Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-16 / 88. szám
Várható időjárás ma esti*: felhöátvo- nulások, többfelé futó esővel, záporral, néhány helyen zivatarral. Mérsékelt, többfelé megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—19 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS A képviselőválasztások feladatairól Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 88. szám Ára: 90 fillér 1975. április 16. szerda Kedden a Parlament Vadász-termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa: megvitatta az országgyűlési képviselőválasztások előkészítésének mozgalmi feladatait. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Tudományos ülésszak a vízügyi főiskolán A Budapesti Műszaki Egyetem az ország felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tudományos ülésszakot rendezett. Az ünnepélyes megnyitó után tegnap szekcióülésre került sor az építő-, a gépész-, a vegyész-, a villamos, a közelekedés- és az építész- mérnöki karon. Az egyetem Bács-Kiskun megyében, Baján levő vízgazdálkodási főiskolai karán ugyancsak tegnap került sor az ünnepélyes tanácskozásra. A dr. Horváth Imre kandidátus elnökletével tartott ülésen elsőként Czédli György, a főiskola igazgatója szólalt fel. Foglalkozott a felsőoktatás 30 éves fejlődésével és a vízgazdálkodási főiskolán 12 esztendeje folytatott munkával. Mint mondotta, az intézményt azért hozták létre, hogy a vízgazdálkodási -vállalatok számára a létesítmények üzemeltetéséhez, az építkezésekhez, a műszaki ellenőrzésekhez értő szakembereket képezzenek. Az elmúlt 12 év alatt 888 diplomás üzemmérnök került ki a főiskoláról, s az idén újabb 140 hallgató tesz. államvizsgát. Az üzemmérnököket a vállalatok nagyon keresik, ennek bizonyítéka, hogy egy-egy fiatal szakember átlagosan négy munkahely közül választhat. Az előadó végül ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket a következő években valósítanak meg, s ily módon elérik, hogy a képzés még színvonalasabb, a mindenkori igényeknek megfelelő legyen. A főiskolán az elmúlt években a vízügyi igazgatóságok, az üzemék kérésére több beruházási, kiviteli tervet készítettek. Ezekről az egyes témakörök vezetői számoltak be. C. Király Mária, a Kecskemét szennyvizének fel- használását, Kalmár Gyula a Szigetvári Konzervgyár és a bács- bokodi vajüzem szennyvizének hasznosítását szolgáló tervüket ismertette. Kiss Dala István pedig a sertéstelepek hígtrágyájának elvezetésére kidolgozott tervekről, valamint ezek bevezetésének üzemi tapasztalatairól szólt. Mezőgazdasági szakemberek találkozója A népgazdaság és az üzemek számára egyaránt fontos, hogy a beruházások minél előbb megtérüljenek. Ez pedig csak akkor érthető el, ha a ráfordítások hatékonyak, a gép- beszerzések, az építkezések, a termelési érték lényeges növekedését eredményezik. A MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete által rendezett műszaki hetek alkalmából tegnap a mezőgazdasági szakemberek találkozójára került sor. Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a gazdaságok vezetőinek és közgazdászainak Rednágel Jenő, a MÉM közgazdasági főosztályának csoportvezetője tartott előadást. Foglalkozott a mezőgazda- sági beruházások termelési értékre gyakorolt hatásával, a mezőgazdaság iparosodásával. Elmondta az előadó, hogy az üzemek az utóbbi években mind nagyobb összeget fordítanak gépvásárlásra. Tavaly az országban a mezőgazdaság rendelkezésére álló 15 milliárd forintból csaknem 7 milliárdot költöttek gépekre. A beruházások szerkezetének ilyen változását az idézte elő. hogy a gépbeszerzésekkel a már meglevő állóeszközök hatékonysága fokozható. Hangsúlyozta, hogy mind az építkezésnél, mind a gépvásárlásnál fontos tényező a gazdaságosság. A költségeket csökkenteni lehet. ha az épületek kialakításánál felhasználják az olcsó anyagokat. Népgazdasági és üzemi érdek, hogy a már bevált műszaki megoldásokat alkalmazzák és átvegyék a jó üzemi tapasztalatokat. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítania az üzemeknek a beruházások előkészítésére, ugyanakkor gyorsítani a kivitelezést. Ennek módja lehet az is, hogy jobban átgondolják az üzemek. mit kívánnak elérni, s így ritkábban kerül sor a tervek ismételt módosítására. Elmondotta még, hogy országszerte kevés a hozzáértő, ió szakember, nem gondoskodnak az intenzív növény-, illetve állatfajták alkalmazásáról. termelésbe állításáról sem, ezért a hatékonyság sok helyen nem megfelelő. A szabályzórendszerről szólva elmondotta, hogy a MÉM már kialakította az V. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseit. Ezek egyeztetése a minisztériumokkal még nem fejeződött be. de körvonalaiban már kibontakozott a változás. Említésre méltó, hogy a jövőben az állattenyésztési ágazatban megvalósuló épület- és gépi beruházásokat azonos mértékben támogatják. A szakosított telepek létesítményei közé sorolják a hígtrágya kezelésére, elvezetésére szolgáló berendezéseket is, és ezeket állami támogatásban részesítik. Továbbra is kiemelten dotálják a zöldség-, a gyümölcsr, a cukorrépa-, a burgonya- és a dohánytermesztés généit. A tájékoztatás után az előadó válaszolt a szakemberek kérdéseire D. É. Várnak a megyei tájak Két kezemen megszámolhatnám, hogy a hétvégi pihenőnapokon hányán ülnek Kecskeméten autóba vagy vonatra, hogy megnézzék Kalocsát, Baját, megpihenjenek Tassnál a víz partján, gyönyörködjenek a tükörsimasa- gú réteken cammogó nyájakban. Még nem találkoztam bajai turistákkal Kiskunfélegyházán vagy a Pető- fi-emlékhelyeken. Szerveztek-e Kiskőrösön társasutazást a közelben tartott Duna menti folklórfesztiválokra? A kiskunhalasiak közül ki látta a bugaci ősborókást? Ideje fölfedeznünk Bács- Kiskun megye természeti szépségeit, értékes műkincseit. Magunkat szegényítjük, ha nem, nézünk körül érdek-, lödve, figyelmesen tájhazánkban. Kényelmességből megfosztjuk magunkat gazdagító élményektől, s a tájékozottság jó érzésétől. Csak akkor élhetünk otthonosan valahol, ha ismerjük környezetünket, beszélnek hozzánk a kövek, a fák, az emberek. Ebben az összefüggésben is érvényes Marx Károly bölcs megállapítása: „Az egyéniség valóságos szellemi gazdagsága valóságos kapcsolatainak gazdagságától függ.” A Dunától a Tiszáig nyújtózó Bács-Kiskun a legnagyobb területű megye hazánkban. Észak-déli átmérője száz-száztíz kilométer. A mai közlekedési eszközökkel így is könnyen elérhető legtávolabbi pontja. Elérhető lenne, ha az egyénék, közösségek erőteljesebben vágyódnának megismerésére. A legutóbbi kecskeméti fel- szabadulási vetélkedő döntőjének egyik jól felkészült csoportja azt a feladatot kapta, hogy mutassa be Kiskörös nevezetességeit. Kiderült, hogy a hat versenyző közül senki sem járt még Petőfi szülőhelyén. Egy gimnazista együttes könyvekből összeszedett adatokkal kalauzolta a közönséget, a bíráló bizottságot Kalocsán. (Mindkét csapat tagjai közül többen jártak külföldön, nyarallak a Balatonnál.) A nagy külországi bibliotékákban ámulva gondol-e valaki arra, hogy a kalocsai egyházi könyvtár állománya, berendezése egyaránt művelődéstörténeti ritkaság. Mozart salzburgi szülőházában vagy a zebegényi Szőnyi-kiállitá- son eszébe jut-e valakinek, hogy a szalksz,entmáftoni vendégfogadó a legszebb magyar irodalmi emlékhelyek közé tartozik, s érdemes egykét órát áldozni valamennyi Petőfi emlékgyüjteményre. A szép műalkotások kedvelői tanulmányozták-e Med- gyesi Ferenc Jelky András- szobrát. a halasi, félegyházi képzőművészeti gyűjteményeket? Izsákról, Kecelröl, Lakiietekről hányán keresték föl a kecskeméti fedett uszodát? Tavasz lévén, arra buzdítunk mindenkit, hogy ismerje meg Bács-Kiskun megyét. Az arra illetékes szervezetektől, intézményektől azt kérjük, hogy teremtsenek vonzó alkalmakat, gondoskodjanak e rövid távú, idejű, nagy hasznú kirándulások kedvező feltételeinek kialakításáról. Egy megyei körút: önerősítő szertartás is. Terjeszkedő gyümölcsösök, kincses szőlőtáblák tanúsítják a homokkal birkózó emberi akarat és munka méreteit, sikereit. Sziksótól kimarjult rétek helyén pompás gazdaságok hirdetik korunk teremtő kedvét. A modern építészet üveg- és beton felkiáltójelei, tömbjei mellett jó arányú nádfödeles parasztházak teszik változatossá hazánk területének 9 százalékán kialakított Bács-Kiskun megyét. Tájai, városai minket is várnak. H. N. • Kádár János beszél a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. (MTI-fotó) Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitójában egyebek között hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban lezajlott XI. kongresz- szusa egész népünknek programot adott a további országépítő munkához. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a legszélesebb, a lakosság minden osztályát és rétegét átfogó tömegmozgalom választott vezető testületéként nyilváníthatja ki, hogy egyetért a XI. kongresszus alapvető társadalmi céljaival, a határozatok helyesen jelölik ki az utat a fejlett szocializmus megvalósításához, a gazdag és virágzó szocialista Magyarország felépítéséhez. Az elnöki megnyitó után dr. Szentistványi Gyuláné, az Országos Tanács titkára terjesztett elő referátumot a választások előkészítésének politikai és mozgalmi feladatairól, a Népfront Országos Tanácsának választási felhívásáról. — A Hazafias Népfront — hangsúlyozta — alkotmányos szerepének megfelelően közreműködik az országgyűlési képviselők jelölésében, választásában s a választások politikai előkészítésében. A gyakorlatban kipróbált politikával, világos programmal állhatunk az ország népe elé. Hagyományainkhoz híven a dolgozók százezreivel kívánunk tanácskozni szocialista hazánk fejlődésének nagy és kis kérdéseiről, eredményeinkről és feladatainkról. Biztosak vagyunk abban, hogy népi hatalmunk további támogatást kap a tömegektől, hazánk polgárai tettekkel, alkotó munkával járulnak hozzá a Magyar Szocialista Muh- káspárt XI. kongresszusán megjelölt célok eléréséhez. — A választásokra a kiegyensúlyozott fejlődés légkörében, kedvező belnolitikai és nemzetközi helyzetben készülünk. Az elmúlt hetekben kettős számvetést végeztünk: számvetést szabad hazánk három évtizedes fejlődéséről. s számot adtunk a X. pártkongresszus óta végzett munkáról. Figyelmünk a ielenre és a jövőre irányul, de méltán szóltunk büszkeséggel a 30 éves harc és munka eredményeiről, történelmi vívmányainkról, arról, hogy e három évtized alatt munkásosztályunk. népünk a nárt vezetésével ura lett sorsának, hazánk nagyot (Folytatás a 2. oldalon.) Növekszik az újítók tábora a Fémmunkás halasi gyárában A XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny nagymértékben hozzájárult az újítómozgalom fellendítéséhez. A megye üzemeiben 1970-hez viszonyítva tavaly 42 százalékkal több újítási javaslatot nyújtottak be. A bevezetett újítások gazdasági eredménye meghaladta a 35 millió forintot. Különösen jó eredmények születtek a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában, ezúttal ennek az üzemnek újítási eredményeit mutatjuk be. Amikor a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában újítókkal beszélgettem, fülembe csengtek dr. Judák Imre szavai: „Minden hasznos ötletet megbecsülünk ... A fiatal műszakiakat, és a fizikai munkásokat bátorítani kell, akkor is. ha az első úiítói próbálkozásuk nem sikerül... Termelőerő nálunk az újítás, szinte „rá lehet tervezni”... A gyári létszámnak majdnem fele tanul. Véleményem szerint a tanulás és az újító szellem kibontakozása szorosan összefügg egymással.. Eszembe jutottak a gyárigazgató szavai, mert az újítókkal folytatott; beszélgetésből meggyőződhettem- a Fémmunkás halasi gyárában az újítómozgalom nem a statisztikában, jelentésekben szereplő „ki nem hagyható” címszó, hanem valóságos, kollektív alkotó törekvés. A kollektív jelzővel azt ismerhetjük el. hogy 1974-ben a létszámnak már több. mint egy- kilencede. az 1973. évi 41-gyei szemben 77 dolgozó adott be újítási javaslatot. A termelés hatékonyságát növelő alkotó munkából csaknem 3 millió forint előkalkulált megtakarítás származott, ami szép eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a halasi Fémmunkás gyár csak középnagyságú üzem. Egy figyelemreméltó adat még: a tavaly újítást beadók közül 46 fizikai dolgozó volt. Az újító munkások száma egy év alatt 26-tal nőtt. Abban, hogy a Fémmunkás kiskunhalasi gyárában megerősödött az újítómozgalom, nagy szerepe van. hogy a vállalatnál évek óta szervezett versengés folyik a gyárak között és a gyáraidon belül is. A vetélkedésben — amelyben a korábbi esztendőkhöz hasonlóan tavaly is a halasi kollektíva lett az első — részt vesznek nemcsak egyéni újítók, hanem közösségek, szocialista és ifjúsági brigádok is. A Iriskunlialasi gyárban az 1974- ben benyújtott 270 javaslatból 41-et‘hat brigádközösség alkotott. A múlt évi egyéni gyári újítási versenvt Gál István. 27 éves technológus nyerte meg. — A vállalat ösztöndíjasaként végeztem a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán — mesélte Gál István. — Feladatom az egyedi acélszerkezetek gyártásának műszaki előkészítése. Mikor a főiskoláról kikerültem, nem gondoltam, arra. hogy majd újítok. Az itteni lehetőségek adták az első lökést. Azt tapasztaltam, hogy (megbecsülik az újítókat. műszaki rangjuk van, ez sarkallt arra, hogy magam is keressem a jobb megoldásokat. , 1970-ben készült el az első, Ádám Mihállyal, mostani munka- és egykori főiskolás társammal közös újításom. Módosítottuk a villamos vezetékek elágazási vasa.ilóinak nevezett kapcsolódobozának konstrukcióját, s ezáltal lehetővé tettük, hogy a munkadarab láng- helyett ponthegesztéssel készüljön. Az újítással a termék átfutási ideiét rövidítettük meg. Gál István tavaly is adott be Ádám Mihállyal közöt újítást, A gyár „kiforrott”’ termékének, a modul-barakknak az összekötő szögacél konstrukcióján változtattak. Az eredmény: 258 ezer forint kalkulált évi megtakarítás anyagban és munkaidőben. Gál István 1974-ben körülbelül 10 ezer forint újítási díjat, kapott, s jelentős volt az újítási hónapban és félévekben elért helyezésekért felvett jutalma is. Az újító kollektívák közül tavaly a gyári versenyben a Lengyel István csoportvezető, Péter Imre művezető és Szabó Lajos szerkesztő „triója” került az, első helyre. Szabó Lajos ezüst-, két társa pedig bronzérmes újító. 1974-ben csupán az újítási hónapban 14 javaslatot adtak be, amiből tízet el is fogadott a zsűri. A múlt évi újításaik között található egy idomacél-egyengető célgép, amellyel a kézi munkát sikerült kiküszöbölniük. A lágy- acéltárcsás darabológép fűrésztárcsásra való átalakítása szintén az ö nevükhöz fűződik. Az új géppel pontosabb vágást lehet végezni, s lényegesen kisebb zajjal működik elődjénél. — Amikor nem találják jónak egy újításunkat, nem keseredünk el — mondta Szabó Lajos —, hanem elölről kezdiük a munkát. A kollektíva soha nincs szűkében az ötleteknek. Jelenleg egy munkavédelmi újításon dolgoznak, megpróbáliák az abroncsacél csévélődobozra emelésénél berendezéssel helyettesíteni a kézi erőt. A tapasztalt gárda már beadott egy javaslatot fűtőenergia megtakarítására is. Eredményesen végezték el az esztergagépágyak és melegsajtoló szerszámok „fémpor” hegesztéssel való javítására tett kísérletüket. A. Tóth Sándor • Az újító „trió” egyik tagja, Szabó Lajos. • Ábrahám János hegesztő, aki 1974-ben a fizikai dolgozók között első, a teljes „mezőnyben” pedig ötödik lett az újítási versenyben. (Tóth Sándor felvételei.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
