Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. április 3. Építőrészlegek Az elmúlt években megyeszerte gyors ütemben növekedett az építési kedv. Kielégítésében jelentős szerepük volt az építőiparon kívüli népgazdasági ágakhoz tartozó vállalatoknak, szövetkezeteknek. A jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében a különböző ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és kommunális szervezetek csaknem 2,8 milliárd fo- Tint értékű építőipari munkát végeztek. Tevékenységük évről évre fokozódod, ami azért is figyelemre méltó, mert ugyanebben az időszakban a szocialista építőipar termelése egyáltalán nem, vagy alig növekedett. Valameny- nyi ágazat közül legkiemelkedőbb a mezőgazdasági üzemek évi féllmiliiárd forint körüli építőipari termelése. Ugyanakkor az ipari vállalatok és szövetkezetek ilyen jellegű tevékenysége évente mintegy 220 millió forint volt. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a szövetkezetek végezték az építési és szerelési munkák többségét. Ez azzal magyarázható, hogy tevékenységi körök szerteágazóbb, mint az állami vállalatoké. 1973-ban például az. ipari szövetkezetek csaknem három és félszer any- nyit építettek, mint az állami szektorhoz tartozó vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig csaknem hatszorta többet, mint az állami gazdaságok. Az építési, szerelési munkáknak 1973-ban mintegy háromnegyed része, volt beruházás jellegű, vagyis új létesítményeket hoztak létre, vagy bővítették azokat. A szocialista építőipar természetesen nagyobb arányban vett részt az új építmények kivitelezésében. A beruházások fokozatos csökkenésével egyidejűleg viszont növekedett a felújítás és az állóeszköz-fenntartás aránya. 1971-ben a megfigyelt — nem építőipari — vállalatok és szövetkezetek 124 millió forint értékű felújítási munkát végeztek, két évvel később pedig már 213 milliót. Az állagmegóvás jellegű munkák túlnyomó részét a kommunális szervezetek hajtották végre. A beruházási munkák, többségét az ágazatok profiljának megfelelő szervezetek végezték. Az ipari vállalatok ég szövetkezetek 1973-ban építőipari tevékenységük 29 százalékát ipari létesítmények kivitelezésével érték el. Csaknem azonos arányban , vettek részt a lakóépületek szakipari munkáinak elvégzésé1- ben is. A mezőgazdasági üzemek több, mint 250 millió forint értékű mezőgazdasági jellegű építést végeztek el. A kommunális szervek építőipari munkáinak kétharmadát kutak, lakóházak, művelődési és oktatási épületek kivitelezése képezte. .Számottevő egyébként az építőiparon kívüli vállalatok, gazdaságok, lakásépítési tevékenysége is. Évente 360—380 lakást adtak át a megrendelőknek. Az építőipari ágazaton kívüli gazdasági szervezeteknél a termelés növekedéise mellett az építési, szerelési munkákon dolgozók száma is növekedett. 1971 óta az építőipari munkáslétszám az említett ágazatokban jobb, mint 3 százalékkal emelkedett, míg a szocialista építőiparban 12 százalékkal csökkent. A felmérés szerint 1973- ben 11 400 éjjítőipari munkás dolgozott a megyében. Ezeknek 51 százaléka (5800 munkás) ipari, mezőgazdasági, vagy kommunális szerveknél volt alkalmazásban. Ezek 36 százaléka a termelőszövetkezetek építőbrigádjaiban dolgozik. Az építőipari ágazaton kívüli vállalatok és szövetkezetek építőipari munkásainak havi átlagbére átlagosan 12—15 százalékkal (250—300 forinttal) yolt magasabb, mint a kivitelező építőiparban dolgozóké. Ágazatonként azonban igen nagyok a különbségek. A kommunális szerveknél dolgozók például havonta 100—140 forinttal kerestek kevesebbet, mint a szocialista építőiparban foglalkoztatottak éú a szövetkezeti iparban is mintegy 2 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérek. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építési— szerelési munkával foglalkozó dolgozói valamennyi ágazatot magasan felülmúló átlagbérhez jutottak. A statisztikai vizsgálódások adataiból kitűnik — bár az nem volt teljes körű —, hogy a megye teljes, építési kapacitásának jelentős hányadát képezi a nem építőipari szervezetek tevékenysége. Ezek munkájának összehangoltsága, műszaki ellátottsága nem kielégítő, amit többek között az alacsony termelékenységi színvonal is tükröz. Kivitelezői kapacitásaikra ennek ellenére még hosszabb ideig szükség lesz, elsősorban a felújítási és karbantartási célokra, a kommunális ellátás javítására és a kisebb építkezéseknél. Ágó Erzsébet közgazdász Műhold megfigyelés A Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszékén a Tudományos Diákkör közös munkájával különleges rádióállomás létesült, amelynek segítségével a néhány éve jelbocsátott 1500 km magasságban keringő amerikai Oscar 6. és Oscar 7. jelű műholdakkal naponta kapcsolatba lépnek. Már eddig is több hosszútávú beszélgetést „forgalmaztak”. A, műegyetem egyik tízemeletes épületének tetejére állították fel a rádióállomás antennáját. (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Robbanószer helyett elektromos impulzus Az ukrajnai Harkovban a mérnökök eredeti felszerelést készítettek, amely robbanóanyag helyett elektromos impulzust használ az ásványok szeizmikus felkutatásához. Ezt, a „Szeizmodin”-nek nevezett berendezést terepjáró teherautóra szerelik; a geofizikusok a vizsgálat helyére érve bekapcsolják a generátort, amely azon-' nal feltölti a kondenzátorokat. A mozgó földrengéstani állomásról leadott rádióparancsra a kondenzátortelepek, pillanatnyi kisülése következik, az elektromos impulzus mechanikus energiává alakul át és mint kalapács ráüt arra a fémkúpra, amely 250 tonna energiával továbbadja az ütést a talajnak. Ily módon „mini-földrengés” keletkezik. A létrejövő dinamikus hullámok több kilométer mélységben továbbhaladnak, visszaverődésüket grafikus földrengésmérő jelzi. A „Szeizmodin” fölöslegessé teszi a geofizikai kutatás hagyományosan alkalmazott robbantássorozat végrehajtását. Az alkotás ad erőt Tóth Sándorral, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatójával az elmúlt évtizedek emlékeiről beszélgetünk. Szóba kerülnek a háború előtti vérzivataros idők, az akkori küzdelmek, nehéz sorsok. — Édesapám cselédember volt. Tápiószentmártonban az egyik nagybirtok rabszolgája. Az elemi iskola hatodik osztályának elvégzése után. 1934-ben én is ugyanott lettem napszámos, majd később éves .cseléd Az iskolában igyekeztem jól tanulni. Tanítóm. Siklósi András sokat és sokfelé kilincselt, hogy továbbtanulásomét lehetővé tegye. Ez csak 1937 márciusában sikerült, amikor bekerültem Budapesten az egyik fiúnevelő intézetbe. Itt végeztem el a négy polgárit. Tovább tanulni nem volt lehetőségem. Némi protekcióval sikerült elhelyezkednem a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tisztviselőnek. Itt ismerkedtem először a tudományos szocializmussal. Sokan segítettek, többek között Mód Aladár, aki már akkor foglalkozott társadalomtudományokkal — idézi ifjúkori éveit A marxista olvasmányok hatására jelentkezett Budapesten a II. kerületi szociáldemokrata pártszervezel ben. Itt alkalma volt tovább bővíteni tudását. — 194(1 őszén ifjúsági titkár és Országos Ifjúsági Bizottság tagja lettem Mindig a balszárnyhoz, tartoztunk. Kerestük a kommunista párttal való kapcsolatot. A szükséges propagandaanyagot különböző források útién szereztük. Hozzájutottunk újságokhoz, folyóiratokhoz. Csoportunk baloldali tevékenysége az SZDP elnökségének tudomására jutott és Kéthív Anntt elnökletével felelősségre vonlak, megfenyegettek. Kijelentették: ők fognak a politikai rendőrségen feljelenteni. Nem tudtak ránk ijeszteni, tevékenységünket továbbra is folytattuk. Háborúellenes feliratokat, röplapokat terjesztenünk. 1942 októberében behívtak katonának a mátyásföldi repülőtérre. Csoportjukat 1943 májusában letartóztatták. A hatóságok nyilvántartásaiban statisztikai csoport néven szerepeltek, mert akcióik előtt az úgynevezett statisztikai kertben tartották meg találkozóikat. A megrázó emlékek súlya alatt el komolyodva így folytat ja a letartóztatással kapcsolatos emlékeit: — A házkutatások során talált könyvek alapján lefogtak. Soroksárra, a gyűjtőtáborba vittek. Vallatás, kínzás követte egymást. Később mindannviunkat átszállítottak a volt Margit körúti katonai fogházba, ott különbiróság tárgyalta az ügyünket. Később átadtak a katonai bíróságnak. Ez. utóbbi hosszas tárgyalás után. mivel nem volt bizonyítékuk, felmentett. és áthelyezett, mint katonát. a repülőtér építő parancsnokságához. A felszabadulást követő esztendők is elég viharosak voltak. \ Földművelésügyi Minisztériumban a titkárság megbízott vezetője lett. belépett az ottani párt- szer ve/.el be. ahonnan alaptalan gyanúsítások miatt kizárták. 1963 óta a Kiskőrösi Állami Gazdaságban dolgozik. A gazdaságba kerüléséig sok minden történt, amelyet hpsszú volna elmondani. 1963-ban főkertészként kezdte a mezőgazdasági nagyüzemben, 1966 óta pedig igazgató. A mezőgazdasági akadémiát is elvégezte közben Gödöllőn. 1965- ben, tíz évvel ezelőtt, ismét felvették a pártba. — Sokáig fájt, hogy engem, akit származásom, múltbeli tevékenységem és munkám teljes egészében a kommunistákhoz köt, néhányszor megbízhatatlannak tartottak. Ez a kellemetlen érzés most már elmúlt, úgy érzem, megbecsülnek. 1966 óta tagja vagyok a járási pártbizottságnak, 1970 óta a vb-nek is. A Kiskőrösi Állami Gazdaság csaknem 6800 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem. Termelési értéke- megközelíti a 200 millió forintot. Az utóbbi esztendőkben sokat fejlődött, korszerűsítették a szőlőtelepeket. Kidolgozták a helyi viszonyokra alkalmazva az iparszerű termesztési módszereket, amely iránt a környező termelő- és szakszövetkezetek egyaránt érdeklődnek. A terméseredményeket öntözéssel kívánják emelni. Mindig keresik az újat. melynek alkalmazása nvomán egyre jobb eredményeket ér el az üzem. — Szeretem a munkámat — mondta Tóth Sándor —. mindenem a homoki szőlőtermesztés fejlesztése, amelvnek Kiskőrösön és környékén nagv hagyományai vannak Az itteni vörösborok messze lóidon híresek. Az alkotni vágyás ad erőt mindig a további munkámhoz. Sajnos, az egészséggel már egy kis baj van. A szívem rendetlenkedik. Néhány hét betegszabadságra kellett mennie, az orvos pihenést javasolt. — Szeretnék erőt gyűjteni, hogy jól közre tudjak működni idei terveink megvalósításában, búcsúzik bizakodva. K. S. Az ellenőrzés útvesztői J. Felügyeleti vizsgálatok Az útvesztés nem minden esetben szándékolt eltévelyedés. A legjobb akarat is tévútra futhat. S ha most az ellenőrzés útvesztőiről írunk, korántsem annak lehetetlenségét, hatástalanságát akarjuk ecsetelni, csupán azt szeretnénk bemutatni a megyei NEB vizsgálata alapján, hogy a hatékonysághoz egységes akarat, egyetértő szándék szükséges. Ha ez hiányzik, vagy valahol rés támad, akkor útvesztőbe futnak a javító szándékú megállapítások, akkor hatástalanok lesznek az intézkedések. Pedig a megváltozott gazdaságirányítási rendszerben erőteljesen megnövekedett a vállalatok, szövetkezetek önállósága, s ezzel párhuzamosan a felelőssége is. Ezek viszont szükségessé teszik a korszerű ' és eredményes felügyeleti, valamint a belső ellenőrzést, amely a vezetés számára nélkülözhetetlen, Hiányzik az elemzés Az ellenőrzés végrehajtását, annak menetét és tartalmi, minőségi feladatait kormány, illetve minisztertanácsi rendelet, határozat állapítja meg. A népi ellenőrök e jogszabályok alapján indultak el, hogy megnézzék a felügyeleti ellenőrzést a megyei tanács különböző osztályainál, alsóbb szintű szakigazgatási szerveknél, a belső ellenőrzést pedig nyolc ÁFÉSZ-nél, 15 tsz-nél, négy tanácsi vállalatnál és két területi szövetségnél. Tapasztalataikat összefoglaló jelentésben írták le a népi ellenőrök. Nézzük meg először a felügyeleti ellenőrzésről szerzett megállapításokat. A megyei tanács vb pénzügyi és a kereskedelmi osztálya az utóbbi időben többször értékelte a felügyeleti ellenőrzés helyzetét. Ezek az értékelések azonban — noha minden körülményre kitérnek és nagy alapossággal készültek — ritkán elemeznek, hiányzik belőlük a hibák okainak feltárása, csupán mintegy bemutatják az ellenőrzött egységet. Általában nem tesznek említést arról sem, hogy a feltárt jogszabálysértések, hibák miatt kit indokolt felelősségre vonni. Figyelmeztetés — kitüntetés Nem jelenti ez, mintha nem fegyelmeznének, de leginkább fegyelmi eljáráson kívüli figyelmeztetést, prémiumcsökkentést, vagy megvonást alkalmaznak. Súlyosabb büntetést csak külső szervek kezdeményezése alapján szabnak ki. Így aztán érthető a NEB megállapítása, amely szerint „ ... a felügyeleti ellenőrzés nem szolgálja hatékonyan a megelőzést..Ilyen légkörben történhetett meg például az, hogy a Bajai Cementipari Vállalat igazgatója és főmérnöke 1972-bén 112 ezer forint kárt okozott a' vállalatnak, s emiatt a két vezető osztályvezetői figyelmeztetést kapott. Ugyanakkor az igazgatót az az osztály, amely figyelmeztette, kiváló dolgozó kitüntetésre terjesztette fel, amit az illető meg is kapott. Másik példa: a Petőfi Nyomda Vállalatnál 1973-ban tartottak felügyeleti vizsgálatot. Kiderült, hogy „ismeretlen okokból” 13 tonna rotációs papírt selejtezni kellett. Ezért senkit nem vontak felelősségre... Az említett felügyeleti szervek nem vizsgálják, hogy a belső ellenőrök miért nem bízzák, meg következetesen a gazdálkodó szerv vezetőit az igényesebb, átfogó munkát jelentő feladatok elvégzésével. De azt sem, hogy a megtett intézkedések arányban állnak-e az elkövetett cselekményekkel, a mulasztásokkal, s hogy azok alkalmasak-e a gazdálkodás eredményesebbé tételére, a hibák megszüntetésére, vagy csökkentésére. Így aztán a felügyeleti ellenőrzés nem szolgálja hatékonyan a megelőzést, tehát azt, amire tulajdonképpen hivatott lenne. Jegyzőkönyv nem készül A városi tanácsok és a járási hivatalok ellenőrzésével kapcsolatban az 1971. évi III. törvény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 30—4 1971. MT—TH rendelet intézkedik. E jogszabályok alapján hozták létre a termelés és ellátás felügyeleti osztályokat, amelyek önálló ellenőrző szervvel nem rendelkeznek, s így vizsgálataikat különböző szakmai ismeretekkel és iskolai végzettséggel bíró dolgozóik végzik. A vizsgálatokról elemző, értékelő jegyzőkönyv számos esetben nem is készül. Az említett osztályoknak árellenőrzési feladataik is vannak. Ezeket azonban szakmai ismeretek hiányában többségében nem tudják ellátni, s csupán a legegyszerűbb kérdéseket vizsgálják: fel vannak-e tüntetve az árak? stb. Érthető tehát, ha a gazdasági és törvényességi felügyeletet ellátó szervek nagy része nincs megelégedve az ellenőrzés rendszeréivel, hatékonyságával. Gál Sándor (Folytatjuk.) Memento egy század felett A század részét képezte a Grassy József vezette 13. könnyűhadosztálynak. Azért nevezték „könnyűnek”, mert létszáma, fegyverzete nem ütötte meg a kívánalom minimális határát sem. 1942. június hó 14-én, egy forró nyári délelőtt a kecskeméti gyalogezred Kiskunfélegyházán tartózkodó zászlóalia a laktanya udvarán sorakozott menetkész állapotban. telies harci felszereléssel. A 2. hadsereg egyik harcoló egysége — közel 1000 katona — vassisakban, merev vigyázzállásban hallgatta Brunner őrnagy, a zászlóaljparancsnok jelentését, melyet a bevagonírozás előtt az ezred parancsnokának. Rumy Lajos ezredesnek tett. A katolikus egyház képviseletében egy pap isten áldását kérte fegyvereinkre, majd a protestáns lelkész hasonló beszéddel toldotta meg a ceremóniát. Elindultunk a második világháború legszömyű- ségesebb hírcába. Századunk akkori parancsnoka, Ormos Emil. a kiskunfélegyházi polgári iskola pedagógusa, tanára, — tartalékos főhadnagy — volt. A hozzá beosztott vala- mennyei parancsnok is tartalékos tiszt és hasonlóképpen pedagógus volt. Már elindulásunk előtt, az erős és a rendkívül fárasztó gyakorlatok alatt, de később is a pihenőknél összebarátkoztunk. Hisz valamennyien nevelők, pedagógusok voltunk. Csehszlovákián, a Vág völgyén keresztül, a pinszki mocsarakon át. a brianszki erdőn túl, több heti utazás után a romokban heverő Gomel városában szálltunk Jíí a vagonból meggyötörtén, fáradtan. Majd 1942. év júliusától 2 hónapon át. kevés alvással 1200 kilométert gyalogolva, elkínzott testtel, hihetetlen honvággyal, letargiába esve. szeptember hó 9-én kora reggel 5 órai szürkületben Urivnál. a Don-kanvarnál rohamra indult egységünk, századunk is. Egész ezredünk. zászlóaljunk. századunk és az én szakaszom is megsemmisült. Századunk parancsnoka* Ormos Emil tanár, tartalékos főhadnagy komoly, szikár, határozott, de meleg szívű kolléga, Sa- russv Sándor tanító, az akkori délvidékről, tartalékos hadnagy, az első szakasz parancsnoka mosolygós, barna arcú. mindig jó kedélyű barát. Solymossy Sán - dór tanító, hadapródőrmester, Kecskemét környéki tanító, együtt harcolt velem, az Érdről elindult tanítóval és tartalékos zászlóssal Urivnál, Rajtam kívül azonban valamennyien meghaltak. Senki nem készített statisztikát — minek is —. hogy e szörnyűséges harcban hány pedagógus esett el. az azonban bizonyos, hogy az értelmiségiek között, mint parancsnokok, ők voltak a legtöbben, akik életükkel fizettek. A 7. gyalogezred kiskunfélegyházi zászlóaljának, egyik századának harcán keresztül szeretném a most dolgozó csaknem 100 ezer pedagógus figyelmét felkelteni. és hívni őket az áldozatos hivatásukra Ormos Emil századunk pa- , rancsnokának emlékére idézem fel azt a pillanatot, amikor vele utoljára beszéltem. Az öldöklő rohamban széthullottunk. Emil a mindent elsöprő aknatűzben. amit a szovjet egységek zúdítottak ránk. megsebesült. Közvetlen a háta mögött robbant egy akna. és az alsó lábszárának izmait, az eleven húst szétvágta. Az első segélyhelyen sebeit bekötözték, és egy kijevi tábori kórházba vitték. Sztarij Oszkol környékén, egy átvevőhe- lven találkoztam vele. Együtt feküdtünk a mentőautóban, eltor- •zult arccal, egymást megcsókolva, később elváltunk Emil Ki- ievbe került, én pedig a cser- nvankai tábori kórházba. Később hallottam, hogy parancsnokunk, a laüán esett sebből elvérezve meghalt Úgy tudom, hogy egv kijevi temetőben alussza örök álmát Sarussv Sándor, az akkori délvidéki tanító szintén az Urivnál fialt meg. Amikor megsebesültem. hordágyon fekve, a kora esti szürkületben kémleltem az eget. Német és az. orosz .vadászgépeit vívták, fölöttünk harcukat, amikor hozzám .'-{közel, rojj&anó ágyúk torkából fel-feívílíanó tor- kolattüzének fényében mellém kúszott Tandari Ferenc. Sarussv barátom tiszti legénye. Hordagyamra borulva, zokogva mondta: „Zászlós úr! Sarussv hadnagy úr testébe egy akna fúródott, és szétvágta. Hallottam is halálhör- gését egy pillanatra, majd ázon- nal meghalt.” Tandari — kecskeméti tanyán éltek szülei, ő is odavaló —. rimánkodó arccal, összetett kézzel mondta nekem: „Zászlós úr! Fogadjon meg legényének!” Én magamhoz fogadtam. Tandari velem volt a cser- nyankai tábori kórházban, ahol gondosan ápolt mindaddig, míg — az én hazaiövetelem után_—, 1943. év januári áttörésnél ő is meghalt. Solymossv Sándor hadapródőrmester, pedagógus barátom, a tokaji tanító — fényképét nézegetem —. 3 napos házassága után került a doni csatába. Fejlövéssel holtan terült el. és az urivi község előtti temetőben egy horhoson túl. egy fa tövében láttam holtan, á fejéből szivárgó vértől áztatott arcát. Nagy Béla egy kecskeméti tanyai iskola tanítója, életét is egy akna oltotta ki A szétvert egységünk, századunk parancsnokainak és a velük együtt e szörnyűséges, értelmetlen háborúban elesett pedagógusoknak akartam emléket állítani e visszaemlékezéssel. Ha élnének, ha most szeretteik között lennének, bizonyosan boldogan, megelégedett szívvel nevel- nék-oktatnák gyermekeinket. Legyen örök példa a most dolgozó nevelők előtt, hogy a rájuk bízott gyermekeket igaz hazafiúi szeretette. a népek barátságára, szocialista hazaszeretetre oktas- sák-neveljék. hogy soha ne lehessen háború e világon. Szilágyi Lajos iskolaigazgató Székesfehérvár Vasúti alagút épül a Mecsekben Újabb vasúti alagút épül a Mecsekben, a Budapest—Pécs vasútvonalon. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi üzemegysége az év elején megkezdte a munkálatokat Hetve- hely és Bükkösd közöt t, ahol csaknem négyszáz méter hosszú alagutat épít. A vasúti vonalkorszerűsítésnek ez a hétkilométeres szakasza mintegy kettőszázötven millió forintba kerül. (MTI foto — Bajkor József felv. — KS)
