Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. március 21. Megyénk küldöttei a kongresszusi tanácskozás szünetében Az ifjúsági szövetség készen áll, hogy kivegye részét a párt új programjának megvalósításából Dr. Maróthy László beszéde — Pártunk kezdeményezésére széles körű társadalmi Összefogás bontakozott ki, hogy a felnövekvő korosztályok felesleges kitérők nélkül, a1 legjobb körülmények között készüljenek fel hivatásukra és korszerűen képzett, teljes értékű emberekké váljanak — kezdte beszédét dr. Maróthy László. — Ezt tudják és érzik társadalmunk fiatal tagjai, az ifjúmunkások. a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók, a .középiskolákban vagy felsőoktatási intézményekben tanulók és az értelmiségi fiatalok. A továbbiakban a párt ifjúság- politikájával foglalkozott. Emlékeztetett rá. az ifjúságpolitikai határozat nem tartozik a gyorsan és látványosan végrehajtható határozatok közé. minthogy az egész társadalom szemléletének átalakítását tűzte ki célul. Még tart, és hosszú lesz az átalakulás folyamata, de már most is jól láthatók, érzékelhetők eredményei. — Az első. amit ezek közül megemlítek, hogy az ifjúság megítélésében egészséges fejlődést tapasztalunk. a reális szemlélet társadalmi méretű elterjedését — folytatta — Ma már nincs terük azoknak, akik valamiféle önmagában kezelt problémaként méricskélik az ifjúságot. ''Társadalmunkban kizárólag a marxi—lenini osztálvszemléletű elemzés lehet a minősítés alapja. Csak az adhat hiteles képet a fiatalokról, ahogy élnek, tanulnak, dolgoznak és kötelességeiket teljesítik. A továbbiakban a jogok és a kötelességek egységét megteremtő ifjúsági törvényről, valamint az ifjúsági parlamentek sikeréről szólt, majd részletesen beszélt azokról a kedvezményekről, amelyek enyhítik az otthonteremtés gondjait. , A X. kongresszus lí! évre szállította le a párttagság alsó korhatárát és ezzel szélesebbre tárta a kapukat az ifjúság arra érdemes és felkészült legjobbjai előtt. A X. kohgresszus óta felvett párttagok 44 százaléka 26 éven aluli fiatal. Az alapszervezeti vezetőségektől a megyei pártbizottságokig alaposan megnőtt a különböző tisztségekre méltónak talált harminc éven aluliak száma. A KISZ legfontosabb feladatával. az ifjúság szocialista nevelésével kapcsolatban dr. Maróthy László hangsúlyozta: — A mai magyar ifjúság döntő többsége becsülettel tanul és dolgozik, alkot. cselekszik a munkahelyén és az élet más területein, részt vesz a közéletben is. Nagyszerű tettekkel bizonyítja ragaszkodását szocialista céljainkhoz, pártunk politikájához. Nem eLvont példa, ha utalunk a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeire, a tavalyi nehéz ősszel vívott imnoy.án| társadalmi küzde*. hdaritasi demonsmacmkra, a pár? melletti szenvedélyes kiállásukra. Létükkel együtt tudatukat is a szocialista társadalom határozza meg. Megfigyelhető közöttük az osztály különbségek csökkenésé, a régi értékrend szerepének elhal- ványulása és az úi, szocialista értékrend térhódítása. A fiatalok közötti kapcsolatokat mind kevésbé a vagyoni vagy az osztályhelyzet, a rang vagy a szülők helyzete határozza meg, sokkal inkább a személyes érték, a tudás, a rátermettség szerint értékelik egymást. merni az összefüggéseket a szocializmus építésének napi feladatai és a hazafiság, az internacionalizmus. a forradalmi magatarlyozta: — A jelenleginél lényegesen jobban ki kell használni a tantárgyak világnézeti, erkölcsi, nevelési lehetőségeit. A világnézeti oktatás tartalma és tanítási módszere reformra szorul. Különös figyelmet kell fordítani a szakmunkásképző intézetek nevelő- munkájának feilesztésére. A marxizmus egyetemi és főiskolai oktatását tovább kell közelíteni a szocializmus építésének hazai és nemzetközi gyakorlatához. Ifjúsági szövetségünk jelenlegi törekvéseit is a fiatalság szocialista nevelésének erősítése jellemzi. A KISZ Központi Bizottsága a múlt évi áprilisi határozatával egyértelművé tette, hogy a KISZ kommunista, politikai jellege egyet jelent a párt eszméinek és politikájának szolgálatával. A megfogalmazott követelményekben kifejtettük: a KISZ- tagtól a munkában, a társadalmi • életben és a magánéletben egyaránt ifjúkommunistához méltó magatartást várunk. Tevékenységünk szerves része a növekvő felelősség, amelyet a Magyar Úttörők Országos Szövetségének munkájáért • és tagjaiért érzünk és vállalunk. Pártunk gyermekszervezetében egymilliónyi kisdiák indul el a nagy közösséghez, a felnőttek világához vezető úton. Az úttörőszövetség betölti hivatását és már gyermekkorban, biztosítja a társadalmi igényekhez igazodó foglalkoztatást, nevelést. Pártunk politikáját követve, a KISZ- és az úttörőszövetség szüntelenül fejleszti kapcsolatait a lenini Komszomollal és a többi szocialista ország ifjúsági szervezeteivel. a tőkés- és a fejlődő országokban működő testvérszervezeteinkkel. a Haladó ifjúsági és diákmozgalmakkal. Felelősségteljes kezdeményező szerepet töltenek be a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben, a Gyermek- szervezetek NemzetköziEgyesüle- iiidébehv és laiNémzétköii -Diákszövetségben. Teljes egészében ma- 1 gunkénak valljuk a DÍVSZ új jelszavát, amely az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és a haladásért szólítia harcba a világ ifjúságát. Befejezésül hangoztatta: ifjúsági szövetségünk készen áll rá, hogv kivegye részét a XI. kongresszus határozatának megvalósításából. A munkában kipróbált jelszava vezeti: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” — mondotta végezetül nagy taps kíséretében dr. Maróthy László. (MTI) De még KISZ-tagoknál is gyakran előfordul, hogy szocialista elkötelezettségük nem párosul határozott kiállással, politikánk nyílt és bátor hirdetésével, védelmével. Tapasztalható, nem elhanyagolható számban, a politikai közömbösség, a növekvő jólétből fakadó fizikai és szellemi elkényelmesedés, a tunyaság.- A szocializmus építésének mind magasabb követelményei, a nemzetközi osztálvharc ideológiai igényei a jelenleginél jóval hatékonyabb nevelést tesznek szükségessé. Az ifjúság szocialista nevelésében ezért most az a legfontosabb feladat, hogy eredményesebben sajátítsák el a fiatalok a marxizmus—leninizmus eszméit, és segítsünk nekik felis• Frans van den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Aczél György, az MSZMP PB tagja és a Francia Kommunista Párt küldöttei a kongresszus szünetében. Az öntözés és gépesítés hatása a cukorrépa-termesztésben Hagyományai vannak a cukorrépa-termesztésnek a hartai Lenin Tsz-ben. Először 1949-ben 75 hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt. Akkor a hektáronkénti termésátlag 230 mázsa volt. A 70-es évek elejéig gyakorlatilag azonos területen vetették, s a művelését, valamint a betakarítását is kézzel végezték. Tavaly már 174 hektáron termett, s 417 mázsa cukorrépát takarítottak be átlagosan egy-egy hektárról. A cukorrépát a tenyészidő alatt öntözték, a termesztést és szedést pedig teljesen gépesítették. Az idén 250, jövőre pedig 300 hektáron vetik el a cukorrépamagot, a szántóterületük 10 százalékán. Weibel Péter termelési elnök- helyettessel,, és Czibere Vilmos gazdasági elnökhelyettessel beszélgettünk az eddigi eredményekről és gondokról. — Jó és gazdaságos növénynek tartjuk a cukorrépát — mondotta Weibel Péter. — A vetésterületet nemcsak ezért növeltük, hanem elhatározásunkat megerősítette az MSZMP KB decemberi határozata, amely a cukorrépa-termesztés növelését jelölte meg a mezőgazdasági üzemek idei egyik jelentős feladatának. Tavaly gondot okozott a vetőmag minősége, csupán 72 százalékos volt a kelése, reméljük, hogy az idén ennél jobb vetőmagot kapunk. Szeretnénk vásárolni egy precíziós RAU típusú vetőgépet a gyorsabb és jobb munka érdekében. A megnövelt terület betakarításához kevés a két szekszárdi hatszoros betakarító géprendszerünk. Szovjet KSzV—6-os géprendszert akarunk vásárolni, de erre az idén még nemigen lesz lehetőségünk. Ügy érezzük, megtaláltuk az áthidaló megoldást, ugyanis a meglevő szekszárdi mellé még egy CL—6-os — szintén a szekszárdi gépsor tartozéka — rakodót vásárolunk, s így folyamatossá tudjuk tenni a betakarítást. többletnyereséget hozptt. Tavaly a cukorrépa-termesztésből számazó tiszta nyereségünk meghaladta az egymillió forintot. A hartai Lenin Tsz-ben is éviről évre csökken a munkaerő, s nem szívesen vállalkoznak a gazdák nehéz fizikai munkára, ami az öntözésnél, a hordozható berendezések telepítésénél elkerülhetetlen. Ugyanakkor az öntözésben legmagasabb a munkaerő költsége. E két kedvezőtlen tényező az idén megszűnik. Elkészült ugyanis a földalatti vízvezeték, amelynek hidránsaiból 1020 hektárt tudnak öntözni. E terület öntözéséhez a régebbi módszerrel 48 fizikai dolgozóra volt szükség, az idén a hidrán- sokhoz kapcsolódó önjáró berendezés telepítéséhez csupán két traktor és négy fizikai munkás kell. A f.enyészidőszakban — nemcsak cukorrépát öntöznek •— húsznapos lesz az öntözési forduló. Az intenzívebb öntözés nagyobb precizitást, szakszerűséget igényel a termesztéstech- nológiaban, jobb tápanyag-utánpótlást kíván, s természetesen megfelelő fajtát. Az új módszerrel az öntözési költség várhatóan a felére csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cukorrépa termesztése • Öntözés a cukorrépatáblán. (Tóth Sándor felvétele) A gépesítés és öntözés az önköltség javulását, valamint a jövedelmezőbb cukorrépa-termesztést hozta a szövetkezetnek. Mindehhez természetesen hozzájárult a termesztéstechnológiában történt változtatás, valamint a nemrég végrehajtott cukorrépa átvételi ár emelés. — Általában 45—50 forint volt egy mázsa cukorrépa önköltsége — folytatta Czibere Vilmos — a 70-es évek előtt. Ma már ez 40—42 forintra csökkent. A betakarítás ideje is jócskán rö- videbb, hiszen kézzel al 75 hektár termését 70 munkanap alatt, tavaly 174 hektáron a kedvezőtlen időjárás ellenére 30 nap alatt betakarítottuk a cukorrépát, s az átvevőhelyre szállítottuk. Az elmúlt évben még hordozható esőztető berendezéssel dolgoztunk. Egy hektár hétszeri öntözése 2100 forint többletköltséget jelentett. Azonban megérte, ugyanis az öntözés egy mázsa cukorrépánál 6 forint 40 fillér gazdaságosabb lesz, s ha a hektáronkénti termésátlaguk eléri a tervezett 430—450 mázsát, akkor a szövetkezetiek nemcsak a répatermesztés jövedelmezőségére lehetnek büszkék, hanem arra is, hogy munkájukkal példát mutatnak a Duna menti, öntözési lehetőségekkel bíró gazdaságoknak. — Mi a véleményük a répa cukortartalom szerinti átvételéről? — Tudjuk, hogy több országban megoldott— mondatta Weibel Péter —, s élőbb-utóbb hazánkban is erre kell áttérni. Kedvező lenne a szövetkezetünknek is, hiszen kisebb területen termelhetnénk azt a cukormennyiséget, melyet az idén 250 hektáron. Ehhez kevesebb gép kellene,, szállítóeszköz, s területegységre jutó termelési értékünk, s a jövedelmezőség lényegesen növekedne. Sajnos, ennek feltételei még nincsenek meg. Csabai István P. N. BARANNY1KOY: Nevek az emlékműn 10. MÁSÉN YKA TRAGÉDIÁJA „Bátor, vidám tekintet, férfiasán rövidre nyírott haj. Marija Szemjonova Batrakovának hívták. Mi, gyerekek, már az első napokban megszerettük, később pedig büszkék lettünk rá. A többi osztály tanulói irigyeltek bennüket... Mindez harminc- nyolcban történt... A mi tanítónőnk pilóta... Gyakran kértük, meséljen nekünk repüléseiről, a repülőgépekről és ejtőernyőkről... Min-' dig elmentünk megnézni, amikor tanítónőnk repült és ejtőernyőugrást végzett... Emlékszem, amikor hazamentem, „tanítónénit” játszottam. Mindenben szerettem volna Marija Szemjonov- nára hasonlítani. Ez az álom mindig újra meg újra visszatért, és íme, most tanítónő vagyok ugyanabban az iskolában, ahol valamikor tanultam, s ahol Marija Szemjonovna tanított” Ligyija Stil-Uljanyenko visz- szaemlékezéseiből idéztük e sorokat, aki a jenakijevói 15. sz. „Marija Batrakova;’ iskola tanítónője. „Üdvözlet Dobropolje városból! Hát igen. Sok. nagyon sok esztendő telt el a Nagy Honvédő Háború befejeződése óta, de a háború okozta sebek még mindig nem hegedtek be, a súlyos veszteségeket pedig semmivel sem lehet pótolni. Amikor harmincnyolcban meghalt édesanyánk, öten maradtunk apánkra: Vera, Mása, Vászja, én, Gali- nya és Ljonya. 8—20 évesek voltunk. Mennyi nehézséget kellett elviselnünk! Rajtunk kívül ezt senki sem tudhatja igazán. Ezeket a nehézségeket csak azért tudtuk leküzdeni, mert apánk nagyszerű ember volt, nekünk, gyerekeknek szentelte az életét (1965-ben hált meg), két nővérem, Vera és Masa — amennyire tudta — pótolta édesanyánkat. • A háború előtt a Donyeck-te- rületi Jenakijevóban laktunk. Mása tanítónő volt, és szabad idejében a repülősportot űzte. Akkoriban még kislány voltam, de mindig kiszaladtam a repülőtérre, s ujjongtam a gyönyörűségtől, amikor nővérem felszállt a levegőbe, vagy ejtőernyős-ugrást végzett. Erős akarat kell ahhoz, hogy minden nap éjjel két-három órakor felkeljen az ember, és keresztülszelje az egész várost. Mi a Vörös Október telepen laktunk, a repülőtér pedig Jenakijevó túlsó végében terült el, túl a 15. számú iskolán, ahol Mása dolgozott. Nővérem többször elvitt engem a repülőklub ünnepi ülésére. Rábízott olyankor barátaira, ő pedig mindig az elnökségben foglalt helyet, s rendszerint felszólalt... Július 22-én a repülőklubot evakuálják. Egész családunk kikísérte Mását. Persze, nem gondoltuk volna, hogy utoljára látjuk. Rábízták az egyik repülőgép vezetését. Addig integettünk utána. míg csak a repülőgép el nem tűnt a látóhatár mögött. 1965-ben, a Győzelem Napjának huszadik évfordulóján valamennyiünket meghívtak Jenaki- jevóba. Édesapánk már súlyos beteg volt és nem tudott elutazni. Az ünnepség alatt a jelenlevők előtt kihirdették, hogy megérkeztek Mása Batrakova hozzátartozói. A város lakosai jól ismerik ezt a neve}. Mása Batrakova nevét viseli a 15. számú iskola és egy utca. Másáról sokat írtak és írnak a lapok, folyóiratok, megemlítik a nevét a könyvekben, tévéműsorokban. Rengeteg levelünk van Mása frontbeli barátnőitől, a budapesti úttörők- ■ t tői, olyan emberektől, akik jól ismerték Mását, s ellenkezően, olyanoktól is, akik soha, egyetlen egyszer sem látták”. Marija Batrakova komszomo- lista 1942 szeptemberében a sztálingrádi csata idején önként jelentkezett a Szovjet Hadsereg soraiba. Hadi útja a Volga-part- tól Budapestig tartott. Nyolc- százhét harci bevetésben vett részt. A háború már véget ért. Magyarország teljesen felszabadult. Csehszlovákia is. A fasiszta Németország kapitulált. Megkezdődött már a részleges leszerelés ... Batrakova hadnagy parancsot kapott egy sürgős küldemény elszállítására. A nagy vihar és orkán erejű szél ellenére, mint mindig, nagyszerűen leszállt a Ferihegyi repülőtérre ... De a huszonnégy éves katona pilótanő, - a Vörös Csillagrend tulajdonosa, a magyarországi felszabadító harcok résztvevője nem szállt ki a gépből, s nem sietett a repülőgéphez futó társai elé. A tudósok azt mondják, hogy évente több mint 3 milliószor csattan a villám a föld fölött. De mozgó objektumokba — repülőgépekbe, hajókba, gépkocsikba elég ritkán csap bele a viHám. Ilyen ritka kivétel volt Batrakova hadnagy tragikus halála is, akinek sírja Cinkotán van. A Felszabadulási Emlékművön fez áll: Batrakova M. g. hadnagy. Miért csak „M”? Mert az 586. önálló vadászrepülő-ezredben mindenki csak Másenykának hívta. Aki megrendelte sírkövét, valószínűleg jól ismerte, s jóbarátja volt. Éppen az ilyen jóbarátok, bajtársak gyakran egyáltalán nem tudták, mi az apai neve annak a sima arcú katonának, aki együtt ment vele az ellenséggel vívott halálos ütközetbe, az aknamezőkön géppuska tüzé- ben, a robbanások füstjén keresztül és a fütyülő repeszdara- bok között, vagy a légicsatákban a halálosan veszélyes zuhanásokkal fedezte őt.
