Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

res konfliktusok idején való vé­delméről szóló 1954. évi hágai egyezményhez való csatlakozása révén. Az egyezménynek 1957. évi 14. számú törvényerejű ren­deletként jogrendszerünkbe ik­tatásával a kulturális örökség megtartásának újabb lehetőségei teremtődtek meg. A népek hadi­jogának ez az ága — mind a nemzetközi jogi szabályozást, mind a ma már meglehetősen fejilett belső (kulturális és pol­gári védelmi) szabályozást te­A lakosság riasztása A második világháború utáni időszakban a haditechnika igen nagymérvű fejlődése következ­tében, reális valósággá vált, hogy a korszerű háborúban a had­viselés nem korlátozódik a fron­tokra, hanem kiterjed a hátor­szág egészére. A támadó fegy­verek közvetlen és közvetett ha­tásai veszélyeztetik "áz egész or­szág lakosságát, valamint az anyagi javakat. Ennek következ­tében a hátország védelmének előkészítése a fegyveres erők felkészítésével azonos értékűvé vált. Ezért alapvető követel­ményként jelentkezik, hogy a hátország védelme érdekében már békében igen, sok olyan in­tézkedést kell foganatosítani, amelyek az államigazgatási, a népgazdasági szerveket, valamint az ország egész lakosságát érin­ti. Az intézkedések körében igen jelentős helyen kell megemlíte­nünk az ország lakosságának gyors riasztását és tájékoztatá­sát, valamint az ezekhez szük­séges figyelő és jelző, továbbá riasztó és tájékoztató rendszerek megszervezését. Az embereknek a legújabb és hatalmas pusztító lehetséges, úgy a légiriasztási parancs kiadása, illetve elren­delése a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnokságon a pol­gári védelem hírrendszerén ke­resztül történik. A légiriadó el­rendelését az egész országban a polgári védelmi szervek veze­tési pontjain az országos riasztó szakszolgálat egységei, valamint a külön utasításra létrehozott rádiófigyelő ügyeleti és postai távbeszélő szolgálat keretében szervezett riasztó őrsök tagjai, és a lakosság a Kossuth-adó hul­lámhosszára hangolt rádióvevő készülékkel folyamatosan hall­gatják, illetve figyelik az adást. A légiriasztási parancs vétele után a területileg illetékes pol­gári védelmi szervek (megyei, városi, járási) parancsnokai in­tézkednek a területükön telepí­tett riasztóeszközök működteté­sére!. Az üzemekben, ahol a riasztóeszköz nincs bekötve a köz­területi riasztóhálózatba, ott az üzemi önvédelem keretén belül felálló riasztó alegység, vagy a riasztással megbízott kiképzett személy gondoskodik arról, hogy a közterületi riasztóeszközök jel­AZ ORSZÁG FELOSZTÁSA ZÓHÁKRA erejű harceszközök elleni véde­kezés csak akkor lehet hatásos, ha időben tudomást szereznek az ellenség támadásáról, vagyis ha a csapás nem meglepetésszerű. Példaként megemlíthetnénk a Ja­pán elleni atomtámadást, ahol az áldozatok száma jól működő riasztórendszer esetén erősen lecsökkenthető lett volna. Cikksorozatunk első részében a légi riasztás felépítésével, jel­zéseivel, jelzés eszközeivel, vala­mint magatartási szabályokkal kívánjuk olvasóinkat megismer­tetni. Az ellenség várható légi­támadására, atomcsapására a lé­giriadó jelzései figyelmeztetnek A korszerű rakéta-atomháború­ban — a II. világháborúban megszokott minimum félórás elő- retartás helyett — a légiriadó jelzései és a tényleges légitá­madás között igen kevés idővel számolunk, csak néhány perc­cel. Ezért e feladatok megol­dásában részt vevő személyek fel- készültségét igen magas fokra kell emelni. A légiriadó elrendelésének módjai: Az érvényben levő rend­szabályok szerint az ország te­rülete két zónára van osztva. Első a Dunántúl, a második a Dunától keletre eső terület. Me­gyénk a második zónában van a Duna—Tisza közén. A légi­riadót elrendelhetik zónánként külön-kiilön, vagy az egész or­szág területére. A légiriadó köz­ponti elrendelése a Kossuth rá­dión keresztül történik. (Műsor­idő alatt a Magyar Televízió is adja.) A légiriadót nyílt szöveg­gel három esetben ismételve, 15 másodperces szünetekkel rendelik el, a következő szöveggel: Me­gyénk területére vonatkozóan: Adásunkat megszakítjuk! Figye­lem! Figyelem! Figyelem! Adá­sunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Duna—Tisza köze, Ti­szántúl, Duna—Tisza köze, Ti­szántúl! Légiriadó! Légiriadó! Az egész országra szóló ér­vénnyel: Adásunkat megszakít­juk! Figyelem! Figyelem! Adá­sunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Az egész ország te­rületére! Az egész ország terü­letére! Légiriadó! Légiriadó! A légiriadó elrendelése, ameny- nyiben. a Kossuth rádióban nem zéseit átvéve, az üzemi riasztó- berendezést működtessék. A riasztási rendszer eszközei alatt azokat a berendezéseket, eszközöket, vezérlőeszközöket, ve­zér lő vonalakat, kiszolgáló szemé­lyeket kell érteni, amelyek alkal­mazásával. illetve közreműködé­sével a riasztási rendszer rendel­tetésszerűen működtethető. A riadó jelzést az akusztikai (hang­hatású) követelmények figyelem- bevételével legjobban az elektro­mos és manuális (kézi kezelésű) hangkeltő berendezésekkel — köznyelven szirénával —• lehet adni. A riasztórendszer egyik alapvető eszköze az elektromos üzemű sziréna, amely nem egyéb, mintegy meghatározott fordulat- számú és teljesítményű elektro­mos motor, amely egy hangkeltő berendezéssel van egybe építve. CD 3 H­CD CD\ era A kulturális javak érdekében Kézisziréna. adottságokból függően megyénk­ben megoldottnak mondhatók. A riasztási feladatokat szükségriasz­tó eszközökkel is végrehajthat­juk. Szükségriasztó eszköz lehet minden olyan hangkeltő berende­zés, amelyek hangjai képesek a lakosságot a nap bármely szaká­ban, a riasztási terület bármely pontján a veszély tudatára éb­reszteni. A szükségriasztó esz­közök megválasztása minden esetben a riasztandó terület nagy­ságától és a helyi -adottságoktól függ. Szükségriasztó eszközökként kerülnek alkalmazásra: autószi­réna. síndarab, kolomp. gőzduda, gőzsíp, gőzkürt. autóduda, ha­rang stb. Itt kell megemlíteni még a vezetékes rádiórendszere­ket. az úgynevezett hangos be­mondót. Ezek nemcsak mintszük- ségriasztó-eszközök. hanem a la­kosság folyamatos tájékoztatási feladatát is ellátják. A riasztási rendszer eszközeinek igen fontos kiegészítője a motoros, illetve a kerékpáros hírvivők akik a ki­helyezett objektumok számára biztosítják a riasztási parancs el­jutását, s szükség esetén a riasz- ' tóberendezések működtetését. A légiriadó jelzését bármilyen más cél. feladat végrehajtásához felhasználni, alkalmazni szigo­rúan tilos! Nagy teljesítményű elektromos üzemű szirénával: há­romszor félperces — kétszer fél­perces szünettel megismételt — periodikusan változó magasságú (úgynevezett üvöltő) hang. Kis­teljesítményű elektromos üzemű szirénával: a jelzés azonos az előbbivel. Kéziszirénával, gép­járműbe szerelt autószirénával: a jelzés azonos az előbbiekkél. A helyileg található szükségriasztó eszközök széles skálája miaitt ma még nem lehetséges az ország egész területére kialakítani a szükségriasztó-eszközök teljes fel- használását, de egy adott szük- ségriasztó-eszközön belül leadha­tó, jelzések egységesítését az aláb­bi kialakított jelzések alkalmazá­sával kell megoldani: Síndarab­bal: négyszer félperces — három örvendetes, hogy hazánkban az utóbbi évtizedben állami és társa­dalmi szerveink, továbbá a szé­les néprétegek egyre inkább fel­ismerik. mennyire nagy jelentő­ségű a kulturális örökség mind nemzedékünk, mind utódaink számára. A történelmi, művészeti stb. jelentőségű építészeti emlé­kek megőrzése, az archívumok, a könyvtárak, a tudományos anyagok, a különféle műkincsek és gyűjtemények értékelése és óvása a műemlékvédelmi, honis­mereti. művészeti és kulturális javakat védő szervek, illetőleg szervezetek munkájának köszön­hetően egyre általánosabbá, szé­lesebb körűvé válik. Ennek a munkának sajátos alapjai teremtődtek meg hazánk­nak a kulturális javak fegyve­kintve — a nagy értékű kultu­rális javak ama felbecsülhetetlen veszteségei következtében ala­kult ki, amelyek, az 1914—1918. évi első világháború, az 1936,— 1939. évi spanyol polgárháború, valamint az 1939—1945. évi má­sodik -világháború következtében állottak elő. a hadműveletek köz­vetlen, vagy másodlagos követ­kezményeként. A kulturális javak védelme a hágai egyezmény szellemében egyfelől a mozgatható és a nem mozgatható kulturális javaknak elsősorban a haderők, továbbá a lakosság részéről való tiszteletben tartását irányozza elő, másfelől az anyagi biztonságot törekszik megteremteni a javak számára egy esetleges fegyveres konflik­tus előrelátható következményei­vel szemben. Az első célkitűzés főként a haderők és a lakosság megfelelő felvilágosításával, és a védelemre különösen érdemes kulturális javak nemzetközileg elismert módon (kék—fehér pajzs) való megjelölésével, a má­sodik megfelelő védőlétesítmé­nyek, építéstechnikai előírások, így a védelmet érdemlő épületek, szobrok védőburkolattal /való el­látásával, a beomlási veszélyeket csökkentő alátámasztással, a tűz­veszélyt csökkentő építészeti rendszabályok érvényesítésével, a helyreállításhoz szükséges' ok­mányok gyűjtésével valósítható | meg A különlegesen védelemre méltó archivált tárgyak, kézira­tok. könyvtári tartozékok és más kulturális javak megőrzését mik- romátsolatokkal is lehet, biztosíta­ni, amelyeket már békeidőben célszerű az eredetitől elkülönítve, biztonságosan őrizni. Ezek az anyagi védelmi rend­szabályok sok esetben a békeidő­ben bekövetkezhető katasztrófák esetén is hatásos védelmet nyúj­tanak. A kulturál s javak védel- > mét az említett okból — az. ok­tatási, művészeti stb. szempon­tokon túl tehát a polgári véde­lem szempontjából is — mindin­kább a közigazgatási feladatokkal egyenlő szintre kell emelni, azokkal azonossá kell termi. E megfontolásból képeznek ezek a munkák — ugyanúgy, mint a polgári védelmi tevékenység ál­talában — már békeidőszakban feladatot, hiszen rögtönzésekre a kulturális javak védelmében már csak azért sem lehet hagyatkozni, mert ezek az élettelen tárgyak az egészséges, felnőtt emberrel el­lentétben isemmit sem tehetnek önmaguktól a maguk biztonsága érdekében. Az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapjai Az elektromos üzemi szirénák tel­jesítményben különbözhetnek egymástól. ékért beszélhetünk nagy teljesítményű — amelyek 1000—1500 watt — és kis telje­sítményű, melyek 1000 watt alat­ti teljesítményűek. A szirénák körében tartóznák a mechanikus meghajtású kézi szirénák, melyek működtetésére szükség esetén — elektromos áram kimaradása — kerülhet sor. A riasztási rendszer másik fontos eleme a vezérlő rendszer. amelynek eszközei: riasztó központ, kapcsolószek­rény. A riasztó rendszer működteté­sének legfontosabb eleme a fenti berendezéseket működtető ener­giaforrások, amelyek a helyi ( 15 másodperces művelettel meg­ismételt szapora ütögetés, ko- lomppal: négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás, gőz- vagy villamosduda: négyszer félperces — három 15 másod­perces szünettel megismételt vál­takozó szaggatott dudálás, kürtö­lés, haranggal: négyszer félper­ces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás (félrevert harangozás); hangosbemondóval, magnetofon­szalaggal: fixen telepített és mo- bilitozottal egyformán három fél­perces, kétszer félperces szünettel megismételt elektromos, vagy ké­zisziréna által keltett periodiku­san változó, üvöltő hang. Az elsősegélynyújtó feladata -i sérültek felkutatása, mielőbbi életmentő elsősegélyben részesíté­se. kiszállítása a sebesült gyűjtő­helyre, az első primitív osztályo­zás elvégzése és előkészítése a to­vábbi szállításra. A sérültek ki­mentése és az életmentő elsőse­gélynyújtás után a további álla­potromlás elkerülése érdekében a sérültet fekve helyezzük el. (Földön, hordágyon, szükségesz­közökön. sérülésének és állapotá­nak megfelelően félig ülő, ülő, vagy felpócolt végtagokkal.) Esz­méletlen sérültet szilárd odalfek- vésben kell elhelyezni. (A sérült jobb, vagy bal oldalán fekszik, alsó lába nyújtott, felső derék­szögben behailított helyzetben támaszt, így az arc félig lefele a légutak szabadok, a nyelv előre csúszik, a nyál, esetleges szen.v- nyeződés, hánvadék kifolyik, nincs aspiráció, légutakba jutás veszélye, fulladás.) A sérülés helvét megfelelően szabaddá kell tenni (ruha, cipő, csizma kíméletes eltávolítása — felhasítás a varrás mentén). A sebet meg kell óvni a további szennyeződéstől, a seb környé­két megtisztítjuk, a sebet steril fedőkötéssel látjuk el. Többszö­rös és kombinált sérülésnél a súlyossági sorrendet vesszük fi­gyelembe. Ha a feltalálás pillana­tában az ellátás, szállítás közben a sérült, vagy beteg légzése, szív­működése megszűnne: — nincs mellkasmozgás, nincs radiális pulzus, pupillák maximálisan tá­gak, a bőr, ajak. köröm szeder­jes lilás. A klinikai halál állapo­táról beszélünk, amely kb 1—5 percig tarthat. Ez idő alatt a szervezet életfunkciói normalizá­lódhatnak (légzés, szívműködés, anyagcsere), maradandó károso­dás még nincs. Ezután a vissza- állítódás, regeneráció lehetőségei gyorsan megszűnnek a halál visz- szavonhatatlanná válik, beáll a biológiai halál. A légzés leállása esetén az el­sősegélynyújtó feladata a légzés biztosítása mesterségesen. Oxi- génizáció (légcsere) biztosításának ma egyetlen (eredményes) elfoga­dott módja a szájból szájba^ vagy szájból orrba való fúvásos léle­geztetés. A sérült háton fekszik (szilárd alapon), vállát kissé meg- emeljüki, alátámasztjuk (össze­hajtott takaró, kabát, köpeny stb.) a fejét há traf eszí tjük a lég­utak átjárhatóságának biztosítá­sa céljából. A légzésmegállással egy időben, illetve azt követően a szívműködés is leáll, ezért a mesterséges lélegeztetéssel egy-> idejűleg szívmasszázst is végziíhk. Az újraélesztést (reanimáció) op­I 1. Halántékütőér leszorítása ujjal. 2. Halántékütőér leszorítása ujjal. 3. Aajak, száj, és arc ütőerének leszorítása ujjal. 4. Kulcs- csont alatti ütőér leszorítása a kulcscsont feletti árokban. timális esetben két fő. de adott esetben egv is képes végrehaj­tani- A beavatkozást 4—5 befú- vással és 4—5 szívmasszázzsal- kezdjük. majd 3—4. illetve 2—8 ritmusban folytatjuk. A szívmasz- százst a szegycsont alsó harma­dára helyezett, egymásra merőle­gesen álló kézzel végezzük a be­teg bal oldalán a törzs magassá­gában térdelve. A mellkasra erő­teljes nyomási gyakorolva, amely annak 5—7 centiméter kitörését eredményezi. Két elsősegélynyúj­tó esetén, egyik a szívmasszázst, másik a befúvásokat végzi a szív­működés és légzés megindulásáig, vagy a biológiai halál beálltáig- A szervezetben külső erőművi behatásra sérülés keletkezik. Ha a bőr folytonossága megszakad, sebzésről beszélünk Sebzés ese­tén különböző vérzés léphet fel: hajszáleres, vénás, ütőeres, belső vérzés. Az ön- és kölcsönös se­gélynyújtás során szükséges a vérzéscsillapítás ideiglenes, vagy végleges biztosítása. Belső vér­zés gyanúja esetén mielőbb or­vosi, szakorvosi segély biztosítá­sa szükséges. Rendkívüli körül­mények (árvíz, földrengés, hábo­rú stb.) sérüléseit mindig külö­nösen szennyezettnek kell tekin­teni. A vérzéscsillapítás fedőkö­téssel. szorítókötés felhelyezésé­vel, vagy kézzel az erek csontos alapra való leszorításával történ­het. A szorító kötést mindig a sérüléstől centrálisán, tehát a sé­rülés és a szív között kell felhe­lyezni. A leszorítást leghatásosab­ban a hosszú csöves csontok fe­lett lehet alkalmazni. A leszorítás idejét fel kell jegyezni és a leszo­rítást hosszú szállítás esetén kb. 120 perc után meg kell oldani. A vérzések nagy része önmagától is. az erek izomzatának összeug- rásra a környező izmok nyomása, vagy vérrögképződés miatt meg­szűnnek, csillapodnak. Az ellátás­tól azonban nem lehet eltekinteni, mert mozgatás, rázódás esetén a vérzés ismét megindulhat. A segélynyújtó mindig a sérü­léssel szemben helyezkedik el, a sérültet mindig fekvő, vagy ülő helyzetben látjuk el. (összeesés. újabb sérülés keletkezésének el­kerülése végett). A sérült test­részt szabaddá kell tenni, a seb ' környékét meg kell tisztítani, a sebre csak steril kötszer vagy szükség esetén, tiszta, frissen mo­sott és vasalt (fehér, világos) vá­szon alkalmazható. Törés, ficam, vagy annak gyanúja esetén a testrészeket rögzíteni kell. A sé­rült testrészeket olyan helyzet­ben kell rögzíteni, amely a sérült testrész számára a legkedvezőbb és a nyugodt, fájdalommentes szállítást biztosítja. A végtago­kon a kötést mindig úgy helyez­zük el. hogy az ujjak szabadon maradjanak (az ujjak állapota, szín. duzzanat a kötés szorossá­gának a végtag keringésének in­dikátora is lehetővé teszi az uj­jak kisfokú mozgását is). Rándulás, ficam, törés nagyobb erőművi behatásra keletkezik. Rándulásról akkor beszélünk, ha a különböző ízületekben találko­zó csontvégek kórosan elmozdul­nak, majd eredeti helyükre visz- szatérnak (eközben az ízületet rögzítő és körülvevő képletek megsérülhetnek). (Izületi szalag, erek, izmok stb.). Ficam keletke­zése esetén a csontvégek rend­ellenes helyen rögzülnek és ezt az állapotot megtartják, (alakváltoz­tatás, duzzanat, bevérzés, mozgás­korlátozottság és fájdalom jel­lemzi). Törésről beszélünk, ha a csontok folytonossága megszakad külső erőművi hatásra. Nyílt tö­résről akkor beszélünk, ha tört csontvégek nagyfokban elmozdul­nak. sebzés keletkezik, a bőr folytonossága megszakad és ezen keresztül a tört végek mutatkoz­nak. Rándulás, törés, ficam ese­tén az elsősegélynyújtó feladata a sérült testrész nyugalomba he­lyezése. rögzítése, a seb ellátása, fájdalomcsillapítás. Törésnél a rögzítés lényege, hogy az alkal­mazott rögzítőeszköz, sín. szük- Ségeszközként két szomszédos ízü­leten túlérjen. Nyílt törés esetén a vérzéscsillapítás és az általános sebellátás szabályait alkalmaz­zuk. d( figyelemmel kell lenni arra, hogy a fertőzés veszélye nyílt törés esetén igen nagyfokú. • Felkar ütőerének ösz- szenyomása ujjal. • Hónaljütőér leszorí­tása a hónaljjáratok­ban. • Szájból szájba lélegezetés 2 darab „S”-alakú összekapcsolt nyelvtubus segítségével. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom