Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. április 3. Építőrészlegek Az elmúlt években megyeszerte gyors ütemben növeke­dett az építési kedv. Kielégítésében jelentős szerepük volt az építőiparon kívüli népgazdasági ágakhoz tartozó vállala­toknak, szövetkezeteknek. A jelenlegi ötéves tervidőszak el­ső három évében a különböző ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi és kommunális szervezetek csaknem 2,8 milliárd fo- Tint értékű építőipari munkát végeztek. Tevékenységük évről évre fo­kozódod, ami azért is figyelem­re méltó, mert ugyanebben az időszakban a szocialista építő­ipar termelése egyáltalán nem, vagy alig növekedett. Valameny- nyi ágazat közül legkiemelke­dőbb a mezőgazdasági üzemek évi féllmiliiárd forint körüli építőipari termelése. Ugyanak­kor az ipari vállalatok és szö­vetkezetek ilyen jellegű tevé­kenysége évente mintegy 220 millió forint volt. Mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, a szövetkezetek végezték az építési és szerelési munkák többségét. Ez azzal ma­gyarázható, hogy tevékenységi körök szerteágazóbb, mint az ál­lami vállalatoké. 1973-ban pél­dául az. ipari szövetkezetek csaknem három és félszer any- nyit építettek, mint az állami szektorhoz tartozó vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek pedig csaknem hatszorta többet, mint az állami gazda­ságok. Az építési, szerelési munkák­nak 1973-ban mintegy háromne­gyed része, volt beruházás jelle­gű, vagyis új létesítményeket hoztak létre, vagy bővítették azokat. A szocialista építőipar természetesen nagyobb arányban vett részt az új építmények ki­vitelezésében. A beruházások fo­kozatos csökkenésével egyidejű­leg viszont növekedett a felújí­tás és az állóeszköz-fenntartás aránya. 1971-ben a megfigyelt — nem építőipari — vállalatok és szövetkezetek 124 millió forint értékű felújítási munkát vé­geztek, két évvel később pedig már 213 milliót. Az állagmeg­óvás jellegű munkák túlnyomó részét a kommunális szervezetek hajtották végre. A beruházási munkák, többsé­gét az ágazatok profiljának megfelelő szervezetek végezték. Az ipari vállalatok ég szövet­kezetek 1973-ban építőipari te­vékenységük 29 százalékát ipari létesítmények kivitelezésével ér­ték el. Csaknem azonos arány­ban , vettek részt a lakóépületek szakipari munkáinak elvégzésé1- ben is. A mezőgazdasági üzemek több, mint 250 millió forint ér­tékű mezőgazdasági jellegű építést végeztek el. A kommu­nális szervek építőipari mun­káinak kétharmadát kutak, la­kóházak, művelődési és oktatási épületek kivitelezése képezte. .Számottevő egyébként az építő­iparon kívüli vállalatok, gazda­ságok, lakásépítési tevékenysége is. Évente 360—380 lakást ad­tak át a megrendelőknek. Az építőipari ágazaton kívüli gazdasági szervezeteknél a ter­melés növekedéise mellett az építési, szerelési munkákon dolgozók száma is növekedett. 1971 óta az építőipari munkás­létszám az említett ágazatokban jobb, mint 3 százalékkal emel­kedett, míg a szocialista épí­tőiparban 12 százalékkal csök­kent. A felmérés szerint 1973- ben 11 400 éjjítőipari munkás dolgozott a megyében. Ezeknek 51 százaléka (5800 munkás) ipa­ri, mezőgazdasági, vagy kom­munális szerveknél volt alkal­mazásban. Ezek 36 százaléka a termelőszövetkezetek építőbri­gádjaiban dolgozik. Az építőipa­ri ágazaton kívüli vállalatok és szövetkezetek építőipari munká­sainak havi átlagbére átlagosan 12—15 százalékkal (250—300 fo­rinttal) yolt magasabb, mint a kivitelező építőiparban dolgozó­ké. Ágazatonként azonban igen nagyok a különbségek. A kom­munális szerveknél dolgozók pél­dául havonta 100—140 forinttal kerestek kevesebbet, mint a szo­cialista építőiparban foglalkoz­tatottak éú a szövetkezeti ipar­ban is mintegy 2 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérek. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építési— szerelési munkával foglalkozó dolgozói valamennyi ágazatot magasan felülmúló átlagbérhez jutottak. A statisztikai vizsgálódások adataiból kitűnik — bár az nem volt teljes körű —, hogy a me­gye teljes, építési kapacitásának jelentős hányadát képezi a nem építőipari szervezetek tevékeny­sége. Ezek munkájának össze­hangoltsága, műszaki ellátottsá­ga nem kielégítő, amit többek között az alacsony termelékeny­ségi színvonal is tükröz. Kivi­telezői kapacitásaikra ennek el­lenére még hosszabb ideig szük­ség lesz, elsősorban a felújítási és karbantartási célokra, a kommunális ellátás javítására és a kisebb építkezéseknél. Ágó Erzsébet közgazdász Műhold megfigyelés A Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszékén a Tudományos Diákkör közös mun­kájával különleges rádióállomás létesült, amelynek segítségével a néhány éve jelbocsátott 1500 km magasságban keringő amerikai Oscar 6. és Oscar 7. jelű műhol­dakkal naponta kapcsolatba lép­nek. Már eddig is több hosszú­távú beszélgetést „forgalmaztak”. A, műegyetem egyik tízemele­tes épületének tetejére állították fel a rádióállomás antennáját. (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Robbanószer helyett elektromos impulzus Az ukrajnai Harkovban a mér­nökök eredeti felszerelést készí­tettek, amely robbanóanyag he­lyett elektromos impulzust hasz­nál az ásványok szeizmikus fel­kutatásához. Ezt, a „Szeizmodin”-nek neve­zett berendezést terepjáró teher­autóra szerelik; a geofizikusok a vizsgálat helyére érve bekap­csolják a generátort, amely azon-' nal feltölti a kondenzátorokat. A mozgó földrengéstani állomás­ról leadott rádióparancsra a kon­denzátortelepek, pillanatnyi ki­sülése következik, az elektromos impulzus mechanikus energiává alakul át és mint kalapács ráüt arra a fémkúpra, amely 250 ton­na energiával továbbadja az ütést a talajnak. Ily módon „mini-földrengés” keletkezik. A létrejövő dinami­kus hullámok több kilométer mélységben továbbhaladnak, visszaverődésüket grafikus föld­rengésmérő jelzi. A „Szeizmodin” fölöslegessé teszi a geofizikai ku­tatás hagyományosan alkalmazott robbantássorozat végrehajtását. Az alkotás ad erőt Tóth Sándorral, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatójával az elmúlt évtizedek emlékeiről beszélgetünk. Szóba kerülnek a háború előtti vérzivataros idők, az akkori küzdelmek, nehéz sor­sok. — Édesapám cselédember volt. Tápiószentmártonban az egyik nagybirtok rabszolgája. Az elemi iskola hatodik osztályának el­végzése után. 1934-ben én is ugyanott lettem napszámos, majd később éves .cseléd Az iskolában igyekeztem jól tanulni. Tanítóm. Siklósi András sokat és sokfelé kilincselt, hogy továbbtanuláso­mét lehetővé tegye. Ez csak 1937 márciusában sikerült, amikor be­kerültem Budapesten az egyik fiúnevelő intézetbe. Itt végeztem el a négy polgárit. Tovább tanulni nem volt lehe­tőségem. Némi protekcióval si­került elhelyezkednem a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkama­rában tisztviselőnek. Itt ismer­kedtem először a tudományos szocializmussal. Sokan segítettek, többek között Mód Aladár, aki már akkor foglalkozott társada­lomtudományokkal — idézi ifjú­kori éveit A marxista olvasmányok ha­tására jelentkezett Budapesten a II. kerületi szociáldemokrata pártszervezel ben. Itt alkalma volt tovább bővíteni tudását. — 194(1 őszén ifjúsági titkár és Országos Ifjúsági Bizottság tagja lettem Mindig a balszárnyhoz, tartoztunk. Kerestük a kommu­nista párttal való kapcsolatot. A szükséges propagandaanyagot kü­lönböző források útién szereztük. Hozzájutottunk újságokhoz, folyó­iratokhoz. Csoportunk baloldali tevékenysége az SZDP elnöksé­gének tudomására jutott és Kéthív Anntt elnökletével fele­lősségre vonlak, megfenyegettek. Kijelentették: ők fognak a politi­kai rendőrségen feljelenteni. Nem tudtak ránk ijeszteni, tevékeny­ségünket továbbra is folytattuk. Háborúellenes feliratokat, röpla­pokat terjesztenünk. 1942 októbe­rében behívtak katonának a má­tyásföldi repülőtérre. Csoportjukat 1943 májusában letartóztatták. A hatóságok nyil­vántartásaiban statisztikai csoport néven szerepeltek, mert akcióik előtt az úgynevezett statisztikai kertben tartották meg találkozói­kat. A megrázó emlékek súlya alatt el komolyodva így folytat ja a le­tartóztatással kapcsolatos emlé­keit: — A házkutatások során talált könyvek alapján lefogtak. Sorok­sárra, a gyűjtőtáborba vittek. Vallatás, kínzás követte egymást. Később mindannviunkat átszállí­tottak a volt Margit körúti kato­nai fogházba, ott különbiróság tárgyalta az ügyünket. Később át­adtak a katonai bíróságnak. Ez. utóbbi hosszas tárgyalás után. mivel nem volt bizonyítékuk, fel­mentett. és áthelyezett, mint ka­tonát. a repülőtér építő parancs­nokságához. A felszabadulást követő esz­tendők is elég viharosak voltak. \ Földművelésügyi Minisztérium­ban a titkárság megbízott vezető­je lett. belépett az ottani párt- szer ve/.el be. ahonnan alaptalan gyanúsítások miatt kizárták. 1963 óta a Kiskőrösi Állami Gazdaságban dolgozik. A gazda­ságba kerüléséig sok minden tör­tént, amelyet hpsszú volna el­mondani. 1963-ban főkertészként kezdte a mezőgazdasági nagy­üzemben, 1966 óta pedig igazgató. A mezőgazdasági akadémiát is elvégezte közben Gödöllőn. 1965- ben, tíz évvel ezelőtt, ismét fel­vették a pártba. — Sokáig fájt, hogy engem, akit származásom, múltbeli tevé­kenységem és munkám teljes egé­szében a kommunistákhoz köt, néhányszor megbízhatatlannak tartottak. Ez a kellemetlen érzés most már elmúlt, úgy érzem, megbecsülnek. 1966 óta tagja va­gyok a járási pártbizottságnak, 1970 óta a vb-nek is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság csaknem 6800 hektáron gazdálko­dó mezőgazdasági nagyüzem. Ter­melési értéke- megközelíti a 200 millió forintot. Az utóbbi esz­tendőkben sokat fejlődött, kor­szerűsítették a szőlőtelepeket. Ki­dolgozták a helyi viszonyokra al­kalmazva az iparszerű termeszté­si módszereket, amely iránt a környező termelő- és szakszövet­kezetek egyaránt érdeklődnek. A terméseredményeket öntözéssel kívánják emelni. Mindig keresik az újat. mely­nek alkalmazása nvomán egyre jobb eredményeket ér el az üzem. — Szeretem a munkámat — mondta Tóth Sándor —. minde­nem a homoki szőlőtermesztés fejlesztése, amelvnek Kiskőrösön és környékén nagv hagyományai vannak Az itteni vörösborok messze lóidon híresek. Az alkot­ni vágyás ad erőt mindig a to­vábbi munkámhoz. Sajnos, az egészséggel már egy kis baj van. A szívem rendetlenkedik. Néhány hét betegszabadságra kellett mennie, az orvos pihenést javasolt. — Szeretnék erőt gyűjteni, hogy jól közre tudjak működni idei terveink megvalósításában, búcsúzik bizakodva. K. S. Az ellenőrzés útvesztői J. Felügyeleti vizsgálatok Az útvesztés nem minden esetben szándékolt eltévelyedés. A legjobb akarat is tévútra futhat. S ha most az ellenőrzés útvesztőiről írunk, korántsem annak lehetetlenségét, hatásta­lanságát akarjuk ecsetelni, csupán azt szeretnénk bemutatni a megyei NEB vizsgálata alapján, hogy a hatékonysághoz egységes akarat, egyetértő szándék szükséges. Ha ez hiányzik, vagy valahol rés támad, akkor útvesztőbe fut­nak a javító szándékú megál­lapítások, akkor hatástalanok lesznek az intézkedések. Pedig a megváltozott gazdaságirányítási rendszerben erőteljesen megnö­vekedett a vállalatok, szövetke­zetek önállósága, s ezzel párhuza­mosan a felelőssége is. Ezek vi­szont szükségessé teszik a kor­szerű ' és eredményes felügyeleti, valamint a belső ellenőrzést, amely a vezetés számára nélkü­lözhetetlen, Hiányzik az elemzés Az ellenőrzés végrehajtását, annak menetét és tartalmi, mi­nőségi feladatait kormány, illet­ve minisztertanácsi rendelet, ha­tározat állapítja meg. A népi el­lenőrök e jogszabályok alapján indultak el, hogy megnézzék a felügyeleti ellenőrzést a megyei tanács különböző osztályainál, alsóbb szintű szakigazgatási szer­veknél, a belső ellenőrzést pedig nyolc ÁFÉSZ-nél, 15 tsz-nél, négy tanácsi vállalatnál és két területi szövetségnél. Tapaszta­lataikat összefoglaló jelentésben írták le a népi ellenőrök. Néz­zük meg először a felügyeleti ellenőrzésről szerzett megálla­pításokat. A megyei tanács vb pénzügyi és a kereskedelmi osztálya az utóbbi időben többször értékel­te a felügyeleti ellenőrzés hely­zetét. Ezek az értékelések azon­ban — noha minden körülmény­re kitérnek és nagy alapossággal készültek — ritkán elemeznek, hiányzik belőlük a hibák okai­nak feltárása, csupán mintegy bemutatják az ellenőrzött egy­séget. Általában nem tesznek említést arról sem, hogy a fel­tárt jogszabálysértések, hibák miatt kit indokolt felelősségre vonni. Figyelmeztetés — kitüntetés Nem jelenti ez, mintha nem fegyelmeznének, de leginkább fegyelmi eljáráson kívüli figyel­meztetést, prémiumcsökkentést, vagy megvonást alkalmaznak. Súlyosabb büntetést csak külső szervek kezdeményezése alapján szabnak ki. Így aztán érthető a NEB megállapítása, amely sze­rint „ ... a felügyeleti ellenőrzés nem szolgálja hatékonyan a megelőzést..Ilyen légkörben történhetett meg például az, hogy a Bajai Cementipari Vál­lalat igazgatója és főmérnöke 1972-bén 112 ezer forint kárt okozott a' vállalatnak, s emiatt a két vezető osztályvezetői fi­gyelmeztetést kapott. Ugyanak­kor az igazgatót az az osztály, amely figyelmeztette, kiváló dolgozó kitüntetésre terjesztette fel, amit az illető meg is kapott. Másik példa: a Petőfi Nyomda Vállalatnál 1973-ban tartottak felügyeleti vizsgálatot. Kiderült, hogy „ismeretlen okokból” 13 tonna rotációs papírt selejtezni kellett. Ezért senkit nem von­tak felelősségre... Az említett felügyeleti szer­vek nem vizsgálják, hogy a bel­ső ellenőrök miért nem bízzák, meg következetesen a gazdálko­dó szerv vezetőit az igényesebb, átfogó munkát jelentő feladatok elvégzésével. De azt sem, hogy a megtett intézkedések arányban állnak-e az elkövetett cselekmé­nyekkel, a mulasztásokkal, s hogy azok alkalmasak-e a gaz­dálkodás eredményesebbé téte­lére, a hibák megszüntetésére, vagy csökkentésére. Így aztán a felügyeleti ellenőrzés nem szolgálja hatékonyan a megelő­zést, tehát azt, amire tulajdon­képpen hivatott lenne. Jegyzőkönyv nem készül A városi tanácsok és a járá­si hivatalok ellenőrzésével kap­csolatban az 1971. évi III. tör­vény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 30—4 1971. MT—TH rendelet intézkedik. E jogszabályok alapján hozták létre a termelés és ellátás fel­ügyeleti osztályokat, amelyek önálló ellenőrző szervvel nem rendelkeznek, s így vizsgálatai­kat különböző szakmai ismere­tekkel és iskolai végzettséggel bíró dolgozóik végzik. A vizsgá­latokról elemző, értékelő jegy­zőkönyv számos esetben nem is készül. Az említett osztályoknak ár­ellenőrzési feladataik is vannak. Ezeket azonban szakmai isme­retek hiányában többségében nem tudják ellátni, s csupán a legegyszerűbb kérdéseket vizs­gálják: fel vannak-e tüntetve az árak? stb. Érthető tehát, ha a gazdasági és törvényességi fel­ügyeletet ellátó szervek nagy része nincs megelégedve az el­lenőrzés rendszeréivel, hatékony­ságával. Gál Sándor (Folytatjuk.) Memento egy század felett A század részét képezte a Grassy József vezette 13. könnyűhadosz­tálynak. Azért nevezték „könnyű­nek”, mert létszáma, fegyverzete nem ütötte meg a kívánalom mi­nimális határát sem. 1942. június hó 14-én, egy for­ró nyári délelőtt a kecskeméti gyalogezred Kiskunfélegyházán tartózkodó zászlóalia a laktanya udvarán sorakozott menetkész ál­lapotban. telies harci felszerelés­sel. A 2. hadsereg egyik harcoló egysége — közel 1000 katona — vassisakban, merev vigyázzállás­ban hallgatta Brunner őrnagy, a zászlóaljparancsnok jelentését, melyet a bevagonírozás előtt az ezred parancsnokának. Rumy Lajos ezredesnek tett. A katoli­kus egyház képviseletében egy pap isten áldását kérte fegyve­reinkre, majd a protestáns lel­kész hasonló beszéddel toldotta meg a ceremóniát. Elindultunk a második világháború legszömyű- ségesebb hírcába. Századunk akkori parancsnoka, Ormos Emil. a kiskunfélegyházi polgári iskola pedagógusa, taná­ra, — tartalékos főhadnagy — volt. A hozzá beosztott vala- mennyei parancsnok is tartalékos tiszt és hasonlóképpen pedagógus volt. Már elindulásunk előtt, az erős és a rendkívül fárasztó gya­korlatok alatt, de később is a pi­henőknél összebarátkoztunk. Hisz valamennyien nevelők, pe­dagógusok voltunk. Csehszlovákián, a Vág völgyén keresztül, a pinszki mocsarakon át. a brianszki erdőn túl, több heti utazás után a romokban he­verő Gomel városában szálltunk Jíí a vagonból meggyötörtén, fá­radtan. Majd 1942. év júliusától 2 hónapon át. kevés alvással 1200 kilométert gyalogolva, elkínzott testtel, hihetetlen honvággyal, le­targiába esve. szeptember hó 9-én kora reggel 5 órai szürkületben Urivnál. a Don-kanvarnál ro­hamra indult egységünk, száza­dunk is. Egész ezredünk. zászló­aljunk. századunk és az én sza­kaszom is megsemmisült. Századunk parancsnoka* Or­mos Emil tanár, tartalékos fő­hadnagy komoly, szikár, határo­zott, de meleg szívű kolléga, Sa- russv Sándor tanító, az akkori délvidékről, tartalékos hadnagy, az első szakasz parancsnoka mo­solygós, barna arcú. mindig jó kedélyű barát. Solymossy Sán - dór tanító, hadapródőrmester, Kecskemét környéki tanító, együtt harcolt velem, az Érdről elin­dult tanítóval és tartalékos zász­lóssal Urivnál, Rajtam kívül azonban valamennyien meghal­tak. Senki nem készített statisztikát — minek is —. hogy e szörnyű­séges harcban hány pedagógus esett el. az azonban bizonyos, hogy az értelmiségiek között, mint parancsnokok, ők voltak a legtöbben, akik életükkel fizet­tek. A 7. gyalogezred kiskunfélegy­házi zászlóaljának, egyik száza­dának harcán keresztül szeret­ném a most dolgozó csaknem 100 ezer pedagógus figyelmét felkel­teni. és hívni őket az áldozatos hivatásukra Ormos Emil századunk pa- , rancsnokának emlékére idézem fel azt a pillanatot, amikor vele utoljára beszéltem. Az öldöklő rohamban széthul­lottunk. Emil a mindent elsöprő aknatűzben. amit a szovjet egy­ségek zúdítottak ránk. megsebe­sült. Közvetlen a háta mögött robbant egy akna. és az alsó láb­szárának izmait, az eleven húst szétvágta. Az első segélyhelyen sebeit bekötözték, és egy kijevi tábori kórházba vitték. Sztarij Oszkol környékén, egy átvevőhe- lven találkoztam vele. Együtt fe­küdtünk a mentőautóban, eltor- •zult arccal, egymást megcsókol­va, később elváltunk Emil Ki- ievbe került, én pedig a cser- nvankai tábori kórházba. Később hallottam, hogy parancsnokunk, a laüán esett sebből elvérezve meghalt Úgy tudom, hogy egv kijevi temetőben alussza örök ál­mát Sarussv Sándor, az akkori dél­vidéki tanító szintén az Urivnál fialt meg. Amikor megsebesültem. hordágyon fekve, a kora esti szürkületben kémleltem az eget. Német és az. orosz .vadászgépeit vívták, fölöttünk harcukat, ami­kor hozzám .'-{közel, rojj&anó ágyúk torkából fel-feívílíanó tor- kolattüzének fényében mellém kúszott Tandari Ferenc. Sarussv barátom tiszti legénye. Hord­agyamra borulva, zokogva mond­ta: „Zászlós úr! Sarussv hadnagy úr testébe egy akna fúródott, és szétvágta. Hallottam is halálhör- gését egy pillanatra, majd ázon- nal meghalt.” Tandari — kecske­méti tanyán éltek szülei, ő is odavaló —. rimánkodó arccal, összetett kézzel mondta nekem: „Zászlós úr! Fogadjon meg legé­nyének!” Én magamhoz fogad­tam. Tandari velem volt a cser- nyankai tábori kórházban, ahol gondosan ápolt mindaddig, míg — az én hazaiövetelem után_—, 1943. év januári áttörésnél ő is meghalt. Solymossv Sándor hadapród­őrmester, pedagógus barátom, a tokaji tanító — fényképét néze­getem —. 3 napos házassága után került a doni csatába. Fejlövéssel holtan terült el. és az urivi köz­ség előtti temetőben egy horho­son túl. egy fa tövében láttam holtan, á fejéből szivárgó vértől áztatott arcát. Nagy Béla egy kecskeméti ta­nyai iskola tanítója, életét is egy akna oltotta ki A szétvert egységünk, száza­dunk parancsnokainak és a ve­lük együtt e szörnyűséges, értel­metlen háborúban elesett peda­gógusoknak akartam emléket ál­lítani e visszaemlékezéssel. Ha élnének, ha most szeretteik kö­zött lennének, bizonyosan boldo­gan, megelégedett szívvel nevel- nék-oktatnák gyermekeinket. Le­gyen örök példa a most dolgozó nevelők előtt, hogy a rájuk bízott gyermekeket igaz hazafiúi sze­retette. a népek barátságára, szocialista hazaszeretetre oktas- sák-neveljék. hogy soha ne le­hessen háború e világon. Szilágyi Lajos iskolaigazgató Székesfehérvár Vasúti alagút épül a Mecsekben Újabb vasúti alagút épül a Mecsekben, a Budapest—Pécs vasútvonalon. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi üzemegysége az év elején megkezdte a munkálatokat Hetve- hely és Bükkösd közöt t, ahol csaknem négy­száz méter hosszú alagutat épít. A vasúti vo­nalkorszerűsítésnek ez a hétkilométeres sza­kasza mintegy kettőszázötven millió forint­ba kerül. (MTI foto — Bajkor József felv. — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom