Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 58. szám Ára: 90 fillér 1975. március 9. vasárnap Március 15-e a forradalmi ifjúsági napok nyitánya Az immár tizedik alkalommal sorra kerülő forradalmi ifjúsági napok idei rendezvényeit, akcióit a XI. pártkongresszus és hatónk felszabadulásának 30. évforduló­ja jegyében rendezi meg az if­júsági szövetség. A március 15-é- től április 4-ig tartó eseményso­rozat a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a forradalmi tó g érzésének erősítése mellett egyben azt is célozza, hogy a fiatalok megismerjék a három tavaszi évforduló, március 15-e, március 21-e és április 4-e történelmi összefüggéseit. A nagyszabású tavasz5 akció tartalmi vonatkozásának egyik lényege az, hogy nem csupán ün-' nép a forradalmi ifjúsági napok gazdag és változatos esemény- sorozata, hanem szervesen kap­csolódik a mozgalmi munkához, azaz mintegy eszközként illesz­kedik a KISZ Központi Bizott­sága áprilisi határozatainak vég­rehajtásába. A három hét alatt sorra kerülő akciókra tehát nem vendégeket, hanem aktív, cse­lekvő fiatalokat várnak a KISZ- alapszervezetek. Az idei forradal­mi napokat ugyanis a mozgalom legkisebb csoportjainak eseményei jellemzik, s csupán néhány or­szágos rendezvényt tartanak majd. A fiatalok eszerint készülnek a soron következő feladataikra. Ezekben a napokban úgynevezett ifjúsági fórumok kezdődnek. A rendezvények a szocialista haza­fiság, a proletár internacionaliz­mus, a forradalmiság érzésének erősítése mellett jó lehetőséget adnak arra, hogy a pártszerveze­tek irányítóival, a munkahelyek vezetőivel beszélgetve a fiatalok (Folytatás a 2. oldalon.) Egészségügyi beruházások A közeli és távolabbi jövő tervei Egészségügyi létesítményeink sora a jelenlegi tervidőszak hát­ralevő részében tovább gyarapo­dik. De ismeretes már az V. öt­éves tervszakaszra vonatkozó fej­lesztés néhány „állomása” is. Ami az idei esztendőt illeti, tel­jes egészében befelezik a kiskun- halasi kórház úi részének építé­sét: elkészül a 88 ágyas fertőző­osztály. Ezzel párhuzamosan hoz­záfognak a régebbi épületek re­konstrukcióiához. Kalocsán megépül a kórház új, B-épülete, amelyben a röntgen­laboratórium és az egész intéz­ményt kiszolgáló konyha kap he­lyet. Egyúttal a sebészeti osztályt is bővítik Baján folytatódik a sebészeti pavilon építkezése. Megkezdik az új belgyógyászati pavilon építé­sét is Kecskeméten annak a 92 ágyas pavilonnak a végleges elkészül­te várható, amelyben a szemé­szeti ^osztályt, egy új belgyógyá­szati osztályt, valamint a nőgyó­gyászat egy részét helyezik el. Ennyit az 1975-ös év fejlesztési feladatairól. Az úiabb tervidő­szakba előretekintve, megemlít­jük, hogy a testi és szellemi fo­gyatékos gyermekek garai ottho­nát 150 hellyel bővítik. Kiskunfélegyházán új pavilon­nal egészül ki a kórház. Így vég­leges helyére kerülhet a jelenleg a városban, külön épületben mű­ködő gégészet, a szülészet-nőgyó- gyászaton pedig új műtőt alakít­hatnak ki Üj röntgenosztály épül majd Baján, a lajosmizsei szociális ott­hon közeli bővítésével pedig az eddigi létszámhoz képest még egyszer annyi — öszesen kétszáz — idős emberről tudnak gondos­kodni Az egészségügy témaköréhez tartozik, hogy az V. ötéves terv­időszakban újabb fogorvosi, szak­orvosi, üzemorvosi. általános körzeti-, kórházi-, illetve gyer­mekorvosi állásokat létesítenek. Ily módon a mostaninál 131-gyel több egészségügyi szakember te­vékenykedik maid Bács-Kiskun megyében. J. T. Épül az új Kossuth-adó • Jobbra: a szerelők mögött az antenna­torony elemei. A háromszög keresztmet­szetű elemekből 298,5 méter magas torony épül a solti síkságon. A múlt év szeptemberi 6-án rakták le az új Kossuth-adó alapkövét — Solton. Lapunkban azóta is több ízben utaltunk rá, hogy az égyedi nagy beruházás építőipari generálkivitelezője a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. (A technológiai fővállal­kozók sorában ott található a Dél-magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat is.) Hol tartanak ma az építéssel? A vállalat kongresszusi és fel- szabadulási versenyvállalásai kö­zött szerepelt például, hogy az 1974. évi beépítés értéke — az itt dolgozók szorgalmából — az előirányzott 30 millióval szem­ben 35—40 millió lesz. Tímár György főépítésvezető tájékozta­tása szerint ezt is túlszárnyalták — 45 millió értékre. Ebben az év­ben 82 milliós lesz a beépítés. Felvételeink a munkálatok je­lenlegi fázisaiból mutatnak be mozzanatokat. Napjainkban az acélváz szerkezetű ún. energia­épület. valamint az irodákat, raktárhelyiségeket a különböző irányító feladatokat ellátó szer­vek szobáit stb. magába foglaló, 3 emeletes kiszolgáló épület sze­relése folyik. Ez utóbbi középső részében lesz az úgynevezett mik- rotorony. A műsor tudniillik kábelen érkezik majd, de tarta­lékképpen egy mikroláncot is ki­építenek. Ennek acélvázait most szerelik. Elvégezték már az adóépület alapozását, s várják a vasszerke­zetet a Fémmunkástól. Ugyancsak elkészült a toronyalap, s kezdhe­tik rendeltetésüket a kikötőtöm­bök. Megkezdték a toronyelemek szállítását is. Üj jellegzetességet ad majd a tájnak a főépülettől 435 méter­re felállítandó 298,5 méter magas antennatorony. A szerkezet kar­csúságáról képet alkothatunk ab­ból, hogy ■— mint egyik képün­kön jól kivehető — a háromszög „keresztmetszetű” torony egy-egy „oldala” 2,70 méter. 3 ponton és 3 színben összesén 9, igen vastag drótkötél feszíti ki az adótornyot, így az olyan szilárdan áll, hogy akár 180 kilométeres széllökések­nek is ellenáll* sőt esetleges földrengés sem teszi tönkre. Te­tejére liften lehet feljutni; ezt lengyelek készítik. Az új Kossuth-adó állomása 81 hektáron, csaknem egy négyzet- kilométer területen épül, az egy­kori solti zsellérföldekkel hatá­ros Reminencia-dűlőben. Ez a tá­jék besugárzás szempontjából — ha nem is az ország közepén —, de annak súlypontjában helyezke­dik el, s legalább ilyen fontos, hogy a sík vidéken Viszonylag tá­vol esnek nagyobb lakott telepü­lések. Az adó sugárzási viszonyai­ra való tekintettel — a tőle szá­mított 1800 méter sugarú körben építési tilalmat rendeltek el. Le kell földelni pédlául a szőlőhu­zalokat, s a kiszolgáló épülete­ket is rézhálóval védik. Több mint 20 alvállalkozó mun­kálkodik az építkezésen. Ha a mozgáshoz — szállításokhoz stb. — ideiglenesen kiépített utakat egyvégtébe hoznánk, 3 kilomé­ter hosszú és 6 m széles autópá­lyát kapnánk. A cél, hogy a 2000 kilowattos adó 1976 december végén próba- üzemelésre, - 1977 január végén pedig rendszeres adásra állhas­son készen. Az év március 31-re minden rendű és rangú építőnek le kell onnét vonulnia. Az adó­épület 1975 végéig adják át a sze­relőknek. Az új Kossuth-adó a magyar— • A baloldali képen: szerelik a mikrotorony vázszerke­zetét. Ez a torony lesz az adó biztonsági tartaléka arra az esetre, ha a műsort továbbító kábelben üzemzavar van. • Két év múlva innen sugározza műsorát az új, 2000 kilowat- tos Kossuth- adó. • Tímár György főépí­tésvezető Benyada Jenő építésvezető, Oláh Ferenc művezető a mikorotorony tervét tanul­mányozza. szovjet gazdasági és műszaki együttműködés szellemében, az építési ütemek korrekt megtartá­sával készül. A két kormány meg­állapodásának értelmében a szov­jet fél tervezi és építi fel az adót, tervezi és szállítja az antennator­nyot, egész tápvonalrendszerével együtt. Ugyancsak ő tervezi az adót magába foglaló üzemépületet is. Egyéb épületek, létesítmények tervezése, továbbá az összes épí­tési, kivitelezési és szerelési mun­ka magyar szakemberekre, illet­ve a BÁÉV-re hárul. Rendkívül szükség volt már az új adóra, hiszen az „öreg” Kos­suth-adó, a maga 300 kilowatt teljesítményével a szerény „ké­pességű” adók közé tartozik. Ma már sok nagy teljesítményű adó működik Európában, Afrikában és Közel-Keleten, jóval több, mint a Kossuth építése idején. Etért romlottak évről évre a vé­teli lehetőségek, különösen az es­ti órákban érezhető ez, s zavarta esténként a Kossuth-ot több más­sal együtt az 1500 kilowattos, a mi frekvenciánkon sugárzó, in­nét 3300 kilométerre levő ku­vaiti adó is. Nem így lesz, ha a 2000 ki­lowattos új Kossuth-adó is „be­száll”. (Tóth István—Pásztor Zoltán) A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet iaki- teleki állomásának Kocsis Irma ültetvényén met­szik a szőlőt. (Pásztor Zoltán felvételei) Nyitják a szőlőt, új ültetvényeket létesítenek A szőlősorok, gyümölcssövények végén kerékpárok sokasága, az oszlopokon, ágakon kabátok, pulóverek. A szélártnyékos helyeken néha 18—20 fokot mutat a hőmérő. Metsző­ollók csattognak, traktorok szórják a műtrá­gyát, a vegyszert. A korán érkezett tavasz meggyorsította a munkát a földeken. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság érspkesanádi almásában le­vágott gallyak borítják a sorköz talaját. Régebben ezt kézzel szed­ték össze, s hordták ki az ül­tetvény szélére, vagy beszántot­ták a földbe. Most traktorra elől felfüggesztett, óriási villára emlé­keztető géppel ‘ végzik a munkát. Naponta ily módon 4—5 hektár­ról távolítják el a gallyakat. Na­gyon keveset hagy el a gép, ösz- szeszedésére egyetlen ember elég. A halomba gyűjtött rozsét aztán pótkocsira rakják, s viszik eléget­ni. A hosszúhegyi gazdaság a me­gye egyik legnagyobb kertészeti • A pompás tavaszi időben megkezdő­dött a műtrágyá­zás a kutató­intézet szőlő- tábláin. • Jobbra: a kecskeméti Törekvés Termelő­szövetkezetben szervestrágyát hordanak a csemegesző­lő-ültetvé­nyekre. üzeme, ahol már a legtöbb, sző­lészettel , gyümölcstermesztéssel kapcsolatos munkát gépesítették. Változatlanul kézimunka-igényes azonbán a metszés. Az enyhe tél­ben sz.inte folyamatosan dolgoz­hattak az ültetvényeken, mégis, most naponta hat-hétszáz ember nyesi a fákat, a szőlővesszőket. A mintegy 530 hektáron levő gyümölcsösökben és az 1130 hek­tárt meghaladó szőlősökben ez a munka eltart április közepéig. A gazdaság szőlőtermő terüle­tének 60 százaléka még alacsony­művelésű, így a nyitást is el kell * végezni. Huszonkét . traktorral vontatott szőlőnyitó dolgozik je­lenleg . az ültetvényeken, naponta egyenként 3—4 hektárról távo­lítja el a tőkékről a földet. A régi ültetvények ápolásán kívül az újak létesítésére is ké­szülődnek Bács-Kiskun megye gazdaságai. Az üzemek az idén mintegy 1800 hektár szőlőt és félezer hektár gyümölcsöst szán­dékoznak telepíteni. A területe­ken folyik a tápanyag-utánpótlás, a talajelőkészítés, és amint az idő engedi, megkezdik a csemeték és a szőlővesszők ültetését. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom