Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A közművelődés helyzetéről tárgyalt a megyei tanács Értékelték az elmúlt évi település- fejlesztési versenyt törlesztettünk a Megyei Művelődési Központ átadásával, amelynek pezsgő, sokszínű élete a művelődni vágyók tízezreit vonzza falai közé. Még ez évben megnyitja kapuit a kecskeméti Kodály Zoltán. Zenepedagógiai Intézet, amelytől nemcsak a város és a megye, de a magyar zenei élet továbbfejlődését és gazdagodását várjuk, otthont biztosítva a megyeszékhelyen a nemzetközi zenei kultúrának. 1975. nvarán kezdi meg munkáját a nemzetközi zománcipari alkotó tábor, a tűzzománc művészeinek hazai és nemzetközi, évente megnyíló közös alkotó tábora. A jövő évben kezdi meg működését a kecskeméti kerámiastúdió, a magyar népi kerámiaművészet egyik új centruma. Zenei életünk megerősödését és művészi igényességét biztosítja a kecskeméti és bajai szimfonikus zenekar, megteremtve működésükkel a vidéki zenei élet alapiak is. E rövid szóbeli vitaindító keretében nincs idő arra. hogy dinamikusan fejlődő közművelődési életünket a maga teljességében minden eredményével bemutasA kubai igazságügy-miniszter Kecskeméten Tartalmi feladatok Az előadó a továbbiakban néhány kiemelkedően fontos feladatra hívta fel a figyelmet. Többek között a munkásművelődés (Folytatás a 3. oldalon.) Hivatalos baráti látogatáson, sir. Korom Mihály igazságügy-miniszter meghívására küldöttség élén hazánkban tartózkodik dr. Armando Torres Santrayll, a Kubai Köztársaság igazságügy-minisztere. A kubai vendégek tegnap dr. Korom Mihály társaságában Bács-Kiisltun megyébe látogattak. A küldöttséget Kecskeméten. a megyei pártbizottság székházában fogadta Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, és részletesen tájékoztatta a megye társadalmi és gazdasági életéről. Szólt a felszabadulás óta eltelt harminc esztendő eredményeiről, az itt élő emberek szociális, kulturális helyzetének kedvező változásáról. A kubai küldöttség vezetője megköszönte a tájékoztatást, elmondta hogy töretlenül haladnak -a szocializmus építésének útján az eljövendő nemzedékekért dolgoznak, hogy soha ne térhessenek vissza országukba az imperialisták. A vendégek ellátogattak a kecskeméti művelődési központba, majd megtekintették a Tudomány és Technika Házát, amelyet Szabó Lajos, az MTESZ társelnöke mutatott be. Ezután a megyei bíróságon dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke tájékoztatta a küldöttséget a városi, járási és megyei bíróságok munkájáról, és válaszolt a kubai igazságügy-miniszter kérdéseire. Ezután az Izsáki Állami Gazdaságba látogattak, majd Bugac- ra, ahol a kiskunfélegyházi Egyesam. Csupán a legjellemzőbbekre kívántam rámutatni, jól tudván, hogy számos intézmény munkája még ide kívánkozott volna, mint például a múzeumok, könyvtárak, levéltár vagy a társadalmi és tömegszervezetek megélénkült és. színvonalasabbá vált közművelődési munkája, a városok és községek dinamikusan fejlődő tevékenysége; az ipari üzemek, a tanyai területek mérsékeltebben, vagy erőteljesebben fejlődő művelődéspolitikai tevékenysége. Nem szabad szó nélkül hagyni megyénk sok színű és megragadó népművészetét, népzenéjét, melynek feltárása és az egyetemes emberi kultúra számára való újbóli felfedezése mind teljesebben bontakozik ki. Népi együtteseink hagyományőrzése, a nemzetiségi csoportoknak a népek közti igaz barátságot tápláló, őszinte humanitása a megye kulturális kincseinek egy-egy gyöngyszemét alkotják. A kalocsai népi együttes sikereinek nemcsak a Duna—Tisza közének népe tapsol, de önfeledt örömre késztette finn rokonainkat és francia barátainkat egyaránt. Eredményeink feltétlenül figyelemre és elismerésre méltóak. Igen sokat dolgoztunk le abból a nagy történelmi elmaradottságból. amellyel Bács-Kiskun megye indult. A három évtized alatt a felzárkózás megkezdődött, a fejlődés üteme helyenként meghaladta az országos átlagot. A feladatok jelentős része azonban még előttünk áll. A népművtlés és a közművelődés minden eredményessége ellenére meg kell állapítanunk egy viszonylagos és általános lemaradást, amely az élet más területeihez viszonyítva is fennáll. Közismerten hátrányos és sajátos települési viszonyaink miatt még ma is emberek tízezrei élnek a tanyákon, ahova a művelődés első fénysugarát — átvitt értelemben és a szó legszorosabb értelemben is — a legutóbbi évek tanvavillamosítási programja juttatta el. E bonyolult és ellentmondásos viszonyok között kell a hosszútávú fejlesztési koncepciót kidolgoznunk és úgy meghatároznunk, hogy az a további gyorsabb ütemű felzárkózásnak, a valóban tömegeket átfogó új művelődésnek és a rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségeknek is megfeleljen. sült Lenin Tsz vezetői fogadták a küldöttséget. A vendégek ma Szentesre látogatnak, holnap Budapesten megtekintik a május 1-i felvonulást. Cs. I. • A kubai igazságügy. miniszter a művelődési központban megtekintette a kerámia- és kisnlasztikakiállítást. Társaságában dr. Korom Mihály igazságügy. miniszter és dr. Greiner József a megyei bíróság elnöke. • A város nevezetességeivel ismerkedik a kubai küldöttség. (Pásztor Zoltán felvételei) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX» cvtm 100. szám Ára: 90 fillér 1975. április 30. szerda El lehet érni a hektáronkénti száz mázsa szőlőtermést Borászok kétnapos tapasztalatcseréje Kétnapos — bemutatóvá ösz- szekötött — országos borászati tanácskozás kezdődött kedden Kecskeméten. Az eseményen részt vesznek a jelentősebb szőlőterülettel rendelkező állami gazdaságok és termelőszövetke- .zetek szakvezetői. A gazdag program a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának tanácskozótermében kezdődött. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a jelenlevőket, majd áttekintést adott a szőlőtermelés és a borászat jelentőségéről. Elmondta, hogy hazánkban 1973- ban ez az ágazat hét és fél milliárd forint termelési értéket képviselt. A borexport gazdaságosabb, mint más cikkek kivitele. Ha boraink minőségét tovább javítjuk, a palackozott áru arányát növeljük, további dinamikus fejlődés várható. Az export ma már meghaladja a másfél millió hektolitert, s ez megközelítően az összes termésnek egy harmada. Az említett meny- nyiség 80 százalékát szocialista országokban, 20 százalékát a tőkés piacokon tudjuk értékesíteni. Borkivitelünk a legutóbbi hat év alatt megkétszereződött. A megyébe^ van az ország szőlőterületének csaknem 30 százaléka. Az elmúlt esztendőben 2 millió 230 ezer mázsa szőlőtermésünkkel, az ország összes termésének 30 százalékát adtuk. Az árubor-ellátásban 40 százalékkal részesedünk. Az átlagtermés "tavaly 8 mázsával volt magasabb megyénkben, mint az országos átlag. A gondokról szólva utalt arra, hogy sajnos, a termőterület mintegy 70 százaléka még ma Is gyümölcsfával vegyes művelésű, hagyományos szőlő. Az V. ötéves tervidőszak előirányzatai szerint évente 1500—2000 hektár új szőlőt kívánunk telepíteni, a meglevő ültetvények korszerűsítés^ mellett, s a megye szőlőtermelését évi 3 és fél millió mázsában kívánjuk stabilizálni. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a szőlő- és borvertikumok kialakítására, több szövetkezeti üzem, vagy szövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a pince- gazdaság társulásával. Ezt követően Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztály- vezetője ismertette az ország szőlő- és bortermelésének eddigi eredményeit és a fejlesztési elképzeléseket. Előadását hozzászólások követték, amelyekben dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi és Tóth Sándor, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója saját üzemi borászati tapasztalataikat ismertették. A délelőtti program Katona Józsefnek, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatójának összefoglalójával ért véget. Hangoztatta: az eddigi termelési tapasztalatok bizonyítják, hogy el lehet érni a hektáronkénti száz mázsa szőlőtermést a korszerű technológiák alkalmazásával. Délután a tapasztalatcsere résztvevői a Kiskőrösi Állami Gazdaságba látogattak. Ma a Hosszúhegy! Állami Gazdaság borkombinátjában folytatódik a program. A kétnapos tapasztalatcsere a látottak értékelésével zárul ma délután Érsekcsanádon. K. S. Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A megjelent tanácstagokat, az országgyűlési képviselőket, a meghívott vendégeket, köztük Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettest, dr. Fonyó Gyulát, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőjét dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte. A tanácsülés munkájában részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A végrehajtó bizottság a követ* kező napirend megtárgyalását javasolta a testületnek: A megye közművelődésének helyzete, a tanácsok feladatai. Beszámoló a hatósági ügyintézés törvényességének helyzetéről a tanácsi szerveknél. Jelentés a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. évi munkájáról. Az 1974. évi településfejlesztési verseny értékelése, s előterjesztés az 1971—1975. évi verseny erkölcsi elismerésének formáira. Bejelentések és interpellációk. A tanácsülés az elfogadott napirendnek megfelelően először a megye közművelődésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatokat vitatta meg, melynek előadója dr. Major Imre tanácselnök-helyettes volt. Történelmi elmaradást kellett pótolnunk i Major Imre vitaindítója A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egy évvel ezelőtt határozatot hozott a közművelődés helyzetéről és fejlesztési feladatairól. A megyei pártbizottság szintén megtárgyalta a megye közművelődésének helyzetét és fejlesztési feladatait. E pártdokumentumok alapján az a feladat hárul a megyei tanácsra, hogy meghatározza a megye közművelődésének tanácsi feladatait. a távlati fejlesztés irányát és ütemét. A közművelődéssel foglalkozó határozat a legszélesebb tömegeket érinti, átfogja az egész társadalmat és a közművelődés ügyét — a kulturális nevelő munkát — a pártmunka szerves részévé avatta. A közművelődés már nem egyszerűen csak kulturális kérdés, hanem szoros kapcsolatban van legnagyobb politikai célkitűzésünkkel, a szocializmussal. A felszabadulás óta megyénk lakossága is nagy utat tett meg művelődési és az általános műveltségi színvonal emelkedésében. A már történelmi időszaknak beillő 30 év legnagyszerűbb kulturális ténye, hogy a dolgozók a politikai és gazdasági hatalom megszerzése mellett birtokba vették a szellemi élet bástyáit. Bács-Kis- kunban is — csakúgy, mint országszerte — ez a kulturális nevelő- és szervezőmunka a dolgozó nép műveltségi, iskoláztatási, történelmi hátrányának pótlását jelentette. Feladatunk az első két évtizedben a szocialista kultúra tartalmi és szervezeti kereteinek megteremtése volt. A felszabadulást követő évtizedekben kialakítottuk a közművelődés intézményhálózatát. a leglátványosabb fejlődést a művelődésiptthon-, a könyvtár- és mozihálózat kiépítésében értük el. A helyi erők és az irányító szervek munkájának eredményességét bizonyítja, hogy az 1960-as évek eleiére lényegében valamennyi településünkön létrehoztuk a közművelődés elemi igényeit kielégítő intézményeket. Ez a döntően mennyiségi fejlődés megteremtette a városok és községek kulturális életének minőségi. tartalmi változását is. Ma már 121 művelődési otthon. 408 könyvtári egység, 174 mozi működik a megye helységeiben. Ennek az időszaknak az ered- ménvei alapján — kialakultak a közművelődés továbbfejlődését előbbre vivő társadalmi, gazdasági feltételek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után tanácsaink olyan támogatókra találtak a szövetkezetekben és álvál. a népzenei találkozók, a TIT óvodapedagógiai és vízgazdálkodási nyári egyetemei, a Forrás című szépirodalmi és szociográfiai folyóirat, a nemzetközi Kodály- szeminarium. Mindezek megyénk kulturális karakterét gazdagítják és egyben meg is határozzák. Javították megyénk lakosságának kulturális ellátottságát és különösen jó hatáslami gazdaságokban, akikkel a fa. lu kulturális fejlesztését gyorsabb ütemben tudtuk megoldani. Kezdetben a bajai járásban, majd a kiskunhalasi és kiskőrösi járásban épültek új. több célú közös létesítésű és fenntartású művelődési otthonok, klubkönyvtárak. A szocialista nagyüzemek és a tanácsok együttműködésének eredményes példái a csávolyi, a katymári. a madarasi. a dunapa- taji. a lakiteleki, az orgoványi stb. új művelődési házak, amelyek a kulturális élet újabb elemeinek — színház, hangverseny — meghonosítását tették lehetővé. A közművelődésnek olyan új formái születtek és indultak eredményes útjukra, mint a honismereti és népművészeti mozgalom, a Duna menti folklórfesztisal voltak az általános művelődési szint emelésére. Jobb körülmények között Legújabb kezdeményezéseink is a korábbi évek pezsdüléséből merítenek. A művészeti közélet és a közműveltség erősítése szempontjából is nagy gondot fordítunk a kecskeméti Katona József Színház, a Kelemen László Színpad munkájára, a megyében élő írók, képzőművészek alkotó tevékenységének támogatására. A nevelés minőségi feltételeit tudja nyújtani néhány, a közelmúltban átadott intézmény, mint a Tudomány és Technika Háza. amely a TIT és az MTESZ közművelődési munkájának valóban összehasonlíthatatlanul jobb körülményeit teremtette meg. Régi tartozást Várható időjárás ma estig: kevés felhő, eső nem lesz. Mérsékelt változó irányú, a Dunántúlon fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet kissé tovább emelkedik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között; egy-két helyen' még előfordulhat gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 1», 24 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS
