Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

II 4 • PETŐFI NEPE 1975. május 13. Növelni akarják a brigád létszámát ti s fi r) ■1 fi ó xr. B' í?-fc 31 Ó! ÜS Gázpala ckhegyek között beszél­getünk Brecska József részlegve­zetővel és Halász Gáborral, a kis- kunmajsai Vegyes- és Építőipa­ri Szövetkezet legrégebbi brigád­jának vezetőjével. Kellemetlen gázszag terjeng a telepen, de az itt dolgozók — akik propán-bu­tán gázpalackok kötelező, idősza­kos nyomáspróbáját és javítását végzik — már megszokták. A or­szágban egyedül itt foglalkoznak ezzel a munkával, innen kerülnek a palackok a gáztöltő állomások­ra, majd a fogyasztókhoz. — A November 7. brigád 1973- ban alakult. Ez a kollektíva — különösen a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny időszakában — a brigádmozga­lom célkitűzéseinek, hármas jel­szavának jegyében a legjobbak Kluesó Ferenc nyomáspróbá­hoz készíti elő a palackokat. MEGJEGYZÉS közé verekedte fel magát —• mondja Brecska József. — Büsz­kék vagyunk rájuk. Tagjai igen fegyelmezettek, a legcsekélyebb mulasztást vagy lazítást sem „en­gedik meg maguknak”. Termé­szetesen nemcsak a részlegben végzett munkájukban példamu- tatóak. Az egyik gázpalackhegy tövé­ben két asszony szorgoskodik. Megkérdezem tőlük, milyen tár- sadalmimunka-vállalásaik van­nak. — Befestettük a községi sport­pálya korlátáit, emellett patro­náljuk a szociális otthon lakóit — válaszolja Bus Józsefné. — Most az otthon mellett egy kis kertet készítünk részükre, hogy az idős emberek kellemes kör­nyezetben élvezhessék a termé­szet szépségeit. A szövetkezet üdülőjébe térítőkét hímeztünk, ezenkívül takarókat készítettünk a sokat szenvedett vietnamiak részére. — Az óvodásoknak a kommu­nista műszakban végzett mun­kánkért kapott bérből két kerék­párt vásároltunk — sorolja to­vább Törteli Imréné. — Ezenkí­vül homokozót, játékokat is ké­szítettünk a gyermekeknek. Nem­csak mi látogatjuk őket, a kicsi­nyek is jártak már nálunk, éppen a nőnapon, amikor virággal, ver­sekkel köszöntöttek bennünket. Végigvezettük őket a műhelye­ken, s kíváncsian nézegették, ho­gyan dolgoznak a patronáló nénik és bácsik. Huzavona Előrebocsátom: tá­vol áll tőlem, hogy olvan szakmai kér­déshez szóljak, amelyhez nem értek. Különben is, a hoz­záértést igénylő kér­dést egy szer-kétszer eldöntötték már az arra hivatottak. Arról van rosszalló vélemé­nyem, hogy mégsem történik semmi. Pe­dig a cselekvést a közérdek sürgeti. Két nyomós okból is: hogy javuljon a nők dolgát könnyítő szol­gáltatás. illetve, hogy ne állion, kihaszná­latlanul egy impor­tált. drága gép. S ezzel máris a lé­nyegnél tartunk. A Kecskeméti Ruhaipa­ri és Vegytisztító Szövetkezet pár év­vel ezelőtt a Luther-udvarban lét­rehozott önkiszolgáló, gyorsmosó szalonjáról van szó. amelyről ré- S®n köztudott: a tömérdek mos- nivaló száműzte belőle az önki­szolgálást és a gyorsaságot csak­úgy, mint a szalonjellegel. Havonta átlagosan 5.5 tonna szennyes hagyja el tisztán, vasal- tan ezt a kis műhelyt, amelyből belátható időn belül aligha válik még egyszer szalon. Mert a mosó szolgáltatás e jól megválasztott formája iránt annál nagyobb az igény, semhogy győzné kielégíte­ni az egyetlen ilyen kecskeméti egység. A nagyon is szűkös lehetősége legteljesebb kihasználására lépést tett a szövetkezet. Minthogy a két műszakban működő hat automa­ta-mosógépe teljesítményéhez képest a vasalást végző egy gőz­kalander kapacitása csak 70 szá­zalékos. nem kevés pénzért be­szerzett a szövetkezet még egyet. Egy gázüzmű. olasz masinát. S tette ezt olyan megfontolásból, hogy a két kalander teljesítménye összhangba kerülne — az újon­nan beszerzett hárommal kilenc­re szaporodott — mosógépek tel­jesítőképességével. Igaz, ez a megoldás keveset változtatna a mosoda zsúfoltságán, de legalább megrövidülne a vállalási idő! Az új kalander megrendelésé­vel egyidejűleg a beszerzési ter­vét is elkészíttette a szövetkezet. A tervet a DÉGAZ kecskeméti ki- rendeltsége 1974. január 11-én egyetértőleg jóváhagyta. Eszerint az új gép a meglevő mellé, a va­salóhelyiségbe került volna. Amikor tavaly augusztusban megérkezett a kalander, a szövet­kezet módosított az eredeti elkép­zelésén : mert másutt nincs helye az elszállítandó, mosott holmi számára, mégsem a kis vasalóhe­lyiségbe. hanem az eredetileg szalonnak szánt mosóműhelybe határozta meg elhelyezni a ka­landert. Ennek megfelelően új ter­vet készített, amely annyiban tér el az elsőtől, hogy tíz méterrel hosszabb csővezetékkel számol. A múlt év decemberében be­nyújtott új tervet ez, év február 7-én jóváhagyta a DÉGAZ kiren­deltsége. Egy hónappal ezután, a kirendeltség illetékesei szemrevé­telezték a kalander üzembe helye­zéséhez elvégzendő munkálatok színhelyét. S ekkor előállt a bök­kenő: a gázos szakmában jártas férfiak méltatlankodva kifogásol­ták, hogy a gázmérőt, ahol az elektromos kapcsoló szekrény is van, ugyanabba a helyiségbe szánja az — általuk immár két­szeresen is jóváhagyott! — terv. Helyezzék el a gázmérőt más­hová! — indítványozták ekkor. A szövetkezet mérnöke hamarosan módosított, máshová jelölte a gázmérő helyét a terven. A mó­dosítást aztán tovább módosítot­ta — a gázmérőt immár a har­madik helyre jelölte — a DÉGÁ/5 kirendeltsége — és jóváhagyta a tervet. Már-már úgy tűnt, hogy hama­rosan működhet maid a jobb sor­sára a mosnivaló „hegy” alatt várakozó kalander. Ám. amikor április 29-én a helyszínre érke­zett a DÉGÁZ szakembere, s a cége által módosított és jóváha­gyott tervet nézegette, csóválni kezdte a fejét: ejnye, miféle meg­oldás ez, hogyan lehetséges ekkora szakaszon méretlenül hagyni a gázvezetéket?! Elvégre emberek dolgoznak itt. fontos az előrelá­tás! ... Tulajdonképpen eddig a törté­net. Mert azóta még nem történt semmi. Változatlanul nem tudni, hová kerül, hová kerülhet a gáz­mérő ... * Előrebocsátottam: nem vagyok szakember, s így távol áll tőlem, hogy az új kalander üzembe he­lyezéséhez szükséges gázvezeték, illetve gázmérő helykijelölésébe beleszóljak. Arról azonban igenis rosszalló a véleményem, hogy a saját tervjóváhagvásait illetően ennyire bizonytalan az illetékes. A kérdés ugyanis így hangzik: vagy lehetséges valami, vagy nem. A tervjóváhagyás a lehetségest jelenti. Ha pedig így van. akkor a cselekvést sürgeti a közérdek! P. I. AZ ALKOHOL: KÖZELLENSÉG AZ UTAKON Felszívódik, elég, távozik Az elmúlt évben 1973-hoz képest — 4,2 százalékkal emel­kedett az ittasság miatti közlekedési balesetek száma. Az ösz- szes személyi sérüléses közlekedési balesetek 17,2 százalé­kánál szám szerint 3480 karambolnál — a járművezető, a gyalogos vagy az utas ittas állapota idézte elő a balese­tet. A múlt évi statisztika adatai szerint a motorkerékpárosok által okozott balesetek 23,4, a kerékpárosok által előidézett karambolok 32,3, a személygépkocsi-vezetők baleseteinek 9,8 százaléka ittasság miatt történt. Törteti Imréné és Bús Józsefné munka közben. — A szövetkezet egyetlen olyan alapító tagja vagyok, aki még dolgozik — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kluesó Ferenc. — Amióta hattagú brigádunkat meg­alakítottuk, szervezetebbé vált a munkánk. Segítünk a velünk egy műszakban dolgozó brigádon kívülieknek — különösen azok­nak akik nemrég jöttek a szövet­kezethez — hogy minél hamarabb elsajátíthassák a munka külön­böző fogásait. — Szeretnénk növelni legalább négy taggal a brigád létszámát — beszél terveikről. Halász Gábor. — Hatvanötén dolgozunk a rész­legben, s rajtunk kívül mindösz- sze egy héttagú brigád van. Azon fáradozunk, hogy példánk nyo­mán újabb brigádok alakuljanak. — Halász Gáborék, megérde­melten kapták meg a zöldkoszo­rús jelvényt. Termelési eredmé­nyeiken túl közös színház-, mo­zi-, múzeumlátogatásokon vesz­nek részt, de ott láthatjuk őket a politikai oktatásokon is — feje­zi be elégedetten Brecska József. A társadalmi munkában brigád­vezetőjük jár élen, hetente négy órát tölt szolgálatban, mint se­gédrendőr. B. I. Egy lépegető exkavátor maratoni menete Befejeződött egy igen nagy tel­jesítményű lépegető exkavátor átszállítása a kazahsztáni Rudnij- ból a Kacsari nevű település kö­zelében található kőbányába. Se­hol a világon nem fordult még elő eddig, hogy egy gépmonstru­mot (majdnem olyan magas, mint egy négyemeletes ház), „sa­ját lábán” juttattak volna el új rendeltetési helyére. Az ötven kilométeres utat két hónap alatt lépkedte végig. Gázvezetéken ment át, táviróvonalak és elekt­romos távvezetékek alatt haladt el. ráadásul az útvonalon gyak­ran tombolt a sűrű szélrohamok­kal terhes vihar, amely gyakori vendég ezen a vidéken. A gépet három bulldózer és négy diesel­elektromos állomás kísérte el út­jára. A bulldózerek megtisztítot­ták az exkavátor előtt az utat, letakarították a havat. A diesel­állomás energiával látta el a gép­óriást. A kísérlettel lehetőség nyílt ar­ra, hogy a lépegető exkavátort egy évvel előbb munkába állítsák az új munkahelyen. Ha ugyanis a gépet a szokásos módon juttat­ták volna el rendeltetési helyére, akkor ehhez előbb teljesen szét kellett volna szedni, az odaszállí- tás után pedig a gép összeszere­lése és rendbehozása is sok időt vett volna igénybe. (APN—KS) Ezek az adatok azért is meg­döbbentőek, mert az ittas veze­tés jogi megítélésével és követ­kezményeivel minden járműveze­tő tisztában van. Tudja, hogy közvetlenül a vezetés megkezdése előtt, vagy vezetés közben nem szabad innia. Az viszont már ko­rántsem tudja mindenki, hogyan szívódik fel az alkohol, s meny­nyi idő alatt távozik a szerve­zetből. Ebből következően tehát azt sem. hogy a vezetés megkez­dése előtt mikor, mennyi alko­holt fogyaszthat, anélkül hogy az alkohol káros hatásait a szerve­zet és a járművezetés biztonsága megsínylené. Az alkohol felszívó­dása az emésztőcsatorna nyálka­hártyáin át történik. A felszívó­dás perceken belül megkezdődik, s általában egy óra alatt végbe­megy. Töményebb, vagy szénsav­tartalmú ital — például pezsgő sokkal gyorsabban, 30—40 perc alatt is felszívódhat. Egyéni eltérés is lehetséges: az alkoholtűrő-képességet illetően elég nagy egyéni különbségek fordulhatnak elő. Az alkohol iránti érzékenység egyébként sok mindentől függ. A pillanatnyi idegállapottól — ugyanaz a meny- nyiség ugyanazon embert „felhan­golja”, vagy „ledönti a lábáról” —, attól függően, hogy az illető éhomra ivott, vagy hosszabb idő alatt fogyasztotta el az italmeny- nyiséget. Kedvezőtlenül hatnak az alkoholtűrő-képességre bizo­nyos gyógyszerek — Seduxen, Pi- polphen stb — is. Az alkat is fontos: a piknikus, kövérkés em­ber könnyebben berúg, mint a szikár, sovány testalkatú. S ter­mészetesen attól is függ, az ital hány százalék alkoholt tartalma­zott. A hazai csapolt sörökben 3, a csemegeborban 16—20, a ke- vértben 40, a kommersz pálinká­ban 40—45, a kisüsti pálinkában 50 százalék alkohol van. A szer­vezetbe került alkohol felszívó­dik a vérkeringésbe, majd elosz- lik a sejtekben. Nagyobb része biológiailag elég, kisebb része pedig eltávozik a szervezetből. Ehhez azonban sok idő kell. Több óra. A szervezetben levő alkohol a vérben és a sejtekben azért ma­rad meg hosszú ideig, mert az emberi szervezet mindössze hét gramm alkoholt képes lebontani óránként. Vagyis csupán 0,15 ez­reléket. Egy ezrelék véralkohol­tartalom azt jelenti, hogy a vizsgált vér minden milliliterjé­ben 1 milligramm alkohol van. Ha valaki 3 korsó sört, vagy fél liter bort, esetleg egy deci pá­linkát ivott, az említett mennyi­ségeknek megfelelő alkoholtarta­lom hét óra alatt bomlik és távo­zik el a szervezetből. Ennyi idő alatt is csupán az alkoholtarta­lom: a keletkezett idegrendszeri hatás — szintén egyénenként vál­tozóan — még sokáig megmarad. Vegyünk egy példát: egy átlagos középkorú 70 kilogramm súlyú férfi este 10 órakor megiszik egy liter bort. Az alkoholmennyiség csak 14 óra alatt bomlik le a szervezetéből, azaz csak másnap délre. Ha viszont reggel kocsiba ül, s vezet, még mindig annyi alkohol van a szervezetében» hogy ittas vezetésért nem sza­bálysértési, hanem büntetőeljá­rást indíthatnak ellene és a jo­gosítványát is bevonhatják. Aa említett példában tehát csak másnap délre múlik el az alko­hol hatása. Az idegrendszeri ká­rosodás viszont egy ideig még fennáll. A köznyelv ezt másna­posságnak, a szakirodalom pedig posztalkoholos állapotnak neve­zi. Ellentétben a közhiedelemmel, ebben az állapotban legalább olyan veszélyes a forgalomban való részvétel, mintha az illető ittas lenne. lni7=Ulir=!li Az emberek és a fák védelmében A homokviharok porfelhője, a mind gyakrabban előfordu­ló ipari eredetű légszennyezés már régóta jelzi, hogy Kecs­keméten nem kielégítő a környezetvédelem. Ezt támasztja alá I a többi között az a rengeteg panasz, amelyet a kecskeméti kádgyár környékén lakók az utóbbi évtizedben a gyár által okozott környezeti ártalmak miatt tettek. A napokban vált jogerőssé a kecskeméti járásbíróságnak 1974. december 27-én hozott ítélete, a LAMPART Zománcipari Mű­vek ellen, amelyben több, mint 35 ezer forint kártérítésre, ennek 5 százalékos kamata, valamint a perköltség megtérítésére kötelez­te a gyárat. Az ítélet indokolá­sában a bíróság leszögezte, hogy a Zománcipari Művek kecske­méti gyáregysége évek óta nem gondoskodik magasabb kémény építéséről, a fluórgázt lekötő be­rendezésről. A kiáramló gáz a gyár környékén lakó több ezer embernek okozott bosszúságot és kárt. A lakásba is betóduló gáz, füst, korom az emberek egész­ségére ártal­mas, emellett a zöld növé­nyeket is pusz­títja. Az eljá­rás éppen amiatt indult meg, mert ta­valy júniusban a gyár környé­kén lakók csa­ládi otthonaik gyümölcsös- és veteményesr kertjeiben a gáz a növény­zetet megkáro­sította, a ter­més jelentős részét elpusztí­totta. A Kecske­méti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsá­ga még 1973 szeptemberé­ben kelt ha­tározatával kö­telezte arra » Zománcipari Műveket, hogy 1974 végéig sze­reljék fel a légtisztító berendezé­seket, ellenkező esetben a gyárat ki kell telepíteni. Az üzem hala­dékot kért. 1974-ben két és fél millió forintot költött a kúpoló kemencék füstelszívó berende­zéseire. Elkészültek a tervek a 20 milliós beruházásra, amelynek segítségével a fluórgáz kártételé­nek akar a gyár gátat vetni. Az eddigi intézkedések azonban még nem hoztak lényeges változást a gyár közelében levő lakótelep, valamint az 1910-es, 20-as, 30-as években épült családi otthonok lakóinak, az udvarok gyümöl­csöseinek, veteményeskertjeinek védelmében. Nemcsak a fluór­gáz szivárog állandóan az üzem­ből, hanem a gyár Nándorfehér­vár utcai felében a szénhidrogén származék égetése közben kelet­kező fojtogató füst és az eget besötétítő koromfelhő is meg­keseríti a Kinizsi, a Dankó Pista, a Thököly, a Szultán, a Nándor­fehérvár utcák, a Belső-Szegedi út és a Leninváros lakóinak az életét. Ráadásul Kecskeméten igen ke­vés a fa, amely dús lombjaival a Zománcipari Művek kecskeméti gyára körzetében némileg meg­szűrné a levegőt. A tizenkilenc megyeszékhely közül a IV. öt­éves terv második feléig Kecs­kemétnek volt a legcsekélyebb, mindössze 4 százalék a fásított, erdővel borított területe. Ennek a helyzetnek tarthatatlanságát is­merte fel a városi tanács, ami­kor elkészítette a megyeszékhely erdőtelepítésének a tervét. Anya­gi eszközök hiányában csak a IV. ötéves terv időszakában in­dult meg nagyobb ütemben a fa­ültetés a város belső és külső övezetében. A városi tanács megbízásából 1975 tavaszáig a Muszájban 36» Katonatelepen 2, a nyomási le­gelőn 43 hektáron ültettek erdőt, Othektáros erdősáv választja majd el a Mükertváros épületeit a ház­gyártól. Ez az első üzem Kecs­keméten, amelynek létesítésénél már előre gondoltak a környezet védelmére. Kecskemét határán kívül a Helvéciái Állami Gazdaság évek óta céltudatosan gyarapítja er­dőterületét, mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan szántóföldet ültet be fákkal. Ez a nagyüzem adott át 60 hektárt a Kecskemé­ti Városi Tanácsnak a Széchenyl- város szomszédságában a 60 hek­táros zöldövezeti erdő telepíté­sére. Ennek egyik kijelölt sza­kaszán zajlott le a közelmúlt­ban az egymilliomodik hektár erdő telepítésével összefüggő Ju­bileumi ünnepség. A városi tanácson kívül a kecs­keméti termelőszövetkezetek Is folytatják a fásítást. Igénybe vé­ve az erre a célra nyújtott je­lentős állami támogatást az Aranyhomok Szakszövetkezet 20, a Kossuth Tsz 30, a Magyar^— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet több mint 200 hektár zöld­övezeti erdőt telepített. Ezek­nek az erdőknek a környezetvé­delem lesz a legfőbb feladata, hogy a város belterületéről né­hány kilométerre útját állják a homokot felkavaró szeleknek. Sajnos, Kecskemét belterületé­nek a fásítása jóval lassúbb- Nem képes követni az oktalan: fairtásnak azt a gyors ütemét, amelyre a városszerte folyó épít­kezéseknél annyi példát lehet találni. Ép, egészséges fákat vag­daltak ki tömegesen a város­központban, a Kálvin téren, a Si­mon István, a Petőfi Sándor ut­cában és a körúton kívül a Szé- chenyiváros. valamint a többi la­kótelep építésénél. Ezekre a fák­ra még nagy szükség lett volna az emberi környezet, a levegő tisztaságának a védelmében. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom