Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Időnként megnövekvő felhőzet, inkább csak a Dunántúlon néhány helyen esővel, zi­vatarral. Mérsékelt, napközben megélénkülő délkeleti, keled szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7-12, legmagasabb nappali hő­mérséklet ,22— M fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 105. szám Áfa: 90 fillér 1975. májas 7„ szard» ■ 1 Folytatódott az Akadémia közgyűlése 8 . Kedden az Akadémia jubilárís közgyűlésének második napján megkezdődtek a tudományos ősz. tályok ülései. A filozófiai és tör­ténettudományok osztálya Mátrai László elnöklésével tartott ülésén korreferátumok hangzottak el a hétfői plenáris ülésen Pack Zsig- mond Pál akadémikus részéről megtartott Tudománypolitikai kérdések a másfélszázados Aka­démián című előadáshoz. Ezt kö­vetően Mátrai László akadémikus foglalta össze a filozófiai tudo­mányok fejlődését a felszabadu­lás után. Az orvosi tudományok osztá­lyainak ülése Donhoffer Szilárd elnökletével ülésezett. A bevezető előadást Gegesi-Kiss Pál akadé­mikus tartotta, Az Akadémia sze­repe az orvostudomány és az egészségügy fejlődésében címmel. Délután a biológiai, valamint a föld- és bányászati tudományok osztálya tartott ülést. (MTI) Megkezdődött a vita a genfi atomsorompó-értekezleten Befejezéshez közeledik a szakszervezeti bizalmiak újjáválasztása A szakszervezeti választások eseménysora — tudjuk — április else­jével kezdődött, megyénkben 5577 bizalminak a megválasztásával. Az SZMT szervezési munkabizottságánál kapott tájékoztatás szerint e vá­lasztások befejezés előtt állnak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a bizalmiak mintegy 70—75 százalékát újra választották a dol­gozók. Az újonnan választottak aránya tehát 25—30 százalék körül mozog. A bizalmiak háromnegyede to- , vább élvezi munkatársai megtisz­telő bizalmát, ami arról tanúsko­dik, hogy eddig is jól. megelége­désre végezték kötelességüket. A cserélődés okai között főként ilye­neket találunk: nyugdíjazás, egészségi problémák, munkahely- változás és valamilyen funkcióba kerülés. Csekély azon bizalmiak száma, akiket alkalmatlanságuk miatt nem választottak meg A bizalmi választások jó politi­kai légkörben zajlottak. Erről mindenekelőtt a pártkongresszus teremtette jó közhangulat „gon­doskodott”. s nyilván hozzájárult a nyereségrészesedés osztásának, a tanácsi bérrendezéseknek, s ju­talmazásoknak időszaka. Ugyan­akkor a sok kiváló vállalat kitün­tetés azt az erkölcsi elismerést is tükrözte, amivel társadalmunk a derekas munkát jutalmazza. Mindezeket Jól egészítette ki a szakszervezeti bizottságok gondos előkészítő munkája, nem külön­ben az üzemi pártszervezetek se­gítsége. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági és mozgalmi szervek fontos feladatként kezelik a bi­zalmiak tevékenységének segíté­sét. Egyrészt tudván, hogy a bizal­miak ezután még jelentősebb sze­repet kapnak a szakszervezeti munkában, hatáskörük növekedé­sével is. Másrészt megértvén, hogy jórészt a bizalmiaktól függ a szakszervezet hatékony tömeg­kapcsolata. ami az emelkedő ter­melési eredményeknek is egyik forrása. A bizalmiak választási beszá­molóira nagyrészt az alaposság volt jellemző. A szakszervezeti bizottságoktól kapott tájékozta­tók segítették őket abban, hogy ne csupán néhány tény regisztrálá­sára szorítkozzanak, hanem fog­lalkozzanak a munkahely szak- szervezeti életével, a dolgozók munkakörülményeivel, a politi­kai. szakmai felkészültséggel, a csoportban uralkodó munkaszel­lemmel. az emberek egymás irán­ti segítőkészségével. Valamint sa­ját munkájukkal is. hogy tehát a bizalmi mit tett a csoportért, a tagok fejlődéséért. A jó előkészítés, az alapos be­számoló is eredményezte, hogy élénk és szókimondó vita jelle­mezte a beszámolót követő közös eszmecserét. Több helyen — mondhatjuk úgy is, hogy a prob­lémák közt leggyakrabban — a szociális ellátás, az üdültetési le­hetőségek további javítását, a la­kásépítések támogatását sürget­ték. Az államigazgatásban műkö­dő szakszervezeti tagság a hiva­tali munka egyszerűsítését kérte, Egymillió tégla A Duna menti kisközségben, Úszódon az Egyetértés Termelő- »zövetkezet 13 esztendővel ez­előtt alakította ki a táglagyártó melléküzemágat. A munkát kéz­zel végezték, szénporos téglát ál­lítottak elő, elsősorban saját szükségleteik kielégítésére, a fe­lesleget pedig a lakást építeni szándékozóknak adták el. Mivel az üzemág 10 , éven át jövedelmezőnek bizonyult, s ez idő alatt a fejlesztéséhez szüksé­ges anyagi alapot is megtermel­te, 1972-ben a szövetkezet gépe­bet szerzett be. Tavaly az üzem­ág termelési értéke meghaladta az 1 millió 200 ezer forintot. Az üzemben a szövetkezet 10— 15 dolgozóját foglalkoztatják ta­vasztól őszig. Az idén, április 8-án kezdődött a munka. Naponta 15— 20 ezer darab téglát készítenek és a tervek szerint az idén össze­sen 1 milliót értékesítenek majd, A szárítás a kertészetekből kike­rült, rossz melegágyi keretekből készült színek alatt történik, összesen hat ilyen tárolóteret ál­lítottak fel, s egyszerre 180 ezer téglát raknak fel alattuk mivel a jelenlegi ügyviteli előírá­sok mellett még mindig nagy a megterhelésük. A kórházaknál ugyancsak a túlterheltséget tették szóvá a szakszervezeti tagok. Az igen fontos munka természetéből is következő 3 műszakhoz kevés az ápolónővéri létszám. A Kiskő­rösi Állami Gazdaságban az évi teljes foglalkoztatás biztosítását kérték a dolgozók s munkaruha­ellátást. Az ipari üzemekben leg­többen a ' munkaszervezés és az anyagellátás hiányosságait bírál­ták A bizalmiak jelentős része ki­fogásolta. hogy nem kap rend­szeres tájékoztatást a szakszerve­zeti bizottságoktól. Kérték, hogy jobban voniák be őket a szak- szervezeti és munkahelyi ügyek intézésébe. Egyébként az e téren tapasztalható javulás általános meggyorsítását, illetve az üzemi demokrácia továbbfejlesztését cé­lozza az a nagyszabású kísérlet, melyet a szaktanács kezdeménye- zésése indítottak 25 különböző vállalatnál, megyénkben a bajai Férfi Fehérneműgyárnál. Bizalmi tanácskozásokat vezetnek be. E fórumok tájékoztatása, vélemé­nyük meghallgatása nélkül nem döntenek olyan fontos vállalati kérdésekről, mint a gazdálkodás, fejlesztés, szociális és munkakö­rülmények. A bizalmiválasztások mindenütt felfokozták a szakszervezeti mun­kálkodást, s ez jó előfeltétel a kö­vetkező szakasz a műhely-, osz­tály- és munkahelyi bizottságok, illetve az SZB-k megválasztásá­nak sikeréhez. Tóth István Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt Genfben, a Nemzetek Palotájának új épület­szárnyában — a nemzetközi ten­gerjogi értekezlet színhelyének szomszédságában — megkezdte általános vitáját az atomsorompó- értekezlet, pontosabban az 1968- ban aláírásra bocsátott szerződés „részeseinek” konferenciája. Az ülésteremben képviselve vannak azok az államok, amelyek aláírták és törvénybe iktatták a szerződést. Küldöttségeik döntési joggal rendelkeznek; tanácskozási joggal vesznek részt azoknak az államoknak delegációi, amelyek aláírták ugyan a szerződést, de még nem ratifikálták. (Ilyenek Egyiptom, Indonézia, Japán, Svájc és mások.) A négyhetes konferencia mun­kájában részt vesznek az ENSZ és néhány szakosított szervezete, valamint más, kormányjellegű és nem kormányjellegű nemzet­közi szervezetek képviselői. Az utóbbiak ugyanúgy megfigyelői státust kapnak, mint néhány olyan ország delegációja, amely még nem írta alá a szerződést. Távol vannak két atomhatalom, Franciaország és Kína, valamint a békés földalatti atomrobbantást végzett India képviselői. Eddig egyikük sem csatlakozott formá­lisan a szerződéshez. A konferencia svéd elnökasz- szonya, Inga Thorsson (megvá­lasztásakor roppant diplomáciai tapasztalataira, a leszerelés ügye iránti odaadására és a nők nem­• Tanácskozik az atomaofompó-feHUvizsgálati konferencia. (Telefoto—AP—MTI—KS) zetközi évére egyaránt utalások hangzottak el) hétfői beszédében négy kérdés megválaszolását tűz- a delegációk elé: — Hogyan lehetne az atomso- rompó-szerződést egyetemessé tenni ? — Milyen intézkedések szüksé. gesek a jelenlegi előírások meg­erősítéséhez? — Hogyan foglalkozzék a nem­zetközi közösség azokkal a prob­lémákkal, amelyek öt évvel ez­előtt — a szerződés hatálybalépé. sekor — még nem léteztek? — Hogyan lehetne dinamiku­sabbá tenni azokat az erőfeszíté­seket, amelyek sikeressé tennék az atomsorompó és az atomlesze­relés ügyét? A konferencia naponta két munkaülést tart, mert a szónokok listája máris igen hosszú. • Ha az általános vita — mint remélik — egy hét alatt lezárul, két nagy- bizottságban és több más munka- szervben folytatódik az atomso- rompó-szerződés hatékonyságának elemzése, az immár közel száztíz állam aláírását viselő nemzetközi okmány „funkcióvizsgálata”. Miniszteri tájékoztató a munkásosztály helyzetének további javításáról Karakas László munkaügyi mi­niszter kedden a Parlamentben tájékoztatta az újlságí rókát a munkásosztály helyzetének to­vábbi javítására hozott minisz­tertanácsi határozatok végrehaj­tásának tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a befeje­zéshez közelgő IV. ötéves terv­időszak folyamán a kormányzati intézkedések és a vállalati gaz­dasági eredmények nyomán je­lentősen emelkedett a dolgozók és ezen belül a munkásság ke­resete. Az ötéves terv folyamán a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére körülbelül 16 százalékkal emelkedik, ami meg­felel a terv előirányzatának. A njunkások — elsősorban az állami ipar, a nagyüzemek, az állami kivitelező építőipar munkásai és művezetői — az átlagosnál na­gyobb béremelést kaptak. A nagyüzemi munkások központi bei emelése nem csupán a kere­seti színvonal átlagon felüli emel­kedését biztosította, hanem a munka szerinti elosztás követke­zetesebb megvalósításához, a bér- és kereseti arányok javításához is hozzájárult. Mint mondotta, az életszínvo­nal emelkedésének jelentős té­nyezője a munkaidőcsökkentés. Az V. ötéves ‘ tervidőszak első éveiben mór valamennyi munkás és alkalmazott számára bevezetik a 41 órás munkahetet, s az ered­mények megszilárdítása ut&a te­remtik meg fokozatosan á mun­kaidő további csökkentésének fel­tételeit, elsősorban a több mű­szakban, a folytonos munkarend­ben és" a kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgozó munkások részére. Gondoskodni kell arról is, hogy a nagyüzemi munkásság keresetének növekedési üteme to­vábbra is az átlagosnál nagyobb legyen, ne következhessen be olyan jellegű lemaradás, amilyen a IV. ötéves ten' első éveiben előfordult. Ezt a törekvést a A feltételek egyenlőségéért A pedagógusok és pszicholó­gusok egybehangzó véleménye szerint a kisgyermekek öt és hat éves koruk között iskola­éretté válnak. Ez azt jelenti, hogy immár kepesek az életko­rukhoz helyesen méretezett es a számukra célszerűen közölt ismeretek rendszeres befoga­dására. Országszerte mégis száz gye­rek közül mintegy 12 megbu­kik az általános iskola első osztályában. Mi lehet ennek az oka? A vizsgálatok kimutatták, hogy a lemorzsolódott tanulók legnagyobb része óvodába nem járt. és többnyire a hátrányos helyzetű családok gyermekei közül kerül ki. Tehát az ok: a kisiskolások nem egyforma eséllyel indulnak új, az eddi­gieknél nehezebb életszaka­szuknak. Az MSZMP XI. kongresz- szusának idevonatkozá határo­zata a kedvezőtlen tapasztala­tokból kiindulva leszögezi: „Az általános iskola nyújtson nagyobb lehetőséget a szemé­lyes képességek felszínre hozá­sához. Az alapozó oktatás és nevelés fejlesztése lényeges társadalompolitikai feladat, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egész oktatásban elérjük a feltételek egyenlőségét." Ma már nyilvánvaló, hogy az óvodai nevelés az általános iskola szerves előkészítője. A megyei pártbizottság még 1972-ben tárgyalta az állami oktatás feladatait és kimond­ta: „Megyeszerte általánossá kell tenni, hogy minden gyer­meket legalább ötéves kortól felvegyenek az óvodába. Ahol ez nem biztosítható, iskola- előkészítő tanfolyamokat kell szervezni." A közelmúltban létrehozott iskolai előkészítő tanfolyamo­kat már az idézett határoza­tok hívták életre. Céljuk az hogy a gyerekek szokásrend- szere, alkalmazkodása a szep­temberben megkezdődő iskolai munka és a tanóra igényeihez, követelményeihez igazodjon. A legtöbb tanfolyamot a kecskeméti, a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi járásokban szervezték, elsősorban a ta­nyai iskolákban. A 91 csoport összesen mintegy négyszáz résztvevője töredéke csupán 02 óvodai nevelésben nem része­sült gyerekek létszámának. Az előkészítőket ezért azokban a tanintézetekben hozták létre, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a gyermekek fel­zárkóztatására; a hátrányos helyzetű családok körében. Két iskolában egész éven át, a többi helyen csupán há­rom hónapon át foglalkoznak a kicsinyekkel. Az előkészüle­tek során a pedagógusok nem­csak a sajátos tanmenetet dol­gozták ki, hanem felkészültek a kísérlet eredményeinek ösz­szegzésére is. A Bács-Kiskun megyei módszereket ugyanis az iskolaeiókészitö tanfolya­mok országos elterjesztése so­rán kívánják majd hasznosí­tani. Mit is csinálnak a gyerekek a heti egy-két alkalommal az iskolákban? A délelőtti, har­mincöt perces „órákon" tulaj­donképpen sűrített óvodai fog­lalkozásokat tartanak. Mese­hallgatás, rajzolás, közös ének­lés, torna, a számolás elemei és természetesen sok játék sze. repel a „tantárgyak" között. A pedagógusok az ismeretek rendszeressé való befogadásá­ra és visszaadására készítik fel a kicsiket. Ezért lényeges szerepet kap a beszélgetés és az elbeszélés. Lakóhelyük kör­nyezetéről, családi körülmé­nyeikről, napi élményeikről mesélnek a gyerekek. Elsajá­títják az együttlét viselkedési siabályait, szokásait, alapvető egészségügyi tájékoztatást kap. nak higiéniai kérdésekben és így tovább. Az iskolák pedagógusai a szülőket is bevonják a hasznos kísérletbe, hiszen nélkülük aligha lehet eredményes a munkájuk. Gyakran érintkez­nek a papákkal-mamákkal, s közösen gyűjtik össze a meg­oldásra váró nevelési gondo­kat. i Az iskolaelőkészítő tanfolya. mok sok gyereket segítenek hozzá, hogy a leges legkiseb­bek is egyenlő esélyekkel in­dulhassanak az ismeretek meg­szerzésének nemes versenyé­ben. P. M. központi bérintézkedéseknél is szarron tartja a kormányzat. Az V. ötéves tervidőszkk ele­jén időszerűvé válik a béríari- farendszer korszerűsítése, amely elősegíti a magasan kvalifikált szakmunka, a nehéz és kedve­zőt lén körülmények között vég­zett és az általánostól eltérő — több műszakban vagy folyto­nos munkarendben végzett mun­ka fokozott anyagi elismerését. Tovább kell mérsékelni a fér­fiak jés nők bérezése közötti kü­lönbségeket. A közgazdasági sza­bályozó rendszer lovábbfejleszté- sével a keresetnövekedés ütemé­ben tapasztalható túlzott és indo­kolatlan különbségeket is csök­kenteni kívánja a kormányzat. A miniszter bejelentette, hogy ez év őszétől egységesítik a szakmun­kásképzés tagozatait, az ipari • és mezőgazdasági szakközépiskolák­ban pedig megkezdik a szakmun­1.os'-képesítés megszerzését biz­tosító oktatást. Ugjanakkor hang­súlyozta a vállalatok felelősségét (a munkások továbbképzéséért. Az utóbbi években a Munka­ügyi Minisztérium — más szer­vekkel és a vállalatokkal együtt­működve — .nagy erőfeszítése­ket tett az újrendszerű munkás­továbbképzés megteremtésére. 1972 óta mintegy százezer mun­kás vett részt. továbbképzésben, az 1974—75-ös tanévben pedig 85 ezer szakmunkás. 62 ezer be­tanított munkás és 33 ezer se­gédmunkás vesz részt továbbkép­ző tanfolyamokon. A szakmai előrehaladás mellett a munkáspálya vonzerejét szol­gálják olyan intézkedések is, mint a mesterfokú szakmunkás- képzés, amely 1976-ban kezdődik. A képzésnek ez a formája intéz­ményesített kereteket teremt a legmagasabban kvalifikált szak- munkásréteg továbbképzésére. Ebbe a körbe tartozik a műve­zetőképzés új formája is, amely 1977-ben indul. Az idén és a következő évek­ben bővítik e továbbtanulási le­hetőséget, s lehetővé teszik, hogy ne csak a műszaki' egyetemek és főiskolák, hanem más felsőfokú iskolák nappali tagozatára is be­kerülhessenek fiatal szakmunká­sok. Az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésének kérdéséről szólva a miniszter az üzemi fórumok je­lentőségével foglalkozott. Az ed­dig bevált módszerek, formák mellett a kijelölt vállalatoknál kísérleti jelleggel tapasztalatszer­zés céljából megszervezik a mun­kásküldöttek, illetve a szakszer­vezeti bizalmiak értekezletét. Rá­mutatott : a hagyományos és az újonnan megteremtett fórumok feladatait, jogkörét világosan kö­rül kell határolni, hogy ne legyen párhuzamosság. A közeljövőben a minisztériumok konkrét utasítá­sokat adnak ki a további tenniva­lókra, mindenekelőtt a munka- és üzemszervezésre, a belső vállala­ti szervezet korszerűsítésére, il­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom