Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PBTÖF! NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 130. szám Ára: 90 fillér 1975. június 5. csütörtök A felnőttoktatásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Befej ezőp^akaszban a képviselőválasztás előkészületei Megalakultak a szavazatszedő bizottságok Befejező szakaszukhoz érkeztek a június 15-i országgyűlési képviselő- választás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságainak javaslatára az illetékes választási elnökségek megalakították a szavazatszedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. A szavazatszedő bizottságok életrehívá- sával kialakult a választás társadalmi szervezete: már dolgozik az Országos Választási Elnökség, a fővárosban, a megyékben, a városokban, a fővárosi kerületekben és a községekben megalakították a választási elnökséget és minden ország- gyűlési választókerületben felállították a választókerületi bizottságokat A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok megbízatása ugyanannyi időre szól — most első ízben öt esztendőre — mint az új országgyűlés mandátuma. A szavazatszedő bizottságok a szavazókörben tevékenykednek a választás napján. A választási törvény értelmében a szavazókörök határait már megvonták: számukat és területi beosztásukat a tanácsok végrehajtó bizottságai úgy állapították meg, hogy egy-egy szavazókörre általában 600—700 választó jusson. Gondosan ügyeltek arra, hogy egy-egy község akkor is önálló szavazókört alkosson, ha ennél kevesebb választóinak száma. Június 15-én több mint 12 ezer szavazókor várja majd a választópolgárokat, és miután a szavazatszedő bizottságok öt főből — elnökből, titkárból és három tagból — állnak, ezekben a választási szervekben több mint 60 ezren munkálkodnak majd. Olyanok, akik feddhetetlen magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel kiérdemelték a bizalmat. Munkájukat társadalmi megbízatásként látják el, feladatuk: a szavazáshoz szükséges nyomtatványok átvétele, a szavazás lebonyolítása, a voksolás törvényességéről és zavartalanságáról való gondoskodás, s a szavazás eredményének megállapítása. A szavazatszedő bizottság a voksok ösz- szeszámlálásáról két példányban jegyzőkönyvet készít. A bizottság elnöke egy példányt azonnal további! a választókerületi bizottságnak, illetőleg a városi, fővárosi, kerületi, községi választási elnökségnek, a másik példányt pedig a felhasznált fs a felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az egyél) választási iratokkal együtt, megőrzés végett, lepecsételt csomagban elküldi az illetékes tanács végrehajtó bizottságához. (MTI) • A Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepe az idén az eddigi legnagyobb exportmegrendelést teljesíti az Európa-szerte keresett magnetofonfejekből. A 600 ezer darabos exporton kívül saját felhasználásra kétszázezer darabot gyártanak. Újdonság, hogy már a sztereó-berendezésekhez is itt készülnek a magnófejek. Bende Lászlóné, a szabad szemmel alig látható alkatrészeket szereli össze. (Pásztor Zoltán felvétele) Hatszázezret exportra A megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdán dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott. Megtárgyalta a felnőttoktatás helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait, beszámoló hangzott el a települések rendezési tervellátottságáról, valamint a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. tevékenységéről. A napirend előtt a megyei tanács elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett . meg az elhunyt dr. Millasin Terézről, a NEB megyei elnökéről. A felnőttoktatásról szóló jelentés, amelyet Bodor Jenő művelődésügyi osztályvezető terjesztett elő, képet adott a dolgozók iskoláiban tanuló felnőttek létszámának alakulásáról. Ezek szerint a hatvanas évek alacsony szintje után ismét fejlődésnek indult a felnőttek iskolai továbbképzése. Míg a dolgozók általános iskoláiban 1970-ben mindössze 1284 felnőtt tanult megyénkben, 1974-ben már három és fél ezren vettek részt ilyen jellegű oktatásban. A hagyományos öt- és tízhónapos szorgalmi idővel működő esti és levelező tagozatok mellett megszervezték az öt hónapos speciális tagozatokat, melyek igen népszerűek. Az itt tanultak ugyanis egybevágnak a szakmunkásképzés során szerzett ismeretekkel). A munkástovábbképzést segítő tanfolyamok hallgatóinak létszáma két év alatt megkétszereződött, de még így is alig haladta meg az elmúlt tanévben az ezerháromszáz főt A dolgozók középiskolái kö. zül különösen a szakközépiskolák népszerűek. Amíg a gimnáziumok létszáma nagyjából azonos szinten mozog — évente mintegy két és fél ezer fő —, addig a szakközépiskolai létszám ebben a tanévben meghaladta a négyezer-hatszáz főt. Igen jelentős az üzemekben szervezett — főleg a 'helyi, vállalati igényekhez igazodó — úgynevezett kihelyezett osztályokban tanulók létszáma is. Megyénkben szervezetileg is önálló dolgozók iskolája mindössze kettő működik. Saját épülettel ezek sem rendelkeznek, így a nappali — a műszakváltáshoz , igazodó — oktatás megszervezése akadályokba ütközik. A felnőttoktatásban részt vevő mintegy tízezer-nyolcszáz tanulót mindössze 16 főhivatású nevelő oktatja. Általában a nappali tagozatos nevelők látják el túlmunkában ezt a feladatot. Mindez sok helyen elviselhetetlen túlterhelést jelent. Kevés energiájuk marad a hallgatókkal való egyéni foglalkozásra, a módszerek kutatására, az önképzésre. Mindenképpen indokolt tehát a főhivatású nevelői létszám bővítése. Jelenleg megoldatlan a középiskolai felnőtt tagozatok általános felügyelete, s ugyanez vonatkozik a szakfelügyeletre az általános és középiskolai képzésben egyaránt. Gondot okoz, hogy a saját felnőttoktatási módszerek még nem nyertek teret, bár korszerűsítési törekvések már jelentkeznek. Az első napirendi pont vitájában a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett Némedi Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Komáromi Attila, a megyei párt- bizottság propaganda, és művelődési osztályának munkatársa, valamint Gálos Tibor, az Oktatásügyi Minisztérium munkatársa. A felnőttek iskolai oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározásánál különösen az a szempont i kapott hangsúlyt, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi követelményekre. Nagy szerepe van továbbra is a munkahelyek támogatásának, a továbbtanulási propaganda kiszélesítésének, a kiemelkedő eredményt elérő dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésének. (Folytatás a 2. oldalon.) Választási nagygyűlések * Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában választási nagygyűlést tartottak. A gyűlésen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje mondott beszédet. Felszólalt — többek között — Boldizsár Iván író is. Ugyancsak tegnap rendeztek választási nagygyűlést Tatabányán, a Népházban is. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Komárom megyei párt- bizottság első titkára, dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke és Havas Miklós, a megyei népfrontbizottság titkára. A választókat Szúnyogh László, a tatabú nyai városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Fock Jenő, Komárom megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. (MTI) Nemzeti összefogással a fejlett, szocialista Magyarországért Sarlós István beszéde Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét. Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén Belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőttkornak továbbtanulási lehetőségét, tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket. Iskola, egyetem, tudományos, vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Minden al« kotóműheiy a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy képessé, geiket a társadalom számára hasznosan kifejlesszék és ezt alkotásaikban, kifejezzék. A közelmúltban országszerte — népfrontfórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szakismeret-. tel, magasfokú általános műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjukkal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, képesek és készek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről, a szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta : A Hazafias Népfront választási felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hívők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését következetesen tovább folytatjuk , és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagy mértékben megnövekedett. A munkásosztályt a vezető szerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe; egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal- a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és, pártja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításához a dolgozó emberektől kaphat. A szövetségi politikában jelentős a termelőszövetkezeti fejlődés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmódjában : politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, a múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézeteket vall. (Folytatás a 2. oldalon.) Lidicei emlékünnepség Kalocsán A Pedagógusok Szakszervezetének VIII. megyei küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Kecskeméten, az SZMT megyei székházában tartották meg a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun megyei VIII. küldöttközgyűlését. Az öszegyűlt 119 megyei küldöttet Fischer István, a megyei bizottság elnöke üdvözölte, s külön köszöntötte Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát. Bácskai Mihálynét, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének alelnökét, valamint a tanácsok és a társszervek képviselőit. Dr. Krajnyák Nándor levezető elnök megnyitóját követően Szűcs Sándor, a megyei bizottság titkára szóban egészítette ki a küldöttek számára előzetesen kiadott írásbeli beszámolót. Mint elmondotta, a pedagógus szak- szervezeti tagok száma az elmúlt négy évben mintegy 1500- zal gyarapodott, javult az alapszervezetek és a bizalmiak munkája és eredményesebbé váltak munkakapcsolataik az iskolai pártszervezetekkel. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatai nagymértékben hozzájárulnak a mozgalmi tevékenység megerősödéséhez, és ahhoz, hogy a szak- szervezeti bizottságok betölthessék társadalmi szerepüket az iskolák életében. Az előadó az eredmények számbavétele mellett nem feledkezett meg a hibák, hiányosságok felsorakoztatásáról sem. Nem egy alapszervezet még nem tud élni törvényadta jogaival, lehetőségeivel, és az sem ritka jelenség, hogy az állami vezetés lényegi döntésekhez nem kéri ki a szakszervezetek véleményét, hozzájárulását. Külön szólt a bér- gazdálkodás gondjairól. Megállapítást nyert, hogy a pedagógusok jövedelme nem fejlődött egyenletesen a megye különböző területein, és sokhelyütt nem érte el a kívánt mértéket sem. Különösen alacsony az, iskolák-óvodák technikai, kisegítő személyzetének fizetése — e helyzeten azonban nem a tantestületek tagjainak hátrányára kell javítani. Végezetül arra utalt, hogy a pártkongresszus a pedagógus társadalom áldozatkész munkáját elismerő megállapításai a Bács- Kiskun megyei oktatók és nevelők tevékenységére is vonatkozik, akik jól megállják helyüket az ifjúság felkészítésében. A szóbeli beszámolót értékes eszmecsere, hosszas vita követte. A hozzászólók a pedagógus társadalom sokrétű munkájának problémáit elemezve az iskolai demokratizmus, az óvodai nevelés, az alkotó-kísérletező szellem elismerése, az alsó- és felsőtagozatos tanárok munkájának visz- szás megkülönböztetése és számos más témakörben fejtették ki gondolataikat. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában rámutatott arra, hogy az oktatásügy a kiemelt óvodai, általános iskolai és szakmunkás- képzési program következtében rohamosan fejlődött megyénkben, és épp a dinamikus előrelépés okozza azokat a gondokat, amelyek néhány küldött felszólalásában tükröződtek. Mindezzel számolni kell a reális helyzet megítélésekor. A vita lezárását követően Bácskai Mihályné emlékplaketteket adott át a mozgalomban kiemelkedő munkát végző pedagógusoknak. A küldöttek ezután egyhangúan megválasztották a tizenkilenc tagú megyei bizottságot, a szám- vizsgáló bizottság tagjait, valamint a Pedagógusok Szakszervezete X. kongresszusának és a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa VII. küldöttközgyűlésén részt vevő küldötteket. A Pedagógusok Szakszervezete megyebizottságának elnökéül Fischer Istvánt, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazgatóját, titkárának pedig ismételten Szűcs Sándort választotta meg a közgyűlés. P. M. Tegnap délután emlékünnepséget tartottak Kalocsán abból az alkalomból, hogy a német fasiszták 33 évvel ezelőtt rombolták a földig a cseh kisvárost, Lidicét. Az ünnepség délután 3 ódakor kezdődött a városi tanács épületében, ahol Geri István, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Vaclav Moravecet, Csehszlovákia Budapesten akkreditált nagykövetét, Stefan Bodnárt, a követség politikai tanácsosát, Oldrich Tesarikot, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatóját, Tér be Dezsőt, a megyei párt- bizottság titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnök- helyettesét, Farkas, Józsefet, a népfront megyei titkárát. Ezután a városi tanács elnöke röviden ismertette Kalocsa fejlődését, jelenlegi gazdasági, kulturális eredményeit, s a közeli terveket. A vendégek a [tájékoztató után részt vettek az első számú iskolában rendezett szlovák gyermekrajz-kiállítás megnyitóján, ahol dr. Vlucskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Innen a Viski Károly Múzeumba mentek, ahol a népművészeti-néprajzi kiállítást tekintették meg, majd a porcelánfestő üzembe látogattak. Délután hat órakor került sor a lidicei emlékműnél a nagygyűlésre. Dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyettese, az Országos Béketanács tagja mondott beszédet, amelynek során többek között így szólt: „33 évvel ezelőtt, 1942 júniusában a német fasiszták földig rombolták a cseh kisvárost, Lidicét, lakosságát pedig kiirtották. A kisváros neve azóta az egész világon ismertté, és a békemozgalom egyik jelképévé vált. Európában elsőként Kalocsán állítottak emlékművet a lidicei mártíroknak 1955-ben, s ez az emlékmű felavatása óta minden évben kegyeletes ünnepség színhelye.” A csehszlovák veqdégek, a párt-, a tanács- és a népfrontszervek vezetői, illetve képviselői megkoszorúzták az emlékművet, s virágokat helyeztek el a fiatalok, az iskolák, az intézmények tanulói is. G. S.
