Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

< 1975. április 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Iskola és nyelvi nevelés Segítik a város zöldségellátását Üveg és fólia alatt kél hektáron termesztenek zöldségfélét a bajai Augusztus 20. Tsz-l>en. A haj­tatott, primőr áruként forgalomba kerülő zöldség elsősorban Baja ellátását szolgálja. Ez év elejétől az üvegházakban salátát és karalábét neveltek. E két növényből 250 ezer darab termett. A városi igények teljesítése mellett sálátából nagy mennyi­séget exportáltak is. . • Az említett két növény termesz­tésével megoldották az üveghá­zak elöhasznosítápát. Most már a paprika és a paradicsom érik az üveg ailatt. A paprika szedését már megkezdték, paradicsomból várhatóan május elején kerül az első szállítmány a bajai üzletek­be. Ahhoz, hogy ez az előrejel­zés megvalósuljon, az időjárásnak is segítenie kell. Ha a napsüté­ses órák száma elegendő lesz, úgy már április végén megkezdik a szedést és július elejéig mintegy 300 mázsa hajtatott paradicsomot értékesítenek. Paprikából ugyan­akkor félmillió darabot szállíta­nak el a kertészetből. A fi zamatos városellátás ér­dekéber most a műanyagfóliával borítót- területeken kezdték meg a ‘saláta nevelését, s ezután pap­rikát és paradicsomot is. termesz­tenek, amelyből júliusban szállí­tanak .az üzletekbe. Más zöldségfélét is termeszte­nek a fólia és üveg alatt, töb­bek között uborkát, zöldhagymát, s ezekből a keresletnek megfelelő mennyiséget nevelnek. A bajai Augusztus 20. Tsz-nek nyéknél — ma még megoldat­lan, ezért a szövetkezetnek is az lenne a gazdaságosabb, ha kevés növényt nagy területen termesz­tenének és a konzervgyáraknak adnák el. A gazdaság azonban a városellátást szívügyének és fel- datának tekinti, s ezért az idén hajtatott zöldségféléből 2 millió, a szántóföldiekből 5 millió forint értékűt termeszt. A szedést és növényápolást jórészt kézzel vég­zik. A kézi munkaerő évente csök­ken. Jelenleg ötvenen foglalkoz­nak zöldségtermesztéssel, de a szedés idejére a szőlő- és gyü­mölcságazatban dolgozók közül is ötvenen segítenek. így még nincs gond a zöldségtermesztéssel, de gép- és kézi munkaerő híján a je­lenlegi terület növelésére sincs lehetőség. Cs. I. • A Magyar Tudomány múlt havi száma Iskola és műveltség gyűjtőcím alatt fontos közlendőket tar­talmaz a Magyar "tudományos Akadémia közre­működéséről az ezredforduló iskolai alapműveltségé, nek megtervezésében. Feltételezhető, hogy a folyó­irat kevesekhez jut el és meg kisebb mértékben azokhoz, akiket ennek a számníak a tartalma első­sorban érdekel. Éppen ezért szükségét érezzük annak, hogy egy témáról, a nyelvi kommunikációs nevelésről ízelítőt adjunk abban a reményben, hogy az érdekeltek majd utánanéznek a részletek­nek. