Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 29. Elismerés a kongresszusi versenyben elért eredményekért A TÁRGYALÓTEREMBŐL A Lampart Zománcipari Mü­vek kecskeméti gyárának 1200 dolgozója évente mintegy 338 millió forint értékű árut állít elő. Gyártmányaik iránt állandó a kereslet. Fő termékük a fürdő­kád, ebből a múlt évben 203. az idén pedig 205 ezer darabot gyár­tanak. Az idei év első négy hónap­ja igen jói sikerült, fürdőkád­ból például 70 ezer 748 hagyta el a műhelyeket, 3,5 ezerrel több a tervezettnél. Az időarányos tervteljesítés 2 millió forinttal lett magasabb, s várhatóan ez az összeg az év végéig tovább növe­kedve jeientős túlteljesítést ered­ményez. — Nagyon sokat köszönhetünk a tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében a szocialista brigádmozgalomnak — mondja elégedetten Rózsa Imre a gyár versenyfelelőse. — Örömmelvesz- szük tudomásul, hogy a kong­resszusi verseny lendülete tovább fokozódik, s a brigádok tagjai Palásti György villamos mű­vezető. a Kiváló újító kitün­tetés ezüst fokozatának tulaj­donosa. Amikor meglátogat­tuk, egy 250 ezer forint értékű nedvességvizsgáló berendezés műszaki ellenőrzését végezte. mindent elkövetnek a vállalások teljesítéséért. A múlt évben 49 brigád 616 tagja vett részt a kongresszusi versenyben. Május 1-én 47 bri­gád 570 tagja megérdemelten kapta meg az erkölcsi és anyagi elismerést. Négy kollektíva — a zománcozó műhely Béke brigád­ja H. Szabó József vezetésével, az ugyancsak itt dolgozó Petőfi brigád — Gubacsi József a ve­zetőjük —, a tisztító műhely Má­jus 1 brigádja, Kmetovics János­sal az élen és a szerszámműhely Ságvári brigádja, Kulmány Jó­zsef vezetésével megkapta a Vállalat kiváló brigádja kitünte­tést. Büszkék vagyunk arra is, hogy a Május 1 és a Ságvári brigád Kecskemét legrégebbi bri­gádjai között említhető, még 1959-ben alakultak. A Béke, Pe­tőfi és a Május 1 brigád már má­sodszorra érték el ezt a kiemel­kedő eredményt. A Ságvári bri­gád most „felsorakozott" a le­hető legjobbak közé. Nekik kü­lön érdemük, hogy megtanul­ták egymás szakmáját. A kol­lektívában dolgozó asztalosok igen jól értenek már a lakatos munkákhoz, a lakatosok pedig szakszerűen végzik el szükség esetén az asztalosok tennivalóit. Tizenegy brigád kapott arany­jelvényt a május 1-i értékelés­kor, közülük a Szalvai Mihály nevét viselő csoport exportcsoma­goló kollektíva Gogasov Gergely irányításával már negyedszer vet­te át ezt a kitüntetést. Az ezüst­fokozatot kapta nyolc, a bronzot szintén nyolc kollektíva, míg 9 brigád 75 tagja először érte el a szocialista címet. A kongresszu­si verseny legjobbjai még külön emlékplakettet és vezérigazgatói jutalmat is kaptak. Az Alkot­mány, az Április 4, az Augusz­tus 20 és a Kossuth brigád volt érdemes erre az elismerésre. Kiváló dolgozóink száma is to­vább növekedett, 46-an vehették át ezt a kitüntetést, közöttük Go- lovics István zománcozó a 12. jelvény tulajdonosa lett. Iván István lakatos, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium kiváló dolgo­zója negyedszer. Nagy László tisztító munkás harmadszor vet­te át a kitüntetést. Nálunk régi hagyományai Keresik az új termelési módszereket Az állami gazdaságok szőlészeti és borászati szakbizottsága hat esz­tendővel ezelőtt alakult. Az ország huszonkilenc állami gazdasága — köztük nyolc megyei — tagja a bizottságnak. Kezelésükben van az ál­lami gazdaságok szőlőterületének 92 százaléka, amely az ország összes ültetvényének egytizedét jelenti. Ezen a területen tava.y az országos termésátlagnak több mint készeresét szüretelték. A szakbizottság elnöke, Borsody Miklós, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója. Tőle érdeklődtünk az eddigi munkáról és a további tervek­ről. — A bizottság hatéves műkö­dése alatt sok gondot, megoldás­ra váró feladatot tárt fel az ága­zat fejlesztése érdekében. Ügy Véljük, hogy hasznos munkát végez. A termelés, a feldolgo­zás, a borkezelés és palackozás fejlesztéséért sokat tettünk. Nő az állami gazdaságok szőlő- és borágazatának hatása az ország nagyüzemi termelésére. Az emlí­tettek ellenére még csak a kez­detén vagyunk elképzeléseink megvalósításának, s egyáltalán nem vagyunk elégedettek eddi­gi munkánkkal — hangoztatja a szakbizottság elnöke. Nemrég a bizottság Gyöngyö­sön ülést tartott, ahol többek között arról is volt szó, hogy a gazdasági élet dinamikus fejlő­dése üzemeinktől is gyorsabb előrehaladást követel. Legalább hektáronként 7-5 hektoliter fe­lett kell termelni ahhoz, hogy gazdaságos legyen az ágazat. Az állami gazdaságok tehát keresik azokat az új technológiai eljárá­sokat, műszaki megoldásokat, amely versenyképessé teszik bo­raikat a világpiacon. — A versenyképesség növelé­sében fontos szerepet tulajdoní­tunk a minőségnek — folytatja Borsody Miklós. — Ez utóbbit mindenekelőtt a természeti és a genetikai tényezők alakítják, a technológiai eljárások elsősor­ban csak óvhatják és némikép­pen javíthatják. Pontosabban a szőlőfajta a legfontosabb ténye­ző, amellyel a célkitűzéseknek megfelelően legjobban haszno­síthatók az egyéb téhyezők elő­nyei: az éghajlat, a talaj és így tovább. Ebből következik, hogy a szőlőszaporítóanyag-termelés új alapokra helyezése az első és egyik legfontosabb feladat. A megyében a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alakítanak ki sza­porítóanyag-termelő bázist. A szakbizottság Kecskeméten rendezte meg azt az országos tanácskozást, amely azzal fog­lalkozott, hogy milyen hatással vannak az állami gazdaságok sző­lőtermesztésében kialakult ipar­szerű módszerek a dolgozók Törzsoldat és szemlélet • Bogasov Gergely brigádvezető és Dégi Gyula egy Hongkongba küldendő szállítmányt csomagol. • A 27 tagú Béke-brigád a Vállalat kiváló brigádja címet másodszor is elnyerte. Képünkön H. Szabó József bri­gádvezető zománcozás előtt gondosan megvizsgálja a kádakat. (Opauszky László felvételei), vannak a művezetők között fo­lyó versenynek is. Május 1-én újabb hat, a termelést közvetle- rül irányító szakember vette át a kiváló művezető oklevelet a pénzjutalommal együtt. Gál Fe­renc és Gyuris Béla például már másodszorra bizonyította be, hogy méltó a kiváló címre. Az újítókról sem feledkeztünk el — miután ők sem feledkeztek el arról, hogy ezzel a tevékenység­gel mennyire segíthetik mind­nyájunk eredményeit. Palásti György villamos művezető-, és Süveges Zoltán technikus az ezüst, hárman pedig a kiváló újító jelvénv bronz fokozatát kap­ták. A kongresszusi verseny leg­jobbjai a munka ünnepén 294 ezer forint jutalomban részesül­tek, s a gyár ezzel is elismerte tevékenységüket — mondotta be­fejezésül Rózsa Imre verseny- felelős. O. L. Víztisztító mocsár élet- és munkakörülményeire. A szokatlan és érdekes témával foglalkozó tanácskozás sok ta­pasztalatot nyújtott. — Mondhatjuk azt, hogy ez a tanácskozás az iparszerű sző­lőtermelés tényezőinek emberi oldalával foglalkozott. Rámuta­tott. hogy a korszerű módszerek bevezetése módosítja a dolgozók korábbi életformáját, emberi kapcsolatait és jövedelmi viszo­nyait. Az új eljárások, eszközök alkalmazása nagy szakértelmet kíván, tehát több szakképzett munkásra van szükség. A tanács­kozás azt is bizonyította, hogy az iparszerű termelés nemcsak a munkakörülményeket javítja, ha. nem a dolgozók életkörülménye­it is. Ezek közül két tényezőnek, a szabad időnek és a jövedelem­nek a növekedését emelte ki. Foglalkozott a tanácskozás a korszerű szőlőtermelés és a szo­cialista munkaverseny kapcsola­tával, különös tekintettel a nagy hatékonyságú eszközök verseny­be illesztésének lehetőségére. Hasonlóképpen megyénkben rendeztük az állami gazdaságok borászati üzemvezetőinek tapasz­talatcseréjét. Az eseményen csak­nem háromszáz szakember vett részt. Az idén júliusra tervezzük az ötödik állami gazdasági borbe­mutatót a Kecskemét-Szikrai Ál­lami Gazdaságban. A szőlő- és a bortermelés egyik legbonyolultabb termelési ágak közé tartozik. Fejlesztése olyan ismereteket igényel, ame­lyek nem nélkülözhetik sem a gyakorlatban felhalmozott ta­pasztalatokat. sem a tudomány legújabb eredményeit. Erről szólva a szakbizottság elnöke hangsúlyozza: — Igyekszünk a korszerűsítés­ben segíteni a taggazdaságoknak, Arra törekszünk, hogy ajánlá­saink alapján egységes módsze­rek alakuljanak ki. Meggyőződé­sünk, hogy az elkövetkezendő időszakban és az V. ötéves terv során jelentkező feladatok meg­oldásához további támogatást tu­dunk adni. K. S. „Ha meg akarjuk tisztítani a vizeket, ültessünk nádat, kákát és vízijácintot’’ — tanácsolják inintegy száz ország szakértői, akik a pennsylvániai egyetemen tartották kongresszusukat. 1957-ben dr. Käthe Seidel, né­met kutató azt tapasztalta, hogy a Rajna minden képzeletet felül­múlóan szennyezett vizében sok­kol jobban nő a káka, mint a tiszta vízben. Valósággal úgy tűnt, hogy a szennyezés erősíti a növénvt. A kutatónő ekkor mes­terséges, enyhe lejtésű, mocsaras részt alakított ki. amelybe felül­ről folyóvizet engedett Egy-két hét múlva a mocsár alsó részén tiszta, vegyi szennyezőanyagoktól. sártól és baktériumtól mentes, oxigéndús víz csörgedezett. A ká­ka valósággal „felfalta" a szeny- nyezést A sikeres kísérlet után ilyen víztisztító mocsarakkal kísérletez­tek Afrikában. Japánban, Kana­dában. Finnországban, Romániá­ban és az Egyesült Államokban, és most kezdődtek a kísérletek Franciaországban is. Ez a tech­nológia három-négyszer kevesebb befektetést igényel, mint a klasz- szikus víztisztító berendezések üzembe helyezése. Emellett rend­kívüli energiatakarékosságot is jelent Egyetlen hátránva, hogy minden egyes ilyen víztisztító mocsár valóságos szúnyogkeltető- nek bizonvul. Néhány szempontból rendkí­vül érdekes és tanulságos- ügyet tárgyalt az elmúlt napokban a Bajai Járásbíróság egyik bünte- tötanácsa. Talán nem is elsősor­ban az okozott kár összege az, ami felháborítja az embert, bár az sem elhanyagolható. In­kább az a szemlélet, amely az. ÁFOR bajai kirendeltségén te­ret kapott abban az időben, amikor az olajjal, az. üzemanyag­gal történő takarékoskodás elő­térbe lépett. Gyorsan le kell szö­geznünk, hogy jelen esetben nem gázolajról van szó, hanem egy ahhoz kapcsolódó, úgyneve­zett törzsoldatról. A népgazda­ságot azonban így is kár érte. Akik háztartási fűtőolajjal me. legítik lakásukat, azok tudják, hogy ez az olaj festett, piros szí­ne van. Azt viszont már keve­sebben tudják, hogy miért szük­séges festeni a gázolajat. Az ÁFOR Vállalat 107 1973. számú előírásában hívta fel a kiren­deltségeket, hogy festeni kell az olajat azért, hogy az általáno­san használt gázolajtól megkü­lönböztessék. A festés módjára technológiát is kidolgoztak: ezer liter gázolajhoz egy liter törzs­oldatot kevernek. Nos, az így megfestett, s immár háztartási tüzelőolajnak nevezett folyadék forgalmi adó kulcsa 9 százalék, míg a gázolajnak nincs forgalmi adó kulcsa. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőolaj kilónkénti fogyasz­tói ára (az adatok az 1974. szep­tember 1. előtti árakra vonat­koznak) 1,60 fillér, a gázolajé pedig 2,38 fillér kilónként. Ezután a kis „szakmai mini­mum" után nézzük meg, hogy mit csináltak Baján, az ÁFOR- kirendeltségen? Margit József, a kirendeltség vezetője (Baja, Er­dész utca 21.) 1973. szeptember 10-től látta el ezt a munkakört, s amint a bíróság megállapítot­ta „ ... a kirendeltségen a tü­zelőolaj festésére gondot nem fordítottak..." Azzal járt ez, hogy végül is nagy mennyiségű törzsoldat szaporodott fel a ki- rendeltségen. Amikor 1974. ap- nilis 7-én leltárt készítettek, ki­derült, hogy még 1858 kiló ol­dat van a kutaknál, amit nem hasznaitok fel, noha erre kötele, sek lettek volna. Margit József tudta, hogy ez szabálytalan. Ép­pen ezért, már korábban igye­kezett „megszabadulni” az ol­dattól. A múlt év február közepéin például utasította Rutterschmidt Mihály gépkocsivezetőt és Ger- gity Máté segédmunkást, hogy tegyenek fel a teherautóra öt hordó törzsoldatot és a hordó­kat ürítsék ki. A gépkocsiveze­tő megkérdezte, hogy hová vi­gyék. A telepvezető azt vála­szolta: vigyék, ahová akarják... A két ember — noha kötelessé­gük lett volna megtagadni ezt — teljesítette az utasítást és a hor­dók tartalmát a város határában a földre kiöntötték. Néhány nap múlva újabb, ha­sonló utasítást kaptak három hordó törzsoldatra vonatkozó­an. Ezeket is az úgynevezett krematóriumi részre vitték, de ott nem merték kiönteni, mert mások is látták volna. Így aztán tovább fuvarozták a bajaszent­istváni szeméttelephez, s ott ön­tötték ki az oldatot, s nyugodt lélekkel tértek vissza a telep- nez, s jelentették. Hogy végre­hajtották az utasítást. Még két hónap sem telt el, amikor újabb kiöntésre utasí­totta a telepvezető az előbbi em­bereket, de most már Mezöfi András segédmunkás is közre­működött. Tíz hordóról volt szó, s eppen ezért Mezöfi szolt Hor- rátn János és Polyákooics Jó­zsef segédmunkásoknak, hogy vegyenek részt a rakodásban, á most jött a meglepetés: az utóbb említett két segédmunkás meg­tagadta ezt, sót Polyákovics meg is jegyezte: — Tudjátok ti, mit csináltok? Minden valószínűség szerint tudták, sőt tisztában volt vele a telepvezető is, de úgy látszik benne kevesebb törvénytisztelet él, mint beosztottjában. Ennek el­lenére a 10 nordo törzsoldatot fölrakták és a gépkocsivezető, már kipróbált társával, Gergity Mátéval a szeméttelepre vitte, anol az előzőleg kiásott gödör­be öntötték. Egy hordóban hozzávetőlege­sen 170 kiló törzsoldat van. így nem nehéz kiszámítani, hogy a 18 hordó valamivel több mint három tonna oldatot tartalma­zott, amelynek az értéke — ki­lónként egy forint hét fillért fi­gyelembe véve — 3274 forint. Ez az összeg azonban a kárnak csak az egyik része. A másik, hogy a tüzelőolajat festés nél­kül hoztak forgalomba, és mert a kiöntött festékanyag több mint tízezer kiló gázolaj színesítésére lett volna elegendő, a vállalat kilónként 78 fillér árbevételtől esett el. Van azonban az ügynek egy látszólag jelentéktelen, de az AFOR Vállalatra mindenképpen árnyat vető részlete is. A tele­pen dolgozó emberek nem szí­vesen foglalkoztak a keveréssel, mert a festéket a ruhából ki­mosni nem lehetett, a kézről is igen nehezen ment le. „A kiren­deltségen a festékanyag adago­lásához szükséges berendezés nem volt, a festékanyag hordók­ban volt tárolva, semmiféle fej­tőberendezés nem állt a dolgo­zók rendelkezésére ... Nem volt megoldott a festékanyagnak a gázolajba történő beöntése sem. Kézdetben egy hétliteres, majd egy tizliteres edény szolgált a festék hordására..." — állapít­ja meg a bíróság. Más kérdés, hogy a telepvezető kérte-e eze­ket a berendezéseket, s megint más, hogy ezek hiányában sem a már ismertetett kiöntés a leg­jobb megoldás. A bíróság Margit Józsefet hat hónapi szabadságvesztésre és háromezer forint pénzbüntetés­re ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban két évi próbaidőre feltételesen felfüg­gesztette. A többiek 500—2000 forintig terjedő pénzbüntetést kaptak. Kötelezte ugyanakkor a bíróság Margit Józsefet 6472 fo­rint, Mezöfi Andrást, Rutter­schmidt Mihályt és Gergity Má­tét fejenként 1024 forint bűn­ügyi költség megfizetésére is. Az ítélet jogerős. G. S. Szakszervezeti választások után Amikor a szakszervezeti bizottság megválasztása utáni na­pokban a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat kiskunfélegyházi gyá­rában az új szb-titkárt kerestem, nem lepett meg, hogy a régi­vel találtam magam szemben. Katona József tmk-vezetŐ 1968 óta áll a vállalat szakszervezeti bizottságának élén, s mind ez ideig elismeréssel végezte munkáját. Ezért tartottam termé­szetesnek, hogy újabb négy esztendőre bizalmat kapott. Az elmúlt négy év szakszervezeti munkájáról a választáson elhangzott beszámoló anyagába beleolvasva kritikus és önkriti­kus észrevételekkel találkoztam. A számadás mind az eredmé­nyek listájának összeállításakor, mind pedig a jövő feladatai­nak körvonalazásakor az MSZMP XI. kongresszusának a szak- szervezetek elé állított követelményeit alkalmazta mércéül. A beszámoló a végzett szak- szervezeti munkával szoros ösz- szefüggésben foglalkozott a vál­lalat IV. ötéves tervidőszaki elő­irányzatainak teljesítésével. Meg­állapította, hogy az 1970. évi ter­melés 232.4 százalékos felfutta­tását 1975 végéig nem tudják megvalósítani. Ennek okait fel­tárva az szb szóvá tette, hogy' a vállalat késlekedik a termelé­kenységet növelő korszerű tech­nológia tervbe vett bevezetésének előkészítésével. A gazdálkodásbeli hiányosságo­kat nem „szemrehányásként” em­lítette a beszámoló, hanem azért, hogy a termelés hatékonyságá­nak fokozását segítő közös fel­adatokat konkrétabban meghatá­rozhassa: tervszerűbb munkavég­zés. a technológiai fegyelem ja­vítása. takarékoskodás anyaggal és energiával, valamint a beve­zetésre kerülő korszerű techno­lógiához az új csarnok mielőbbi berendezése. A termelési tanácskozásokon a dolgozók idegenkednek a véle­ménynyilvánítástól — olvastam a beszámolóban. Ott állt a tennivaló is: neveléssel segíteni az üzemi demokrácia kibontakozását. Az szb méltatta a fellendülő brigádmozgalmat, értékelte a bi­zalmiak, a szakszervezeti tanács és a saiát munkáiét, valamint a KISZ-szel való gyümölcsöző együttműködést. Beszámolt a tag­díjak felhasználásáról, a segélye­zésről és az üdültetésről. Megál­lapította, hogy a gazdasági veze­tőkkel közösen mielőbb el kell készíteni a lakásépítési alap fel- használásának szabályzatát. Az oktatásban és a propagandatevé­kenységben elért eredményekkel elégedetlen volt a szakszervezeti bizottság, s hangsúlyozta, hogy a jövőben e téren kell legnagyob­bat előrelépni Katona Józseffel beszélgetve kitértünk a vállalati szakszerve­zeti választások első eseményére, a bizalmiak megválasztására is. — Az öt telepen és itt a köz­pontban jelenleg összesen 694-en dolgoznak. a szervezettség 93—94 százalékos — tájékoztatott az szb-titkár. — Huszonkét bi­zalmit választottunk. A régiek közül senkit sem váltottak le, újak csak azok helyére kerültek, akik valami oknál fogva nem tölt­hetik be a tisztséget. Az új szakszervezeti bizottság lizenöt tagú. közülük heten ed­dig is részt vettek a testület mun­kájában. Az szb-ben egy-egy fő­bizalmi képviseli a gátéri, a ti- szakécskei, a bugaci, a tiszaalpári varroda és a félegyházi MÉ- RUSZ-részleg szervezett dolgozóit. A számvizsgáló bizottságba há­rom. a társadalombiztosítási ta­nácsba pedig kilenc tagot válasz­tottak. A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszervezeté­nek megyebizottsági választására hét küldöttet delegálnak. A taggyűlésen száz küldött kö­zül tizenöten szólaltak fel a Kis- Kunsági Ruhaipari Vállalatnál. Rádi Mihály, a helyi társadalmi bíróság elnöke kérte, hogy adja­nak munkát a bíróságnak. — A kisebb erkölcsi, magatar­tásbeli vétségek nagyközösség előtti tárgyalására hivatott testü­let működését nem vették komo­lyan a dolgozók, ezért két év óta nem foglalkoztattuk — fűzött magyarázatot Rádi Mihály kéré­séhez az szb-titkár. — Azon le­szünk. hogy a következő évek­ben kellő tekintélyt szerezzünk a társadalmi bíróságnak. A vidéki telepek dolgozói kö­zül sokan szeretnének szakmun­kásvizsgát tenni, képviselőik eh­hez kérték a szakszervezet támo­gatását. Varga Sándor, a vállalati mun­kaügyi döntőbizottság elnöke ja­vasolta. hogv a bizottságba a te­lepek dolgozói közül válasszanak be egv-egy tagot. Egyetértéssel fogadott javaslatát azzal támasz­totta alá. hogy a vidéki részle­gekben adódó ügyek vizsgálatá­hoz kell valaki, aki jól ismeri az ottani helyzetet. — Hozzászólásában Kovács Er­nő. a HVDSZ megyei titkárának heiyettese is felhívta figyelmün­ket néhány fontos feladatra — mondta Katona József, jegyzetei­be pillantva. — Többek közt ar­ra, hogy a szakszervezet még ak­tívabban segítse elő a munkás­vándorlás megszűnését, ügyel­jünk jobban a munka minőségé­re, és az üzemi demokrácia kiszé­lesítésére A. T. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom