Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
1975. április 29. • PETŐFI NÉPE • 3 ÁLTALÁNOS, KÖZÉP-, ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLÁK KÓRUSAI A PÓDIUMON 22 ÉNEKKAR, 1065 RÉSZTVEVŐ, JÓ ÁTLAGSZÍNVONAL, LELKES KÖZÖNSÉG Az éneklő ifjúság napja Kecskeméten A vállalatok belső megújulása • Herceg Péter kecskeméti földmérő 1781-ben ké' szitett rajza, a filmsorozat bevezetőjéből. (Moldován Domokos felvétele) a mai alkotókat. a XX. századi tehetséges népművészeket. Az érdekes és hasznos bevezetés után érdeklődéssel várjuk a sorozat többi részét. Ismeretes, hogy va jövő év elején, talán már ez év végén megnyílik Kecskeméten a magyar naiv festők múzeuma. A képernyőn bemutatott festmények közül néhányat itt őriznek, mutatnak majd be az érdeklődőknek. A világért sem értek egyet a csütörtöki Riporter kerestetik ... műsort ledorongoló kollégákkal. Unalmasnak, nagyképűnek, szq- cséplésnek minősítették azok a kritikusok, akik nem látnak a dolgok mélyére. A tévé tudatosan készített ilyenműsort. Két. látszólag ellentétes okból. Egy az egyben, az ország nyilvánossága előtt akarták bizonyítani, hogy riporter kollégáink sem hibátlan emberek, ők is ügyetlenkednek olykor a mikrofon másik végére kerülve. Pongyolán fogalmaznak, frázisokkal pótolják a mondandó hiányát. Az egyik tekintélyes tévés ötször -használta két perc alatt a borzasztó jelzőt. Ezt a műsort is — ha jól emlékszem — borzasztó jónak minősítette. Sajnos, akkor még magam sem fedtem föl az összeállítás lélektani céljait és ezért vastag felkiáltójelekkel róttam noteszomba a kifejezés és szókincs szegényességére utaló ismétlést... Ha mindenki a lehető legjobb formájában mutatkozik be, ugyan ki jelentkezett volna a Riporter kerestetik ... pályázatra, versengésre. Ki érzett volna bátorságot magában ahhoz, hogy ilyen fölkészült. sokoldalú stb.. stb. emberekkel dolgozzék majdan együtt. Még a jelentkezők egy része is otthon maradt volna a próbákról. Így, az a felismerés bújkálhat némelyekben: ilyet. így én is tudok. Megpróbálom. Ezért lett a műsor olyan, amilyen. Ezért rejtették véka alá szellemességüket, rögtönző képességüket, máskor csillogó-villogó riportereink. Persze. volt, aki most is elárulta magát... A kritikai fogadtatás pedig arra figyelmezteti a versengés leendő győzteseit, hogy a riporterélet sem fenékig tejföl. Állni kell az olyan okvetetlenkedő kritikusok csípéseit, kik képtelenek felismerni egy merész koncepció szándékait... — in — Nincsenek könnyű helyzetben a vállalatok most az ötödik ötéves terveik összeállításánál, kidolgozásánál. Tegyük mindjárt hozzá, hogy nem a népgazdasági terv részletes irányelveinek kidolgozásánál mutatkozó némi késedelem okozza a gondot. Hanem a rendkívül gyorsan változó, nehezen követhető gazdasági környezet. A várható világpiaci ármozgások. az árarányváltozások és az értékesítési lehetőségek alakulása nehezen jelezhető előre. A tőkés világgazdaság felgyorsult inflációs folyamatának hatásán kívül a KGST-árak bizonyos körének évenkénti módosulásaival, korrekcióival is számolhatunk. S a hazai termelői árak pedig viszonylag rugalmasan követik ezeket a külgazdasági ármozgásokat. A változó árarányok jelzik és ösztönzik maid a gazdaság szerkezetében. a termékek összetételében kívánatos változások irányát. Mindez nem csökkenti, sőt növeli a vállalati tervezés szerepét. Két előzetes Szombatonként láthatjuk a Magyar naiv festők című sorozatot a televízióban. Moldován Domokos a kilenc Dortréfilmből álló szép füzér elé egy bevezető műsort készített. Ezt mutatták be az elmúlt héten. A szakemberek körében is némi bizonytalanság tapasztalható a naiv művészet fogalom meghatározásakor. Moldován'. a téma alapos ismerője azért adott egy történeti áttekintést, hogy segítsen az eligazodásban. hogy térben és időben elhelyezhessük tökéletes megvalósítás ritka pillanatait idézték olykor. Különösen a gimnázium kamarakórusa és a nagy énekkar keltett jó benyomásokat. Az érdekeltek jelenlétében tar-' tott esti megbeszélésen azt elemezték ki, hogy mit mutat Kecskemét kóruiskultúrája az éneklő ifjúság napja tükrében. Megállapították, hogy néhány esztendős egyhelyben topogás után ismét a fejlődés jelei mutatkoznak. A városi tanács művelődésügyi osztályát és a Kodály iskola közreműködő diákjait a legteljesebb elismerés illeti a mintaszerű előkészítésért, lebonyolításért. Maguk mögött érezték a városi pártbizottság és tanács vezetőinek személyes támogatását. Gódor József tanácselnök, Fekete László, a városi pártbizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese — figyeltük — tetszéssel hallgatta a műsort. A zisüri dicséretével zárjuk a jól sikerült ünnepi sereglés ismertetését. E hasábokon többször javasoltuk, hogy a rendezők a legjobb szakemberekre bízzák az elbírálást. Most így történt. Maróti Gyula, a KÓTA főtitkára, Lukin László, dr. Kálmán Lajos,-Erdei Péter, a Kodály Intézet igazgatója, Sipos Károly, a KÓTA megyei titkára és Péli Győzőné szákfelügyelő olyan lelkiismeretesen, hozzáértő felelősséggel dolgoztak, mintha hónapok óta erre a napra készültek volna. Tanácsaik, baráti buzdításaik bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1976-os éneklő ifjúság napja még az ideit is felülmúlja. Heltai Nándor SZOBROK ÉS GRAFIKÁK KISKUNHALASON Bővül a vonzáskörzet Az elmúlt hétvége érdekes programokat kínált a képzőművészetet szerető kiskunhalasiaknak. Szombat délután a Szilády Áron Gimnázium könyvtártermében immár kilencedik alkalommal rendeztek igényes kiállítást. Ezúttal Kiss Nagy András Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes szobrászművész és Zala Tibor Munkácsy-díjas érdemes grafikusművész közös tárlatának megnyitására gyűltek össze az érdeklődők. MAI TÉMÁNK Jogos büszkeség Forgatom a Hartai Híradó című, sokszorosított lap legújabb számát. A negyedévenként megjelenő kiadvány gazdája a nagyközségi tanács és pártbizottság. A mostani — fel- szabadulási — számban olvashatjuk Nánai András tanácselnök cikkét. Az írás a leplezetlen öröm hangján szól. A cikkben felsorolt tények, fejlődést bizonyító adatok, számok arról győznek meg, hogy jogos az öröm, a büszkeség. A nemzetiségek által lakott Harta lakosait — írja a szerző — egykor megkülönböztetett előítélettel kezelték. Ez jutott kifejezésre abbanL amikor így nevezték őket: ,,A hartai svábok”, Ezt az időt messze magunk mögött hagytuk. A becsületes és dolgos hartai németek a magyarokkal baráti közösségben dolgoznak azóta, hogy alapvetően megváltozott az élet hazánkban. A felszabadulás óta megépült ötszáznál több új lakás, az öt új utca, a minden házba eljutó ivóvíz, a 31 kilométer hosszúságú betonjárda ugyanúgy a fejlődés bizonyítékai, mint a hét kilométeres szilárd burkolatú út, s a szépen berendezett művelődési intézmények. Vagy az, hogy ma már nyolcezer hóidat képesek öntözni a termelő- szövetkezetek. Ki vonhatná hát kétségbe, hogy jogos a hartaiak büszkesége? V. M. A Szilády Galéria rapgos bemutatóját Mikó Sándor, a Magyar Képzőművészek Szövetségének főtitkára, Munkácsy-díjas iparművész nyitotta meg. Bevezetőjében a művészetek és a nagyközönség lényeges szellemi kölcsönhatásáról szólt. A kiállított kisplasztikák, szobortervek és grafikák anyagát dr. Bereczky Lóránd művészettörténész ismertette meg a termet zsúfolásig megtöltő közönséggel. Vasárnap délelőtt ismét szép számú érdeklődő jelent ppeg a Fegyveres Erők Klubjának rendezvényén. Bodor Miklós rajzainak kiállítását dr. Szabó Miklós az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg. Az alkotó, aki „véletlenül került e tájra — és a vidék marasztalta itt”, ezúttal Petőfi Sándor költészetének és az Alföld jellegzetes élő- és formavilágának hatására készített grafikáit mutatta be. Mindkét kiállítás sok látogatót vonzott. Kiskunhalas kulturális kisugárzó körzete -— a következetes munka eredményeként — kiterjed a környező településekre is. Így Kiskunmajsáról például a község vezetői és a Jonatán Szakszövetkezet egy csoportja is megtekintette a kiállításokat. P. M. Fontos, hogy kialakuljon annak körvonala, hová jut el a gazdálkodó egység öt év múlva cs hogyan teszi meg ezt az utat? A középtávú vállalati tervek már az 1971—1975-ös időszakra is általában több eshetőséggel számolva készültek, most még inkább nélkülözhetetlen a többféle terv- változat kidolgozása. A XI. pártkongresszuson elfogadott dokumentumok szerint a hosszútávú fejlesztés fő iránya, a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő feltétele: a termelés szerkezetének, technikájának és szervezettségének a világ- gazdasági követelményeknek megfelelő alakítása. Az öt évre szóló tervek időarányos részét úgy teljesíthetik leginkább a vállalatok, ha mindenekelőtt belső tartalékaik kiaknázására építenek, ha a versenyképesség, a hatékonyság, a műszaki fejlesztés lehetőségeit kutatják és a szervezettség növelését tekintik elsődleges feladatuknak. Ami a fejlesztés pénzügyi, anyagi fedezetét, illeti. A vállalatok javuló hatékonyság esetén számíthatnak saját erőforrásaik bővülésére, ameny- nyibcn pedig a fokozódó követelményeknek megfelelnek, bizonyos hitellehetőségekre is. Központi állami beruházásokra csak a kiemelt fejlesztési programoknál. illetve szűk körben bizonyos célfeladatoknál építhetnek. Az V. ötéves tervidőszakban a beruházásokra szánt összegeknek ugyanis növekvő részét fordítják az energetika fejlesztésére. Az erőművi kapacitások több mint 2000 megawattos bővítése minden eddiginél nagyobb összegű befektetéseket igényel. A paksi atomerőmű, a bükkábrányi ligniterőmű, a Vinyica—Albertir- sa közötti 750 kilovoltos távvezeték építése nemcsak műszakilag, hanem anyagilag, pénzügyileg is nagy erőkoncentrációt követel. A feladatok végrehajtását vizsgálva — akár a pénzügyi-anyagi oldalról, akár a munkaerőhiány, vagy a tényleges műszaki-gazdasági követelmények oldaláról közelítjük a megoldás lehetőségeit — nincs mód látványos, nagy beruházásokra, nagy méretű kapacitásbővítésekre. A termelés növelése extenzív — létszámbővülésre épülő — módA tábor volt foglyai emlékeznek A dachaui koncentrációs tábor felszabadításának 30. évfordulójára emlékeztek a sok nemzetiségű tábor egykori foglyai. (Telefotó — AP—MTI—KS) Gyapai József, a városi tanács elnökhelyettese már percek óta szólítja színpadra az éneklő ifjúság napján fellépő kórusok vezetőit. A közönség lelkesen tapsol minden oklevél átadásakor. A karnagyok látható örömmel veszik át a szereplésért kijáró kottavásárlási utalványt. Nagyszerű hangulatban kerül sor a vasárnapi eseménysorozat utolsó nyilvános számára. A megyei művelődési központ színpadán, a nagyterem nézőterének két oldalán ezer dalos várja Kardos Pál Liszt-díjas kórusvezető intését. A közönséggel kiegészített alkalmi kórus élmény- szerűen zúgja-zengeti, szárnyaltatja Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz című négyszólamú kórusművét. Senki sem siet a ruhatárba, senki sem rohan az autóbuszhoz: szinte közkívánatra még- egyszer részesülnek a jelenlevők a közös éneklés nehezen felülmúlható örömében. Csupán ezekért a percekért érdemes lett volna megrendezni Kodály Zoltán városában az éneklő ifjúság napját. A hatórás műsor más gyönyörűségeket is tartogatott. Dicséretes, hogy a peremkerületi és tanyai iskolák többsége részt vett a nagy sereglésen. Lesi Anna szarkási nevelő az ötvenes létszámú felső tagozatból kitűnő kórust alakított ki, noha csak a hatodik órákban próbálhattak. A Marton Imréné által irányított ménteleki énekkar méltón érdemelte ki a bíráló bizottság külön elismerését. A jelenlevők lelkesen üdvözölték a Béke téri iskola nagy létszámú énekkarát. Népművészeti díszítésű ruhákban nagyon jól festettek, s Gyarmathy Lászlóné vezényletével szépen, kultúráltan énekeltek. A Hoffman János utcai általános iskola kórusa tisztán, jó tempóban adta elő Liszt Ferenc nehéz Hajnalozóját. Változatos, műsorukat joggal köszöntötte • A Kuruc téri és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egyesített kórusa. (Pásztor Zoltán felvétele.) nagy taps és a bíráló bizottság elismerése. Egy évig ők őrzik a Probstner János által készített díjat, a városi tanács épületét idéző díszes kerámiát. Igen előnyösen mutatkozott be Varga Sándorné a Molnár Erik Általános Iskola diákjaival. A szakemberek véleménye szerint kitűnő karmesterré fejlődhet. A Hoffman utcaiakhoz hasonlóan hangulatos volt a Petőfi Sándor általános iskolások szereplése. Délután 'a „versenyen kívül induló” Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium négy együttese, valamint a három másik gimnázium, a köz- gazdasági szakközépiskola és a 607-es szakmunkásképző intézet kórusa lépett a közönség elé. Mindegyik jó teljesítményt nyújtott. A Kodály iskola kórusai a KÉPERNYŐ szereit a következő években végérvényesen felváltja az intenzív fejlesztés. Ez a folyamat már elkezdődött, teljessé tétele — a munka hatékonyságának növelése — az V. ötéves terv egyik legfőbb feladata. A nagyobb szervezettség és fegyelem, a színvonalas vezetés és a sokoldalú kezdeményezés elengedhetetlenül szükségessé vált. A meglevő korszerű termelő gépek, berendezések jobb kihasználása, a folyamatos termelést fékező szűk keresztmetszetek felszámolása. az elavult kapacitások átfogó rekonstrukciója kerül a vállalati beruházásoolitika homlokterébe A látványos nagy vállalkozások. ma már a belső tartalékok hasznosításánál sem célravezetőek. Az üzem- és munkaszervezésben például a párt- és kormányhatározat ellenére — tisztelet a kivételnek. a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában említett, néhánv vállalatnak —, nem léptünk előre. Legtöbb helyen csak átfogó felmérések, új vállalati ügyrendek készültek, de a részleteket lebecsülve általában a hivatásos szervezők sem jutottak el a gyártási műveletek, a mun- kaeiemek ésszerűsítéséig, a mérhető eredmények elérésének megtervezéséig. A vállalatok szervezettsége és műszaki fejlettsége a verseny- képességük alapja. A g.yártmánvszerkezet változását diktáló ármozgások, a belső és a külső piaci feltételek módosulása: főként a felkészületlen, a légvárakat építő üzemeket hozhatja rendkívül nehéz helyzetbe. Mire gondolunk? Arra. hogy a XI. pártkongresszuson elfogadott irányelvek egyebek között az .ötödik ötéves tervben szereplő 33—35 százalékos ipari termelés- növekedés bár feszes, de önmagában teljesíthető feladat. Ha azonban az értékesítés, a piaci feltételek oldaláról nézzük az előirányzatokat. sok vállalat jelenlegi termelési szintjét sem tarthatja meg a jelenlegi gazdálkodási színvonalával és gyártmányainak összetételével. Főként a gépiparban várható a meglevő mintegy félmillió féle termék- (részegység), alkatrészválaszték szűkítése a kibontakozó KGST-integráció segítségével. A kialakuló közös vállalkozásokban és a nemzetközi kooperációban azonban még a szűkített gyártmánylista termékei is javarészt gyökeres megújításra szorulnak. S a szervezettség és a gazdaságosság követelményei a gyártás tömegszerűségének fejlődésében hatványozottan növekednek. A feladatok tehát rendkívül nagyok. A kongresszusi határozatok végrehajtásában döntő fontosságú a vállalatok új ötéves tervének megalapozott, sokoldalú előkészítése. Az előző időszak folyamatainak. fejlődési irányzatainak gépies előrevetítése aligha célravezető. A feilett szocialista társadalom felépítése. korunk gyorsan változó követelmény, és feltételrendszere, a töretlenül dinamikus gazdasági növekedés nem rutinmunkát, hanem minden alkotó erőt mozgásba hozó új utakat és módszereket igényel a vállalatoktól és gazdálkodó szervezetektől. K. J. A tűzvédelemről tanácskoztak a szövetkezetek vezetői Negyvennégy ipari és harmincegy kereskedelmi szövetkezet vezetője tanácskozott a szövetkezetek tűzvédelmének megszilárdításával kapcsolatos kérdésekről a megyei tűzoltóparancsnokságon. A tanácskozáson megjelent a KISZÖV és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének vezetői is. Dudás István tűzoltó alezredes a tanácskozás jelntőségét méltatva felhívta a figyelmet a tűzvédelemmel kapcsolatos felelősségre, illetve az ipari és kereskedelmi szövetkezetek tűzvédelmi szervezetek újjászervezésére. Pálinkás Ferenc tűzoltó őrnagy az általános tűzvédelmi helyzetről szóló tájékoztatója után javaslatot tett a gazdasági és tűzvédelmi tevékenység jobb összehangolására.
