERED MÉN YE1 Több terméket, olcsóbban Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda közölte N. K. Kirilen­ko elvtársnak, az UKP Krím te­rületi bizottsága első titkárának beszámolóját, melyet a területi tanács alakuló ülésén tartott Krím gazdasági életének fejlő­déséről. E beszámoló alapján tájékoztatjuk olvasóinkat test­vérmegyénk eredményeiről. A területen kibontakozott az ipari, mezőgazdasági és szállítá­si dolgozók szocialista munka­versenye, amelynek jelszava: több és jobb terméket, kevesebb ráfordítással. A dolgozók üntu- dalos és fegyelmezett munkája eredményeként az ötéves terv eddigi négy esztendeje alatt az ipari trmelés 30,5 százalékkal emelkedett, 1975-ben meghalad­ja a 3 milliárd rubelt. A fél­sziget iparában minőségi fejlő­dés is tapasztalható, új ipari termékeket állítanak elő. A Szovjetunió legnagyobb zománc­edénygyára kezdte meg a ter­melést Keres városában, első útjára indult a „Krím” szuper- tartúlyhajó, jól vizsgázott a „Bogatir” uszódarú, melyet a szevasztopoli „Ordzsonikidze” gyárban építettek. Az ötéves terv során számos új üzem épült fel a félsziget városaiban. Folyamatban van a régi üzemek termelési folyama­tainak és berendezéseinek kor­szerűsítése, befejeződött három gyár és kél, üzemrész teljes au­tomatizálása. Ez év első öl hó­napjának termelési tervéi 103 százalékra teljesítette az ipar, és 32 millió rubgl értékű ter­méket készített terven felül. Az ötéves terv első négy évé­ben 3.2 milliárd rubelt fordítot­tak a területen népgazdasági je­lentőségű beruházásokra. Ez idő­szak alatt 2741 kilométer villa­mos vezetéket, 32,6 kilométer fő­nyomó gázvezetéket fektettek le, 48 ezer hektárnyi területet tellek: öntözhetővé. Megépítettek 861 kilométer autóutak Felépült 109 általános iskola. 128 óvoda és bölcsőde, 17 kórház, 13 ren­delőintézet, 49 klub és műve­lődési ház. Több mint 100 ezer család jutott kényelmesebb la­káshoz. Fontos feladatuk a helyi ta­nácsoknak az állattenyésztés fej­lesztésének ösztönzése. Ennek eredményeként az év első öt hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. 3,3 ezer tonnával több húst, 4,5 ezer tonnával több tejet. 20 millió darabbal több tojást termeltek a félsziget gazdaságai. Jelentős mért ék ben növekedett a lakosság jövedelme. Az ötéves terv első négy évében 482 mil­lió rubellel, 28 százalékkal emel­kedett a dolgozók bevétele. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 12 százalékkal nö­vekedett és elérte a 129 rubelt. A mezőgazdaságban foglalkozta­tottak jövedelme 11,4 százalék­kal emelkedett. A jövedelmek állandó növekedése minőségi vál­tozást hozott a fogyasztás struk­túrájában. Amellett, hogy folya­matosan emelkedik a tartós fo­gyasztási cikkekre fordított ösz- szeg, a lakosság körében na­gyobb a kereslet az üdülőhelyi beutalók, a kulturális igényeket kielégítő cikkek és a szolgálta­tások iránt. Az alapvető élelmiszerek fo­gyasztása 1970-hets viszonyítva 1974-ben tőkehúsból és baromfi­húsból 56,8. töltelékáruból 31,7, tejtermékekből 25 százalékkal emelkedett. Az eredmények ellenére még mindig nem kielégítő ütemben fejlődik a terület kereskedelmi és közétkeztetési hálózata. A helyi tanácsoknak továbbra is elsőrendű feladata, hogy figye­lemmel kísérjék és ösztönözzék, a kereskedelmi és vendéglátó egységek létesítését. A lakosság életkörülményei­nek javításában fontos szerep jut a szolgáltató iparnak. Az. elmúlt négy évben olyan léte­sítmények könnyítették a lakos­sági szolgáltatást, mint a szim- feropoli és a fedoszijai ruhahá­zak, a jaltai rádió- és tv-szerviz. Ezeken kívül a terület városai­ban és községeiben 22 szolgál­tató kombinát került átadásra. A lakossági szolgáltatások ér­téke 1971—1974. években a vá­rosokban másfélszeresére. a falvakban és községekben két­szeresére emelkedett. Fontos szerepet töltenek be Krím gazdasági életében ax üdülők és a szanatóriumok. Je­lenleg 324 ilyen intézmény mű­ködik a félszigeten, ahol egy­idejűleg 115 ezer ember állít­hatja helyre egészségét, pihen­heti ki egész évi munkájának fáradalmait. A mostani ötéves terv során a szovjet állam 300 millió rubelt fordít az. üdülőhá­lózat fejlesztésére. Az ötéves terv még hátralevő időszakában a helyi tanácsok hivatottak növelni a társadalmi termelés ütemét, nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniok a meg­levő tartalékok jobb felhaszná­lására, újabb tartalékok feltárá­sára. Következetes munkával ja- vítaniok kell a lakossági szol­gáltatások minőségét. S. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom