Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 108. szám Ára: 90 fillér 1975. május 10., szombat Felhívás a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány felhívást intézett a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz: Harminc évvel ezelőtt ért vé­get a világtörténelem legvére­sebb és legpusztítóbb háborúja. A fasizmus és a militarizmus ellen vívott hatalmas háborúban aratott győzelem fontos mérföld­kő lett az emberiség sorsában. A szabadságszerető népek em­lékezetében ez a győzelem egy évszázadra biztosítja a büszke­ség és a szomorúság mély ér­zéseit. A büszkeségét azért, mert ezzel a győzelemmel döntötték meg azokat az erőket, amelyek a fa­sizmust a fajgyűlölet és a sovi­nizmus fekete zászlója alatt egész népeket hajtottak rabigába. A szomorúságét azért, mert ki­mondhatatlanul sokba került a győzelem. Sok millió férfi, nő és gyermek életével hatalmas pusz­tulással, egész államok elnyomo- rodásával kellett megfizetni érte. A veszteségek óriásiak. Az ál­dozatok súlya felbecsülhetetlen. De mindez nem volt hiába. A katonák az összes kontinen­sekről, akik a hitleri Németor­szág és a militarista Japán hadseregével viaskodtak, a par­tizánok, az ellenállók, az ille­gális antifasiszták és azok, akik a hátországban járultak hozzá a győzelemhez, nem sajnálták életüket a harcokban, és nem kí­mélték magukat hazájuk, esz­ményképeik, családi tűzhelyük és családjuk védelme érdekében. Egyszer s mindenkorra meg akarták semmisíteni a fasizmust és a militarizmust, és örökre megszabadítani az emberiséget a háború szörnyűségeitől. A tartós, igazságos és demokratikus béke kivívásának reményével és vá­gyával mentek a hatalmas csa­tákba. Hősi erőfeszítéseiknek meglett az eredménye, hatalmas változásokhoz vezettek. Óriási jelentőségű társadalmi és politi­kai előrehaladás történt és a tör­ténelem során első ízben jött létre annak objektív lehetősége, hogy a világháborúkat kiiktatják az emberiség életéből. A második világháború befeje­zésének 30. évfordulója különle­ges évforduló. És ezt az évfor­dulót új, a korábbiaknál kedve­zőbb körülmények között méltat­hatjuk. Európa és a világ — egészében véve — reálisan kö­zelebb jutott azoknak a nemes célkitűzéseknek megvalósításához, amelyekre a Hitler-ellenes koa­líció népei törekedtek. Az állam­közi kapcsolatokban egyre jobban érvényesülnek az egyenjogúság, a szuverenitás, valamint az erő­szak elutasításának az elvei. Az út idáig nem volt könnyű. Harminc esztendőn át nehéz és szívós küzdelem folyt. Ez a küz­delem ma sem ért véget. A hidegháború évtizedekig akadályozta a béke megteremté­sét. Az agresszív, a reakciós erők erőszakkal akartak a világ­ra olyan rendszert ráerőszakolni, amely gyökerében ellentmondott volna a népek és a társadalmi fejlődés érdekeinek. Ez szinte példátlan fegyverkezési hajszát idézett elő. amelyhez a legújabb (Folytatás a 2. oldalon.), A termelékenység növelése továbbra is feladat a mezőgazdaságban Dr. Dimény Imre tájékoztatója Baján • Dr. Dimény Imre az előadását tartja A megyei műszaki hetek ke­retében jelentős eseményre ke­rült sor tegnap a Bajai Állami Gazdaságban. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott tájékoztatót. Előadásának témája: a mezőgaz­daság műszaki fejlesztésének helyzete és az ezzel kapcsolatos további tennivalók. Az eseményen jelen volt Er­délyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint György Károly, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület főtitkára, Miklós János, áz álla­mi gazdaságok megyei főosztá­lyának vezetője. Eljöttek a me­gye mezőgazdasági nagyüzemei­nek képviselői, Baja város és járás politikai és állami vezetői. Borsódy Miklósnak, a gazda­ság igazgatójának üdvözlő sza­vai után dr. Dimény Imre elő­adása következett. Bevezetőjében utalt arra, hogy a magyar me­zőgazdaság a felszabadulás előtt lemaradt az európai színvonaltól. Még a 30-as évek átlagában is hazánkban hektáronként 13,7 mázsa búza és 18,7 mázsa kuko­rica termett. Akkor is ezek vol­tak a fő növények, együttesen több mint 2,7 millió hektár ve­tésterülettel. Ez a termésátlag az 50-es években sem növekedett rohamosan, a búzáé csupán 1, a kukoricáé nem egészen 3 mázsá­val. — Aligha lehet vitás — han­goztatta a miniszter —, hogy a minőségi változást a műszaki fejlesztés korszerű szemlélete, az új agrárpolitika hozta meg. Az a szemlélet, amely a biológiai, a kémiai, a technikai és minde­nekelőtt az emberi feltétetek összhangját igyekezett megterem­teni. Mindez mivel járt együtt? Nos, 1972-ben az országos búza­termés már meghaladta a 30, a kukoricatermés pedig megköze­lítette hektáronként a 40 mázsát. Ekkor már valóban nem egy­szerű reprodukció, hanem bőví­tett újratermelés folyt a mező- gazdaságban. A későbbiekben utalt , arra, hogy a termelési színvonal eme­lése elképzelhetetlen a közremű­ködő emberek szakmai, politikai ismereteinek gyarapodása nél­kül. A mezőgazdaságnak már nem az a feladata, hogy pusztán alapanyagot szolgáltasson a ma­gasabb szervezettségű feldolgozó, forgalmazó és értékesítő ágaza­toknak. Igyekszik az iparhoz olyan mértékben hasonulni, amennyire azt a biológiai kötött­ségek egyáltalán engedik. Ezért jelentek meg a mezőgazdaságban az iparszerű termelési eljárások, legfelső fokon a termelési rend­szerek. A következőkben foglalkozott a gazdaságos termelés egyes kér­déseivel, a takarékossággal. El­mondta, hogy egyik fontos fel­adat a termelékenység állandó növelése. A termékegységre ve­tített élőmunka részesedését fo­kozatosan csökkenteni szükséges. Ezt indokolja az a fejlődés, melynek eredményeként a mező- gazdaságban dolgozók részaránya évről évre csökken. Az egy mázsa kukorica meg­termeléséhez szükséges 4—5 órát a korszerű módszerek alkalma­zói már az elmúlt években a ti­zedére csökkentették. Emellett az sem mellékes, hogy az önköltség nem emelkedett. A bajai terme­lési rendszerben sikerült 1973-ban a kukorica termelési önköltségét a legalacsonyabb szintre szorí­tani. Hozzájárult ehhez a gép- beszerzés gazdaságossága, a ter­melés hatékonysága. Ezenkívül még sok összetevő segítette az eredmények elérését, igen sok múlik a tervezésben és végrehaj­tásban közreműködő embere­ken. A miniszter előadását követően több kérdést tettek fel a mező- gazdasági nagyüzemek vezetői, képviselői. Délután dr. Dimény Imre üzem- látogatáson ismerkedett a Ba­jai Állami Gazdasággal. K. S. Kedvezően fejlődik a megye gazdasági és társadalmi élete A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése 3. oldal Ballagok köszöntése A végzős diákok ballagása a gimnáziumok és szakközép- iskolák évről évre visszatérő, családias hangulatú ünnepe. Egy kicsit divattá is vált el­köszönni az „alma materek­től”; ma már közösen búcsúz­nak az óvodások, nyolcadiko­sok, szakmunkástanulók, és kéz a kézben járják végig a folyosókat, előadótermeket a felsőfokú tanintézetek hallga­tói is. A ballagás igazi hangulata a szakmunkásvizsgák és az érettségi előtt álló fiatalok osztálytermeiből árad ki a legerőteljesebben. Csak hagyo­mány lenne? ... Nem valószí­nű. Inkább annak a közelgő változásnak az átélése ered­ményezi, hogy a kamaszkor végleges testi érettségnek és szellemi nagykorúságnak adja át a helyét. Ez a nagykorúság még nem a felnőtt kor. A világról ösz- szegzett ismeretek hatalmas tömege halmozódott fel a hu­szadik század második felére — és a