Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
0 A dusnoki Egyesült Munkás— Paraszt Tsz borsótermesztésre kijelölt területének egy részén már vetnek, másutt pedig még kultivá- torral munkálják cl a talajt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bács-Kiskun megye mező- gazdasági termelő és szak- szövetkezeteiben az idén mintegy 3700 hektáron termesztenek zöldborsót. Két szövetkezetből — a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ből — érkezett a híre, hogy megkezdték a vetést. Néhány napon belül azonban a munka az üzemek mindegyikében elkezdődik. munkához hozzáfogtak, a vetést nyolc fajtából szakaszosan végzik. Erre azért van szükség, hogy a termés ne egyszerre érjen be, és a hat cséplőgép győzze a betakarítást. Az, Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet egyébként a borsó zömét a hűtőipar bajai gyárának adja át, de szállít a paksi és a Kecskeméti Konzervgyárnak is. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a borsótermesztésre kijelölt 250 hektáros területet az ősszel szántották, műtrágyázták. A tavasszal néhány megüresedett tanya helyét munkálták el, kivágták a termelést akadályozó facsoportokat, A terület rendezése után hozzáfogtak a vetéshez. A D 4 KB traktor egyszerre több munkagépet is vontat: egymás után kapcsolták a kultrvártort, a fogast, a vetőgépet, a magtakarót és a gyűrűs- hengert. A 12 borsófajta vetését a kecskemétiek is szakaszosan végzik, így várhatóan április első hetében fejezik be a munkát. A kiskunfélegyházi Egyesült Benin Termelőszövetkezetben az idén a Kecskeméti Konzervgyár számára 600 hektáron termelnek zöldborsót. A magágy előkészítése rövidesen befeieződik és a szövetkezetben egy hét múlva hozzáfognak a vetéshez, amivel előreláthatólag április 10-re végeznek. D. É. KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak értekezletéről A megye egyik legnagyobb, szántóföldi kertészettel foglalkozó .gazdasága a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt, ahol évről évre növelik a zöldségtermő területet. Az idén ez az ágazat már ezer hektárt foglal el. A borsót tavaly 195 hektárról takarították be, az idén pedig már 360 hektáron vetik a fontos növény magvait. A AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 56. szám Ara: 90 fillér 1975. március 7. péntek • A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben vélik a borsót. PETŐFI IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, legfeljebb egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt, időnként élénk déli. délnyugati szél. A hajnali és a reggelt órákban helyenként köd. Enyhe marad az idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0. plusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 13. 18 fok között. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak titkárai március 4—5-én Prágában tanácskozást tartottak. Munkájában reszt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részéről — Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojlik, és Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárai, a Kubai Kommunista Párt részéről Antonio Perez Herrero, a Kubai KP KB titkárságának tagja: a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Jerzy Lukuszewiez, a LEMP KB titkára, Ryszard Fre- lek. a LEMP KB titkárságának tagja: a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Crári Miklós, az MSZMP KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről D. Csimiddorzs, a MNFP Központi Bizottságának titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről ,— Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lamberz, az. NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjai, a KB titkárai, a Szovjetunió kommunista pártja részéről — Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, Konsztanty'n KaUisev, az SZKP KB titkára; a Roman Kommunista Pártot a tanácskozáson T. Marine sen, a KB tagja képviselte. A tanácskozáson reszt vettek továbbá az említett test vérpártok központi bizottságai nemzetközi és ideológiai oszályainak vezetői, helyettes vezetői és felelős munkatársai. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a testvérpártok nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KP-titkárainak előző találkozója, (Moszkva, 1973. december) óta nagy erőleszítések történtek a két- es többoldalú együttműködés e terén való fejlesztésére. A részvevők kicserélték pártjaik tevékenységének tapasztalatait, és megvitatták a mai nemzetközi helyeztben megvalósuló ideológiai együttműködés irányait. A tanácskozáson hangoztatták: rendkívül fontos a nemzetközi közvélemény tájékoztatása a szocialista államok külpolitikájáról, amely az enyhülés elmélyítésére és visszavonhatatlanná tételére, valamint arra irányul, hogy a nemzetközi kapcsolatok gy akorlatában megszilárduljanak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvei. A tanácskozás munkájának egyik központi kérdéseként a résztvevők megbeszélték a hitleri fasizmus és a japán mili- tarizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója megünneplésének kérdéseit. Rámutattak, hogy ez a győzelem világtörténelmi jelentőségű esemény volt, amely a legnagyobb hatással volt a háború utáni fejlődés egész menetére Európában és az egész világon. Most, amikor már felnőttek az új nemzedékek, különösen fontos, hogy megmagyarázzuk az ifjúságnak az igazságot a második világháború _ természetéről és jellegéről, megcáfoljunk minden olyan kísérletet, hogy meghamisítsák a háborúban részt vett államok szerepét, a különböző politikai erők álláspontját. Szükséges, hogy a közvélemény legszélesebb rétegei megismerjék a történelmi tényeket, s teljes mértékben levonhassák a háború tanulságát. A világ első szocialista államának döntő szerepe a fasizmus szétzúzásában, a szovjet népnek és hadseregének kimagasló hőstette: a kommunisták által vezetett bátor illegális küzdelem, az ellenállási mozgalom, a népi felszabadító erők harcai; a Hitler-ellenes koalícióba tömörült, különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének tapasztalata; a fasizmus szétzúzásának alapvető következmé(Folytatás a 2. oldalon.) SZÁMVETÉS A TANYAI DIÁKOTTHONOKRÓL Tiiff 1 1980-ra befejezik JlLIO mozgalom a körzetesítést A tanyai kollégiumi alap társadalmi bizottságának szerda délutáni kecskeméti üléséről jó lett volna valamilyen ügyes távolbalátó készülékkel bekukkantani a megyében működő 19 általános iskolai diákotthonba. Milyen körülmények között, milyen hangulatban pihennek, tanulnak, szórakoznak a gyerekek? Tudja-e, sejti-e az 1542 kollégista, hogy milyen társadalmi összefogás, állami támogatás teremtette meg iskoláztatásuk kedvező feltételeit? A bizottság tagjai a korszerű megyei művelődési központból további ösztönzést kaptak volna a mindenütt tapasztalható otthonos körülményekről,-a barátságos légkörről, a dicséretes tanulmányi eredményekről. (Az 1973 74-es tanévben 222 nyolcadikat végzett kollégista közül 186 diák tanult tovább.) A túlteljesítés: 318 hely Bodor Jenőnek, a kollégiumi bizottság titkárának jelentése szerencsére pótolta a személyes számbavételt: pontos adatokkal mutatta be. hogy mi is történt az 1971. december 16-án tartott alakuló ülés óta. A IV. ötéves tervre előirányzott 414 új kollégiumi helyet már régen elkészítették. A tervciklus- ban összesen 732-vel bővül a diákotthon-hálózat befogadóképessége. Dr. Orlutay Gyula akadémikus, a bizottság elnöke, a mozgalom első számú serkentője, felelőse, itt kért először szót. Javasolta, hogy bátran hivatkozzunk eredményeinkre, legyünk büszkék, Hogy csaknem kétszerannyit teljesítettünk, mint amennyit vállaltunk. A sikerélmény újabb erőfeszítésekre ösztönöz. 10 millió a számlán A beszámoló részletesen ismertette a kollégiumi alap bevételeit, a kifizetéseket. Jelenleg 10 milló forint vart a számlán, eddig 32 millióval támogatták az építkezéseket. A pénz kétharmada a tanácsok költségvetési pénzmarad, ványaból származik. Hozzávetőlegesen 5 millió forintot adott a Művelődésügyi Minisztérium. (Többen megjegyezték, hogy nagyobb is lehetne a központi juttatás ...) Az egyének és a dolgozói közösségek 4 millió forinttal járullak az ügy sikeréhez. A vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok 3 milliót adtak. Legtöbb segítséget a iajosmi- zsei, kiskunfélegyházi, kiskunmaj- sai és a kiskunhalasi építkezés kapott, a rendelkezésre álló ösz- szeg háromnegyedét. Ügy tervezik. hogy 1975-ben 23 millióval növekszik a kollégiumi alap. A felszólalók hangsúlyozták, hogy gyorsítani kell az ütemet, csak így fejezhető be az eredetileg tervezett időre, 1980-ra a körzetesítés. Dr. Greiner József, a megvei bíróság elnöke és mások azt kérték, hogy továbbra is igényeljék a lakosság, kollektívák cselekvő támogatását. 250 új tanterem Tájékozódásunk szerint mintegy 300—350 új tanterem hiányzik. A városok gyors növekedése és a kollégiumokkal tömörített diákság miatt előfordul, hogy 45 —48 gyerek jár egy osztályba. Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának a vezetője elmondta. hogy előreláthatóan 1976 és 1978 közöt épülő 250 tanteremből 160-at falun adnak át, elsősorban a diákotthonos községekben. Országos összefogás A megyei tanács elnöke egyetértett a mozgalommal kapcsolatos véleményekkel, dicsérte a műszaki főiskolások válialását. Hang. súlyozta, hogy a televíziónak, a rádiónak, a sajtónak nagy érdemei vannak az országos figyelem felkeltésében. Örömmel nyugtázta, hogy a .televízió a jövőben is foglalkozik a mozgalommal. Helyeselte az „Egy üzem — egy intézmény ' akciót, mivel növekszik szocialista társadalmunkban az effajta kapcsolatok jelentősége. A tanyai gyerekek életútját meghatározó módon segítő Észak-Bács megyei Vízmű Vállalatot említette példaként. Méltatta Miskó István tiszakécskei tanácselnök felajánlását: az ott — remélhetően — épülő diákotthon kiyilelezését maga a község vállalja, mert nem akarnak úgy járni, mint a bócsaiak, lajosmizsei- ek. Dicsérte, mert a legtöbb gondot az építőipar okozta. Néhány milliós építkezések évekig elhúzódnak, olykor a meglevő pénz felhasználását is nehezítik. Dr. Ortulay Gyula zárszavában egyetértett Dr. Gajdócsi Istvánnak azzal a megállapításával, hogy nem fulladhat ki ez az akció. Vállalni kell az élet által diktált újabb igényeket. A tanyai diákokat segítő mozgalom csak akkor válik feleslegessé, ha véglegesen megszűnnek a hátrányos helyzetet előidéző okok. Addig még' van mit tenni. H. N. Gazdasági tanácskozás Kecskeméten • Mészáros János beszámolóját tartja. Tegnap Kecskeméten a városi pártbizottság gazdasági akti vauiéit tartott, amelyre a vállalatok, üzemek, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőin kívül meghívták több szocialista brigád vezetőjét. A városi tanács dísztermében rendezett értekezleten részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozást dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Mészáros János, a városi pártbizottság' titkára tájékoztatta a megjelenteket az 1974. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról és az idei tervekről. — Pártbizottságunk a múlt év elején megszabta a legfontosabb, 1974. évi várospolitikai feladatokat — mondotta beszámolója elején Mészáros János. — A gazdálkodó szervek nagy lendülettel láttak hozzá a határozatban foglaltak megvalósításához. A párt- szervezetek figyelemmel kísérték, segítették a munkát és mozgósították a dolgozókat a célok elérésere. Ennek eredményeként tovább fejlődött városunk szocialista gazdasága, javullak a lakosság élei- és munkakörülményei. \ A város ipara — a IV. ötéves tervnek megfelelően — tavaly 8.5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál is gyorsabb ütemű volt a fejlődés néhány üzemben. Többek között a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárában 18, az IGV sokszorosító gyárában 14, a SZIM kecskeméti gyárában 35, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárában 14 százalékkal nagyobb termelési értéket produkáltak, mint 1973-ban. Vannak azonban üzemek, amelyek termelése elmarad az előirányzattól. Ezek közé tartozik az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyára, valamint a parkettagyár. A tanácsi ipar 16. a szövetkezeti ipar 11 százalékkal növelte termelését/ Városunk szocialista ipara termékeinek több, mint egyharmad részét exportálja. Legnagyobb exportőrei a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a magnetofongyár és az IGV soks/.orosítógvára. Az építőipar termelésének emelkedése — mondotta a továbbiakban az előadó — meghaladta a 9 százalékot. Az építőmesteri és a szerelőipari munkák közötti feszültség azonban továbbra is fennáll Változatlanul gondot okoz az építőipari kapacitáshiány és a lakóházak karbantartása. Az ipar! beruházásokról szólva az előadó elmondta, hogy a vállalatok fejlesztési alapjaik 75 százalékát gépek beszerzésére fordították. Több üzemben automata, félautomata gépeket állítottak a termelésbe, amelyek megkönnyítik a fizikai munkát, termelékenyek, és kulturált munkakörülményeket teremtenek. A létszámgondok leküzdésére a vállalatok nagyobb gondot fordítottak az üzem- és munkaszervezésre, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodásra. Az egy dolgozóra jutó termelékenység 7 százalékkal emelkedett, s a többlettermelés 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Jelentősen hozzájárult mindehhez a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. Tavaly mintegy 300 új brigád alakult. s teljesítette vállalásait. Az előadó ezután a város mezőgazdaságának eredményeit elemezte. A kedvezőtlen időjárás ellenére 1973-hoz viszonyítva 19 százalékkal nőtt a termelési érlék, 24 százalékkal a nettó árbevétel és 30 százalékkal a gazdálkodási nyereség. A gazdaságokban kialakultak a termelési rendszerek, jelentősen emelkedtek a növénytermesztés hozamai, 17 százalékkal nagyobb a szarvasmarha-állomány. Az idei feladatokról szólva a városi pártbizottság titkára hangsúlyozta: valamennyi gazdálkodó egységben fő célkitűzésnek kell tekinteni a hatékonyság fokozását és az ésszerű takarékosságot Nagy figyelmet kell fordítani a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek további javítására Az ipari termelés növekedése érje el a 7—8 százalékot. Törekedjenek a gazdaságtalan termékek gyártásának csökkentésére, s helyettiik gazdaságosan előállítható árukat gyártsanak. Kívánatos, hogy az építőipar 10 százalékkal növelje termelését. A városi pártbizottság úgy véli, bogy a mezőgazdaságban tovább lehet fejleszteni a termelési rendszereket. Az állatállomány növelése mellett — elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben — a minőség javítása a cél. Mészáros János beszámolóját követően Gádor József, a városi tanács elnöke a megyei pártbizottság V. ötéves tervre \ unatkozó irányelveit ismertette az ülés résztvevőivel. Rámutatott arra, hogy Kecskemétnek jelentős szerepe lesz a feladatok megvalósításában. A város iparának 1—2 százalékkal nagyobb ütemben kell majd növelnie termelését, mint a IV. ötéves tervben. Ehhez természetesen beruházásokra, a szakmunkás-arány javítására és a műszaki értelmiség számának növelésére is szükség lesz. A mezőgazdaságban ugyancsak a tcmelés intenzitásának növelése a járható út. Ilyen lehetőségek vannak a mezőgazdasági és ipari együttműködésben, sőt a gazdaságok közötti termelési együttműködés kialakításában. Az előadásokat élénk vita kövei te. amelynek keretében felszólalt több szocialista brigád vezetője is. Nagy érdeklődés kísérte Erdélyi Ignácnak. a megyei párt- bizottság titkárának hozzászólását. aki részletesen elemezte népgazdaságunk. ezen beiüi a megye gazdaságának helyzetét. Hangsúlyozta, hogy az üzemek irányítóira az elkövetkező időszakban nagy és bonyolult feladatok várnak. A megyei pártbizottság bízik abban, hogy a vezetők felnőnek az újabb feladatokhoz is. Az aktivaülés zárszavában dr. Kőrös Gáspár felhívta az üzemi pártszervezeteket, hogy az akií- vaüléshez hasonlóan értékeljék 'vállalatukra, szövetkezetükre vonatkozóan az elmúlt évi gazdasági tevékenységet, s tárgyalják meg az idei feladatokat. N. O. • Az aktivaülés résztvevői. (Pásztor Zoltán felvételei)
