Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

1975. július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 pnlyáratérés A tervek szerint 1975. július 15-én kezdődik a közös szovjet—amerikai űrrepülés. Mintegy három­évi előkészület és egyeztetett felkészülés előzte meg a két nagyhatalom első közös űrvállalkozását, amelynek valószínűleg még nagyon komoly folyta­tása lesz. A közös űrrepülés leg­fontosabb feladata, hogy baleset esetén lehetővé te­gye a bajbajutott űrhajó­sok megmentését. Az űr­repülés során kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcsolóberende­zéseket, amelyeknek az az érdekessége, hogy két kü­lönböző rendszerű űrhajó összekapcsolására alkal­masak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használa­tának a kérdéseit, a rádió- és telemetrikus rendszert a repülés közben felmerü­lő probléma megoldási le­hetőségeit. A két űrhajó­rendszer között az alapve­tő technikai kapcsolat egy zsilipkamra, amely lehető­vé teszi a légnyomáskü­lönbség és a más-más le­vegőösszetétel áthidalá­sát. Az űrrepülésben mind­két féjl az eddig jól bevált •firhajótípusait használja csekély átalakításokkal. A Szojuzban két fő. az Ápol. lóban három asztronauta utazik. Szovjet részről a sorozatban alkalmazott Szojuz hordozórakétát használ­ják, amelynek legalább egy tar­talék példánya indulásra készen áll majd az indítóhelyen. Az Apollót Saturn hordozórakéta ál­lítja pályára; ilyen indította a holdrepülésekre az| űrhajókat,, leg­utóbb pedig a Skylab űrállomás legénységét. Egy tartalék pél­dány áll a Cape Canaveral-i űr­központban repülésre készen, de nem azonnal indíthatóan. A REPÜLÉS PROGRAMJA A repülés programjának az ismertetésénél az időpontokat a magyar idő szerint adjuk meg. 1975. július 15. — 13 óra 20 perc. Startol a Szojuz. — A4, fordulat során' az első pályamódosítás. — A Szojuz startja után 7 óra 30 perc múlva indul az Apollo. 30 perc múlva leválik a II. fo­kozatról és a hold repüléseknél alkalmazott módszerrel megfor­dul; majd a dokkoló egységet az orrára veszi. 22 óra 13 perc­kor az Apolló eltávolodik hordo. zórakétájától. A 2. fordulat so­rán pályamódosítás. 1975. július 16. — 02 óra 32 perc. Az Apollo a 3. fordulatban a főmotor be­gyújtásával kezdi meg a meg­közelítési manővert. — 03 óra 16 perc. Az Apollo eléri a tervezett átmeneti röp- pályát. Ezen a pályán fokozato­san közelebb kerül a várakozó pályán levő Szojuzhoz. — 15 óra 20 perc. Az Apollo űrhajósai ellenőrzik a dokkoló egységet és a benne levő vala­mennyi felszerelés működését. — A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pá­lyamódosítást és beállítják az Közös űrrepülés Elutazott a testvérmegye szövetkezeti küldöttsége találkozó-manőver szétválás 48 óra -Cilva nap a Szojuz startja űrrandevúhoz szükséges 225 km magasságú körpályát. 