befogadás, az elsajátí­tás időszaka is kitolódott. Szá­mos foglalkozási ágban a ké­pesítés megszerzéséhez továb­bi három-öt év tanulás szük­séges. Az élet hétköznapjai­nak gyakorlati vizsgái még legalább ennyi, ha nem több évi próbaidőt követelnek. A kor szükségszerű követelmé­nye ez. Az elméleti tudás csak a tapasztalással együtt válik társadalmilag hasznosítható- vá és elismertté. Nem hosszú ez az „érési szakasz”? Sokan jogosan érez­nek ellentmondást a fiatalok képességei és önálló cselekvé­si lehetőségei között. Ez azon­ban nem újkeletű jelenség. Egy múlt századi egyszerű ügy­védbojtár sem „önállósodha­tott” hamarább, mint mai kollégája, tekintélyre, társa­dalmi „rangra” sem tett ko­rábban szert, mint manap­ság. Sőt! Az útja rögösebb, megbecsülése kevesebb volt, és az alkotásra, személyiségé­nek kibontakoztatására keve­sebb lehetősége adódott. Száz esztendővel ezelőtt a termelésből a gépek még alig 6 százalékkal részesedtek. Ez az arány ma 98 százalékra növekedett és gyors tempóban fokozódik tovább. Az izmok helyett az ezredfordulón gon­dolkodó, mérlegelő, döntések­re képes biológiai számítógép, az emberi agy által működte­tett technikai rendszerek dol­goznak majd. Az ünneplő ruhába öltözött, meghatódottságukat leplező fiúk és lányok kétezerben 43 évesek lesznek, a ,hor teljes jogú polgárai. A világon mindenfelé tudó­sok vitatkoznak a természet- tudományok és a technika ro­hamos fejlődésének bonyolult következményein. Egyben azonban megegyeznek. A jövő beláthatatlan távlatokat és kérdőjeleket egyaránt rejte­get. Es a haladás íve csukák­kor lehet töretlen, ha a tár­sadalom, az egész emberiség közös összefogással tevé­kenykedik a nemes célok ér­dekében. Változó korunkban negyedszázad újdonságait nem lehet megjósolni, megtervez­ni — a közösségért érzett fe­lelősség vállalásával élni és munkálkodni viszont lehet. Bármely foglalkozási ágban és beosztásban. És ez hárul a most végző diákságra. Az ezredforduló sokat ígé­rő nemzedékét köszöntjük a tanintézetektől búcsúzó diá­kokban. P, M. Koszorúzási ünnepségek a győzelem napján • A megyei pártbizottság koszorúját Horváth István első titkár és Katanics Sándor titkár helyezte el. • Virágcsokrok a hősök emlékművére (Tóth Sándor felvételei) A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. évfor­dulója alkalmából pénteken dél­előtt koszorúzási ünnepséget ren­dezett a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen meg­jelent a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, az Elnöki Ta­nács és a kormány számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja; az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Bisz- ku Béla, a KB titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai; a Minisz­tertanács nevében Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatára. Ugyancsak elhelyezték a ke­gyelet virágait a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége, a KISZ Központi Bizottsága, a tár­sadalmi és tömegszervezetek, to­vábbá a hazánkba érkezett szov­jet katonai küldöttség, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport, valamint a fővárosi tanács képviselői. (MTI) ★ A fasizmus felett aratatt győ­zelem 30-ik évfordulóján Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleum falánál. Az SZKP és a szovjet állam vezetői ezután az Ismeretlen Ka­tona sírját keresték fel a Kreml falánál, s a gyászinduló hangjai mellett elhelyezték a koszorút az Ismeretlen Katona sírjára, mely­nek felirata: „A szocialista haza szabadságáért és függetlenségéért elesett hősöknek az SZKP Köz­ponti Bizottságától, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának el­nökségétől és a Minisztertanács­tól.” (TASZSZ) ★ A fasizmus felett aratott _ vi­lágtörténelmi jelentőségű győze­lem harmincadik évfordulója al­kalmából tégnap reggel kilenc órakor koszorúzási ünnepséget tartottak Kecskeméten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékmű­vénél. A Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei Bizott­sága nevében Horváth István el­ső titkár és Katanics Sándor tit­kár helyezett el koszorút. Az ide­iglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok koszorúját Mi­hail Trofimovics Nyevertij gár­da ezredes, Valerij Pavlovics Sztrjapnyin gárda ezredes és Nyi- koláj Nyikolajevics Szafrusz gár­da ezredes tette az emlékműtal­pazatára. A Nagy Honvédő Há­ború veteránjai nevében Nyikolaj Petrovics Gridumov gárda ezre­des, Vaszilij Prokofjevics Póz- nyakov gárda őrnagy és Anatolij Vasziljevics Orehov tartalékos százados koszorúzott. BáasriKiskun megye Tanácsa nevében dr. Gajdócsl István el­nök és Tohai László általános el­nökhelyettes helyezett el koszo­rút, a fegyveres erők és testüle- teik koszorújával pedig dr. Sza­lóki László vezérőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság veze­tője, dr. Cserháti László, a mun­kásőrség megyei parancsnoka és Pataky Mihály honvéd alezredes járult az emlékműhöz. A Haza­fias Népfront megyei bizottságát dr. Bodóczky László elnök és Farkas József titkár képviselte, a KISZ megyei bizottsága nevé­ben pedig Németh Ferenc első titkár, Szalóki József né és Far­kas Gábor titkárok koszorúztak. Megkoszorúzták ' a szovjet hősi emlékművöt: a szakszervezetek megyei tanácsának vezetői is: Neiner János elnök, Némedi Sán­dor titkár és Princz László titkár. Ezt követően a város különböző intézményeinek, munkahelyeinek és iskoláinak képviselői helyeztek el virágokat. Ugyancsak tegnap reggel ki­lenc órakor került sor a kecske­méti vasútkertben levő szovjet emlékmű megkoszorúzására, ahol az MSZMP városi bizottsága ne­vében Mészáros János titkár és Hajdú Kornél a városi párt-vég­rehajtóbizottságának tagja járult az emlékműhöz. Gádor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnö­ke, dr. Mező Mihály és Gyapai József elnökhelyettesek a tanács nevében, Fehér Sándor, a Hazafi­as Népfront városi elnöke és Bartha Imréné, a népfront városi titkára a népfront nevében ko­szorúzott. Május 9-én a győzelem napját Baján is méltó keretek között ünnepelte meg a város lakossága. Délelőtt a város vezetői, a ma­gyar és szovjet alakulatok képvi­selői koszorúkat helyeztek el a hősi emlékműnél. Délután a Gana Villamossági Művek bajai készü­lékgyárában ünnepi megemléke­zést tartottak, ahol Pető József, a bajai városi pártbizottság tit­kára mondott ünnepi beszédet. Kiskunfélegyháza lakossága is megünnepelte a győzelem napjá­nak 30. évfordulóját. A magyar néphadsereg egyik magasabb egy­sége és a KISZ Kiskunfélegyházi Városi Bizottsága tegnap, a vá­rosi sporttelepen nagyszabású if­júsági demonstrációt rendezett. Adorján Mihály városi KISZ- titkár mintegy háromezer fiatalt köszöntött a délután 4 órakor megtartott nagygyűlésen, ahol Farkas Gábor KISZ megyei titkár mondott ünnepi beszédet. Ezután M. R. Szapjuk, a hazánkban ide­iglenesen tartózkodó szovjet ala­kulatok képviselője köszöntötte a félegyházi fiatalokat A nagyszabású esemény továb­bi részében a város politikai, tár­sadalmi és tömegszervezeteinek képviselői valamint a fegyveres erők megkoszorúzták a sportpá­lya mellett levő szovjet hősi sí­rokat Színvonalas kultúrműsor­ral fejeződött be a nagygyűlés. Hasonló ünnepségeket rendez­tek megyénk többi városában is. Azokban a községekben, ahol szovjet hősi emlékmű van, koszo­rúzást tartottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom