Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Várható időjárás ma estig, változóan felhős idő, szórványosan előforduló x 17 u ra eső zivatar, mérsékelt, időnként meg­IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP!/ XXX. évf. 129. szám Árat 90 fillér IMS. Jánins 4. szerda Javuló munkakörülmények Ünnepi ülés a Varsói Szerződés jubileumán Kedden a prágai Károly-palo- tában megnyílt a Varsói Szerző­déshez tartozó országok közvé­leménye . képviselőinek ünhepi gyűlése. A találkozót az európai szocialista országok katonai és politikai védelmi szövetsége meg­alakulásának 20-adik évfordulója alkalmából tartják. Az ünnepi gyűlésen részt vesz a CSKP Központi Bizottságának, a csehszlovák kormánynak és a Csehszlovák Nemzeti Front Köz-, ponti Bizottságának a küldöttsé­ge. Helyet foglaltak az ülésterem­ben az európai szocialista orszá­gok küldöttségei. Hazánkat Bugár Jánosnénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének ve­zetésével társadalmi küldöttség képviseli. Jozef Lenárt, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Szlovák KP (Folytatás a 2. oldalon.) lászol az őszi gabona mint 3600 hektáron terem zöldborsó A szociális ellátás feladatai Az SZMT elnökségének legutóbbi ülése — sok más szociál­politikai kérdés között — foglalkozott az ipari és mezőgazda- sági munkakörülményekkel, a szociális létesítmények helyzeté­vel. Megállapította, hogy az ipar és mezőgazdaság fejlődése egészségesebbé, biztonságosabbá tette a munkakörülményeket is. Üj üzemek létesültek, javult a termelés műszaki színvonala-. A mezőgazdaságban teljesen megváltoztatták a munkakörül­ményeket a zárt, magas fokon gépesített növénytermesztési rendszerek, komplex feldolgozó üzemek, az iparszerű állatte­nyésztési rendszerek. A IV. ötéves terv során jelen­tős összegeket fordítottak a ter­melő egységek a munkabizton­ság és munkakultúra növelésére. Az eredmények — a műszaki fejlesztés, a gépesítés — mellett, mindezek tempójától elmarad azonban a munkahelyi ártalmak kiküszöbölése, megszüntetése. In­tézkedések ellenére rendkívül magas zajszint tapasztalható a textilipari üzemekben, s a vas­ipari tevékenységet folytató üze­mek jelentős részében. Az automata gépsorok mellett dolgozókat jelentős mértékben nyomasiztja munkájuk monotó­niája, egyhangúsága, ami komo­lyan megterheli idegrendszerü­ket. Még az új telepítésű üze­mekben sem mindig megoldott a fűtés, szellőztetés; van fejleszte­ni való a világításban is. A korszerű növényvédelem be­vezetése a mezőgazdaságban nem járt együtt a növényvédőszerek tárolásának biztonságosságával. Súlyos gond a védőruhák mosa­tása, a vegyszeres hulladékok el­helyezése, megsemmisítése. Hiányos mind a régebben üzemelő, mind az ide telepített gépek, vagy új berendezések vé­dőberendezésekkel való ellátása, ami mindig veszélyforrás. Lejárt az erre vonatkozó előírások tel­jesítésének határideje, de még mindig csak 61 százalékos a vé­dőkerettel ellátott traktorok ará­nya a mezőgazdasági üzemek­ben. Nemcsak megkönnyítette, ha­nem biztonságosábbá is tette a munkát az anyagmozgatás gépe­sítése. E téren számottevő fej­lődést ért el az építőipar, az élelmiszeripar egyes ágazatai, a mezőgazdaság; elmaradt a köve­telményektől a vasipar, textil­ipar és a kereskedelem. Különö­sen gond az anyagmozgatás az egy-két alkalmazottal működő kis üzletekben, ahöl a normán fölüli, 50—70 kg-os árukkal küszködnek a nők az úgyneve­zett kiszerelésnél. A munkakörülményekkel van összefüggésben az üzemi balese­tek alakulása. Ezek tetemes ré­sze az anyagmozgatás, szállítás és rakodás hiányosságaira vezet­hető vissza. Jelentős a kéz- és lábsérülések áránya — a kézi- szerszámok állapota, egyéni vé­dőeszközök, s a gépek védőbe­rendezéseinek hiánya miatt. A termelés korszerűsítésével egy időben javult a megye válla­latainak szociális létesítmények­kel való ellátottsága. Ez azon­ban igen differenciált. Az építő­ipari üzemek nagy részénél jó; hiányosságok a nem állandó munkahelyeken vannak. Ezen lé­tesítmények aránya a mezőgaz­daságban megfelelő, kampány- munkáknál viszont az előírt szint alatt marad. Gond a mun­kásszállítás. A jelzett igények szerint 1975-re 24 kis- és 36 nagy autóbuszra lenne szükség. (Az állami gazdaságok nyáron napi átlagban tíz-tizenkétezer embert fuvaroznak 5—50 km-es távolságokra.) A melléküzemágak indulása­kor tapasztalt rendkívül elhanya­golt munkakörülményeket a té­eszek egy része megszüntette, de még komoly elmaradás tapasz­talható az üzemágak nagy há­nyadában. Szociális ellátottságuk nem éri el az ipari üzemek szín. vonalát. A vasas üzemekben — a megállapított normákhoz vi­szonyítva — 90 százalék fölött van az öltözőkkel, mosdókkal, zuhanyozókkal való ellátottság. A KÖNYVHÉT MEGYEI MEGNYITÓJA Üjdonságok a kiállításon Az idei ünnepi könyvhéjt Bács- Kiskun megyei megnyitóját hét­főn este rendezte meg a könyv­barát bizottság és a művelődési központ Kecskeméten, a kalocsai hét színpompás kiállításának környezetében. Az eseményen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Fekete László, a városi pártbizottság titkára, valamint Drucker Tibor, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egye­sülésének főtitkára. Több mint százötvenen hall­gatták Bodor Jenőnek, a megyei tanács művelődésügyi osztályve­zetőjének megnyitó beszédét Az előadó joggal hangsúlyozta, hogy kultúrpolitikánk éis művelődés- történetünk utóbbi évtizedeinek hagyományai között rangos he­lyet vívott ki magának a könyv­hét amely jó alkalmat kínál az összegezésre, számba”ételre is, Mindenfelé tanúj leheltünk an­nak, hogy a betű békés, ember- formáló hatalma további terüle­teket hódít meg. A párt közok­tatás- é. közműveiódéspolitikai Igen alacsony azonban ez az egészségügyi intézményeknél,, különösen a kisegítő részlegeket tekintve, öltözőszekrénye az összes dolgozók 36 százalékának van csupán — fekete fehér öl­tözője pedig mindössze 4,7 szá­zaléknak. Száz dolgozóra 12,7 zuhanyrózsa jut. Az SZMT el­nöksége .elé terjesztett jelentés szerint „ezen a területen rend­kívüli erőfeszítéseket kell ten­ni a szociális feltételek javítása végett”. Ate élelmiszeripari üzemek nagyrésze „A” besorolású, azaz a különösen tiszta üzemek ka­tegóriájába tartozik, ahol a fe­kete-fehér öltöző kialakítása kö­telező. Ennek a követelménynek mindössze néhány üzem felel meg a megyében.. A szociális létesítményekkel való ellátottság foka 70—80 százalék körül van. Különösen rossz a helyzet a sü­tőipari vállalatok egy részénél, ahol bérleményekben folyik a termelés, így akadályokba üt­közik a követelmények betartá­sa. Jóllehet fejlődés tapasztalható, a kereskedelemben nem megfe­lelő a szociális ellátottság. Az előírásoknak az egységeknek csupán 10,8 százaléka felel meg, ahol a dolgozók 31,8 százalékát foglalkoztatják. A közepesen el­látottak aránya 27,8 százalék, míg az egységek 61,4 százaléká­nál minimális az ellátottság, ho-, lőtt ezeknél dolgozik az alkal­mazottak 35,8 százaléka. A szociális ellátottság a tex­tilipari üzemek jó részénél eléri a szükséges színvonalat. Alapve­tő problémák vannak azonban a budapesti vállalatok kihelye­zett telepein, ahol az előírások kielégítése igen csekély mérvű. Az elmondottakra való tekin­tettel javasolja az SZMT elnök­sége, hogy a tervek készítésekor a, szakszervezeti szervek köves­sék figyelemrfiel a termelési fo­lyamatok megváltoztatásával be­állt új körülményeket. Kiemelt figyelmet kell fordítani a mun­kahelyi ártalmak kiküszöbölésé­re, az anyagmozgatás gépesíté­sére, a védőberendezések alkal­mazására. Törekedni kell a szo­ciális ellátottságban még meg­levő különbségek megszünteté­sére. T. I. A mezőgazdasági nagyüzemek 10,5, a ház­táji és kisegítő gazdaságok 7 ezer hektáron termesztenek zöldségnövényt Bács-Kiskun megyében. Ennek jelentős része zöldborsó, paradicsom, csemege- és fűszerpaprika. Az idén 3610 hektáron vetettek a gazdaságok zöldborsót, amely az elmúlt hetek meleg, he­lyenként csapadékos időjárása következté­ben jól fejlődött és szedésre érett. Kecskeméti, Kiskunfélegyháza környékén a konzerviparral, a bajai és a kalocsai járásban el­sősorban a Magyar Hűtőipar ba­jai gyárával szerződtek a borsó­termés értékesítésére a szövetke­zetek és állami gazdaságok. A hűtőházakban a napokban meg­kezdődött a legkorábban érő bor­sófajták feldolgozása. Naponta érkeznek a szállító járművek a bajai gyártelepre, ahol a borsószezon a mosás, vá­logatás. előfőzés után a gyorsfa­gyasztó kamrákba kerül. Az itt­hon és külföldön kedvelt bajai mirelitkészítmények között a fő­zelékfélék sorában a zöldborsó vezet. A bajai ' hűtőházban javában tart a szamócaidény is. Május 28-án kezdték meg a földieper szedését az üzem egyik legjelen­tősebb nyersanyagszállító gaz­daságában Sükösdön. Aznap 60 mázsa szamóca érkezett a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságból a gyárba, és a termés érésének • Jól fejlett, bő termést ígérő kalászok a pálmonostorl Keleti Fény Termelő- szövetkezet gabonaföldjén. ütemében folyamatosan küldi a termelőüzem a nyersárut. A Dunántúli és a Duna—Ti­sza közi Dohányfermentáló Vál­lalat kiskunfélegyházi és kiskun- halasi dohánybeváltó üzemével kötött szerződés alapján Bács- Kiskun megye szövetkezetei az idén 1310 hektáron termesztenek V Egy műszakban 45—50 mázsa földiepret válogatnak át a Petőfi szo­cialista brigád tagjai a bajai hűtőházban. (Pásztor Zoltán és Szabó Ferenc felvételei) Vizsgázik a Mikramid A Sopronhorpácsi Répatermesz­tési Kutatóintézettel, a CPS Vál­lalattal és a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemmel közösen kezdte meg az idén a Péti Nitro­génművek új műtrágyája, a Mik­ramid vizsgáztatását az iparsze­rű termesztési rendszerekben. A 6 mikroelemet és nitrogén ható­anyagot tartalmazó értékes talaj­táplálék hatását elemzik a leg­korszerűbb agrotechnika mellett a cukorrépa-, kukorica- és a bur­gonyatáblákon. A kilátások ígé­retesek, a kisparcellák és az üze­mi kísérletek tapasztalatai szerint a cukorrépából hektáronként 40 mázsás terméstöbbletet, szőlőből 30 százalékos terméknövekedést éphétnek el. A Péti Nitrogénművek a jelen­legi 4000—5000 tonnás évi Mik- ramid-termelést fokozatosan 20 000 tonnára növeli. (MTI) határozatai nyomán kibontakozó kezdeményezések nagy teret te­remtenek az írott szó hatásának, amely hosszabb távon érvénye­sül az emberek életében. A könyvtárak állománya évente két és fél, hárommollió forint érték­kel gyarapodik Bács-Kiskunban. Ennek a mennyiségnek ugyanak­kor körülbelül többszörösét vásá­rolják meg a családok, amivel az otthoni gyűjteményeket ala­pozzák meg vagy bővítik. A könyvhét kezdete az idén fi­gyelemre méltó újdonsággal szol­gált. A megyei művelődési köz­pont emeleti előcsarnokában —a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének, vala­mint a házigazdák kezdeménye­zésére — a Gondolat Könyvki­adó hatszáz kötetéből szép ki­állítás várja az érdeklődőket. A tudományos ismeretterjesztő mű­veket ötletesen elhelyezett tab­lók sorakoztatják fel, amelyek szinte végigvezetik a látogatót a kiadványok sokféle változatai között a politikai kötetektől a nagy példányszámú művelődés­• Az ünnepség résztvevői az íróvendégek bemutatkozását figyelik. (Tóth Sándor felvétele) történeti sorozatokig bemutatva a könyv születését is. Az új­donságok mellett itt láthatók a Szép könyv elnevezésű pályá­zaton díjat nyert alko^sok. A műhelytitkokba Marót Lajos, a kiadó irodalmi vezetője, József Attila-díjas író avatta be a kö­zönséget. A kiállításra érkezőket a jászszentlászlói citerások népi muzsikával fogadták. A könyvhét ünnepi megnyitó­ja után Bata Imre irodalomtör­ténész mutatta be az íróvendé­geket, a József Attila-díjas Csák Gyulát, Fekete Sándort, Varga Domokost, és a Forrás főszer­kesztőjét, Hatvani Dánielt, akik válaszoltak a kérdésekre. Műve­ikből Pécsi Ildikó és Baranyi László színművészek olvastak fel szemelvényeket Az írók vé­gezetül dedikálták könyveiket. H. F. Az idei esztendő az ün­nepek, megemlékezések éve — s egyúttal a nagy vára­kozásoké és cselekvéseké is. Harminc éve ért véget az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja, har. mine éve szabadult fel ha­zánk, s a többi testvéri szo­cialista ország, harminc éve .nyílott meg előttünk a le­hetőség az új társadalom felépítésére. S hogy ez az építőmunka békében folyhassék, húsz év­vel ezelőtt védelmi szövet­ségre léptek egymással Var­tóban a szocialista országok. • Az erőfeszítések — min­den ezt bizonyítja — nem voltak hiábavalóa/c. Békében élünk harminc éve, s éppen ezen az évfordulón kezdenek igazán megvalósulni a ki­tűzött nagy célok: a fegy­verkezési hajsza megakadá­lyozása, a tartós béke meg­teremtése, az egész embe­riség gyümölcsöző együtt­működése. Bárki, aki figyelemmel kíséri a világeseményeket, láthatja a forradalmi erők előretörését, a reakció visz- szavonulását, s láthatja, hogy az imperializmusra rá- kényszerített békepolitika új lehetőségeket teremtett a konfliktusok, a háborús tűz­fészkek felszámolására. S ebben az esztendőben komoly lehetőségek nyíltak arra, hogy egykor a mosta­ni napokról is megemlékez­zenek, mint az európai eny­hülés és együttműködés megvalósulásának kezdeté­ről. Az is közismert ugyanak­kor, hogy léteznek még igen komoly erők a vezető imperialista országokban, amelyek minden lehetőséget igyekeznek kihasználni az • Miskó Pálné az előfőzőttstből engedi a szállítószalagra a zöld­borsószemet. dohányt. Az idő alkalmas volt az ültetésre. Június elsejéig a gazdaságok 1214 hektárt palán- táztak el. Megyeszerte kalászol az őszi gabona, a homokos talajon érik az árpa, amelynek betakarítása június második felében megkez­dődik. A pálmonostori Keleti Fény Tsz évek óta elsők kö­zött fog hozzá a gabonatermés betakarításához Bács-Kiskun megyében. A pár napja Kiváló szövetkezet címmel kitüntetett közös gazdaság gondosan készül a jónak ígérkező termés betaka­rítására. K. A. enyhülés megakadályozásé- ’a, a hidegháború visszaál­lítására. Nyilvánvaló, hogy az Általános és teljes lesze­relést ellenzik mindazok a tőkés monopóliumok, ame­lyeknek a fegyverkezés ha­talmas profitokat jelent. Senki sem hiheti, hogy a reakciós hatalmak egyköny- nyen átengedik pozícióikat a hékeszerető. haladást kívá­nó erőknek. Teljesen bizo­nyos, hogy még az aláírt egyezményeknek, megállapo­dásoknak is csak az adja meg az igazi értéküket, ami megvalósul belőlük. S ezért a megvalósulásért szüntelen harcot kellett és kell ezután is folytatni. Most. amikor küszöbön áll a döntés Európa jövőjé­ről és a fegyverek sorsáról, különösen fontos a világ összes békeszerető erőinek az ébersége és aktivitása min­denféle ellentámadás meg­hiúsítására. Ezért fordult éppen most kiáltványában a Béke-világtanács a haladó emberiséghez: fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, te­gyék visszafordíthatatlanná a nemzetközi enyhülés folya­matát, őrizzék meg a tartós békét az egész világon. Ezért követeli a kiáltvány­ban a BVT elnöksége, hogy tiltsák be az atom- és más tömegpusztító fegyvereket, s valósítsák meg az általános és teljes leszerelést, hívják össze ennek ügyében a vi­lágkonferenciát. Persze ennek a nagy cél­nak a megvalósulásához minden bizonnyal újabb év­tizedek kellenek. Az embe­riség nagy álma — a fegy­verek nélküli világ, a zavar­talan, gyümölcsöző alkotás — azonban megvalósítható, és az odáig vezető út is megtehető háború nélkül, ha a békeszerető erők össze­fognak és együttesen küzdik le az akadályokat. Ennek módjairól, az együttműködés lehetőségei­ről sok szó esik most Prá­gában is, ahol tegnap ünne­pi ülésre gyűltek pssze a Varsói Szerződéshez tartozó országok társadalmi küldött­ségei. Lakatos Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom