Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Púja Frigyes külügyminiszter, Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi re- (Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes külügyminisztert a repülőtéren Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere fogadta. (Telefoto — AP—MTI—KS) <2 * IV* ■* a PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 136. szám Ára: 90 fillér 1975. június 12. csütörtök Választási nagygyűlés Dunaújvárosban Kádár János mond beszédet Csütörtökön délután választási nagygyűlést rendeznek Dunaújvárosban. A Vasműben megtartandó nagygyűlésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mond beszédet. A nagygyűlésről a rádió csütörtökön 14.25, a televízió 14.30 órai kezdettél helyszíni közvetítést ad: este a rádió 19 órától hangképekben, a televízió 20 órai kezdettel összefoglalóban számol be az eseményekről. (MTI) Púja Frigyes az NSZK-ba utazott Rövidesen megkezdik a kecskeméti számítógép- központ építését Korunk egyik legnagyszerűbb berendezése a számítógép. Gyorsan, pontosan old meg feladatokat, s képes percek alatt produkálni olyan eredményeket, amelyeken kalkulátorok, adminisztrátorok csoportjai hetekig dolgoznak. Nem véletlenül kapott kiemelt helyet a IV. ötéves tervben a számítástechnika elterjesztésére, s alkalmazására a KGST-n belül is közös programot dolgoztak ki, Bács-Kiskunban a MTESZ megyei számítástechnikai munkabizottsága is évek óta foglalkozik ezzel a témával. Az eredmények közé tartozik, hogy a Számítástechnikai Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) Kecskemétre is telepít számítóközpontot. A megyei számítástechnikai munkabizottság legutóbbi ülésén már arról adhatott számot, hogy a kecskeméti számítógépközpont tervei elkészültek, s a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat rövidesen megkezdi az épületek alapozását. A jövő év augusztusára felépül a két gépterem, decemberére pedig a hozzátartozó irodaépület. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága is itt kap majd helyet, ez a szerv azonban csak 1977 vége felé költözhet be. A SZÜV természetesen már jó előre gondoskodik a számítás- technikai berendezésekkel bánni tudó műszaki és közgazdasági képzettségű szakembergárdáról. Pályázat alapján ez év november 1-ig felveszi azokat, akik betöltik majd a kecskeméti számítógépközpontban a különböző állásokat, s megkezdi kiképzésüket. Az adatrögzítéssel foglalkozó — zömmel női munkaerőket — a jövő évben toborozzák. Annak érdekében, hogy a vállalatok. gazdaságok, szövetkezetek, intézmények minél közelebbről megismerkedhessenek az ügyviteli gépesítéssel, a megyei számítástechnikai munkabizottság az ősszel kiállítást rendez Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Ezen megismertetik a legnagyobb számítástechnikai gyakorlattal rendelkező vállalatok tapasztalatait, s bemutatják a hazánkban használatos számítógépeket. A számítástechnikai bizottság idei programjában szerepel még, hogy a vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek, intézmények vezetői és ügyvitellel foglalkozó szakemberei részére alapfokú számítástechnikai tanfolyamokat rendez. Ennek célja, hogy a vezetők megszerezzék azt az alapvető tájékozottságot, ami a gépesített ügyvitelrendszer bevezetéséhez szükséges. A számítástechnika alkalmazásához ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy a vezetők aktívan részt vegyenek kialakításában. A bizottság egyébként figyelemmel kíséri a megye közép- és főiskoláin is a számítástechnikai oktatást. N. O. Az örök barátság jegyében MSZBT-aktivisták kitüntetése Kedden este Szabadszálláson, a nagyközségi párt- bizottság székházában emlékeztek meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulójáról. A megyei jellegű rendezvényen többek közt részt vett Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Cera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Varga László, az MSZBT Országos Elnökségének területi felelőse. Farkas Józéefnénak, az ünnepséget szervező szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportja elnökének megnyitó szavai után Brenner Péter, az MSZBT Országos Elnökségének osztályvezetője emlékezett meg a társaság három évtizedes tevékenységéről. Felidézte 1945 sorsdöntő tavaszát, amikor a magyar—szovjet barátság szervezett mozgalma hazánkban kibontakozhatott, s fejlődésünk fontos előrelendítőjévé vált. A felszabadulás óta eltelt esztendők létbiztonságot, szellemi gazdagságot teremtettek. Mindezen eredményeket azonban népünk a Szovjetuniótól kapott igaz baráti — s immár történelmi jelentőségű — segítség nélkül nem érhette volna el. Ezután Katanics Sándor méltatta a két nép barátságát, s az azt ápoló személyek érdemeit. Kiemelte egyebek közt a Krím terület és Bács-Kiskun megye között immár hosszú ideje fennálló, s egyre jobban gyümölcsöző kapcsolatokat, amelyek nagymértékben részesei a barátság ápolásábun elért szép eredményeknek. Beszéde végén a megyei párt- bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át a kiemelkedő tevékenységet végző MSZBT-aktivislák- nak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét érdemelte ki Konfár Sándor, a TIT Bács-Kiskun megyei titkára. Hegedűs István, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára. Weither Vilmos, a MüM. 607. sz. Ipari Szakmunkásképző ’Intézetének igazgatója és Cziczovszki Antal, az AlBizakodással Befejezéséhez közeledik a választásokat előkészítő politikai kampány, amely ha kitűnt valami, vei, akkor azzal, ogy csendben végzett, a munkás hétköznapok komolyságához illő tevékenység volt. Néhány plakát, a jelöltek bemutatása a helyi és a központi sajtóban, beszélgetések és interjúk a tv-ben és a rádióban, rövid gyűlések és gyakorlatias programbeszédek. Nem volt min- den mást háttérbe szorító hírverés, nem voltak demonstrativ felvonulások, pénzeket felemésztő ünnepi vacsorák, s általában hiányoztak azok a kellékek és külsőségek, amelyek az idősebbek tudatában a „választás” szóval kapcsolódnak össze. Politikai csaták tehát nem voltak, harc közben felkorbácsolt szenvedélyek és viharok sem. A választás fogalma abban az értelemben mindenesetre átalakul, hogy .egyre inkább a munkával, az alkotó tevékenységre összpontosuló figyelemmel kapcsolódik össze. És nemcsak formai értelemben. Hiszen mindenki tudja, hogy az elmúlt esztendőben és az év elején, az MSZMP kongresszusára készülődve, nagyszabású politikai helyzetelemzést végzett a párt, az ország. Megértek és kialakullak a gazdasági tervekhez szükség,es döntések előfeltételei, áttekinthettük társadalmunk fejlődésének menetét és a belőle adódó új problémák természetét, megerősítést nyert a szocializmus építésének fő politikai irányvonala. Ezért a jelöltek is „programmal a kézben” léphettek a szónoki emelvényre, azzal az egységes szocialista platformmal, amelyet a Hazafias Népfront és a benne helyet foglaló valamennyi társadalmi réteg magáénak tud vallani. A program, amellyel a párt, a népfront a választók elé lépett, megigéri. hogy mint eddig, ezután is biztos úton halad a magyar társadalom gyarapodásban,' kultúrában, s nemcsak megőrzi, hanem határozottan továbbfejleszti és kibontakoztatja a demokratikus légkört. De a választási előkészületek során elhangzott politikai megnyilvánulások azt sem titkolják el, hogy a feltételek csak akkor biztosítottak megnyugtató módon, ha az eddiginél lényegesen jobban kihasználjuk, pontosabban szólva: okosabban és körültekintőbben használjuk fel gazdasági és társadalmi erőforrásainkat. Időközben ugyanis két nagyon fontos körülmény nyilvánvalóvá vált. Az egyik, hogy a világgazdasági feltételek lényegesen megváltoztak. Miközben mozgásterünk, kapcsolatrendszerünk hatalmas mértékben kibővült, miközben a szo- calista országok gazdasági integrációja új, magasabb szinthez ért el, és külgazdasági kapcsolataink minden irányban bővültek — és ezek nagy ,előnyökkel járnak —, új módon kell számba venni iparunk életműködéséhez szükséges nyersanyagok és energiahordozók, gépek és késztermékek csereérték-arányait. A tőkés világgazdaság válságának mindazon hatása ellen védekeznünk kell, amelyet a kereskedelem közvetít hozzánk. Ez önmagában sem csekély feladat, hiszen a legszilárdabb és nagy képességű gazdaságokat is próbára ff teszi. A másik — amelyről ma még a szükségesnél kevesebb szó esik —, hogy új módon, az eddiginél talán szigorúbb mércéket állítva magunk elé, kell terveznünk, szerveznünk és produkálnunk. A beruházásoktól, a gyártásig és felhasználásig, a fogyasztás mértékének és ütemének megszabásáig, úgy kell gazdálkodnunk, ahogyan realitásaink engedik és követelik. Ha nem is új kérdések ezek, mert különféle formában fejlődésünk különböző időszakaiban már felvetődtek, talán nem voltak oly létfontosságúak a további zavartalan előrehaladás szempontjából, mint éppen a mai összefüggések kereteiben. Az a becsületes dolog, ha ezekről mi nemcsak a választások után, hanem a választások előtt is egyformán beszélünk. Nem nehéz következtetni, hogy e feladatok gyakorlati átültetése, a legjobb megoldások felkutatása, a termelő kollektívák figyelmének felkeltése, a politikai és társadalmi ellenőrzés hatékonyabbá tétele a végrehajtásban, a képzelőerő és dinamizmus ösztönzése minden síkon — az új parlament képviselőinek is nagy feladatokat ad, s növeli felelősségüket. A képviselőnek híven kell szolgálnia választókerületének érdekeit, mert különben adós marad azoknak, akik megbízták őt. De felelőssége mégse korlátozódik a saját választókerületére. Ha ebben az országban mindenki csak a saját megyéjét, körzetét, minisztériumát, vállalatát, szövetkezetét látná az nagy bajokhoz vezetne. Szocialista módon gondolkozni egy kicsit azt is jelenti, hogy — Veres Péter szavait idézzük — „országban-népben gondolkodni”. A számvetés, amit a jövőről elvégeztünk, következtetéseiben világos: további felemelkedésünk programja reális és megalapozott, a bizakodásra megvan minden okunk. De nem szabad elfelejtetünk, hogy a számvetésben benne van a kemény munka, akarat, amely a tervek tartópillérét képezi. A képviselők munkája, akiket az új parlamentbe választunk, s a választóké, akik tőlük, s maguktól is ezt követelik. R. L. BALLAGÁS A SZAKMUNKÁS- KÉPZŐKBEN Érettségiző dolgozók A tablókkal, virágokkal díszített iskolafolyosókon, a tanműhely falai között — mint az már hagyomány — a szakmunkásképző intézetekben is ballagnak a végzősök. Az idén ötvenhétezren vesznek búcsút a tanintézetektől, kapnak szakmunkás-bizonyítványt az országban. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályán elmondták, hogv körülbelül kilencezren az építőiparban állnak majd munkába. Nyolcezer gépszerelő, csaknem négyezer villanyszerelő lép ki a szakmunkás- képző intézetek kapuján. Az élelmiszeriparban több mint kétezren. a különféle mezőgazdasági szakmákban háromezernél is többen végeztek az idén. Bács-Kiskun 16 tanintézetében már lezajlottak a ballagások. Az ipari szakmákban kétezren mondtak búcsút az osztálytermeknek és tanműhelyeknek. Körülbelül háromszázan a mezőgazdasági, négyszázhatvanan a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulmányaikat fejezik be. Az írásbeli vizsgák a jövő hét közepén lesznek. majd a gyakorlati és szóbeli számadáisok következnek, hogy júliusban már munkába is állhassanak a fiatalok. Több helyütt az idén érettségiznek először a dolgozók kétéves esti szakközépiskolájának tanulói, összesen százhetvenen jelentkeztek érettségi vizsgára a kecskeméti 607-es és 623-as, a kiskunfélegyházi 608-as és a bajai 609-es számú szakmunkásképző intézetekben. Emlékmű Dunaújvárosban Fölállították Dunaújváros új felszabadulási emlékművét, Kiss István Kossuth-dijas szobrászművész alkotását. A 18 méter magas emlékmű 150 galambja krómacélból készfiit. (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) ELŐZETES BECSLÉSEK SZERINT Több mint 100 milliós kárt okozott a jég • Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára átnyújtja Farkas Józsefnénak az Országos Béketanács emléklapját, amellyel a kollektívát tüntették ki. (Tóth Sándor felvétele) só-dunuvölgyi Vízügyi Igazgatóság MSZBT-tagcso- portjának ügyvezető elnöke. Az MSZBT Országos Elnökségének javaslatára az Országos Béketanács emléklapját kapta dr. Gulyás János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság osztályvezetője, a gazdaság MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke, valamint a szabadszállási Egyesüli Lenin Termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportja. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. J. T. Az előzetes becslések szerint több, mint 100 millió forint kórt okozott a májusi jégverés a megyében. Ebben azonban nem szerepelnek a biztosítatlan területeken keletkezett károk, s még az is előfordulhat, hogy az Állami Biztosítóhoz nem jelentettek minden kárt. A felméréseket jelenleg is végzik a biztosító szakemberei, hogy a gazdaságok és a mezőgazdasági üzemek minél előtt megállapíthassák, miként tudják minimálisra csökkenteni a veszteséget. Ugyanis nem elégedhetünk meg azzal, hogy az Állami Biztosító majd fizet a biztosítással rendelkező üzemeknek, hanem a jégverte területeket más növénynyel kell hasznosítani, mert csak ezzel kerülhető el a nagyobb terméskiesés. A megyében tehát több ezer hektáron okozott kisebb-nagyobb kárt az ítéletidő. A legnagyobb jégverést a bajai és a kiskunhalasi járások szenvedték. A bajai járásban például csaknem 8200 hektáron mindent elvert a jég. A Bajai Állami Gazdaságban 4630 hektárt ért elemi csapás. A szőlőskerteket, a gyümölcsösöket, a gabonát, kukoricát teljesen tönkretette a jég, de nem sokkal kisebb veszteség érte a helybeli Augusztus 20. Termelőszövetkezetet sem. A kiskunhalasi járásban a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet földjét három esetben érte jégverés, az Üj Élet Tsz-ben pedig megközelítőleg 4600 hektáron okozott mintegy 60 százalékos terméskiesést. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátságban 850, a bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezetben 1100 hektárt vert el a jég. Kisebb károk keletkeztek a dunavecsei és a kiskőrösi járásban, ahol csak néhány száz hektárra tehető a jégverte terület. B. Z.
