Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. július 30. A FELÜGYELŐSÉG MEGVIZSGÁLTA Kereskedelmi ellenőrzések az első félévben Túl az esztendő első felén, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségén arról tájékozódtunk: milyen vizsgálatok, ellenőrzések zajlottak le az év eddigi részében. Említsük meg mindenekelőtt, hogy valamennyi a vevők érdekeit, a kiszolgálás kulturáltságának biztosítását, az árakhoz való következetes igazodást szolgálta, s fontos követelményként tartotta Bzem előtt a minőséggel összefüggő rendelkezések betartását. Az árváltozások végrehajtását ellenőrző vizsgálat egyebek közt megállapította, hogy bár akadtak kisebb hiányosságok, a kereskedelem jó része zökkenőmentesen végezte feladatát, rugalmasan alkalmazkodott a változásokhoz. A következő vizsgálat a gyermekellátási cikkek forgalmazására terjedt ki. Az ellátásban — a központi intézkedések hatására — előnyös változások észlelhetők. Az esetenkénti áruhiány mellett is az ellátás kiegyensúlyozottságát állapította meg az ellenőrzés. A BRK-nak a megye mindegyik városában van már gyermekruházati szaküzlete, s az ÁFÉSZ-ek részéről is vannak kezdeményezések hasonló szakboltok létrehozására. az ellátás javítására. Széles réteget érintett a hús és húskészítmények forgalomba hozatalával kapcsolatos vizsgálat. Köztudott, hogy az év bizonyos Időszakaiban — a javuló ellátás ellenére is — áruhiány észlelhető. Ennek okai közt ott van az is, hogy főként a peremkerületi boltok vezetői meglehetősen óvatosan rendelnek. Az említett vizsgálat megállapította. hogy a húsos szakmában a vevőkárosítás a kereskedelmi átlagnál lényegesen magasabb. A A lakosság jövedelme 1970-bén 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy utóbbi, úgy előbbi is folytonosan változik. tőkehúsok szabálytalan bontása lehetővé teszi például, hogy a tarját — karaj gyanánt adják el. Eléggé általános az a gyakorlat is, hogy a felesleges zsírtartalom nincs a húsról eltávolítva. Akad példa a különféle töltelékáruk ..árfelcserélésére” is. aminek következtében az olcsóbb minőségű árut drágábban értékesítik. Az ellátásba egyébként hasznosan besegítő ÁFÉSZ-ek, mezőgazda- sági nagyüzemek némelyik boltjában a saját készítésű — 64 forintos árú — lángolt kolbászt gyulaiként — kilogrammonként 80 forintért — hozták forgalomba. Az említett visszaélések nem utolsósorban a vállalati, szövetkezeti hálózati ellenőrzés elégtelenségére vallanak. A vizsgálat alá vont 65 bolt közül 14-nél találtak valamilyen hibát, s összesen 19 esetben kellett csaknem 30 ezer forint összegű bírságot kiszabni. A maga nemében az első volt az a vizsgálat, amely a kiskertgazdaságok — háztájik, hobby- kertek — kereskedelmi ellátását „szemrevételezte”. A kiskertek szerszámmal, kisgéppel, vetőmaggal stb. való ellátása általában kielégítő, s az is örvendetes, hogy néhány vállalat (így az AGROmint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974-ben 66,4 kg volt. kétszer annyi, mint az 1934— 1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alkoholfogyasztásban nemzetközi élvonalban állunk. KÉR, az UNIVER) az évek során kizárólag erre a célra szolgáló szaküzleteket is létesített. Ami viszont kifogásolható: műtrágyából, vagy növényvédőszerből nem mindig kaphatók kisebb adagok. A mérgek tárolására és árusítására vonatkozó szigorú rendelkezéseket sem alkalmazzák százszázalékosan: fémzárolt vetőmagot és erős mérget olykor bontott csomagból mérnek ki. (ami ugyancsak a kisebb adagokba való csomagolás hiányára figyelmeztet!) Az első félév kereskedelmi fel- ügyelőségi vizsgálatai sok tapasztalatot hoztak. Bár a panaszok száma a múlt év hasonló időszakához képest 39 százalékkal magasabb volt, meg kell mondani, hogy ez nagyjából csupán a boltok 1 százalékát jelenti. A vas-műszaki szakmában továbbra is hiánycikk egynémely vasáru és alkatrész. Változatlanul nem kielégítőek ezenkívül a szervizekben a garaciális javítások (a panaszok csaknem fele ezekkel kapcsolatos). A vendéglátásban az egyre szaporodó családi jellegű rendezvények adtak alkalmat árdrágításra. Végeredményben a vizsgálatok célravezetőek voltak, s a hibák feltárása mellett ezeket megszüntető intézkedések születtek. Az eljárási munka messzemenően igazodott a módosított szabálysértési kódexhez, s ennek megfelelően a felelősségre vonás Is szigorúbb volt. A lakosság — vásárlók és fogyasztók — érdekeinek védelmét szolgálja, hogy a felügyelőség ezt az erélyt a jövőben is következetesen érvényre juttatja majd. J. T. A Pamir kincsei A Pamír-Himalája hegylánc szerkezetét tanulmányozzák üz- bég geofizikusok. Az Övezet eddig felderítetlen volt, s a tudósok bizakodnak, hogy gazdag ás- ványikincs-lelőhelyek nyomára jutnak. A pamíri kutátásokat nemzetközi program keretében végzik. Hasonlókat végeznek az indiai, afganisztáni, pakisztáni és más országbeli geofizikusok is. (APN—KS.) Mit fogyasztunk, hogyan fogyasztunk TIZENKÉTMILLIÓS MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKFORGALOM Háztartási fémtömegcikkek a szank-móricgáti Petőfi Tsz-ből Az utóbbi években kétszer egymás után kapta meg a Kiváló szövetkezet címet a szank-móricgáti Petőfi Tsz. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott kitüntetés a mó- ricgáti tsz-tagoknak azt a két évtizedes küzdelmét jutalmazta, amelyet az 1954-ben történt szövetkezetalapítás óta a futóhomokkal eredményesen folytattak. A Petőfi Tsz gazdái szőlőt, gyümölcsöt és erdőt ültettek. Talajjavítással. csatornázással, szerves- és műtrágyázással növelték a föld termőképességét. A homoki pillangós takarmány termesztésével megalapozták a szarvas- marhatartást. -hizlalást. Üj abban a szövetkezet évente 12 milliós forgalmat bonyolít le a mező- gazdasági termékek, közöttük a lej és a vágóállat értékesítésével. A kedvezőtlen termőhelyi adottságot azzal ellensúlyozta a móricgáti gazdaság, hogy állami támogatással jól átgondolt ipari szolgáltató ágazatot létesített. Ennek a jövedelméből a környező szövetkezetekhez viszonyítva többet tud áldozni a szántóföld és az ültetvények termőképességének a növelésére, a tereprendezésre. A háztartási fémtömegcikkek, valamint a híradástechnikai alkatrészek készítése lehetővé teszi a Móricgáton és környékén lakók számára az egész esztendős foglalkoztatást olyan körzetben, • Üzemcsarnokok és szociális épületek a móricgáti tsz tanyaközpontjában. A víz helyén jövőre már park lesz. (Szilágyi Mihály felvételei.) ahol a közlekedés viszontagságai miatt más helységbe eljutni, ott munkát vállalni elég körülmé- f nyes. Az ipari szolgáltató ágazat, lamint a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, állattartás együttes jövedelméből ily módon több jut a gazdálkodás fejlesztésére, a szövetkezeti tagok keresetének a növelésére. Móricgáton két éve alakultak meg az első szocialista brigádok. Ma a termelőszövetkezet tagjai tizennégy szocialista brigádban egymással versenyezve dolgoznak. A legjobbakat a szövetkezet rendszeresen jutalm^-’z.a. K. A. • Rokolya Erzsébet a háztartási hengeres zöidségreszelőt pere- mezi. • Évente 9—10 millió forint a galvanizáló üzem termelése. Földi Lászlóné a Katód szocialista brigád tagja vasalkatrészeket nikkelez. Elengedhetetlen alap Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban korántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztizsfogyasztás bál- ványait, s ellentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédikálják. Ugyanis: nemcsak anyagi pénzzel megváltható javakat fogyasztunk. A puszta anyagiak senkit nem tesznek többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura, italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutó# átlagosan egy főre, 