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Közoktatási Bizottsága csaknem másfél éves ala­pos munka főbb eredményeit foglalja össze, sok- mindenre kiterjedően. A nyelvi kommunikációs ne. velésen kívül a vizsgálódás témája volt a mate­matikai, a természettudományos, a történelmi, tár­sadalmi és politikai, az esztétikai, a testi, a tech­nikai, műveltség-technikai nevelés is. Az Elnökségi Közoktatási Bizottság abban látta fő feladatát, hogy’.,a közoktatás közép- és hosszú­távú reformjai számára azok célja és szelleme által meghatározott igényeknek megfelelő, új, tudomá­nyosan megalapozott oktatási célkitűzések és for­mák kidolgozásával és kikísérletezésével segítse közoktatási rendszerünk továbbfejlesztését. ’ A nyelvi kommunikációs nevelés című fejezet le­szögezi, hogy „az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában a nyelvi kommunikációs neveles egyik fő feladata az anyanyelv-elsajátitási folya­mat befejezéséhez nyújtott segítség.” /V gyermekek által elsajátított sokféle beszédszint egységesítését a különféle egyenlőtlenségek elsimítását az óvoda és az első és második osztály tanítója irányítja. A tanulmány leszögezi: „ügy látszik, hogy a lanuló- ifjúság akcelerácíója a tömegkommunikációs esz­közök behatolása a családi nevelésbe, az anya- nyelv-elsajátítási folyamat befejezésének áttervezé­sét igénylik.” játékos tevékenység feltárt lehetőségeire, arra, amire a komplex matematikaoktatás is épít.” Az olvasásra.nevelés, mint az írásbeli információ- szerzés . legfontosabb eszközére való ránevelés ugyancsak fontos feladat. Szocialista iskoláinkban az olvasást általános szokássá kell tenni. Nagyon lényeges az a megállapítás, amely szerint a nyelvi nevelés célja elsősorban gyakorlati. „Mivel az is­kolai nyelvi neveles kommunikációs neveléssé szé­lesedik, vagyis sokkal több stilisztikai, nyelvhasz­nálati, beszédművelési, sőt retorikai feladatot lát el, ezért nyilvánvaló, hogy nem korlátozódhat a gram­matikára. Kell nyelvtan, de kevesebb, .ifibb és kor. szerűbb.” • A tanulmányban határozóit állásfoglalásként olvashatjuk, hogy ' ,.a nyelvi nevelés nem állhat meg az anyanyelvnél, magában kell foglalnia az idegen nyelvoktatást . .is. A szocialista országok együttműködésének és a különféle társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének kere­tében egyre intenzívebbé válik a hivatalos és ma­gánjellegű nemzetközi érintkezés.” Ezzel kapcsola­tosan vitatott téma az, hogy mikorra is tevődjék az idegennyelv-tanulás elkezdésének időpontja. A jelenlegi magyarországi iskolarendszei ben az első idegen nyelvet akkor kezdik tanulni, amikor az1 már egészen biztosan munkajellegü, legalább is részben munkajellegü: 11 éves korban. Ugyanakkor a világtendencia az, hogy minél kői abban szükséges elkezdeni. Ezzel kapcsolatosan hazánkban is sok sikeres kísérlet folyik. Ennek egyik példája volt a rádióban elhangzott közvetítés, amely bemutatta, hogy négyéves korú óvodások milyen könnyedén sajátít­ják el az orosz nyelvet. Az átlagos fejlettségű gyermek esetében héL és fél éves korra lezárul az anyanyelv megszilárdui'ásáTiak folyamata, tehat az idegen nyelv elsajátításának optimális kezdő éve 8—9 éves korra tehető. 9 Május elejére megérik a paradicsom. 86 hektáron van szántóföldi ker­tészete. Vége felé jár a burgonya vetése, elkezdték a hagymadug- gatást, de termesztenek még dinnyét, sárgarépát, gyökérzöld­séget is. Az egész mennyiséget szerződés alapján a helyi MEZO- TERMÉK veszi át és elsősorban Baján kerül forgalomba. A zöldségtermesztés gépellátá­sát szervezési intézkedéssel javí- lották. A kertészeti ágazat önálló gépparkkal rendelkezik, s így a gépesítettség ma már közepesnek mondható. A fólia- és üvegházak­ban a munkák zömét kézzel vég­zik. elsősorban azért, mert nin­csenek megfelelő gépek — a for­galomban sem. Ebben a félévben talajforgató kisgépet vásárolnak. > Mivel a zöldségtermesztés teljes gépesítése — elsősorban a köz­vetlen fogyasztásra szánt nővé­SÁTOR, MATRAC, KEMPINGBÚTOR A tavalyinál nagyobb választékban Tavasz van, jó idő, s követke­zik a nyár, az idegenforgalom, av turisták évadja, amikor az embe­rek ezrei kelnek útra. Ki így, ki úgy. A fiatalok többsége a kötet- lenebb-szabadabb utazást, üdü­lést választja. Ök a kempingezők. Az idegenforgalmat fogadó terü­leteken egyre komolyabban szá­molnak velük, de vajon gondbl-e rájuk az ipar, a kereskedelem? A válasz: igen és mind többet. Legalábbis erről győztek meg percek alatt a látottak, s a veze­tőktől kapott információk Bács- Kiskun megye legnagyobb szö­vetkezeti áruházában, a kecske­méti Alföldben. — Összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb az ellátás a tavalyinál, s így az idén jóval nagyobb forgal­mat remélünk — kezdte Hegedűs Ferenc áruházvezető-helyettes. — Csaknem 300 ezer forint érté­kű készlettel várjuk a vásárlókat. A kempingezők legfontosabb fel­szereléséből, a sátorból — az 1200 forintos, kétszemélyes Ifitől kezd­ve egészen a 6 ezer forintos, négyszemélyes, duplatetös Krisz­tináig — összesen nyolcfélével szolgáhatunk. Valamennyi ma­gyar gyártmány, lesz tehát bőven a tartozékokból is. Gumimatrac jelenleg minden színben és men.v- nyiségben kapható: több mint ezer darabból lehet válogatni. Szintén bő választékáról érte­sültünk a kempingbútoroknak és a kiegészítő cikkeknek. A kényel­mes alvás, illetve étkezés érde­kében hatféle ágyat, három típu­sú széket és négyfajta asztalt árulnak. Bizonyos komfortot ad a táborozásnak a kerékpár, a táskarádió, a gázfőző, az ágybe­tét, a karton- vagy orkánhuzatú hálózsák, a különböző világítóesz­közök. Valamennyi kielégítő mennyiségben található raktáron. Ide tartozik még, amit a sport- és játékosztály vezetője újságolt: horgászszerszámokból olyan a kínálat, s a készlet — 80—100 ezer forintos —, hogy a szakbol­toknak is dicsőségükre válna. És végül rengeteg színes, élénk mintás nyári takarót láttunk, s felhívjuk a turisták figyelmét — lévén tartós élelmiszerről szó — az áruházban április 21-én kezdő­dő és május 10-ig tartó konzerv- vásárra, melynek keretében 20— 40 százalékos árengedménnyel juthatnak hozzá a különböző fél­kész- és készételekhez. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál hason­lóan kedvező tájékoztatást kap­tunk: megfelelően felkészülve, hiánycikk nélkül néznek a szezon elé. Öt üzletükben — Kecskemé­ten, Félegyházán,' Baján, Halason és Kalocsán — összesen 1 millió 400 ezer forint értékű árut hal­moztak fel és szeretnék minden vevő kívánságát kielégíteni. K. F. Üzenet Moszkvából 8. Búcsú — utólagos felismeréssel Moszkvától sokféleképpen le­het búcsúzni. Eszembe jut egy városkörnyéki kirándulás, ami­kor az igazi orosz tél adott íze­lítőt a fagypont alatti fokokbol. Elborított a porhó, a kucsmát egészen az orrom hegyéig húz­tam volna le, a szél és a hideg előcsalta a könnycseppeket. S ekkor hirtelen úgy éreztem, hogy összefagytak a szempillá­im, alig résnyire tágult a szem­héjam. Olyan volt ez, mint ami­kor egy ügyetlen cigarettagyúj­táskor a gyufa hosszú lángja megpörköli a szempillák végeit, s azok összetapadnak. Az elválás perceiben felvillan­nak a fehér k«?rgű nyírfák is, amelyek telente „hozzávedlenek” a hó színéhez és mintegy besze­gik az utakat. Emlékszem, a Lenin-hegyről — a Lomonoszov egyetemnél tett látogatáskor — csodálatos pa­noráma tárult ki. Az épület tor­nyos főrésze mellett narancssár­gán áttűzött a fák között a nap, a Moszkva folyó túloldalán a Luzsnyiki Stadion hatalmas né­zőterét ragyogta be a fény, s az idei furcsa időjárás tréfájából hópelyhek szállongtak a napsü­tésben. Még magasabbról, immár a levegőbe emelkedő TU—154-es ablakából tárul fel a város iga­zi nagysága, amelynek a kiter­ös számú épület 7. szintjére lift­tel emelkedem. Csöngetésemre a háziasszony, Marija Petrovna nyit ajtót, mögötte tíz év kö­rüli kislánya, Kátya áll. A kes­keny előszobából a gyerekszoba melletti nappaliba invitálnak. Szombat délután van, -a nagy­mama a tévét nézi. A képernyőn szemfényvesztő indiai tápcokat mutatnak be, a kommentátor a mozgáselemeket magyarázza. A hetven év körüli asszony — mint később kiderül —, nyugdí­ja mellett egy iskola napközijé­nek konyhájában dolgozik, fél műszakban. — Nem tudnék meglenni va­lami elfoglaltság nélkül — mondja félröhajtott fejjel, s föl­pillant, hogy mit szólok hozzá. * Pedig a lánya egy vegyiüzem­ben technológus, nincs panasz a keresetre. A lakbér, villany, gáz, fűtés, telefon egyébként is na­gyon kevésbe kerül a Szovjet­unióban mindenütt. Elhihetem, hOgy nem a pénz miatt mozdul ki otthonról — teszik hozzá mindketten. — Sokkal inkább amiatt, hogy nem érzi magát öregnek, olyannak, aki eltartás­ra szorul. S mintha bizonyítani akarná, indul ki a konyhába. Marija Petrovna a munkájáról és a kislányáról mesél. Közben cigarettát vesz elő. — Az anyám nem tudja ám, jedéséről talán csak az őslakók alkothatnak igazi képet — va­lódi méretei rejtve maradnak a forgalomban elvesző idegen sza­mára. A motorok fel búgnak, mint a nagybőgő mély húrjai, s már alattunk billen féloldalra a táj, akár valami egyre távolodó makettje a színeknek, élmények­nek. A gép átfúrja magát a fel­hőkön. mintha csak egy behava­zott tó jégpáncélja fölé emelked­nénk. S most úgy búcsúzom Moszk­vától, hogy képzeletben vissza­ereszkedem egy tipikusnak ér­zett családi otthonba, ahova ked­ves meghívással csöngettem be. A csöppnyi emléket nagyon igaz­nak és őszintének érzem ma­gamban. Annál is inkább, mert az az emlék bepillantást enged a családi együttélés normáiba, a finom tapintat légkörébe. Metrón utazom, át sem kell szállni. A sokféle kereszteződés alatt, fölött, mellett siklik el a szerelvény a Dinamó Stadionon is túl, a végállomásig. Innen au­tóbusz visz tovább a széles su­gárúton. Magyar ismerősök ajándéka lapul a táskámban, ezt kell átadnom. Húsz perc múlva magam előtt látom a küldetésem céljához igazító öreg székesegy­ház tornyát, amelyet műemlék­ként meghagytak a téglaházak- böl álló lakónegyedben. A 15­• Fontos szempontja a tanulmánynak a társa­dalmi és településbeli egyenlőtlenségek nyelvi olda­lának hangsúlyozása. „Amilyen hiba volt valamikor a táji jellegű nyelvi sajátosságok üldözése, ugyan­olyan hiba volna most az, ha a szocialista iskola nem nyújtana segítséget a hátrányos nelyzetű gyermekeknek abban, hogy elsődleges környezetük nyelve mellett a lág„bb közösség nyelvét, a ma­gyar köznyelvet is biztonsággal, szégyenérzel nélkül, versenyképesen tudják használni.” Az anyanyelv használatának megtanítása a nyelvi nevelés elsődleges tennivalója. Az írás és olvasás megtanítása régi feladat, a kisdiákok iskolai mun­kájának első éveit jóformán 'kitöltötte. Az újabb kutatói vélemények szerint ez a folyamat kissé fel. gyorsítható, és némileg előbbre hozható. „A fel- gyorsítás új eszköze abban áll, hogy a szükségtelenül szétdarabolt résztárgyakat jobban összehangolják, a túl óvatos előrehaladási lépéseket pedig erőseb­ben ráépítik a gyermeki alkotó gondolkodás, és • Arról is szó esik, hogy milyen közismert ob­jektív akadályok sújtják az Idegennyelv-tanítást: csekély óraszám, nagy létszámú osztály. „Az örosz esetében ehhez még sajátos negatív tényezők is járulnak: a magyarországi orosztánítás hagyo- mánvtalansága a kényszerűségből túl gyorsan ki­alakított tanári gárda, az orosz szókincs eltérése a többi errefelé tanított világnyelv 1 .tinos jellegétől.” A tanulmány betekintést ad a második, illetve a harmadik idegen nyelv elsajátításának problé­makörébe, és azzal is foglalkozik, hogy a második idegen nyelv tanulásának csak kis mértékben van­nak meg a lehetőségei a szakközépiskolákban, és szinte lehetetlen a szakmunkásképző, iskolákban. „Ez a jelenlegi helyzet távlatilag nyilvanvalóan felülvizsgálatra szorul, ha alapelvként kimondjuk majd, hogy a két idegen nyelv — az orosz és egy másik idegen nyelv — meghatározott szintű isme­rete a következő évtizedek embere szamára kor­szerűnek tekintett, a műveltség szükséges része. " Egyedülálló természetvédelmi érték Új kábelfektető Moszkvában már sorozatban gyártják nehéz munkaviszonyok között is üzemképes kábelfektetö aggrega tokát. A négy káoeleret a gép egy méter mélyen helyezi el — óránként 2 kilométeres sebes­séggel. A kábelfektetö gép mocsaras terepen széles pneumatikus ke­rekeken, míg folyóvízben sajátos pontonként halad előre. hogy dohányzom — hunyorít a szemével. Azt hiszem, bárkinek fenn­akadna a szeme erre a köz­bevetésre. Miért lenne kivetni­való, ha egy negyven körüli csa­ládanya rágyújt? — Még liatal voltam, a közép­iskolát fejeztem be, amikor elő­ször vettem a számba cigarettát — magyarázza. — Nagyon meg­szidott az anyám. Ügy éreztem, hogy bosszantaná, ha dohány­zóm. Utána már én nem akar­tam elkeseríteni. Pedig a kislá­nyom is tudja, csak neki nem vallottam be és — azt hiszem — nem is logom. Néhány szippantás után kitár­ja az ablakot, hogy a füstnek nyoma se maradjon. Az apró hamutartót a zsebébe süllyeszti, kifelé indul. Belép a szobába fürge mozgásával a nagymama, ravaszkásan ismét félrehajtja kissé a fejét, majd szétosztja a teáscsészéket, és -párolgó főze­tet tölt a szalvétával letakart kannából. Most, nazafelé repülve, a TU— 154-es ülésén, valami édes gya­nú kezd motoszkálni bennem. Ahogy visszagondolok, a nagy­mama túl sokáig foglalatosko­dott a finom indiai teával. Még akkor is hosszan időzött a kony­hában, ha belekalkulálom, hogy igazi, oroszos módon készítette el a főzetet, a kannát letakarva egy kicsit pihenni hagyta, s kü­lön vizet is forralt a szamovár­ban. Azt hiszem, már évek óta pontosan tudja, mennyi ideig il­lik és kell odakinn tartózkodnia a konyhában ahhoz, hogy a lá­nya még ki is szellőztethessen az után, amikor elszív egy-egy cigarettát. •,< De nem szólnak egymásnak, , sem a titokról, sem árról, hogy a titok már régen .(kipattant. Igaz, így valahogy sokkal szebb az egész, ami talán csak egye­dül Moszkvában fordulhatott elő. V Halász Ferenc A lecsapolások. a tenger és édes­víz világméretű szennyezései tö­redékeire csökkentették vizeink egykor gazdag madárvilágát. Az állománycsökkenés ma sem állt meg. Sok madárfai hazánk terü­letén is eltűnőben van. Egyes fa­jok esetében viszont-’éppen a ha­tékony természetvédelmi intézke­dések következtében örvendetes gyarapodás mutatkozik. E válto­zásiokai a rendszeres állomány­felvételek segítségével kísérhet­jük figyelemmel A számlálás az őszi és tavaszi madárvonulás ide­jén Európa egész területére kiter­jed, s az egyes országok adatait végül az Angliában levő központ­ban összesítik. A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásától kezdve szerepel ebben a programban, hiszen szi­kes tavai a Duna:—Tisza közi ma­dárvonulás legfontosabb pihenő- és gyülekezőhelyei. A legutóbbi nemzetközi megfigyelőnap április í3-án volt. A fülöoszállási Kele­men-széken ezen a napon 60 ma­dárfaj került szem elé. Az érde­kesebbekről lássunk egy rövid jellemzést. Az Európa-szerte uralkodó hi­deg időjárás következtében még mindig nagv számban tartózkod­nak nálunk az északibb országok­ban költő fütyülő és csörgő récék. Leggyakoribb vízimadarunk, a tő­kés réce viszont már korábban szétszóródott fészkelőhelyeire, a tojók megkezdték a költést, így a tavon csak néhány gácsér és még nem költő pár mutatkozik. A szikes tocsogókat a fehérszem- sávos böjti récék népesítik' be. Kereplő hanggal kelnek szárnyra, amint a közelükbe érünk. A fe- hérlö sziken fázósan futkározik néhány széki lile. Már március­ban megérkeztek. A víz szélén a pajzsoscankók seregei szedeget­nek. A napokban érkezett meg a kis termetű réti cankó. A gulipá­nok viszont tovább mentek. Mind­össze két példány maradt itt a korábbi ötvenből. A zajos sirálv- teleo fölött már ott szállong a kecses röptű küszvágó csér, a parti fövenyen pedig három ló­csér pihen. E nagy piros csőrű fekelesapkás madarak a Balti­tenger északi partján költenek. Afrikai téli szállásukról hazafelé . tart pihentek meg itt. Néhány ritkábban előkerülő faj teszi még színesebbé a képet. Egy búzavetésen nászruhás arany­lile futkos rovarok után kutatva. A vihar által kivert hordalékon havasi és rozsdástorkú pity A' sze­deget Valamennyien Észak-Euró- pa költő madarai. A zöldellő le­gelő felett végigportyúzó hamvas rétihéja hím viszont valamelyik hazai lápterületünk lakója lehet. Szintén most érkezett afrikai te- lelőhelvéről A fülöoszállási Kelemen-szék természetes kialakulású szikes tó. Még tartogat valamit az ősi gaz­dag madárvilágból. Tájképi szép­ségében is egyedülálló országos ( természetvédelmi érték. Fenntar­tása és zavartalanságának bizto­sítása legyen közös ügye minden természetszerető embernek. Bankovics Attila, a KNP ornitológusa • A gulipánok kedvelt fészkelőhelye a sziki növényvilág. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom