Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

* • PETŐFI NEPE • 1915. június 3.

Kommunisták a szakszövetkezetben

A létrejöttük óta eltelt csaknem másfél évtizedben jelentősen fejlődtek a kiskőrösi járás szakszövetkezetei. Igaz, hogy az összes földterületük ma is mintegy 74 ezer — szétszórt és művelési ágak szerint is rendkívül tarka — parcellából, s mondjuk ki: kisárutermelő gazdaságokból tevődik össze. Az is tény azonban, hogy e szövetkezetek közös vagyona napjainkban 575 millió forint; hogy 154 ezer hektoliter kapacitású, nagyüzemi pince- és feldolgozó-hálózatot hoztak létre; hogy a közös, nagyüzemi művelésű ültetvényeik nagysága eléri az 1700 hektárt, és még sorolhatnánk a fejlődés egyéb jegyeit.

S ami a további előrelépés szempontjából igen lényeges: különösen az utóbbi években erőteljesebbé vált e szövetkezetekben a közös tevékenység, amiben az alkalmazottaknak jut döntő szerep.

Ebből, a nagyon utalásszerű gazdasági „jellemzésből” is ki- sejlik, mennyire összetett és ellentmondásos a szakszövetkezeti tulajdon. S bizony, nem kevésbé bonyolult képlettel találjuk magunkat szemben, ha a szakszövetkezetek társadalompolitikai vetületét nézzük is.

Azt például, hogy a szövetkezetek tagságának csaknem a fele nem mezőgazdasági főfoglalkozású; az egyénileg gazdálkodó tagok érdeke a saját gazdaságukból származó jövedelem növelése, ami egyfelől sürgeti a közös tevékenység továbbfejlesztését, másfelől fékezi azt. Továbbá: a közös, tehát a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésében legérde- keltebbek; a zömmel fizikai dolgozó alkalmazottak nélkülözik a gazdálkodásba, a szakszövetkezetek életébe való beleszólás jogát, mint ahogyan megoldatlan az érdekképviseletük is.

S végül, de nem utolsósorban, ' nem hagyható figyelmen kívül a szakszövetkezeti tagok kiugróan magas jövedelmet élvező kis rétege sem, amelynek számarányánál sokkalta nagyobb a kedvezőtlen társadalmi hatása.

A szakszövetkezeti 'tulajdon- forma létrehozását a járás sajátos adottságai indokolták annak idején. Működésük, fejlődésük pedig igazolta életrehívásuk helyességét. Még akkor is, ha a meglevő, s mindinkább kiütköző társadalmi, gazdasági problémák megoldása, s az érdekütközések feloldása sok és nem könnyű feladatot, céltudatos munkát kíván.

A továbbhaladás irányát a megyei pártértekezlet így jelölte meg: „A szakszövetkezetek — amelyek a megye gazdaságában továbbra is fontos szerepet töltenek be —, gazdálkodásában és társadalmi szerepében a szocialista vonásoknak tovább kell fejlődniük. Erősíteni kell a közös gazdaságot, növelni kell a közös területet...” Ebben pedig tisztes szerep hárul a szakszövetkezetekben működő pártaiapszerve- zetekre, az ott dolgozó kommunistákra.

Az egyesülés után kedvezőbb feltételek

Hogyan jut érvényre a párt vezető szerepe, a gazdaság párt- irányítása, miként ténykednek a kommunisták a szakszövetkezeti gazdálkodás bonyolult, ellentmondásos körülményei között? Erről beszélgettünk Tolner Tiborral, a keceli Szőlőíürt Szak- szövetkezet pártvezetősége titkárával, aki elöljáróban a szövetkezetét mutatta be néhány jellemző adattal.

A múlt év elején Szőlőfürt néven egyesült 3 helyi szakszövetkezet 10 175 hektáros összterületének csaknem egynegyedét közösként művelik. E nagyüzemi hasznosítású területből, a gazdálkodás fő profiljának — szőlő-. gyümölcs-, valamint növénytermesztés és állattenyésztés — megfelelően 995 hektár a szántó, 473 a szőlő, 62 hektár pedig a gyümölcsültetvény. A közös vagyon 164 millió; a tavalyi 15,4 millióval szemben az idén 23 millió forintot terveznek beruházni

A szövetkezet 3257 tagja közül a nyugdíjasok, járadékosok száma meghaladja az 1200-at, a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúaké több mint kilencszáz. a közös munkában résztvevő 612 személy kétharmada alkalmazott.

— Az egyesülés kedvezőbb feltételeket teremtett a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztéséhez csakúgy, mint a pártmunkához, állapította meg Tolner elvtárs, s a lényegre térően így folytatta:

— Az átszervezés után, a kongresszust előkészítő munkálatok kezdetével egyidejűleg láttunk hozzá soraink rendezéséhez. Öt-öt tagú vezetőséggel az élen, az üzemágazatokhoz kapcsolódva, három életképes pártalapszerve- zetünk működik. A titkárok — Árvái András motorszerelő. Juhos István és Forczek Vidor üzemmérnök — szakmailag és politikailag is felkészült elvtársak. Az együttesen több mint kilencven tagú három alapszervezetet a kilenc tagú pártvezetőség irányítja.

Igényes pártáiét, alkotó légkör

A pártalapszervezetek belső életének jelentőségénél időzve, a többi között elmondta a párt- vezetőség titkára: az egyesülést követően megesett, hogy az egyik alapszervezet taggyűlését határozatképtelenség miatt el kellett halasztani. A nézetek egyeztetése céljából otthonukban keresték fel tehát a hiányzókat. Az egy héttel később összehívott taggyűlésen 91 százalékos volt a részvétel. Az akkor is távolmaradókat újra felkeresték. S ugyanezt megismételték a másik két alapszervezetnél is.

— E személyes beszélgetések a Szervezeti Szabályzat alapján, a párttagok kötelességeiből kiindulva történtek és igen hasznosnak bizonyultak. Akadt azonban néhány olyan párttag is, aki ezután sem aktivizálta magát, tagdíjat nem fizetett, noha figyelmeztettük erre, s volt olyan, aki ráadásul italozó életmódjával is ártott a párt tekintélyének. Következményként a decemberi taggyűlésen a három alapszervezetünkből hat személyt töröltek. És két kilépésre is sor került; aki nem tud, vagy nem akar eleget tenni önként vállalt kötelezettségeinek, menjen. Hiszen a pártban elvhű és cselekvő emberekre van szükség!

— Elmondhatom, hogy alapszervezeteinkben jó a légkör; tavaly nyolc elvtárs felvételével gyarapodtunk. öt nő van közöttük, és csaknem kivétel nélkül fiatalok. További három folyamodó felvételét az alapszervezeti vezetőségek egyelőre nem javasolták — magyarázta Tolner elvtárs. Majd ugyancsak jólesően, a pártcsoportok munkáját hozta szóba. Mint mondottá, a párt e legkisebb egységeiben pezsgő az élet, kritikus-önkritikus a légkör, rendszeres a pártmegbízatásokról való számadás, s ami nagyon fontos: jól közvetítik az információkat a pártvezetőség és a párttagság között.

— A kommunisták elméleti, ideológiai felkészültségének szüntelen gyarapítása és cselekvő egységük állandó erősítése szintén igen fontos feladatunk. Az idén például tizenketten fejezik be a marxista—leninista középiskolát, hárman pedig az esti egyetemet. Velük együtt 21-re növekszik a pártközépiskolát, hétre az esti egyemet végzett párttagjaink száma. Négy elvtársunk öthónapos pártiskolai végzettséggel rendelkezik, jómagam szakosítón készülök államvizsgára.

Kettős felelősséggel

Ezek előre bocsájtása után a párt vezető szerepe helyi érvényesítésére hozott fel gyakorlatias példákat Tolner Tibor.

— A 15 tagú gazdasági \jzető- ségben ketten tagjai a pártnak és mindössze három vezetőségi tag dolgozik a közösben. A többiek a tagi gazdaságukban foglalatoskodnak. A kilenc tagú pártvezetőségnek viszont minden tagja a közösben dolgozik, mint alkalmazott; három közülük fizikai dolgozó. A lényeges politikai döntések előtt pártvezetőségünk állást foglal az adott kérdésben. s azt képviseli a szakszövetkezet gazdasági vezetőségének ülésén.

A pártvezetőségnek többek között a főkönyvelő és a főagronó- mus is tagja, így állásfoglalásunk az ő véleményüket is tartalmazza. A szövetkezet gazdasági vezetősége — amelynek elnöke kommunista —, általában elfogadja a pártvezetőség állásfoglalását, amely tehát érvényre jut. Olykor azonban előfordul, hogy kompromisszumos megegyezés születik.

Ilyen volt a szövetkezet alkalmazottait érintő törzsgárdatagság témája. A gazdasági vezetőség csökkentett mértékben szavazta meg a törzsgárda tagjainak a pártvezetőség által javasolt kedvezményt. Hasonlóan ez történt a fuvarkedvezményre vonatkozó indítványukkal, amelyet szintén csökkentetten hagyott jóvá a gazdasági vezetőség ...' Ezek is a szakszövetkezetek sajátosságából adódó érdekellentétek szférájába tartoznak.

— A mi körülményeink között ezért különösen érvényes a párttagok kettős felelőssége. Hogy érzékletesebb legyen: a szakszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke kommunista. Az ő tisztsége tehát pártmegbízatás is. Nemcsak a gazdasági vezetésnek, a pártvezetőségnek is számadással, felelősséggel tartozik. S ugyanez vonatkozik a három alapszervezetünk valamennyi kommunistájára — hangsúlyozta Tolner elvtárs, hozzátéve:

— Ezt tartjuk szem előtt mindennapi munkánkban^ a megyei pártértekezletnek a szakszövetkezetekre vonatkozó határozata végrehajtásáért való ténykedésünk során. Perny Irén

Dinnyések

— A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai palántáz- zák a dinnyét —, adta ide kollégám ezt a felvételt. Élcelődve hozzátette. — Ök nem panaszkodhatnak már, hogy nekik nem jutott dinnyeföld.

A szólásmondásban bizonyára régi tapasztalat sűrűsödött: örülhet, akinek dinnyeföld jut.

— Kifizetődő a tsz-nek?

— Kifizetődő — hangzik teljes meggyőződéssel Orgován László főagronómus véleménye. — Tavaly 116 hektáron termeltünk. Ennek a szedése is kitolódott egy hónappal. Három héten át szállítottunk, naponta 14—15 vagonnyit.

Idén 130 hektár a dinnyeterület. Ebből 120 hektár a görög, 10 a sárga. Ha el is felejtem diny- nyeérésig, csak feljegyeztem a fő fajtákat. A görögdinnyék becsületes nevet: Szigetcsépi, Korai Kincs és Ardeczky, míg a sárga cukordinnye testvéreit így hívják: Togó, Zentai. Piacuk biztosított, a termés 90 százalékára a MÉK-kel szerződtek, a többi a helybeliek, illetve a környék ellátására jut.

A termelők igazi dinnyések' a Heves megyei Hortról és Csány- ból valók. Felesben csinálják. Nekik is szépen hoz a konyhára. Máskülönben aligha vállalnák, hogy immár évtizede tavasztól őszig amolyan nyári szállásokra a- garai határba költözzenek le.

A téesz épített nekik afféle pusztai yíkendházakra emlékeztető kis tanyákat. Meg már meglevőkbe s beköltözhetnek egy- egy idényre a dinnyések. Most negyvenhatan vannak. Családok, generációk, rokonok. Csöpp ud- varocskák, melegágyas kertek az alacsony kis építmények körül. Kötélen mosott fehérneműk lengenek, gazdasszony lábast sikál, kétkerekű gyermekbicikli támaszkodik sövénykerítésnek ... Ha nem volnánk jó kiáltásnyira egymástól, azt hinnénk, faluszél húzódik a dűlőutak mentén, bokros facsoportok alatt.

Vipponnal cserkészünk, a hatalmas táblákat kerülgetve, átszelve a dinnyések után. A gépkocsivezető szemináriumon van, a főagronómus most a pilóta. Dombok, lankák, hajlatok, kis ligetek, no és vontatónyomok vezetnek bennünket. Ameddig szemünk ellát, a gyönyörűen megmunkált talajon, zsinóregyenes sorokban állnak már a palánták

Itt is, ott is gépek húzta ekekapák nyomán porzik a föld. A palántázással nem lehet elpiszmogni. Egy hétnél tovább nem húzódhat. Ilyen kampány- munkánál — az lesz majd a szedés is — kell a segítség, a negyvenhat dinnyés nem győzné.

— Nézze, milyen szépen virágzik már a sárgadinnye.

Lehet, hogy már ott is, ahol a fénykép készült.

— Olyan gondosan művelik, mint egy kertet... Látja, milyen egészséges a búza az út másik oldalán? Tavaly ott dinnye termett. így csináljuk, felváltva.

A tetthelyen vagyunk. Árnyas kis akácligetben ebéd utáni sziesztáját tölti néhány férfi. Övig szabad felsőtestük, s arcuk színét megirigyelnék a falak közt élő városiak. Bemutatkoznak. Fentor Ferenc őszülő, szikár, barázdált arcú férfi. Fentor László, a fia, olyan harmincvalahányas; Czibulya Ernő fiatalember.

Diktálják a következő társ nevét: Bíró Albert. Egyikük közbevág :

— 0 nem dinnyés. Helybeli — Aztán engednek.

— De számíthatjuk annak, hiszen a felesége, anyósa diny- nyés.

Bíró Albert természetesnek veszi a minősítés ilyen árnyalatosságát. Maga is bólogat a pontosításra.

A dinnyés — specialista.

— Nagyszüleink is dinnyések voltak. Ehhez adottság is kell. Valahogy úgy, mint az igazi juhászaihoz. Benne kell felnőni. Tavasztól őszig együtt vagyunk a dinnyével. Mikor még palánta, ■szintté óránként lessük, nem szomjas-e a kis növény, nem kell-e locsolni. Vagy nem szellőzni akar-e az üvegablakok alatt...

Sorolják, mondják, mi minden dolguk van, míg föllélegezhetnek. Nem verte el a jég. Volt rá napsütés. Nem hiába babusgatták, hiszen a gépi ekekapázásokon túl legalább háromszor kézzel is kö- rülkapálnak minden egyes növényt, — a termés megérett.

— Ha megmutatnák a garai- aknak, így és így leéli csinálni, mit gondolnak, nekik nem úgy sikerülne?

— Lehet, hogy sikerülne, de ... Más annak a rátermettsége, aki nemzedékek óta a dinnyével bá• A garai Vörös Csillag Tsz-ben

palántázzák a dinnyét.

(Szabó Ferenc felvétele)

nik. Nem mindegy, melyik fajtának, milyen talajt választ az ember, s ha a palántázás nem jó, oda az egész, nem csináltunk semmit.

— Milyen szakképzettségük van?

—Az élet iskolája ... De ennek íratlan törvényeit be kell tartani.

I—Milyen íratlan törvényt tudna mondani?

—Hogy az ember csak akkor boldogul, ha ezt csinálhatja. Csányból a nép nyolevan százaléka elvándorol ilyenkor ... Apámnak is, nekem is szépen berendezett lakásom van odahaza. Autómmal szórakozhatnék ... De nem lelném a helyemet, ha most, innen a dinnyéből vissza kellene költöznöm a komfortos lakásba...

— És télen ?

— A télen sefőrködtem.

Jóideje a fiatal Fentor viszi a

szót. Apja huncutkodik egy kicsit.

— Ha jól sikerül az év, olyan a termés, akkor télen nem megyünk dolgozni. Olyankor gyakorta be-benézünk a kocsmába.

Erre már a mézédes illatú akácvirágok is megrezegnek, olyan derűvel fogadják a többiek a tréfálkozást. Gsitítják is.

— Azért nem kell mindent ennyire őszintén kiteregetni.

S hogy ne jöjjek el némi szakmai tapasztalat nélkül, megérdeklődöm, miről lehet biztosan megtudni, hogy jó-e, érett-e a dinnye?

— Meglátja azt az ember a színéről.

— A hangjáról lehet érezni...

Kopogtatással. Oldalütögetéssel.

— Igen, de egyik ember a tompa hangra esküszik, a má- kik a teltebbre, a harmadik, hogy mennyire reng ütögetéskor. Tehát biztosan nem lehet megállapítani ?

— Dehogynem, dehogynem. Mj. akik benne járunk, holtbiztosán meglátjuk, no, ez már jó érett. Hiszen mindennap vele vagyunk.

— § hogyha más dinnyések földjén kellene kiválasztani?

— Lehet, hogy mindjárt nem találnánk el, de egy-kettőt megnézve, a többiről már biztosan ítélnénk.

... Hát igen, jő annak, aki benne van a dinnyében.

De mit csináljak én, szegény dinnyefogyasztó a boltban? Mert még ha megengednék, hogy két- három görgőt „felhentelnék”, mielőtt az igazit megvenném ...

Tóth István

Évente húszmillió-hatszázezer palack sör

• A kirendeltségen május 1-én először adtak át kiváló dolgozó Jelvényt az arra érdemeseknek. Péli Lajos, a Katona József tmk- brigád lakatosa és Veszelovszki Józsefné, az Aranyhomok brigád vezetője kapták meg kiváló munkájukért a kitüntetést. Felvételünkön Veszelovszkiné, Máté Gyulánéval a töltőgép munkáját ellenőrzi.

(Opauszky László felvétele)

A Kőbányai Sörgyár kecskeméti kirendeltségén tettünk látogatást a minap.

— Ha nyári felkészülésről érdeklődnek, akkor máris mondhatom, hogy ilyen ma már nincs — fogad Faur János kirendeltségvezető. — A sör iránti igény az utóbbi években jelentősen megnövekedett, s a nálunk palackozott „folyékony kenyér” nemcsak nyáron, hanem az év minden szakában egyformán keresett. Sőt — teszi hozzá —, olykor még hiánycikk is.

— Nem győzik a palackozást?

— Mi még csak kielégítenénk a körzetünk igényeit, hiszen nálunk van az ország egyik legkorszerűbb fejtő-töltő gépsora. Óránként ■ 5 ezer palackot tudunk megtölteni, s ez bizony a két műszakban igen nagy meny- nyiséget tesz ki. Ha szükség van rá, dolgozóink még éjszakai műszakot is vállalnak — azaz vállalnának, ha lenne elegendő sör. Sajrtos, sörgyáraink már nem tudják kielégíteni az igényeket. A következő ötödik ötéves tervben Szentesen épül egy új gyár, s ha ez belép a termelésbe, remélhetően az ellátás is zavartalanabb lesz.

__ Mennyi sör „folyik át” a

;k

irendeltségen?

__ Saját termelésből a múlt

é

vben 100 ezer hektoliter sört adtunk át a kereskedelemnek 20 millió 20 ezer palackban. Az ddén valamennyivel többet, 103

ezer hektolitert, azaz 20 millió 600 ezer palackot juttatunk a fogyasztókhoz.

Ez a sör tankautókban érkezik a gyárból — van olyan jármű, amelyik egyszerre 224 hektót hoz —, itt lefejtjük a két, egyenként 200 hektoliteres beépített tartályba, s innen kerül az- ■ után a gépsoron a palackokba. Dolgozóinknak már szinte alig kell fizikai munkát végezni az NDK-gépsor mellett.

— És akik a csapolt sört szeretik?

— Azok igényeit is mi elégítjük ki. ötven és százliteres alumínium hordókban érkezik a sör. s itt történik az elosztás, illetve kiszállítás. Tavaly az importsörrel együtt 38 ezer hektoliter volt a forgalmunk, ebben az évben várhatóan eléri a 41 ezer 400 hektolitert. Ezeken kívül még 1974-ben 1 millió 160 ezer palack importsörrel is próbáltunk „segíteni” a sörivókon. Remélhetően ebben az évben ennél több, 1 millió 640 ezer palack cseh és lengyel sört tudunk beszerezni a fogyasztók részére.

— Ügy hallottuk, itt is gyökeret vert a szocialista brigádmozgalom?

— Igen, a múlt évben alakult három brigád, s már el is nyerték a megtisztelő címet. Példájukat most áprilisban követték a rakodók, s Kinizsi Pál nevét felvéve elhatározták, hogy megszerzik a szocialista címet. A többiekkel együtt már két kommunista műszakot tartottak — éjjel dolgoztak —, keresetüket pedig befizették a városi tanács számlájára, óvodaépítési célokra. Brigádjaink megkezdték a kirendeltség udvarának rendezését és a parkosítást. Hamarosan már virágos környezetben végezhetjük munkánkat —, mondotta befejezésül a kirendeltség vezetője.

O. fc.

Meghalni egy csikkért?

A becslések szerint az egyik televíziós társaság egy hónapja sugárzott helyszíni közvetítése óta Nagy-Britannia dohányzó lakosságának 20 százaléka határozta el, hogy felhagy szenvedélyével. A „Meghalni egy csikkért” című műsorban a kamera egy, a dohányzás miatt tüdőrákban szenvedő ember haláltusáját mutatta be, majd sokáig időzött azokon a hatalmas tartályokon, amelyekben — további vizsgálatok céljából —, a betegek testéből eltávolított elsorvadt tüdőket tárolták.

A sorozat második adása az „Engedély a gyilkosságra” címet kapta. A műsor a dohányipar üzletpolitikáját boncolgatta, s adás közben többször is megjelent a képernyőn egy férfi, aki a kezében tartott egy paradicsom nagyságú petyhüdt rákszö- vf:tét, amelyet a tüdejéből operáltak ki. Egyátalán nem meglepő, hogy sem a dohányipar képviseletében, sem a cigarettareklámokért felelős személyiségek közül senki nem volt hajlandó a programban részt venni.

A műsorban nyilvánosságra hozott adatok elképesztöek. Nagy- Britanniában naponta több mint száz ember halálát okozza a dohányzás —, hatszor többét, mint amennyien a közúti balesetek következtében vesztik életüket.

Téves az az általános hiedelem, hogy a szigetországban manapság kevesebb ember dohányzik, mint régebben. Igaz, csökkent a férfi

dohányosok száma, de állandóan növekszik a dohányzó nők tábora, ugyanakkor minden harmadik 15 évnél fiatalabb fiú is rendszeres dohányzónak számít. Ez főleg a dohányipar körmönfont reklámkampányának köszönhető, amely a cigaretták reklámozását tiltó minden előírást megkerül.

Az elmúlt évben a dohányipar 168 millió dollárt költött termékei reklámozására. A kormány egészségügyi és oktatási összkiadása ennek nagyjából a négyszerese volt.

A probléma megoldására különböző javaslatok hangzottak el. Az egyik szerint a cigarettára igen magas vámot kellene kiróni, s ez a dohányzók többségét a leszokásra kényszerítené, s azok, akik szenvedélyük mellett kitartanak. relatíve magas szinten tartanák az országnak a cigarettaadóból származó jövedelmét. '

Az illetékes miniszter számos problémával találja szemben magát, de elismeri, hogy a cigaret- táz’ás betiltása lehetetlenség. Ha a kormány jóvá is hagyna _ egy ilyen törvényt, azt több százezren folyamatosan megszegnék. Sokan ezt a személyes szabadság korlátozásának fognák fel, s épp ezért nem tiltják be nyilvános helyeken a dohányzást. így hát a dohányosok szabadságáért a nem dohányzók fizetik meg az árat. Angliában még a mozikban sincs betiltva a dohányzás.