Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

1975. május 28. • PETŐFI NEPE 9 3 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLT Együtt a lakossággal Választási gyűlések megyeszerte Fáik Miklós olajmérnök neve nemcsak választókerületében — Szánkon, Kiskunmajsán, Csólyos. páloson, Júszszfintlászlón, Köm- pöcön — ismert. A Magyar Olaj­ipari Múzeum évkönyvében töb­bek között ez áll szakmai tevé­kenységéről „Fáik Miklós, va­lamint Magos Imre vezetésé­vel ... sikeresen üzembe helyez­ték Szánkon az újabb, ideiglenes gázüzemet, új ipart, és új olaj­ipari törzsgárdát teremtve a ho­mokon.” Ehhez még annyit ér­demes hozzáfűzni, hogy az 1974- es kiadású évkönyvben termé­szetesen még nem eshetett szó a korszerű, és immár végleges földgázüzem létrehozásával, ame­lyet tavaly augusztus 20-án ava­tott fel dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter, s amelyben Fáik Miklósnak ugyancsak jelentős érdemei vannak. Nem véletlen, hogy ekkor Munka Érdemrend­del tüntették ki. A kitűnő fiatal olajszakember a , közéletben is igen aktív. Bár szülőhelyétől, Soprontól — ahol 1941-ben látta meg a napvilágot —, már ifjú korában távol ke­rült, mégis mindig kereste az utat, hogy a rá kiszabott munká­nál többet nyújtson szocializ­must építő társadalmunknak. Először az ifjúsági mozgalomban fejtett ki ilyen jellegű tevékeny­séget. Olajmérnöki diplomájának megszerzése után a Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzeme­ben dolgozott. Tehetségével azon­ban hamarosan kitűnt, és 1967- bpn vezető mérnöki feladattal bízták meg Szánkon, két évvel később pedig már az ottani üzem vezetője. Tagja az MSZMP he­lyi csúcsvezetőségének, elnöke a községi olajbányász sportegyesü­letnek, valamint a Bányászati és Kohászati Egyesület helyi cso­portjának. Alig 30 éves, amikor 1971-b,en, a cikkünk elején említett kör­zetben országgyűlési képviselő­nek választják. Szavazói nem csalódtak benne. A sok-sok, ál­tala felvetett és megoldott prob­léma közül csak néhányat soro­lunk fel: Egész Bács-Kiskun me­gyére kiterjedően foglalkozott a földgáz hasznosításával. Sürgétte Jászszentlászló iskolaépítési igé­nyének kielégítését, tevékeny ré­szese volt a kalmárföldi tanyai iskola villamosításának, a móric. gáti iskola vízellátása, a kiskun- majsai tanyai kollégium gázel­látása megoldásának. Jelölőgyűlésén — amikor érté­kelték elmúlt négy évi képvise­lői tevékenységét — ennél jó­val több érdemét sorolták fel. Amikor Fáik Miklós megkö- köszönte választói bizalmát, töb­bek között ,ezeket mondotta: — Az elmúlt négy évben a X. pártkongresszus által kitűzött cé­lok megvalósítása volt a felada­tunk. A tervezettnél jobb ered­mények népünk összefogásának, jó munkájának köszönhetők. A XI. kongresszus még nagyobb feladatokat szabott meg. iVfeg- választásom esetén, mint képvi­selőjük, minden erőmmel azon leszek, hogy a 9. számú válasz­tókerület lakosságával együtt harcoljak az előttünk álló nagy­szerű célok megvalósításáért. N. O. Ésszerű munkával havonta félmilliós megtakarítás 9 A Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti új tejüzemének dolgozói három hónap alatt másfél millió forintot takarítottak meg a körültekintő csomagoló­anyag- és energia­felhasználással, valamint a szállítási költségek csökkentésével Képünkön: automaták csomagolják műanyag tasakba a tejet. Az országgyűlési képviselőjelölő-gyűlések és a június 15-én esedékes választás közötti időszakban számos településen: vá­rosokban, kis- és nagyközségekben kerül sor gyűlésekre, be­szélgetésekre, találkozókra. Ilyen találkozó volt hétfőn délután hat órakor Lakiteleken, a nagyközségi tanács székházá­ban, ahol a tanácstermet meg­töltötték az érdeklődők. A megjelenteket Rácz Miklós, a Hazafias Népfront községi tit­kára köszöntötte, s külön is üd­vözölte Horváth Ignácot, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagját, a kecskemé­ti járási