Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
I Korszerű szőlőültetvények, fejlett borászat Bács-Kiskun megye jelentős szerepet tölt be az ország szőlő- és borellátásában. Az ország szőlő- és bortermelő állami gazdaságai között például a Kiskőrösi Állami Gazdaság a szőlőterület nagyságát tekintve harmadik, borértékesítés szempontjából pedig a hatodik helyen áll. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban 1135 hektáron termesztenek szőlőt. Ennek jelentős részét 1960 és 1962 között 240. illetve 251 centiméteres sor- és 80—100 centiméteres tőtávolsággal telepítették. Annak idején úgynevezett váltócsapos fej művelést, szokásos agrotechnikai módszereket alkalmazott a gazdaság'. A hagyományos művelési módszerekkel azonban nem tudtak olyan termésmennyiséget elérni, mint magas művelés esetén. A technikai fejlődés során a szüretelő kombájn új szakaszt nyitott a szőlőtermesztésben. A kombájnnal való szüretelés azonban csak akkor lehetséges, ha a szőlőfürtök 60 centiméter felett helyezkednek el a földtől. A gépi szüretelés mellett a szőlőkorszerűsítésnek természetesen még nagyon sok előnye van. a Kiskőrösi Állami Gazdaságban Korszerűsítés esetén például széthúzódnak a munkacsúcsok, vagyis például magas művelésnél metszésre a szüret befejeztétől a vegetáció kezdetéig mintegy 5 hónap áll rendelkezésre. Hagyományos művelésnél ez az idő maxi- ' műm 2—3 hónap. A korszerűsített ültetvényeken kevesebb kézi munkaerőre van szükség. Tökéletesebb a vegyszeres gyomirtás is. Lényegesen leegyszerűsödnek az egyes munkaműveletek. Egyszerűbb lesz a metszés, a zöldmunka, s a betakarítás teljesen gépesíthető. Korszerű ültetvények Kiskőrösön Jelenleg a Kiskőrösi Állami Gazdaság 528 hektár szőlőültetvényen korszerűsít, azaz magas művelési módszert alakít ki. Mielőtt azonban hozzákezdtek volna az 1974—75-re tervezett korszerűsítéshez, isméit alaposan megvizsgálták lehetőségeiket, helyi adottságaikat. A jelenlegi művelés — metszésmód, támrendszer, tőtávolság stb. — fenntartása mellett megfelelő tápanyaggazdálkodás esetén lényeges termésemelkedésre tartósan nem számíthat a gazdaság, mivel a tőkék biológiai potenciálját nem lehet kihasználni. Tehát a nagy terméshozamok rendszeressé» tétele a jelenlegi művelés — metszésmód, támrendszer, tőtávolság — megváltoztatásával, azaz korszerűsítésével érhető el, amennyiben a tápanyaggazdálkodás és vízgazdálkodás megfelelő. A magas művelésre való átállást a gazdaság terméscsökkenés nélkül akarja végrehajtani. A magas művelés kialakításánál sornyitásra nem kerül sor. Szükséges viszont a tőkeritkítás és egytörzsű, egy- karú kordonművelésre (120—130 centiméter magasan) térnek át. A 2,4x0,6 és a 2,5x0,6 méter térállású szőlőkben minden második tőkét kivágják, a meghagyott tőkéken pedig a legmegfelelőbb vesszőből törzset nevelnek ki. A törzs nevelésére kijelölt vesszőt 120 —130 centiméter magasan tartóhuzalhoz erősítik és 30—40 centiméteres kart képeznek ki. Ezeken a karokon 4—5 rügy van. A törzsnek meghagyott szálvesszőn kívül a tőke kondíciójának figyelembevételével termésbiztosító szálvesszőt is hagy- 1 nak esetenként. Az új művelési mód második évében véglegesen előállítják a termőalapot. A kialakult kordonkarókon Syvóz rendszerű metszést végeznek. A 2,5x08 és a 3,2x8 méter térállású szőlők művelési módjának kialakítása megegyezik az előbbivel, csupán a tőkeritkítás marad el. A művelési mód korszerűsítésekor a támrendszer teljes illetve részleges felújítása szükséges. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban a korszerűsítésre kerülő szőlő- ültetvények támberendezése elhasználódott. A betonoszlopok egymástól való távolsága 8 és fél, valamint 33 méter között váltakozik és különböző méretűek is. A karók elkorhadtak, a huzalok nagyrésze tönkrement. Emiatt tehát oszlopsűrítés, oszlop- és karócsere, s/új huzalok szükségesek. A teljes, illetve új támberendezés kialakításához 2,8 méter hosszú akácoszlopot használnak. Az oszlopokat egy méter mélyen a talajba ássák. • A gazdaság borászati üzemének fő terméke a Kiskőrösi Nemes Kadarka. Jelentős mennyiséget exportálnak belőle. Gépek a szőlőültetvényeken A Kiskőrösi Állami Gazdaság erő- és munkagépeket vásárolt, amelyek átalakítása után a 240— 259 cm-es sortávolságban el tudják végezni a különböző műveleteket, talajmunkákát, a. szervestrágyázást, műtrágyázást. A gazdaságban újítást megvalósító brigádot hoztak - létre. A munkacsapat az ipar által gyártott gépeket a helyi adottságoknak megfelelően átalakítja. Ezzel nemcsak a gazdaság problémáját oldják meg, hanem a Kiskőrös térségében levő termelő- szövetkezetek, szakszövetkezetek erő- és munkagépellátását is. S végül a korszerűsítéssel járó termésnövekedést bizonyító számadat: a gazdaság számításai szerint a korszerűsítés megvalósításával az utóbbi három év átlaghozamához viszonyítva a hektáronkénti termésátlag-növekedés 32 mázsa. A termés mennyisége korszerűsítés előtt a korszerűsítésre kijelölt területen 35 926 mázsa,. a korszerűsítés .után pedig 53 393 mázsa. A korszerűsítéssel várható terméstöbblet 17 467 mázsa. 9 A gépi szüretelésre átállított szőlőültetvény egy része. • Nyitják a szőlőt a gazdaság korszerűsítés előtt álló területén. • A gazdaság „Alfa-LAVAL,” cefrehevítő készüléke. Szüret után A szüret idején látni, amint tartálykocsik szállítják a szőlőt a tárolókba. A 60-as évek elején a Kiskőrösi Állami Gazdaság csupán egy 5 ezer hektoliteres tárolóval és ennek megfelelő feldolgozóval rendelkezett. 1968-ban Bócsán a gazdaság 33 ezer hektós tárolótért és ennek megfelelő szőlőfeldolgozót épített. Ezt 1973-ban egy újabb. 33 ezer hektoliteres műanyagtárolóval bővítette. Így a bócsai borkombinát 66 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas. Ezt a lehetőséget ki is használják. Az állami gazdaság álláspontja ugyanis az, hogy a helyes gazdálkodás egyik jelentős része a tárolók megfelelő kihasználása. Az évekkel ezelőtt létesített palackozó a kereskedelem által diktált igényeket nem tudta kielégíteni. A kis kapacitású üzem mellett egy új, korszerű palackozó üzemet létesített a gazdaság. A palackozó üzemet a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal és négy szakszövetkezettel társulásos alapon hozták létre. Mindenképpen szükség volt erre. Bizonyíték erre az, hogy az elmúlt három évben a gazdaság egyre több palackos bort értékesített. 1971-ben 12 500 hektó, 1972-ben 20 800 hektoliter,-1973-ban 35 130, 1974- beni pedig 39 ezer hektó palackos bort adtak el a kereskedelemnek. A gazdaság 1975-re 50 ezer hektoliter palackos bor értékesítését tűzte célul. A folyóbor-örtékesítés a következőképpen alakult: 1971-ben 24 ezer hektó, 1972-ben 33- ezer hektó, 1973-ban 52 ezer hektó, 1974-ben 52 800 hektó. 1974- ben a gazdaság 91 ezer 800 hektónyi folyó- illetve palackos bort értékesített a bel- és külföldi meg- xendeléseknek eleget téve. A gazdaság egyre több tőkés országba szállít bort. A különböző modern létesítményekkel ugyanis jelentősen emelkedett a borászati technológia színvonala, s így a kiskőrösi gazdaság már meg tud felelni a tőkés piac által támasztott igényeknek. A palackozóban korszerű NDK-beli és olasz egységekből álló gépsorok dolgoznak. Az utóbbi évek- ben sokat javultak a munkakörülmények. Európa-szerte ismerik a kiskőrösi vörösbort 9 A 4000 Htes/óra teljesítményű palackozó üzem. / A gazdaság borászati tevékenységének fö iránya a vörösbor előállítása. Terméküket Európa- szerte ismerik, keresik. Eddig az NSZK-nak, Svájcnak, Ausztriának, Norvégiának és Angliának szállítottak vörösbort. Az elmúlt évben a gazdaság a svéd Alfa—LAVAL cég állal gyártott „Rosenblad’’ cefrehevítő készüléket vásárolt. A berendezés teljesítménye óránként 100 mázsa. A készülék,, valamint a nagyon jó teljesítményű és konstrukciójú magyar gépek (VP—50 sajtó. Vinorro zúzó-, bogyózó.) alkotják a feldolgozó vonalat. Az elmúlt évben már ennek a felhasználásával dolgozott a gazdaság. A hagyományos eljárás szerint 7—10 nap kellett, ahhoz, hogv a kékszőlő héjrészeiben található színanyagot kivonják. Ennek az volt a hátránya, hogy hiányzott a folyamatosság, lassú volt az eljárás. A cefrehevítővei lehetővé vált, hogy viszonylag rövid idő alatt teljesen kivonják a kékszőlő színanyagát. így a kékszőlő feldolgozása ezzel az eljárással megegyezik a fehérszőlő feldolgozásával, azaz gyakorlatilag mindkettő folyamatos. A fehérszőlő feldolgozása a COQ—800-as típusú francia gépen történik. A folyamatos működésű szőlősajtoló gép teljesítménye óránként 250 mázsa. A kiskőrösi gazdaságban naponta 4000 mázsa szőlőt dolgoznak fel. A Kiskőrösi Állami Gazdaság tovább folytatja a szőlőkorsze- rűsitést, amely lehetővé teszi a hozamok növelését, emellett a munkákat folyamatosan tudják végezni, kevesebb kézi munkaerő szükséges, tökéletesebb a növény- védelem, a vegyszeres gyomirtás, kombájnnal történik a betakarítás. Mindez,; vagyis a szőlőkorszerűsítés nem érné el célját, ha a gazdaság csupán ezt az ágazatot fejlesztené, korszerűsítené, s elhanyagolná a másik lényeges ágazatot, a borászatot. A pontosan kidolgozott tervek jól tükrözik azt a gyakorlatot, amelyet a Kiskőrösi Állami Gazdaság követ: a szőlőkorszerúsítés mellett- a borászati ágazatot is korszerűsítik, fejlesztik. Munkájuk, törekvésük így eredményes. (x)
