Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
II 4 • PETŐFI NEPE 1975. május 13. Növelni akarják a brigád létszámát ti s fi r) ■1 fi ó xr. B' í?-fc 31 Ó! ÜS Gázpala ckhegyek között beszélgetünk Brecska József részlegvezetővel és Halász Gáborral, a kis- kunmajsai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet legrégebbi brigádjának vezetőjével. Kellemetlen gázszag terjeng a telepen, de az itt dolgozók — akik propán-bután gázpalackok kötelező, időszakos nyomáspróbáját és javítását végzik — már megszokták. A országban egyedül itt foglalkoznak ezzel a munkával, innen kerülnek a palackok a gáztöltő állomásokra, majd a fogyasztókhoz. — A November 7. brigád 1973- ban alakult. Ez a kollektíva — különösen a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny időszakában — a brigádmozgalom célkitűzéseinek, hármas jelszavának jegyében a legjobbak Kluesó Ferenc nyomáspróbához készíti elő a palackokat. MEGJEGYZÉS közé verekedte fel magát —• mondja Brecska József. — Büszkék vagyunk rájuk. Tagjai igen fegyelmezettek, a legcsekélyebb mulasztást vagy lazítást sem „engedik meg maguknak”. Természetesen nemcsak a részlegben végzett munkájukban példamu- tatóak. Az egyik gázpalackhegy tövében két asszony szorgoskodik. Megkérdezem tőlük, milyen tár- sadalmimunka-vállalásaik vannak. — Befestettük a községi sportpálya korlátáit, emellett patronáljuk a szociális otthon lakóit — válaszolja Bus Józsefné. — Most az otthon mellett egy kis kertet készítünk részükre, hogy az idős emberek kellemes környezetben élvezhessék a természet szépségeit. A szövetkezet üdülőjébe térítőkét hímeztünk, ezenkívül takarókat készítettünk a sokat szenvedett vietnamiak részére. — Az óvodásoknak a kommunista műszakban végzett munkánkért kapott bérből két kerékpárt vásároltunk — sorolja tovább Törteli Imréné. — Ezenkívül homokozót, játékokat is készítettünk a gyermekeknek. Nemcsak mi látogatjuk őket, a kicsinyek is jártak már nálunk, éppen a nőnapon, amikor virággal, versekkel köszöntöttek bennünket. Végigvezettük őket a műhelyeken, s kíváncsian nézegették, hogyan dolgoznak a patronáló nénik és bácsik. Huzavona Előrebocsátom: távol áll tőlem, hogy olvan szakmai kérdéshez szóljak, amelyhez nem értek. Különben is, a hozzáértést igénylő kérdést egy szer-kétszer eldöntötték már az arra hivatottak. Arról van rosszalló véleményem, hogy mégsem történik semmi. Pedig a cselekvést a közérdek sürgeti. Két nyomós okból is: hogy javuljon a nők dolgát könnyítő szolgáltatás. illetve, hogy ne állion, kihasználatlanul egy importált. drága gép. S ezzel máris a lényegnél tartunk. A Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet pár évvel ezelőtt a Luther-udvarban létrehozott önkiszolgáló, gyorsmosó szalonjáról van szó. amelyről ré- S®n köztudott: a tömérdek mos- nivaló száműzte belőle az önkiszolgálást és a gyorsaságot csakúgy, mint a szalonjellegel. Havonta átlagosan 5.5 tonna szennyes hagyja el tisztán, vasal- tan ezt a kis műhelyt, amelyből belátható időn belül aligha válik még egyszer szalon. Mert a mosó szolgáltatás e jól megválasztott formája iránt annál nagyobb az igény, semhogy győzné kielégíteni az egyetlen ilyen kecskeméti egység. A nagyon is szűkös lehetősége legteljesebb kihasználására lépést tett a szövetkezet. Minthogy a két műszakban működő hat automata-mosógépe teljesítményéhez képest a vasalást végző egy gőzkalander kapacitása csak 70 százalékos. nem kevés pénzért beszerzett a szövetkezet még egyet. Egy gázüzmű. olasz masinát. S tette ezt olyan megfontolásból, hogy a két kalander teljesítménye összhangba kerülne — az újonnan beszerzett hárommal kilencre szaporodott — mosógépek teljesítőképességével. Igaz, ez a megoldás keveset változtatna a mosoda zsúfoltságán, de legalább megrövidülne a vállalási idő! Az új kalander megrendelésével egyidejűleg a beszerzési tervét is elkészíttette a szövetkezet. A tervet a DÉGAZ kecskeméti ki- rendeltsége 1974. január 11-én egyetértőleg jóváhagyta. Eszerint az új gép a meglevő mellé, a vasalóhelyiségbe került volna. Amikor tavaly augusztusban megérkezett a kalander, a szövetkezet módosított az eredeti elképzelésén : mert másutt nincs helye az elszállítandó, mosott holmi számára, mégsem a kis vasalóhelyiségbe. hanem az eredetileg szalonnak szánt mosóműhelybe határozta meg elhelyezni a kalandert. Ennek megfelelően új tervet készített, amely annyiban tér el az elsőtől, hogy tíz méterrel hosszabb csővezetékkel számol. A múlt év decemberében benyújtott új tervet ez, év február 7-én jóváhagyta a DÉGAZ kirendeltsége. Egy hónappal ezután, a kirendeltség illetékesei szemrevételezték a kalander üzembe helyezéséhez elvégzendő munkálatok színhelyét. S ekkor előállt a bökkenő: a gázos szakmában jártas férfiak méltatlankodva kifogásolták, hogy a gázmérőt, ahol az elektromos kapcsoló szekrény is van, ugyanabba a helyiségbe szánja az — általuk immár kétszeresen is jóváhagyott! — terv. Helyezzék el a gázmérőt máshová! — indítványozták ekkor. A szövetkezet mérnöke hamarosan módosított, máshová jelölte a gázmérő helyét a terven. A módosítást aztán tovább módosította — a gázmérőt immár a harmadik helyre jelölte — a DÉGÁ/5 kirendeltsége — és jóváhagyta a tervet. Már-már úgy tűnt, hogy hamarosan működhet maid a jobb sorsára a mosnivaló „hegy” alatt várakozó kalander. Ám. amikor április 29-én a helyszínre érkezett a DÉGÁZ szakembere, s a cége által módosított és jóváhagyott tervet nézegette, csóválni kezdte a fejét: ejnye, miféle megoldás ez, hogyan lehetséges ekkora szakaszon méretlenül hagyni a gázvezetéket?! Elvégre emberek dolgoznak itt. fontos az előrelátás! ... Tulajdonképpen eddig a történet. Mert azóta még nem történt semmi. Változatlanul nem tudni, hová kerül, hová kerülhet a gázmérő ... * Előrebocsátottam: nem vagyok szakember, s így távol áll tőlem, hogy az új kalander üzembe helyezéséhez szükséges gázvezeték, illetve gázmérő helykijelölésébe beleszóljak. Arról azonban igenis rosszalló a véleményem, hogy a saját tervjóváhagvásait illetően ennyire bizonytalan az illetékes. A kérdés ugyanis így hangzik: vagy lehetséges valami, vagy nem. A tervjóváhagyás a lehetségest jelenti. Ha pedig így van. akkor a cselekvést sürgeti a közérdek! P. I. AZ ALKOHOL: KÖZELLENSÉG AZ UTAKON Felszívódik, elég, távozik Az elmúlt évben 1973-hoz képest — 4,2 százalékkal emelkedett az ittasság miatti közlekedési balesetek száma. Az ösz- szes személyi sérüléses közlekedési balesetek 17,2 százalékánál szám szerint 3480 karambolnál — a járművezető, a gyalogos vagy az utas ittas állapota idézte elő a balesetet. A múlt évi statisztika adatai szerint a motorkerékpárosok által okozott balesetek 23,4, a kerékpárosok által előidézett karambolok 32,3, a személygépkocsi-vezetők baleseteinek 9,8 százaléka ittasság miatt történt. Törteti Imréné és Bús Józsefné munka közben. — A szövetkezet egyetlen olyan alapító tagja vagyok, aki még dolgozik — kapcsolódik a beszélgetésbe Kluesó Ferenc. — Amióta hattagú brigádunkat megalakítottuk, szervezetebbé vált a munkánk. Segítünk a velünk egy műszakban dolgozó brigádon kívülieknek — különösen azoknak akik nemrég jöttek a szövetkezethez — hogy minél hamarabb elsajátíthassák a munka különböző fogásait. — Szeretnénk növelni legalább négy taggal a brigád létszámát — beszél terveikről. Halász Gábor. — Hatvanötén dolgozunk a részlegben, s rajtunk kívül mindösz- sze egy héttagú brigád van. Azon fáradozunk, hogy példánk nyomán újabb brigádok alakuljanak. — Halász Gáborék, megérdemelten kapták meg a zöldkoszorús jelvényt. Termelési eredményeiken túl közös színház-, mozi-, múzeumlátogatásokon vesznek részt, de ott láthatjuk őket a politikai oktatásokon is — fejezi be elégedetten Brecska József. A társadalmi munkában brigádvezetőjük jár élen, hetente négy órát tölt szolgálatban, mint segédrendőr. B. I. Egy lépegető exkavátor maratoni menete Befejeződött egy igen nagy teljesítményű lépegető exkavátor átszállítása a kazahsztáni Rudnij- ból a Kacsari nevű település közelében található kőbányába. Sehol a világon nem fordult még elő eddig, hogy egy gépmonstrumot (majdnem olyan magas, mint egy négyemeletes ház), „saját lábán” juttattak volna el új rendeltetési helyére. Az ötven kilométeres utat két hónap alatt lépkedte végig. Gázvezetéken ment át, táviróvonalak és elektromos távvezetékek alatt haladt el. ráadásul az útvonalon gyakran tombolt a sűrű szélrohamokkal terhes vihar, amely gyakori vendég ezen a vidéken. A gépet három bulldózer és négy dieselelektromos állomás kísérte el útjára. A bulldózerek megtisztították az exkavátor előtt az utat, letakarították a havat. A dieselállomás energiával látta el a gépóriást. A kísérlettel lehetőség nyílt arra, hogy a lépegető exkavátort egy évvel előbb munkába állítsák az új munkahelyen. Ha ugyanis a gépet a szokásos módon juttatták volna el rendeltetési helyére, akkor ehhez előbb teljesen szét kellett volna szedni, az odaszállí- tás után pedig a gép összeszerelése és rendbehozása is sok időt vett volna igénybe. (APN—KS) Ezek az adatok azért is megdöbbentőek, mert az ittas vezetés jogi megítélésével és következményeivel minden járművezető tisztában van. Tudja, hogy közvetlenül a vezetés megkezdése előtt, vagy vezetés közben nem szabad innia. Az viszont már korántsem tudja mindenki, hogyan szívódik fel az alkohol, s menynyi idő alatt távozik a szervezetből. Ebből következően tehát azt sem. hogy a vezetés megkezdése előtt mikor, mennyi alkoholt fogyaszthat, anélkül hogy az alkohol káros hatásait a szervezet és a járművezetés biztonsága megsínylené. Az alkohol felszívódása az emésztőcsatorna nyálkahártyáin át történik. A felszívódás perceken belül megkezdődik, s általában egy óra alatt végbemegy. Töményebb, vagy szénsavtartalmú ital — például pezsgő sokkal gyorsabban, 30—40 perc alatt is felszívódhat. Egyéni eltérés is lehetséges: az alkoholtűrő-képességet illetően elég nagy egyéni különbségek fordulhatnak elő. Az alkohol iránti érzékenység egyébként sok mindentől függ. A pillanatnyi idegállapottól — ugyanaz a meny- nyiség ugyanazon embert „felhangolja”, vagy „ledönti a lábáról” —, attól függően, hogy az illető éhomra ivott, vagy hosszabb idő alatt fogyasztotta el az italmeny- nyiséget. Kedvezőtlenül hatnak az alkoholtűrő-képességre bizonyos gyógyszerek — Seduxen, Pi- polphen stb — is. Az alkat is fontos: a piknikus, kövérkés ember könnyebben berúg, mint a szikár, sovány testalkatú. S természetesen attól is függ, az ital hány százalék alkoholt tartalmazott. A hazai csapolt sörökben 3, a csemegeborban 16—20, a ke- vértben 40, a kommersz pálinkában 40—45, a kisüsti pálinkában 50 százalék alkohol van. A szervezetbe került alkohol felszívódik a vérkeringésbe, majd elosz- lik a sejtekben. Nagyobb része biológiailag elég, kisebb része pedig eltávozik a szervezetből. Ehhez azonban sok idő kell. Több óra. A szervezetben levő alkohol a vérben és a sejtekben azért marad meg hosszú ideig, mert az emberi szervezet mindössze hét gramm alkoholt képes lebontani óránként. Vagyis csupán 0,15 ezreléket. Egy ezrelék véralkoholtartalom azt jelenti, hogy a vizsgált vér minden milliliterjében 1 milligramm alkohol van. Ha valaki 3 korsó sört, vagy fél liter bort, esetleg egy deci pálinkát ivott, az említett mennyiségeknek megfelelő alkoholtartalom hét óra alatt bomlik és távozik el a szervezetből. Ennyi idő alatt is csupán az alkoholtartalom: a keletkezett idegrendszeri hatás — szintén egyénenként változóan — még sokáig megmarad. Vegyünk egy példát: egy átlagos középkorú 70 kilogramm súlyú férfi este 10 órakor megiszik egy liter bort. Az alkoholmennyiség csak 14 óra alatt bomlik le a szervezetéből, azaz csak másnap délre. Ha viszont reggel kocsiba ül, s vezet, még mindig annyi alkohol van a szervezetében» hogy ittas vezetésért nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást indíthatnak ellene és a jogosítványát is bevonhatják. Aa említett példában tehát csak másnap délre múlik el az alkohol hatása. Az idegrendszeri károsodás viszont egy ideig még fennáll. A köznyelv ezt másnaposságnak, a szakirodalom pedig posztalkoholos állapotnak nevezi. Ellentétben a közhiedelemmel, ebben az állapotban legalább olyan veszélyes a forgalomban való részvétel, mintha az illető ittas lenne. lni7=Ulir=!li Az emberek és a fák védelmében A homokviharok porfelhője, a mind gyakrabban előforduló ipari eredetű légszennyezés már régóta jelzi, hogy Kecskeméten nem kielégítő a környezetvédelem. Ezt támasztja alá I a többi között az a rengeteg panasz, amelyet a kecskeméti kádgyár környékén lakók az utóbbi évtizedben a gyár által okozott környezeti ártalmak miatt tettek. A napokban vált jogerőssé a kecskeméti járásbíróságnak 1974. december 27-én hozott ítélete, a LAMPART Zománcipari Művek ellen, amelyben több, mint 35 ezer forint kártérítésre, ennek 5 százalékos kamata, valamint a perköltség megtérítésére kötelezte a gyárat. Az ítélet indokolásában a bíróság leszögezte, hogy a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége évek óta nem gondoskodik magasabb kémény építéséről, a fluórgázt lekötő berendezésről. A kiáramló gáz a gyár környékén lakó több ezer embernek okozott bosszúságot és kárt. A lakásba is betóduló gáz, füst, korom az emberek egészségére ártalmas, emellett a zöld növényeket is pusztítja. Az eljárás éppen amiatt indult meg, mert tavaly júniusban a gyár környékén lakók családi otthonaik gyümölcsös- és veteményesr kertjeiben a gáz a növényzetet megkárosította, a termés jelentős részét elpusztította. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága még 1973 szeptemberében kelt határozatával kötelezte arra » Zománcipari Műveket, hogy 1974 végéig szereljék fel a légtisztító berendezéseket, ellenkező esetben a gyárat ki kell telepíteni. Az üzem haladékot kért. 1974-ben két és fél millió forintot költött a kúpoló kemencék füstelszívó berendezéseire. Elkészültek a tervek a 20 milliós beruházásra, amelynek segítségével a fluórgáz kártételének akar a gyár gátat vetni. Az eddigi intézkedések azonban még nem hoztak lényeges változást a gyár közelében levő lakótelep, valamint az 1910-es, 20-as, 30-as években épült családi otthonok lakóinak, az udvarok gyümölcsöseinek, veteményeskertjeinek védelmében. Nemcsak a fluórgáz szivárog állandóan az üzemből, hanem a gyár Nándorfehérvár utcai felében a szénhidrogén származék égetése közben keletkező fojtogató füst és az eget besötétítő koromfelhő is megkeseríti a Kinizsi, a Dankó Pista, a Thököly, a Szultán, a Nándorfehérvár utcák, a Belső-Szegedi út és a Leninváros lakóinak az életét. Ráadásul Kecskeméten igen kevés a fa, amely dús lombjaival a Zománcipari Művek kecskeméti gyára körzetében némileg megszűrné a levegőt. A tizenkilenc megyeszékhely közül a IV. ötéves terv második feléig Kecskemétnek volt a legcsekélyebb, mindössze 4 százalék a fásított, erdővel borított területe. Ennek a helyzetnek tarthatatlanságát ismerte fel a városi tanács, amikor elkészítette a megyeszékhely erdőtelepítésének a tervét. Anyagi eszközök hiányában csak a IV. ötéves terv időszakában indult meg nagyobb ütemben a faültetés a város belső és külső övezetében. A városi tanács megbízásából 1975 tavaszáig a Muszájban 36» Katonatelepen 2, a nyomási legelőn 43 hektáron ültettek erdőt, Othektáros erdősáv választja majd el a Mükertváros épületeit a házgyártól. Ez az első üzem Kecskeméten, amelynek létesítésénél már előre gondoltak a környezet védelmére. Kecskemét határán kívül a Helvéciái Állami Gazdaság évek óta céltudatosan gyarapítja erdőterületét, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan szántóföldet ültet be fákkal. Ez a nagyüzem adott át 60 hektárt a Kecskeméti Városi Tanácsnak a Széchenyl- város szomszédságában a 60 hektáros zöldövezeti erdő telepítésére. Ennek egyik kijelölt szakaszán zajlott le a közelmúltban az egymilliomodik hektár erdő telepítésével összefüggő Jubileumi ünnepség. A városi tanácson kívül a kecskeméti termelőszövetkezetek Is folytatják a fásítást. Igénybe véve az erre a célra nyújtott jelentős állami támogatást az Aranyhomok Szakszövetkezet 20, a Kossuth Tsz 30, a Magyar^— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet több mint 200 hektár zöldövezeti erdőt telepített. Ezeknek az erdőknek a környezetvédelem lesz a legfőbb feladata, hogy a város belterületéről néhány kilométerre útját állják a homokot felkavaró szeleknek. Sajnos, Kecskemét belterületének a fásítása jóval lassúbb- Nem képes követni az oktalan: fairtásnak azt a gyors ütemét, amelyre a városszerte folyó építkezéseknél annyi példát lehet találni. Ép, egészséges fákat vagdaltak ki tömegesen a városközpontban, a Kálvin téren, a Simon István, a Petőfi Sándor utcában és a körúton kívül a Szé- chenyiváros. valamint a többi lakótelep építésénél. Ezekre a fákra még nagy szükség lett volna az emberi környezet, a levegő tisztaságának a védelmében. K. A.