pártbizottság első titká­rát és Farkas Ferencnét, a közsé­gi pártvezetőség titkárát. A beszélgetést Horváth Ignác elvtárs vezette, s elöljárójában, mintegy vitaindítóként szólt ar­ról a munkaverseny-mozgalom. lói, amely még az elmúlt év vé­gén indult a XI. pártkongresszus tiszteletére és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára. El­mondta, hogy milyen nagyszerű eredményeket hoztak ezek a ver­senyek, amelyek folytatódnak, újabb és újabb munkasikerekkel bizonyítva, hogy az egész dolgo­zó nép megértette, magáévá tet­te a kongresszus határozatait, s azok megvalósításának aktív ré­szesévé vált. Beszélt a kecskémét járási pártbizottság első titkára a to­vábbiakban népgazdaságunk hely­zetéről, külpolitikánkról, s azok­ról az időszerű feladatokról, amelyeket a párt XI. kongresz- szusa fogalmazott meg. Vitain­dítója végén szólott a megye, s azon belül a kecskeméti járás, illetve Lakitelek eredményeiről. EL ŐRELÉPÉS VOLT Tizedik alkalommal rendezte meg az idén a MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezete a műszaki heteket. Ha visszatekin­tünk a korábbiakra, a mostanit — néhány fogyatékossága ellenére is — sikerült rendezvénysorozat­nak mondhatjuk. A megyei MTESZ-hez tartozó 17 egyesület, valamint a baiai intézőbizottság keretében működ,% hét csoport április 14 és május 13-e között 92 előadás, kiállítás, tanulmány­út és tanfolyam megrendezésére vállalkozott. A kétezer programfüzet és az egyesületek által nyomtatott igen sok meghívó is hozzájárult ahhoz, hogy például Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában rendezett LAMPART ZIM-kiállí- tást mintegy ötezren nézték meg. s voltak olyan előadások, amelyeket telt ház előtt tartott az előadó. Egyes rendezvények színvonaláról dicsérettel kell szól­ni, így a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület előadásairól, valamint á Gépipari Tudományos Egyesület és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesü­let kiállításairól Az elismerő szavak mellett né­hány kritikai megjegyzés is célkitűzéseiről, s azok megvaló­sításának legjobb módszereiről, majd a járás négy országgyűlési választókerületében a listára ke­rült öt jelöltet ismertette. Gazdag és tartalmas hozzá­szólások követték a vitaindítót, amelyek egyaránt foglalkoztak a népgazdaságot érintő kérdések­kel, a megye, a járás, illetve a nagyközség egy-egy gondjával, eredményével, megoldást sürge­tő problémájával. A hozzászólá­sokban felmerült kérdésekre Horváth Ignác válaszolt. A ta­lálkozó Rácz Miklós szavaival ért véget. G. S. * Hétfőn délután Dunapatajon, a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat ottani telepén került sor választási ré. tegtalálkozóra. Kovács János te­lepvezető üdvözölte a megjelen­teket, közöttük Dörner Henriket, a megyei párt vb tagját, a Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatóját, Raffai Sarolta írónőt, a 17. Sz. választókerület képviselőjelöltjét. Túri Istvánt, a járási pártbizottság titkárát, Berta Somogyi Lászlót, a kalo­csai járási hivatal elnökét. Vi­déki Imrét, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkárát. Végvári István vállalatigazgatót, az üzem dolgozóit, a helyi párt, tanácsi és társadalmi szervek, s munkahelyek képviselőit. A kép­viselőjelölt bemutatására nem hasznos lehet. Elsősorban a szer­vezésről. A meeve műszaki és természettudományokat művelő értelmisége különböző egyesüle­tekbe törmörül. Speciális érdeklő­désű szakemberek, akiknek vezetői és a csoporttagok is társadalmi munkában igyekeznek segítséget nvúitani a műszaki előrehaladás­hoz. Ebbe az is beletartozik, hogy az egyesületek tagjai a legújabb eredményeket, információkat egy­másnak átadják. így hát az éves mimika során a zárt körű közös­ségi tevékenység helyénvaló do­log. A műszaki hetek alatt azon­ban — úgy hisszük — az egész megye lakói, a nem szakembe­rek előtt is a teljes „kapu­nyitás” idejének kell eljönnie. Annak az időszaknak, amikor mindenkinek bemutatják évi ön­ként vállalt munkájuk eredmé­nyét és utat mutatnak a jövőbe is. Ennek megvalósításához, a la­kosság széles körű bevonásához viszont kevésnek bizonyultak a névreszóló meghívók. A megyé­ben csak kevesen tudták, hogy foglalkozásra és korra való te­kintet .nélkül várják a rendezvé­nyekre. Ehhez nagyobb propa­gandára — akár utcai plakátok­ra is — szélesebb körű szerve­zésre volna szükség. votlt szükség. A neve felhangzó, sakor felcsattanó meleg taps hí­ven kifejezte azt a bizalmat, tisz­teletet, amelyet az előző ciklus­ben kifejtett képviselői munkás­sága révén ebben a községben is kiérdemelt magának. Miként a vendégek „névsorá­ból” is kiolvasható, megvolt az alap arra, hogy közös dolgaink­ról mind országos, mind megyei, vagy legszűkebb helyi szinten kölcsönös beszélgetés alakuljon ki. Ehhez az alaphangot Dör­ner Henrik rövid bevezető elő­adása adta meg. A megyei párt- vb tagja a legjellegzetesebb té­nyezők, közgazdasági mutatók szemléletes kifejtésével vázolta gazdasági, társadalmi előrehala­dásunk négy esztendős útját, eredményeink mellett a gondok, ról sem feledkezve meg. Szólt a jövő feladatairól, melyek meg­oldásához _ az eddigiekhez ha­s onlóan — nemzeti egységre, összefogásra, képviselők és vá­lasztók együttes munkálkodásá­ra van szükség. Derűssé oldotta a hangulatot, amikor Raffa Sarolta — szinte háziasszonyos közvetlenséggel — érzékletes egyszerűséggel beszélt a képviselői munka lényegéről, majd, bizonyítva, hogy Dunapa­tajon is „otthon van”, kapásból sorolta a legfontosabb helyi ten­nivalókat, igényeket. Amikor pe­dig Túri Istvái járási párttitkár, Nyúl Jolán üzemi dolgozó, Szir­tes Kálmánná óvónő, Vajda Jó­zsef népfronlelnok közreműködé­sével kialakult a beszélgetés to­vábbi kívánságokról, javaslatok­ról, talpraesetten mutatott rá a képviselőjelölt, miként lehet azo­A kiadott rendezvényjegyzék ezt nem szolgálhatta, már csak azért sem. mert a felsorolt prog­ramokból több filmvetítés, előadás elmaradt, későbbre tolódott, s többé-kevésbé hitelét vesztette a programfüzet. Ennyi — szinte erőn felülinek tűnő — rendez­vény lebonyolításakor a legna­gyobb gond mellett is előfordul­nak ..csúszások”. De ha a prog­rammal kezében valaki kétszer üres teremre talál, harmadszor már nem megy el. így jártak többen az oktatási bizottság, a matematikai társulat és az élel­mezésipari egyesület előadásai­val. A filmvetítések elmaradását a Tudomány és Technika Házának hiányos felszereltsége okozta. Mindent összevetve: előre lé­pett a MTESZ Bács-Kiskun me­gyei szervezete a korábban meg­tartott műszaki hetekhez képest. A jövőben csökken a rendez­vények száma, s ugyanakkor emelkedik a színvonala, mégin- kább felkeltik az érdeklődést jobb propaganda- és szervező munkával, egy év múlva bizo­nyára még sikeresebb műszaki hetekről szólhatunk. Casbai István kát helyi tehermegosztással megvalósítani. T. I. * Solt nagyközség központjában, nem messze az épülő új Kos- suth-adótól is választási gyűlés­re került sor hétfőn délután. A gyűlésen résztvett Boza Jó­zsef, a 18. számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje, a kalocsai járási pártbizottság első titkára. Miután Nagy Lajos, a Haza­fias Népfront solti bizottságának elnöke üdvözölte a megjelente­ket a nagyközségi pártbizottság székházának termében. Borsodi György, a Bács-Kiskun megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára adott tájé­koztatást a XI. pártkongresszus határozatairól, a fejlett szocia­lista társadalom felépítésének nemzetközi, országos és helyi feltételeiről. Ott volt Berta So­mogyi László, a kalocsai járási hivatal elnöke és Kerti Istvánná megyei pártbizottsági tag, a könyvtár vezetője is. A székso­rokban három mezőgazdasági és két ipari, illetve a fogyasztási szövetkezet tagjai, egészségügyi dolgozók, állami vállalatok mun­kásai és értelmiségiek foglaltak helyet. Elsőnek Nyúl Margit, a KISZ nagyközségi csúcsbizottságának titkára fejezte ki véleményét a sclti fiatalok nevében. Ezután Kurucz József, a Dunatej nevű közös vállalkozás igazgatója. Fe­hér György, a MEZŐGÉP helyi gyáregységének pártszervezeti titkára tolmácsolta a dolgozók észrevételeit. Az eszmecsere vé­geztévé^ Boza József összegezte az elhangzottakat. H. F. Korszerű asszisztens és ápolóképzés • Az Egészségügyi Minisztéri­um és az Oktatási Minisztérium közös rendelkezése értelmében 1975-től három esztendőre növe­lik az általános asszisztensi és ápolónői képzés idejét, és a hall­gatók csak azután végezhetik el a különféle szakosító tanfolyamo­kat. A győri Egészségügyi Szak­iskolában jelenleg ötvennégyen nappali tagozaton és 390-en mun­ka után végzik tanulmányaikat. (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) A műszaki hetek mérlege ____ Tde bemegyünk? — állt 1 meg tanácstalanul két izmos fiatalember, a Magyar Tu­dományos Akadésnia pavilonja előtt. A tudományos kutatás és a BNV — Felesleges — vélte az egyik, — ezt úgysem nekünk találták ki... — Azért csak nézzük még, ha már itt vagyunk — >kötötte meg magát a másik és már sodródtak ■is befelé a tömeggel. Hogy mennyit értettek meg a csodálatosan érzékeny műsze­rekből, az élet minden területé­re kiáramló tudomány nagysze­rű és segítő megfigyeléseinek grafikonokon kimutatott ered­ményeiből? — ki tudja. De, ha a részleteken nem is igazodtak el szakéhrtő módjára, az egész jelentőségét laikus szemmel is felmérhették. Hiszen sehol sem száraz elméletekkel álltak szem­ben, mindenütt kibogozhatták a tudomány szoros kapcsolatát a termeléssel, acz élettel. Megfi­gyelhették, hogy mindaz, amit az egyetemek kutatóműhelyei­ben nagy gonddal kimunkáltak, egész társadalmunk javára hasz. nosítható. Az atomkutatás hazai sikerei Afár maga a kiállítás tárgykö­re és címe is sokatmondó: Az atomenergia békés célú felhasz­nálása. Nagyon sok látogató itt ismerkedett meg először az atomenergia békás célú felhasz­nálására irányuló hazai kutatá­sok eredményeivel, itt szerezhe­tett tudomást arról, hogy ezen a területen is van mivel büsz­kélkednünk. Egy látogató össze­csapta a kezét: „Nem hittem volna, hogy nálunk még ezzel is foglalkoznak” — közölte a pa­vilon egyik ügyeletes szakkala- ■uzával, aki aztán elmondta, hogy jelenlegi eredményeink az 1950- es években megindult és azóta kibontakozott hazai atomkuta­táson alapulnak. Az erőteljesebb Jejlődés akkor indult meg, ami­kor a Szovjetunió segítségével felépült a kísérleti atomreakto­runk, ami segítette a kísérleti magfizikai kutatásokat és lehe­tővé tette az izotóptechnika ki- fejlesztését is. Az uránnak és más nehézelemeknek a termé­szetben előforduló dúsulási fo­lyamataira irányuló kutatásaink mezőgazdasági alkalmazásai, népgazdasági szempontból is je­lentősek. Mit lehet még kiokoskodni a tudományos látnivalók örvende­tes bőségéből? A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógy, szertani Intézete arról ad képet, hogyan vizsgálják a gyógyszerek sorsát az élő szervezetben. Er­re azért van szükség, mert a gyógyszerek a szervezet számá­ra idegen anyagok és biztonsá­gos alkalmazásuk nem hagyhat kétséget afelől, hogy mellékha­tások nélkül eltávoznak a beteg szervezetéből. Felszívódásuk, el­oszlásuk, és eltávozásuk, illetve átalakulásuk rádióaktív jelzett vegyületek segítségével követhe­tő nyomon Egy másik kutatóműhely kí­sérleti modelljei azzal biztatnak, hogy talán hamarosan sikerül kidolgozni a daganatos megbe­tegedések eredményesebb gyógy­szeres kezlését. Érdekes az a tab­ló is, amelyik azt mutatja, hogy a környezet megterhelő hatásai milyen úton jutnak el az alkal­mazkodás szempontjából fontos hormontermelő szervekhez. Ugyancsak itt látható a rádióak­tív izotópok felhasználása a hor­monok és az idegrendszeri in­gerületátvivő anyagok mennyisé­gi meghatározásában és helyi kimutatásában. A gép nem kivételez Még hozzá nem értő körök­ben is nagy sikere volt annak a számítógépnek, amelynek az a tulajdonsága, hogy azonosítja a tanulói, elmagyarázza — ha szükséges — a készülék hasz­nálatát, majd a kívánt program első kockáját kivetíti a képer­nyőre. A tanuló több lehetőség közű 'álaszthat, a készülék pe­dig a gombnyomással adott vá­laszt kiértékeli, dokumentálja, igazolja az anyag átvételét, osz­tályozza a tanuló teljesítményét, bizonyítványt állít ki a tudá­sáról. A gép láttán az embert óhatatlan megérintik a jövő be­láthatatlan lehetőségei, amelyek lám. előbb-utóbb még a hagyo­mányos vizsgáztatás sokat szi­dott módszerét is forradalmasít­ják. Ily módon, az elégtelenre osztályozott diákok még ' csak arra sem hivatkozhatnak, hogy a masina „kivételezett”, azért adott rossz osztályzatot, mert pikkel rájuk. A Magyar Tudományos Aka­démia Izotóp Intézetében készült rádióaktív gyógyszerekből és zárt sugárforrásokból is megte­kinthető néhány minta a vitri­nekben. Az orvostudományban a gammasugárzás baktériumölő hatását az orvosi segédeszközök (injekciós tűk, sebvarrófonalak, kötszerek, vérplazmák) fertőtle­nítésére használják, de újabban már az élelmiszeripari és — mezőgazdasági termékek steri- lezését is ezzel végzik. Az ipar­ban pedig ott veszik nagy hasz­nát, ahol a minőségellenőrzés­nél fontos a fémek roncsolásmen- tes anyagvizsgálata. Ennek egyik leglényegesebb — és hazánkban is örvendetesen terjedő — mód­szere a gamma-radiográfia, amelynek nélkülözhetetlen esz­közei a gamma-defektoszkópok. Az intézet egyébként bekapcso­lódik az atomerőművek építésé­vel kapcsolatos, környezetvédel­met szolgáló feladatokba is. En­nek egyik példája a forró leve­gővel működő bepárló, amely atomerőműveinek rádióaktív szennyvizeinek tisztítására alkal­mas. Az Akadémia Atommagkutátó Intézete kiállítási anyagával rep­rezentálja azt a kezdeményező szerepet, amit a hazai uránku- iatások megindításában játszott. A későbbiekben nemzetközi je­lentőségű tudományos ■ eredmé­nyeket ért el az uránium termé­szetben való vándorlásának és dúsulásainak felderítésében. A kiállításon azt is megtud­hatjuk, hogy az Orvos-Radioló­giai Akadémiai Tanszéki Kuta­tócsoportban bevezetett rádióim- munológiai vizsgálatok forradal­masították a laboratóriumi diag­nosztikát. Ezzel tíz nappal a fo­gamzás után kimutatható a ter­hesség és minden más. eljárásnál érzékenyebben követhető a da­ganatos betegek kezelésének ha­tásossága. Izotópok a mezőgazdaságban A tudomány termelő erővé vá­lását példázza, hogy az Akadé­mia Talajtani és Agrokémiai Ku­tató Intézete ma már széles kör­ben alkalmazza a rádioaktív izo­tópos módszereket. Foglalkozik egyebek között a jelzett izotóp­műtrágyák alkalmazásával és eredményeit a tápanyag forgal­mazásában hasznosítja. Beható­an inzsgálja a permetező trá­gyázás következtében létrejött kedvező hatásokat, a szikes ta­lajokon végzett kutatásai ered- ményeJcént nyomon követhetők a szikesedési és sziktelenítési fo­lyamatok. Az izotóp indikációs módszerük segítséget nyújt az egyes talajjavítási eljárások megtervezéséhez és azok hatéN konyságának leméréséhez. Kuta­tási munkájuk eredményei bő­ségesen kamatoztathatóak a me­zőgazdasági területek talajvé­delmének kialakításában. Nem kell tudósnak lenni ah­hoz, hogy bárki eligazodjék a kiállítás okosan elrendezett, új ismereteket adó látnivalói kö­zött. A bemutatott anyag min­dennél meggyőzőbben bizonyít­ja, hogy az atomenergia jó ke­zekben hatalmas távlatokat nyit­hat: nem pusztítja, hanem szol­gálja, segíti az embert és igen erőteljesen egyengeti- a társadal­mi fejlődés útját. Hatalmas erőt képvisel, de ezt az erőt csak az emberiség szebb jövőjén mun­kálkodó tudomány képes meg­szelídíteni és a szocializmus épí­tésében egyre eredményesebben felhasználni. Vad" ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom