Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

-Vi*. rí x Parancsnoki törzsfoglalkozás előkészítése és levezetése Propagandamunka a bajai járásban A bajai járási polgári védelmi propaganda-bizottság az MHSZ, a járási pártbizottság, a járási KISZ-bizottság, valamint a járá­si hivatal művelődési osztálya vezetőinek részvételével elkészí­tette a bajai járás 1975. évi pro­pagandatervét. Ebben igen sok rendezvény, vetélkedő, kiállítás, filmvetítés szerepel, ami hozzájá­rul a lakosság minél szélesebb körű polgári védelmi tájékoztatá­sához, Ezenkívül a járásban Bácsi okodon, Sükösdön, Madara­son, Bácsalmáson a községi könyvtárakban polgári védelmi köny tárat hoztunk létre. Mint­egy 200 kötet szakkönyvet adtunk ki. A propaganda-bizottság ez évi jelentősebb rendezvényei a kö­vetkezők: februártól április 30-ig bemutatásra került a járás na­gyobb községeiben a polgári vé­delmi vándorkiállítás. Eddig a bajai* járási hivatalnál, Felső- szentivánon, Katymáron, Mada­rason, mutattuk be a kiállítást, és mintegy négyezren tekintették meg. A járási KISZ-bizottsággal és járási hivatal művelődési osz­tályával közösen megrendezzük hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére a járás KISZ-szervezeteink részvételé­vel a járási felszabadulási vetél­kedőt, ahol a pojgári védelem külön témaként szerepel. Az elő­döntőket Nagybaracskán, Sükös­dön, Bácsalmáson, Csávolyon és Garán bonyolítottuk le. A közép­döntők színhelyei Nagvbaracska és Gsávoly. A döntőt 1975. ápri­lis 4-én Bácsalmáson rendezték meg. Az elődöntőkön a csapatok pv-totó-tesztlapokat töltöttek ki, a középdöntőkön szintén, a dön­tőn pedig szóbeli kérdésekre vá­laszolnak. Az első helyezett csa­pat szovjetunióbeli utazást nyert, amelynek költségeit a KISZ já­rási bizottsága fedezi. A II. és III. helyezett csoportok jutalom­ban részesültek. Az egyéni I—II —III. helyezettet a járási polgá­ri védelmi parancsnokság díjaz­za. Tervezzük az idén még egy já­rási úttörő pv-vetélkedő lebonyo­lítását a Vöröskereszttel karölt­ve. Bácsalmáson a III. negyedév­ben polgári védelmi napot ren­dezünk, ami egésznapos progra­mot foglal magában. Itt kiállítást, technikai bemutatót, filmvetítése­ket, versenyeket rendezünk. Ren­dezvényeink célja, hogy a lakos­ság mind szélesebb köre ismerje meg a polgári védelem alapvető feladatait, munkáját, a védelem lehetőségeit. A döntőt Gara csapata nyerte Hercegszántó előtt. A lakosság riasztása, magatartása sugárveszély esetén Az előzőekben ismertetett jel­zések — légiriadó és légiriadó feloldása — attól függően, hogy az ellen ég milyen támadást haj­tott végre és e támadásnak mi­lyen hatástényezőivel kell szá­molni, szükség lehet még egyéb .veszélyjelzések kiadására is. Aláb­biakban a radiológiai riadó el­rendelésével, feloldásával, vala­mint e veszély időtartama alatti magatartási szabályokkal kívá­nunk foglalkozni. A magenergia mesterséges fel­szabadítása során (atomfegyver) jelentkező rendkívül magas ener­gia érzékszerveinkkel észlelhető hatásaival kell számolni. Ezek: fényhatás, hőhatás, léglökés-hul- lám, másodlagos hatások (kiszó­ródás, maradandó rádióaktív su­gárzás). E hatások részletes tag­lalására nem térünk ki, röviden csak annyit, hogy az élő szerve­zetre, különböző föld feletti léte­sítményekre károsak, meghatáro­zott tényezők egyezésekor teljes pusztulást eredményezhetnek. Radiológiai riadó elrendelése: ,A radiológiai riadó általános ér­vényű, gyakran több megyényi területet érintő rendszabály. El­rendelése a polgári védelem hír­adórendszerén keresztül, másod­sorban — központilag — a mű­sorszóró rádió felhasználásával történik. Rádióival a rendszabály elrendelése: háromszor 15 másod­perces megszakításokkal az aláb­bi nyílt szöveg bemondásával tör­ténik: Adásunkat megszakítjuk. Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk. Figyelem! Figye­lem ! Bács—Tolna—Pest megye, Bács—Tolna—Pest megye! Sugár­veszély! Sugárveszély! Ha nem megyére vonatkozik a rendsza­bály, akkor a szövegben értelem­szerűen az ország, zóna, vagy körzet szó, illetve az azt jelző szám kerül bemondásra. (A ve­szélyeztetett terület pontosabb meghatározása céljából az ország területét zónákra, illetve körze­tekre osztották.) Amennyiben a Kassuth-adón rendelik el a ria­dót, úgy az ország egész lakos­sága hallhatja e közleményt, míg a polgári védelem hírrendszerén történő elrendeléskor a lakosság a helyi riasztóeszközök megszóla­lása, illetve hangosbeszélők útján értesül a veszély tényéről. A helyi hangosbemondón keresztül a riadó elrendelését és a tájé­koztatást a helyi polgári védelmi szervek végzik. Az erről szóló közleményt kiegészíthetik a helyi sajátosságoknak megfelelő szö­vegrésszel is. Például: Figyelem! Figyelem! Sugárveszély! Sugár­veszély! A szél iránya kelet. A szél iránya kelet. Sugárveszély elleni védekezést megkezdeni! A radiológiai riadó elrendelé­sének vétele után a riadó jelzése elektromos üzemű szirénával, il­letve szükségriasztó eszközökkel történik. Mivel ezek a jelzések azonosak a légiriadó jelzéseivel, ezért az akusztikus jelzések mel­lett a helyi polgári védelmi szer­vek állandóan tájékoztatják a lakosságot a kialakult helyzet­ről, a veszély jellegéről. A fel­oldó parancs a kialakult helyzet­től függően — elrendeléshez ha­sonlóan történhet központilag — Kossuth rádióan — vagy polgári védelem híradórendszerén ke­resztül. A rendszabály teloldását minden esetben a veszélyeztetett területek nagysága határozza meg. A Kossuth műsorszóró adón keresztül történő feloldása három esetben 15 másodperces megsza­kításokkal történik: Adásunkat megszakítjuk. Figyelem! Figye- Figyelem! Figyelem! Bács—Tol­na—Pest megye. Bács—Tolna— Pest megye. Sugárveszély elmúlt. Sugárveszély elmúlt. Ha nem me­gye nagyságú területre vonatko­zik a feloldás, úgy az ország, zó­na, körzet szó, illetve annak szá­ma kerül bemondásra. Körzetre vonatkozóan például: Adásunkat megszakítjuk. Figyelem! Figye­lem! Adásunkat megszakítjuk. Fi­gyelem! Figyelem! 1—1—6 kör­zet, 1—4—6 körzet. Sugárveszély elmúlt. Sugárveszély elmúlt. A polgári védelem hírhálózatán tör­ténő riadó feloldásának elrende­lése ugyanúgy történik, mint a riadó elrendelése, vagyis a la­kosság csak a helyi polgári vé­delmi szervek útján egyrészt hangosbemondón való tájékozta­tás, másrészt a riasztó berende­zések, jelzései útján értesül a radiológiai riadó feloldásáról. Ha a riadó feloldása helyi hangos­bemondóval történik, a követke­ző szöveg bemondására kerülhet sor. Például: Figyelem! Figye­lem! Sugárveszély elmúlt! Su­gárveszély elmúlt! A különböző tömegpusztító fegyverek megjelenése és alkal­mazási lehetősége széles körű védelmi feladatok elé állítja a lakosságot. Az ellenséges táma­dások elleni védelemben igen je­lentős szerepet kapnak a külön­böző helyzetekben betartandó rendszabályok. A lakosság igen jelentős többsége az ismeretlen körülmények hatására hajlamos a tényleges veszély eltúlzására. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minden ember legyen tisztában a riadó alatti és utáni magatar­tási szabályokkal, mert ezek is­meretében könnyebben tudja el­viselni és értékelni a megszokot­tól eltérő helyzeteket. A polgári védelem szervei előre tájékoztat­ják a lakosságot a várható radio­lógiai támadásról. Az előrejelzé­sektől függően hosszabb-rövidebb idő áll rendelkezésre a felkészü­léshez (fél óra is lehet). A fel­készülés időszakában elő kell ké­szíteni az egyéni védőeszközöket, az élelmiszercsomagokat, ivóvi­zet kell tárolni az óvóhelyeken, szükség-óvóhelyeket, előre kije­lölt lakásokat kell (elkészíteni a radioaktív kiszóródás elleni vé­delemre. Amennyiben a radio­lógiai riadó a lakosságot a vá­rosban érte, a riadó jelére min­denki vonuljon védett helyre, az óvóhelyek- szükség-óvóhelyek nyílászáró szerkezeteit le kell zárni. A védett helyet mindad­dig nem szabad elhagyni, míg a helyi polgári védelmi szervek­től erre utasítás nem érkezik. Amennyiben a radiológiai riadó a lakosságot lakott területen kí­vül éri, azonnal védett helyet kell keresni; ha nincs lehetőség épületbe vonulni, akkor fa mel­lé, illetve alá kell állni, mert így kisebb a szennyeződés veszélye. Alapvető rendszabályok: az óvóhelyeket csak engedéllyel le­het elhagyni. Szabadban tartóz­kodók egyéni védőeszközeik zárt­ságát nem bonthatják meg (gáz­álarcukat nem vehetik le, köpe­nyüket nem gombolhatják ki stb.) Szabadban vagy kiszóródás elleni védelemmel el nem látott épület­ben tartózkodók nem étkezhet­nek, nem dohányozhatnak, ter­mészetes szükségleteiket nem végezhetilc, nem ülhetnek a föld­re, nem járkálhatnak feleslege­sen. Meg kell várni az illetékes polgári védelmi szervek intézke­dését a terület elhagyásának módjára, a kivezető útvonalak megjelölésére, az adott helyzet­ben betartandó biztonsági rend­szabályokra. Az intézkedő pol­gári védelmi parancsnokok utasí­tásait maradéktalanul be kell tartani. A nyílászáró szerkezete­ket oly mértékben kell tömíteni, hogy lehetőleg légmentesen zár­janak. Az elzárkózás időtartamát a területileg illetékes polgári vé­delmi szervek határozzák meg. A támadás végrehajtása utáni idő­szakban három időintervallumot különböztetünk meg: a) Amíg a sugárszint magas, a létesítményeket csak a legszük­ségesebb esetben lehet elhagyni. Az első napon a kiszóródás kez­detétől számított 15. óra után 10 —15 percre egyéni védőeszközök­kel ki lehet jönni a védett léte­sítményből. Az első 1—2 napon maximum 20—40 percet, a kö­vetkező napokban 1—2 órát le­het kinn tartózkodni, de csak egyéni védőeszközökkel. Ez a szakasz 2—3 napig tarthat. b) A második szakaszban már 3—4 órát szabad kinn tartózkod­ni a védett létesítményen kívül. Ez a szakasz néhány naptól 1—2 hétig tarthat. (A terep szennye­zettségének függvényében.) c) A harmadik szakasz idősza­kában már 8—12 órát lehet kinn tölteni, ez a szakasz néhány nap­tól több hétig tarthat. Ebben az időszakban beszélhetünk az úgy­nevezett „külső sugárveszély” megszűnéséről. Ezen utolsó idő­szak után sem múlik el a belég­zési, inkorporációs bekerülési ve­szély (inhalációs). Ekkor is kö- vektezetesen be kell tartani a helyi polgári védelmi szervek utasításait. Folyamatos sugárel­lenőrzés mellett megindulhat a mindennapi termelő munka is. A polgári védelmi alakulatok (szakszolgálatok, üzemi önvéde­lem) tevékenységét döntő mér­tékben befolyásolja az irányítá­sukat végző parancsnoki törzs összetétele és fel készültsége. A legkiválóbban felszerelt, fegyel­mezett, jól kiképzett alegységek munkája sem lehet eredményes, illetve veszít hatékonyságából, ha a törzs tagjai nem állnak fel­adatuk magaslatán. A vezetés megalapozottsága nagy mérték­ben összefügg tehát a vezetők kiválasztásától, elméleti és gya­korlati felkészítésétől. Ebből az alapgondolatból fakad, hogy az elméleti felkészítést követnie kell a begyakorlásnak, amelynek so­rán a parancsnoki törzs szakelő­adói törzsgyakorlat (törzsfoglal­kozás) keretében a törzsben be­töltött beosztásuknak megfele­lően egy meghatározott feladatot hajtanak végre. * A parancsnoki törzsgyakorlat végrehajtásánál a foglalkozás ve­zetőjének a fő célkitűzés érvé­nyesítése mellett nagy gondot kell fordítani az egyes szakterü­leteket átfogó személyek (szak­előadók) részére az érdeklődés felkeltése céljából, olyan részfel­adatok kiadására, amelyek az egyes szakterületeket összekap­csolják, elmossák az éles határ­vonalakat. Meg kell láttatni a foglalkozás résztvevőivel, hogy fő feladatuk mellett számos ki­sebb, speciális feladatot kell megoldaniok, amely más szakág tevékenységébe épül be, annak nélkülözhetetlen része. Ha egy törzsgyakorlat során megállapít­ható, hogy az egyes szakelőadók kiválóan tevékenykednek saját szakterületükön, de a fentebb említett részfeladatokat nem lát­ják át, hiábavaló elméleti felké­szültségük, összehangolt, egysé­ges vezetésre, irányításra nem képésék. * Az a jó törzsfoglalkozás (törzs­gyakorlat), amelynek víg óhajtá­sa során minden résztvevő felis­meri, érti a végrehajtandó konk­rét feladatot, és ebbe bele tudja ültetni a gyakorlás során a saját feladatát anélkül, hogy azt a foglalkozás vezetője különöseb­ben hangsúlyozná. Ez nagy fel­adatot ró a foglalkozás-vezetőre a fölkészülés során, azonban a végrehajtás időszakában a befek­tetett munka hatványozottan megtérül. A törzsfoglalkozás tar­talmi vonatkozásban az adott kérdésre irányulóan legyen olyan komplex, hogy átfogja az érintett törzs parancsnoki munkáját, az alkalmazási készenlét minden fokozatát, a mentő-mentesitő, va­lamint a halaszthatatlanul szük­séges helyreállító munkák elvég­zését, különös tekintettel a fel­adatok kijelölésére és a végre­hajtás szakszerű irányítására. A gyakorlást és a munka minél rövidebb idő alatt való elvégzé­sét — amely igen fontos köve­telmény — nagyban elősegítik az előre elkészített, célszerű, helye­sen alkalmazott táblázatok, űr­lapok. * A polgári védelem bajai városi parancsnoksága által a közel­múltban megtartott törzsfoglal­kozáson igyekeztünk a fentieket a legmesszebbmenőkig megvaló­sítani. Nehézséget okozott, hogy a városi tanács állományában — ahonnan a parancsnoki törzs szakelőadói kikerültek — megle­hetősen nagy a fluktuáció, így az előadók egy része először vett részt gyakorlati vezetési munká­ban. Ennek ellenére a kezdeti bizonytalankodás után, a jó elmé­leti felkészítés eredményeként a résztvevők a kapott feladatokat helyesen oldották meg, és alig- alig igényeltek segítséget a fog­lalkozásvezetőtől.' Tekintettel ar­ra, hogy a gyakorlás egyik célja az önálló munkára szoktatás volt, örvendetes jelenségként hatott az előadók aktivitása, az egyéni el­képzelések felvetése. A feladat a város területét ért RBV-csapás veszteségeinek kiszámítása, majd a csapás következményeinek eny­hítéséhez, illetve felszámolásához szükséges erő és technika megha­tározása volt. A végrehajtás so­rán a legkisebb nehézséget a nukleáris csapás veszteségeinek kiszámítása és vázlaton való áb­rázolása okozta. Az előadók té­vedés nélkül számították ki a megadott paraméterek alapján a rombolás zónáit, a radioaktív fel­hő nyomtengelyét, s kiszóródás zónáit és az érintett területen várható sugárszinteket, illetve a sugáradagok mértékét. Ez való­színűleg abból adódik — bár a legtöbb számítási tényező itt je­lentkezik — hogy e területen áll rendelkezésre a legjobb tanse­gédlet, és a felkészülés során az emberek hajlamosak a vegyi- és biológiai csapás tényezőit másod­lagosnak tekinteni. Törzsfoglalkozásunk gyengéje is ebből eredt: a vegyi, illetve biológiai kárterülét kiszámítása, illetve a felszámolásukhoz szük­séges intézkedések, az élőerő és a technika meghatározása má<- nem volt zökkenőmentes. Tekin­tettel arra, hogy cél volt e két te­rület szakkérdéseinek megbeszé­lése. tisztázása is. a begyakorlás közé 2 órás előadást illesztettünk, ahol a meghívott szakelőadó (gyógyszerész) igen részletesen ismertette a vegyi- és biológiai harcanyagokat és alkalmazásuk következményeit. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a szak­előadók megértették a két fegy­ver veszélyességét, és azt, hogy az adott esetben nagyobb pusztítást okozhatnak, mint a nukleáris fegyverek. * A törzsfoglalkozáson a kitűzött célokat sikerült elérni. A részt­vevők gyakorlatban is láthatták tevékenységük fontosságát és egy-egy esetleges tévedés követ­kezményeit, a rájuk háruló fele­lősséget. Helyes kezdeményezés, módszeres felkészítés Kiskunhalason A közelmúltban kapták meg a városi és járási élelmezési szak- szolgálatok az 1975. évi befejező időszakra szóló kiképzési intéz­kedést. A szakszolgálat-parancs­nokságok együttes értekezleten tárgyalták meg az 1975. évi ki­képzési, felkészítési feladatokat és megállapították, hogy a polgá­ri védelmi felkészítés — az ötéves kiképzés utolsó éve — annak el­lenére, hogy éddig is tervszerűen folyt a kiképzés, mégis igen nagy feladatokat ró az élelmezési szakszolgálatra. Éppen ezért el- engedhetelenül szükséges vala­mennyi szakszolgálati törzstag, a vendéglátó, az ÁFÉSZ-ek üzemi törzstagjainak, az alegységek pa­rancsnokainak aktív tevékenysé­ge. Csak így lehetséges a felada­tok maradéktalan teljesítése. A szakszolgálatok előtt álló feladat nem kevesebb, minthogy végre kell hajtani a szakszolgálat törzstagjai, üzerni törzsek elméle­ti és gyakorlati vizsgáztatását a törzsvezetési gyakorlat keretén belül. Be kell fejezni a szakmai kiképzést, a felkészítést a szak­szolgálat alegységeinek, és gya­korlat keretében végre kell haj­tani az alegységek vizsgáztatását. Az önvédelmi alegységek szak­mai felkészítését be kell fejezni és végre kell hajtani a gyakorla­ti vizsgáztatást, de be kell fejezni a szakigazgatási szerv irányítása, felügyelete alá tartozó kereske­delmi szervek munkaviszonyban álló dolgozóinak differenciált pol­gári védelmi felkészítését is. E feladatok tervszerű és sikeres végrehajtása érdekében helyes kezdeményezés született. Mód­szertani foglalkozást szerveztek és vezettek összevontan a váro­si és járási élelmezési szakszol­gálatok törzsei, alegységek pa­rancsnokai, üzemi törzsek rész­vételével a járási hivatalban. Dr. Várhegyi Józsefné, a váro­si élelmezési szakszolgálat pa­rancsnoka részletesen ismertette az 1975-ös kiképzési év felada­tait, hangsúlyozta, hogy elsődle­ges tennivaló: eredményesen be­fejezni az ötéves kiképzést és felkészítést. A gyakorlatokkal fel kell tenni a koronát a kikép­zési munka egészére és a vizs­gákkal, ellenőrzésekkel kell le­mérni az eredményességét, az ismeretek tartósságát és szilárd­ságát. Ehhez nyújt segítséget a módszertani foglalkozás. A gya­korlatok levezetéséhez mintát, törzsvezetési gyakorlattervet, a kiképzéshez, felkészüléshez, szük­séges valamennyi okmányt, se­gédletet átadta az érintetteknek és megmagyarázta rendeltetését, használatát, a vezetés szabályait, a végrehajtás felelősét, valamint meghatározta határidejét. A részt vevő parancsnoki állomány igen aktív volt a foglalkozáson. Igen sok elméleti és gyakorlati kérdést vetettek fel. Az egész munkából a nagyfokú tenniakarás érződött ki. Igen nagy vita volt a gyakorlatok megszervezése és végrehajtása témájában., ugyan­is a kereskedelem, vendéglátás speciális helyzetéből adódóan a gyakorlatok idején is biztosíta­ni kell a város lakosságának za­vartalan ellátását. Polgári védel­mi kiképzés, gyakorlat miatt nem szenvedhet csorbát a lakosság el­látása, kiszolgálása. Közös erővel megegyezés, döntés született és a nyitvatartási idők, váltások figyelembevételével ter­vezték meg a kiképzéseket és gyakorlatokat. Elhatározták, hogy minden alegység az előírt óraszá­mon belül a kiképzés befejezése­ként egy valós helyzetet legjob­ban megközelítő, begyakorló jel­legű, alegységi szintű szakkikép­zést tartanak 3—4 órában a nor­maidők maximális figyelembevé­telével. Ez sikeres alapja lesz a végrehajtásra kerülő vizsgagya­korlatnak. A gyakorlatok a köz­vetlen elöljárók, az alegységpa­rancsnok vezetésével kerülnek végrehajtásra. A beosztottak be­gyakorolják szakfeladataikat, a normaidőre történő végrehajtást. A helyzetet legjobban megközelí­tő feltételeket kialakítva, közben a feladatokat megszakítás nélkül folyamatosan végrehajtva az elő­írt védőeszközöket használják. A harmadik, igen nagy terüle­tünk a kereskedelmi, vendéglátó, tároló, elosztó szervek dolgozói­nak differenciált felkészítése után a befejezés feladatainak teljesíté­se. Már most meg kell kezdeni a differenciált kiképzést! Ne hagy­juk az év végére és ne kövessük az év végi rohammunka gyakor­latát, mert ez a dolgozók felké­szítésének rovására menne, nem biztosítaná a kitűzött célok el­érését. Törekedni kell a lehető­ségekhez mérten a foglalkozások gyakorlatiasságának fokozására. Mindenki azt gyakorolja az elő­írt óraszámon belül, ami a mun­kakörével kapcsolatos rendkívüli helyzetben és esetleges háborús körülmények között a legfonto­sabb. A foglalkozás-vezető felhív­ta a parancsnoki állomány fi­gyelmét az öntevékenységre, az élelmiszervédelemmel kapcsolatos bemutatott filmek felhasználásá­ra a kiképzések, felkészítés so­rán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom