Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

5) * <<y cOíi'íy VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felelősségteljes időszak Leonyid Brezsnyev választási beszéde a Kreml Kongresszusi Palotájában PETŐFI NÉPE AZMSZMC BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 138. szám Ára: 90 fillér 1975. június 14. szombat Pénteken délután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Kreml Kongresszusi Palotájában talál­kozott választóival. Moszkva Bauman kerületének dolgozóival. A választókerület üzemeinek, in­tézményeinek és főiskoláinak képviselői forró tapssal köszön­tötték a gyűlés elnökségében megjelenő Leonyid Brezsnyevet, aki az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának képviselő­jelöltjeként indul a vasárnapi he­lyi tanácsi és köztársasági leg­felsőbb tanácsi választásokon. A választási nagygyűlés el­nökségében helyet foglaltak: Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, Alekszej Koszi­gin miniszterelnök. Andrej Gro- miko külügyminiszter,. Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, va­lamint az SZKP Politikai Bi­zottságának több más tagja és póttagja, a Központi Bizottság titkárai és az SZKP, valamint a A választási előkészületek politikai tapasztalatai S. Hegedűs László nyilatkozata Belpolitikai életünk kiemelke­dő eseménye, a legfőbb állam- liatalmi testület, az országgyűlés tagjainak megválasztása. A jú­nius 15-i szavazás küszöbén a választási előkészületek és ese­mények politikai tapasztalatairól nyilatkozott S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. — Az 1975. évi országgyűlési képviselőválasztásokat előkészítő politikai munka befejeztével kedvező és ígéretes eredmények­ről adhatunk számot. A választó­joggal rendelkező állampolgárok — az Alkotmányban biztosított jogukat gyakorolva —, 845 jelö- lőgyűlésen és több mint 5000 vá- lasztási gyűlésen találkoztak je­löltjeikkel, akik — a választó- polgárok bizalmából — a nép­szuverenitás hordozóiként a par­lamenti mandátum várományo­sai. A választók és a választan­dók nagy számú találkozóján az emberek felelősséggel, értő-hoz­záértő szóval megvitatták az or­szág és ezen belül V/.ű'kebb ha­zájuk — a környezetüket jelentő államigazgatási területük, lakó­helyük, választókerületük — eredményekből kirajzolódó hely­zetét, a cselekvésre serkentő gondokat, terveket. E nagy hord­erejű témákból adódó országos és helyi tapasztalatok kikristá- lyosítása, a tennivalók körvona­lazása természetesen az ujábbi hetekben hónapokban felszínre került vélemények, hozzászólá­sok mélyreható elemzést igényel­nek. Mindamellett a gyűlések és valamennyi választási összejöve­tel mindenütt tapasztalt hangu­lata és egybehangzó állásfogla­lása alapján már most — ke­véssel a választás napja előtt —, leszűrhetők a legfontosabb poli­tikai tapasztalatok. — Az első és legfontosabb ta­nulság mindenképpen az, hogy a választópolgárok teljes méi lék­ben egyetértettek a Hazafias Népfront választási ielhívásával és egyetértőén szóltak a XI. pártkongresszus elhatározásairól. Beszéltek ugyanakkor arról is, hogy mit kell tenni a határozatok végrehajtása érdekében. Ez a ten- niakarás a mostani időszak másik fontos jellemzője. A jelölőgyű­léseken száz és száz javaslat, közéleti cselekvésre serkentő és segítséget, közreműködést ígérő javaslat hangzóit el. Ezek a ja­vaslatok azt mutatják, hogy az állampolgárok ismerik munkahe­lyük és lakóhelyük problémáit, érzékelik és értik ezeknek és az ország gondjainak, lehetőségei­nek kapcsolatát. Ezek az isme­retek alapozzak meg az igénye­ket és a közreműködésre vonat­kozó felajánlásokat. Valamennyi véleménynyilvánítást, biztató megnyilatkozást. jegyzőkönyvbe vettük és az illetékes népfront- szervek átadják a mandátumot kapó képviselőknek, akik majd — bizonyára —. jó hasznát ve­szik ezeknek a ..munícióknak'' az V. ötéves terv vitái során. A népfrontszervek feladatát jelen­ti az is. hogy a javaslattevők mindegyike — személy szerint—, érdemi választ kapjon. — Fontos tapasztalat az is, hogy a jelölög.v illéseken általá­ban elfogadták a népfront javas­latát a jelöltek személyére. Igen sokan kifejtették egyéni rneg- (Folytatás a 2. oldalon.) szovjet kormány számos kiemel­kedő személyisége. Miután a választókerület kép­viselői méltatták az SZKP fő­titkárának kiemelkedő érdemeit a szovjet párt- és állami politi­ka kidolgozásában és irányításá­ban, s hangoztatták, hogy Leo­nyid Brezsnyev. mint a Bauman kerület legfelsőbb tanácsi és köz­társasági legfelsőbb tanácsi kül­dötte, sokat tett az elmúlt évben a főváros és a kerület fejleszté­se érdekében is, a jelenlevők nagy tetszésnyilvánítása közepet­te Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. Több mint egyórás beszédében, melyről az összes szovjet rádió- és televízióállomás helyszíni közve­títést adott, az SZKP főtitkára összefoglalta a szovjet gazdaság­nak az utóbbi években elért eredményeit. A Szovjetunió — mondotta — a XXIV. pártkong­resszuson kijelölt úton haladva „nagy lépést tett előre a kommu- (Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes hazaérkezett Bonnból Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos bonni látogatását befe­jezve péntek délután hazaérke­zett. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, a Külügyminisztérium több vezető munkatársa és Kari Münch, a Német Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Amit a szavazásról tudni kell 3. oldal A gondoskodás törvénye 4. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 5. oldat Honfi Károly győzött 7. oldal Aratási előkészületek a MEZŐGÉP-nél Felnőtt iskolások A. MEZŐGÉP Tröszt vállalatai­nál is az utolsó szakaszba érkez­tek az aratási előkészületek. A terméskilátások országszerte biz­tatóak. megyénkben is a gazdasá­gok nagy része a tavalyinál ma­gasabb, vagy ahhoz hasonló ho­zamra számít gabonából. A kalá­szosok azonban sokfelé megdől­tek. Az aratók ezért nehéz mun­kára számítanak. A betakarítást a karbantartási és javítási szolgá­lat segíti A nagy munkák idején szerelőkocsik járják a határt. Ahol szükség van rá. a helyszí­nen javítják meg a gépeket. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyáregysége öt ilyen szervizkocsival rendelkezik. Ha­sonlóképpen a többi gyáregység is segít az üzemeknek a nagy mun­ka idején. Július 1-től szervezik meg az aratási ügyeletét. Mint­egy ötven személvt állítanak na­ponta az aratás kiszolgálására. A tröszt szerelői az aratásig 740 új kombájnt állítanak munkába, 460 arató-cséplőgépet máris át­adtak a termelőknek. A megyében mintegy 40 kombájn összeszerelé­se történik meg. amelyet a kis­kunmajsai gyáregység szakembe­rei végeznek. Az SZK—5-ös szov­jet kombájnokon kívül már meg­érkeztek a nagyobb teljesítményű SZK—6-os arató-cséplőgépek is. Az elmúlt hetekben néhány al­katrész-féle hiányzott a kereske­delmi raktárakból. Főként im- portdarabokat kerestek hiába a gazdaságok anyagbeszerzői. A tröszt üzemeiben soron kívüli in­tézkedéssel legyártottak íjéhánv alkatrészt. Valamennyi hiánycikk gyártására azonban nem tudnak berendezkedni. Ezért arra van szükség, hogv a gazdaságok köl­csönösen kisegítsék egymást a nagv munka idején. Esetenként házilag is el tudnak készíteni eg.y-eg.v kisebb alkatrészt. Laboratóriumi berendezések A Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezet által gyártott harmincféle alapelemből különböző laboratóriumi berendezéseket állíthatnak össze. Ebben az évben tízmillió forint értékű készül a ktsz műhelyeiben. Volt egy időszak, a hatva­nas évek második telében, amikor aggasztóan lecsökkent a tanulni vágyó felnőttek szá­ma. Nehéz volna rá magyará­zatot találni, de bizonyára a társadalmi „odafigyelés" lany­hulásával volt összefüggésben. Erre utal az is, hogy amióta a párt külön oktatáspolitikai határozatában is felhívta a felnőttek tanulásának fontos­ságára a figyelmet, sokat ja­vult a helyzet. Elsősorban a szemlélet változásáról van szó. Arról a felismerésről, hogy a munkahelyeknek, üzemeknek, gyáraknak sem haszontalan be­fektetés a dolgozók művelt­ségének növelése. Természetesen még korai lenne arról beszélni, hogy már minden a legnagyobb rendben van s nincs többé akadály a tanulni akaró felnőttek útjá­ban. Akad még értetlenség és gáncsoskodás is, másutt nem ellenzik ugyan, de nem is tá­mogatják a munka mellett ta­nulókat. összességében azért ma már mégsem ez a passzi­vitás a jellemző. Számos üzem példáját hozhatnánk fel, ahol megszervezték az általá­nos iskola hetedik, majd a nyolcadik osztályát, s külön termet bocsájtottak a műszak után iskolapadba ülők rendel­kezésére. Van ahol a tansze­reket. füzeteket, könyveket is megvásárolták a tanulóknak, a sikeresen vizsgázókat a válla­lat vezetősége, a szakszervezet, a KISZ külön is köszönti. Gondoskodnak arról, hogy le­gyen értelme, célja a tanulás­nál,hiszen legtöbben a szak­munkás-bizonyítvány megszer­zésének reményében vállalták ezt a munka utáni megterhe­lést. Néhol egy-egy nyugdíjas pedagógust is foglalkoztatnak, hogy segítse fi tanuló dolgozó­kat. Nyilván ennek a fokozott tö­rődésnek is részé van abban. hogy az idei tanévben már a három és félezer főt is meg­haladta a dolgozók általános iskoláiban tanulók létszáma. A gimnáziumokban és szakkö­zépiskolákban pedig több mint hétezren képeztek tovább ma­gukat. Tízezernél i.s- több fel­nőtt tanuló! Hatalmas szám ez még akkor is, ha tudjuk, nem túl nagy erőfeszítéssel én­nél nagyobb eredményt is el lehetne érni. Különös figyelmet érdemel az a tény. hogy a középisko­lás felnőttek többsége szak- középiskolába jár. Érthető ez. hiszen ennek a iskolatípusnak a hasznát jobban érzékelik, mirei a munkahelyeken a szervezett osztályok igazodnak a vállalatok igényeihez. A már érettségizettek két ér alatt kaphatnak szakközépiskolai végzettséget a levelező oktatás keretében, úgyszintén azok, akik a szakmunkásképző inté­zet emeltszintű tagozatán végeztek. Főleg a fiatal szak­munkások számára jeleni ez előnyt és nagy segítséget. Jö­vőre pedig már a fiatal szak­munkások a szakközépiskolák ban létesített hároméves, szak­középiskolai érettségivel záruló, esti- és levelező tagozatokon tanulhatnak tovább. A szak­munkások középiskolájának a jelentőségét ma még aligha lehet felmérni. Annyi bizo­nyos. hogy az érdeklődés fo­kozódására lehet számítani, s erre a nagy társadalompoliti kai feladatra mindenütt fel kell készülni. Az elmondottakból is kide­rül, hogy a tánuló felnőttek zöme a munkások közül ke­rül ki, s a felnőttoktatás té­mája elválaszthatatlan n mun­kás művelődéstől. Vonatkozik ez mind az általános isi,ólai. mind pedig a középiskolai fel­nőttoktatásra á dolgozók ál talános iskoláiban tanulóknak' 95 százaléka fizikai dolgozo, de jelentős az arányuk —- ~ W • Lassan véget ér a szamúcaszozon a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban. Az idén 6 hektáron termelték a bajai híítőháznak az ízletes gyümölcsöt. Naponta 50—60 asszony szedi a szamócát és már több mint 700 mázsát adtak át a megrendelőnek. (Pásztor Zoltán fel­vétele) Előtérben a természettudományos ismeretterjesztés Ülést tartott a TIT Bács-Kiskun megyei elnöksége Tegnap a Tudomány és Tech­nika Háza Dózsa-termében össze­ült a TIT megyei szervezetének elnöksége, hogy értékelje az el­múlt évi munkát, s meghatároz­za a további feladatokat. Or. Szodfridt István kandidátus, a megyei szervezet elnöke bejelen­tette. hogy Konfár Sándort az elmúlt ülés óta megyei titkárrá kinevezték. Majd dr. VOnsikGyu- . la. a TIT országos főtitkára tar­tott előadást, „A társulat felada­tai az MSZMP XI. kongresszusa határozatának tükrében" címmel. Hangsúlyozta, hogy a párth’a­mintegy 62 százalék — a dol­gozók középiskoláiban is. Eb­ből is levonható az a következ­tetés, hogy a dolgozók iskolá­ja ma már nem egyszerűen a nappali tagozatok kiegészí­tője, valamiféle pótléka, ha­nem egyre inkább önálló in­tézménytípus, melynek létezé­sével és fejlesztési igényeivel minden vonatkozásban számol­ni kell. Azt sem hagyva fi­gyelmen kívül, hogy például a dolgozók középiskoláiban tanulók nagy többsége — a mostani tanévben 86,3 száza­léka — a 30 éven aluli kor­osztályhoz tartozik. Olyan em­berek tehát, akik aktív ter­melő munkájukkal, s a meg­szerzett nagyobb tudással még igen sokáig lehetnek hasznú­ra a társadalomnak. Más vonatkozásban, de szin­tén elgondolkoztató, hogy az általános iskolába járó fel­nőtteknek 23 százaléka húsz éven aluli. Igaz, hogy arányuk csökkenő — 1970-ben még 311 százalék i'olt. Ez azt jelenti, hogy a megyében még min­dig nagyon sok fiatal nem végzi el tanköteles korban az általános iskolát. Amint az nemrégiben a felnőttoktatás helyzetéről szóló, a megyei ta­nács vb elé terjesztett jelen­tésből is kiderült: ilyen vonat­kozásban megyénkben rósz szabb a kép, mint országosan. Az általános iskola tanköteles korban való elvégzését tehát méginkább — a hatósági esz­közöket sent mellőzve — tár­sadalmi üggyé kell tenni a jö­vőben. A gondolatébresztő eszme­futtatást lezárva, még valami ide kívánkozik szerény meg­jegyzésként. A felnőtt iskolá­sok. a kedvező lehetőségek mellett is nagy többletmunkál végeznek, s helyzetük — kü­lönösen a családanyáké — egyáltalán nem könnyű. Akik sikeresen vizsgáznál,-, minden tiszteletet és elismerést meg­érdemelnél,-. Jusson ki minde­nütt nekik az elismerésből, szükehb környezetükben s a munkahelyeken egyaránt. MégérdemIiI:. rászolgáltak. T. P. tározat figyelmbevételével vala­mennyi TIT-tagnak fokoznia kell a közös ügyünk melletti nyílt ki­állást. Ugyanakkor növelni kell az emberekben a bizalmat, s erősíteni a kritikai szellemet. Ezek elválaszthatatlanok a tár­sulat alapvető célkitűzéseitől. Aláhúzta, hogy a TIT vala­mennyi tevékenysége az ideoló­giai munka szerves része, s a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak erősen mozgalmi jel-, lege és szerepe van. Ezután ar­ról beszélt részletesen, hogy a termeléssel szorosabban összefüg­gő ismeretterjesztést kell előtér­be helyezni. Egyik legnagyobb gyengesége a társulati munká­nak — mondotta —, a korszerű természettudományos világkép kialakítása az emberek tudatá­ban. A hozzászólók közül többen sürgették a munkásművelődésben jelentős szerepet játszó üzemi ismeretterjesztési munka javí­tását. a külterületi lakosság kul­turális és politikai nevelésének rendszerességét, valamint a ter­mészettudományos ismeretter­jesztés kiszélesítését. Ili Márton kandidátus kiemel­te annak fontosságát, hogy a ter­mészettudományos előadásokat és sorozatokat az üt emeken belül is rendszeresebbé tegyék. Ugyanezt javasolta meggyőző érvekkel Kalmár Sándor is, a megyei szervezet matematikai szakosz­tályának elnöke. Dr. Vonsik Gyula főtitkár le­szögezte: Bács-Kiskunban a TIT- munkát illetően folyamatos, de lassú ütemű és egyenetlen a fej­lődés. Kiskunfélegyháza és Baja városok összehasonlítása például szembetűnően mutatja ezt, az utóbbinak a javára. Komáromi Attila, a megyei pártbizottság munkatársa a ter­vezés és a vezetés tudalosabbá tételét sürgette, s kiemelte, hogy az utóbbi időben ' örvendetesen megnőtt az ifjúság körében vég­zett ismeretterjesztő tevékenység. Hangsúlyozta, hogy a külterületi előadások számát növelni kell. Dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnöke többek között rész­letesen foglalkozott az ipari mun­kások közöli végzendő ismeret- terjesztéssel. Elmondta, hogy ez a kérdés hosszú évek óla újra és újra felmerül, de az eredmények elfogadhatóan még nem jelent­keztek. Ennek érdekében javítani kell a szakszervezetekkel való együttműködést, s meg kell ér­tetni az üzemek, valamint más munkahelyek vezetőivel, hogy sa­ját ügyüknek kell hogy érezzék a TIT munkáját. Kifogásolta, hogy a tanyavilágban megtartott előadások száma alacsonyabb a hat-hét évvel ezelőttinél. A vita után áz elnökség tag­jai a kiegészítésekkel együtt el­fogadták a beszámolót, s dr. Szodfridt István elnök zárszavá­val az ülés véget ért. V. M. Szamóca svéd exportra

Next

/
Oldalképek
Tartalom