Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

1975. július 10. • PETŐFI NÉPE • S a bolgár nemzeti kiállítás Ünnepélyesen megnyílt (Folytatás az 1. oldalról.) és ezer magyar barátunk számá­ra, hogy tovább gazdagítsák is­mereteiket a modem Bulgária gazdaságáról, technikájáról, tu­dományáról, kultúrájáról, okta­tásáról és szociális intézményei­ről. idegenforgalmáról és művé- . szetéről. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kiállítás jótékony hatással lesz az országainkban működő vállalatok és ágazatok kapcsolatainak megerősítésére, elősegíti új kapcsolatok létrejöt­tét, lendületet ad a két szocialista gazdaság integrációjának kiszéle­sítésére és elmélyítésére. Nem kételkedünk abban, hogy a kiállítás újabb jó érzéseket kelt azokban, akik már jártak hazánkban, s mé" kevésbé kétel­kedünk abban, hogy a kiállítást azok a magyarok is érdeklődéssel fogadják, akik még nem jártak Bulgáriában. A jólismert, gyak­ran látott tekintet feledhetetlen. Mi most közös szocialista min­dennapjainkban élünk és az egy­más közötti kapcsolattartás már régóta a legtisztább szellemi szük­ségletünkké vált. Végül szeretném szívélyes kö- szöngtünket tolmácsolni minden magyar szervezetnek és mind­azon elvtársaknak, akik közremű­ködtek és közvetlen segítséget nyújtottak jubileumi kiállításunk megszervezésében. Éljen és virágozzék századokon át a megbonthatatlan bolgár— magyar barátság, közös, menedé­ket adó barátságunk a nagy Szov­jetunióval és a testvéri szocialista országokkal! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és minisztertanácsa megbízásából ezennel megnyitom a „Bulgária 30 éve a szocializmus útján” című jubileumi kiállítást. Szeretettel köszöntőm önöket ki­állításon. Todor Zsivkov után Losonczi Pál mondott üdvözlő beszédet. Losonczi Pál beszéde Tisztelt Zsivkov elvtárs! Kedves bolgár barátaink! Kedves elvtársak és elvtárs­nők! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya nevében őszinte tisztelettel köszöntőm Todor Zsivkov elvtársat, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Népköztársaság Államta­nácsának elnökét. A most megnyíló bolgár nem­zeti kiállítás méltóképpen mu­tatja be a mi népünknek azt a forradalmi átalakulást, azt a viharos fejlődést, amit a testvé­ri bolgár nép három évtized alatt elért az. élet valamennyi terüle­tén Ez a kiállítás ékesen bizonyítja, hogy a szabad és szocialista Bul­gária korszerű nagyipart es me­zőgazdaságot teiemtett: azt, hogy a bolgár nép ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Az ország gazda­sága gyors ütemben fejlődik: új iparágak honosodnak meg, vi­rágzik a tudomány és a kultúra. Ezek ragyogó sikerek — kedves bolgár barátaink —, nemcsak hazájuk arculatát vará­zsolják szebbé, hanem jelentősen fokozzák a szocialista országok testvéri közösségének erejét, nö­velik a szocializmus vonzó, ki­sugárzó hatását az egész világra. Mindezek az eredmények és erőfeszítéseink jellegének azo­nossága szorosabbra fonják ha­gyományos barátságunkat. Népe­ink barátsága az évszázadok messzeségben gyökerezik. Mindkét nép történelmének azok a kima­gasló eseményei, amelyekben leg­jobbjaink az idegen hódítók ellen küzdöttek a szabadságért. Törté­nelmi barátságunknak különös ékességű és legdicsőbb fejezete a fasizmus alóli felszabadulásunk korszaka. A Magyarország felszabadítá­sáért vívott harcokban bolgár se­regek is küzdöttek. A magyar nép sohasem felejti el a szabad­ságáért hozott nagy áldozatot. Népünk nagy tisztelettel és örök hálával adózik a bolgár hősük emlékének, azoknak akik a ha­zánk felszabadításáért vívott sú­lyos küzdelmekben együtt áldoz­ták életüket a szovjet nép fiai­val. A szabadságunkért és a felsza­badulásunkért vívott harc ma már történelem. Olyan történe­lem azonban, amely jelenünk­ben is alkotóan munkál. Közöt­tünk egyetértés van min. den fontos elvi, poiltikai kér­désben. Barátságunk, együttmű­ködésünk erősítésében és bőví­tésében kiemelkedő szerepet ját­szik az a tény, hogy — egymást kölcsönösen segítve —. együtt ha­ladunk előre a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. A múlt eredményei, a jelen te­endői és a jövő, a ránk váró fel­adatok közössége mondatja ve­lünk: szilárd elhatározásunk, hogy szüntelenül erősítjük barát­ságunkat és együttműködésünket a szocializmust építő testvéri bol­gár néppel: egyesítjük erőinket a béke, a szocializmus javára, közös céljaink megvalósítása ér­dekében. Szövetségünk és együtt­működésünk a Bolgár Népköz- társasággal az elmúlt három év­tizedben jól szolgálta népeink ér­dekeit, internacionalista céljait. Meggyőződésünk, hogy így lesz ez á jövőben is. Gazdasági együttműködésünk az utóbbi években lendületesen fejlődik. Reálisnak látszik a mostani 5 éves tervidőszakra ér­vényes árucsereforgalmi megál­lapodásunk teljesítése. A követ­kező 5 éves terv során mintegy 50 százalékkal bővítjük az orszá­gaink közötti árucsereforgalmat. De még ennél is jelentősebbnek tartjuk azt. hogy nagymérték­ben bővítjük termelési együtt­működésünket, szélesítjük az őr- szagaink ipara közötti kooperá­ciót és a mindkét fél számára hasznos termelésszakositást. Országaink között már hagyo­mánya van a közös vállalkozá­sok szervezésének, sikeres tevé­kenységének. Gazdasági együtt­működésünk továbbfejlesztésének útját és távlatait olyan eredmé­nyek jelzik, mint például az, hogy népgazdaságunk szódaszükT ségletét, emelő- és szállítógép­igényünk nagyobb részét Bulgá­riából fedezzük; hogy a jármű-, a dohány-, a vegy- és a gyógy­szeriparban, valamint a háztartá­si és hűtőtechnikában sikeresen bontakozik ki a gyártási együtt­működés. hogy ' eredményesen működnek közös vállakózásaink az üzemen belüli anyagmozgatás és a mezőgépgyártás területén. De nem kisebb jelentőségű kul­turális együttműködésünk sem. Ez is széles körű, és felöleli szel­lemi életünk minden ágát. gaz­dagítja népeinket, elősegíti egy­más jobb megismerését. őszintén hisszük, hogy Magyar- ország és Bulgária kapcsolatai­nak fejlődése, országaink szö­vetsége és együttműködése, né­peink barátságának szüntelen fej­lődése jól szolgálja a szocialista országok érdekeit, erősíti a szo­cializmust. a nemzetközi békét és biztonságot. (MTI) A nagy tapssal fogadott be­szédek után Penko Penkov, a Bolgár Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke kalauzolta vé­gig a vendégeket a kiállításon. Mérföldes léptekkel A bolgár nemzeti kiállítás jól tükrözi, hogy milyen sokat fej­lődött a baráti ország mezőgaz­dasága, gépipara a felszabadulás óta. Harminc évvel ezelőtt Bul­gária agrárország volt fejletlen iparral. Tizenhárom millió kis- ,parcellán dolgozott a paraszt­ság. A legelterjedtebb talajműve­lő eszköz abban az időben a fa­eke volt. A lófogatú vaseke szin­te fényűzésnek számított. A felszabadulás utáni gyors fejlődés egyik fontos állomása a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása. A közös gazdál­kodás minőségi változást hozott a bolgár faluban. Az ország ter­mőföldjének 98 százaléka szö­vetkezeti gazdaságokba került. A fejlődés megkövetelte a szel­lemi és anyagi erők további koncentrációját. A termelőszö­vetkezetek jelentős része egyesült. 1960-ra az ország 3290 gazdasá­gából 932 nagyobb területű több falu lakosságát magába foglaló termelőszövetkezet ala­kult, átlagosan 4 ezer hektár te­rülettel. További előrelépést jelentett, hogy 1970-ben határozat szüle­tett az úgynevezett agráripari komplexumok létrehozására. Je­lenleg 161 ilyen komplexum mű. ködik Bulgáriában. Átlagos te­rületük 23 700 hektár. Ezen túl­menően még hét nagy ipari-ag­rár komplexum alakult. Ezek fő célja a termelés nagy­üzemi fejlesztése, a gazdaságos­ság, a munkafeltételek és élet­viszonyok javítása. Az .iparszerű, termelés egyre inkább- tért hódít. [Bulgaria a világon a második helyen van az egy személyre jutó paradi- csomtermesztésben. Korszerű ön­tözőberendezésekkel felszerelt zöldségtermesztő üzemeket lé­tesítettek, ahol minden munka­folyamat gépesített. Az agráripari komplexumok nemcsak a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztést fejlesztik, ha­nem az állattenyésztést is. Több modern, magas műszaki szín­vonalon működő baromfigyár létesült. Nagy teljesítményű szarvasmarha- és sertéstenyész­tő telepek épültek. Az állatte­nyésztésben is a legfőbb mun­kafolyamatokat fokozatosan gé­pesítik. A fejlődő mezőgazdaságot nagymértékben segíti a gépgyár­tás. Nemcsak a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés, me- phanizáliisáya gyártgnak gépso­rokát. hanem fontos feladatnak tekintik az élelmiszeripar segí­tését. A különböző termékek feldolgozására, konzerválására és csomagolására modern gépsoro­kat konstruáltak, amelyeket szintén láthatunk a kiállításon. A mezőgazdasági gépgyártás­ban Bulgária együttműködik a KGST-országokkal, köztük Ma­gyarországgal is, A kiállítást követő üzletkötések, ezt a koo­perációt tovább erősítik majd. K. S. • A BALKANCAR a KGST-n belül nemzetközi munkamegosztásnak és szakosításnak köszönheti létrejöttét. Az emelő-szállító gépek és berendezések gyártására, exportálására és karbantartására létrejött gazdasági egyesülés. Az áruszállítás megkönnyítése a mezőgazda­ságban és az iparban egyaránt fontos tennivaló, ezt segítik a kiál­lításon látható korszerű emelő és szállító gépek. • 1973-ban próbálták ki először üzemekben a bolgár szőlőkombájno­kat. Jól beváltak és az idén már a borszőlő nagyobb részét Bulgá­ria egész területén géppel szedik 1c. • Sokan megnézik ez a mod- -n, ötletes élelmiszer­csomagoló Arende t. A bolgár konzervek nálunk is közkedveltek. A baloldalt látható palántázógép védelmet nyújt az eső és a napfény ellen. Háromszázmillió forintos tervtúlteljesítés A szocialista munkaverseny eredményei Baján A felszabadulás óta egyetlen szocialista munkaversenyben sem születtek olyan jó eredmények, mint a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenyben. Baján a városi pártbizottság a na­pokban készített számvetést, amelyben megállapította, hogy a verseny kongresszusi szakasza méltó módon fejezte ki a munkásosztály alkotó erejét, a párt iránt tanúsított rendít­hetetlen bizalmát. Még .a verseny elején a városi pártbizottság gazdaságpolitikai bizottsága társadalmi aktivisták és szocialistabrigád-vezetők bevo­násával helyszíni vizsgálatot vég­zett a vállalatok többségénél. Elemezte _a kezdeti tapasztalato­kat, amely alkalmat adott arra, hogy közkinccsé váljanak a kü­lönböző vállalatoknál alkalmazott jó módszerek. Alaposan mérlegelték azt is, hogy a vállalások eléggé megala- pozottak-e és teljesítésükhöz meg vannak-e a feltételek. Már a felajánlások időszakában jelentősen növekedett a szocia­lista brigádok száma, amely elér­te a 750-et. tagjainak száma pe­dig a 8300-at. A vállalások első­sorban tartalmukban gazdagod­tak. A többtermelés mellett a normaóracsökkentés, az anyag- és energiatakarékosság, a selejtcsök- kentés, a minőség javítása és az újítások számának növelése sze­repelt. A társadalmi munka ugyancsak elmaradhatatlan volt a vállalásokban. A termelő vállalatok 1974-ben 20 százalékos termelésnöveke­dést vállaltak. Ezt a megnövelt tervet csaknem 300 millió forint­tal túlteljesítették. Jelentősen túl­szárnyalták a nyereségtervet is. A szocialista munkaversenyben a tárcainari vállalatok és gyáregv- ségek érték el a legjobb ered­ményt. Az Augusztus 20. Tsz új ala­pokra helyezte a munkaversenyt, és igen kedvező feltételeket ala­kított ki a minőségi fejlődéihez. A szállító vállalatok a nehézségek ellenére is túlteljesítették felaján­lásaikat. A brigádok versenyszer- ződéseiben már 1974-ben szere­pelt az anvag- és energiatakaré­kosság Baján, a gazdálkodó egy­ségek 15 millió forint megtaka­rítást értek el. A rezsigazdálkodás eredmé- nvesséaét mutatta a megközelítő­leg 7.5 millió forintos megtakarí­tás. A dolgozók alkotókedvét az újítások számán is le lehetett mérni. A verseny során 3 millió forintot terveztek az újítások vár­ható gazdasági eredményeként, s ezt 8,3 millió forintra teljesítet­ték. A kongresszusi verseny sza­kaszában érte el a legtöbb válla­lat a Kiváló Vállalat és Élüzem címet. A bajai városi pártbizottság 29 gazdálkodó egységében elemezte a verseny eddigi eredményeit, s ezek közül 14 részesült kitünte­tésben. Ezek az üzemek adják a városban az össztermelés 80 szá­zalékát. A nemes vetélkedésben részt vevő szocialista brigádok közül 50 nyerte el az aranyfoko­zatot, 54 pedig a vállalat, illetve a szakma kiváló brigádja kitünte­tésben részesült. Három szocialista brigádot a megyei pártbizottság kongresz- szusi oklevéllel tüntetett ki. Az értékelés során 684 dolgozó kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. A többségében pozitív vonások mellett azonban a városi pártbi­zottság felhívta a figyelmet né­hány olyan jelenségre is. amelyet a továbbiakban meg kell szüntet­ni. Egyik ilyen az anyagi ösztön­zés nem mindig célravezető dif­ferenciáltsága. A szocialista cím odaítélésénél a szövetkezetnél egy főre 120— 200 forint jutott, az egyes társa- ipari vállalatnál ez az összeg el­érte a 750. illetve 1500 forintot. Annak ellenére, hogy Baján a dolgpzók 50 százaléka 30 éven aluli, az ifjúsági versenyformák támogatása, a lehetőségekben rej­lő tartalékok kiaknázása nem ka­pott megfelelő rangot. Ezek a je­lenségek azonban korántsem ho- mályosítják el a verseny első sza­kaszának kiváló eredményeit, amelyek melló még felsorakozik a szocialista brigádok 68 ezer óra társadalmi munkája. Ez is csak­nem 50 százalékkal haladja meg a vállalásokat. Nem lenne teljes az értékelés, ha nem szólnánk a pártszerve­zetek és tömegszervezetek mozgó­sító. lelkesítő és irányító munká­járól. amellyel már hosszú évek tapasztalatokkal gazdagodva vég­zik felelősségteljes munkájukat. Szabó Ferenc A felvásárlók felárat fizetnek a minőségi gabonára Különös gonddal kell betakarítani a termést Az esős időjárás miatt a ga­bona betakarításánál fokozott óvatosságra, gondosságra van szükség. A termés eléggé gyo- mos és a nedvességtartalom is magasabb a megengedettnél, emiatt szükség van a száritó­gépekre. A jelenleg érvényben levő szabványok a minőségi mutatók betartására ösztönzik a gazdasá­gokat. A szabvány, amelynek idén úgy látszik ismét nagy je­lentősége lesz, egyik fontos ki­tétele a víztartalom, amely az utóbbi években csak ritkán ala­kul kedvezően. A kalászokat a napsütés ugyanis rendre nem szárította meg kellőképpen, emiatt a költséges gépekkel kel­lett megszikkasztani a szemeket. A hivatalos szabvány 14,5 száza, lékos nedvességtartalmat engedé­lyez. Amennyiben ennél keve­sebb víz van a gabonában, úgy a termelő felárhoz jut (például 12 százalékos nedvességtarta­lomnál 100 kg búzát 102,5 kg árában számolnak el). Súly-jó- váírásrol azonban szó sem le­het akkor, ha a gabona a meg­engedettnél vizesebb, sőt ilyen­kor levonást alkalmaznak a felvásárlók, ami érthető, hiszen ilyenkor a gabonaipari szárító­kat kell használni és így a költ­ség az ipart terheli. Mérvadó az átvételnél a hektoliter-súly ala­kulása is, hiszen a 78-as szab­ványt túlteljesítő termelő szintén jól jár, ellenkező esetben azon­ban levonást alkalmaznak. Na­gyon lényeges az átvételnél a tisztaság, a szabvány 98 száza­lékos értékhatárt engedélyez és| amennyiben a gazdaságnak nem sikerült elérni ezt az eredményt, akkor helye van a súly-értékle- vonásnak. A búza acélossága fontos értékmérő tulajdonság, szabvány alsó határaként 80 szá­zalékot jelöl meg, tehát' a min-] Iának vett száz szem gaboná bői nyolcvannak acélosnak kel lennie. Itt is jelentős felárat kap hat a gazdaság, ha az ellenőr­ző mérés eredménye kedvezőéi alakul. A felvásárló vállalatok hajlan dók kenyérgabona-pótszerződé seket kötni a termelőkkel. Ahol a szerződéseket időhiány é: egyéb okok miatt nem sikerül megkötni, ott sem lesz fennaka dás az átvételnél, mert a Ga­bona Tröszt vállalatai az esetle ges terméstöbbletet minden to vábbi nélkül felvásárolják. Mintás padlószőnyegek Sopronból A Soproni Szőnyeggyár a la­kásépítési programmal összhang­ban évről évre nagyobb mennyi, ségű építőipari padlószőnyeget gyárt a íaltól-falig szőnyeget 1972-ben kezdték gyártani; ak­kor 97 ezer négyzetmétert állí­tottak elő. 1974-ben már 342 ezer négyzetméter padlószőnyeget ké­szítettek, az idén pedig várha­tóan túlteljesítik a ta­valyi mennyiséget: 543 ezer négy. zetméter készül el az év végéig. Kezdetben a padlószőnyegek egyszínűek voltak, az építőipar igényeinek növekedése azonban szükségessé tette a mintás vál-j tozatok kidolgozását is. A vá-1 laszték széles skálájú: a gyár a színek szinte korlátlan variál cióit tudja előállítani. A leg| népszerűbb a piros, a mustár, barna és a kék színek különböl ző árnyalatai, ezek a házgyári technológiával épített lakásolf dekoratív színfoltjai. 50 millió forintos költséggé új fonoda építését kezdték meg amely üzembehelyezése utál) évente 1000 tonna szőnyegfonaj lat állít elő. Az új fonoda 197f elején kezdi meg működését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom