Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

1975. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEL Mindenki - mindenkiért — Ezerki lencszáznegyvenhat óta dolgozom a konzervgyár­ban ... Lopva pillantok a csoportveze­tőre, Ijori Gyulánéra. Ilyen asz- szonyokról szokták írni, hogy pi­ros-barna menyecske, meg tűz­ről pattant fehérnép. Patyolatfe­hér itt a munkaszerelése minden­kinek. Jövőre lesz tehát harminc éve. Nőnap táján ennek kimondása nélkül illenék bókolni. Segítsé­gemre jön a családi konyhára em­lékeztető illat. Ilyen édes meg nehéz a levegő odahaza befőzés­kor. De befőzés márciusban? Hol van már a cseresznye, szilva, körte, alma, őszibarack szezon­ja! Hja kérem, ez a modern élel­miszeripar. Lehet tél vagy nyár — akkor csinálnak befőttet, ami­kor akarnak. — Itt örök gyümölcsérés van. Azért nem látszanak meg az •évek ... Huszonkilenc esztendő múltán is takarosak, fiatalosak. — Egy riapon léptünk be a nő­véremmel, a másik nővérem ti­zennyolc éve követett minket. Ez az egyetleíx bejegyzett hely a munkakönyvünkben. — Szakmaszeretet? — Kislány koromban az volt az álmom, hogy fodrász leszek. De sokan voltunk. Háború, négy gyerek ... Minden kis pénz kel­lett. Aztán, nagylány korában pláne szereti az ember, ha keres. Eszembe se jutott, hogy itthagy­jam a gyárat... Ez a mi vilá­gunk ... , Odamosolyog a két gyümölcs­vonalon serénykedő szaktársnők­re. Azok vissza. Persze, csak a szemük sarkából figyelhetnek. A kéz nem állhat meg negyed perc­re sem. A szalagon finoman re­zegve, telt hangú, halk koccaná­sokkal menetelnek végeérhetetlen sorban a testes meg karcsú be- főttesüvegek. Ha valaki kihagyná a maga beidegzett mozdulatát, társánál okozna zavart. Ebben egyrészt a monotonság fárasztó, másrészt a begyakorlottság biz­tonságot ad. Szólni is lehet egy­máshoz. Meg oda-odalesni a ma­sinákkal íelszerszámozoti, fotóri­porterre. Vajon melyik csoportot veszi célba? □ □ □ : ■í Ebben a csarnokban — a két gyümölcsvonalon — hatvanöt nő szorgoskodik. Fele-fele arányban tartoznak egy-egy csoportvezető­höz. Bori Gyuláné körbemutat. — Egy műszak alatt negyven­hat-negyvennyolcezer kész belőtt jön ki a kezük alól. Száz-százhúsz százalékos teljesítmény. Sűrű párafelhők kelnek a lé­töltők felől. Legdúsabb az őszi­barack aromája. Annyira íny­csiklandozó, hogy legalább egy disznótoros menüt kell hozzá­képzelni. Automata ... Ott „eva­kuál és zár a gép”,.. Üvegmo­só ... Mérleg... Fedő, rá a zá­rókarika ... — A pakolás még kézzel tör­ténik — int a szalag elejére. Per­sze. vegyesbefőtt-gyártás folyik. Az automata csak nem olyan okos, hogy szortírozná, ennyi al­ma, ennyi cseresznye. — Férfiak szolgálják ki a gép­sort. Nemrég még az asszonyok emeltek, rakosgattak, ürítettek ládákat. Kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. Üzemileg saját maguk változtattak a gépeken. Folyama­tos az anyagellátás. Adják a ter­melők. Sokat, segítettek a gazda­ságokat zöldség-, s gyümölcster­mesztésre ösztönző párthatároza­tok. — Pártfeladat volt az üzem- és munkaszervezés megjavítása. Be­számoltattak, rendszeresen szá­mon'kérték a tagságtól, mit tett. Így érte el a termelékenység színvonala már 1973-ban, s ha­ladta meg 1974-ben az 1975-re előirányzott mértéket. □ □ □ — Mit tettek még a nők érde­kében? — Volt idő, amikor még nem érvényesült nálunk az egyenlő munkáért egyenlő bért elve... Kivívtuk. 1971-hez képest 45 százalékkal növekedett a munkások átlagbé­re, de a nyereségrészesedéssel számítva kiteszi az 50 százalékot. Nem volt esztendő, hogy ne bő­vítették volna a munkásjóléti in­tézményeket. Százezreket fordí­tottak az üzemorvosi’ rendelő 'bő­vítésére. Hetenként van nőgyó­gyászati szakrendelés a II-es te­lepen is. De kevés az orvos. A korábbi kettő helyett most csak egy fogorvos van, akit 2 műszak­ja mellett iskolafogászatra is be­rendelnek. A rendelőintézetben — a szemészeten is sort kell áll­ni... — Sokfelé pazarlódik az. asz- szonyok munkán kívüli ideje. Nyári csúcsok idején, nem egyszer tizenkét órázunk. Nincs szabad szombat, s vasárnap is dolgozni kell. Jön a töméntelen áru, nem Várhat a feldolgozás... S mi­lyen jó volna olyankor, ha a vá­rosban fejlett szolgáltatás köny- nyítene rajtunk. De a szalonmo­soda is rég kinőtte a helyét. Űj kellene, még ha ezt bővítik is ... — Elintéztük itt gyáron belül, hogy az egyedülálló, két-három gyerekes anyák úgy vehessenek mosógépet, porszívót, hogy az el­ső részletet a vállalat fizesse be helyettük. Felkerestük a három gyerekes asszonyokat, kj akar egy műszakban dolgozni, vagy kinek jobb, ha váltóműszakos marad. Megkeressük a gyermek- gondozáson levő kismamákat. Hogy élnek, mint vannak, várjuk őket vissza. Már csak a bölcső­dei hely miatt is tájékozódunk... Sorolja, sorolja a kismamaV találkozót, a férfiak „mozgósítá­sát” nőnapi köszöntésükre. — No, nem én tettem mindezt. A nőbizottság indítványozta. Két percen belül csak kiderül, hogy Bori Gyuláné kardoskodása már azért sem hiányozhatott e tettek mögül, mert hiszen az itte­ni 4-es pártalapszervezet nőfele­lőse. Újraválasztva is. S ha már a párttisztségeknél tartunk: most választották a vá­rosi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjává. Ott volt a me­gyei pártértekezleten, és küldött­nek választották őt a XI. kong­resszusra is. De mennyi minden van még az elvtársnő émberi „sarzsiján”. Közéleti munkásságának skálájá­ból érzékeltettünk már „valamit”. De volt műhelytitkár, munkavé­delmis — „Ezt most is csinálom”. Tizenötödik alkalommal viseli a szocialistabrigád-tag rangot, Négyszeres kiváló dolgozó, s az élelmiszeripar kiváló dolgozója. .Amellett mindig tanult. Most el­ső éves esti iskolán. D □ □ — Hogy fogadta, mikor kong­resszusi küldöttnek választották? Most is kipirul, arcához kap. — Szinte' megdermedtem az örömtől... Aztán csak a gratu­lációkat fogadtam — Kőrös elv­társét, az igazgatómét, Hantos Jánosét, az itten; pártbizottság titkáráét, a telepvezetőét, s a szaktársnőkét... — Csak megmondom őszintén, még most nem szeretnék felszó­lalni. Ügy érzem, torkomon akad­na a szó... — Majd töprengve elmosolyodik. — Bár... tudom, hogy ilyen fórumokon nekünk, fi­zikai munkásoknak van monda­nivalónk. Élettapasztalatunk. Ahogy a kétkezi munka mellől látjuk a világot. Ahógy kis család; fészküket is építették 1963—65-ben. — Mi magunk, a fiunkkal... De — hogy is mondjam — há­rom brigádtag is ugyanakkor épí­tett az utcában. Szóval — össze­dolgoztunk. Mindenki — minden­kiért. . • - - Mint itt a gyümölcsvonalon. Tóth István (Tóth Sándor felvétele) /Szenthelyi Miklós hegedűművész Kecskeméten Szombaton este Kecskeméten, a művészklub vendégeként a fiatal magyar előadóművész-nem­zedék egyik kiváló egyénisége. Szenthelyi Miklós lépett fel, aki Kovács Dénes vezetésével végezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakát. Jelenleg volt mestere mellett asszisztensként dol­gozik. Mint szólistát évek óta a legjobbak között tartja számon a szakma és a zenei közvélemény. Kecskeméten és a megyében is többször szerepelt már, legutóbb egy évvel ezelőtt a „hírős város­ban” adott hangversenyt Brahms szonátáiból. Neve ismertté vált külföldön is: az elmúlt évben többek között hosszabb turnén vett részt a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekarral a távol-keleti orszá­gokban, A találkozó első részében nagy sikerrel játszotta Bach, Mozart, Paganini és Ravel műveit. Zongo­rista partnere a nővére, Szenthelyi Judit volt. Ki­emelkedő élményt jelentett Mozart ritkán hallható B-dúr hegedűversenyének igen muzikális, stílushű előadása, valamint Ravel Tzigane című fantáziá­jának virtuóz, színes tolmácsolása. Ezt követőén kérdésekre válaszolva Szenthelyi Miklós a tanulmányairól, eddigi pályafutásáról, valamint az előadóművészettel kapcsolatos felfo­gásáról és a zenepedagógia időszerű kérdéseiről beszélt fiatalos közvetlenséggel. K. T. • szavalnak, műsort adnak. Az is­kola tanárai pedig segítik üze­münkben a felnőttoktatást. Je­lenleg huszonnégyen tanulnak, s fejezik be általános iskolai ta­nulmányaikat O. L. Társadalmi munkások a hunyadivárosi iskolában Délutánra általában elcsende­sedik Kecskeméten a hunyadi­városi iskola, de mostanában két óra tájban ismét benépesül. Nem' a diákok jönnek vissza; felnőttek, fiatalok, idősebbek, férfiak* nők szorgoskodnak a tantermekben és a folyosókon. — Segítünk az iskolának — mondja Laczi Mihály parketta­gyári csoportvezető a serényke- dők irányítója. — Mozaikpar- ketta-gyártó üzemünk szocialista brigádjai szerződést kötöttek az iskolával és most ennek a köl­csönös megállapodásnak a telje­sítésén dolgozunk. Az. iskola megvásárolta a faburkoló léce­ket amit mi társadalmi munká- bari leszabtunk, elkészítettünk és most a brigádok munkaidő utáfi be is burkolják vele a fa­lakat. Elhatároztuk, hogy a párt- kongresszus megkezdésének nap­jára — március 17-re — tel­jesítjük szerződésben vállalt fel­ajánlásunkat. Nem kis munka ez, hiszen 1200 négyzetméternyi falfelületről van szó. A részleg­ben dolgozó hat brigád negyven tagja személyenként nyoc órai munkát vállalt. Bízunk abban, # hogy be tudjuk tartani a határ­időket és a munka minőségére is ügyelünk. A szocialista szerződésnek egyébként kölcsönösen hasznát látjuk. A hunyadivárosi diákok eljönnek az ünnepségeinkre, • Szerényen dolgoznak a parketta­gy áriak a hunyadtvárosi iskolában. Rácz Istvánná, Fehér László, Szommer Lászlóné és Balajti Józsefné az egyik tanterem' falainak burkolását végzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) iiiiillc* Sorozatok Taps a „főpróbán” A vasárnapi pihenőnapra cso­portosítja a televízió a soroza­toknak az egyharmadát. Ráér­nek az emberek — vélik — és így egy folytatás se marad ki a témák iránt érdekiődőknéL Tetszetős gondolatnak, jó ötlet­nek látszik ez a megoldás, míg a gyakorlat nem ugrasztja ki gyengéit. Az azonos elvek szerint épít­kező műsor idővel unalmassá, megszokottá válik. Még a jóból is megárt a sok! A folytatásos művek csak növelik az egyhan­gúság érzését. A Michelangelo élete az ef­féle életrajzokhoz hasonlóan a beavatottság illúzióját adja a. nézőknek. A kor megértéséhez, a művész akotásainak értéke­léséhez szükséges ismereteket kissé romantikusra színezett je­lenetekbe szőve tolmácsolják. A film, bár olykor kissé felszíne­sen, érzékelteti a városállamok mindennapi életét, a Michelan­gelo számára adott alkotási kö­rülményeket. A Delta most is érdekes, hasz­nos volt, de ideje lenne új ruhába öltöztetni ezt az össze­állítást. A látás hatalma című soro­zatról a tévé nagy vállalkozó- * A III. területi döntőn kitű­nően szerepelt a kalocsai Ju- rinovics Miklós irodalmi szín­pad. A Kiskőrösi Periszkóp után most ők bizonyították, hogy a néphadseregben milyen szín­vonalas, következetes e kultu­rális képzés. Módot kapnak a sorkatonák tehetségük kibonta­koztatására. A 15—20 tagú együttest kép­viselő fiatalok pontosan ele­mezték és hatásosan tolmácsol­ták a választott költeményeket. Érződött, hogy rendszeresen Veszprémben vasárnap felavat­ták az ország 9. házgyárát, amely 418 millió foridtba került és teljes kapacitásával majd évente 2500 lakáshoz elegendő elemet ad az építőiparnak. Ezt a szintet a terv szerint 1977-re kell elérni, de a Veszprémi Állami Építő­ipari Vállalat arra törekszik, hogy a határidőt egy évvel előbbre hozza. Újdonság a veszprémi ház­gyárnál, hogy elemei méretei­ben eltérnek az országosan gyártott szabványoktól. Az ed­digi 3,6 méter helyett Veszp­rémben 4,8 méteres fesztávol­ságú elemek készülnek. A veszprémi elemek alkalmat kí­nálnak a tervezőknek variációs lehetőségekre is. Mindez lehe­sáról még írunk. Tegnapelőtt ötletesen, szemléletesen magya­rázták, mutatták be, hogy a tér a síkon miként kelthet tér­hatást. Biztató, hogy a képi ki­fejezésnek és a valóságnak meglehetősen bonyolult viszo­nyát sikerült ilyen meggyőző egyszerűséggel felvázolniok. A Nők a holnapok felé, a Ha­zánk, Magyarország sorozat ed­digi dokumentumfilmjeihez ha­sonlóan jól válogatott,, lazán összefűzött felvételekből kiala­kított összképpel, az érzelmek­re is hatva ábrázolta az asszo­nyok kettős teherviselését. Tisz­telettel adózott a gyárakban, hi­vatalokban, kutatóintézetek­ben, az élet legkülönbözőbb te­rületein munkálkodó és az anyaság csodálatos tisztét válla­ló asszonyoknak. A Kezed melegével című szov­jet film mintha erre a műsorra rímelne. Más környezetben dol­gozott családjáért, övéiért a grúz Szidónia, sokszor emberfeletti erővel viaskodva a történelmi próbatételekkel. A magyar és grúz alkotásból egyaránt kivi­láglott, hogy a nők sorsa elvá­laszthatatlan a társadalom ál­lapotától. szerepeltek eddig is. A Jurino- vics Miklós irodalmi színpad szívesen látott vendég a Duna menti város ifjúsági klubjaiban, üzemeiben. Most egy felszaba­dulási összeállítással látogatnak a kalocsai iskolákba, a környe­ző falvak gazdaságaiba. 208 ponttal megérdemelten jutottak a József Attila-sza- valóversenyben az irodalmi színpadok közül az első helyre. Bízunk további jó szereplésük­ben. Heltai Nándor tőséget ad majd a házgyári épü­lettömbök eddig sokat kifogá­solt egyhangúságának feloldásá­ra. A veszprémi házgyár termé­keiből a lakásokon kívül más jellegű épületeket, többek kö­zött iskolákat, óvodákat és üdü­lőket is építhetnek. Az új házgyár a gyorsan fej­lődő Veszprém megye igényei­nek kielégítésén túl Fejér és Somogy megye ellátására is be­rendezkedik. Az új típusú ele­mek gazdagabb felhasználási le­hetőségeivel élnek a Balaton- parti üdülőtelepek tervezői is. Felhasználják ezeket az ele­meket többek között a siófoki Aranypart üdülőszállóinak'' épí­tésénél. (MTI) Becsöngetnek. Nem az iskolá­ban, hanem a megyei művelődési központ színháztermében. A füg­göny előtt megjelenik a rendező, Rüszt József, aki beavatja a né­zőtéren ülő kecskeméti diákokat a most induló iskolaszínház „tit­kaiba”. Az ötlet a nyáron fogalmazó­dott men. Az új művelődési köz­pont — * mint annyi másnak — teret adhatott a megvalósuláshoz. A kecskeméti Katona József Színház bemutatja a diákok szá­mára rendezendő előadásokon azokat a drámákat, amelyek egy- egy művelődéstörténeti korszakot fémjeleznek. A sorozat nyitánya­ként a gimnázium első osztályos tananyagához kapcsolódva a Rómeó és Júliára esett a válasz­tás. Elviszik oda is — középisko­lásoknak és 7.—8. osztályos ta­nulóknak — ahol alig járt szín­ház eddig. A soron következő vállalkozásként Katona Bánk bánját tűzik műsorra. A tragédia színpadra állítása­kor didaktikai szempontok is érvényesültek. A merész sűrítés érthetőbbé tette a szerkezeti ívet, a hűbéri társadalom családi vi­szályán túlemelkedő nemzedéki küzdelmet, külön hangsúlyt ka­pott Shakespeare vérbő, szóki­mondó stílusa, érvényesültek az élcelődések, szójátékok. A hu­szonkilenc „személy” helyett hat szereplő vonult fel, s beugrott egy narrátor, aki összekötötte a cselekmény részeit. Ez alkalom­mal nyilvános összpróbát látha­tott a Rómeó és Júlia ifjú hősei­vel körülbelül azonos életkorú közönség, a rendező az első sor­ból beleszólt a darabba, történeti és belső összefüggéseket tárt fcL Nagyon jó kezdeményezés ez az iskolaszínpad, amely elsőnek a Montague- és Capulet-ház viszá­lyát. a halhatatlanná vált, „bal­jós csi.llagzatú" szerelmespár tra­gédiáját vitte színre. Az eddigi gyakorlat esetleg addig jutott el, hogy a diákok keresztmetszetet kaptak egy-egy színpadi műből, részleteket olvastak fel előttük. A vasárnapi előadás egyszerre volt ismeretterjesztés, az iskolai tananyag élményfedezele, a szín­házi munkába beavató izgalmas produkció és régi korokat érzék­letes közelségbe hozó cselekedet. A nézőtér nemcsak valóságosan, de jelképesen is szinte összeért a színpaddal. A szereplők mél­tán kaptak ezen a főpróbán ak­kora tapsot, mintha premier zaj­lott volna le. Valójában premier volt a teg­napelőtti esemény. Igaz, nem a megszokott esti, hanem a déli órákban történt, nem gongütés, hanem berregő csengő szólalt meg. A közművelődés egyik új csapásán indult el a színház és a művelődési központ szép vál­lalkozása, amely minden támo­gatást megér. A kezdeményezés annyira új, hogy a tapasztalato­kat összegezve, a lehetőségeket föltérképezve, ezután kell dönte­ni a „merre tovább” kérdéséről. A legyűrendő nehézségek in­kább technikai jellegűek, ismét jelentkezik a pénzkérdés. Segít­hetnének például szállító jármű­vekkel azok az üzemek, gazdasá­gok is, amelyek egy-egy iskolát patronálnak, hogy eljussanak a távolabbi helyszínekre a színé­szek és a díszletek. Az iskolaszínpad megoldása nagyszerű, a hatás visszhangos, az egész szép nagyon. Halász Ferenc József Attila-szavalóverseny • Gáspár Sándor honvéd, Bán János örvezető és Kovács Béla honvéd, a kalocsai irodalmi színpad tagjai a képernyőn. Felavatták az ország 9. házgyárát

Next

/
Oldalképek
Tartalom