Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

1975. június 8. • PETŐFI NÉPE • 3 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLT Helytállni, mint a munkahelyemen... Jánoshalma. Mélykút, Borota, Kém, Kéleshalom — e települések alkotják a 12. számú országgyű­lési választókerületet, melynek képviselőivé ismét Rauscher Györgynét, a mélykúti Vegyes­ipari Ktsz munkását jelölték. — Az bátorít, hogy a munká­sok, kétkezi dolgozók életét jól ismerem. Abba születtem, abban élek ... Tizenhárom évesen már napszámba jártam. 1967-ben Bu­dapesten, a Hazai Fésüsfonóban szövőnőként soroltam át az ipar­ba, s munkásasszonyként keresem a kenyerem ma is. Közvetlenül érint a nép öröme, és gondja, ta­lán ez átsegít... — mondotta Rauscher Györgyné négy eszten­dővel ezelőtt, amikor választói­nak bizalmából elindult jelentős közéleti küldetése teljesítésére. S hadd tegye hozzá a krónikás, aki a négy évvel ezelőtti jegy­zetfüzete segítségével idézte fel az iménti vallomást, hogy Rauscherné elindulása képviselői küldetése teljesítésére tele volt aggodalommal, kétségekkel, lám­palázzal. Egyszóval nehéz volt. Akkor kezdett feloldódni, amikor legelső megbízatását kapta a mélykúti asszonyoktól, akik az üzletek n.vitvatartásának módosí­tásáért kérték a közbenjárását. — Nehéz kezdet volt, félig-med- dig beleőszültem, de nagyon so­kat tanultam a négy év alatt. Segítségben sem szenvedtem hiányt, bárhová fordultam is a közügy szolgálatában. Sok új is­merettel és tapasztalattal gazda­gított és gazdagít az OKISZ-nál és a KISZÖV-nél betöltött tisztsé­gem, választott megbízatásom is. Az előbbi testületnek tanácstagja vagyok és ifjúsági bizottsága munkájában is részt veszek, A KISZÖV-nél küldöttként tény­| A PÁRTÉRTEKEZLET NYOMÁN ______________________ A javaslatok, észrevételek sorsa a kecskeméti járásban Építők napján kedek. Januárban pedig a helyi ÁFÉSZ nőbizottsága elnökének választottak. — Amikor Jánoshalmán újra jelöltek, őszintén szólva megle­pődtem. nem számítottam rá. Ki­csit megint elkapott a lámpaláz, alig tudtam szólni... De, ha meg­kapom a bizalmat, és megválasz­tanak, úgy érzem, most már köny- nyebben és jobban megállóm a helyem. Mindenesetre szeretnék legalább úgy helytállni, mint a munkahelyemen. Ügy érzem, hogy ott jól men­nek a dolgok. Tizenkilenc sze­mélyes Csajkovszkij-brigádunk, melynek vezetője vagyok, május 1-én kiérdemelte a bronzkoszorús jelvényt, én a kiváló dolgozó ki­tüntetést Szalagunk, amely nyá­ron bundát, télen könnyű kabátot gyárt, rendszeresen 103 százalék feletti teljesítményt ér el. Szeret­nénk azonban az év végéig ezt is túlszárnyalni! —i. —n. Négy hónap telt el azóta, hogy a kecskeméti járás pártér- tekezlete számba vette az elmúlt négyévi munka eredmé­nyeit, tapasztalatait és megszabta a teendőket a soron követke­ző időszakra. Beszámoltunk róla annak idején, hogy a járás pártalapszervezeteinek százkilencvenhat küldötte közül hú­szán fejtették ki véleményüket a vitában, további egy kül­dött pedig írásban juttatta el mondanivalóját a pártértekez­letnek. A számvetés gazdag volt eredményekben. A vita pedig — érintve a járás társadalmi és politikai életének szinte vala­mennyi lényeges kérdését — elsősorban a problémákat, visz- száságokat feszegette, mégpedig a jogos önbizalom talajáról, elősegítve a további feladatok igényes meghatározását. Vajon mi történt azóta, mi lett a pártértekezleten elhang­zott felszólalások, köztük számos észrevétel és néhány konk­rét javaslat sorsa? Efelől érdeklődtünk Horváth Ignáctól, a járási pártbizottság első titkárától, akinek kapóra jött a kér­dés. A járási párt-végrehajtóbizottság ugyanis épp a közel­múltban tekintette át a pártértekezleti felszólalásokkal kap­csolatban tett eddigi iniézkedéseket. — A pártértekezlet vitájában hangoztatott vélemények több­sége a Központi Bizottság irány­elveihez kapcsolódott; kivétel nélkül helyeselve, illetve helyi tapasztalatokkal alátámasztva és megerősítve azokat — kezdte mondanivalóját Horváth elvtárs. — A pártértekezlet ilyen értelmű állásfoglalását továbbítottuk a felsőbb pártszerveknek, s köz­ismert, hogy a párt XI. kong­resszusa határozattá emelte a Munkásgyűlés a kiskőrösi MEZŐGÉP-nél Az országgyűléisi választások előkészületei során ismét több helyen tartottak csoportos be­szélgetéseket, gyűléseket. Pénte­ken a délutáni órákban Kiskő­rösön a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat 4-es számú gyáregysé­gének munkásai jöttek össze ilyen találkozóra. A megjelente­ket — köztük a város párt- és tanácsi vezetőit — Szénái Miklós, a gyáregység pártalapszervezeté- nek titkára köszöntötte, majd Miklós János, az MSZMP megyei végrehajtóbizottságának tagja, az állami gazdaságok megyei főosz­tályának területi igazgatója tar­tott tájékoztatót a két választás közötti időszak alatt elért ered­ményekről, valamint a soronkö- vetkező tennivalókról. Elmondta, hogy Kiskőrösön 30 évvel ezelőtt nem volt ipari üzem. Jelenleg az iparban dolgozók száma eléri a mezőgazdasági foglalkoztatotta­két. A fejlődés eredményeként kapott városi rangot Kiskőrös. Az előadó elismeréssel szólt a gyáregység dolgozóinak munká­járól. A jó eredményeknek kö­szönhetik, hogy a tavalyi muta­tók alapján elnyerték a kiváló címet. Ezt követően Csernák József, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke ismertette ár. Ju-hász Tibornak, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökének ed­digi tevékenységét. Az ismert jogászt országgyűlési képviselő­nek jelölték a kiskőrösi 20-as számú választókerületben. Egy hét múlva országgyűlésiképviselő-választás A Petőfi Né­pe június 1-i számában kö­zöltük megyénk országgyűlési képviselőjelölt­jeinek fényké­pét és legfon­tosabb személyi adatait. Olva­sóink közül többen fordul­tak hozzánk az­zal a kéréssel, hogy mutassuk be azt is, ho­gyan helyez­kednek el a me­gye területén a választókerüle­tek. A TERRA, a Kartográfiai Vállalat sajtó­térkép szolgá­lata felkéré­sünkre elkészí­tette azt a tér­képet, amely bemutatja Bács-Kiskun megye ország- gyűlési válasz­tókerületeit. Erről leolvas­ható, hogy húsz választókerület van a megyé­ben, s az is ki­derül, hogy ezekhez milyen helységek, te­lepülések tar­toznak. A kör­zetek nagysága az ott lakó vá­lasztópolgárok számától függ, ez az oka an­nak is, hogy például a me­gyeszékhely körzetében há­rom választó- kerület van, s ennyi a jelöl­tek száma is. Amint ismere­tes, két válasz­tókerületben — a lajosmizsei 5-ös és a kis­kunfélegyházi 8-as számú kerületekben — két-ket jelöltet indítanak. A húsz választókerületben tehát huszonkét jelölt indul a szavazatokért. A választás BÁCS-KISKUN MEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI választókerületei I97S JÚNIUS IS Központi Bizottság irányelveit. A legfontosabb elvi kérdésedben megvan tehát a központi döntés, amely magában foglalja a járási pártértekezlet állásfoglalását is. A demokratikus centralizmusból adódóan most a határozatok vég­rehajtásán, a cselekvésen a sor. Ezt célozzák a mostani intézke­dések is. — Tudomásunk szerint a pártértekezleten szorgalmazott nem egy kérdésben az azóta eltelt, viszonylag rövid idő alatt is történt előrelépés. Lenne szives néhány ilyen példát ismertetni. — Csakugyan így van, és ez magától értetődő, hiszen a ten­nivalók adottak, a végrehajtásuk folyamatosan történik. Hadd em­lítsem legelőbb az ésszerű taka­rékosság követelményét az élet minden területén. Erre vonatko­zóan még februárban nagy körül­tekintéssel terveket dolgoztak ki a gazdasági egységek. A helyi pártszervek és pártalapszerveze- tek pedig folyamatosan figyelem­mel kísérik e tervek valóravál- tását. Az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben kihasználni az iparszerű terme­lésre kínálkozó lehetőségeket és mindenütt, ahol ez szükséges ki­alakítani a korszerűbb termelési szerkezetet — szorgalmazta a pártértekezlet. Ebben is van elő­rehaladás. Több mezőgazdasági szövetkezet például egyesült a közelmúltban, s ezzel lehetővé vált az ágazati rendszerben tör­ténő irányítás. Az iparszerű ter­melési törekvéseiket az ötödik ötéves tervükben jelölik meg az érdekelt gazdaságok; a kedvezőt­len adottságú szövetkezetek, kö­zöttük például a lászlófalvi Egyetértés Tsz, 15 éves tavlatra dolgoztak ki tervet. Egyébként kedvező törekvéseknek vagyunk tanúi az olajos magvak és a cukorrépa termesztésében csak­úgy, mint az állattenyésztés és a kukoricatermesztés szakosodá­sában. Említhetem a tanyai lakosság életkörülményeinek javítását vagy a nők munkavállalásával kapcsolatos gondok megoldását. Az előbbivel függ össze, hogy újabb két tanyai bolt nyílt meg a járásban, több tanyai üzlet­ben pedig megszervezték a tej- szállítást. A nők gondjait enyhí­tendő, több községben az óvoda bővítését szervezik; foglalkozta­tásukra Ágasegyházán új kis­üzemet, egy varrodát avattak áprilisban, Kunszentmiklóson pe­dig a Temaforg gyáregysége bő­vül új üzemrésszel. Vagy egy további, a pártér­tekezleten is szorgalmazott té­M ma: a demokrácia fejlesztése a társadalmi élet minden területén, a jobb tömegkapcsolat kialakítá­sa. Az erre való törekvés na­gyon jó, friss példája az ország- gyűlési képviselőválasztás előké­szítése. Ebben épp a demokrácia fejlesztése az egyik alapvető po­litikai feladat. Említhetném azonban a szakszervezeti válasz­tások eddigi kedvező tapasztala­tait, vagy azt az ügyszerető ténykedést, ahog} an az orszá­gos kísérletre kijelölt Helvéciái Állami Gazdaság dolgozói, kom­munistái az üzemi demokrácia újszerű szervezeti kereteit tö­rekszenek méltó tartalommal ki­tölteni. S talán még egy példa a párt belső életével kapcsolatban fel­vetett témakörből. E vonatkozás­ban mindenek előtt széles körű részvétel mellett, pártoktatás ke­retében megismertettük a XI. kongresszus határozatait, így a módosított Szervezeti Szabályza­tot is. Ezenkívül beszélgetést folytattunk az egy éve felvett párttagokkal, valamint a nyugdí­jasokkal. — Hallhatnánk-c e példák után a pártértekezleten el­hangzott konkrét felvetések sorsáról? — Konkrét javaslatot, illetve kérést három küldött terjesztett elő. Horti József, a tiszaalpári Búzakalász Tsz gépszerelője a jobb egészségügyi ellátás megva­lósításához, főként a tanyán élő, idős, beteg emberek orvoshoz szállítása megoldásához kérte a felsőbb szervek segítségét. Vég­rehajtó bizottságunk felhívta a helyi párt- és tanácsi vezetés fi­gyelmét az egészségügyi ellátás javítása szükségességére. A meg­oldást a járási hivatallal közösen kell keresniük. A betegszállítás megszervezéséhez indítványoztuk a helyi gazdasági egységek erői­nek összefogását, felhasználását. Szalai Sarolta kunszentmiklósi védőnő azt kérte, hogy a követ­kező öt évben célozzák meg a rendelőintézet létrehozását; hely­ben történhessen az oly nagyon nélkülözött szakrendelés. Végre­hajtó bizottságunk április 13-i ülésen az indokolt kérdés telje­sítésének elősegítéséről döntött. Ugyancsak követelményként tá­masztotta a helyi gazdasági egy­ségek anyagi összefogását, s fő­leg a társadalmi munkában megnyilvánuló lakossági hozzá­járulás megszervezését. Várnagy József, a Vízgépészed Vállalat főmérnöke ahhoz kérte a pártértekezlet támogatását, hogy a lajosmizsei központú vál­lalat pártvezetésének koordinálási jogkörét segítse érvényre jut­tatni a többi gyáregység párt- alapszervezeíénél. Ezzel kapcso­latban javasoltuk, hogy a vál­lalat központi alapszervezeti ve­zetősége, dolgozza ki javaslatait, s azokat az idei második félév­ben terjessze a járási párt-végre­hajtóbizottság elé. Ezekről az intézkedésekről ter­mészetesen levélben értesítettük az érdekelt felszólalókat. Beszélgetésünk végén elisme­réssel szólt a járási pártbizott­ság első titkára arról, hogy a kongresszusi előkészületek során fellendült pártalapszervezeti éle­tet a töretlen aktivitás jellemzi. Megmutatkozik ez abban, aho­gyan a kongresszus határozatait a gyakorlati pártmunkában al­kalmazzák. S hozzátette: — E lendületre szükség is van, hiszen a kedvező tavaszt nehéz­nek ígérkező betakarítás követi; az ipari üzemekben pedig a ne­gyedik ötéves terv sikeres befe­jezése lelkes, odaadó munkát kíván a kommunistáktól, a járás valamennyi dolgozójától. P. I. ' a ismét ünnepet ül az építőipar dolgozóinak tá­bora. őket köszönti ezen a napon a párt, a kormány, az ország népe. Bács-Kiskun me­gyében több mint 17 ezer épí­tőipari munkás, mérnök, tech­nikus részese a szocialista építő­munkának. Ez az a szakma, amelynek eredményeit nap mint nap fi­gyelemmel kísérhetjük. Szemünk előtt nőnek, terebélyesednek az új lakótelepek, épülnek az üze­mek, kórházak, iskolák. Nagy szerepük van az építőknek a megyei pártbizottság által meg­határozott gazdaságpolitikai cél­kitűzések megvalósításában. A IV. ötéves tervben 20 ezer lakás létesítését irányozták elő, amely­nek túlteljesítése ma már biz­tos, s a tervidőszak végére Hőbb mint 21 ezer új otthonba köl­tözhetnek be boldog tulajdono­saik. A tavalyi építők napja óta olyan új létesítményekkel gya­rapodott a megye — csak a leg­nagyobbakat említve — mint Kecskeméten a megyei művelő­dési központ, a Tudomány és Technika Háza, Kiskunhalason a 600 ágyas kórház, Baján a Bácska Áruház. Közben olyan jelentős építkezések kezdődtek, mint Kecskeméten az új megyei kórház. Kiskunhalason a kötött­árugyár. Solton az új Kossuth- adó, néhány héten belül pedig megkezdődnek az üzemi próbák a Kecskeméti Házgyárban. Y yosszw lenne felsorolni a ni rekonstrukciókat, a járu- "*■ lékos beruházásokat, a mezőgazdasági, a szociális, kul­turális, kommunális létesítmé­nyeket. Az eredményekben jelentős szerepet játszott az MSZMP XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére indított munkaver­seny. A különböző vállalati, szö­vetkezeti kollektívák nagyszerű munkája nem is maradt elis­merés nélkül. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kos­suth műköves szocialista brigád­ja elnyerte az MSZMP Közpon­ti Bizottságának kongresszusi oklevelét. Kiváló vállalat leit a Kiskunhalasi Építőipari, vala­mint a Bács-Kiskun megyei Be­ruházási Vállalat. Kiváló címet kapott a Fémmmunkás Vállalat kiskunhalasi, az Épületaszta- losinari és Faipari Vállalat ba­jai. az ÉPGÉP kalocsai gyára. Az Élüzem cím tulajdonosa lett a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat kecskeméti gyára, a KPM Közúti Igazgatósága pedig a köz­lekedési és postaügyi miniszter, valamint az Építők Szakszerve­zete elnökségének dicséretében részesült. a jól végzett munka tuda­tú tában ünnepelhetik tehát ^ ^ az építők napját ezen a júniusi vasárnapon az építő-, fa- és épitőanyaq-ipari dolgozók. Az ország, a megye népe nem csalódott bennük. Az ünnep után azonban újra a dolgos hét­köznapok következnek, s az eddiginél is nagyobb feladatok várnak rájuk. A legfontosabb, hogy eredményesen fejezzék be a IV. ötéves tervet, megalapoz­va ezzel - következő tervidőszak célkitűzéseinek sikeres megva­lósítását. Az elmúlt évekbén az építő­ipar dolgozói sokszor bebizonyí­tották: a párt, a kormány, az or­szág — ezen belül Bács-Kiskun népe — mindig számíthat rájuk. A tennivalókat a XI. pártkong­resszus az építők számára is világosan megjelölte. A maaa- sabbrendű társadalom, a szocia­lizmus teljes felépítése az épí­tőknek is nagyszerű feladata. Ehhez a munkához kívánok az Építői- Szakszervezete Bács- Kiskun meavei Bizottsága nevé­ben további munkasikereket. Laczy Endre az F”'>ők Szakszervezete Bácf-Kiskun megvei Bizottságának titkára A halasi homokterületek hasznosítása Jár* . níros. »iroskornjek és országgyűlési választókerület határa __A líráson belüli országgyűlési v álasztókerület hatara Gara to országgyűlési választókerület uékhelie 0 Az országgyűlési választókerület száma Varos Nagyközség Községi tanács Külterületi lakotthely Begy« es lárasszekhely Jarasszekhely Varoskornyekkozpont módját a Hazafias Népfront plakátokon közli, s a választópolgárok ezzel kapcsolatos jogait és köte­lességeit lapunkban is részletesen ismertetni fogjuk. A gyenge minőségű homokbuc­kás területek hasznosítása erdősí­téssel jól megoldható. A kiskun- halasi szövetkezeteknek egy ré­szét az ilyen jellegű talajok ad­ják. A halasi Vörös Október Tsz-ben csaknem 2 ezer hektár­nyi föld az, amelyre csak erdőt érdemes telepíteni. Az idén — már a második alkalommal — a Kiváló termelőszövetkezeti cím elnyerését ünneplő gazdaságban tovább folytatják a ma már több éve elkezdett erdősítést. Je­lenleg 869 hektáron van erdő. Tavaly 136 hektáron ültettek el tű- és lomblevelű fafajokat. Ez ideig állami célcsoportos beru­házásból 233 hektáron cellulóz­nyárt, 346 hektáron pedig fenyőt telepítettek. Ezzel még korántsem fejező­dött be ez a munka. A szövet­kezet megvásárolta azokat az erő- és munkagépeket, amelyek­kel nemcsak a talajelőkészítést, de az ültetést és erdőművelést is el tudják végezni. Azt tervezik, hogy évente 150 hektáron létesí­tenek erdőt. A századfordulóra a jelenleg meglevő erdőterület 1400 hektárral gyarapodik. A kiskunhalasi TESZÖV szö­vetkezetei között már korábban felvetődött a gondolat, hogy az erdőtelepítésre, kitermelésre, va­lamint a feldolgozásra és érté­kesítésre társulást hozzanak lét­re. Ügy vélik, ezzel javítható nemcsak a telepítési munka mi­nősége, hanem az eszközkihasz­nálás is. A szövetkezetnek jelentős az a területe, amelyet csak legelőnek érdemes használni. Ez alapjául szolgál a juhászat fejlesztésé­nek. Jelenleg is számottevő a Vörös Október Tsz-ben a juhál­lomány. Mintegy 200 anyajuhot és szaporulatát tartják a gaz­daságban. A jövő év végere a mostaninak kétszeresére növelik az állományt. Ezzel párhuzamo­san az intenzív legelőgazdálko­dás kerül előtérbe^, A legelők művelésével, műtrágyázásával, a fűhozam emelkedésére számíta­nak. A kedvezőtlen talajadottságú gazdaságokban az erdősítés és gyepgazdálkodás eredményes megvalósításával elérik, hogy te­rületükön nem lesz parlagon maradó, művelés alól kivont, föld. Cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom