Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Több mint kéthónapos repülés után leszállt a Szojuz-18 űrhajó (Tudósítás a 3. oldalon.) PETŐFI NÉPE • A Halasi Kötöttárugyár makettje, AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évf. 175. szám Ára: 90 fillér 1975. július 27. vasárnap Rács-Kiskun megye legnagyobb beruházása jelenleg a 730 millió forint költségelőirányzattal épülő Halasi Kötöttáru- gyár. Ebből mintegy 200 millió forintot költenek építésre, 400—420 milliót gépek beszerezésére, 110 millió forint pedig a forgóalapot képezi. A megállapodás szerint a hatalmas ipa­ri létesítmény 1978-ban készül el. KÜZDELEM A FÖLDEKEN A TERMÉS MEGMENTÉSÉÉRT A búza és a rozs 80 százaléka magtárban Egyre nehezebb a munka a Bács-Kiskun megyei gabona- földeken. 131 ezer hektár ka­lászos termésnek 80 százalé­kát ugyan learatták a gazda­ságok, a hátra maradt 20 szá­zalék búzának, rozsnak a be­takarítása azonban olyan erő­feszítést kíván, amilyenre ritkán van példa. A megye délkeleti felében még mindig sok a belvíz. Pálmo- nostorán is ez akadályozta az arátást. A Kiskunmajsai Vízgaz­dálkodási Társulat dolgozói mi­után visszatértek a Maros menti árvízvédekezésből, szinte éjjel­nappal a Keleti Fény Termelő- szövetkezet gabonaföldjét men­tesítő csatornát építették. A több kilométeres vízelvezető napok alatt elkészült, és a termelőszö­vetkezet kombájnosai hozzáfog­hattak az aratáshoz. 9 A bócsai Szőlőskert Szakszövetkezetben is nehezen halad a betaka­rítás a süppedős talajon. Képünkön triticalét arat Babák Dezső kombájnos. A munka 'megkönnyítésére dupla kerekeket szereltek fel a kombájnra. A megyében, a kombájnosok és a gépkezelők eddig általában kikerülték a vízben álló, vagy felázott talajú gabonatáblákat. Július végére azonban a ke­nyérgabona mindenütt, megérett. Az aratás utolsó szakaszában azokra a kalászosokra is sort kell keríteni, amelyekről éppen csak elpárolgott a víz, és va­lamennyire felszikkadt a talaj. Minden nap késedelem az ara­tásban, növeli a veszteséget. A Bács-Kiskun megyei me­zőgazdasági operatív bizottság e hét végén tartott ülésén úgy dön­tött, hogy a megyében az ara­tást minden eszközzel meg kell gyorsítani, és úgy befejezni, hogy egyetlen hektár kalászos termés se menjen veszendőbe. A jég­verés, az átlagosnál jóval több eső, a belvíz az országban sok helyen a Bács-Kiskun megyei­nél jóval kedvezőtlenebb hely­zetbe hozta a mezőgazdasági nagyüzemeket. Az egész társa­dalom. érdeke, hogy minden szem A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben aratás után azonnal tár­csázzák a tarlót. gabona a magtárba, biztonságos helyre kerüljön. A learatott kalászosra a termény szállítása közben is féltő gonddal vigyázzanak a szövetkezeti, álla­mi gazdasági dolgozók. Nem for­dulhat ele, olyan eset. ami Kecs­keméten történt, amikor Talfájá- tól a Budai-kapuig végig szórta a terményt az egyik szövetkezet járműve, mert a gabonaszállítók nem tönütették a rakfelületet. Az átlagosnál lassúbb a rozs betakarítása. Ennek elsősorban az az oka, hogy a megye 26 ezer hektáros rozsvetéséből 15 ezer a homokhátsági szakszö­vetkezetekben, a tagsági gazda­ságokban van. Kevés a táblásí- tott kalászos terület, a kisparcel- lákon pedig a kombájnok többet vándorolnak egyik, helyről a má­sikra. mint amennyit aratni tud­nak. Nagyon fontos, hogy azok a gazdaságok., amelyek a betakarí­tást befejezték, az elmaradók se­gítségére siessenek. A sok csapadék megyeszerte annyira kilúgozta az érett gabo­naszemeket, hogy az átlagosnál, jobban leromlott a magkötéskor még jéggel is megvert búza mi­nősége. Az utóbbi napokban a1 bácskai termelőszövetkezetekben is arattak olyan kenyérgabonát, amelynek a más években szoká­sos 83—84 kilogramm helyett csak 69 kilogramm lett a hekto­litersúlya. Ez is indokolja az ésszerű takarékosságot. K. A. Sípos Jánost, a gyár igazgatóját arra kértem: mondja el, milyen lesz az ősi kunváros új textilipa­ri üzeme. — Először is a méretekről szó­lok — kezdte válaszát az igaz­gató. A nagycsarnok 12 ezer négyzetméter alapterületével a megye második legnagyobb ipari jellegű épülete lesz. (A Kecske­méti Házgyár nagyobb ennél, 16 ezer négyzetméter. A szerk.) Eh­hez egyébként még egy festőmű­hely csatlakozik. Az üzem minden részén klímaberendezések bizto­sítják a télen-nyáron. egyforma hőmérsékletet. Erre a technoló­giai biztonság miatt van szük­ség, ugyanis a feldolgozásra ke­rülő fonal különbözőképpen vi­selkedik más-más páratartalmú és hőmérsékletű levegőben. A fonal a nagycsarnokban le­vő nyersáruraktárba érkezik. In­nen — ha szükséges — a festő­műhelybe kerül, ha pedig a szí­ne megfelelő, egyenesen a csévé­lőüzembe. A következő csarnok­rész a csévélt lőnal raktára, ahonnan a kötődébe, a félkész­áru kikészítőbe, a szabász, a konfekcióműhelybe, majd a készáru kikészítőbe visz az anyag útja, a technológiai sor­rendnek megfelelően. Ezután a minőségellenőrökhöz jut az áru, tőlük a csomagolóba, s a nagy­csarnok végén helyezkedik el a készáruraktár. — Van-e lehetőség a beruházás korábbi befejezésére? — Ilyen törekvéseink vannak. Ennek három feltétele az építke­zés befejezésének, a gépek be­szerzésének előbbrehozása, és a létszám határidő előtti felfutta­tása. A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat időarányosan ha­Az átképzős műhelyben két műszakban dolgoznak, s már termelő munkát is végeznek. Képünkön Lóránth Kálmánná betanító a lán­cológéppel való nyakfeldolgozást ellenőrzi Paprika Lászlóné gépé­nél. / lad a munkával és még gyorsíta­ni is tudja az ütemet. A gépek korábbi leszállítása sem ütköz­ne elháríthatatlan akadályba, így fest most az építkezés. Felvételünkön ■ nagycsarnok és a mel­lette épülő festőműhely látható. (Szilágyi Mihály felvételei) ilyen irányú tárgyalásaink már folynak. Elképzelhető tehát, hogy a gyár 1977 elején már átadásra kész állapotban lesz. A legna­gyobb gondot a megfelelő lét­számú munkásgárda szervezése jelenti. Az üzem közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakem­ber-garnitúrája jórészt már együtt van. Csupán egyet hadd említsek: öt textilgépész mérnö­künk van. a textilgyártásban azonban városunknak nincsenek hagyományai. 1974-ben indítot­tuk be a szakmunkásképzést. Je­lenleg 145 olyan tanulónk van, akik az ősszel már másodévesek lesznek. Szeptembertől pedig újabb száz-százhúsz elsőévest is­kolázunk be. Ügy véljük, hogy az eredetileg 1500-ra tervezett létszámot nem biztos, hogy el tudjuk érni. de erre valószínűleg nem is lesz szükség. Vállalatunk vezetősége hazai és külföldi szervezőintéze­teket bízott meg annak kidolgo­zásával, hogy ezer körüli lét­számmal is produkálni tudjuk az előirányzott termelést. (Folytatás a 2. oldalon.) „MEGGYORSULT A FORRADALMI FOLYAMAI” Háromtagú csúcsszerv Portugália élén Pénteken a késő esti órákban ért véget a Portugál Fegyveres Erők Mozgalma közgyűlésének rendkívüli ülése. A három fegy­vernemet képviselő 240 küldött 12 órán át az országban kialakult feszült helyzetről tanácskozott. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az országnak erős politikai vezetésre van szük­sége. Ezt szem előtt tartva a Fegyveres Erők Mozgalmának közgyűlése úgy döntött, hogy a politikai-katonai hatalom gya­korlását a legfelsőbb forradalmi tanács három tábornok tagjára: Francisco Da Costa Gomes elnök­re, Vasco Goncalves miniszterel­nökre és Otelo Sáráivá da Car- valhóra. a COPCON parancsno­kára bízza. A közlemény rámutat: A háromtagú csúcsszerv „szilár­dan, fellép az olyan elemekkel szemben, amelyek a lakosság kö­rében nyugtalanságot szítanak és akadályokat gördítenek a szo­cializmus építésének útjába”. A közlemény beszámol arról, hogy az országban kialakult bel- •ső helyzetről Vasco Gioncalves tábornok terjesztett elő jelentést. A közgyűlésen megvitatták az Azori-szigeteken kialakult hely­zetet is és ezzel kapcsolatban megfelelő határozatokat fogadtak el. A T Humanité, lisszaboni tudó­sítójának jelentése alapján rész­letesen ismertette Costa; Gomes portugál köztársasági elnöknek az MFA közgyűlését megnyitó beszédét. Az államfő rámutatott, hogy a közgyűlésnek több fon­(Folytatás a 2. oldalon.) • A sarkadiak igazolták Jó hírüket. Szakmai tanácskozások, bemutatók A folklórfesztivál második napja Baján és Kalocsán A Duna menti folklórfesztivál második napján a bajai eseményeket előzte meg nagy várakozás. Ka­locsán és Kiskörösön is folytatódott a program. Megyénk legdélibb városában az utcákon sétálva is érzékelhettük, hogy országos jellegű rendezvények színhelyén vagyunk. Népviseletbe öltözött tiszán­túli, szabolcsi, kiskunsági asszonyok, csizmás fér­fiak tűntek föl a forgatagban. A művelődési köz­pont előtt parkolt a Magyar Rádió közvetítőko­csija, ide érkeztek a tévések. A megye politikai, kulturális vezetői közül is többen részt vettek a meghirdetett programokon. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára dr. Major Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének és Pető Józsefnek, a bajai városi pártbizottság titkárának a társaságában megtekintette a népdal­körök találkozójának esti díszbemutatóját. A me­gyei tanács elnökhelyettese részt vett a néprajzi tanácskozáson. (Az eseményekről szóló tudósításokat a 3. olda­lon közöljük.) N agybettfiázásunk, X’X't’X'Xv.x^X'X'X'X’X'X'X'X’Iv.v.v.sv.v.v.^X’X'Xv.x-X^X’X'X’X'X'X'Xv.v.VvV.v .v.v.*.v.v»*.x,X,X*X*X%v.v.v.v.v.v.v.v*v.’.i.4.#..v. Xv.v**»v»x*XvX*Xv••

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom