Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

1975. április 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Véget ért a tavaszi szünet Feldolgozzák a kongresszus határozatait a pártoktatásban Hétfőn a mintegy 1 millió 300 ezres diáksereg számára véget ért a tavaszi szünet: országszerte folytatódott a tanítás az általános és a középiskolákban. A tanév utolsó harmadának munkarendjé­ben — a korábbi esztendőkhöz képest — nem lesz lényeges vál­tozás. Az iskolai év eredményes lezárásához az általános iskolák­ban változatlanul 198 tanítási nap szükséges. A gimnáziumokban a kötelező tanítási napok száma az I—III. osztályban 192. a IV-ben pedig 174. A tanévet mindkét is­kolatípusban június 12—17. kö­zött, az igazgatók által kijelölt napon fejezik be a tanévzáró ün­nepségekkel. A középiskolák IV. osztályában az utolsó tanítási nap május 10-én lesz. Szokásunkká vált már, hogy szidjuk a tévét. Ám szerencsére, mostanában szép számmal van dicsérni való ic. Mint éppen az elmúlt napokban, a legutóbbi hétvégén történt. Versmondók A hat elődöntő után sor került hát a végső „összecsapásra” is, Kaposvárott. Egyik-másik szavaló igazán színvonalasan szerepelt. Ez alkalommal már nem is a helyezés, az eredmény volt a fontos. Hiszen, aki idáig eljutott, annak ez önmagában „díj” volt. Fontosabb, hogy József Attila születésnapját méltóan ünnepelte ezzel a televízió. Tanulság a vetélkedő-sorozat­ból ? Talán, hogy nem kellene költőkre bízni a zsűrizést. Sze­rencse, hogy az ország talán leg­kitűnőbb szakembere, Debreceni Tibor okos szavakkal kárpótolt némely tömör és szakszerű érté­keléskor. Nem úgy a Kossuth- díjas költő, aki így indokolta magas pontszámút: „Engem elbű­völt”. Felelet —- Déry - -Tibort nem kell bemu­tatni az olvasóknak. Az időseb­bek abból a vitából is jól emlé­kezhetnek rá, amely jó negyed­századdal ezelőtt folyt, nagy visszhangot keltve. A fiatalok meg az elmúlt években írt — nem egyszer „slágerrá” lett — művei alapján s regényeinek megfilmesítéséből tudják, ki a szerző. Zsurzs Éva rendezésében nyolc folytatásban kerül képernyőre a befejezetlenségében is hatalmas veretű, terjedelmes mű: a Hort- hy-Magyarország történelmi tab­lója. A szerző — Lukács György találó szavai szerint — a magyar kapitalizmus rothadási folyama­tát ábrázolja, művészien. Aggódunk Bálint sorsáért: ro­konszenves alakját szívünkbe zártuk. S érdeklődéssel figyeljük Farkas Zénó professzor különös életét; a „démoni entellektüelét, aki poklokat járva megszelídült lélekké csillapodik”, ahogyan Dé­ry egyik méltatója írta annak idején. Bessenyei Ferenc színészi remeklésében bizonyára sokak­nak öröme telik. Várjuk a foly­tatást. Vérkeringés Kalus napjainkban szimbólum­má vált. Az összetartozás, a hő­si erőfeszítés, a baráti kéznyúj­tás és kölcsönös segítség jelképé­vé. Ennek az ukrajnai városnak a helyén, ahol ma már ötven­ezernél több ember él, néhány évvel ezelőtt pusztaság volt. A vezeték két oldalán című doku­mentumfilm szemléletesen mu­tatta be fejlődését. Közben sok­féle ízelítőt kaptunk abból is, milyen szerepünk van nekünk, magyaroknak az ottani gyárak életében. Akaratlanul is arra gondol az ember, hogy az a hatalmas veze­ték, mely a Tiszai Vegyi Kombi­nátot és a Kalusi Kohászati és Vegyi Kombinátot összeköti, nem csak a termelési vérkeringést se- gíti-gyorsítja, hanem egyszerre népeket és országokat is szoro­sabbra fűz. Fürjtojás Nem hinném, hogy akadt néző, aki közömbösen nézte volna vé­gig Polgár András Szinte hihe­tetlen című sorozatának első da­rabját, mely a Fürjtojás címet kapta. Ez a szatirikus hangvéte­lű játék mai életünk visszássá­gait pellengérezte ki. Megmutat­ta, miként „sül el visszafelé” a Befejezéséhez közeledik az idei pályaválasztási munka is. Az elő­zetes számvetések szerint mint­egy 123 ezer nyolcadikos diák fe­jezi be általános iskolai tanul­mányait az idei évben. Az elmúlt tanévhez képest — mintegy négy­ötezerrel tovább csökkent a vég­zős fiatalok száma. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot el­helyezésük. Az Oktatási Minisz­térium előzetes adatai szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — tehát körülbelül 107 ezer fiatal — tanulhat tovább valamilyen kö­zépfokú iskolában: szakmunkás- képzőkben. szakközépiskolákban vagy gimnáziumokban. A jelen­legi tervek szerint a gimnáziu­mokban majdnem 26 ezer, a szak­kispolgári önérdek igyekezete. Nem csak remekül szórakoztunk ez alatt a húsz perc alatt, ha­nem alaposan el is gondolkoz­tunk. Summa Kell, hogy valami summája legyen laz ember életének, mon­dogatja magában és hangosan is az idősebb munkásember, aki megjárta a poklokat, s a hősi erőfeszítések útjait; s akire nem figyelnek igazán még saját fiai sem. Egy családi összejövetel ke­retébe ágyazza Szabó György ezt a mélyen emberi témát Ka­rinthy Márton rendező jó érzék­kel tolmácsolta színészei segít­ségével. az Írói gondolatot. Kü­lönösen' Mádi Szabó Gábor ala­kítása tetszett. Iharos Vegyes érzésekkel néztük vé­gig Vitray műsorát. Az Ötszem­közt vendége, az egykori világ­híres futó, Iharos Sándor „állt kötélnek” ezúttal, hogy a gunyo- ros-szellemes riporter — és a milliós nézőtábor — előtt vall­jon önmagáról. A beszélgetés vé­giggondolása hosszú fejtegetést igényelne. S ha már így legna­gyobb nyilvánosság elé vitték egy ember életét, mondjuk ki legalább a kínálkozó tanulságot. Épp a múlt hibáiból okulva, le­gyünk azon, hogy akár a legte­hetségesebb sportolóink is az úgynevezett „polgári életben” — szakma, műveltség, egyebek te­kintetében — hosszú távon meg­alapozzák jövőjüket. Talán így lehetne fogalmazni: a sport, a versenyzés ne az életük egyetlen célja, értelme legyen, hanem an­nak egyik velejárója, kiegészítő­je. Hemingway megírta a kiöre­gedett torreádor tragédiáját; azon legyünk, hogy napjainkban s ezután ez ne ismétlődjék meg. Varga Mihály Moszkva kicsiben is óriási, le­nyűgöző. Erről könnyűszerrel meggyőződhet bárki, legyen az a Szovjetunió fővárosában mindig szívesen látott magvar vendég más nemzetiségű turista vagy valamelyik szovjet szocialista köztársaságból érkező látogató. Az egyik előfeltétel, hogy betér­jen a Moszkva történetének és rekonstrukciójának múzeumába, amely a főváros központi részén, a Novaja tér 12. szám alatl fo­gadja az érdeklődőket. A múltat, á hatalmas iramú ős kiterjedésű átépítéseket s a legújabb létesít­ményeket régi iratok és tervraj­zok, modellek, makettek ismerte­tik. Magyar emléktárgyak A magyarok szívét külön meg­dobogtatja a második emeleten elhelyezett egyik vitrin. Itt őrzik azokat az emléktárgyakat, ame­lyeket különböző hazai delegáci­ók ajándékoztak az Intézmény­középiskolákban megközelítőleg 29 ezer. a szakmunkástanuló-is­kolákban pedig több mint 54 ezer fiú és leány kezdheti meg ősszel tanulmányait. Ezen belül 7000 kö­zépiskolai végbizonyítvánnyal rendelkező fiatalt is fölvesznek a szakmunkástanuló-iskolába. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendelkezések szerint az szükséges — április 15-ig befejezik. A gimnáziumok szakosított tantervű — úgyneve­zett tagozatos — osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig. a gimnáziumokban, a gép- és gyorsíró iskolákban viszont május 8-ig fejezik be a felvétele­ket. A szakmunkásképző iskolák­ba való jelentkezés első szaka­szát május 31-ig fejezik be. Tudományos emlékülés az MSZMP megalakulásának 50. évfordulóján ötven évvel ezelőtt, 1925. áp­rilis 14-én alakult meg a Ma­gyarországi Szocialista Munkás­párt, az illegális Kommunista Párt legális fedőszerveként A félévszázados évforduló alkal­mából a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum hétfőn a Munkásmozgalmi Múzeum Budavári Palotában levő előadótermében tudományos emlékülést rendezett. Szeré nyi Sándornak, a KEB tagjának elnöki megnyitója után Liptai Ervinné, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem mun­kásmozgalmi tanszékének docen­se tartott előadást az MSZMP helyéről és szerepéről a forra­dalmi munkásmozgalom történe­tében. A továbbiakban korreferátu­mok hangzottak el az MSZMP történetéről, agrárpolitikájáról, vidéki szervezeteinek tevékeny­ségéről. Szakács Kálmán, az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi ta­nára „Az MSZMP agrárpolitiká­ja” címmel; Svéd László, a Párt­történeti Intézet tudományos fő­munkatársa „Az MSZMP fiatail- munkás alosztálya”; G.ergely Ernő a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum tudományos; főmun­katársa „Az MSZMP tevékeny­sége a bányavidéken”; Pokorny i Róbert, az üllői általános iskola igazgatója „Az MSZMP szerve­zetének tevékenysége a monori és gyömrői járásban (1925—28)”; Szitha Miklós, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezető­je, „Az MSZMP Szolnok megyei működésének néhány sajátossá­ga”; Andrássy Antal, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának archívumvezetője „Az MSZMP kaposvári szervezetének tevé­kenysége 1925—27-ben” címmel tartott előadást. (MTI) nek. A felszabadító szovjet hő­sök emlékére emeflt gellérthegyi szobor másolatát körbefogják a hírünket öregbítő szép kerámiák, herendi porcelánok. De kezdjük a legelején, a föld­szinti teremben. Itt tárul fel Moszkva történelmének a kezde­te. Az ásatások során összegyűj­tött leletek, régi tárgyak és egy­kori dokumentumok mutatják be a vjatics nevű szláv törzs tele­pülésének fejlődését. A később szerteágazó kereskedelmi kapcso­latokat szemléletes ábrák érzé­keltetik, és összefoglalást kap a látogató a kézműipar térhódítá­sáról is. Majd az építészet fejlő­désének fokozatai következnek —• amíg a sorozatos, pusztító tűzvé­szek után a fát végre felváltotta a kő, mint időtállóbb alapanyag. A Moszkva szó első tagja is kö. vet, kovakövet jelent a régi szláv nyelvben. Legelőször 1147-ben jegyezte fel a krónika Moszkva nevét, s ettől számítják a mai világváros születését. Az elmúlt napokban ország­szerte megkezdődött a XI. kong­resszus dokumentumainak fel­dolgozása a politikai oktatásban. Erről tájékoztatták az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályán Győri Margitot, az MTI munkatársát. — Most, a XI. kongresszus után közvetlenül, fontos felada. tunk, hogy a tanácskozás anyagát megismertessük a párttagsággal, általában a politika iránt érdek­lődő közvéleménnyel, hiszen a végrehajtás nélkülözhetetlen elő­feltétele a határozatok egyeséges értelmezése — hangsúlyozták. — Az oktatásban arra törekszünk, hogy elősegítsük a nemzetközi, a társadalom- és gazdaságpolitikai, az ideológiai kérdések elmélyül­tebb megértését, és mindezek alapján az egységes cselekvést a gyakorlati munkában. A mostani pártoktatási tanév végéig az a feladatunk, hogy a politikai ok­tatás eszközeivel is segítsük a párt legfőbb fórumán meghirde­tett társadalmi pogram megvaló­sítását, a helytállást terveink végrehajtásában, a szocialista köz­szellem gyorsabb ütemű kibonta­koztatásában. — A feldolgozás során minde­nütt a kongresszus határozatát és a Központi Bizottság beszámo­lóját állítjuk a figyelem közép­pontjába. Célunk az, hogy a fel­dolgozás tudatosítsa a hallgatók­ban: további eredményeink zá­loga a kongresszus határozatai­nak következetes végrehajtása. Ezzel összefüggésben azonban na­gyon fontos, hogy előtérbe kerül­jenek a helyi tennivalók, ame­lyeket a vezetőségválasztó tag­gyűléseken és a pártértekezlete­ken korábban megfogalmaztak, illetve amelyeket a kongresszust követően jelöltek ki a pártszerve­zetek és a különböző szintű párt­bizottságok. A Petőfi Népe április lü-i szá­mában olvasható, hogy az első kisebb tételből álló spárgaszál­lítmány megérkezett a MEZÖ- TERMÉK Vállalat kecskeméti ki- rendeltségéhez. Ez így igaz, hi­szen a spárga az egyik legkoráb­ban fogyasztható friss zöldség­féléink egyike. Amiért szólni sze­retnék. annak oka, hogy félreért­hető a cikk néhány megjegyzése. Az egyik ami a legdöntőbb az — idézem a cikkből —. .„a zöld­spárga várhatóan háttérbe szo­rítja majd a fehér spárgát”, másik pedig „a többletráfordítás — ami a fehérspárga termeszté­sénél jelentkezik — nem reali­zálódik”. E két megjegyzés a je­lenlegi körülményeket figye­lembe véve, nem fedi pontosan a valóságot. A bugaci ÁFÉSZ 1974-ben a kistermelők szakcsoportba törté­Felgyorsult fejlődés A történeti és rekonstrukciós múzeum földszinti részét a mai és a jövendő Moszkva látványa egészíti ki az első emeleten. A középkori krónikák szépen díszí­tett miniatúrái a modernebb szemléltető eszközöknek adják át a helyüket: a kifejező tablók­nak, térhatású panorámáknak, a legapróbb részletekig pontos ma­ketteknek, a felgyorsult fejlődést kifejező fotóknak. Ez a rész az 1917. november 7-re efnlékeztető felirattal és egy forradalmi csa­tajelenettel kezdődik: a bolsevi­kok vezetésével győzött a szociá­lisa forradalom. A 30-as élvekre itt alakul ki — adminisztratív szerepköre mel­lett >— a szovjet állam legfonto­sabb ipari és kulturális központ­ja. Épül a metró, hozzálátnak a nagyszabású rekonstrukciókhoz. Ezt szakítja félbe a fasiszta Né­metország támadása. Ám 1941- ben éppen a moszkvai csatához — A következő hetekben, hó­napokban a tömegoktatásban részt vevő 580 ezer dolgozó öt foglalkozás keretében ismerkedik meg a kongresszuson kijelölt főbb célokkal, feladatokkal. A pártiskolákon, a káderképzés kü. lönböző szintjein — ahol összesen mintegy 120 ezren tanulnak — lehetőség nyílik az elméleti ösz- szefüggések tanulmányozására és a főbb politikai kérdéscsoportok részletesebb feldolgozására. A szervezett politikai képzésen túl­menően a munkahelyek szakszer­vezeti és KISZ-bizottságai úgy­nevezett kongresszusi tanfolya­mokat is szerveznek, több mint egymillió ipari, mezőgazdasági munkás, értelmiségi dolgozó szá­mára. — A megyei oktatási igazgató­ságok több tízezer előadó és vi- tavezétő propagandistát készíte­nek fel tanfolyamokon az ősszel kezdődő új oktatási évadra, ami­kor az MSZMP KB Politikai Fő­iskoláján, a Marxizmus—Leniniz- mus Ésti Egyetemen, és a poli­tikai oktatás más területein is szervesen beépül a tananyagokba a XI. kongresszus gazdag anya­gának ismertetése. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a na­pokban már megjelent 600 ezer példányban a kongresszus rövi­dített jegyzőkönyve, amelynek teljes terjedelmű kiadását május végére tervezik. — Politikai oktató munkánk akkor felelhet, meg legjobban a követelményeknek, ha témavá­lasztása összpontosítja, kiemeli a társadalom előtt álló időszerű tennivalókat, és ha az elméleti vitákhoz, eszmecserékhez a való­ságból merít bizonyító anyagot. Ezért ebben az évben elsődleges feladat a kongresszus anyagának tematikus feldolgozása, az eltelt időszakban felhalmozódott ta­né tömörítésével fehér (Braun- schweigi-fajta) spárgát terinesz- tetet* hektáron a HUNGARO- FP.UCT. a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ jelentős anyagi támogatásával, s az idén további 8 hektár fehér- spárga telepítését végezték el a szakcsoport tagjai. A fehérspárga telepítését szorgalmazza a HUN- GAROFRUCT, hiszen a külföldi partnerek ezt kérik és vásárol­ják. Jelenleg ezer tonna áll a vállalat rendelkezésére, de ennek háromszorosát is értékesíteni tud­nák a német, a svéd, az osztrák, valamint a svájci piacokon. A zöldspárga ugyanakkor nem ke­resett, csak kisebb tételeket fo­gad Anglia és az NDK. A gazdaságosságot vizsgálva is a fehérspárga javára billen a mér­leg, annak ellenére, hogy a zöld­spárga termesztési technológiája egyszerűbb, kevesebb költséggel kapcsolódik Hitler első súlyos veresége, amikor a Vörös Hadse­reg csapatai • és a főváros lakói megállították a német előrenyo­mulást. A város vigyáz magára A Moszkvaiak Moszkvában című, száz fotót tartalmazó és a leglényegesebb tudnivalókat ösz- szefoglaló füzet is megemlíti, hogy bekövetkezett a fejlődésnek az a foka, amikor például napon, ta több mint 300 új lakást vesz­nek birtokba az emberek a fővá­rosban. A kiadvány megjelené­se — 1968 — óta ez a szám to­vább emelkedett, még többen örülhetnek egyidejűleg a korsze­rű, összkomfortos otthonoknak. A méltó emberi környezet meg­teremtését a múzeumban egye­bek közt az egyik kísértei lakó­telep tervezete szemlélteti, amely 9, 16 és 30 emeletes lakóházakat, kereskedelmi központot, iskolát és óvodát foglal magában. A tervezők hosszú távú, húsz évre szóló fejlesztési programot dolgoztak ki. A középpontban az ember áll. Az ember szolgálatára készülnek a zöldövezetek, ame­lyek a középpontból kiindulva sugarasan szelik át a várost. Egészségügyi és környezetvédelmi szempontok hívták életre azt az elképzelést is, hogy külön negye­dekben költöznek az ipari üze­mek. A növekvő népességet pe­dig több, egyenként körülbelül egymillió lakost befogadó új vá­rosrészek várják majd. Moszkvában ma már több mint 8 millió lakosról beszélnek. To­pasztalatok elméleti igényű elem­zése. és az új jelenségek figyel­mes tanulmányozása. — Az elméleti kutatómunka eredményeire támaszkodva arra van szükség, hogy közösen át­gondoljuk, összegezzük a gyakor­lati tapasztalatokat, s a politikai oktatás sajátos eszközeivel is for­máljuk a közvéleményt. Az el­múlt időszak tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy nemcsak a gaz­daságban értünk el sikereket, ha­nem a tudatformálásban is előbb­re léptünk. Munkánk nyomán a társadalom szellemi életében to­vább erősödik a marxizmus—le- ninizmus vezető szerepe, a tár­sadalom tagjainak jelentős része — elsősorban a párttagok — mind tudatosabban és aktívabban kép­viselik forradalmi elméletünket, pártunk politikáját. — A politikai oktatásnak to­vábbra is hathatós segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a pártta­gok és a politikai kérdések iránt fogékony pártonkívüliek a való­ságos tényeknek megfelelően ítéljék meg társadalmi, gazdasá­gi, kulturális fejlődésünket; job­ban értsék, hogy szocialista cél­jainkkal megegyezően milyen fo­lyamatokat támogatunk és mi­lyen jelenségeket bírálunk, illet­ve utasítunk el. Fő törekvésünk, hogy lényegre törő elemzéssel mutassuk be a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvé­nyesülését. továbbá azt, hogy po­litikánk a munkásosztály alap­vető történelmi céljainak a meg­valósulását, a munkás—paraszt szövetség, a szocialista népi, nem­zeti egység erősítését szolgálja. Politikai oktatásunknak rá kell mutatnia: a párt XI. kongresszu­sa által megerősített politikai irányvonal és a munkaprogram maradéktalan teljesítése előreha­ladásunk legfőbb biztosítéka. termeszthető, de ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak egy faj-, tát próbáltak ki a hazai termesz­tésben, s így messzemenő követ­keztetést ebből nem lehet levon­ni. Az átvételi árakat figyelembe véve 9, illetve 15 forintos árkü­lönbség van a fehérspárga javá. ra. Ügy hiszem, az elmondottak igazolják, hogy a fehérspárga ter­mesztése előnyösebb, hiszen a hazai és külföldi fogyasztók az ize miatt is szívesebben vásárolják. A zöldspárga ma még nem ex­portcikk, s ezért továbbra is ja­vasoljuk és helyeseljük a háztá­ji gazdaságoknak, a kisárulerme- lőknek a fehérspárga termeszté­sét. Martus Gyula a MÉSZÖV kertészeti szaktanácsadój a vábbi milliók járnak be dosozni, vásárolni, keresik föl a kulturá­lis intézményeket. A város vigyáz magára, mű­emlékeire, szépségére. Néhány éve a medréből kilépett Nyeglin. ka folyót csatornába vezették a Kuznyeckij moszt nevű utca alá, s a víz azóta is ott folyatja út­ját. Most és a jövőben ez törté­nik a forgalom mind nagyobb hányadával. A közlekedést mind­inkább a föld felszíne alá irá­nyítják. A metró szerelvényei je­lenleg is több mint 4 millió utast szállítanak naponta. De az alul­járókba költözik az üzletek, ki­állítócsarnokok és mozik egy része is. Íme, Moszkva képe kicsiben — ezt nyújtja a történeti és re­konstrukciós múzeum. Emlékszem E. Fehér Pálnak a hétköznapok Moszkvájáról szóló vallomására, ezekre a sorokra: „Az új Moszk­vának egyik varázsa éppen az, hogy minden megnyilvánulásá­ban az újulás ígéretét hordozza. Lehet, hogy az élet más utakon jár ott, mint más városaiban a világnak, s Moszkvában hinni is lehet, de a hétköznapi Moszkva nem egy ikon, a gyertyák füst­jében megfekedett aranyozású szentkép, hanem maga az eleven élet.” A kapun kilépve feldobog az élet ritmusa abban a fővárosban, amelynél kevés nagyobb akad a világon. S éjszakánként is halla­ni — amikor csodálatos sárga, arany, vörös fényben ragyognak a Kreml kupolái — Moszkva ha­talmas tüdejének nyugodt léleg­zését. Halász Ferenc (Folytatjuk.) KÉPERNYŐ Múlt és jövő — a múzeumban HOZZÁSZÓLÁS A zöldspárga ma még nem exportcikk Üzenet Moszkvából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom