Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
4 • PETŐFI NEPE • 15*15. júliuí 8. Mit isér az idei nyárra a Sze- 3idi-tó? Amit kérdezősködés nélkül bízvást állíthatunk: napfényt, gyógyító vizet, dús pázsitot, árnyas fákat és bármilyen mélyen szippantható tiszta levegőt. Csőn. des berket annak, aki szabadsága alatt elhúzódni vágyik. Tágas tereket a szaladgálni óhajtónak, csónakot a szelíd hullámok meghódítóinak. No és ezen kívül? Mit ad mindehhez az ember? Szabó János, Dunapataj nagyközség tanácsának kommunális csoportvezetője: — Az ellátás jobb lesz, mint eddig bármikor. Az élelmiszerboltokat, szolgáltató egységeket sikerült területileg úgy elhelyezni, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolni ezért vagy azért. Üj élelmiszerboltot nyitott a Solti ÁFÉSZ. Hogy mi mindent lehet ott kapni? Még tőkehúst isi... Ezzel két éleL miszerbolt van. Aztán vendéglátó étterem — a szálló —, fodrászat. posta kölcsönzés __ G yuricza László műszaki ügyintéző: — Kilencven százalékos villamosítás, út és járda. Víz. — Sajnos, az ivóvíz lehetne jobb. Az öj fejlesztési tervnek fontos pontja ez — Csatornázni is kellene, de ez saját erőből nem megy. Az utolsó tanulmányterv szerint — 1973-as árakon számolva — 15 millióba kerülne. Riporter: — Mit fejlődött az üdülőterület, mondjuk tíz-tizen- két esztendő alatt? Szabó János és Gyuricza László — egymástól veszi át a szót. — Kilencszázhatvan előtt még szőlő volt a tó két oldalán. Akik erre jártak, vagy kapálásból igyekeztek haza, megmártóztak, áztatták egy kicsit a lábukat. — Tíz-tizenkét éve még a szálloda volt meg, húsz-harminc magánnyaraló és négy-öt vállalati, közületi üdülő. Mára ezek száma mintegy négyszázra, illetve harmincra emelkedett — Megkedveltük a strandolási is... Hét közben, a nyaralókkal együtt háromezren élvezik a természeti környezet örömeit. Hétvégeken öt-hatezren. — Olyan alkalmakkor, mint egy folklórfesztivál vagy augusz. tus 20.. Kis-VIT, — húszezren is összegyűlnek itt. Riporter: — Kiké a sok nyaraló, üdülő?... Hogyan áll a kemping? Ismét felváltva — a két la- ' nácsi vezető. — Az üdülök több mint fele budapestieké, dunaújvárosiaké, s egyeseké az ország különböző részeiből. Legújabban például Debrecenből jöttek. A kemping körülbelül háromszáz-négyszáz ember befoga. dására képes. Ezt s fokozatosan korszerűsítjük. Az eddigi csapos, nyitott mosdórész helyén most épült egy fedett mosdó, zuhanyozó. Villamosítunk is ... folyamatosan. Megérkezik a tanácselnök, Schramm Gábor. Gyorsan bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Szeretnénk venni egy kis kerti traktort, amelyet különböző adapterekkel többféleképpen hasznosítanánk. Nagy a parkfelület a SzeLidi-tónál is. Kaszálni kellene a füvet. Annyi emberünk nincs, jelentkező se. A pénz megvan a kis traktorra, csak azt nem tudjuk, hol kaphatnánk. A megrendelést már beadtuk az AGROTRÖSZT-höz, de hogy mikor lesz abból kisgép?... Végvári István elvtárs, a kalocsai fűszerpaprika-vállalat igazgatója — partnerek lévén s baráti kapcsolatban — megígérte, hogy érdeklődik csehszlovák üzletfeleknél, ők nem tudnának-e szállítani. A benti információ után nézünk körül a tónál, s a kempingben. Gusztusosán elkészített — s kissé későn tálalt — ser- penyős kolbászt ebédelünk a szálloda melletti étterem teraszán. Nehezen kelünk útra jól- lakottan a vízparton, ahol csak fura betévedtek vagyunk felöltözötten, homlokunkat törölgetve a vihart sejtető nyomott melegtől. valamint a fotós-készségek súlyától — egyikünk. A kempinggel átellenben hálom ember, a pataji Költségvetési Üzem parkgondozói. Dobos Jánosné, Balogh Józsefné és Biacsi János ápolják a fákat, élősövényt, virágokat, s küszködnek a kövér fűvel, öt kilométer hosszú a tó, gondolhatjuk, mekkora zöldterület övezi — hális- tennek. De csakugyan roppant, elkelne az a kis traktor, mert bár összesen heten gondozzák a növényzetet, aligha győzik vé- ges-véígig, s köröskörül a parton. Idős és ifjú Tamasi Imre — ugyancsak a költségvetési üzemből — a kemping elején épülő kis szolgálati pavilonon dolgozik. Lesz itt aprócska iroda, s főzőfülke a táborozóknak. Tőlük nem messze áll már a fedett mosdó. A budapesti Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola vidám diákjai gulyást főznek ebédre. Egy hétre táboroztak le a Szeli dinéi — kilencen — egy haltai diáktársuk aljánlatára. Ami az adottságokat, környezetet illeti, nem bánták meg De... Odalép hozzánk a harmadéves Deák Ferenc, és kéri, vessük fel a Petőfi Népében. — Nem lehetne féláras kedvezményi adni kispénzű diákoknak? Máshol ez így volt. Kicsit drága ez nekünk. Naponta tizenegy forintba — 8 a kemping, 3 a strand — kerül csupán az, hogy itt vagyunk ___ M ező József, a tábor pénzbeszedője szintén kívánsággal csatlakozik. Mutatja, hogy Budapest—Solt—Kalocsa autóbusz-menetrendje — oda—vissza — van, de, nem kapott még a helyi járatokról. Így hiába kérdezik őt a vendégek, nem tud felvilágosítást adni, hogy innét a kempingből, strandról milyen busszal tudják elérni a főjáratot. — Pedig csak nyugodtabban fürdőznének, hevercsznének a fűben,' ha biztosan tudnák, mennyi idejük van még a buszindulásig__ • . • Ilyen az élet. Az évről évre megvalósuló költséges fejlesztések mellett apró figyelmességeken, meggondolásokon is múlik, milyen emlékekkel távozik az üdülő, kiránduló, kempingező egy-ogy üdülőterületről. Márpedig ezeken ne múljon a Szelídi-tó jó hire sem. Tóth István (Tóth Sándor felvételei) A szövetkezetek a szolgáltatásért Orvosi hírmozaik A nők védettebbek A férfi vagy a nő van-e szerencsésebb helyzetben ? Genetikai szempontból mindenképpen a nő. A férfi 123 olyan betegséget kaphat meg. amellyel szemben a nők immunitást tanúsítanak. Ezek között szerepel a hemofilia, disztró- fia és az immunitás hiánya. Éjszakai szemüveg Üj fajta szemüveg segítségével recehártya-gyulladásban szenvedők is láthatnak éjszaka. A szemüveg feltalálója. E. L. Berson francia szemorvos. Az új szemüveg bontási hatásfoka hétszererese a normál szemüvegnek. A bor ártalmas ital •A bor legalább 15, egészségre ártalmas anyagot tartalmaz. Erre a megállapításra jutott egy francia dietológus. aki egy ki- sérletsorozat keretében 172 bormintát vizsgált meg. Galambveszély A galambok ellen legutóbb Franciaország emelt vádat. Le- pine biológus professzor szerint a párizsi galambok toxoplazma- hordozók. Ez az élősdi megfertőzi az embert is és különösen nagy veszélyt jelent az állapotos nők számára. Nem növünk tovább? A nyugatnémetek testmagassága nem változik. A kiéli egyetem kutatóinak az egyetemi hallgatókon és a sorozásra kerülő fiatalokon végzett mérései azt mutatják. hogy a nyugatnémet fiatalok átlag magassága 1970 óta nem változott. A férfiak átlagos magassága 177. a nőké 163 cm. Tintaleves, papírgaluska A vesekő kialakulásának megakadályozása érdekében ajánlatos ha nem is éppen papírt, de legalább cellulózfoszfátot fogyasztani. Erre a meggyőződésre jutott C. J. C. Phah, a texasi egyetem munkatársa, aki ezzel a „diétával'’ mind ez ideig kiváló eredményeket ért el. A lányok nyugodtabbak A svéd Backstrom és Nyberg professzor megállapította, hogy a vizsgaidőszakban miért nyugodtabbak a lányok, mint a fiúk. A jelenség az ösztrogén hormonoknak tulaidonítható. amelyek megvédik a lányokat a stresshatás káros következményeitől. Elektromossággal a fájdalom ellen Mazars. Merienne és Ciolicca francia idegsebészek azt tapasztalták. hogy ha az agy egy bizonyos pontját villamos áram hatásának »eszik ki, megszüntethetik az éles és makacs fájdalomérzetet Tekintettel arra, hogy ezt a hatást rendkívül kis erősségű arammal is el lehet érni. a módszer minden valószínűség szerint hamaroan széles körben elterjed. Országszerte ezekben a napokban, hetekben tartották, illetve tartják közgyűlésüket az ipari szövetkezetek. Egy-egy szövetkezet jó vagy rossz munkája önmagában még nem országos ügy. ötven-száz szövetkezet tevékenysége, a népgazdaságban vállalt szerepe viszont már százezernyi embert érinthet, jelentősen befolyásolhatja. egy-egy megye iparának helyiét, s ugyanilyen figyelemre riwitó a részvétele a szolgáltatásban is. Az ipari szövetkezetek évi termelési értéke ma már eléri a 40 milliárd forintot, a belkereskedelmi forgalomba kerülő cikkek — az élelmiszeripar nélkül — 16 százaléka származik ipari szövetkezetekből. Hasonlóan jelentős az ipari szövetkezetek szerepe az exportban is. A külföldön eladott cipők 27, a felsőruházati cikkek 47, a bútorok 68 százaléka az elmúlt évben a kisipari szövetkezetekből került ki. Ma: egynegyed A készáru- és alkatrészgyártás meleitt azonban van egy nagyon fontos terület, ahol e szövetkezetek munkája nélkülözhetetlen, s ez a szolgáltatás. A helyzet illusztrálására: ma a szolgáltatások egynegyedét, a szocialista szektoron belül pedig több mint a felA az ipari és szolgáltató szövetkezetek nyújtják. A párt XI. kongresszusának határozata tömören fogalmaz: „Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embereknek mind kedvezőbb életfeltételeket”. S ebben a fogalmazásban helye van a szolgáltatásnak, a dolgozók mindennapi életének korszerűsítésével, jmegkönny Résével. A hatún^gfejvilágosan fogalmaz: „Towp’f.'^ell javítani a ld^területdHoiÉL lakosság helyzetét. Aj^Hi|^anunkálko<i- nunk, hogy ^^Hp^f^ikkenjenek a különbséfJ^Hhiföptnus jellegű települések. a város és a falu komniwPíis', kulturális. egészsMügyi eÜS'tásában”. Már a gyakoírati megvalósításhoz nyújt segítséget a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság, amely irányelvet dolgozott ki a következő évek szolgáltatásfejlesztéséhez. Létszám és gép Nem kis munka vár tehát az ipari s^yetkezetekre.’ természetesen, áí újabb, a korszerűbb igények figyelembevételével. A kiszolgálása, egyre sokrétűbb. Létezik, bár csökkenő mennyiségben, úgynevezett hagyományos szolgáltdtás; mérték utáni íuha-, ing-, cipőkészítés, mindezek javítása. Emellett rohamosan növekszik az igény a gépkocsik, háztartási gépek, tartós fogyasztási cikkek javítása, valamint a mosás, Vegytisztitás iránt, és végül megmarad, de egyre korszerűbb formában, kiszolgálási móddal, a személyi szolgáltatás: a fodrászat, a koz- metika, a fényképészet. A szolgáltatások fejlesztése követeli a létszámemelést és a legmodernebb gépek beszerzését Mindehhez járul az is, hogy a szolgáltatások egy része — és elengedhetetlen része — nem nyereséges, tehát nem üzlet a szövetkezeteknek. Közelebb a lakossághoz Az országban 1100 ipari szövetkezet működik, közülük 800 nyújt szolgáltatást. Helyes, ha igyekeznek közelebb jutni a lakossághoz. Figyelmet érdemel például az a megoldás is, hogy a kisebb településeket menetrendszerűen körbejárják a szövetkezetek gépkocsijai és a javítandó árut, gépet központi műhelybe szállítják. A nagyobb településeken viszont újabb szolgáltatóházak épülnek. A Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság irányelvei hangsúlyozzák, hogy a szolgálta, tások, főként a tisztítóipar és a lakástakarítás fejlesztésével, tovább kell könnyíteni a nők háztartási munkáját, ki kell elét- gíteni a lakások és a lakóépületek karbantartásával, korszerűsítésével, javításával kapcsolatos igényeket. Korszerűsíteni kell a személyi szolgáltatások színvonalát és kulturáltságát. Tovább kell javítani a háztartási gépekkel és elektroakusztikai berendezésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, lépést kell tartani a motorizációval együtt járó karbantartási-javítási feladatok növekedésével, lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi és szállítási szolgáltatások az áruforgalommal összhangban fejlőd, jenek. Közügy tehát minden egyes ipari szövetkezet munkája — ez az alábbi felsorolásból s nyilvánvaló. Munkájukra nem odafigyelni — nagyfokú mulasztás, segíteni tevékenységüket, céljaik valóra váltását — kötelesség. lakoAág ellátás^; ha úgy tetszik, E. Gy. Szeptemberben költözhetnek A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat hosszú évek óta jelentős részt vállal Kiskunfélegyháza fejlesztéseben, a város építőipari igényeinek kielégítésében. Lakások százait, üzemeket, különböző ipari létesítményeket építettek eddig, s jelenleg a szakmunkásképzést segítő épületeken dolgoznak. — Bizony, nagy segítség __ lesz az ipari tanulók részére, ha* felépül az új 200 személyes kollégium — mondja Szurmik János építésvezető —. Az intézetben tanuló fiatalok jó része nem helybeli, a ' környező községekből jár be naponta. Ez pedig fáradságos, különösen télen. Nem utolsósorban ezt figyelembe véve vállaltuk, hogy előrehozzuk a határidőt és a kollégiumi épületét szeptemberre beköltözhetően átadjuk. A többit — a 000 személyes ebédlőt és konyhát, valamint a 105 személy foglalkoztatására alkalmas tanműhelyt — az eredeti határidőre, december végére adjuk át. — Alig két hónap van hátra, és mint laikus is látom, hogy itt. még bőven van tennivaló. Az építésvezető bízik a sikerben? — Bízom, és ennek több oka is van. Minden szükséges anyag a * rendelkezésünkre áll. A szeszélyes időjárásnak nem örülünk, de a munkák jelentős része már tető alatt folyik. A vállalásunk teljesítésének a legfőbb biztosítéka, hogy három „kipróbált” szocialista brigád dolgozik az építkezésen. Nagyon sokan felajánlották, hogy a szabadságuk alatt is bejönnek dolgozni, ha értesítjük őket. — Ennek a segítségnek az a külön érdekessége — erősíti meg az igazgatóhelyettes szavait Nemcsok Sándor szakoktató —, hogv nemcsak azok jelentkeztek akik kollégisták lesznek, s itt laknak majd, hanem a helybeliek is. — Most kik dolgoznak? — Ezek között a másodéves kőművestanulók között például egyetlen kollégista sincs, majdnem mind félegyházi. Jelenlegi feladatunk a lépcsőház vakolása. Látogassuk meg őket... Először Görög Sándorral találkozunk a földszinten. A szakoktató értő szemmel vizsgálja meg a munkáját, s elégedetten mondja: Jjj|> — A különböző részfeladatokat olyan szépen el tudják mar végezni, akár a felnőttek. — Ide Jgjltözik szeptemberben? — HMezem a fiatalembert. w — A szomszéd utcából? — néz csodálkozva. — A haveroknak dolgozunk, ha kell a szabadság alatt is. A második emelet tájékán találkozunk Seres Vincével és Gubcsi Elekkel. Mindketten félegyháziak, s egybehangzóan vallják: ha értesítik őket, jönnek nyáron is segíteni. Bartucz János, Kiri László István és Papp Zoltán az egyik helyiségben rendezgeti az építőanyagokat. — Megszoktam már a bejárást — mondja Bartucz János — Kunszállás nincs messze és én nem lakhatok benn, mert kell otthon segíteni. — Én is hazajárok mindennap Gátérre — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiri László István — Édesapám már 24 eve dolgozik a válalatnál. s vele együtt megszoktam a vonatkozást. Működési engedéllyel munkát vállal a faluban s most már én is tudok segíteni. — Én meg félegyházi vagyok — mondja Papp Zoltán. — Már csak azért is szívesen segítek, mert ez a szakmai tudásom gyarapítását is jelenti. Meg azután, sajnálom azokat a srácukat, akik messziről járnak be és sok idejüket elveszi az utazás. Jövök a szünidőben is dolgozni, azután — ha csak rajtam múlik — szeptemberben be is költözhetnek ... O. L. O Bartucz János, Kiri I,á$7.ló István és Papp Zoltán munka közben. 9 Nemcsok Sándor szakoktató (jobbról) elégedett Görög Sándor munkájával. • Önállóan dolgozik a lépcső- házban Seres Vince és Gubcst Elek.