1975. július 17. — 13 óra 54 perc. Az Apollo főmotorjával elvégzik a második páyamódosító manővert, ezzel eléri a 225 km-es magasságú kör. pályát. Felveszik az űrrandevú megvalósításához szükséges kez-i deti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apollo kezdi. — 16 óra 14 perc. A végső megközelítés és dokkolás fázisá­ra a Szojuz 36. és az Apollo 29. fordulatában kerül sor. Az ösz- szekapcsolást Donald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A se­bességkülönbség 3 km/ óra. — 17 óra 10 perc. Előkészítik az első átszállást, ellenőrzik a tv-, a rádió- és a telefonkapcso­latokat. — 18 óra 02 perc. Az Apolló­ból két űrhajóst átzsilipelnek a Szojuzba. — 23 óra 26 perc. Az első át­szállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apol­lóba. 1975. július 18. — 09 óra 59 perc. A második átszállási manőver kezdete mind­két irányban. A június 30-a óta Bács-Kis- kun megyében tartózkodott szov­jet szövetkezeti küldöttség, ame­lyet Alenyikov Anatolij Vaszil- jevics, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának osztályvezetője vezetett, szomba­ton délután befejezte látogatását és elutazott hazánkból.. A test­vérmegye háromtagú delegáció­ját a Ferihegyi repülőtéren Hre- bik Ferenc, az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zetek megyei szövetségének el­nökhelyettese búcsúztatta. K ÉPERNYŐ Amerikai rajzoló elképzelése a Szojuz—Apollo űrhajók összekap csolásáról a világűrben. — 16 óra 08 perc. A második átszállási manőver vége, a le­génység visszatér űrhajójába. — 20 óra 06 perc. Befejeződik a harmadik személyzetcsere is, előkészítik a negyediket. — 23 óra 10 perc. Befejeződik a negyedik átszállás. 1975. július 19. — 13 óra 02 perc. A két űr­hajó szétválik és eltávolodik egymástól. — 13 óra 10 perc. Kezdődik a második összekapcsolási manő­ver, most a Szojuz az aktív egység. — 13 óra 28 perc. A két űr­hajó fény- és rádióösszeköttetést létesít. — 13 óra 40 perc. A második dokkolás. — 15 óra 59 perc. A két űr­hajó végleg szétválik és eltávo­lodik egymástól. Megkezdik a Nap-eltakarásos kísérleteket. 1975. július 20. — A fedélzeti műszerekkel kí­sérleteket végeznek. Az Apolló­ba ehhez 17 féle műszeregységet a Szojuzba 9-et építettek be. 1975. július 21. — A szétválás után 43 órával 142 órás űrrepülés után a Szo­juz leszáll Kazahsztánban. — Az Apollo tovább repül, további programja a megmaradt hajtóanyag mennyiségétől függ. Lehetséges, hogy 1975. július 24-én kísérleti jelleggel leszáll az Egyesült Államok szárazföldi területére. — 1975. július 27. Az eredeti változat szerint az Apollo leszáll a Csendes-óceán vizére, a Ha­waii-szigetek közelében. A program során naponta leg- alább 8 óra alvás kötelező az űrhajósoknak, az egyes feladatok teljesítése után. Válasz levelekre A televízió e heti műsora le­hetővé teszi, hogy visszatérjek az elmúlt hetekben olvasóinktól ka­pott levelekre. Az általam látott filmek, tv-játékok. riportok közül csak a Szojuz—Apolló két foly­tatásának a megtekintése után éreztem, hogy az ügyről, a tele­vízió közreműködéséről feltétle­nül szólnom kell a befejező adás után. Mondják, hogy Chrudinák Alajos ismételten remekelt kö­zel-keleti riportjával. Sajnos nem néztem meg a Város a Golánon című műsort. A Kakuk Marci filmváltozatának a három esz­tendővel korábbi bemutató tá­ján már megfogalmazott gyen­geségei a képernyőn sem tűnlek el. E sorok írója sohasem szí­velte el Frédi és Béni kőkorszaki humorát, a Hétről többször leír­tuk már elismerő véleményün­ket. dicsértük a vasárnapi ebéd után vetített népszerű ismeretter­jesztő természetfilmeket. Ezért térek most vissza két levélre. Az egyik oktalanul névtelen­ségbe burkolódzó előfizetőnknek rosszul esett, hogy a Lili báró­nőt mérsékelt lelkesedéssel fogad­tam. Szívesen látunk időnként ilyet is, de többet, mast varunk; ez volt a kritika olvasónkat vi­tára ingerlő lényege. Hogyan ír­hatok ilyet — méltatlankodott a kedves előfizető _ amikor az A ranyrablókkal és más hasonló badarságokkal „szórakoztat jak-’ az embereket. Ezeknél a Lili bá­rónő ezerszer különb. Ráadásul ezért devizát sem kell fizetnünk. Tetszetős érv. Egyik-másik krimi láttán hiába töprengünk, hogy mit találtak benne az át­vevők. A viszonyítás mégis fél­revezető. Más okból emelünk szót a bárgyú, szakmailag hibás filmsorozatok miatt és más in­dítékok miatt hümmögünk, ha azt tapasztaljuk, hogy egy-egy operett fogadtatása netán han­gosabb. lelkesebb a kívánatos­nál. A rossz krimik tehát nem menthetik a „könnyű műfaj” gyengébb termékeit, téves „az akkor inkább ...” bizonyítás, hi­vatkozás. A krimikedvelőket csak a színvonalasabb történetek elé­gítik ki. Akkor is tiltakoznánk operettek esetleges túl sűrű mű­sorra tűzése miatt — a mostani arányokat megfelelőnek érezzük —, ha a jelenlegi .sorozatoknál rosszabbak futnának a képer­nyőn. Ma már senki se félti a szo­cializmust egy-eg.v romantikus, szentimentális műtől, színpadon ágáló grófoktól, snájdig huszár­tisztektől, kacér sz.épass/.onyok- tól. Egyszerűen érdektelennek idegennek érezzük az etlajta al­kotások többségét jellemző szem­léletet. a lágy. édeskés kuplékat, a szívnek meg kell szakadni sztorikat, az ezüstös álmok csal­fa világát. Még a mesében, fül­bemászó muzsikával gazdagítva sem kívánjuk vissza ezt a vilá­got. A mai valóság, a mi életűnk érdekel bennünket, akkor is. ha cukrozás, édosílés nélkül olykor nem olyan tetszetős, mint az operettek álomvilága. Ezért sür­getünk minél több mai tárgyú, hangvételű jó zenés müvet. A Hét egyik riportere egy kecs­keméti találkozón elmondta, hogy olykor szívesebben készít kül­földi vezetőkkel interjút, mint egyik-másik honi gyárigazgató­val. tanácsvezetövel, mert az előbbi nyilatkozók mondatait le­fordíthatja magyarra. Megsértőd­ne hazai beszélgetőpartnere, ha arra kérné, hogy ismételje meg az elmondottakat a hivatali zsar­gon szörnyűségei nélkül, hiszen az ő érdeke is, hogy a képer­nyőn a lehető legelőnyösebben szerepeljen. Alig tudja leplezni bosszúsá­gát. amikor a megszólaltatott személyiség öt mondatban tíz­szer ..biztosit' valamit, amikor nyakatokért fogalmazással ködö­sít akaratlanul. Sajnos, a képer­nyő. a nyilvánosság mintegy iga­zolja. helyesli az adásban el­hangzó szöveget, s így akarat­lanul terjeszti a n.vélvi és szem­léleti vétségeket, de egyelőre nem tudnak mit csinálni. Levélírónk azt kérdezi, hogy a televízió miért alkuszik meg a kialakult szokásokkal. Inkább sértődjön meg néhány ember — írja —, mint a még egészséges nyelvérzékű emberek tábora. Egyetértünk vele. Heltai Nándor EGY KIS STATISZTIKA Foglalkoztatottság, bérek A közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal érdekes adat- gyűjteménnyel lepte meg a köz­gazdászokat. Nevezetesen A sta­tisztikai időszerű közlemények sorozatban 1973. évre vonatko­zóan megjelent A foglalkoztatott­ság és kereseti arányok című összeállítás. A mű hatalmas adat- mennyiségét lehetetlen ismertet­ni, mindössze néhány jellemző szám kiragadására szorítkozunk. Az első táblákból megtudjuk, hogy az iparban a' foglalkozta­tottak száma 1969—1973 között 5,2 százalékkal, az építőiparban 27,6 százalékkal, a szállítás és hírközlésben 5,3 százalékkal, a kereskedelemben 23,2 százalékkal növekedett. Ha a szocialista szek­torban foglalkoztatottak számá­nak növekedését összegezzük, akkor ez a jelzett időszakban összesen 6,5 százalékos emelke­dést mutat. Ha azt vizsgáljuk, hogy a foglalkoztatottak száma miként oszlik meg a népgazda­sági ágak között, akkor azt lát­hatjuk, hogy 1973-ban az ipar­ban 35 százalék, az építőiparban 8 százalék, a mezőgazdaság, er­dőgazdálkodás és vízgazdálkodás­ban 22 százalék, tehát a felso­rolt ágazatokban a foglalkozta­tottak aránya összesen 65 száza­lék. Az úgynevezett tercier ága­zatban a foglalkoztatottság ará­nya 35 százalék. A megoszlás a következő: szállítás, hírközlés 7 százalék, kereskedelem 9 száza­lék, a nem anyagi jellegű ága­zatokban 19 százalék. Csökke­nés mindössze a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálko­dásban tapasztalható, ahol az arány az 1970. évi 24 százalékró1 22 százalékra csökkent. Nem érdektelen egy pillantást vetni a munkaerő-forgalom vál­tozásaira a népgazdaság szocialis­ta szektorában 1968—1973. között. Ha a munkábalépéseket vizsgál­juk, akkor 1973-ban a tanulmá­nyait befejezett ifjúság köréből 156 ezer fő (1968-ban 130 ezer), a munkaképes korú nem tanuló eltartottakból 30 ezer (1963-ban 120 ezer), gyermekgondozási se­gély beszüntetése miatt 90 ezer (1968-ban 15 ezer), munkahely­változtatások miatt a munkaerő­forgalom változása 1973-ban 644 ezer (1963-ban 715 ezer. 1969-ben 850 ezer) volt. Ha a munkából történt kilépéseket vizsgáljuk ugyanebben az időszakban, akkor a következő adatok turulnak elénk. 1973-ban nyugdíjazás mi­att kilépettek száma 131 ezer (1968-ban 100 ezer), gyermek­gondozási segély igénybevétele miatt kilépettek száma 100 ezer (1968-ban 70 ezer). A munkahelyi fluktuáció aránya az átlagos ál­lományi létszám százalékában 1973-ban 16,4 százalék, (1968-ban 19,2 százalék). A teljes munkaidőben foglal­koztatott munkások és alkalma­zottak havi átlagbére, illetve át­lagkeresete közötti különbség 1970. és 1973. között az állami szektorban a következőképpen alakult. Az átlagbér ebben az időszakban 2129 forintról 2486 fo­rintra. az átlagkereset pedig 2291 forintról 2677 forintra növeke­dett. A különböző munkaköri fokozatokban a bér- és kereseti arányok 1972 és 1973-ban; a vál­lalati felső vezetőknél 4985 fo­rintról 5156 forintra emelkedett az átlagbér (átlagkereset 6145 fo­rintról 6438 forintra). A vállalati középvezetők és érdemi ügyinté­zőknél az átlagbér 3161 forintról 3341 forintra (átlagkereset 3519 forintról 3736 forintra), a mun­kások és egyéb alkalmazottak átlagkeresete 2121 forintról 2286 forintra (az átlagkereset 2254 fo­rintról 2428 forintra) növekedett. Kaszások kerekeken Annak ellenére., hogy a gabo- nabetakarítás ma már nem tarto­zik nehéz fizikai munkák közé, mégis jelentős esemény a paraszt- emberek életében. Aggódva szem­lélik az eget, naponta hallgatják a rádiót, milyen időjárás várható. Okoz-e még több gondot az eső, vagy végre dolgozhatnak a kom­bájnok az aratás befejezéséig. A dunavecsei Béke Termelőszövet­kezet tagjait is ezek a gondok foglalkoztatják. Már két hete, hogy megkezdték az árpa kom­bájnolását és a takarmánybúza rendrearatúsát. Vadászi Ferenc traktoros, aki még éppen, hogy csak elérte a' harmadik X-et. mosolyog, amikor, a gabonabetakarítás nehézségeit próbálom bizonygatni, ö opti­mista. — Az igaz, az eső nehezíti 8 munkát, de a múlt évben sem volt kedvezőbb a helyzet é? ak­kor is csak learattunk. Lazsálni nem lehet, amikor az időjárás engedi, csináljuk. Még szerencse, hogy nálunk jól van gépesítve a gabonabletakarítás. — nem a kasza rángatja a karunkat. Bár én nem sokat arattam kézzel, de egy életre sem felejtem el azt a munkát. No, meg a gépek nélkül ma már be sem lehetne takarí­tani azt a temérdek gabonát, plá­ne, ilyen esős időszakban. Az idén is csaknem 1500 hektárról kell biztonságba helyezni a ter­mést. így annak ellenére, hogy a takarmánybúza még csak viasz­érett, rendrevúgjuk. Ezzel is nye­rünk három vagy négy napot a betakarításban, mert sosem tud­ni. mikor fordul újból rosszra az időjárás. — Ügy tudtam, a rendreaarató gépeket már nem használják a gabonabetakarításnál. Nincs sok belőlük, de arra a néhányra szükség van. Ha min­den jól megy, ezt a 70 hektáros táblát, amiben most dolgozunk, egy-két nap alatt levágjuk, az­után megyünk tovább, amíg fedél alá nem kerül az összes termés. — Amíg nincs biztonságban a gabona, addig minden percet ki kell használni — erősítette meg az előbbi állítást Tarnóczi József kombájnos, anélkül, hogy a rend- rearatógép kezelőjével összebe­széltek volna, ugyanis az árpa­tábla jóval távolabb esik .... Hogy a szavának nagyobb nyo- matékot adjon, kiszállva a veze­tőfülkéből, éppen csak megtöröl­te izzadt homlokát, máris hozzá­kezdett a gép karbantartásához Meghúzgálta a csavarokat, meg­' feszítette a láncokat, az ékszíja­kat, a barnás-piros kombájnon — Mindig ilyen gyorsan fella­zulnak ... — Á, dehogy. Csak tudja, ez az SZK—5-ös még teljesen új. és sűrűbben kell ellenőrizni a szer­kezeteket Meg aztán jobban is szeretem, ha rendben van a gép. Már kilencedik éve. hogy kom­bájnnal aratok, de hiba miatt még nem sokat álltam. Ez per­sze a bejáratástól is függ. Egye­lőre csak annyit mondhatok, nem ismerem az SZK—5-ös „szoká­sait” a vezetőfülke azonban... 0 A megdőlt árpával „küszködnek” a kombájnok. • Munka közben bizony hiba is akad. gondolni kell a gép karban, tartására. Képünkön Vadászi Ferenc traktoros zsírozza a rendrearaló csapágyait. (Szilágyi Mihály felvételei) — Bizonv. a fülke jó dolog — vélekedik l’godi Gyula, n másik SZK—5-ös vezetője. — Védi az embert az időjárás viszontagsá­gaitól, viszont van egy hibája is Kicsik a ventillátorok. így nem megfelelő a légcsere. Mégis, a meleget jobban elviseli az ember, mint a port. — Hátha még az árpa talpon m állna — veszi vissza a szót Tar- nóc/.i József. — Nem kellene any- nyit forgolódni a géppel. A föld­ről is csak fel l<cll szedni a ka­lászt. A vihar majd minden év­ben megdönti a gabonát, ami ne­hezíti n betakarítást, így az idén sem lesz könnyebb az aratás, mint tavnlv. Róna Zoltán *

Next

/
Oldalképek
Tartalom