Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. május 29. Elismerés a kongresszusi versenyben elért eredményekért A TÁRGYALÓTEREMBŐL A Lampart Zománcipari Müvek kecskeméti gyárának 1200 dolgozója évente mintegy 338 millió forint értékű árut állít elő. Gyártmányaik iránt állandó a kereslet. Fő termékük a fürdőkád, ebből a múlt évben 203. az idén pedig 205 ezer darabot gyártanak. Az idei év első négy hónapja igen jói sikerült, fürdőkádból például 70 ezer 748 hagyta el a műhelyeket, 3,5 ezerrel több a tervezettnél. Az időarányos tervteljesítés 2 millió forinttal lett magasabb, s várhatóan ez az összeg az év végéig tovább növekedve jeientős túlteljesítést eredményez. — Nagyon sokat köszönhetünk a tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében a szocialista brigádmozgalomnak — mondja elégedetten Rózsa Imre a gyár versenyfelelőse. — Örömmelvesz- szük tudomásul, hogy a kongresszusi verseny lendülete tovább fokozódik, s a brigádok tagjai Palásti György villamos művezető. a Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatának tulajdonosa. Amikor meglátogattuk, egy 250 ezer forint értékű nedvességvizsgáló berendezés műszaki ellenőrzését végezte. mindent elkövetnek a vállalások teljesítéséért. A múlt évben 49 brigád 616 tagja vett részt a kongresszusi versenyben. Május 1-én 47 brigád 570 tagja megérdemelten kapta meg az erkölcsi és anyagi elismerést. Négy kollektíva — a zománcozó műhely Béke brigádja H. Szabó József vezetésével, az ugyancsak itt dolgozó Petőfi brigád — Gubacsi József a vezetőjük —, a tisztító műhely Május 1 brigádja, Kmetovics Jánossal az élen és a szerszámműhely Ságvári brigádja, Kulmány József vezetésével megkapta a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Büszkék vagyunk arra is, hogy a Május 1 és a Ságvári brigád Kecskemét legrégebbi brigádjai között említhető, még 1959-ben alakultak. A Béke, Petőfi és a Május 1 brigád már másodszorra érték el ezt a kiemelkedő eredményt. A Ságvári brigád most „felsorakozott" a lehető legjobbak közé. Nekik külön érdemük, hogy megtanulták egymás szakmáját. A kollektívában dolgozó asztalosok igen jól értenek már a lakatos munkákhoz, a lakatosok pedig szakszerűen végzik el szükség esetén az asztalosok tennivalóit. Tizenegy brigád kapott aranyjelvényt a május 1-i értékeléskor, közülük a Szalvai Mihály nevét viselő csoport exportcsomagoló kollektíva Gogasov Gergely irányításával már negyedszer vette át ezt a kitüntetést. Az ezüstfokozatot kapta nyolc, a bronzot szintén nyolc kollektíva, míg 9 brigád 75 tagja először érte el a szocialista címet. A kongresszusi verseny legjobbjai még külön emlékplakettet és vezérigazgatói jutalmat is kaptak. Az Alkotmány, az Április 4, az Augusztus 20 és a Kossuth brigád volt érdemes erre az elismerésre. Kiváló dolgozóink száma is tovább növekedett, 46-an vehették át ezt a kitüntetést, közöttük Go- lovics István zománcozó a 12. jelvény tulajdonosa lett. Iván István lakatos, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiváló dolgozója negyedszer. Nagy László tisztító munkás harmadszor vette át a kitüntetést. Nálunk régi hagyományai Keresik az új termelési módszereket Az állami gazdaságok szőlészeti és borászati szakbizottsága hat esztendővel ezelőtt alakult. Az ország huszonkilenc állami gazdasága — köztük nyolc megyei — tagja a bizottságnak. Kezelésükben van az állami gazdaságok szőlőterületének 92 százaléka, amely az ország összes ültetvényének egytizedét jelenti. Ezen a területen tava.y az országos termésátlagnak több mint készeresét szüretelték. A szakbizottság elnöke, Borsody Miklós, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója. Tőle érdeklődtünk az eddigi munkáról és a további tervekről. — A bizottság hatéves működése alatt sok gondot, megoldásra váró feladatot tárt fel az ágazat fejlesztése érdekében. Ügy Véljük, hogy hasznos munkát végez. A termelés, a feldolgozás, a borkezelés és palackozás fejlesztéséért sokat tettünk. Nő az állami gazdaságok szőlő- és borágazatának hatása az ország nagyüzemi termelésére. Az említettek ellenére még csak a kezdetén vagyunk elképzeléseink megvalósításának, s egyáltalán nem vagyunk elégedettek eddigi munkánkkal — hangoztatja a szakbizottság elnöke. Nemrég a bizottság Gyöngyösön ülést tartott, ahol többek között arról is volt szó, hogy a gazdasági élet dinamikus fejlődése üzemeinktől is gyorsabb előrehaladást követel. Legalább hektáronként 7-5 hektoliter felett kell termelni ahhoz, hogy gazdaságos legyen az ágazat. Az állami gazdaságok tehát keresik azokat az új technológiai eljárásokat, műszaki megoldásokat, amely versenyképessé teszik boraikat a világpiacon. — A versenyképesség növelésében fontos szerepet tulajdonítunk a minőségnek — folytatja Borsody Miklós. — Ez utóbbit mindenekelőtt a természeti és a genetikai tényezők alakítják, a technológiai eljárások elsősorban csak óvhatják és némiképpen javíthatják. Pontosabban a szőlőfajta a legfontosabb tényező, amellyel a célkitűzéseknek megfelelően legjobban hasznosíthatók az egyéb téhyezők előnyei: az éghajlat, a talaj és így tovább. Ebből következik, hogy a szőlőszaporítóanyag-termelés új alapokra helyezése az első és egyik legfontosabb feladat. A megyében a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alakítanak ki szaporítóanyag-termelő bázist. A szakbizottság Kecskeméten rendezte meg azt az országos tanácskozást, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással vannak az állami gazdaságok szőlőtermesztésében kialakult iparszerű módszerek a dolgozók Törzsoldat és szemlélet • Bogasov Gergely brigádvezető és Dégi Gyula egy Hongkongba küldendő szállítmányt csomagol. • A 27 tagú Béke-brigád a Vállalat kiváló brigádja címet másodszor is elnyerte. Képünkön H. Szabó József brigádvezető zománcozás előtt gondosan megvizsgálja a kádakat. (Opauszky László felvételei), vannak a művezetők között folyó versenynek is. Május 1-én újabb hat, a termelést közvetle- rül irányító szakember vette át a kiváló művezető oklevelet a pénzjutalommal együtt. Gál Ferenc és Gyuris Béla például már másodszorra bizonyította be, hogy méltó a kiváló címre. Az újítókról sem feledkeztünk el — miután ők sem feledkeztek el arról, hogy ezzel a tevékenységgel mennyire segíthetik mindnyájunk eredményeit. Palásti György villamos művezető-, és Süveges Zoltán technikus az ezüst, hárman pedig a kiváló újító jelvénv bronz fokozatát kapták. A kongresszusi verseny legjobbjai a munka ünnepén 294 ezer forint jutalomban részesültek, s a gyár ezzel is elismerte tevékenységüket — mondotta befejezésül Rózsa Imre verseny- felelős. O. L. Víztisztító mocsár élet- és munkakörülményeire. A szokatlan és érdekes témával foglalkozó tanácskozás sok tapasztalatot nyújtott. — Mondhatjuk azt, hogy ez a tanácskozás az iparszerű szőlőtermelés tényezőinek emberi oldalával foglalkozott. Rámutatott. hogy a korszerű módszerek bevezetése módosítja a dolgozók korábbi életformáját, emberi kapcsolatait és jövedelmi viszonyait. Az új eljárások, eszközök alkalmazása nagy szakértelmet kíván, tehát több szakképzett munkásra van szükség. A tanácskozás azt is bizonyította, hogy az iparszerű termelés nemcsak a munkakörülményeket javítja, ha. nem a dolgozók életkörülményeit is. Ezek közül két tényezőnek, a szabad időnek és a jövedelemnek a növekedését emelte ki. Foglalkozott a tanácskozás a korszerű szőlőtermelés és a szocialista munkaverseny kapcsolatával, különös tekintettel a nagy hatékonyságú eszközök versenybe illesztésének lehetőségére. Hasonlóképpen megyénkben rendeztük az állami gazdaságok borászati üzemvezetőinek tapasztalatcseréjét. Az eseményen csaknem háromszáz szakember vett részt. Az idén júliusra tervezzük az ötödik állami gazdasági borbemutatót a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban. A szőlő- és a bortermelés egyik legbonyolultabb termelési ágak közé tartozik. Fejlesztése olyan ismereteket igényel, amelyek nem nélkülözhetik sem a gyakorlatban felhalmozott tapasztalatokat. sem a tudomány legújabb eredményeit. Erről szólva a szakbizottság elnöke hangsúlyozza: — Igyekszünk a korszerűsítésben segíteni a taggazdaságoknak, Arra törekszünk, hogy ajánlásaink alapján egységes módszerek alakuljanak ki. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkezendő időszakban és az V. ötéves terv során jelentkező feladatok megoldásához további támogatást tudunk adni. K. S. „Ha meg akarjuk tisztítani a vizeket, ültessünk nádat, kákát és vízijácintot’’ — tanácsolják inintegy száz ország szakértői, akik a pennsylvániai egyetemen tartották kongresszusukat. 1957-ben dr. Käthe Seidel, német kutató azt tapasztalta, hogy a Rajna minden képzeletet felülmúlóan szennyezett vizében sokkol jobban nő a káka, mint a tiszta vízben. Valósággal úgy tűnt, hogy a szennyezés erősíti a növénvt. A kutatónő ekkor mesterséges, enyhe lejtésű, mocsaras részt alakított ki. amelybe felülről folyóvizet engedett Egy-két hét múlva a mocsár alsó részén tiszta, vegyi szennyezőanyagoktól. sártól és baktériumtól mentes, oxigéndús víz csörgedezett. A káka valósággal „felfalta" a szeny- nyezést A sikeres kísérlet után ilyen víztisztító mocsarakkal kísérleteztek Afrikában. Japánban, Kanadában. Finnországban, Romániában és az Egyesült Államokban, és most kezdődtek a kísérletek Franciaországban is. Ez a technológia három-négyszer kevesebb befektetést igényel, mint a klasz- szikus víztisztító berendezések üzembe helyezése. Emellett rendkívüli energiatakarékosságot is jelent Egyetlen hátránva, hogy minden egyes ilyen víztisztító mocsár valóságos szúnyogkeltető- nek bizonvul. Néhány szempontból rendkívül érdekes és tanulságos- ügyet tárgyalt az elmúlt napokban a Bajai Járásbíróság egyik bünte- tötanácsa. Talán nem is elsősorban az okozott kár összege az, ami felháborítja az embert, bár az sem elhanyagolható. Inkább az a szemlélet, amely az. ÁFOR bajai kirendeltségén teret kapott abban az időben, amikor az olajjal, az. üzemanyaggal történő takarékoskodás előtérbe lépett. Gyorsan le kell szögeznünk, hogy jelen esetben nem gázolajról van szó, hanem egy ahhoz kapcsolódó, úgynevezett törzsoldatról. A népgazdaságot azonban így is kár érte. Akik háztartási fűtőolajjal me. legítik lakásukat, azok tudják, hogy ez az olaj festett, piros színe van. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy miért szükséges festeni a gázolajat. Az ÁFOR Vállalat 107 1973. számú előírásában hívta fel a kirendeltségeket, hogy festeni kell az olajat azért, hogy az általánosan használt gázolajtól megkülönböztessék. A festés módjára technológiát is kidolgoztak: ezer liter gázolajhoz egy liter törzsoldatot kevernek. Nos, az így megfestett, s immár háztartási tüzelőolajnak nevezett folyadék forgalmi adó kulcsa 9 százalék, míg a gázolajnak nincs forgalmi adó kulcsa. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőolaj kilónkénti fogyasztói ára (az adatok az 1974. szeptember 1. előtti árakra vonatkoznak) 1,60 fillér, a gázolajé pedig 2,38 fillér kilónként. Ezután a kis „szakmai minimum" után nézzük meg, hogy mit csináltak Baján, az ÁFOR- kirendeltségen? Margit József, a kirendeltség vezetője (Baja, Erdész utca 21.) 1973. szeptember 10-től látta el ezt a munkakört, s amint a bíróság megállapította „ ... a kirendeltségen a tüzelőolaj festésére gondot nem fordítottak..." Azzal járt ez, hogy végül is nagy mennyiségű törzsoldat szaporodott fel a ki- rendeltségen. Amikor 1974. ap- nilis 7-én leltárt készítettek, kiderült, hogy még 1858 kiló oldat van a kutaknál, amit nem hasznaitok fel, noha erre kötele, sek lettek volna. Margit József tudta, hogy ez szabálytalan. Éppen ezért, már korábban igyekezett „megszabadulni” az oldattól. A múlt év február közepéin például utasította Rutterschmidt Mihály gépkocsivezetőt és Ger- gity Máté segédmunkást, hogy tegyenek fel a teherautóra öt hordó törzsoldatot és a hordókat ürítsék ki. A gépkocsivezető megkérdezte, hogy hová vigyék. A telepvezető azt válaszolta: vigyék, ahová akarják... A két ember — noha kötelességük lett volna megtagadni ezt — teljesítette az utasítást és a hordók tartalmát a város határában a földre kiöntötték. Néhány nap múlva újabb, hasonló utasítást kaptak három hordó törzsoldatra vonatkozóan. Ezeket is az úgynevezett krematóriumi részre vitték, de ott nem merték kiönteni, mert mások is látták volna. Így aztán tovább fuvarozták a bajaszentistváni szeméttelephez, s ott öntötték ki az oldatot, s nyugodt lélekkel tértek vissza a telep- nez, s jelentették. Hogy végrehajtották az utasítást. Még két hónap sem telt el, amikor újabb kiöntésre utasította a telepvezető az előbbi embereket, de most már Mezöfi András segédmunkás is közreműködött. Tíz hordóról volt szó, s eppen ezért Mezöfi szolt Hor- rátn János és Polyákooics József segédmunkásoknak, hogy vegyenek részt a rakodásban, á most jött a meglepetés: az utóbb említett két segédmunkás megtagadta ezt, sót Polyákovics meg is jegyezte: — Tudjátok ti, mit csináltok? Minden valószínűség szerint tudták, sőt tisztában volt vele a telepvezető is, de úgy látszik benne kevesebb törvénytisztelet él, mint beosztottjában. Ennek ellenére a 10 nordo törzsoldatot fölrakták és a gépkocsivezető, már kipróbált társával, Gergity Mátéval a szeméttelepre vitte, anol az előzőleg kiásott gödörbe öntötték. Egy hordóban hozzávetőlegesen 170 kiló törzsoldat van. így nem nehéz kiszámítani, hogy a 18 hordó valamivel több mint három tonna oldatot tartalmazott, amelynek az értéke — kilónként egy forint hét fillért figyelembe véve — 3274 forint. Ez az összeg azonban a kárnak csak az egyik része. A másik, hogy a tüzelőolajat festés nélkül hoztak forgalomba, és mert a kiöntött festékanyag több mint tízezer kiló gázolaj színesítésére lett volna elegendő, a vállalat kilónként 78 fillér árbevételtől esett el. Van azonban az ügynek egy látszólag jelentéktelen, de az AFOR Vállalatra mindenképpen árnyat vető részlete is. A telepen dolgozó emberek nem szívesen foglalkoztak a keveréssel, mert a festéket a ruhából kimosni nem lehetett, a kézről is igen nehezen ment le. „A kirendeltségen a festékanyag adagolásához szükséges berendezés nem volt, a festékanyag hordókban volt tárolva, semmiféle fejtőberendezés nem állt a dolgozók rendelkezésére ... Nem volt megoldott a festékanyagnak a gázolajba történő beöntése sem. Kézdetben egy hétliteres, majd egy tizliteres edény szolgált a festék hordására..." — állapítja meg a bíróság. Más kérdés, hogy a telepvezető kérte-e ezeket a berendezéseket, s megint más, hogy ezek hiányában sem a már ismertetett kiöntés a legjobb megoldás. A bíróság Margit Józsefet hat hónapi szabadságvesztésre és háromezer forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban két évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A többiek 500—2000 forintig terjedő pénzbüntetést kaptak. Kötelezte ugyanakkor a bíróság Margit Józsefet 6472 forint, Mezöfi Andrást, Rutterschmidt Mihályt és Gergity Mátét fejenként 1024 forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet jogerős. G. S. Szakszervezeti választások után Amikor a szakszervezeti bizottság megválasztása utáni napokban a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat kiskunfélegyházi gyárában az új szb-titkárt kerestem, nem lepett meg, hogy a régivel találtam magam szemben. Katona József tmk-vezetŐ 1968 óta áll a vállalat szakszervezeti bizottságának élén, s mind ez ideig elismeréssel végezte munkáját. Ezért tartottam természetesnek, hogy újabb négy esztendőre bizalmat kapott. Az elmúlt négy év szakszervezeti munkájáról a választáson elhangzott beszámoló anyagába beleolvasva kritikus és önkritikus észrevételekkel találkoztam. A számadás mind az eredmények listájának összeállításakor, mind pedig a jövő feladatainak körvonalazásakor az MSZMP XI. kongresszusának a szak- szervezetek elé állított követelményeit alkalmazta mércéül. A beszámoló a végzett szak- szervezeti munkával szoros ösz- szefüggésben foglalkozott a vállalat IV. ötéves tervidőszaki előirányzatainak teljesítésével. Megállapította, hogy az 1970. évi termelés 232.4 százalékos felfuttatását 1975 végéig nem tudják megvalósítani. Ennek okait feltárva az szb szóvá tette, hogy' a vállalat késlekedik a termelékenységet növelő korszerű technológia tervbe vett bevezetésének előkészítésével. A gazdálkodásbeli hiányosságokat nem „szemrehányásként” említette a beszámoló, hanem azért, hogy a termelés hatékonyságának fokozását segítő közös feladatokat konkrétabban meghatározhassa: tervszerűbb munkavégzés. a technológiai fegyelem javítása. takarékoskodás anyaggal és energiával, valamint a bevezetésre kerülő korszerű technológiához az új csarnok mielőbbi berendezése. A termelési tanácskozásokon a dolgozók idegenkednek a véleménynyilvánítástól — olvastam a beszámolóban. Ott állt a tennivaló is: neveléssel segíteni az üzemi demokrácia kibontakozását. Az szb méltatta a fellendülő brigádmozgalmat, értékelte a bizalmiak, a szakszervezeti tanács és a saiát munkáiét, valamint a KISZ-szel való gyümölcsöző együttműködést. Beszámolt a tagdíjak felhasználásáról, a segélyezésről és az üdültetésről. Megállapította, hogy a gazdasági vezetőkkel közösen mielőbb el kell készíteni a lakásépítési alap fel- használásának szabályzatát. Az oktatásban és a propagandatevékenységben elért eredményekkel elégedetlen volt a szakszervezeti bizottság, s hangsúlyozta, hogy a jövőben e téren kell legnagyobbat előrelépni Katona Józseffel beszélgetve kitértünk a vállalati szakszervezeti választások első eseményére, a bizalmiak megválasztására is. — Az öt telepen és itt a központban jelenleg összesen 694-en dolgoznak. a szervezettség 93—94 százalékos — tájékoztatott az szb-titkár. — Huszonkét bizalmit választottunk. A régiek közül senkit sem váltottak le, újak csak azok helyére kerültek, akik valami oknál fogva nem tölthetik be a tisztséget. Az új szakszervezeti bizottság lizenöt tagú. közülük heten eddig is részt vettek a testület munkájában. Az szb-ben egy-egy főbizalmi képviseli a gátéri, a ti- szakécskei, a bugaci, a tiszaalpári varroda és a félegyházi MÉ- RUSZ-részleg szervezett dolgozóit. A számvizsgáló bizottságba három. a társadalombiztosítási tanácsba pedig kilenc tagot választottak. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsági választására hét küldöttet delegálnak. A taggyűlésen száz küldött közül tizenöten szólaltak fel a Kis- Kunsági Ruhaipari Vállalatnál. Rádi Mihály, a helyi társadalmi bíróság elnöke kérte, hogy adjanak munkát a bíróságnak. — A kisebb erkölcsi, magatartásbeli vétségek nagyközösség előtti tárgyalására hivatott testület működését nem vették komolyan a dolgozók, ezért két év óta nem foglalkoztattuk — fűzött magyarázatot Rádi Mihály kéréséhez az szb-titkár. — Azon leszünk. hogy a következő években kellő tekintélyt szerezzünk a társadalmi bíróságnak. A vidéki telepek dolgozói közül sokan szeretnének szakmunkásvizsgát tenni, képviselőik ehhez kérték a szakszervezet támogatását. Varga Sándor, a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke javasolta. hogv a bizottságba a telepek dolgozói közül válasszanak be egv-egy tagot. Egyetértéssel fogadott javaslatát azzal támasztotta alá. hogy a vidéki részlegekben adódó ügyek vizsgálatához kell valaki, aki jól ismeri az ottani helyzetet. — Hozzászólásában Kovács Ernő. a HVDSZ megyei titkárának heiyettese is felhívta figyelmünket néhány fontos feladatra — mondta Katona József, jegyzeteibe pillantva. — Többek közt arra, hogy a szakszervezet még aktívabban segítse elő a munkásvándorlás megszűnését, ügyeljünk jobban a munka minőségére, és az üzemi demokrácia kiszélesítésére A. T. S
