Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

Tervszerű továbbképzést A tudományos-technikai forradalom nagy lendülete.t adott a magyar mezőgazdaság műszaki, termesztéstechnoló­giai előrehaladásához. Min­den évben új gépekkel gya­rapodnak az üzemek, s a te­rületegységre eső hozam nö­velése érdekében különböző műtrágyákat, növényvédő­szereket. fajtákat és a régi­től eltérő művelési módokat alkalmaznak. A műszaki és technológiai alap megléte azonban még nem jelenti azt, hogy nő a termés, több lesz a tej, a hús. Ezeknek a jó, és haté­kony alkalmazása dönti el az eredményességet. Az új tech­nikát alaposan meg kell is­merni. még akkor is, ha ha­sonlít a korábbihoz. Gondol­junk arra. hogy a régi Hoff- her és a legújabb John Deere traktorok között milyen nagy a műszaki színvonalbeli kü­lönbség. Ugyanakkor mind a ketftő azonos munkának az elvégzésére való. de aki csak a régi gépet ismeri, nem boldogulna a legújabbal. A gabonakombájn és a szőlő- kombájn vezetése sem ugyan­az. A megyénkben végzett kísérlet bebizonyította, hogy egy kiváló gabonakombájn­vezető — nem beszélve a minőségről — fele annyi te­rületeit tudott szőlőkombájn­nal betakarítani, mint egy gépésztechnikus, aki jól is­merte a szüretelőgépet. Ha­tékonyan használni a gépet, eszközt csak képzett ember képes. Sorolhatnánk a példákat az állattenyésztésben, öntö­zésben vagy a fűszerpaprika helybe vetéses termesztésével bekövetkezett változások kap­csán. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság előrehaladásá­nak kulcsa a nagyobb tudá­sú, szakképzett, a legújabb ismeretekkel rendelkező me­zőgazdasági dolgozók kezé­ben van. A hangsúlyt a „leg- újabb”-ra téve. Hiszen bizo­nyított, hogy ötévenként, még a felsőfokú oktatásban szerzett ismeretek is el­avulnak, korszerűtlenné válnak. Hogy lépést tudjanak 'tartani a tudomány és a tech­nika előrehaladásával a me­zőgazdaságban dolgozók, szükség van a folyamatos önképzésre, illetve a szerve­zett továbbképzésen a leg­újabb technikai berendezé­sek, a termelési eljárások el sajátítására. A XI. kongresz- szus határozatában is megfo­galmazódott az igény: „Ér jük el, hogy mind többen, folyamatosan művelődjenek, részt vegyenek általános és szakmai oktatásban, tovább­képzésben, önképzésben." Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági dolgozók to­vábbképzése a MÉM tovább­képző intézet irányításával történik. A megyében tavaly alig több mint 700 téesz-dol- gozó vett részt a tanfolyamo­kon, az idén mintegy három­százan. A jelentkezettek fele. A tények bizonyítják, hogy a szövetkezetek vezetői nem fordítanak kellő gondot a dolgozók továbbképzésére. Még nem ismerték fel mind­egyik gazdaságban, hogy a tanfolyamköltség és egyéb ki­adás busásan megtérül a na gyobb szakismerettel. ered­ményesebben végzett munká­ban. A mezőgazdaság további dinamikus előrehaladása nem képzelhető el az egyre több, jól képzett szakmunkás, ve­zető nélkül. Ennek érdekében kell megvalósítani a folya­matos, tervszerű, a követel­ményekhez igazodó mező- gazdasági munkás- és szak­emberképzést. Cs. I. PÁRIZS. Budapestre • Szerdán kezdték meg a borsó cséplését a lászlófalvi Egyetértés Tsz és a Kecskeméti Konzervgyár közös telepén. A tsz 600 holdon termel az idén borsót. Naponta 300 mázsa előtisztított borsószemet szállítanak a Kecskeméti Konzervgyárba. Púja Frigyes külügyminiszter — hivatalos tárgyalásainak be­fejeztével — délelőtt a Louvre- ban tett látogatást, délután pe­dig megtekintette a Versailles-i kastélyt. A külügyminiszter és kísérete szombaton délután repülőgépen visszaindult Budapestre. Orly re­pülőterén Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter és Ve­ress Péter, hazánk párizsi nagy­követe búcsúztatták. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 133. szám Arai 90 fillér 1975. június 8. vasárnap A negyedik előirányzott megfelelően szágszerte az öntözőtelepek építése, üzembehelyezése. Ta­valy 482 ezer hektár öntöz­hető terület volt hazánkban, ez évben eléri a félmillió —— hektárt. Bács-Kiskun megyében az előző esztendőben 15 ezer hek­tár esőztető öntözésre beépített telepet és 12 ezer hektár olyan szántóföldet, legelőt, szőlő-, gyümölcs- és zöldség­termő területet tartottak nyilván, amelyet hordozható szi­vattyúk segítségével lehetett mesterséges csapadékkal ellátni. Ebből azonban összesen 17 ezer hektárt öntöztek meg 1974- ben a megye állami, szövetkezeti, háztáji és kisegítő gazda­ságai. Nő az öntözhető terület Üzembe helyezik a nemesnádudvari és a szabadszállási telepet Ebben az évben tovább növek­szik Bács-Kiskun megyében is az öntözhető terület, hiszen hamaro­san üzembe helyezik a nemesnád. udvari fürtöt. Ebben a körzetben a nyári hónapoktól kezdve 567 hektárt lehet majd öntözni. Nagy segítség ez a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnak és a nemesnádud­vari Kossutli Termelőszövetkezet­nek. Az állami gazdaság szőlőt és gyümölcsöst, a szövetkezet lege­lőt öntöz. Ugyancsak ebben a tervidő­Az utolsó kicsengetés után „Hurrá! Vége a tanévnek!” — így kiáltanak fel a szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói, a képünkön jól látható örömmel. S hoz­zájuk hasonlóan másutt is, mindenfelé az ország­ban, s természetesen Bács-Kiskun ban is, nagy az öröm a gyermekek, a fiatalok körében. Szombaton öt és fél ezer iskolában az 1974/75-ös tanévben utoljára szólalt meg a csengő: befe­jeződött a tanítás az általános és középiskolák­ban. A két iskolatípus nappali tagozatain a mos­tani tanévben körülbelül egymillió 300 ezer diák gyarapította ismereteit. A következő napokban ál­lapítják meg a diákok osztályzatait, amelyekről vitás esetekben a tantestületek egésze dönt. A tanévzáró-ünnepséget az igazgatók által meghatá­rozott napon, június 12-e és 17-e között tartják, ekkor osztják ki a bizonyítványokat i<. Június közepén országszerte megnyitják kapui­kat a nyári napközis táborok, és az idén ismét változatos programban lesz részük a diákoknak. A gyerekekre tanárok és leendő pedagógusok vi­gyáznak, és mindenütt gondoskodnak orvosi ügye­letről is. Az oktatási miniszter utasításban tette közzé a következő, az 1975/76-os tanév feladatait és mun­karendjét. A jelenlegi tanév munkáját értékelve egyebek között megállapítja: az 1974/75-ös tanév fő feladatait az alsó- és középfokú oktatási-neve­lési intézmények teljesítették. Demokratikusabbá vált az intézmények belső élete. Az új iskolai rend­tartások hatására a jogok és a kötelességek jobb összhangjában folyt a munka. Számottevő ered­ményeket értek el a nevelésben is, bár ebben a tekintetben van szükség leginkább a munka további javítására. Az eredmények jó alapot nyúj­tanak ahhoz, hogy az 1975/76-os tanévben további sikereket érjenek el a nevelés és az oktatás haté­konyabbá tételében. szakban helyezik részlegesen üzembe a szabadszállási fürtöt, amellyel egyelőre 800 hektárt tudnak majd öntözni a környező szövetkezetek. A szabadszállási Egyesült Lenin Tsz az öntözőfürt segítségével helyezheti biztos alapra a vetőmag termesztését. A szövetkezet 1975-ben 720 hektár kukoricát és 205 hektár szóját termeszt vetőmagnak az MTA Martonvásári Kutató Intézete, va­lamint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi központja számára. Szabadszálláson alkalmazzák glőször hazánkban a?, 5,5 atmosz­féra nyomású vízszolgáltatást. A telepen egyébként a legkorsze­rűbb esőztető. önjáró és hordoz­ható berendezések könnyítik majd meg a munkát. Az Egyesült Le­nin Tsz-ben eddig csupán 98 hek­tárt tudtak öntözni, az új telep üzembe helyezésével ez csaknem a tízszeresre növekszik. Az elmúlt évektől eltérően ez év tavaszán alig volt szükség Bács-Kiskun megyében az öntö­zésre. Az 1974-es esztendő máso­dik felében lehullott sok csapa­dék folytán a talajvízszint az át­lagos fölé emelkedett. Április vé­gén. május elején a hőmérséklet emelkedésének hatására csökkeni a talaj vízkészlete, és a megyé­ben számos gazdaságban megkez­dődött az öntözés. Fülöpszálláson a szabadtartásos szarvasmarha-te­lepet övező gyepet öntözték rend­szeresen. A Bajai Állami Gazda­ság mohács-szigeti kerületében több száz hektár pillangós takar­mány növekedését serkentették öntözővízzel. Tiszakécskén. Kis­kunfélegyházán a kertészetekben használtak mesterséges csapadé­kot. Kunszentmiklóson a gyepte­rületek öntözésére készültek fel. A Duna menti körzetben azo­kat a területeket igyekeztek meg­I Csőkutat fúrnak a garai Vörös Csillag Tsz-ben, hogy öntözni tudjak paradicsomot és a paprikát. öntözni, ahol ősszel nem tudták elvégezni a mélyszántást és kora tavasszal teremtettek megfelelő magágyat. Ezeken a helyeken a talaj vízkészlete, vízgazdálkodása nem volt megfelelő, és mestersé­gesen kellett pótolni a talajned­vességet. Az utóbbi napokban megye- szerte bőséges esőzés volt, még az 9 Előkészítik a motoros szivattyút a kunszent­miklósi Egyetértés Tsz-ben. '■‘gész tavaszon át csapadék nél­kül maradt kiskunsági szikes ta­lajokra is jutott belőle. Számos gazdaság ezért szünetelteti az ön­tözést. A kertészetekben azonban rendszeresen működtetik a szi­vattyúkat, esőztető berendezése­ket. Egyes helyeken csőkutakat fúrnak. K. A. Csépelik a borsót Lászlófalván Púja Frigyes hazautazott KÜLFÖLDI ÍRÓ VENDÉGEK - TALÁLKOZÁS AZ OL VASÓKKAL KITETTEK MAGUKÉRT AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐK ŐR VENDETESEN MEGNŐTT A BOLTOK FORGALMA Sikerrel zárult az ünnepi könyvhét A tegnapi nappal véget ért az 1975-ös ünnepi könyvhét. A boltvezetők és eladók, a bizományosok és a közművelődés vá­rosi, községi irányítói, valamint mindazok, akik valamilyen formában részt vettek a nyolc napon át tartó eseménysorozat előkészítésében és lebonyolításában, a hétvégi pihenés után megkezdhetik majd a tapasztalatok számbavételét, az ered­mények összegzését. Addig is, amíg ezzel az illetékesek véglegesen elkészülnek, megemlíthetünk néhány dolgot, melyekre érdemes volt felfi­gyelni az elmúlt héten. A legelső, amit meg kell em­lítenünk, az, hogy számos ki­emelkedő színvonalú, s eredmé­nyes rendezvényen ismerkedhe­tett az írókkal és az irodalom­mal az irodalomkedvelő közön­ség. A sikeres események közül csupán néhányat említünk meg annak bizonyítására, hogy nap­jainkban. a televízió „konkur- rálása” mellett is él a vágy. az igény sokakban a szép és el­gondolkoztató szavakra, az él­ményt adó művek; a versek, novellák meghallgatására, az írókkal, költőkkel való szemé­lyes találkozásra. Különösen jól sikerült, s élmé­nyekkel gazdagító volt a kecs­keméti megyei megnyitó, a ka­locsai, solti- és a lakiteleki iro­dalmi est. Ez utóbbi helyen pén­teken este nemzetközi írótalál­kozóra került sor a művelődési házban. Dr. Szekér Endre, a For­rás főszerkesztő-helyettese Fábry Zoltánról tartott előadást, majd Szakolczay Lajos kritikus bemu­tatta az íróvendégeket: Gevork Emin örmény költőt, Olzsasz Szulejmen kazah költőt, Egry Viktor csehszlovákiai és Fodor Sándor. valamint Panek Zoltán romániai magyar írókat. Az est vendége volt Jan Megyvegy szlovák szerkesztő is. A külföl­di vendégek tegnap ellátogattak a Forrás szerkesztőségébe is, ahol dr. Hatvani Dániel főszer­kesztő tájékoztatta őket a folyó­irat célkitűzéseiről. A könyvhét idején az írók a könyvesboltokban és az erre az alkalomra felállított sátraknál dedikálták a műveiket. Sikeres volt az olvasókkal való találko­zás Baján, ahol Mándy Iván re­gényíró új könyvét százötvenen megvásárolták. Fekete Sándor Petőfi-kutató Szalkszentmártó n- ban írt ajánló sorokat olvasói nak, s Csák Gyula, valamint Bárány Tamás a megyeszékhe­lyen dedikált. Ezek a találkozá­sok mindenütt felszabadult, kel­lemes hangulatban zajlottak le. A könyvesboltok könyvheti forgalmának végleges eredmé­nyei ugyan nem ismertek még. ám máris nyilvánvaló, hogy összességében meghaladják a tavalyit. Minden várakozást fe­lülmúlt a nemrégiben korszerű­vé varázsolt bajai Tóth Kál­mán Könyvesbolt forgalma; na­ponta negyvenezer forintos át­laggal méltán lehetnek teljes mértékben elégedettek. A kecs­keméti Katona József Könyves­bolt viszont nagyon mostoha körülmények között is — hiszen az üzlet átalakítási munkálatai miatt egy romos épületben hú­zódnak meg, félreeső helyen — örvendetesen forgalmazott; csak­nem elérte még így is a tavalyi eredményét. Ez a bolt lelkes, s fáradhatatlan dolgozóinak kö­szönhető elsősorban. Igyekeztek kitenni magukért a bizományosok is; több száz könyvesbolti aktivista fáradozol azon, hogy minél több emberhez eljussanak a könyvek. A kecs­keméti Jókai Mór Könyvesbolt­nak hatvanhárom, a bajai üz létnek huszonöt, a kecskeméti U NI VER boltnak kereken nyolc­van bizományosa árulta ezekben a napokban fokozott törődéssel a műveket. A Kecskeméti Kon­zervgyár kettes telepén három nap alatt hatezer, a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nál öt nap alatt hétezer, s a kecskeméti postánál ötezer fo­rintnál több értékű könyv talált gazdára. Üj színt jelent az idei ünnepi könyvhétben az a tény. hogy egyes helyeken az üzemek, vál­lalatok és iskolák a legkülönfé­lébb módokon segítették a ren­dezvényeket és az árusítást. Kü­lönösen Baján és Kecskeméten figyelhettünk fel erre a jelen­ségre, amit csak örömmel lehet üdvözölni. Jó szolgálatot tettek a könyvhétnek a bajaszentistvá- ni úttörők is, akik csaknem Húszezer forint értékű könyvet árusítottak az úgynevezett ház ról házra mozgalomban. Jó ötlettel épp az ünnepi könyvhét idején rendeztek a Református Könyvtárban a nagy érdeklődéssel kísért kiállítást. Az oda látogatók részletesen és alaposan megismerkedhetnek a hírős város irodalmi történeté­vel. múltjával és jelenével, az­zal a sokféle és gazdag hagyo­mánnyal, amelyet nemcsak sze- rencsés dolog, de egyenesen rendkívül hasznos közkinccsé tenni. A kiállítás még egy héten keresetül nyitva áll az érdeklő­dők előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom