Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

* 9 PETŐFI NEPK • 1975. június U. A gondoskodás törvénye III. Özvegyek és árvák A „gyerek” igen életrevaló 9 Impozáns hatású a Baja kereskedelmi centrumában emelkedő áru­ház eloxált alumínium dobozokból és Sto-Superlit műanyag vako­latból kialakított külső burkolata. 0 Egyszerre háromezer pár cipő közül választhatnak a vásárlók a II. emeleten. levő cipőosztályon. A nyugellátást javító két leg­jelentősebb intézkedés az egysé­ges nyugdíjkorhatár és az egy­séges mértékszabály, mellett a törvény még egyéb olyan kisebb reformokat is érvényesít, ame­lyek tovább javítják egyes réte­gek ellátását, a korábbinál ked­vezőbb elbírálásra adnak lehe­tőséget. Az új szabályok szerint vál­tozatlanul szolgálati időnek szá­mít a munkaviszonyban, az ipa­ri és mezőgazdasági szövetkezet tagjaként, a szakmunkástanuló- viszonyban. a bedolgozóként, a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában ledolgozott idő es a katonai szol­galat ideje. A sorkatonai és tar­talékos katonai idő beszámításá­nál azonban a korábbi szabályo­zástól eltérően nem teszik a szolgálati idő elismerését attól függővé, hogy bevonulás előtt <lolgozzitt-e már az illető vagy isem. a katonaság feltétel nélkül szolgálati időnek minősül. Igen jelentős kedvezmény a hosszú munkaviszonnyal rendel­kezőknek. hogy az 1929 utáni munkaviszonyban töltött időt ak­kor is szolgálati időnek lehel mi­nősíteni. ha a munkaviszony an­nak idején nem járt nyugdíjjo­gosultsággal, illetve az illető nem volt biztosított. Ez az egykori mezőgazdasági cselédek, napszá­mosok igen széles rétegét érinti, hiszen, mint már erről szó volt, a felszabadulás «lőtt a mező- gázdasági munkások ki voltak rekesztve a társadalombiztosítás­ból. Szolgálati idejük ily módon történő elismerése magasabb nyugdijósszeg elérésére ad lehe­tőséget. Kik azok a barkók, akik észa­ki megyéink több tucat falujá­ban élnek? S miről lehet felis­merni őket? Mióta beszélhetünk palócokról és hajdúkról? Hogyan alakult ki a Kalocsa környéki poták gúnyoros elnevezése? Az ország nevezetes és gazdag tör­téneti múlttal rendelkező, jel­legzetes tájegységei mikor, ho­gyan alakultak ki? Mi jellemzi' a Göcsej, az Őrség, a Csallóköz és a Kiskunság vidékét? Ilyen és hasonló kérdésekre kapja meg a választ. aki elolvassa Kosa László—Filep Antal: .4 imagyar nép táji-történeti tagolódása cí­mű kötetét, mely az Akadémia Kiadó gondozásában látott nap­világot a napokban. G □ □. Az irodalomtörténet által sok­féleképpen feldolgozott tény. Hogy a táj befolyással van az ■egyes költők, írók alkotó tevé- Évenységére. A Kiskunság Petőfi nélkül, a Palócföld Mikszáth re­gényei és elbeszélései nélkül szinte ' elképzelhetetlen ma már. Ugyanígy a Hortobágy vidéke <„mellyéke") Veres Péter írásai A nyugdíj összegének kiszámí­tásánál a törvény modol ad rá, hogy az igénylő a számára leg­kedvezőbb évek keresetét vá­lassza alapnak. Választhatja a nyugdíjazást megelőző öt évből a legjobb három év átlagkerese­tét. de választhatja az ennél öt évvel alacsonyabb életkor előtti átlagkeresetét is. Ez utóbbi eset­ben ez az egyetlen teltétel, hogy tízéves szolgálati idővel az. illető már a korábbi időpontban is feltétlenül rendelkezzék. A szakmunkásoknak külön kedvezményt biztosít az. új sza­bály arra az esetre, ha a nyug­díjazásuk előtt egy éven ul nem szakmunkás munkakörben dol­goztak. Ilyenkor kérhetik, hogy nyugdijuk alapjául a volt mun­kakörükkel azonos munkakör­ben dolgozó szakmunkások át­lagkeresetét számítsák. Kedvezően változtatja a tör­vény a hozzátartozói nyugellátás néhány szabályát. Mint ismere­tes a társadalombiztosítás az. öz­vegyi nyugdíj kél. formáját al­kalmazza. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat a férj halálától szá­mított egy éven át folyósítják, függetlenül attól, hogy az özvegy hány éves. hány gyereke van, mennyit* keres, milyen az egész­ségi állapotai. Az. állandó özvegyi nyugdíj legfontosabb feltétele, hogy az özvegy férje halálakor, vagy azt követően tizenöt éven belül betöltse ötvenötödik évét. Ez a korábbi szabályozásban is így volt, kivéve a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyét, akit csak a hatvanadik év betöltése jogosított állandó özvegyi nyug­díjra. A nyugdíjkorhatár egysé­gesítése kapcsán a tsz-tag öz­nélkül. Hát még Tamási Áron életműve a Székelyföld nyújtot­ta élmények, söl az egész életen végighúzódó ragaszkodás nélkül! Kölcsönhatás mulatható ki az egyes alkotók és az egyes tájak, sajátos arculatú vidékek között. □ □ □ A nemzeti önismeret megerő­södésének időszakában, a nemze­ti nyelvért folytatott küzdelem során született meg a magyar néprajz is; ekkor — százötven— száznyolcvan évvel ezelőtt — kezdtek egyes írók, kutatók, tu­dósok alaposabban körülnézni hazánkban, olyan törekvéssel, hogy rendszerbe foglalják mind­azt. ami hozzánk tartozott. A könyvből világosan kiderül, hogy az ezernyolcszaza« eszten­dők kezdetén mintegy rácsodál­koztak a magyar nép addig nem sok figyelmet érdemelt életére, szokásaira, sajátos csoportjaira. A palócokról 1808-ban irta a lelkes Pápay- Sámuel, hogy a „tsudálatos és írás által alig elő­adható szóejtések'’ mennyire megérdemlik a figyelmei. veg.vének állandó özvegyi nyug­díjra jogosító korhatára is csök­ken 1976. január 1-töl évente egy-egy évvel, s 1980. január 1 - re azonos les/, u munkások és al­kalmazottak özvegyének korha­táráéval. Módosul a szabály a tekintet­ben is — és ez sokakat érint —. hogy az özvegy akkor is meg­tartja az állandó özvegyi nyug­díjra való jogosultságát, ha az 55 év betöltése után férjhez megy. Csupán akkor nem kap­hat állandó özvegyi nyugdíjat, ha előbb megy férjhez, mint -a jut­tatásra jogosító korhatárt, te­hát az 55 évét hetöllené. Ha azonban az új házasságkötéstől .számított egy éven beiül kéri. egyévi özvegyi nyugdíjnak meg­felelő összegű végkielégítést kap­hat. Az árvaellátást is új kedvez­mény fejleszti. Azok az árvák, akik felsőfokú tanulmányokat folytainak, erre az időtartamra 25 éves korukig ellátást kapnak. A korábbi szabály csupán a kö­zépfokú tanulmányok idejére, az árva 19 éves koráig biztosította ezt az ellátási. Társadalombiztosítási nyugellá­tás jár annak a szülőnek, nagy­szülőnek. aki az őt eltartó gyer­mek halálakor már rokkant volt. Az új szabály a jogot kiterjeszti a mostoha- és nevelőszülőre is. Lehetővé teszi — a korábbi sza­bályozástól eltérően —. hogy a rokkant szülő, vagy nagyszülő akkor is megkapja a nyugdijat, ha van eltartásra kötelezhető hozzátartozója. S. E. (Folytatjuk.) Később egyre-másra jelentek meg az egyes tájakon élő em­berek életét, élei módját bemuta­tó kötetek. Gönczi Ferenc 1914- ben a Göcsejről, s Kiss Géza a harmincas években az Ormán­ságról jelentette meg művét. Ek­kor már olyan kitűnő tudósok is színre léptek, mint Győri!;.: Ist­ván, Ortutav Gyula és Tálas István. Örömmel fedeztük fel a mind­végig élvezetes olvasmányt és sok hasznos ismeretet adó könyv­ben azoknak a megyénkben em­bereknek a nevét, akik haszno­san járultak hozzá a néprajztu­domány fellendüléséhez. Nagy Czirok László a kiskunsági em­berek, Lükő Gábor a csángók. Bárth János a Kalocsa környéki parasztok ismerője. Szerepel a kötetben Hornyik János. Mezősi Károly, Szabó Kálmán neve is. □ □ □ A könyv második részében kis­lexikont talál az olvasó, mely segít neki a történelmi tájak és a sajátos törlénetű népcsoportok megismerésében. Varga Mihály Életkora: másfél hónap. Szüle­tett Baja belvárosában, a keres­kedelmi központban. Külső meg­jelenése impozáns. korszerű. Belső technikai színvonala-, fel­szereltsége legjobbak közé tar­tozik az országban. A Bácska Áruház nacionálé- jából való e néhány jellemvonás. Arrajártunkban néhány felvételt készítettünk a ..kicsi" első lépé­seiről. Egyúttal néhány véle­ményt gyűjtöttünk életrevalósá­gáról. Rövideket. ~ hiszen mi az a másfél hónap egy modern lé­tesítmény életében. Albert József, a bajai várost tanács termelésellátás-felügye­leti osztályvezetője: — Igen jó véleményeket hallottunk a vá­sárlóktól az új Bácska Áruház­ról. Ez is igazolja, milyen nagy szükség volt már Baján egy — a lakosság mai igényeit kielégí­tő áruházra. Naponta 5 ezer em­ber jár be dolgozni a környező helységekből, s a város kereske­delmi vonzáskörzete mintegy 30 kilométeres sugarú. A -tanács szá­mára is jóleső elégtétel, hogy 10 évi előkészítő munka gyümölcse­ként felépült a „Bácska". A fá­radozásokban oroszlánrésze volt az áruház igazgatójának. Barity Jánosnak. Barity János igazgató. — Óriási volt az érdeklődés a megnyitás napján. A mellékutcák »ele vol­tak parkoló autókkal. Amolyan régi ..vidámvásáros" hangulatban telt el az első nap. Két és tél mil­lió forint értékű árut adtunk el. Májusi forgalmunk 17 és fél millió forintot tölt ki. s minden eddigi jel szerint el fogjuk érni az egy évre tervezett 150 milliót. Riporter; ~ Melyik osztályon volt a legélénkebb a forgalom? Igazgató: — Ilyen direkt ös/- szehasonlítás a 7 osztály között nem egészen valós. Általában mindegyikben erőteljesebb volt a forgalom, mint hasonló időszak­ban volt például tavaly a Bajai Áruházban, amelynek profilját folytatjuk — hiszen végered­ményben az jött ide. Ha viszont azt nézzük, hol volt legdinami­kusabb előretörés, a cipőszak­mát — osztályt — említhetjük. Igen megnyerte a vásárlók tet­szését, hogy az önkiszolgálás rendszerű osztályon egyszerre há­romezer pár cipő van a szeme előtt, a polcokon. Riporter: — Visszavetette e a Bácska Áruház belépése a válla­lat szakboltjainak forgalmát? Korács István igazgatóhelyet­tes: — Nem. Hogy csak egy pél­dát említsek: velünk átellenben, tehát egy utcaszélességre van gyermekcipőboltunk. Ennek a szaküzlelnek a forgalma is 128 százalékra futott fel, jóllehet, hogy nálunk is igen jelentős- készlet. illetve vásárlás van gyermekcipőkből. Riporter: — Gondok azért van­nak — bizonyára? Igazgató: — De azokat nekünk: kell megoldani, s nem is fognak, ki rajtunk. Persze, amilyen áru­félékből országosan is szűk az ellátottság — az úgynevezett hiánycikkekről beszélek, mint amilyenek egyes tartós fogyasz­tási cikkek, bovleir kismotorok, kerékpár — olyanokban mi sem dúskálunk. Milyen jó, hogy van szovjet kerékpárimport, nem jö­vünk annyira zavarba. Mert ér­dekes jelenség: egyre jobban divatba jön a kerékpár. Ami különösen feszítő gond ná­lunk: a szakmai utánpótlás, a szakemberhiány. Ebben sem ál­lunk azonban meg a panaszko­dásnál ; húsz fiatal képzése fo­lyik nálunk. Őket leszámítva, száztizenöten dolgozunk az áru­házban. Tóth István Barkók, csángók, poták... Egy érdekes könyvről (12) Ezalatt a pince lakói rettegve nallgatták az Eölvösék pincéjé­ből kihallatszó dáridól. Simó to- porzékolt a tehetetlen dühtől. — Fegyver kellene — hajto­gatta, mint egy eszelős. Nemsokára kivágódott Eötvö­sök óvóhelyének nehéz vasajtaja. — Na, mit mondtam? Pont egy őrt telt el. Először csak a szesz­re. most már a szerelemre is ■szomjasak — szólalt meg a sa­rokban Erzsi. — Úgy döntögettünk — tantor., gott be a pincébe a német őr- rn ester —, hogy a hölgyeket meg­hívjuk egy kicsi pohárkára. Senki sem mozdult... __ Na, mi lesz! Gyorsan ... S chnell! __ Olt a sarokban az a lány _ _ mutatott Melanie Kocsis F,r- v;sire __ Aztán meg keressék Rózsit. A parancsnokot — mond. tangón em * keresse senki! Aki itt vannak, jön be. Majd mutatok rá és az feláll és jön ... Először Erzsire, aztán Eötvös- nére. majd Fábrynéra, Tárkányi- néra mutatdtt géppisztolya csö­vével. Senki sem vette észre, ami­kor Erzsi egy kést rejtett a blú­zába. Miután a meghívott nők még mindig nem mozdultak a három német berontott a pincébe és lök- dösni kezdte őket az ajtó felé. Ekkor lépett be az ajtón Krisz­tina. — Mi történik itt? — Á. a kisasszonyka! Ö az én vendégem megvan — mondta az őrmester és magához rántotta a lányt. — Segítség! Segítség! — sikol­tozott Krisztina. Rózsi a kapuban hallotta meg a kiáltást. Kettesével rohant le a lépcsőkön. A folyosón álló őr sze­me felcsillant: — Rózsika — mondta és meg akarta fogni. Rózsi a folyosóról belátott a pincébe és egy pillanat alatt megértette a helyzetet. Át­karolta a német nyakát és lerán­totta a földre. Belekapaszkodott a hajába és addig verte a fejét a lépcső szögletéhez, amíg a né­met nem mozdult. Egyedül Simó vette észre a jelenetet, mert a többi német a nőkkel voll elfog­lalva. — Férfiak maguk? — ordított Erzsi a pincében dermedtem fal­hoz lapuló férfiak felé. De senki nem mozdult. Rózsi közben az ájult német nyakából leakasztotta a géppisz­tolyt. Tanácstalanul nézegette. Si­mó kirohant a pincéből és kikap­ta a lány kezéből a fegyvert. Hir­telen a falhoz lapult, mert a lejá­rati lépcső felöl lábdobogást hal­lott. Tószeghy zászlós jelent meg. Simó ráfogta a fegyvert. — Fel a kezekkel! — Hagvja öt! Velünk van. — szólt közbe Rózsi, majd a zász­lóshoz fordult: — Na. Pubika. most aztán itt az alkalom, ha nem segít, a németek elviszik Kriszti­nát. Kázmér kétségbeesetten mérte fel a helyzetet. Fegyverüket nem használhatták, mert a zsúfolt óvóhelyen a lakókban is kárt te­hettek volna. Eötvösök pincéiének vasajtaját kívülről bezárták, de ezt a bennlevő részeg németek ész­re sem vették. — Ki kell őket csalni — mond­ta Simó és egy sorozatot eresztett a mennyezetbe. A géppisztoly hangjára a németek ijedten en­gedték el áldozataikat, majd vak­tában lövöldözni kezdtek. Kázmér rémülten látta, hogy Krisztina a melléhez kap és elvágódik. A há­rom német ezután be akart ro­hanni Eötvösék pincéjébe. Sokáig rángatták a vasajtót, eközben végzett velük Kázmér és Simó. — Van Eötvöséit pincéjének másik kijárata-’ — kérdezte Simó. — Egy szellőző nyílik az ud­varra — felelte Rózsi. Simó. nyomában Rózsival fel­rohant az udvarra. Kázmér Krisz­tina mellé térdelt. A ■ lány mo­solygott. — Megkapta a levelemet? — Igen, de most ne beszéljen —■ mondta Tószeghy és felemelte a lányt egy ágyra. Szétnyitotta a kabátját és látta, hogy a lány blúza, a bal melle alatt lassan át­itatódik vérrel. Krisztina többé nem szólalt meg. Néhányat rebbent még a szeme, aztán megnyugodott. Tó- szeghy felállt a halott lány mel­lől és a szülőket kereste. Azok még mindig a vizes hordók mögé bújva reszkettek. — A lányuk! Nem értik? Meg­halt Krisztina! — És nemsokára mi is követ­jük őt — szólalt meg Erzsi. — A szomszéd házban levő németek biztos meghallották a lövöldözést. — Végünk van! — sikított Me­lanie. — Maguk a hibásak, mert maguk lőttek rájuk. — Ettől nem kell félni. A né­metek valamennyien lebújtak a csatornákba. így próbálnak elme­nekülni a hegyek felé. Ez alatt Simó és Rózsi a föld­szinti lakásokból kihordott búto­rokkal eltorlaszolta a pince szel­lőzőjét. Tószeghy megrugdosta a pince vasajtaját és németül kiabált be: — A német csapatok elmene­kültek. Maguk foglyok, de semmi bántódásuk nem lesz, ha a kinyi­tott ajtó résén kiadogatják fegy­vereiket. A felszólítás úgy látszik kijóza­nította a németeket, mert a szűk ajtónyíláson sorra dobálták ki. géppisztolyaikat. Utána újra rá­juk zárult a nehéz vasajtó. Köz­ben visszaérkezett Simó. Tószeghy odalépett hozzá: — Nos. kedves Simó úr. most már dönthet a sorsom felől. — lassan megfordult és leült a ha­lott Krisztina mellé. — Álljon fel — kiáltott rá Si­mó. — Azonnal szerezzen egy ci­vil ruhát, mert ha az oroszok eb­ben a mundérban megtalálják, hiába magyarázom nekik, hogy magának végül is azért megjött az esze A magyarázkodás már csak azért is nehéz lenne, mert bár egy nvelven beszélünk, egy szót sem tudok oroszul. XII. — Ne haragudjon Simó úr — felelte Tószeghy. — Én ezt nem tudom megtenni. Nem öltözöm át civil ruhába. Annak idején esküt tettem arra hogy ... Simó elvörösödött: — Én marha! Sejthettem volna, hogy a maguk fajtája nem válto­zik. Hát így is jó, Tószeghy test­vér. Most periig induljon előt­tem! ... Gyerünk! — Rózsi nyisd ki a íogolypince ajtaját! — dobta oda a kulcsot a lánynak. Rózsi látta, hogy min­den vita hiábavaló lenne. Kis rést nyitott az ajtón. Simó fegyvere az ajtónyílásra irányult. — Lóduljon a testvéreihez — mondta Tószeghynek ... — Csak egyet kérek — fordult a zászlós Rózsihoz. — Temes­sék el Krisztinát!... — Aztán be­lépett az ajtón... — A pincéből senkit ne engedj ki. A.kárhogyan könyörögnek is — mondta’ Simó. — Én kimegyek az utcára. Három házzal odébb, állítólag már oi'oszok vannak ... Rózsi bement a pincébe. Min­denki egyszerre kezdett beszélni. Rózsi béketűrően hallgatott. Csak akkor mozdult meg és emelte lel a fegyvert, ha valaki az ajtóhoz közeledett. Közben odakint besötétedelt. Február 12. napja volt. Egy lövés sem hallatszott, a csendet csak a ház pincéjébe zárt katonák dö- römbölése törte meg. — Engedje ki őket, hadd mene­küljenek ... Azok is emberek — mondta az egyik lakó ... Rózsi nem felelt. De elhatároz­ta , hogy ha alkalma nyílik rá, Tószeghvt kiengedi. Simó nagyon dühös lesz, de nem baj ... Kemény ember ez a Si­mó — gondolta Rózsi —, csak tévedhetetlennek hiszi magát. Iga­za van a nagy igazságokban és ettől úgy elvakul, hogy nem tud a részletekre felfigyelni. (Folytatjuk.) • Részlet az 1. emeleti konfekció- és méteráruosztályból. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom