Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 6, FALUSI KRÓNIKA 1975 Hajós ■ Modern lakások ■ ■ Szorgalmas emberek ■ ■ ■ Örömök, ürömök ■ ■ ■ ■ Remények és görcsök Andalítóan, üdítően szép falu Hajós. Tudják-e az ott élők, hogy a látogatót az első percekben megfogja varázsa. Pincesor köszönti az idegent. A jó arányú épületek gyönyörködtetik a szemet, árnyas mélyükben megbúvó hordók finom ízeket kínálnak. Mézillatú, akásfás, virágos úton. a faluközpont felé haladva a volt érseki nyaraló vonja magára a figyemet. Csaknem egyidős az újjátelepült községgel, kétszáznegyven éves. A négy ferdén illeszkedő, csatlakozó toronytól övezett szobákban nehézsorsú gyerekek élnek. A széles utcák, a virágos házak a Dunántúlt idézik. A centrumban kis parkok, gondozott udvarok. Jó lehet itt élni, mi másra gondolhat az ember egy friss tgvaszi napon. így vélekedik Nebl Ferenc körzeti villanyszerelő is. Mostanában költözött a pártházzal szemben ékeskedő új házába. Szívesen kalauzol a tágas, teres, kényelmes lakásban. Ízléses, színes szobában lakik a két gyerek. A nagymama kis birodalmában főhelyen tartja a felnagyított hajdani esküvői képet. Bajszos legény, szép fiatal lány néz a iáiról,, s mondja: hová lesz a fiatalság, milyen gyorsan illan az élet. A néni elégedett. Kipróbálta már a földszinten levő zuhanyozót és az elegáns fürdőszobát az emeleten. Két helyiséget a szülők használnak. Napfényes hall, barkács- műhely, padlásszoba. kétrészes konyha áll még a négytagú család rendelkezésére. A modern környezet, a célszerűség parancsa az ízlést is formálja: giccsnek nyomát sem lelem. A nagyközségben pillanatnyilag 23 család el ilyen, vagy ennél is korszerűbb körülmények között. A Lenin utcában az egyik téglagyári munkás háza a Rózsadombon is megállná a helyéi. Az 1974-ben épített 28 lakás közül mindössze öt kisebb háromszobásnál. (Kecskeméten majdnem fordított az arány!) A nagy lakás hagyomány Hajóson. Az 1970-es népszámlásási adatok szerint a kalocsai járásban itt jutott a legnagyobb lakóterület egy emberre. A megyében is csak két-három bácskai község előzi meg. Az építkezési szokásokra erősen hat a városiasodás. Ezért is törekszenek a központba. A centrumtól öt percre levő telket csak fanyalogva veszik meg az építkezni szándékozók. Ha tehetik, inkább egy rossz állapotban levőt vásárolnak és a helyén húzzák föl az emeletest, közel „mindenhez”. Beültetik a kocsiba a tervezőt és addig utaznak, nézgelődnek, míg kedvükre valót találnak. „Ilyesfélét szeretnénk”, mondják a mérnöknek. A többi az ö dolga. A bérből élőket furdalja a kíváncsiság. Miből telik a mutatós építkezésre? A seftelés, üzérkedés nem divat Hajóson. Örökség? Ritka madár! A sajátos hajósi életforma és a hagyományos szorgalom a gyarapodás titka. A 250 esztendeje idetelepített németek a családfő, a pater familias szigorú fegyelmében éltek. Két-három nemzedék is összetartott, összedolgozott. A felszabadulás után a Nyugatra irányított svábok helyére költöztetett, a Felvidékről elűzött magyarok tekintélyes része alkalmazkodott az itteni szokásokhoz, hagyományokhoz. Az öregek művelik a kertet, a háztájit, vigyáznak a gyerekekre. A szülők, a felnőtt unokák a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a helyi üzemekben, Baján és másutt bérért dolgoznak. Egy fizetésből élnek, a többi megy a takarékba. (A betét meghaladja a 44 millió Ft-ot.) Szorgalmukat dicsérve majd azt mondtam, hogy napkeltétől alkonyig dolgoznak. Ha pontos akarok lenni, akkor így kell fogalmaznom: naponta öt-hat óra pihenést engedélyezve maguknak, dolgoznak az idősebbek, az ötvenesek. Fogják a pénzt erősen. Főként a nélkülözhetőnek, luxusnak minősített dolgokra sajnálják a forintot. A 4700 lakosú Hartán ;— például — 1974 első felében Í8 ezer mozijegy kelt el, a nagyobb lélekszámú Hajóson 14 ezer. A garaiak évente átlagosan tizen• Jelképnek is tekinthetjük... kétszer, míg itt hét-nyolcszor mennek moziba. Ritka a színházi előadás, tájékozódásunk szerint a könyvek iránti igény sem nevezhető kiemelkedőnek, noha a Művelt Nép szervezőit már megkedvelték, sikeresek a munkahelyi könyvvásárok. A gépkocsi már nem státuszszimbólum: a ház veszi át ezt a szerepet. Ha a rendelkezések nem tiltanák meg, kétemeleteset is fölhúzna egyik-másik család, mert ilyen még nincs a faluban. A két világháború között a szomszéd községek határában vásároltak földet összespórolt pénzükön. Ma ez nem megy, építkeznek. Horváth Mihály vb-titkár az iskola gondjait látja a legsúlyosabbnak. A lakosság eddig 400 ezer forintot ajánlott fel a minimálisan szükséges hat tantermes bővítéshez. Számolgatnak, támogatásért kilincselnek, reménykednek. A belvízkárok előreláthatóan csökkennek, mert egy társulás központi támogatással korszerűsíti a csatornahálózatot. Küszködnek a cigányokkal. Sajnos, csák egy töredékük dolgozik. Az elmúlt esztendőben ők fizették a kiszabott szabálysértési bírságok felét. Az új áruház felavatása, eddigi működése nem okozott maradéktalan örömet. A földművesszövetkezet udvarában előjegyzett kiskacsákra váró asz- szonyok mérgesen kifogásolták, hogy a hosszú-hosszú Lenin utca két végén levő kis üzleteket megszüntették. Minden apróságért negyedórát gyalogolhatnak. Ricsit több előrelátással elkerülhették volna a kellemetlenségeket, az első napok zsúfoltságát, az áruhiányt. „Nem mindennap létesítünk áruházat”, magyarázza, mosolyogva, védekezve a föld- müvesszövetkezet népszerű elnöke. Átcsoportosítással, belső átszervezéssel segítenek a bajokon. Az építkezéssel kapcsolatos huzavona is megér egy misét Hajóson is azt tapasztaltam, hogy a posta elmarad a legszükségesebb igényektől. A tiz kilométerre levő Érsekhalom „mel- Lékfalu” részére hiába kérnek még egy telefont. Ha bezár az üzlet, nincs vonal. Az egyik doktor a saját készülékét cipeli az egészségházba... Valamit tenni kéne, mert az idő falun is pénz, s a nagyüzemi gazdálkodás elképzelhetetlen gyors összeköttetési lehetőség nélkül. Néhány, azóta leváltott, eltávolított községi vezető alaposan feldúlta a kedélyeket és rontotta az itt nehezen kialakuló egységet. Az utódok küszködnek a fejlődés gondjaival. Tapasztalt szakemberek, csak a helyismeret hiányzik egyiknél-másiknál. Igaz, a máshonnan jöttek elfogulatlanul, friss szemmel vizsgálják az ügyeket. A Miskéről áthelyezett vb-titkárnak azonnal föltűnt, hogy Hajóson a kisiparosoktól kevesebb adó folyik a községi kasszába, mert kevés az önálló mester és vállalati hozzájárulások hiányában a lakosság ellátását mellékfoglalkozásként vállaló szakmunkás. A kényszerítő szükség melegágya a fusizásnak és rontja a morált. Változtatni akarnak ezen mielőbb. Búkor János községi párttitkár annak örül, hogy a Nyugat-Né- metországból, Ausztriából érkező rokonok alig akarnak hinni a szemüknek .:. Egyikük-másikuk hangosan dicséri a gyarapodást. Pedig itt sem felhőtlen az élet. A tudat nehézkesen cammog a lét után. Nehezen ismerik föl sokan, hogy éppen a közösségi társadalom hozta meg Hajóson is az egyének anyagi boldogulását. A szemléletmód olykor még nem lépte át az én házam, az én váram korlátáit. Heltai Nándor Fenti képeinken az áruház és a hajósi gyermekotthon műemléképülete látható. Űj kutatások a világ energiaellátása érdekében Fásítás futóhomokon — űj módszerrel Felére-harmadára csökkenthetők a védő erdősávok homokon való telepítésének költségei, azzal az új eljárással, amelyet a Szovjet-Üzbegisztánban működő Közép-ázsiai Erdészeti Kutató- intézet dolgozott ki. Az újítás lényege egyszerű: a fűből és ágakból készült szokásos védő- palánkok helyett homokgátakat alkalmaznak. Ezeknél felhalmozódik a szélhordta homok, közöttük pedig — amint kitűnt — kedvező mikroklíma keletkezik. A telepítési övezetben nem szárad ki a homok, a csemeték pedig az első két évben szélárnyékban vannak. Az új módszer lehetővé teszi a futóhomok megkötésével és erdősítésével járó összes folyamatok gépesítését. A világgazdaságot alapjaiban megrázó és az emberek magánéletébe is beleavatkozó olajválság hatása alatt világszerte lázas kutatás indult meg az emberiség energiahelyzetének biztosabb alapokra helyezése érdekében. Többek közt az Egyesült Államok kongresszusa is új kutatások megindítását, illetőleg a már folyó kutatások kibővítését határozta el. A költségvetési adományból legbőségesebben részesedik a szénkutatás. A szén föld alatti cseppfolyósítására és elgázosítá- sára vonatkozó kutatások újabb lendületet kaptak. A hagyományos energiahordozók mellett jelentős kutatási erőfeszítést fordítanak a Föld belső hőjének (geolermális energia), valamint a napsugárzás energiájának kihasználására és természetesen az atommagfúzió problémájának előbbrevítelére. Roppant nagy jelentőségük van azoknak a kutatásoknak, amelyek a kéntartalmú tüzelőanyagok kéntelenítésére, illetőleg a már létrejött kénes füstnek a megtisztítására irányulnak. Ilyen eljárások ugyanis módot fognak ádni azoknak a nagy kéntartalmú kőolajoknak, és szeneknek a felhasználására, amelyek jelenleg környezetvédelmi okok miatt még nem hasznosíthatók. Ez is a tüzelőanyag-bázis lényeges kiszélesedését jelentené. A hagyományos atomerőművek terén is élénk kutatómunka folyik a gázhűtéses reaktorokra vonatkozólag és kivált a tóriumnak nukleáris tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozólag. X'égül az Amerikában jelenleg használatos óriási fogyasztású automobilmotorok helyett olyan motorok megteremtésén dolgoznak, amelyek gazdaságosabban aknázzák ki az üzemanyagot. A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA ... Munkásvédelem • Tavaly két százalékkal kevesebb üzemi baleset történt, mint 1973-ban. 7,3 százalékkal csökkent a halálos balesetek és 14 százalékkal a foglalkozási megbetegedések száma. Az átlagosnál is nagyobb mértékben csökkent az 1000 munkásra jutó balesetek száma az állami iparban, a mező- gazdaság állami szektorában és a termelőszövetkezetekben. A statisztikai feladatok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkavédelem fejlesztéséről szóló legutóbbi kormányhatározatnak volt foganatja; a vállalatok, a munkahelyek vezetői a korábbinál többet, jobban törődnek a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésével. De a statisztika arról is beszél, hogy tavaly, a munkahelyeken 468 ember vesztette életét munka közben, s hogy a csonkulásos balesetek száma magasabb volt, mint 1973-ban. Nézzük, ugyancsak tényszerűen, az okokat: a halálos végű balesetek majdnem fele a szállítás, az anyagmozgatás közben történt, s mert ez évek óta jellemző, okkal feltételezhető, hogy a szállítás, a rakodás, az anyagmozgatás fegyelmén szervezettségén úgyszólván semmit sem sikerült javítani. Az első számú baleseti okok közé tartozik a zsúfoltság, a műhelyek általános rendetlensége, ami megintcsak összefügg a munka szervezetlenségével, a balesetek megelőzésének elmulasztásával. Növekedett a daruk és az emelőgépek okozta balesetek száma, s változatlanul rosszak a munkakörülmények — legalábbis a baleseti statisztika szerint — az építőiparban, a szolgáltató vállalatoknál és egyes gépipari alága- zatokban. ahol növekedett a halálos balesetek száma. • A statisztika szűkszavú; nem értékel, nem minősít, csupán a tényeket közli: egy év alatt az ország gyáraiban, munkahelyein meghalt 468 ember... Miért? A baleseti jegyzőkönyvek szerint a szakértők felderítik az okokat. keresik a felelősöket, néha meg is találják, rendszerint a már halott áldozat személyében. Am a jegyzőkönyvek is többnyire csak az adott esetre koncentrálnak, pro és kontra bizonyítékokat sorakoztatnak fel, s mégis: ha az ember végigolvassa ezeket a szomorú dokumentumokat, némi hiányérzete támad, s tovább keresi a választ, hogy miért kell évről évre több száz embernek meghalnia a munkahelyén? Mert .szaporodnak a gépek? Aligha! A gépek biztonságos kezelésének szabályait meg lehet és meg kell tanulni. Erre való többek között az úgynevezett balesetvédelmi oktatás. ami a munkahelyeken — tisztelet a kivételnek — nem több. mint néhány unott hangon eldarált tőmondat, a munkavállaló aláírása valami hivatalos papíron, s az ügyet ki lehet pipálni. A munkahelyek legtöbbjén a legelemibb biztonsági előírások közé tartozik bizonyos védőeszközök használata. S mégis: a munkások a megmondhatói, hogy sokan irtóznak ezektől az eszközöktől, mert védeni ugyan védik őket, de dolgozni bennük alig lehet; többnyire ormótlan, kényelmetlen holmikról van szó, s jól tudják ezt a műhelyek vezetői is. Inkább csajt akkor parancsolják a munkásokra ezeket a védőeszközöket, ha valamilyen vendég vagy ellenőr érkezik a munkahelyre. • A szakszervezetekben emberek százai fáradoznak azon, hogy érvényt szerezzenek a különböző biztonsági előírásoknak. A gyárakban viszont ezrek és tízezrek dobják sutba ugyanezeket az előírásokat, s általában nagy bajnak kell ahhoz történnie, hogy legalább ideiglenesen megszilárduljon a munkavédelmi fegyelem. S talán még nagyobb bajnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy valóban felderítsék a baleset valamennyi, valóságos okát. s a felelőst, vagy a felelősöket keményen megbüntessék. Még mindig vannak olyan műhelyek. elemi biztonsági okokból be kellene zárni, ám a szakszervezet érvelését percek alatt leszerelik az ilyenkor szokásos két szóval: „vállalati érdek”, vagy „termelési érdek”, vagy — ha szívó- sabb „okvetetlenkedőkkel” állnak szemben — ..népgazdasági érdek ...” A variációk valamelyike rendszerint hatásos. Végtére is kevés munkavédelmi felügyelő veri az asztalt és követeli a veszélyes munkahely felszámolását a „népgazdasági érdek” ellenére. Egyszóval: a baleseti helyzet javulása ellenére is úgy látszik, még mindig nehezen lehet érvényt szerezni az írott szabályoknak, a törvényeknek, az általános műszaki fejlődéssel együttjáró biztonságtechnikai követelményeknek. Egy elromlott termelőgép rendbehozására sokkal gyorsabban akad tmk-kapacitás, mint például egy elszívóberendezés megjavítására. Automata csodagépek dolgoznak a műhelyekben, de a mellettük dolgozó munkás sokszor az elemi biztonsági szabályokkal sincs tisztában, mert nincs idő és türelem, hogy ezeket a szabályokat pontról pontra neki megmagyarázzák, vele megtanítsák. • A Minisztertanács legutóbbi ülésén — mint ezt az idézett számok is "Bizonyítják — a baleseti helyzet részleges javulásáról kapott tájékoztatót. Ez a javulás azonban semmiféle elégedettségre nem adhat okot. Azok számára, akik nemcsak a termelési eredményekért, de a műhelyek rendjéért. az emberek életéért, testi- és lelki épségéért is felelnek, szomorú — s remélhetően nyomatékos — figyelmeztetés, hogy tavaly 468 ember halt meg a munkahelyén. baleset következtében. V. Cs. DOLGOZÓ ASSZONYOK , A „sablonáló” Kezében hosszú filcszalagból sodort pamacs, azt mártogatja kék, benzinnel átitatott pépbe, dörzsöli a kilyuggatott kártyapapírokon keresztül a textilre. Ö a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet „sabloná- lója”, Kálóczi Józsefné. A négy tervezőnépművész fantáziája teremtette mintákat sok. szorosítja 10—15 példányban. Mennyi figyelmet, ízlést, gondosságot kívánó feladat! Ö pedig annyira szereti ezt a munkát, hogy szeme előtt a kék vonalak már színes virágokként jelennek meg... — Azt hiszem elmondhatom, hogy eszmélésem óta virágok között élek, hiszen Homokmégyen születtem. Édesanyám géphumző volt, ott készült a szemem előtt a sok áttört hímzés, az úgynevezett „riselíős”. Nagylányként már én is a szövetkezetnek hímeztem. Azt kérdezte egyszer tőlem valaki, hogy ki tanít meg bennünket a színezésre. Hát... senki! Mi, kalocsaiak soha nem téveszthetjük el a színezést. Aki pedig csak arra törekszik, hogy nagyon tarka kézimunkája legyen, — hát. az biztosan nem idevaló! — Most mit rajzol elő? — Exportra ágyneműt. Ezeket az apró virágcsokrokat nagyon pontosan, szabályosan helyezem el a tükrös paplan nyílása körül. Persze arra is vigyáznom kell, hogy az anyag, amit én már kiszabva kapok, ne legyen szálhibás vagy tökéletlen szövésű, így jómagam minőségi ellenőr is vagyok. — Honnan tudja, milyen mintát kívánnak a kiszabott textilre elhelyezni? — Minden mintának fantázianeve és száma van. És hiába van a hátam mögött a polcokon több száz mintalap — szám és név nélkül is tudom már melyiket ki tervezte, hány készíthető még belőle. Természetesen azt a mintát rajzolom elő, amit a szabászaton megjelölnek. — Magánemberként mit szeretne elérni? — Amire nagyon vágytam, azt már elértem: egészséges, szép lakásom van. Igaz, sok még a fizetnivaló, de majd csak túl leszünk rajta. Két nagy fiam van. Ha majd megnősülnek és kislány unokám lesz, neki hím- zem majd a legszebb kalocsai kisruhákat. Vettem programozott varrógépet, géphímzést is fogok tanulni! * A még csak kék kontúrral jelölt kalocsai minták között élő asszony beszélgetésünk közben nyugodt mozdulatokkal dolgozik. Nem áll reflektorfényben, nem jár külföldre pingálni, mint a szövetkezet népművészei. Pontosan elkészített rajzait sok szár bedolgozó viszi haza, hímezi a színpompás virágokat. Selmeci Katalin • Itt lakik a Nebl család. (Pásztor Zoltán felvételei)
