Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
1975. július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 pnlyáratérés A tervek szerint 1975. július 15-én kezdődik a közös szovjet—amerikai űrrepülés. Mintegy háromévi előkészület és egyeztetett felkészülés előzte meg a két nagyhatalom első közös űrvállalkozását, amelynek valószínűleg még nagyon komoly folytatása lesz. A közös űrrepülés legfontosabb feladata, hogy baleset esetén lehetővé tegye a bajbajutott űrhajósok megmentését. Az űrrepülés során kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcsolóberendezéseket, amelyeknek az az érdekessége, hogy két különböző rendszerű űrhajó összekapcsolására alkalmasak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használatának a kérdéseit, a rádió- és telemetrikus rendszert a repülés közben felmerülő probléma megoldási lehetőségeit. A két űrhajórendszer között az alapvető technikai kapcsolat egy zsilipkamra, amely lehetővé teszi a légnyomáskülönbség és a más-más levegőösszetétel áthidalását. Az űrrepülésben mindkét féjl az eddig jól bevált •firhajótípusait használja csekély átalakításokkal. A Szojuzban két fő. az Ápol. lóban három asztronauta utazik. Szovjet részről a sorozatban alkalmazott Szojuz hordozórakétát használják, amelynek legalább egy tartalék példánya indulásra készen áll majd az indítóhelyen. Az Apollót Saturn hordozórakéta állítja pályára; ilyen indította a holdrepülésekre az| űrhajókat,, legutóbb pedig a Skylab űrállomás legénységét. Egy tartalék példány áll a Cape Canaveral-i űrközpontban repülésre készen, de nem azonnal indíthatóan. A REPÜLÉS PROGRAMJA A repülés programjának az ismertetésénél az időpontokat a magyar idő szerint adjuk meg. 1975. július 15. — 13 óra 20 perc. Startol a Szojuz. — A4, fordulat során' az első pályamódosítás. — A Szojuz startja után 7 óra 30 perc múlva indul az Apollo. 30 perc múlva leválik a II. fokozatról és a hold repüléseknél alkalmazott módszerrel megfordul; majd a dokkoló egységet az orrára veszi. 22 óra 13 perckor az Apolló eltávolodik hordo. zórakétájától. A 2. fordulat során pályamódosítás. 1975. július 16. — 02 óra 32 perc. Az Apollo a 3. fordulatban a főmotor begyújtásával kezdi meg a megközelítési manővert. — 03 óra 16 perc. Az Apollo eléri a tervezett átmeneti röp- pályát. Ezen a pályán fokozatosan közelebb kerül a várakozó pályán levő Szojuzhoz. — 15 óra 20 perc. Az Apollo űrhajósai ellenőrzik a dokkoló egységet és a benne levő valamennyi felszerelés működését. — A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pályamódosítást és beállítják az Közös űrrepülés Elutazott a testvérmegye szövetkezeti küldöttsége találkozó-manőver szétválás 48 óra -Cilva nap a Szojuz startja űrrandevúhoz szükséges 225 km magasságú körpályát. 1975. július 17. — 13 óra 54 perc. Az Apollo főmotorjával elvégzik a második páyamódosító manővert, ezzel eléri a 225 km-es magasságú kör. pályát. Felveszik az űrrandevú megvalósításához szükséges kez-i deti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apollo kezdi. — 16 óra 14 perc. A végső megközelítés és dokkolás fázisára a Szojuz 36. és az Apollo 29. fordulatában kerül sor. Az ösz- szekapcsolást Donald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A sebességkülönbség 3 km/ óra. — 17 óra 10 perc. Előkészítik az első átszállást, ellenőrzik a tv-, a rádió- és a telefonkapcsolatokat. — 18 óra 02 perc. Az Apollóból két űrhajóst átzsilipelnek a Szojuzba. — 23 óra 26 perc. Az első átszállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apollóba. 1975. július 18. — 09 óra 59 perc. A második átszállási manőver kezdete mindkét irányban. A június 30-a óta Bács-Kis- kun megyében tartózkodott szovjet szövetkezeti küldöttség, amelyet Alenyikov Anatolij Vaszil- jevics, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának osztályvezetője vezetett, szombaton délután befejezte látogatását és elutazott hazánkból.. A testvérmegye háromtagú delegációját a Ferihegyi repülőtéren Hre- bik Ferenc, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek megyei szövetségének elnökhelyettese búcsúztatta. K ÉPERNYŐ Amerikai rajzoló elképzelése a Szojuz—Apollo űrhajók összekap csolásáról a világűrben. — 16 óra 08 perc. A második átszállási manőver vége, a legénység visszatér űrhajójába. — 20 óra 06 perc. Befejeződik a harmadik személyzetcsere is, előkészítik a negyediket. — 23 óra 10 perc. Befejeződik a negyedik átszállás. 1975. július 19. — 13 óra 02 perc. A két űrhajó szétválik és eltávolodik egymástól. — 13 óra 10 perc. Kezdődik a második összekapcsolási manőver, most a Szojuz az aktív egység. — 13 óra 28 perc. A két űrhajó fény- és rádióösszeköttetést létesít. — 13 óra 40 perc. A második dokkolás. — 15 óra 59 perc. A két űrhajó végleg szétválik és eltávolodik egymástól. Megkezdik a Nap-eltakarásos kísérleteket. 1975. július 20. — A fedélzeti műszerekkel kísérleteket végeznek. Az Apollóba ehhez 17 féle műszeregységet a Szojuzba 9-et építettek be. 1975. július 21. — A szétválás után 43 órával 142 órás űrrepülés után a Szojuz leszáll Kazahsztánban. — Az Apollo tovább repül, további programja a megmaradt hajtóanyag mennyiségétől függ. Lehetséges, hogy 1975. július 24-én kísérleti jelleggel leszáll az Egyesült Államok szárazföldi területére. — 1975. július 27. Az eredeti változat szerint az Apollo leszáll a Csendes-óceán vizére, a Hawaii-szigetek közelében. A program során naponta leg- alább 8 óra alvás kötelező az űrhajósoknak, az egyes feladatok teljesítése után. Válasz levelekre A televízió e heti műsora lehetővé teszi, hogy visszatérjek az elmúlt hetekben olvasóinktól kapott levelekre. Az általam látott filmek, tv-játékok. riportok közül csak a Szojuz—Apolló két folytatásának a megtekintése után éreztem, hogy az ügyről, a televízió közreműködéséről feltétlenül szólnom kell a befejező adás után. Mondják, hogy Chrudinák Alajos ismételten remekelt közel-keleti riportjával. Sajnos nem néztem meg a Város a Golánon című műsort. A Kakuk Marci filmváltozatának a három esztendővel korábbi bemutató táján már megfogalmazott gyengeségei a képernyőn sem tűnlek el. E sorok írója sohasem szívelte el Frédi és Béni kőkorszaki humorát, a Hétről többször leírtuk már elismerő véleményünket. dicsértük a vasárnapi ebéd után vetített népszerű ismeretterjesztő természetfilmeket. Ezért térek most vissza két levélre. Az egyik oktalanul névtelenségbe burkolódzó előfizetőnknek rosszul esett, hogy a Lili bárónőt mérsékelt lelkesedéssel fogadtam. Szívesen látunk időnként ilyet is, de többet, mast varunk; ez volt a kritika olvasónkat vitára ingerlő lényege. Hogyan írhatok ilyet — méltatlankodott a kedves előfizető _ amikor az A ranyrablókkal és más hasonló badarságokkal „szórakoztat jak-’ az embereket. Ezeknél a Lili bárónő ezerszer különb. Ráadásul ezért devizát sem kell fizetnünk. Tetszetős érv. Egyik-másik krimi láttán hiába töprengünk, hogy mit találtak benne az átvevők. A viszonyítás mégis félrevezető. Más okból emelünk szót a bárgyú, szakmailag hibás filmsorozatok miatt és más indítékok miatt hümmögünk, ha azt tapasztaljuk, hogy egy-egy operett fogadtatása netán hangosabb. lelkesebb a kívánatosnál. A rossz krimik tehát nem menthetik a „könnyű műfaj” gyengébb termékeit, téves „az akkor inkább ...” bizonyítás, hivatkozás. A krimikedvelőket csak a színvonalasabb történetek elégítik ki. Akkor is tiltakoznánk operettek esetleges túl sűrű műsorra tűzése miatt — a mostani arányokat megfelelőnek érezzük —, ha a jelenlegi .sorozatoknál rosszabbak futnának a képernyőn. Ma már senki se félti a szocializmust egy-eg.v romantikus, szentimentális műtől, színpadon ágáló grófoktól, snájdig huszártisztektől, kacér sz.épass/.onyok- tól. Egyszerűen érdektelennek idegennek érezzük az etlajta alkotások többségét jellemző szemléletet. a lágy. édeskés kuplékat, a szívnek meg kell szakadni sztorikat, az ezüstös álmok csalfa világát. Még a mesében, fülbemászó muzsikával gazdagítva sem kívánjuk vissza ezt a világot. A mai valóság, a mi életűnk érdekel bennünket, akkor is. ha cukrozás, édosílés nélkül olykor nem olyan tetszetős, mint az operettek álomvilága. Ezért sürgetünk minél több mai tárgyú, hangvételű jó zenés müvet. A Hét egyik riportere egy kecskeméti találkozón elmondta, hogy olykor szívesebben készít külföldi vezetőkkel interjút, mint egyik-másik honi gyárigazgatóval. tanácsvezetövel, mert az előbbi nyilatkozók mondatait lefordíthatja magyarra. Megsértődne hazai beszélgetőpartnere, ha arra kérné, hogy ismételje meg az elmondottakat a hivatali zsargon szörnyűségei nélkül, hiszen az ő érdeke is, hogy a képernyőn a lehető legelőnyösebben szerepeljen. Alig tudja leplezni bosszúságát. amikor a megszólaltatott személyiség öt mondatban tízszer ..biztosit' valamit, amikor nyakatokért fogalmazással ködösít akaratlanul. Sajnos, a képernyő. a nyilvánosság mintegy igazolja. helyesli az adásban elhangzó szöveget, s így akaratlanul terjeszti a n.vélvi és szemléleti vétségeket, de egyelőre nem tudnak mit csinálni. Levélírónk azt kérdezi, hogy a televízió miért alkuszik meg a kialakult szokásokkal. Inkább sértődjön meg néhány ember — írja —, mint a még egészséges nyelvérzékű emberek tábora. Egyetértünk vele. Heltai Nándor EGY KIS STATISZTIKA Foglalkoztatottság, bérek A közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal érdekes adat- gyűjteménnyel lepte meg a közgazdászokat. Nevezetesen A statisztikai időszerű közlemények sorozatban 1973. évre vonatkozóan megjelent A foglalkoztatottság és kereseti arányok című összeállítás. A mű hatalmas adat- mennyiségét lehetetlen ismertetni, mindössze néhány jellemző szám kiragadására szorítkozunk. Az első táblákból megtudjuk, hogy az iparban a' foglalkoztatottak száma 1969—1973 között 5,2 százalékkal, az építőiparban 27,6 százalékkal, a szállítás és hírközlésben 5,3 százalékkal, a kereskedelemben 23,2 százalékkal növekedett. Ha a szocialista szektorban foglalkoztatottak számának növekedését összegezzük, akkor ez a jelzett időszakban összesen 6,5 százalékos emelkedést mutat. Ha azt vizsgáljuk, hogy a foglalkoztatottak száma miként oszlik meg a népgazdasági ágak között, akkor azt láthatjuk, hogy 1973-ban az iparban 35 százalék, az építőiparban 8 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodásban 22 százalék, tehát a felsorolt ágazatokban a foglalkoztatottak aránya összesen 65 százalék. Az úgynevezett tercier ágazatban a foglalkoztatottság aránya 35 százalék. A megoszlás a következő: szállítás, hírközlés 7 százalék, kereskedelem 9 százalék, a nem anyagi jellegű ágazatokban 19 százalék. Csökkenés mindössze a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodásban tapasztalható, ahol az arány az 1970. évi 24 százalékró1 22 százalékra csökkent. Nem érdektelen egy pillantást vetni a munkaerő-forgalom változásaira a népgazdaság szocialista szektorában 1968—1973. között. Ha a munkábalépéseket vizsgáljuk, akkor 1973-ban a tanulmányait befejezett ifjúság köréből 156 ezer fő (1968-ban 130 ezer), a munkaképes korú nem tanuló eltartottakból 30 ezer (1963-ban 120 ezer), gyermekgondozási segély beszüntetése miatt 90 ezer (1968-ban 15 ezer), munkahelyváltoztatások miatt a munkaerőforgalom változása 1973-ban 644 ezer (1963-ban 715 ezer. 1969-ben 850 ezer) volt. Ha a munkából történt kilépéseket vizsgáljuk ugyanebben az időszakban, akkor a következő adatok turulnak elénk. 1973-ban nyugdíjazás miatt kilépettek száma 131 ezer (1968-ban 100 ezer), gyermekgondozási segély igénybevétele miatt kilépettek száma 100 ezer (1968-ban 70 ezer). A munkahelyi fluktuáció aránya az átlagos állományi létszám százalékában 1973-ban 16,4 százalék, (1968-ban 19,2 százalék). A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak havi átlagbére, illetve átlagkeresete közötti különbség 1970. és 1973. között az állami szektorban a következőképpen alakult. Az átlagbér ebben az időszakban 2129 forintról 2486 forintra. az átlagkereset pedig 2291 forintról 2677 forintra növekedett. A különböző munkaköri fokozatokban a bér- és kereseti arányok 1972 és 1973-ban; a vállalati felső vezetőknél 4985 forintról 5156 forintra emelkedett az átlagbér (átlagkereset 6145 forintról 6438 forintra). A vállalati középvezetők és érdemi ügyintézőknél az átlagbér 3161 forintról 3341 forintra (átlagkereset 3519 forintról 3736 forintra), a munkások és egyéb alkalmazottak átlagkeresete 2121 forintról 2286 forintra (az átlagkereset 2254 forintról 2428 forintra) növekedett. Kaszások kerekeken Annak ellenére., hogy a gabo- nabetakarítás ma már nem tartozik nehéz fizikai munkák közé, mégis jelentős esemény a paraszt- emberek életében. Aggódva szemlélik az eget, naponta hallgatják a rádiót, milyen időjárás várható. Okoz-e még több gondot az eső, vagy végre dolgozhatnak a kombájnok az aratás befejezéséig. A dunavecsei Béke Termelőszövetkezet tagjait is ezek a gondok foglalkoztatják. Már két hete, hogy megkezdték az árpa kombájnolását és a takarmánybúza rendrearatúsát. Vadászi Ferenc traktoros, aki még éppen, hogy csak elérte a' harmadik X-et. mosolyog, amikor, a gabonabetakarítás nehézségeit próbálom bizonygatni, ö optimista. — Az igaz, az eső nehezíti 8 munkát, de a múlt évben sem volt kedvezőbb a helyzet é? akkor is csak learattunk. Lazsálni nem lehet, amikor az időjárás engedi, csináljuk. Még szerencse, hogy nálunk jól van gépesítve a gabonabletakarítás. — nem a kasza rángatja a karunkat. Bár én nem sokat arattam kézzel, de egy életre sem felejtem el azt a munkát. No, meg a gépek nélkül ma már be sem lehetne takarítani azt a temérdek gabonát, pláne, ilyen esős időszakban. Az idén is csaknem 1500 hektárról kell biztonságba helyezni a termést. így annak ellenére, hogy a takarmánybúza még csak viaszérett, rendrevúgjuk. Ezzel is nyerünk három vagy négy napot a betakarításban, mert sosem tudni. mikor fordul újból rosszra az időjárás. — Ügy tudtam, a rendreaarató gépeket már nem használják a gabonabetakarításnál. Nincs sok belőlük, de arra a néhányra szükség van. Ha minden jól megy, ezt a 70 hektáros táblát, amiben most dolgozunk, egy-két nap alatt levágjuk, azután megyünk tovább, amíg fedél alá nem kerül az összes termés. — Amíg nincs biztonságban a gabona, addig minden percet ki kell használni — erősítette meg az előbbi állítást Tarnóczi József kombájnos, anélkül, hogy a rend- rearatógép kezelőjével összebeszéltek volna, ugyanis az árpatábla jóval távolabb esik .... Hogy a szavának nagyobb nyo- matékot adjon, kiszállva a vezetőfülkéből, éppen csak megtörölte izzadt homlokát, máris hozzákezdett a gép karbantartásához Meghúzgálta a csavarokat, meg' feszítette a láncokat, az ékszíjakat, a barnás-piros kombájnon — Mindig ilyen gyorsan fellazulnak ... — Á, dehogy. Csak tudja, ez az SZK—5-ös még teljesen új. és sűrűbben kell ellenőrizni a szerkezeteket Meg aztán jobban is szeretem, ha rendben van a gép. Már kilencedik éve. hogy kombájnnal aratok, de hiba miatt még nem sokat álltam. Ez persze a bejáratástól is függ. Egyelőre csak annyit mondhatok, nem ismerem az SZK—5-ös „szokásait” a vezetőfülke azonban... 0 A megdőlt árpával „küszködnek” a kombájnok. • Munka közben bizony hiba is akad. gondolni kell a gép karban, tartására. Képünkön Vadászi Ferenc traktoros zsírozza a rendrearaló csapágyait. (Szilágyi Mihály felvételei) — Bizonv. a fülke jó dolog — vélekedik l’godi Gyula, n másik SZK—5-ös vezetője. — Védi az embert az időjárás viszontagságaitól, viszont van egy hibája is Kicsik a ventillátorok. így nem megfelelő a légcsere. Mégis, a meleget jobban elviseli az ember, mint a port. — Hátha még az árpa talpon m állna — veszi vissza a szót Tar- nóc/.i József. — Nem kellene any- nyit forgolódni a géppel. A földről is csak fel l<cll szedni a kalászt. A vihar majd minden évben megdönti a gabonát, ami nehezíti n betakarítást, így az idén sem lesz könnyebb az aratás, mint tavnlv. Róna Zoltán *
