Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Építőkuápi ünnepség Kecskeméten PETŐFI NÉPE Tegnap Kecskemétéin bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg aa építők napjáról, amelyen részt vett többek között Némedi Sán­dor, az SZMT titkára. Az egybegyűlt vállalati és szövetkezeti építőmunkásokat, vezetőket Sándor Béla, a megyei tanács vb építési osz­tályának vezetője köszöntötte, majd Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese mondott beszédet. — Engedjék meg, hogy a me­gyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a szakszervezetek me­gyei tanácsának elismerését és üdvözletét tolmácsoljam önökön keresztül a megye valamennyi építési ágazata dolgozójának — mondotta bevezetőjében az ün­nepség szónoka. — Az építők alkotó munkája nyomán kor­szerű lakások ezreivel, modem iskolákkal, áruházakkal, gyógy­intézetekkel. üzemekkel, utakkal gazdagodik évente szocializmust építő népünk. Gyakran türelmetlenek va­gyunk, mert szeretnénk, ha a létesítmények hamarabb meg­AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 132. szám Ára: 90 fillér 1975. június 7. szombat Választási nagygyűlés a fővárosban A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tames elnöke és dr. Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáskerü­let képviselőjelöltjei. A nagygyűlést Verebéig György, a Hazafias Népfront IX. kerü­leti bizottságának titkára nyitotta meg. A választók nevében Kiss László, az Egyesült Villamosipari Gépgyár munkása, Róth Józsefné, a. Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde és Csapó György, a LABOR Műszeripari Müvek 2-es számú gyárának osztályvezetője szó­lalt fel. Ezután Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnöke mondott beszédet, Lázár György beszéde Bevezetőül a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek és a .főváros lakosságának, majd bel­politikai életünk közelgő, fontos eseményéről szólt. — A választások előkészítésé­nek menetében ismét jó alka­lom nyílt arra, hogy felmérjük és értékeljük a megtett utat, számba vegyük a szocialista épí­tés mai és jövőbeni feladatait — mondotta. — Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotá­sokkal gyarapítottuk nemzeti va­gyonúnkat, szebbé, gazdagabbá tettük népünk életét — húzta alá. — Ma már biztonsággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt 9 Sándor Béla megnyitja az építőknapi ünnepséget. valósulnának. Az építőipar kor­szerűsítésére, hatékonyságának növelésére az MSZMP XI. kong­resszusa és a megyei pártérte­kezlet megfelelő határozatokat hozott. Az idei esztendő eddig elljelt hónapjainak eredményei azt igazolják megyénkben is, hogy az építők megértették a rájuk háruló feladatok fontos­ságát Növelték a munkaver­seny lendületét, javították a munkaszervezést, s több mint ezer lakást és egy sor egyéb, je­lentős létesítményt adtak át a rendeltetésének. Az előadó ezután elemezte a megye építőipari és építőanyag­ipari vállalatainak, szövetkeze­teinek tevékenységét. Kiemelte a - rövidesen üzembe lépő Kecske­méti Házgyár jelentőségét, amely nagy mértékben növeli majd a megye lakásépítési kapacitását Az útépítésben a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat óránként 100 tonna aszfaltot keverő új üzeme jeleit nagy előrelépést. Befejezésül ' hangsúlyozta az épí­tőkre váró feladatok fontosságát, amelynek megvalósításához a megye párt- és állami vezetése nevében sok sikert kívánt. A megyei tanács álltalános el­nökhelyettese ezután átadta az építési és városfejlesztési mi­niszter által adományozott Épí­• Tohai László átnyújtja Csáki Lajos gépkezelőnek az Építő­ipar kiváló dolgozója kitünte­tést. (Tóth Sándor felvételei) tőipar kiváló dolgozója kitünte­tést Kávássy Jenőnek, a Terve­ző Vállalat villamossági terve­zőjének, Aszalós Lajosnak, az ÉPSZER Vállalat főépítésveze­tőjének, Elmer Andrásnak, a Katymári Vegyesipari Szövetke­zet brigádvezetőjének, Horváth Józsefnek, a Kecskeméti Építő­ipari Szövetkezet brigádvezetőjé­nek, László Benőnek, a Kiskun- halasi Építőipari * Szövetkezet fő­építésvezetőjének, Sibalin József­nek, a Bajai Építőipari Vállalat művezetőjének, Csáki Lajosmk, ' a Kiskunhalasi Építőipari Válla­lat gépkezelőjének Ezt követően Laczy Endre, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára nyújtott át kitüntetéseket. Az Építőipar ki­váló dolgozója kitüntetést kapta Szappanos Mária, a kecskeméti Parkettagyár szakszervezeti bi­zalmija, G. Szabó Ferenc, az ÉPFA bajai gyárának szb-elnö- ke. A Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát nyúj­totta át Kozich János lakatos­nak, a Fémmunkás Vállalat kis­kunhalasi gyára munkavédelmi felügyelőjének, ezüst fokozatát Szászi Sándornak, az ÉPFA ba­jai gyára szb gazdasági felelő­sének, Magony Jánosnak, a Szjék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára szb-elnökének. Tizenöten szakszervezeti munká­ért oklevelet, többen pénzjutal­mat kaptak. Az építőknapi ünnepség Sándor Béla zárszavával ért véget, majd az Építők Szakszer­vezetének megyei bizottsága fo­gadást adott a kitüntetettek és a gyűlés résztvevői részére. N. O. nehézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitűzött, felada­tokat. — Tudnunk kell azt is, hogy most • és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználá­sára. (Folytatás a 2. oldalon.) Továbbtanuló nyolcadikosok Három év múlva terem A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz több mint 400 hektáron termel szőlőt. Ez a kétéves tábla is szépen fejlődik. Most a sorköz gyomirtását végzi Kálmán Zsolt, Csepregi László és .Fábián György. (Pásztor Z. felv.) Az utolsó tanítási nappal be­fejeződik az iskolaév, a végzős diákok elbúcsúznak a tanintéze­tektől. A pályaválasztási felelős tanárok letehetik gondjaikat, si­került a nyolcadikosokat érdek­lődésüknek és képességeiknek megfelelő szakmák, oktatási in­tézmények felé irányítani. Mit is mutat a statisztikai összesítés? Bács-Kiskun 354 intézményé­ben az idén több mint 6800 diák fejezi be általános iskolai tanul­mányait. Túlnyomó többségük to­vábbtanul. Nem jelentéktelen azonban az otthonmaradók száma sem. Mintegy hatszázan vannak. A többségük lány — községekben, külterületen laknak. Feltehetően ez a tény játszik közre abban, hogy a szülői háztartásban kí­vánnak segédkezni, illetve nyom­ban munkába állnak a környék­beli gazdaságokban. Pártfeladata: könyvterjesztő 3. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora S. oldal A nyolcadikosoknak csaknem fele szakmunkástanulónak jelent­kezett. Elsősorban az ipari szak­mák keltették fel a fiatalok ér­deklődését. Az iparban 2315-en, a kereskedelemben és a vendég­látóiparban 735-en, a mezőgazda­ságban viszont csupán 331-en óhajtanak majd elhelyezkedni szakmunkás-bizonyítványuk meg­szerzése után. Az adatok tanúsága szerint el­sősorban a fiúk érdeklődnek a szakmunkásképzők iránt. A 2118 fiatalemberrel szemben csupán 1253 lány küldte el jelentkezési lapját az intézményekbe. > Megfordul viszont ez áz arány a középiskolákban. A 2650 jelent­kező közül 1586 lány. A szakkö­zépiskolákban egyébként többen akarnak tanulni, mint az általá­nos gimnáziumokban. A nyolca­dikosok 16 százaléka gimnáziu­mokba. 22,3 százaléka pedig szak- középiskolákba jelentkezett. Betelt az egészségügyi szakis­kola felvételi létszáma is, itt szep­temberben kétszáztizennyolcan kezdik rneg tanulmányaikat. A végzősök nagy száma némi túljelentkezést eredményezett a megye középfokú tanintézeteiben. A több mint 2600 pályázó hozzá­vetőlegesen négyszázzal haladja meg a megye középiskoláinak be­fogadó helyeit — és a kollégiu­mi elhelyezést igénylők közül is mintegy hatszázát kénytelenek lesznek elutasítani. A középisko­lákba fel nem vett fiatalok egy része szakmunkásképző intézetek­ben tanul tovább, kisebb hánya­duk pedig a megye határain túl próbálkozik. P. M. « Jól haladnak az aratási előkészületek A megyei tanácsok elnökhelyetteseinek tanácskozása mm Beszámolók után Az idősebbek közül ki ne emlékezne a mozgalmi élet magyarországi „hősi korsza­kára’’, azokra a felszabadu­lást követő hónapokra, évek­re, amikor a kultúrából, mű­velődésből, s az igazi politi­zálásból addig kiszorított tö­megek nagy mohósággal igyekeztek pótolni mindazt, amit nehéz sorsuk, vissza­szorító osztályhelyzetük mi­att kénytelenek voltak elmu­lasztani? Ugyan ki ne gon­dolna időnként jóleső érzés­sel az akkori szemináriumok izgalmaira, forrongó hangu­lataira? Azóta alaposan megválto­zott minden; s természete­sen ma már messze túlhalad­tuk politikai oktatásunkban is azt a szintet, amely a fel- szabadulást követő esztendők párt- és tömegszervezeti ok­tatására jellemző volt. A tö­megkommunikációs eszközök nagymérvű elterjedése, s az általános fejlődés — többi között az iskoláztatás széle­sebb körűvé tétele — követ­keztében az igények és a le­hetőségek ugyancsak megnö­vekedtek. A világ dolgaiban való el­igazodás ma már általános követelmény lett; foglalko­zástól, életkortól, nemtől és iskolai végzettségtől csaknem teljesen függetlenül. Időnként örömmel tájékoz­tatjuk olvasóinkat éppen ezért arról, miként válik egy­re hathatósabb fegyverré so­kak kezében a marxizmus— leninizmus esti egyetemén elsajátított sokféle ismeret. Kevesebbet emlegetjük vi­szont azt az oktatási formát, amelynek keretében, túlzás nélkül, tömegek ismerkednek évről évre a politikával, az ideológiával. A marxista—le­ninista középfokú oktatásról van szó; arról az oktatási rendszerről, amelynek kere­tében ma már évente kétezer­nél többen tanulják a politi­kát csupán Bács-Kiskunban. Hetvennél több osztályban: Kunadacstól és Ladánybené- től Garáig és Tompáig; Bajá­tól Kecskemétig és Kiskun­halasig a napokban adtak számot az év végi beszámo­lókon a hallgatók mindarról, amit hónapokon keresztül '■ a foglalkozásokon elsajátítottak. Öröm volt látni, tapasztal­ni, hogy a fiatalok és idő­sebbek, a nők és férfiak, azok, akik a mindennapi munkájukban is derekasan helytálltak tanulmányi idejük alatt, milyen remekbe szabott válaszokat adtak a feltett kérdésekre. Ez is azt bizo­nyítja, hogy él az emberek­ben a vágy a világosabb lá­tásra, a társadalmi kdések- ben való eligazodásra, a vi­lág eseményeinek ismeretére. A februári pártértekezlet határozatában leszögezte: „Az agitáció és propaganda minél gyorsabban adjon választ a társadalmi fejlődés által fel­vetett kérdésekre. Elemezze a fejlődés új tendenciáit, álta­lánosítsa előremutatóan a ta­pasztalatokat.” Nos, a közép­fokon politikát tanuló embe­rek az elsajátított tananyag segítségével erre képesek is lesznek ezentúl. Az év végi beszámolókon megmutatko­zott többek között az is, hogy a hallgatók részletesen isme­rik, s a mindennapok gya­korlatával képesek összhang­ba hozni a XI. kongresszus anyagát. Befejeződtek a tanultakról számot adó beszámoltatások. A végleges eredmény bizo­nyára kedvező képet mutat majd. Jó alkalom ez annak hangsúlyozására, hogy min­den elismerést és dicséretet megérdemelnek azok a taná­rok, akik egész éven közülük sokan már jo esztendő óta — szívvel és lé­lekkel, legjobb igyekezetükkel azon voltak, hogy mások po­litikai, társadalmi, ideológiai kérdésekben való jártasságát fokozzák. V. M. Pénteken a MÉM-ben a megyei tanácsok elnökhelyettesei az ara­tási előkészületekről, a mezőgaz- ' dasági munkák állásáról tanács­koztak : dr. Dimény Imre minisz- . tér megnyitója után dr. Soós Gá­bor államtitkár adott tájékozatást. Elmondotta, hogy az időjárás ked­vezett a gabonatermesztésnek, je-. lenleg biztatóak a terméskilátá­sok. 1975-ben 1,7 millió hektárról ta­karítják be a kalászos gabonát. 1 260 000 hektáron búzát termesz­tenek. Az egyéb növények terme­lési szerkezete kisebb mértékben módosult tavaly óta. A tavaszi ár­pa termőterülete 25 ezer hektár­ral nőtt. olajosnövényekből 16 ezer hektárral, szójából 10 ezer hektárral és cukorrépából 31 ezer hektárral gyarapították a terüle­tet. A zöldségtermelők is nagyobb területről takarítják majd be a termést. Csökkent a dohány és a pillangósnövények vetésterülete. Ez utóbbi kedvezőtlenül érintheti az állattartást. Május végén és június elején határszemléket tartottak, s ahol kihasználatlan, műveletlen terüle­tekre. akadtak. ott gyors intézke­déssel pótvetést rendeltek el. A határszemléket folytatják. Az aratási előkészületek kielé­gítően haladnak. Várhatóan két­ezerrel több kombájn segíti majd idén az aratókat, s a tavalyihoz képest 500-zal bővül a szalmabá­lázó és 3000-rel a traktorpark. Pótkocsiból várhatóan 3000-rel több segíti majd a szállítást Az elmúlt hetekben valame­lyest javult az alkatrészellátás. A kormányintézkedések nyomán több alapanyagot kapták a gép­gyárak, egyes alkatrészekből azonban várhatóan hiány lesz. A mezőgazdasági termelőszövetkeze­teknek és az állami gazdaságok­nak rugalmasan kell alkalmaz-, kodniuk ehhez a helyzethez, ahol lehet, a házi műhelyekben kell el­készíteni a hiányzó cseredarabo­kat, illetve egymás közötti köl­csönzéssel enyhíthetnek a gondo­kon. Bértárolásra lesz szükség a ter­més fogadására. Valamelyest bő­vült ugyan a raktárkapacitás, de idén Se lesz elegendő hely a ter­més fogadására. Mintegy 800 ezer tonnányi bértároló kapacitást akarnak lekötni az illetékes vál­lalatok, egyelőre azonban csak 300 ezer tonnára van szerződéses partner. Az aratás időszakában az ille­tékes vállalatok ügyeleti szolgá­latot tartanak majd és soronkívü- li alkatrész- és gépszállítással se­gítenek a termelőknek. Százötven szerelőkocsi áll készenlétben, a vállalatok 500 szerelője javítja majd meg a hibás szerkezeteket, Soós Gábor tájékoztatója után Kazareczki Kálmán miniszterhe­lyettes az V. ötéves terv előké­születeiről és a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági üzemek komplex fejlesztési programjának időszerű munkáiról tájékoztatta az elnökhelyetteseket. A komplex fejlesztési programok egyszerű termelésszerkezetet irányoznak elő a kedvezőtlen éghajlatú és ta­lajú gazdaságoknak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom