Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 139. szám Ára; 90 fillér 1975. június 15. vasárnap Készülnek az új ötéves tervek 750 millió forintos beruházás a ZIM kecskeméti gyárának fejlesztésére Szerte az országban — így Bács-Kiskun megyében is — fo­lyamatban van az V. ötéves terv előkészítése. A vállalatok terve­zését gondos piackutatás előzi meg, hogy a termelésbővítés reá­lis alapokra épülhessen. A fő fej­lesztési célkitűzések azonban el­sősorban a termelés gazdaságos­ságának fokozására irányulnak. Ilyen meggondolások alapján készült el a LAMPART Zománc­ipari Művek V. ötéves tervidő­szakra szóló vállalatfejlesztési koncepciója is. Ezek szerint a kecskeméti gyárat 750 millió fo­rintos beruházással korszerűsíte­nék és bővítenék. A fürdőkádak iránt növekvő belföldi és export­igények ugyanis arra ösztönzik a ZIM-et, hogy kétszeresére növel­je gyártó kapacitását. Részben, mert az országban csak a kecske­méti üzem gyárt fürdőkádakat — ami -a lakásépítési programnak nélkülözhetetlen kelléke —. rész­ben pedig azért, mert külföldön is igen keresett cikk a kád. Az előzetes számítások szerint csu­pán a nyugati országokba 1980- ban az 1975. évi mennyiségnek már 201,8 százalékát exportálják. Az igényeket öntöttvas fürdő­kádból nem tudnák kielégíteni, ezért a nagyarányú rekonstrukció keretében lemez-fürdőkád gyártó üzemmel bővítik a ZTM kecske­méti gyárát. A mélyhúzással ké­szülő úi érméket korszerű sajto­ló gépsoron gyártják majd, amelyhez félautomata felület-elő­készítő, (zsírtalanító, pácoló) az­után egy automata zománcozó be­rendezés és alagútrendszerű ége­tőkemence csatlakozik. Természetesen tovább korsze­rűsítik az öntöttvas kád gyártási technológiáját is. A minőség javí­tására fejlesztik az anyagvizsgáló laboratóriumot. Ugyancsak emiatt válik szükségessé a formázó ho­mok összetételén való változtatás. Állandó minőségű és szemcse­nagyságú, NDK-importból szár­mazó homok használatára térnek át. s új keveréket, lazítókat. szitá­kat és automata vízadagolót állí­tanak be izotópos nedvességmérő­vel a homok-előkészítőbe. Kor­szerűsítik az öntvénytisztítást, új nagy teljesítményű tisztítógép üzembe állításával. Félautomata gépek segítségével végzik majd a 0 A zománcozás gépesítésével a minőség javítása mellett egész­ségesebb munkakörülményeket is teremtenek majd. magas hőmérsékletű kemencék mellett nehéz fizikai munkát igénylő zománcozást. Ismeretes, hogy Magyarorszá­gon csak a ZIM kecskeméti gyá­rában készítenek zománcanyagot. Innen látják el a Hajdúsági Ipar­műveket, az Elekthermaxot és egyéb üzemeket is zománcpúder­ral. A zománckészítő üzem be­rendezése azonban már elavult. Ennek rekonstrukciójára is sor kerül, s külföldi technológiai el­járás átvételével is korszerűsítik a zománcanyag-gyártást. A gvár fluorgázzal, porral szennyezi a le­vegőt. Az ezt megszüntető beren­dezések felszerelésére 50 millió forintot irányoznak elő. A termelés 1980-ig való meg­kétszerezését (200 ezer öntöttvas, 200 ezer lemez fürdőkád) az üzem csak minimális — 7 százalékos — létszámemeléssel valósítja meg. Viszont a korszerű technológiai berendezések kezelésére, karban­tartására növelik a szakmunkások arányát. Ezért fokozott figyelmet fordítanak az ipari tanulók beis­kolázására. ugyanakkor a szak­munkások továbbképzéséről sem feledkeznek meg A célkitűzés az, bogy a gyárba# 1980-ig az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 71 százalékkal emelkedjen. v N. O. 4 V V' SZÁZHARMINCEZER hektárnál több AZ ARATNI VÁLÓ Kölcsönös gépi segítség a gazdaságok között t) • Ezer négyszáz hektár aratni- valója van a hercegszántói Lenin Tsz-nck. 11 kombájn vágja, csépeli majd a gabonát. 9 A kunszent- miklósi Egyetértés Termelő- szövetkezetben a gabona­tárolószint készítik elő az új termény fogadására. (Szabó Ferenc és Tóth Sándor felvétele.) Tizenkétezer mezőgazdasági és gabonaipari dolgozó készül a betakarításra, a termés átvételére Bács-Kiskun megyében. Nyolcszáz kombájn, négyezer traktor, öt és félezer szállító, anyagmozgató eszköz segíti majd a munkájukat, jóval több, mint az előző években bármikor. Az aratás mégsem lesz köny- nyű. Május végén, június elején ritkán hullott egyszerre annyi eső, mint az idén. Volt olyan kör­zet, ahol három nap alatt 70—75 millimétert mértek," több, mint 10 százalékát az egész esztendei átlagos mennyiségnek. A Homokhátságon, de főként a Bácskában és a Duna mentén a mélyebb fekvésű helyeken any- nyira összegyűlt a csapadékvíz, hogy a szántóföld aligha tud kel­lően felszikkadni a gabona éré­sének idejére. A viharos ere­jű szél, és a jégverés is sok he­lyen megdöntötte az érés előtt álló kalászost. Az eső nemcsak a 130 és fél ezer hektár gabona fejlődését serkentette Bács-Kis­kun megyében, hanem a gyom­növényekét is. A gondos vegy­szerezés ellenére annyira elsza­porodtak a gyomok, hogy sok helyen akadályozzák majd a be­takarítógépek munkáját. A május végi, június eleji határszemle sikeres volt a me­zőgazdasági üzemekben. A leg­több helyen gondosan kijavított kombájnokat, erőgépeket, szállí­tójárműveket tekinthetett meg a bizottság, mert derekasan dolgoz­tak az állami gazdasági, terme­lőszövetkezeti szerelők. Munkájuk nem volt zavartalan, hiszen egy- egy keresett alkatrészért be kel­lett járni a fél országot. Sajnos, változatlanul rossz a D4KB típusú traktorok, az IFA tehergépkocsik, az E—280-as típusú járvasilózó gépek, valamint E—512-es NDK gyártmányú gabonakombájnok alkatrészellátása. Ehhez a nagy teljesítményű arató-cséplőgép­hez ritkán kapható ékszíj, szal­marázó tengely, dobsín, dobcsa­var. Ez utóbbi szinte filléres al­katrész. de hátráltatta a gépja­vítást, mert a cséplődob össze­szerelésénél az egyszer már hasz­nált csavart nem lehet vissza­helyezni. A több ezres íordu- lal számnál felmondhatja a szol­gálatot és végzetes hibát okoz­hat. Van még ezenkívül néhány cikk, amelyekből a megyei AG- ROKER Vállalat nem ígér a je­lenleginél jobb ellátást, mert egyszerűen nem kap utánpót­lást. Az elhasználódott, régi kom­bájnokat érdemes nagy teljesít­ményű gépekre kicserélni, ame­lyekből jelentős készlete van a kereskedelmi vállalatnak. A kecskeméti AGROKER eddig 3(1 szovjet gyártmányú arató-csép­lő gépet értékesített, de még 95 vadonatúj SZK—5-ös kombájnja van raktáron. Az új gépek be­szerzésére fordított költség busá­san megtérül a jónak ígérkező gabonatermés többlet-bevetelé- ből. Az aratás előtti szemle al­kalmával kitűnt, hogy a Ho­mokhátságon néhány gyengéb­ben gazdálkodó szakszövetkezet anyagi fedezet hiányában nem képes gépesíteni az aratást. Ezek a gazdaságok a környező, erő­sebb, a betakarítógépekkel Jól felszerelt termelőszövetkezetek­kel fognak össze. A ballószögi Egyetértést a szomszédos Mat- hiász és a Kossuth Termelőszö­vetkezet segíti. Hasonló kezdeményezés bon­takozott ki a Bácskában, ahol több szövetkezet 1974-ben és az idén új betakarítógépeket - vásá­rolt. A nagy teljesítményű gépek egy részét kisebb kalászos terü­let rftiatt a kukorica-betakarítás idején szándékoztak fölhasználni. A megnövekedett aratasi felada­tok folytán most kölcsönösen kise­gítik egymást. A vaskúti Bács­ka Tsz például két gabonakom­bájnt ajánlott föl a szomszédos tsz-eknek. A kiskunhalasi já­rásban és Kalocsán az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek között is kialakult olyan együttműködés, amely a gabona gyms és ,a legkisebb szemveszte­ségű betakarítására irányul, K. A. Ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult az 5. Tóth László nemzetközi sakk-emlékverseny Egy nagy verseny lezárult. Pénteken este Kecskeméten, az Aranyhomok Szállóban tartott ünnepélyes eredményhirdetéssel, és díjkiosztással ért véget az 5. Tóth László nemzetközi sakk­emlékverseny. A verseny hivatalos záróün­nepségére eljött Szerényi Sándor, a Magyar Sakkszövetség elnö­ke, Gyapai József, a városi ta­nács vb elnökhelyettese. A me­gyei tanács vb testnevelési és sporthivatalát Gimes György képviselte és a magyar Sakk- szövetség részéről jelen volt még Gábor Zoltán alelnök, és Tiavarovszky László szakfelügye­lő is. Fekete Béla, a városi tanács vb sportfelügyelőségének vezető­je köszöntötte a résztvevőket, (Folytatás a 7. oldalon) • A díjkiosztás alkalmával Fekete Béla, a városi tanács vb sport felügyelőségének vezetője köszön­tötte a résztvevőket. L A mai vasárnapon a fel­/i szabadulás után kilen- "*■ cedik alkalommal já­rul az urnák elé több mint hétmillió magyar választó- polgár, hogy szavazatát adja az országgyűlési képviselője­löltekre. A megyében 420 ez­ren öltenek ünneplő ruhát, hogy ezzel is kifejezve az al­kalom iránti tiszteletüket, igent mondjanak húsz vá­lasztókörzet jelöltjeire. A vá­lasztás mindig nagy jelentő­ségű esemény volt a társada­lom alapvető osztályai szá­mára. Így volt ez hazánkban a felszabadulás előtt is, ami­kor saját pecsenyéjüket sü­tögető urak és a halk szóra kényszerült, a nép ügyén ak­kortájt sokat változtatni nem tudó, más-más színű ellen­zék versengett a voksokért A régi választások mit sem változtattak a haza sorsán. A választási aktust megelőző hónapok-hetek mellverdeső, vitézkötéses magyarkodása, a szomszéd népekkel gyűlölkö­dő szónoklatok csupán ismé­telgették a szokott demagó­giát. Ígérgetés volt ugyan, de azok szépszavú öltözete mitsem jelentett, a meghirde­tett programok gyorsan füst­be mentek. De volt retorzió azok ellen, akik nem szavaz­tak, és a kirendelt karhatal­mi alakulatok sem fukarkod­tak a kardlap használatával. Szerencsére hazánk fiainak többsége legfeljebb a mai kapitalista országok választá­si küzdelmeiből idézheti fel a régi magyar valóságot azzal a különbséggel, hogy ma már nem kevés azon országok szá­ma, ahol a választási küzde­lemben jelentős erőt képvisel­nek a haladó mozgalmak, és elsősorban a kommunista párt. A felszabadulás utáni vá­lasztások már szabad légkör­ben zajlottak. Igaz, hogy 1945-ben és 1947-ben heves osztályharc közepette zajlott a küzdelem, de a haladó erők összefogása olyan többséget alakított ki, amely már lehe­tővé tette, hogy 1949-ben a magyar nép csaknem teljes egésze a népfront jelöltjeire adhatta szavazatát. Már ebből is megítélhető, hogy minden választási időpont egy-egy mérföldkő volt az ország éle­tében, népünk három évtize­des történelmében. ifc jihéz különbséget tenni /Y az egymást soronkö­■*- * retö választások je­lentősége között, de hisszük, hogy nem vagyunk igaztala­nok saját múltunkkal szem­ben akkor, ha azt mondjuk, hogy a holnap, a jövő számá­ra mégiscsak a mai választás a legnagyobb jelentőségű. Legnagyobb jelentőségű azért, mert a párt XI. kongresszu­sának útmutatása nyomán, olyan célokat tűztünk ma­gunk elé, amelyek sorsdön- töek a szocialista építés szem­pontjából. Melyek ezek a cé­lok? A most zajló ötéves terv eredményes befejezése, majd a következő tervciklusra való felkészülés és ennek érdeké­ben erőink teljes latod veté­se. F.z a továbblépés jelenti és jelentheti egyedül és ki­zárólag a fejlett szocialista társadalmi rend fokozatos építését, amely további távla­tokat nyit, s az eddiginél töb­bet juttat a dolgozók zsebé­be, asztalára; még kényelme­sebb, jobb feltételek között zajló emberibb életet teremt. Egyszóval olyan holnapról van szó. amely mindenki szá­mára Ígéretes, szívesen fo­gadott, amelyért érdemes küzdeni és dolgozni. Ezért van az, hogy a társadalom széles és szilárd nemzeti egységbe tömörülve áll e jövőt formáló program mögé. amelyet a Ha­zafias Népfront választási felhívása is közérthető tö­mörséggel fogalmazott meg. Láthattuk-hallhattuk, hogy a lülaszlási előkészületek so­rán lezajlott jelölögyulések, rétegtalálkozók, kisebb-na- gyobb politikai demonstrációk hasznos időtöltést jelentettek. Valamennyi — a kongresszus után két hónappal —, ismé­telten olyan alkalom volt, amikor a közvélemény elé tárultak — szinte egy-egy választókörzet testére szabva — azok az eredmények, gon­dok és tennivalók, amelyek jelenünk tartozékai, amelyek megoldásáért dolgoznunk kell. A problémákhoz való ilyen össznépi testközelség teljesen feleslegessé teszi a ‘nyugati világban látott pártok közötti versengést, ígérgetést, egymás ellen uszítást. A mi rendsze­rünknek a nép ügyéért való tisztasága éppen abban leled­zik, hogy gyökeresen kiirtotta ezeket az osztályiársadalma- kat jellemző vadhajtásokat, és mindenki figyelmét azokra az élő problémákra é!s meg­valósítható tennivalókra össz­pontosítja, amelynek későbbi kedvező következményeit rö- videbb-hosszabb idő múltán mindenki élvezheti. Ha úgy tetszik, tulajdonképpen eb­ben rejlik, no meg ebben is csillan meg a szocialista de­mokratizmus valóságos jelen­léte. Ily módon a nép, mint az ország birtokosa, egyenként és kollektíván is azon mun­kálkodik, hogy a holnap jobb és még emberibb legyen. De a valóságos néphatalmat nemcsak a beleszólás lehető­sége, de az elhatározások megvalósításának kötelczptt- sége is jelenti. „Én vagyok az állam" — mondotta az egy­kori uralkodó — és ismétli most a nép —, de alapvetően más körülmények között, a hatalom birtokában, amelyet kollektive gyakorol —, a nép kórusa így hangozva: mi va­gyunk az állam! a választás napján me- /■I gyénk dolgozó népe ^ A egyetlen szavazattal kettős funkciót lát el: jóvá­hagyja az eddigi politika ered­ményeit és jövő terveit, ugyanakkor kiválasztja a to­vábblépéshez szükséges leg­megfelelőbb személy,eket. Te­hát a bizalom érzésével lép bé a szavazóhelyiségbe akkor, amikor elismeréssel gondol a három évtizedes országépítő munkára, vagy éppenséggel a legutóbbi négy évre, és jól­eső érzéssel teszi az urnába szavazólapját, mert tudja, hogy akire igent mond, az az ö véréből való. Az országgyűlési képvise­lőjelöltek összetétele közis­mert: közöttük nemcsak mar­xista világnézetű, különböző foglalkozású és életkorú nő­ket, férfiakat találunk, akik­nek azonban van egy közös jellemzőjük. Valamennyien a szocialista társadalom hívei. Miért van ez így? Mert a vá­lasztók összetételének, politi­kai nézeteinek is ez felel meg. S ez alapvető társadalmi ér­dek. A választók őszinte re­zonanciájára van szükség a mai napon, amikor eldöntik az új országgyűlés összetéte­lét. A párt politikáján alapuló népfront-programnak éppen az a legfőbb* vonzása, hogy az­zal — mert az egész nép ja­vát akarja — egyetért az egész társadalom. A mi szo­cialista állami életünkben nincsenek egyik embert a má­siktól megkülönböztető privi­légiumok. előnyök: a jogok és a kötelezettségek szempontjá­ból teljes az egyöntetűség. S ez az egyöntetűség teremti meg a legszélesebb alapokon nyugvó népi összefogást: a nemzeti egységet. A mai napon az urnákba juttatott igenlés nem formá­lis aktus. Az országvezetésnek nélkülözhetetlen szüksége van a megújult bizalomra. Ez ad lendületet terveinknek, ez ad jókedvet és letlrekészséget községben, városban, járás­ban, megyében egyaránt a sok-sok célkitűzés megvalósí­tásához. Ez növeli felelőssé­gét minden képviselőnek és az országgyűlésnek is. A haza jövőjéért való szolgálatban, ha majd négy év múlva mér­legre tesszük az ország, a megye helyzetét — bizonyos, hogy még nagyobb gazdag­ságról adhatunk számot. De nem leszünk akkor sem gond nélküliek, mert a társadalmi fejlődés során egy-egy prob­léma megoldása újabbakat szül és egész jövőnk, annak j látható és még beláthatatlan ívelése mindig magában hor­dozza az ellentmondásokat. De a mi sikereink titka éppen ab­ban van, hogy képesek va­gyunk a nép segítségével, tár­sadalmi összakarattal vala­mennyit megoldani. Ha összehasonlítjuk a négy évvel ezelőtti közvéleményt, foglalkoztató problémákat, azok egészen más jellegűek, mint manapság. És mostani gondjaink, panaszaink is min­den bizonnyal négy év múlva irattárba kerülnek, mert meg­oldásuk következtében újab­bak születtek. De szívesen vállaljuk ezeket a gondokat, hiszen valamennyit emberi igény szüli, és valamennyit a társadalom kollektív erejével és segítségével, az ember ér­dekében oldunk meg. W. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom