Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 134. szám Ára: 90 fillér 1975. június 10. kedd A Sz orient kísérlete A Szaljut—4 tudományos orbi- tális állomás fedélzetén megkezdődött egy orientációs kísérleti ciklus. A program több napot vesz igénybe. Bekapcsolták a „kaszkad" navigációs rendszert, amelynek a tartós orbitális tájolás automatikus és állandó fenntartása a feladata. A Pjotr Klimuk és Vitalij Sze- vasztyjanov által végzett egyik kísérlet az „emisszió ’. Kutatják a Föld légkörének fplső rétegeit. A légkör felső rétegei erős felmelegedésének mechanizmusa nagyon érdekli a tudósokat. Az „emisszió”-kísérlet a földi kutatásoktól minőségileg eltérő információkat ad az energiának a felső légrétegekben való eloszlásáról. A kozmonauták az „emisszió” műszert szigorúan a vizsgálat tárgyát képező megadott szintre irányítják. Ehhez elengedhetetléhül szüksége': a pontos orbitális tájolás. (MTI) Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség Losonczi Pál beszéde a kaposvári választási nagygyűlésen Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kossuth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára. Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összese- reglett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál Somogy megye 12. sz. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzetről hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem kell és nem is fogunk, változtatni, majd így folytatta: — Joggal jelenthetjük l(i. hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vetése, beérőben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei. egyértelműen bizonyított fölénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel: az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre. az utóbbihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának magasabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanak az üssztársadalom, a szü- kebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mindegyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére. amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági. pénzügyi, anyagi,. műszaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják; majd aláhúzta: a munkás—paraszt szövetség, amely a szocializmus közös győzelmeiben kovácsolódott szilárddá és megbonthatatlanná- továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva' bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte. hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják, majd megjegyezte: — A kialakult nagyüzemi keretek. nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta lehetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Már pedig a hatékonyabb gazdálkodás. a hozamok növelése, a gépek és felszerelések kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a feltárását és mozgásba hozását, amelyek egész mezőgazdaságunkban szuny- nyadnak. — A termelőszövetkezeti parasztság anyagi felmelkedése, tudati átalakulása, szakmai felkészültsége. közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meggvökerezése együtt és párhuzamosan ment végbe a termelési eredmények növekedésével, a nagyüzem kialakulásával és megszilárdulásával. A falu. a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi viszonyokban. szociális ellátottságban csaknem azonos szintre emelkedett a társadalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmét arányosan növeljük és arra törekszünk, hogy társadalmi céljainkkal összhangban fokozatú-- san és mindinkább kiegyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának életviszonyai, élet- és (Folytatás a 2. oldalon.) Térközbiztosító berendezések a MÁV-nak A népgazdaság fejlődése egyre nagyobb feladatokat hárít a közlekedésre. Nem véletlen tehát, hogy a MÁV — a közlekedéspolitikai koncepció megvalósítása keretében — minden esztendőben / jelentős összegeket fordít a vasút korszerűsítésére. A Szegedi Vas- útigazgatóság területén tavaly 22o millió forintot fordítottak beruházásokra, s az idén is hasonló pénzösszegek állnak ilyen célra rendelkezésre. Különösen gyors ütemben folyik az utazás és szállítás biztonságát növelő térközbiztosító berendezések felszerelése. Bács-Kiskun megye több — KGM-tárcához tartozó — üzeme kapcsolódott be a járműprogram megvalósításába. Közöttük van a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára, amely a többi között a vasútbiztosító berendezések elektronikus egységeinek gvártá- sát is megkezdte. Eddig is készített egyes alkatrészeket az üzem, együttműködve a Budapesti Telefongyárral. Most azonban már minden alkatrész Baján készül, és a teljes szerelést is itt végzik. Ezzel az Integra dominó 55-ös berendezés gyártása teljes egészében a Duna-parti városba került. Egyébként úgy tervezik, hogy 1976-tól az Integra dominó 70-es berendezés készítését is átveszik. A Ganz bajai gyára az idén ösz- szesen 120 millió forint értékű megrendelést kapott a MÁV-tól. N. O. • Negyedévenként 80—100 darab vasútbiztosító berendezés elektronikus részét szerelik össze. Képünkön Kosa Józsefné és Hegedűs Erzsébet nyomtatott áramárakör- lapokat szerel. • Az impulzus jelfogó szerelvények bemérését végzi Szőlősi Ildikó és Gál János. (Pásztor Z. felvételei) Erdőtelepítés A mezőgazdaság lassú, külterjes fejlesztésének időszakában azokon a földeken is takarmánynövényeket termesztettek, amelyek csupán annyi terményt adtak, ami a művelési, betakarítási költségeket kiegyenlítette. A 10—15 évvel ezelőtti termés- állagok, termesztési költségek a maihoz már nem hasonlíthatók. Azokon a területeken, ahol hektáronként 10 mázsa búza terem, vagy 15 mázsa kukorica, nem érdemes ezeket a kultúrákat termeszteni. Annál is inkább igaz ez, mivel az ilyen rossz talajok javítása általában nem kifizetődő, rendkívül költséges. Bács-Kiskun megye homokbuckás vidékeinek egy részén még a szőlő- és gyümölcstermesztés sem gazdaságos. A racionális földhasználat elve éppen e tényezőket veszi figyelembe. A földhöz, a mikroklímához alkalmazkodva kell a termesztést irányítani, hogy gazdaságos, az intenzív mezőgazdálkodásra alkalmas növényféleségek legyenek a földeken. Ennek hiányában az extenzív kultúra, az erdő az, amely e nagyon rossz talajokon is megél, ugyanakkor hasznos és gazdaságos. A termelőszövetkezetekben is egyre nő az erdővel borított terület, öt évvel ezelőtt a hazai erdők 25, ma 38 százaléka a téeszek, szakszövetkezetek földiéin található. A telepítések állami célcsoportos beruházásból valósultak meg. A következő ötéves tervben is hasonló lesz az állami támogatással létesülő erdők területe. A népgazdaság távlati célkitűzéseiben is fontos helyre került az erdő, pontosabban a fa. A nemrég kötött magyar—jugoszláv megállapodás szerint 1977-től évente többezer köbméter fát szállít hazánk Jugoszláviába, ahonnét cellulózt kapunk a hazai papírgyártáshoz. A jövőben az állami támogatás a lombosfa- fajták, a papírfák telepítését ösztönzi majd, amf megyénkben a cellulóznyár erdők növekedését eredményezi. A csemetenevelésnél is erre kell felkészülni. amit az is alátámaszt, hogy a feketefenyő mellett e fafajta telepítése a legalkalmasabb a Duna—Tisza közi homokbuckás területen. A megye téeszei tovább folytatják az erdőtelepítést. A századfordulóig mintegy 38 ezer hektáron, lesz új telepítés. Az állami erdőgazdaságok programját is figyelembe véve a megye erdővel borított területe 6 százalékkal fog növekedni, s így az erdősített terület meghaladja a 20 százalékot. Cs. I. SZAKSZERVEZETI ELISMERÉS Színészeket jutalmaztak Immár több évre visszatekintő hagyomány Bács-Kiskunbun, hogy a Szakszervezetek Megvei Tanácsának elnöksége megjutalmazza azokat, akik a színházkultúra terjesztésében kimagasló teljesítményt nyújtanak, s fáradságot nem ismerve részt vállalnak a munkásművelődésből. Tegnap délelőtt Borsodi György, az SZMT vezető titkára kedves ünnepség keretében méltatta a színház tagjainak érdemeit és az elnökség nevében oklevelet és pénzjutalmat adott át a Katona József Színház dolgozóinak. Ez alkalommal Baranyi László, Csapiár Vilmos, Farády István és Fekete Tibor részesült a kitüntető elismerésben. Az eseményen jelen volt Komáromi Attila, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának munkatársa. Hangsúlyozta, mennyire helyes az SZMT-nek az a törekvése, hogy a színházkultúrát a legkülönfélébb eszközökkel közös üggyé tegye. S mivel egy igazán sikeresnek mondható évad végéhez értünk, kétszeresen indokolt az elismerés. Az ünnepségen, amelyen jelen volt Miszlai István, a Katona József Színház igazgatója is, a iu- talmazottak nevében Csapiár Vilmos mondott köszönetét. Közérzet és termelékenység A modern műhelyben kémé-■ nyen. haragosan csattantak az egyik irodába címzett szavak: „Mondja meg, hogy ne üzengessenek, nem megyek. Értsék meg, dolgozom." A hírhozó tá- vozása után az indulatos hang miatt kicsit szégyenkezve magyarázta a tekintélyes szakmunkás. „Tudják, hogy mit termel ez a gép tíz perc alatt? Állítsam le, mert valaki gondolt egyet, és nincs kedve ide elsétálni." Dohogott még egy darabig, azután újra rákapcsolt. Nem kérdeztem, hogy mit akartak tőle, miért hívták. Látatlanban igazat adok neki, értem felháborodását. Senki sem károsíthatja meg a közösséget, zavarhatja a folyamatos termelőmunkát. Szerencsére ritkán fordul elő efféle eset, mégis szóvá tesszük, mert szemléleti torzulásokból ered. Egyesek még mindig „lemennek" a műhelybe, azt gondolják, hogy az íróasztal fontosabb termelőeszköz a gépeknél. A jó munkás bosszankodik, ha nem hagyják dolgozni, ha a rossz szervezés, vagy egyéb okok miatt állni kell. Javasoljuk, hogy ® jövőben a mostaninál is kevesebb embert i'onjanaic ki percekre, órákra a munkából. A termelés mostani rendszerében egyetlen szaki kiesése többszörös kárt okoz. Tétlenkedik a nagyteljesítményű gép, akadozik a szalag, zökkenőkkel dolgozik az összeszokott brigád. A Lamport ZIM kecskeméti gyárában, a Fémmunkás Vállalatnál tapasztaltuk, hogy igyekeznek a műhelyben „ösz- szeszednV, megoldani a munkások különféle problémáit és a műszakiak, a gazdasági hivatalok alkalmazottai a helyszínen intézik el az ügyeket. A belső szerkezet még tovább javítható ezeken a helyeken is. Egyszerűsíthető bizonyos vo- vnti-rrrásnkhan az ügymenet, csökkenthető a termelésből ilyen okok miatt kieső idő. Érdemes a téma más vetüle- tein is elgondolkozni. Sűrűn hivatkozunk napjainkban a takarékosság fontosságára. Szóvá tesszük, ha valaki csepegteti a vízcsapot, feleslegesen égeti a lámpákat, elhányja a hulladékot. A pazarlásnak ez a módja is bősz- szántó, megszüntetendő, mert sok kicsi sokra megy. A szemléletet csúfító szálkák mellett vegyük észre az anyagi javakat pusztító, a termelést akadályozó gerendákat, mindenekelőtt az élőmunka fecsérlését. A pazarlás egyfajta, ha úgy tetszik direkt módjáról már szóltunk. Utalnunk kell a munkahelyi légkör, közérzet és a termelékenység közötti összefüggésekre is. Az elmúlt héten a Petőfi Nyomda több száz dolgozója bosszankodott, idegeskedett, mert az üzemi büfé kezelője szabad szombatot vett ki, és a fenntartó szerv nem gondoskodott helyettesítéséről. Étien- szomjan tették dolgukat, közel sem olyan alapossággal, szorgalommal, mint máskor. A korgó gyomor elvonja a figyelmet a munkától. Másutt is hallottam kisebb panaszokat. A ZIM-ben és a Fémmunkás Vállalatnál egyaránt nagyobb választékot igényelnek, s hiányolják a friss gyümölcsöt, nagyobb kínálatot kérnek üdítő italokból. Még nem tartunk ott, ahol az ország egyik legnagyobb üzeme. Automaták szolgálják ki a mutatós egyenruhába öl- , tűzött szakmunkásokat. Közgazdászok kiszámították, hogy a közérzet javulásában, a törődnek velünk érzés lelkesítő ösztönzésében, a termelékenység növekedésében gyorsan kifizetődtek a költségek. Mindent el kell követnünk, hogy minél kevesebbet álljanak a gépek és kezelőik, parancsnokaik minél jobb hangulatban, közérzettel dolgozzanak. A fontos egyéni és népgazdasági érdekek indokolják n meglevő torzulások megszüntetését, a lehetőségek jobb, cél- tudatosabb kihasználását. Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Hétfőn országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. A gimnáziumokban 24 347-en. a szakközépiskolákban is több mint 24 ezren kezdték meg az érettségi szóbeli részét. A középiskolai adatok között számottevő, hogy a végzős szakközépiskolások sorában már 10 700-an ipari jellegű szakképesítést nyernek Az önkéntesség ellenére a fiatalok sorában változatlanul népszerű az érettségi, mint szellemi erőpróba: például a gimnazisták soraiban mindössze 144-en nem jelentkeztek az érettségire. Társadalompolitikai és művelődéspolitikai szempontból • egyaránt örvendetes. ho°y a tanév végén a gimnáziumok és szakközépiskolák esti, illetve levelező tagozatain mintegy 31 ezren készülnek az érettségi vizsgákra. Közülük 10 ezer a gimnazista, és mintegy 21 ezer a szakközépiskolás. Az esti-levelező tagozatokon — mindkét iskolatípusban — a nappali tagozattal azonos vizsga- szabályzatok érvényesek. Mindkét iskolatípusban, valamennyi tagozaton az írásbeli és a szóbeli teljesítményeket egyaránt ismét öt fokozatú érdemjeggyel értékelik. A nappali tagozatokon mindkét kö/.épiskolatipusban június 21-ig befejezik az érettségi vizsgákat. Ezt követően a felsőoktatási intézmények valamennyi tagozatán országszerte megkezdődnek a felvételi vizsgák, amelyekre általában június végén, illetve július első két hetében kerül sor. (MTI) Farády István átveszi az oklevelet. (Tóth Sándor felvetek
