Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚT1ÁK de most azt kívánja elérni, hogy a döntéseket gazdasági-matematikai rendszerszervezési elemzések alapján hozzák. Ezért először 300 tábla adatait elemzik — három évre visszamenőleg — számítógép segítségével. Ily módon állapítják meg a termelést befolyásoló tényezők és az eredmény összefüggését. 1976 végéig tizenöt partnergazdaság részére készítenek számítógéppel komplex fejlesztési programot, amely átfogja az üzem teljes tevékenységét. Hogv mindez megvalósulhasson, hosszú lejáratú együttműködési szerződést kötnek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem statisztikai tanszékével. Az anyagfelhasználás optimumainak megállapítására elemző, értékelő csoportot hoznak létre. Valamennyi partnerük adatait megvizsgálják. Megkeresik a vetőmag-felhasználásban rejlő lehetőségeket, racionálisabb műtrá- gyázási módszert dolgoznak ki, ésszerűbb gvomirtószer-használa- tot valósítanak meg. Olyan takarékossági intézkedési tervet állítanak össze, amelyben fonjos szempont a gépi munka, valamint a beruházási- költség csökkentése. A beruházásoknál változatlanul előnyben részesítik a szocialista országokból származó gépeket, mert ez hektáronként, mintegy 1 millió 600 ezer forinttal kevesebb ráfordítást jelent. A szárítás költségeit pedig a korai érésű kukoricák termesztésével csökkentik. A BKR feladatának tekinti a partnerekkel egyetértésben a termelés horizontális és vertikális szervezését. Az adaptált tervekben javaslatot adnak á szakosításra, u területrendezésre. a táblásításra, töm- bösítésre. Technológiai előírásaik tartalmazzák a takarékos talajművelés, a gépkapcsolások, az erő- és munkagépek gazdaságos üzemeltetésének, az új növényfajták termesztésének módszereit. Meghatározzák a betakarított termés szállításának, szárításának, tartósításának rendjét. A BKR szervizhálózat segítséget nyújt a partnereknek az erő- és munkagépek üzemanyag-fogyasztási optimumainak megállapításában. Feltárja az energia hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit. Az oktatási rendszerben helyet kapnak az új energetikai szemlélet kialakításával kapcsolatos előadások. 1976-ban több mint 62 ezer hektár területnövekedéssel számolnak, ebben másfélezer hektárral szerepel már a cukorrépa is. Nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést tartják fontosnak. Ezért bővítik és magasabb színvonalúvá teszik szolgáltatásaikat. Bővítik a szervizhálózatot, gondoskodnak arról, hogy egy körzetben legalább 2 szerviz- kocsi működjön. Erősítik kapcsolataikat a szocialista- országok kutatóintézeteivel, illetve azokkal a gyárakkal, ahonnan a rendszer gépei származnak. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet a BKR kísérleteit átveszi, így az új, nagyobb termőképességű, betegségekkel szemben ellenálló, jobb minőségű terméstí adó fajták az eddiginél gyorsabban kerülhetnek át a köztermesitésbe. Kidolgozzák a BKR vetőmag-termesztési rendszerét és megszervezik az ellátásban eddig is közreműködő vállalatok, üzemek segítségével. Rövidesen befejeződik a bajai és a hidasháti hibridüzem rekonstrukciója. Elkészültük után alkalmasak lesznek a kukorica, szója, napraforgó, a gabona és a lucernamagvak korszerű kikészítésére. A két üzemben 8 ezer tonna kukorica, 2 ezer tonna szója, 6 ezer tonna napraforgó és 500 tonna lucernamagot tudnak előállítani. (X) Fejlődik a BKR a jövedelmezőség és a takarékosság jegyében • A Bajai Állami Gazdaság hibridüzeme. A mezőgazdasági termelésnek a tervezettnél nagyobb ütemű növekedésében jelentős szerepe van az iparszerű módszerek elterjedésének. Alkalmazásuk lehetővé teszi a hozamok növelését, a jövedelmezőség fokozását, a tudományos eredmények gyakorlatban való gyors megvalósítását. A kukoricatermesztés kimagasló eredményeinek eléréséhez a Bajai Állami Gazdaság is hozzájárult. 1969-ben kidolgozták és 1970-ben alkalmazták iparszerű termelési rendszerüket Célkitűzés volt a termésátlag 5 év alatti 40— 50 százalékos emelése, a jövedelmezőség növelése, a költségek csökkentése. A technológiában felhasználták a hazánkban és a szocialista országokban kidolgozott tudományos és gyakorlati eredményeket. A termelést alapvetően a KGST-országokban gyártott és Magyarországon beszerezhető gépekre, eszközökre, anyagokra alapozták. A BKR feladatának tekintette és tekinti a termesztéshez szükséges biológiai, technológiai, technikai és anyagi szükségletek kidolgozását, azok komplex biztosítását, A termelést befolyásoló tényezők olyan összhangjának megvalósítását. amely a tudományos, technikai és kémiai forradalom legújabb eredményeit magába fog. ' lalja. lehetővé teszi az élenjáró munkát, a haladást megalapozó terméseredmények elérését. 1972-ben megszervezték a BKR szaktanácsadási csoport, amelynek irányításával 9 gazdaságban mintegy 12 ezer hektáron termeltek kukoricát. 1973-ban már 75 gazdaság 55 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazta a BKR. technológiát. A megnövekedett feladatok ellátására életre hívták a BKR-szervezetet. 1972-ben, majd 1973-ban Szolnok, Békés, Tolna és Baranya megyében, valamint a kalocsai és a bajai járásban egy-egy termelési körzetet alakítottak ki. 1974-ben a BKR-hez tartozó üzemekben átlagosan 53,7 mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként, ami 25.5 százalékos növekedésnek felel meg. A legmagasabb volt a hozam a békési körzetben. ahol 60 mázsán felül fizetett a kukorica hektáronként. A tolnai körzetben 58.1 mázsa, a bajaiban pedig 57,1 mázsa lett a terméseredmény. 1975-ben 146 partnergazdaság termel a bajai technológia szerint 144 ezer hektáron, közülük 13 üzemben csak szójával foglalkoznak A bajaiak ugyanis rendszerükbe vonták .azokat a népgazdaság számára fontos növényeket, amelyeknek termesztése a kukoricánál használatos gépek kiegészítésével megoldható. A kukoricát kövétően 1973-ban a szója és a napraforgó, 1974-ben pedig a búza és a lucerna alaotechnológiája készült el. Valamennyinek a kimunkálásában közreműködtek a hazai tudományos intézetek és felhasználták a külföldről érkezett információkat is. a legújabb kutatási eredmények szerepelnek a rendszer gyakorlati munkájának legjobb tapasztalataival együtt. A BKR 1975-ben is tovább fejlődik. Már eddig is készültek részletjavaslatok a rendszer és a gazdaságok más tevékenységének összehangolására, most azonban olyan '• szaktanácsadási módszer kidolgozását tervezik, amely az egyes ágazatok összhangját megteremti az elérhető legmagasabb vállalati eredmény érdekében. A munkát 15 modellgazdaságban kezdik meg számítógép segítségével. • Mindettől azt váriák. hogy csökken a gépi beruházás költsége, növekszik a géppark kihasználása. A talaj művelési rendszer a teljes területre kidolgozható lesz, s ezzel lehetővé válik a szántók víz• Fóliás tárolás Az alaptechnológiák partergaz- daságokban való bevezetését széles körű felmérés, vizsgálat, helyszíni bejárás, a vezetőkkel folytatott konzultáció előzi meg. Ezután készül el a helyi adottságoknak megfelelő technológia, amit a BKR szakvezetői ismét megbeszélnek az üzemek irányítóival, s véglegessé formálják a termesztési módszert. Az alaptechnológia nem változatlan, hanem rugalmasan alakuló, minden évben megvizsgálják, s az ezt követő módosításban már Annak érdekében, hogy a friss információkat a termesztési munkálatokban résztvevők minél előbb megismerjék, létrehozták a BKR oktatási rendszerét. A vezetők és a szakmunkások egyaránt elsajátíthatják a legújabb termelési, üzemszervezési eljárásokat, műszaki-technikai, agronómiái, kémiai módszereket, illetve azt, hogy ezek hatékonyságát miként lehet fokozni. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit, az elméleti és a gyakorlati foglalkozások megtartásátakarékos. energiatakarékos megművelése. A meliorációs tevékenység előnyeit folyamatosan kihasználhatták. s az okszerű vetésváltás alkalmazásával kevesebb műtrágya és gyomirtó szerre lesz szükségA BKR technikai alapját nagy értékű, korszerű gépek, anyagok képezik. A nagy hozamú fajták, a magas szintű technológiai követelmények. a hatékony anyag- és eszközfelhasználás magas fokú szakmai felkészültséget igényelnek. hoz szükséges előadókat, szakfil- mekei a gesztor és a bemutató gazdaság szolgáltatja. Az általános jellegű tanfolyamokat télen, a technológia végrehajtásának megkezdése előtt, a speciálisakat a munka kezdete, a gépek üzembe helyezése előtt tartják. A mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételének lehetőségei koránt sincsenek teljesen kihasználva. Egyik nagy tartaléknak a munka közgazdasági megalapozását tartja a BRK. Eddig is szolgált elő- és utókalkulációval, 9 A rekonstrukció befejezése után az üzemben a legkorszerűbb eljárással állítják elő a jó minőségű vetőmagvakat. 4 • Zsákokba töltik a kukoricavetőmagot. • Kisparccllás fajtakísérleteket folytatnak. • Szállításra készen a fémzárolt, minősített szaporítóanyag. • A gépek zöme a szocialista országokból származik.de helyet kapott néhány nagy teljesítményű, tőkés gyártmányú erőgép is.