1974-ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg az előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk körül. A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben vátozatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 dekával növelte zöldségfogyasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt... ! A paraszti háztartásokban az előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel. hogy ott emelkedett az elfogyasztott zsiradékok meny- nyisége. Azaz fogyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyarapodtak a jövedelmek, a ruházkodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és eszközzel tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hpgy arra költi forintjait, amire kívánatos, helyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban «gy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet, Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk magunkhoz már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre. lakásfelszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos területeken beleavatkozik a fogyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visszatart azzal, hogy valamit „olcsón”, mást „drágán” hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befolyásolásnak eredményei viszonylagosak, nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt arra utalni hogy a fogyasztásban, nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem egyértelmű a hatása, akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Fogyaszthatnánk okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségleteinket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkezetét. A párt XI. kongresz- szusa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves tervben az egy főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is, hogy a Jermelés és fogyasztás kölcsönhatását észszerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, mit, mennyit fogyasztunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társadalmi méretű válasz, melyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. M. O. •— Kécskén jártam, Kiss bácsi — újságolom földszinti szomszédomnak, az özvegyasszony lányával és nagylány unokájával élő 78 éves barátomnak, a Tiszakécs- kéről elszármazott Kiss Benjáminnak. Mire ő: — Még az is boldog, aki arra járhat! De majd csak elérkezik augusztus húszadika! Mert biztosan hívnak megint. Ügy szokta a téesz, amióta —, hogy meghalt szegény anyjukom — elkerültem onnan. Minden esztendőben hívtak ... Aztán merrefelé járt a faluban? — Kerekdombon — mondom. — Kerekdombon?... — tűnődik el, s kisvártatva így idézi fel magának: — Nem is annyira kerek az. mint inkább hosszú. Egy hosszú tanyasor. Utána a határ. Aztán jó messzire megint tanyák. Ott lehet ám gyalogolni, mire az ember a legközelebbihez elér! Mondják, más már a világ arrafelé is. Meglehet, én már el is tévednék ott... • Hogyan is lehetne mérvadó a Kiss bácsi által több mint 30 évvel azelőttről őrzött kerekdombi kép, amikor a jóval frissebb is túlhaladott már?! Hazánk — 1973-ban kiadott — helységnév- tárában Tiszakécske nagyközséghez tartozó Kerekdomb külterületről ez áll: területe 51 hektár, népessége 409. a lakóházak száma 119, a lakásoké 123. Vincze Lajos, a kerekdombi Űj Élet Tsz elnöke viszont a következőkről tájékoztat: — A tsz létrejöttekor, 1960-ban a kerekdombi szórványtanyák száma meghaladta a nyolcvanat. Napjainkra talán tíz. ha maradt. Ellenben nemcsak hogy megújult a régi tanyasor, hanem mellé több mint száz új családi, sőt négy, emeletes társasház is felépült rendezetten. S a nem is olyan régen létrehozott egycsoportos óvoda is kétszelesére bővült; ötven gyereknek ad helyet. A mai Kerekdomb legalább háromszorta akkora, mint a hajdani tanyasor volt. És a fejlődés nem áll meg. Körülbelül 40. villany- és vízközműves portánk van most is — S vajon kik a jövendő telektulajdonosok? — Ruszint a még tanyán élők, Nekik cserébe a külterületi egy holdért adja a szövetkezet a 400 négyszögöles közművesített telket Másrészt a fiatalok, ök 10—12 ezer forintért jutnak a házhelyhez. melynek a helyileg kialakult ára négyszögölenként 100 forint ugyan, de ebből 70-et elenged a szövetkezet, ha öt évre elkötelezik magukat a gazdasággal. A lakásépítést egyébként fuvarkedvezménnyel. építőanyaggal és szakmunkával is támogatja a tsz — feleli Vincze elvtárs. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi 10—12 évben a kezdeti 200-ról csaknem 500-ra gyarapodott a közös gazdaság tagjainak száma. Ez pedig — családonként három személlyel számolva is — annyit jelent, hogy Kerekdomb külterületi lakott hely, szinte községnyivé nőtt; lakosainak száma eléri az 1500-at. S a stranddal szemközt, ott az üdülőterület is. amelyet szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. Háromszáz kis porta, több mint 200-on felépült már. vagy formálódik rajta a kis üdülő. A tulajdonosok többsége kecskeméti, de szép számmal vannak a nagy-' körösiek, s az ország más tájaira, összesen 22 településre valók ... — Az ötletet az üdülőterület kialakítására a fellendült idegen- forgalom adta tsz-ünknek. A lehetőséget pedig a vasúton túli, nagyüzemilee nem hasznosítható terület kínálta. És nagyon jó, hogy az előbbre vivőért a nagyközség párt- és tanácsi vezetőinek szíve a miénkkel együtt dobban. nem haboznak, ha egy-egy kezdeményezés felkarolására kínálkozik ... — magyarázza Vincze Lajos. A kerekdombi Üj Élet Tsz természeti kincse a meleg Víz. amelyet az 1962-ben fúrt első kút hozott felszínre. Két évvel később saját égetésű, szénporos téglából létrehozta a tsz a gyorsan népszerűvé lett strand első medencéjét. A következő 1969-ben már betonból készült. Közben újabb kútfúrások. Napjainkban öt kút üzemel; a legmelegebb forrás vize 63, a leghidegebbé 32 fokos. — Főleg a gyógyhatású víznek köszönhető a mind nagyobb forgalom. A fürdőterületen működő üzemi konyhánk 140 dolgozót étkeztet, de napi átlagban ötszáz vendéget is kiszolgál ebéddel. A helybeliek és az üdülők kereskedelmi ellátásáról érdeklődöm éppen, amikor — mintha csak megérezte volna — Fazekas János, a tiszakécskei ÁFÉSZ elnöke toppan be a tsz-elnöki szerény irodába. — De jó, hogy jöttél János, tiéd a szó! — örül meg Vincze Lajos. Fazekas elvtárs pedig készségesen „kötélnek áll”: — Az itteni nagyforgalmú vegyesboltunk nagyon rászolgált már a korszerűsítésre. És egy húsüzlet létrehozása is jó ideje szorgalmazott téma Kerekdombon. Végül is összefogással mindkettőre találtunk megoldást. Az építőanyagot es a fuvareszközt a termelőszövetkezet adta, az ÁFÉSZ pedig az építőbrigádját. A munka június 10-én kezdődött és július végén nyit az üzlet. Pedig a húsbolt tőépítkezés volt! A lényeg, hogy lehet így is. itt a példa rá. Az építésfelújítás mindössze 130 ezer forintjába került az ÁFÉSZ-nek. A berendezés pótlása pedig ~ ideértve a hűtőkapacitás ezer literes növeléséi is — külön 45 ezerbe. A megnyitásnak nem csinálunk nagy propagandát. Azt Viszont szeretném látni, milyen arccal lépnek be a rég áhított húsboltba az első vevők... Vincze Lajos gyorsan hopáteszi: a húsbolttal és a felú. :tott vegyesüzlettel egyidejűleg átadják rendeltetésének a kerek.lom- bi strand harmadik — 33x2 ’ méteres, ugyancsak gyorsan, saját erőből létrehozott — úszómedencéjét is! Végezetül még egy kerekdombi hír; az Űj Élet Tsz-ben a múlt héten befejezték az aratást; a fóliasátrak alatt kezdődő palántázással pedig már az őszi-téli primőridényre készülnek... Perny Irén Kerekdombi változások • A Petőfi Tsz ipari tanulói társadalmi munkában készítették el ezt a játékszert a móricgátl iskolásoknak — mutatja Németh Sándor párttitkár.
