Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- v ■')> y? ■''*> Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA .XXX. évf. 85. szám Ára: 90 fillér 1975. április 12. szombat A kongresszusi és felszabadulási verseny sikerei Tegnap — péntek — délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként — Kovács Pálnak, az SZMT közgazda- sági munkabizottsága vezetőjének előterjesztésében — a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeiről szóló jelentést tárgyalta meg. A verseny első szakasza lezárult. A vállalások megvalósítása jelentősen elősegítette a gazdasági feladatok sikeres teljesítését. A kongresszus és a nagy évforduló jegyében kibontakozott szocialista munkaverseny megyénkben is tömegméretűvé vált. Jól mutatja a tömegek politikai állásfoglalását, hogy a versenyben a dolgozók 70 százaléka vesz részt. Legnagyobb szervező erőt és kezdeményező készséget a szocialista brigádok tanúsítottak. A felajánlások teljesítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a szocialista ipar termelése az országosnál gyorsabban. 9.4 százalékkal emelkedett. ennek 77 százaléka a termelékenység javulásából származott. Társadalmilag fontos és kiemelkedő eredményt ért el a Bács Megyei Állami Építőipari "Vállalat; mind a kiemelt beruházásokon, mind egyéb területen teljesítette, illetve túlteljesítette termelési feladatait, teljes egészében a termelékenység növelésével. Lakásátadási tervüket a bázishoz képest 507-tel. a tervhez viszonyítva 229 lakással teljesítették túl —. jelentős hibacsökkenéssel. A ZIM Kecskeméti Gyára a lakások felszereltségének javításához járult hozzá szép eredményekkel. Fennállása óta először érte el fürdőkádgyártásban a 200 000 fölötti darabszámot, s javította a minőséget is. Sikeresen halad az üzem. és munkaszervezés a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál. Népgazdasági szinten is kiemelkedő 2,54 átlagos műszakszámot értek el. Pénteken délelőtt a társadalombiztosításról szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh KárQly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr, Schultheisz Emil felszólalása A kiemelt nagyberuházásokon végzett munkák sikeres elvégzésével mutatott jó példát a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára. Sok gyárban — például a Bácska Bútoripari Vállalatnál, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnál — indult kezdeményezés a lakosság számára készülő termékek választékbővítésére, új cikkek gyártására. Előbbi 27,1 százalékos termelésnöveléssel segítette az év végi rendkívüli bútorigény kielégítését, utóbbinál az új száraztészta-termékeknél 16 választékban nyertek „Kiváló áru” minősítést, valamint a MÉM különdíját, oklevelét a HUNGAROPACK ’74 csomagolási versenyben. Lendületes fejlődésnek indult az újítómozgalom. A mezőgazdasági dolgozók versenyszelleme is közrejátszott abban, hogy ennek az ágazatnak a termelése, a kedvezőtlen időjárás ellenére, meghaladta az előző évit. Ezt segítette a betakarításkor megnyilvánult nagy társadalmi összefogás is. A Kalocsai Állami Gazdaságban kidolgozták a korszerű nagyüzemi fűszerpaprika-termesztési rendszer elemeit, s ugyancsak vállalásaik teljesítésével szolgálták a zöldségprogram megvalósítását. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság több mint 50 millió forintos eredményében benne van a modern takarmánygép-rendszer, a szarvasmarhaprogram ütemes teljesítése. a termelési rendszerekben rejlő lehetőségek kihasználása. A MEZŐGÉP Vállalat a garanciális szerviz és vevőszolgálat megszervezésével, az aratási és őszi betakarítási munkák ügyeletével. a termelési rendszerek teljes műszaki kiszolgálásával biztosította a sikert. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a gyermekintézmények fejlesztését is komolyan előbbre vitte a kong(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter a társadalombiztosítási törvényjavaslatról szólva kifejtette; társadalombiztosítási rendszerünket egységbe foglaló törvénytervezet ez. amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterjedő, az egyenjogúságon alapuló igazságos gondoskodást kívánja továbbfejleszteni. Széles körű érdeklődésre számíthat, hiszen hazánk valamennyi állampolgárát érinti, a ma született csecsemőktől a legidősebbekig. Egészségügyi ellátásunk fejlődéséről szólva a miniszter hangsúlyozta : Szociálpolitikai céljaink megvalósításának jelentős állomása volt az egészségügyről szóló 1972. évi második törvény megalkotása. Az új törvény lehetőséget teremtett feladataink egységes végrehajtásához és hosszútávú programot adott az egészségügy fejlesztéséhez is. Az egészségügyi törvényhez hasonló jelentőségű a mostani törvényjavaslat is. S mert az egészségügyi ellátás szoros összefüggésben, van társadalombiztosítási rendszerünkkel, ez utóbbinak minden változása kihat az egészségügyi ellátás lehetőségeire. és színvonalára is. Az egész lakosságra kiterjedő szociális biztonság egységes rendszerének megalkotása összhangban van pártunk kongresszusi határozataival. népesedéspolitikai feladatainkkal. biztosítja a teljes körű, az ország minden állampolgárára kiterjedő egészségügyi ellátást, és ezáltal szocialista egészségügyünk aiapelveinek érvényesülését. Eredményeink ismeretében azonban nem feledkezhetünk meg a megoldásra váró feladatainkról sem. A miniszter ezek sorában említette a megelőzés továbbfejlesztését. A miniszter külön szólt a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az elmúlt két évben örvendetesen csökkent a művi vetélések száma. Ezért folyamatosan kell gondoskodni a szülészeti ágyak számának növeléséről: ezt a már meglevő gyógyintézetek ágyainak belső átcsoportosításával és a tervezett építkezések megvalósításával oldották, illetve oldják meg. — Megszerveztük a megelőzést, az egészség védelmét és a népesség növekedését egyaránt szolgáló család, és nővédelmi tanácsadók hálózatát. Széles körű munka bontakozott ki a korszerű családvédelem támogatására. Körzeti és gyermekegészségügyi szolgálatunk a csecsemő- és gyermekellátás területén nehézségek árán bár. de megoldotta a gyermekápolási táooénzsegélyezés ki- terjesztésével megnövekedett felfeladatokat. Dr. Schultheisz Emil a továbbiakban részletesen szólt az üze• A Parlament folyosóján Huszár István miniszterelnök- helyettes és Apró Antal az országgyűlés elnöke képviselőkkel beszélget. MTI—KS. Telefoto — A képviselők jóváhagyták a társadalombiztosításról, valamint az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatokat mi dolgozók egészségvédelméről, amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. Különösen az utóbbi években — a mezőgazdaság szocialista átalakulásával és a mezőgazdasági termelés iparosodásával — mind sürgetőbbé vált az ipari munkásság mellett a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének és ellátásának fejlesztése is. E növekvő feladatok magasabb szintű, hatékonyabb megoldása érdekében hozták létre az Or- szágots Munka- és Üzemegészségügyi Intézetet, amely az országos hatáskörű szervezési módszertani és tudományos kutatóközpont szerepét tölti be. Megteremtették az üzemegészségügy egységes szakmai fejlesztéséhez, irányításához, a közegészségügyi és a gyógyító megelőző tevékenység összehangolásához szükséges feltételeket. Az egész társadalomra vonatkozó egységes egészségügyi ellátás érdekében most az egyik legfontosabb feladat az, hogy csökkentsük az ipari és a mező- gazdasági dolgozók társadalom- biztosításában még meglevő különbségeket. A társadalombiztosítási törvény tervezete megoldást kínál erre is; a dolgozók munkahelyi egészségvédelmét tartalmazó előírások maradéktalan teljesítésével új lehetőségek kínálkoznak az üzemegészségügyi ellátás további fejlesztésére. Az egészségügyi törvény előírja, hogy az állampolgárok az orvosi ellátást — a gyógyító, megelőző ellátás keretében — ingyenesen kapják. Az egészségügy ma már rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Eddig ugyanis az ingyenes egészség- ügyi ellátás függvénye volt a társadalombiztosításnak. Az évek során bármennyire növekedett is a biztosítottak száma a biztosítási joszabályok bonyolult rendszere miatt mégsem lehetett egységes, egyszerűsített eljárást alkalmazni az egészségügyi ellátás igénybevételekor. Ez sok fölösleges munkával járt, és a túlzott adminisztráció éppoly terhet jelentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozóknak, mint p lakosságnak, a betegeknek. Most mindez megváltozik: a gyógyintézetek igénybevételéhez, az orvosi kezeléshez elegendő lesz az egyszeri igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — szintén egyszerűbb lesz az eljárás. Az utóbbi időben évente 150 millió receptet írtak fel orvosaink s a vény írás a körzeti orvosok rendelési idejének egyhar- madát vette igénybe. A felírt gyógyszerek jelentős részét ugyan eddig is meg lehetett recept nélkül vásárolni — csakhogy teljes áron. A receptírás tehát — és ezzel az orvosok fölöslegesen lekötött értékes munkaideje — a vény utalványjellegét, az olcsóbb árat szolgálta. Ezért megfelelő elemzés és megfontolt előkészítés után ma már célszerűnek látszik a gyógyszerrendelés újraszabályozása, a vény utalványjellegének megszüntetése. Ezzel nemcsak az orvosok, hanem a betegek helyzetét is megkönnyíthetjük. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biztosításról, s rendeletekkel messzemenően támogatják a családok védelmét, a kedvezményes gyógyszerellátást. A cársadalombiztosítási törvény tervezete most újabb lehetőségeket is teremt Az egészségügyi minisztert követően dr. Petri Gábor sebészprofesszor Csongrád megyei képviselő szólalt fel, majd — mivel több képviselő nem jelentkezett szólásra, az elnöklő Varga Gáborné a törvényjavaslat vitáját lezárta, s megadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott hozzászólásokra. Megköszönte a képviselők közreműködését, segítőkész hozzászólásait, majd a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot — a két állandó bizottság által beterjesztett módosításokkal — fogadja el és emelje törvényerőre. A miniszteri válasz után szavazás következett. Az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részleteiben — a megszavazott módosításokkal — egyhangúlag törvényerőre emelték a társadalombiztosítás, ról szóló tervezetet. Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. A napirend szerint dr. Szénást Géza, a legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. (A beszámolót lapunk : 3. oldalán ismertetjük.) Az ország- gyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját egyhangúlag és jóváhagyólag tudomásul vette. A következő napirendi pontként ezután az országgyűlés meghallgatta dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját. (Lapunk 3- oldalán ismertetjük.) A beszámoló után határozathozatal következett; az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat Cse terhi Lajos előterjesztése Ezután a napirend szerint az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztése következett. Cseterki Lajos, ä Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőben arról szólt, hogy \ az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezéseinek módosítását javasolja, majd — az Elnöki Tanács megbízásából és nevében, a Minisztertanáccsal, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a tanácsok választása aa eddigi négy év helyett öt év időtartamra szóljon. — E javaslatok fő oka, hogy nálunk az államhatalmi és nép- (Folytatás a 2- oldalon.) Beiktatták tisztségébe a megyei kórház új főigazgatóját Ünnepélyes külsőségek között került sor tegnap a megyei kórház főigazgatójának beiktatására. A rendkívüli főorvosi értekezleten megjelent Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Pataky József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg az értekezletet, s köszöntötte dr. Gubacsi Lászlót, a kórház új főigazgatóját, néhány hasmos, útbaindító tanáccsal szolgálva az ő és az általa vezetettek számára. Ezután dr. Major Imre mutatta be az új kórházigazgatót, ismertetve eddigi pályafutását, s hangsúlyozva a rá váró további feladatokat. Beszéde végén a megyei tanács legmesszebbmenő támogatását ígérte munkájához. Dr. Gubacsi László köszönte meg a továbbiakban a bizalmat, amellyel jelen tisztségébe helyezték, s ígéretet tett a rá váró tennivalók tőle telhető legalaposabb elvégzésére. Dr. Gubacsi László 1935-ben Orgoványon született. Általános és középiskolai tanulmányai elvégzése után 1960-ban szerzett oklevelet a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Ezután néhány éven keresztül a megyei kórházban dolgozott gyakornokként, majd mintegy 8 évig Orgoványon látta el a körzeti orvosi teendőket. 1970-ben került a Bács-Kiskun megyei Tanács járási hivatala egészségügyi osztályvezetőjének tisztébe, majd az elmúlt év februárjában nevezték ki a megyei kórház főigazgatójának általános helyettesévé. J. T. Képünkön: a megyei kórház új igazgatója köszönetét mond az iránta megnyilvánult bizalomért. (Tóth Sándor felvétele) Kádár János és Fock Jenő fogadta a mongol külügyminisztert •; A j ‘‘Söm* Mint tegnapi lapunk lapzártakor érkezett hírében közöltük, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Lodongijn Rincsint, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét. Pénteken érkezett képünk az eseményről: Kádár János, Púja Frigyes külügyminiszter és Lodongijn Rincsin (jobb oldalt). Pénteken délelőtt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is fogadta Lodongijn Rincsint az Országházban- (MTI-fotó)
