Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-23 / 94. szám
/ 1975. április 23. • PETŐFI NÉPE • S Változik-e vagy állandó Földünk alakja? Magyar geofizikus yj földmodeilelmélete Változik-e vagy állandónak te- kintheő Földünk alakia? Annak ellenére, hogy a probléma tiszázása a szakembereket már régóta foglalkoztatja, eredményesnek ígérkező vizsgálatát csak a legújabb, pontosabb mérési módszerek kialakulása tette lehetővé. A geofizikusok világszerte szenvedélyes hangú párbeszédet folytatnak: eddig nagy többségük az állandóság elvét képviselte: a centrál-szimmetrikus elmélet hívei azt a felfogást vallják. hogv a Föld középpontjától a felszínig a sűrűség, a nyomás csak a sugár irányában változik. Barta György Állami díjas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének tanszékvezető tanára több éves kutató munka eredményeként úi földmodellelméletet dolgozott ki. amely az eddig egyeduralkodó földtudományi szemléletet tudományosan megalapozott érvekkel igyekszik megcáfolni. Barta professzor Oláh Bélának, a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársának elmondotta, hogy az aszimetrikus elgondolás szerint számított és a mesterséges holdak pályájának vizsgálata alapján meghatározott. Föld-alak megegyezik. — Tudományos vizsgálódásaim — mondotta — ilven módon egyértelműen tisztázták, hogy a belső mag — az eddigi felfogástól eltérően — nem a Föld középpontjában helyezkedik el. hanem attól mintegy 450 kilométerre Ausztrália irányában — exentri- kusan. Földünk mágneses terének változásából logikusan következik, hogy ez az excentrikus elhelyezkedésű mag nyugati irányba vándorol, és mozgásával a Föld alakját is változtatja. A régi állítás tehát ezek szerint a magyar geofizikusok műhelyében megdőlt: a sűrűség nem a sugár irányában, hanem aszimmetrikusan változik. — Kutatásaim során — folytatta — magának a Föld mágneses terének évszázados fizikai változásait, illetőleg annak hátterét bizonyos mértékig sikerült tisztázni. Az is világossá vált, hogy a földmag mozgásának előidézőjét mintegy háromezer kilométernél mélyebben fekvő tartomány- ban kell keresni. Annak ellenére, hogy kutatómunkám eredményének helyességéről máris meg vagyok győződve, elméletem megbízhatóságát a-Föld alakjára vonatkozó jelenlegi mérések megismétlésével lehet maid ellenőrizni Barta professzor kidolgozott földmodellelméletének gyakorlati jelentőségét mindenekelőtt abban látja, hogy annak felhasználásával fontos következtetéseket lehet levonni a felszínt alakító hegyképző erőkre nézve, s ez bátrabb előrejelzéseket tesz lehetővé. Végleges formába öntött elméletét a közeljövőben mutatja be a gre- noble-i Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió illetékes szakcsoportjában. ahol a világ szaktudósai értékelik majd. A KAPCSOLATOK MINDKÉT OLDALRÓL FONTOSAK A Névnap sikere Zomborban Gyermek- rajzok a Krímből Gondolatok egy kiállítás kapcsán Ahogy Viktor N>ikityenkó látja a Hold meghódítását. A napokban ismét tanúi lehettünk annak, hogy a művészet túllép szűkebben értelmezett gyönyörködtető szerepén, s országok, népek közötti hiúként is szolgál. A vajdasági Zomborban magyar szerző darabját. Kertész Ákos Névnapját játsszák a Szerb Népszínház tagjai. Miszlai Istvánnak, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának rendezésében, Csányi Árpád atmoszférateremtö díszletei között, Poós Éva hitelességet erősítő jelmezeiben. A csütörtök esti premieren megjelent Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. Az embereket ugyanakkor élénken foglalkoztatták azok a tudósítások, amelyek beszámoltak arról, hogy Budapesten a magyar—jugoszláv gazdasági, valamint kulturális, tudományos együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalt a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány kormányküldöttsége. A kecskeméti és zombori színház kapcsolatát kölcsönös vendégszereplések fémjelzik. A 45 ezer lakosú jugoszláviai városban hálásan fogadták a kecskeméti társulatot, amely tavaly épp a Névnappal, az idén pedig Shakespeare János királyával lépett fel. Viszonzásként a Túszt és egy népi bohózatot mutattak be Bács- Kiskun megye székhelyén, illetve Bátya községben. Őszre pedig Nikola Petrovics ,a zombori igazgató rendez nálunk egy jugoszláv darabot. A több mint száz éve épült színház bejáratát és homlokzatát lobogó fáklyák fénye világította meg a bemutató estéjén — jelezve a nem mindennapi eseményt, ami két színházi kultúra találkozásában nyilvánult még. A meghitt hangulatú, 360 személyes színházteremben pótszékeket kellett elhelyezni, hogy elférjenek az érdeklődők. Másnap délben, a diákelőadáison sem maradt üres hely. A nézők arcán egyre fokozódó érdeklődés tükröződött. Eleve újdonságként hatott a munkások életét feldolgozó téma. A zombori társulat több mint tíz év elteltével most tűzött először a műsorára magyar drámát. Itt is aktuálisnak bizonyult a névnapi ké- • • • Tapsol a nézőtér. A páholyban Halász József nagykövet, és Bozsó Suzics, a zombori községi képviselőtestület elnöke. 9 Jelenet az előadásból. A megyei művelődési központban kiállított krimi gyermekrajzok betekintést engedtek a hozzánk közel álló, testvéri szovjet gyermekek világába, feltárják érdeklődési körüket, megismertetik az őket körülvevő környezetet. Témakörük igen gazdag: meseillusztrációkat. tájképeket, ünnepi jeleneteket, az űrutazások fantáziával teli világát és a fasizmus feletti győzelmet tárják elénk. Különböző technikai megoldásokat alkalmaznak. A festményeken kívül látunk fémdomborítást, metszeteket, faintarziákat, textilmunkákat — természetesen az életkornak megfelelően más és más fejlettségi fokon. Ábrázolásuk minden esetben a valóságból táplálkozik. A szovjet iskola 7 éves kortól tíz osztályon keresztül foglalkozik a tanulóifjúság esztétikai ízlésének fejlesztésével — rajzórákon, osztályfőnöki beszélgetések alkalmával, a megismerő gyűjtőmunkák segítségével. Felkutatják lakóhelyük és a környék művészi értékeit, hagyományait. Az idősebb pajtások szívesen tájékoztatják a kisebbeket a már megismert eredményekről. A szovjet iskolákban különösen magasra értékelik a művészet minden formájának nevelő hatását a gyermekek alkotó, esztétikai és erkölcsi tulajdonságaira. Az idősebb, 13—18 éves iskoláskorban különösen megnő az érdeklődés a valóság, és annak le. hetséges átalakítása iránt. A serdülőknél megjelenik a művészet eszközeihez való aktív és tudatos viszony. Nagy teljesítményekről és sikerekről álmodoznak, az új felfedezések lehetőségeiben társadalmi tartalommal megtöltő romantikát találnak. A tudás c sajátítására, a kísérletezésekre, . hosszadalmasabb munkákra és a művészi technikák megismerésére törekednek. Példájuk is alá— Zombor megkülönböztetett figyelmet érdemel többszempontból is — mondotta. — A város, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó községek 60 kilométeres távon határosak hazánkkal. Ez pedig Magyarország határainak a 10 százalékát teszi ki. Nagyon hasznosnak bizonyult a látogatás. Jártunk a Crvena Zastava autógyár 400 dolgozót foglalkoztató zombori üzemében és a javítóműhelyben, megnéztük a Milan Konjo- vics Képtárat, s az újbezdáni Du- na-hidat, majd a színházba veze-' tett az utunk. Dinamikus gazdasági és kulturális fejlődésről győződhettünk meg. A magyar—jugoszláv kapcsolatok erősítése nagyon fontos mindkét fél részéről, mindkét oldalról. Ezt célozza a többi között Zombor és Baja testvérvárosi viszonya is, ami tovább sugárzik a két helység határain. A kapcsolatok fejlesztésének számos lehetősége kínálkozik. Ugyancsak a közeledést szolgálja a Névnap bemutatója, a helyi és a kecskeméti színház együttműködése. Remél hetőleg a folytatás sem várat magára. H. F.- A tizenegy ' éves Szvetlána Hlebtunova portréja a nővéréről. (Fotó: Karálh Imre.) • A bemutató előtti utolsó instrukciókat adja Miszlai István a két főszereplőnék, Rozália Lévainak és Miodrag Petronjénak. (Tóth Sándor felvételei.) szülődés alaphelyzetéből kibontakozó általánosabb kérdés: milyen környezeti, emberi, lélektani és szokásbeli akadályai vannak annak, hogy őszintébben, tisztább erkölcsök szerint formáljuk az életünket. Miszlai István rendezésében erőteljes, komikus hangsúlyt kaptak a gátló közhelyek, amelyeket hatásosan ellenpontozott a jövőt jelző, a tisztább kapcsolatok iránti igény. A Névnap görbe tükörben tárta fel a kivetendő emberi hibákat, s mintegy mementóként villantotta fel a szebb életforma lehetőségeit. Érzékeny művészi egyéniségével kiemelkedett a feleséget alakító Rozália Lévai, s tetszett a Gusztit játszó Miodrag Petronje is. Ugyancsak jól közvetítette a darab atmoszféráját társaival együtt Bora Stojanovics Varga Lehel szerepében, s a feleségét életre keltő Bogdanka Szatics. Miután legördült a függöny, a közönség vastapssal ünnepelte a sikeresen vendégszereplő kecskeméti rendezőt és a színészeket. A bemutató után Halász József nagykövetet arra kértük, hogy nyilatkozzon lapunk számára látogatásának céljáról, élményeiről: támasztja: teljesen alaptalan az a nézet, hogy a gyermekek tanításában nem kell hangsúlyozni a technikai fogások fontosságát, A képzőművészeti alapok ismerete mindenki számára elengedhetetlen. A Szovjetunióban a képzőművészet az esztétikai nevelés egyik legfontosabb helyén áll — elősegítve a személyiség alkotó tulajdonságainak fejlesztését, a valóság jelenségeinek meglátását. A Krím félszigetről érkezett kiállítás igen nagy tetszést váltott ki. Ezt bizonyítják a vendégkönyvbe írt bejegyzések is. A testvérterület gyermekeinek tárlata rövidesen bejárja Bács-Kis- kun városait, és eljut a községek egy részébe is. Lisztes Lászlőné megyei rajzszakfelügyelő SZILVASI LAJOS (117.) Mintha megéreznék, hogy Bminden beteljesedett,, megállnak. Tétován néznek ránk. Most ismerem csak Godefried urat. Az ő kezében a csengettyű. - Leereszti. Egyetlen árvát csendít még. Aztán szétárad a szobában a némaság. Zuárd atya engem néz. összetalálkozik a tekintetünk. Azt várja. hogy szóljak. Mit mondhatnék? Láthatják, mi történt. Hegedűs D. Sándor tizedes elment. Akaratlanul mondom ki mégis: — Késő ... Most látom, hogy József is ott áll az ajtó keretében. Azt mondtam neki, hogy menjen fel a falra őrködni... Igaz, hogy az is felesleges. Az öregember ferenejó- zsef-szakállát megmozdítja a huzat. Lassú mozdulattal leemeli fejéről zsíros kalapját. Idegesen libeg a sárga láng a petróleumlámpa üvegkürtőjében. VII. Együtt ülünk az asztal körül. Előttünk pálinkásfiaskó. Nem tudom, hogy került ide. Valaki teletöltötte a poharakat is. Halotti tor? Hegedűs D. Sándor honvéd tizedesért, aki hősi halált halt a fasizmus ellen ... — Négyen maradtunk .. hallom Pista hangját. — A menetszázadból .., Fáradt vagyok. Elnehezedett az egész testem. Négyen élünk még abból a régi menetszázadból ... A’ többieket támadási parancsokkal hajszolták öngyilkosságba. Hegedűst megölték... És mi? Velünk mi lesz? Lehetséges, hogy már körülvették a kolostort. Szojkára nézek: — Beszélj... Bámulja a poharát: — Mit...? — Mondd el, hogyan volt. Eltolja \ maga elől a poharat: — Mindent kiterveltünk... Mind az öt posztot leütöttük. Az egyik mozgóőrszemet is. Ügy látszott, rendben lesz a dolog. De a másik mozgóőrszemről elfeledkeztünk ... Nem is láttuk. Talán félreállt valahova, a dolgát végezni. Nem volt, aki áttekintse a terepet... Mire kinyitottuk a karámot, és elkezdtek szétszaladni a foglyok, előkerült a mozgó őr. Nem volt. aki elállja az utat, nehogy beszaladhasson abba a házba ... Oda, ahol az őrszakasz tanyázik. Ha egyikünk őrt állhatott volna .. . Ügy akartuk először ... Mindegy: megtörtént. Riadót csinált... Nagy kavarodás volt. .. Egy csomó ember, akit kiszabadítottunk. szétszaladt __ L ehettek vagy százötvenen is ... Menekültek. amerre láttak ... Nem csinálhattunk mást. levágtuk magunkat a törpefenyők között. megpróbáltuk föltartani az őrszakaszt... Közben lassan húzódtunk visz- szafelé ... Aztán Hegedűs golyót kapott... Hallgattunk. Iszunk. Olgára nézek. Ift ül mellettem. Hangtalanul, komolyan. Nem látok rajta félelmet. Gondolkodik. Ezt kellene tennem nekem is. De mit gondoljak ki? Mit? Valaki benyit az ajtón. Godefried úr. Beóvakodik: — Kérem ... Mintha a megjelenése oldotta volna fel bennem a feszültséget, rákiáltok: — Menjen ki! — De kérem... — magabiztosan lép előre még egyet. Kitör belőlem a düh: — Menjen ki, azt mondtam! Takarodjék! Miért ordítok? Ostobaság. És miért bámul rám, miért nem megy már a fenébe ez a vén idióta? — Főhadnagy úr! — kezd hozzá tántoríthatatlanul. — Nekünk jogunk van tudni az igazságot! Mi történt? Most Pista áll fel. Három hosz- szú lépessel odaér a pap elé. Egy szót sem szól. Megfogja Godefried úr vállát, és fordít rajta egyet. Pistában óriási az erő. A kövér pap megpenderül a tengelye körül. És mielőtt megvethetné a lábát, Pista már ki is tessékeli a küszöbön. És bevágja az ajtót, csak úgy csattan a kilincs. — Tölts! — mordul rá Gasz- tonra. Gaszton teletölti a poharakat. Pistára nézek: — Meg kell beszélnünk, mit csinál junk... — Temessük el Hegedűst — dobja le magát a székre. — Ez az első. Mit tudom én. mi lesz. még ... Legalább tisztességes temetést kapjon, ne úgy kaparják el, mint a kutyát... Felhajtja a pohárból a pálinkát. — Gyerünk József majd ad ásót... Felkelünk valamennyien. — Maradj kedves... — nézek Olgára. — Maid mi megássuk a gödröt.. Csak fáznál odakint... A többiek már kimentek a szobából. Olga a bekecséért nyúl. Rám néz. Magára húzza a báránybőr bundácskát. — Én most már mindig melletted akarok maradni... Nem megyek el mellőled egy percre se ... Mit feleljek erre? Kedves, derék kis pajtásom.. Átölelem a vállát, és magam előtt engedem ki az ajtón. Minden öreg pap itt ül az ebédlőben. összelelepedtek az asztal köré. Biztosan az eseményt tárgyalják. De most hallgat valamennyi. Megvárják, amíg áthaladunk a termen. Godefried úr haragosan bámul rám Vigyen el az ördög, vén idióta... Te is oka vagy Hegedűs halálának! Zuárd atva felemelkedik az asztalfőről. Elém léo. Megállók. — Beszélni akarok veled ... — Majd később... — kikerülöm. és Olgával együtt kilépek a teremből. Arcul csap az udvaron a hideg levegő. Nem esik a hó. Fagy. Lábunk alatt csikorog a hó. Világos az istálló ajtaja. Benézek. Csak az öszvérek állnak a jászol előtt. József már kiment a fiúkkal a kertbe. Olga szótlanul tapossa mellet^ tem a havat. Csak a lépteink ropognak. Néma az éjszaka. Nem szólnak az ágyúk se a távolban. Itt vannak a fiúk a kertben. Már ásnak. — Ad jon egy ásót... — mondom Józsefnek. — Megássuk mink ... — Azt mondtam, adjon egy ásót. Idenyújtja a magáét, belenyomom a földbe. Puha. Még nem volt ideje átfagyni. Kifordítom az első nyomot. Aztán a másodikat. Sírt ásunk. Gyakorlottan. Sokszor csináltuk már. Ástunk tömegsírokat odakint Ukrajnában. Ott is együtt dolgoztam a fiúkkal, jóllehet nekem nem kellett volna. Néha arra gondoltam, hogy egyszer az én sírom is megássa valaki. Nekem is kötelességem ... Egy szó sé esik. Nemsokára eltemetjük Hegedűst. És utána mihez kezdünk? Nem valószínű, hogy körülkerítették volna a kolostort. De annyi biztos, hogy odalent a völgyben riadóztattak minden alakulatot. Megrémültek, hiszen nem számítottak fegyveres akcióra. Felegyenesedek: — Hajnalban el kell hagynunk a kolostort. Senki sem felel. (Folytatjuk)