Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PBTÖF! NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 130. szám Ára: 90 fillér 1975. június 5. csütörtök A felnőttoktatásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Befej ezőp^akaszban a képviselőválasztás előkészületei Megalakultak a szavazatszedő bizottságok Befejező szakaszukhoz érkeztek a június 15-i országgyűlési képviselő- választás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságainak javas­latára az illetékes választási elnöksé­gek megalakították a szavazatszedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. A szavazatszedő bizottságok életrehívá- sával kialakult a választás társadalmi szer­vezete: már dolgozik az Országos Vá­lasztási Elnökség, a fővárosban, a me­gyékben, a városokban, a fővárosi kerü­letekben és a községekben megalakították a választási elnökséget és minden ország- gyűlési választókerületben felállították a választókerületi bizottságokat A választá­si elnökségek és a választókerületi bizott­ságok megbízatása ugyanannyi időre szól — most első ízben öt esztendőre — mint az új országgyűlés mandátuma. A szavazatszedő bizottságok a szavazó­körben tevékenykednek a választás nap­ján. A választási törvény értelmében a szavazókörök határait már megvonták: számukat és területi beosztásukat a taná­csok végrehajtó bizottságai úgy állapítot­ták meg, hogy egy-egy szavazókörre álta­lában 600—700 választó jusson. Gondosan ügyeltek arra, hogy egy-egy község akkor is önálló szavazókört alkosson, ha ennél kevesebb választóinak száma. Június 15-én több mint 12 ezer szavazókor várja majd a választópolgárokat, és miután a szava­zatszedő bizottságok öt főből — elnökből, titkárból és három tagból — állnak, ezek­ben a választási szervekben több mint 60 ezren munkálkodnak majd. Olyanok, akik feddhetetlen magatartásukkal, közéleti te­vékenységükkel kiérdemelték a bizalmat. Munkájukat társadalmi megbízatásként látják el, feladatuk: a szavazáshoz szük­séges nyomtatványok átvétele, a szavazás lebonyolítása, a voksolás törvényességéről és zavartalanságáról való gondoskodás, s a szavazás eredményének megállapítása. A szavazatszedő bizottság a voksok ösz- szeszámlálásáról két példányban jegyző­könyvet készít. A bizottság elnöke egy példányt azonnal további! a választókerü­leti bizottságnak, illetőleg a városi, fővá­rosi, kerületi, községi választási elnökség­nek, a másik példányt pedig a felhasznált fs a felhasználatlanul maradt szavazóla­pokkal, a névjegyzékekkel és az egyél) választási iratokkal együtt, megőrzés vé­gett, lepecsételt csomagban elküldi az il­letékes tanács végrehajtó bizottságához. (MTI) • A Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepe az idén az eddigi legnagyobb exportmegrendelést teljesíti az Európa-szerte keresett magnetofon­fejekből. A 600 ezer darabos exporton kívül saját felhasználásra kétszázezer darabot gyártanak. Új­donság, hogy már a sztereó-berendezésekhez is itt készülnek a magnófejek. Bende Lászlóné, a szabad szemmel alig látható alkatrészeket sze­reli össze. (Pásztor Zoltán felvétele) Hatszázezret exportra A megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdán dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott. Megtárgyalta a felnőttoktatás helyzetét és továbbfejlesztésé­nek feladatait, beszámoló hang­zott el a települések rendezési tervellátottságáról, valamint a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. tevékenységéről. A napi­rend előtt a megyei tanács elnöke kegyeletes szavakkal em­lékezett . meg az elhunyt dr. Millasin Terézről, a NEB me­gyei elnökéről. A felnőttoktatásról szóló jelen­tés, amelyet Bodor Jenő műve­lődésügyi osztályvezető terjesz­tett elő, képet adott a dolgozók iskoláiban tanuló felnőttek lét­számának alakulásáról. Ezek szerint a hatvanas évek alacsony szintje után ismét fejlődésnek indult a felnőttek iskolai tovább­képzése. Míg a dolgozók általá­nos iskoláiban 1970-ben mind­össze 1284 felnőtt tanult me­gyénkben, 1974-ben már három és fél ezren vettek részt ilyen jellegű oktatásban. A hagyo­mányos öt- és tízhónapos szorgal­mi idővel működő esti és levelező tagozatok mellett megszervezték az öt hónapos speciális tagozato­kat, melyek igen népszerűek. Az itt tanultak ugyanis egybevágnak a szakmunkásképzés során szer­zett ismeretekkel). A munkásto­vábbképzést segítő tanfolyamok hallgatóinak létszáma két év alatt megkétszereződött, de még így is alig haladta meg az elmúlt tanévben az ezerháromszáz főt A dolgozók középiskolái kö. zül különösen a szakközépisko­lák népszerűek. Amíg a gim­náziumok létszáma nagyjából azonos szinten mozog — évente mintegy két és fél ezer fő —, addig a szakközépiskolai létszám ebben a tanévben meghaladta a négyezer-hatszáz főt. Igen jelen­tős az üzemekben szervezett — főleg a 'helyi, vállalati igények­hez igazodó — úgynevezett ki­helyezett osztályokban tanulók létszáma is. Megyénkben szervezetileg is önálló dolgozók iskolája mind­össze kettő működik. Saját épü­lettel ezek sem rendelkeznek, így a nappali — a műszakváltás­hoz , igazodó — oktatás meg­szervezése akadályokba ütközik. A felnőttoktatásban részt vevő mintegy tízezer-nyolcszáz tanulót mindössze 16 főhivatású nevelő oktatja. Általában a nappali tagozatos nevelők látják el túl­munkában ezt a feladatot. Mind­ez sok helyen elviselhetetlen túlterhelést jelent. Kevés ener­giájuk marad a hallgatókkal va­ló egyéni foglalkozásra, a mód­szerek kutatására, az önképzés­re. Mindenképpen indokolt te­hát a főhivatású nevelői létszám bővítése. Jelenleg megoldatlan a középiskolai felnőtt tagozatok ál­talános felügyelete, s ugyanez vonatkozik a szakfelügyeletre az általános és középiskolai kép­zésben egyaránt. Gondot okoz, hogy a saját felnőttoktatási módszerek még nem nyertek te­ret, bár korszerűsítési törekvé­sek már jelentkeznek. Az első napirendi pont vitá­jában a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett Némedi Sándor, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára, Ko­máromi Attila, a megyei párt- bizottság propaganda, és mű­velődési osztályának munka­társa, valamint Gálos Tibor, az Oktatásügyi Minisztérium mun­katársa. A felnőttek iskolai oktatásá­val kapcsolatos feladatok meg­határozásánál különösen az a szempont i kapott hangsúlyt, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi követelmé­nyekre. Nagy szerepe van to­vábbra is a munkahelyek támo­gatásának, a továbbtanulási propaganda kiszélesítésének, a kiemelkedő eredményt elérő dol­gozók erkölcsi és anyagi elis­merésének. (Folytatás a 2. oldalon.) Választási nagygyűlések * Szerda délután Budapesten, az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában választási nagygyűlést tartottak. A gyűlésen Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje mondott beszédet. Felszólalt — többek között — Boldizsár Iván író is. Ugyancsak tegnap rendeztek választási nagygyűlést Tatabányán, a Népházban is. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Havasi Ferenc, a Komárom megyei párt- bizottság első titkára, dr. Kiss István, a me­gyei tanács elnöke és Havas Miklós, a me­gyei népfrontbizottság titkára. A választókat Szúnyogh László, a tatabú nyai városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Fock Jenő, Komárom me­gye 1. számú választókerületének országgyű­lési képviselőjelöltje mondott beszédet. (MTI) Nemzeti összefogással a fejlett, szocialista Magyarországért Sarlós István beszéde Sarlós István beszéde első ré­szében szólt kulturális fejődé­sünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét. Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgo­zunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új fel­adatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer kere­tén Belül fokozatosan biztosíta­nunk kell az egyenlő feltétele­ket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőtt­kornak továbbtanulási lehetősé­gét, tegye hozzáférhetővé az el­sajátítandó ismereteket. Iskola, egyetem, tudományos, vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szol­gál; a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalmat. Minden al« kotóműheiy a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és mű­vészeti életünk képviselői lehető­séget kapnak arra, hogy képessé, geiket a társadalom számára hasznosan kifejlesszék és ezt al­kotásaikban, kifejezzék. A közelmúltban országszerte — népfrontfórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékeny­ségre sarkallja az emberek száz­ezreit és millióit. A szakismeret-. tel, magasfokú általános művelt­séggel felvértezett, szocialista mó­don gondolkodó tömegek szemé­lyes példamutatással, életmódjuk­kal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, ké­pesek és készek arra, hogy bele­szóljanak a köz dolgaiba. Sarlós István szólott a további­akban a szocialista nemzeti egy­ségről, a szövetségi politika jel­lemzőiről. Egyebek között alá­húzta : A Hazafias Népfront választá­si felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző tár­sadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hívők, személyes tapasztala­taik és érdekeik alapján felis­merték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor él­het jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építé­sét következetesen tovább foly­tatjuk , és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — A felszabadulás óta a ma­gyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyi­re fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagy mértékben megnövekedett. A munkásosztályt a vezető sze­rep, a hatalom, az évek múlásá­val nem ringatta önelégültségbe; egyre felkészültebben, egyre fe­lelősebben tölti be történelmi hi­vatását. Azzal- a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezde­ményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és, pártja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi po­litika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javas­latra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításá­hoz a dolgozó emberektől kaphat. A szövetségi politikában jelen­tős a termelőszövetkezeti fejlő­dés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmód­jában : politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kér­dések szemléletében, a múltbe­liektől gyökeresen eltérő, a szo­cializmust igenlő nézeteket vall. (Folytatás a 2. oldalon.) Lidicei emlékünnepség Kalocsán A Pedagógusok Szakszervezetének VIII. megyei küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt Kecskeméten, az SZMT megyei székházában tartották meg a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun me­gyei VIII. küldöttközgyűlését. Az öszegyűlt 119 megyei küldöttet Fischer István, a megyei bizott­ság elnöke üdvözölte, s külön köszöntötte Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát. Bácskai Mihálynét, a Pedagógusok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének alelnökét, valamint a tanácsok és a társ­szervek képviselőit. Dr. Krajnyák Nándor levezető elnök megnyitóját követően Szűcs Sándor, a megyei bizottság titkára szóban egészítette ki a küldöttek számára előzetesen ki­adott írásbeli beszámolót. Mint elmondotta, a pedagógus szak- szervezeti tagok száma az el­múlt négy évben mintegy 1500- zal gyarapodott, javult az alap­szervezetek és a bizalmiak mun­kája és eredményesebbé váltak munkakapcsolataik az iskolai pártszervezetekkel. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatai nagymértékben hozzájárulnak a mozgalmi tevékenység megerősö­déséhez, és ahhoz, hogy a szak- szervezeti bizottságok betölthes­sék társadalmi szerepüket az is­kolák életében. Az előadó az eredmények számbavétele mellett nem feled­kezett meg a hibák, hiányossá­gok felsorakoztatásáról sem. Nem egy alapszervezet még nem tud élni törvényadta jogaival, lehető­ségeivel, és az sem ritka je­lenség, hogy az állami vezetés lényegi döntésekhez nem kéri ki a szakszervezetek véleményét, hozzájárulását. Külön szólt a bér- gazdálkodás gondjairól. Megálla­pítást nyert, hogy a pedagógusok jövedelme nem fejlődött egyen­letesen a megye különböző terü­letein, és sokhelyütt nem érte el a kívánt mértéket sem. Különö­sen alacsony az, iskolák-óvodák technikai, kisegítő személyzeté­nek fizetése — e helyzeten azon­ban nem a tantestületek tagjai­nak hátrányára kell javítani. Végezetül arra utalt, hogy a pártkongresszus a pedagógus tár­sadalom áldozatkész munkáját elismerő megállapításai a Bács- Kiskun megyei oktatók és neve­lők tevékenységére is vonatko­zik, akik jól megállják helyüket az ifjúság felkészítésében. A szóbeli beszámolót értékes eszmecsere, hosszas vita követte. A hozzászólók a pedagógus tár­sadalom sokrétű munkájának problémáit elemezve az iskolai demokratizmus, az óvodai neve­lés, az alkotó-kísérletező szellem elismerése, az alsó- és felsőtago­zatos tanárok munkájának visz- szás megkülönböztetése és szá­mos más témakörben fejtették ki gondolataikat. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára hozzászólá­sában rámutatott arra, hogy az oktatásügy a kiemelt óvodai, ál­talános iskolai és szakmunkás- képzési program következtében rohamosan fejlődött megyénk­ben, és épp a dinamikus előre­lépés okozza azokat a gondokat, amelyek néhány küldött felszóla­lásában tükröződtek. Mindezzel számolni kell a reális helyzet megítélésekor. A vita lezárását követően Bács­kai Mihályné emlékplaketteket adott át a mozgalomban kiemel­kedő munkát végző pedagógusok­nak. A küldöttek ezután egyhangú­an megválasztották a tizenkilenc tagú megyei bizottságot, a szám- vizsgáló bizottság tagjait, vala­mint a Pedagógusok Szakszerve­zete X. kongresszusának és a Szakszervezetek Bács-Kiskun me­gyei Tanácsa VII. küldöttköz­gyűlésén részt vevő küldötteket. A Pedagógusok Szakszervezete megyebizottságának elnökéül Fi­scher Istvánt, a kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnázium igazgató­ját, titkárának pedig ismételten Szűcs Sándort választotta meg a közgyűlés. P. M. Tegnap délután emlékünnep­séget tartottak Kalocsán abból az alkalomból, hogy a német fasiszták 33 évvel ezelőtt rom­bolták a földig a cseh kisvárost, Lidicét. Az ünnepség délután 3 óda­kor kezdődött a városi tanács épületében, ahol Geri István, a városi tanács elnöke köszön­tötte a megjelenteket, közöttük dr. Vaclav Moravecet, Cseh­szlovákia Budapesten akkredi­tált nagykövetét, Stefan Bodnárt, a követség politikai tanácsosát, Oldrich Tesarikot, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgató­ját, Tér be Dezsőt, a megyei párt- bizottság titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnök- helyettesét, Farkas, Józsefet, a népfront megyei titkárát. Ezután a városi tanács elnöke röviden ismertette Kalocsa fej­lődését, jelenlegi gazdasági, kul­turális eredményeit, s a közeli terveket. A vendégek a [tájé­koztató után részt vettek az első számú iskolában rendezett szlo­vák gyermekrajz-kiállítás megnyi­tóján, ahol dr. Vlucskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum főigaz­gatója mondott megnyitó beszé­det. Innen a Viski Károly Mú­zeumba mentek, ahol a népmű­vészeti-néprajzi kiállítást tekin­tették meg, majd a porcelánfestő üzembe látogattak. Délután hat órakor került sor a lidicei emlékműnél a nagy­gyűlésre. Dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei el­nökhelyettese, az Országos Béke­tanács tagja mondott beszédet, amelynek során többek között így szólt: „33 évvel ezelőtt, 1942 júniusában a német fasiszták földig rombolták a cseh kisvá­rost, Lidicét, lakosságát pedig kiirtották. A kisváros neve azóta az egész világon ismertté, és a békemozgalom egyik jelképévé vált. Európában elsőként Kalo­csán állítottak emlékművet a lidicei mártíroknak 1955-ben, s ez az emlékmű felavatása óta minden évben kegyeletes ünnep­ség színhelye.” A csehszlovák veqdégek, a párt-, a tanács- és a népfront­szervek vezetői, illetve képvise­lői megkoszorúzták az emlék­művet, s virágokat helyeztek el a fiatalok, az iskolák, az intéz­mények tanulói is. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom