Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
VILÁG I'KOLETAItJAI, EGYESÜLJETEK I HARMINC ÉV ALATT EGYMILLIÓ HEKTÁRT ERDŐSÍTETTEK HAZÁNKBAN Tegnap bensőséges keretek között emlékeztek meg hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójáról a Kecskeméti 9. sz. Volán Vállalatnál. Az ünnepségen részt vett Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Ta- polczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója, Tóth István, a Közlekedési Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a SZOT elnökségének tagja. Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Borsodi György, az SZMT vezetőtitkára. Rácz Áronnak, a vállalati pártszervezetek csúcsvezetősége titkárának megnyitó szavai után Sohajda József igazgató mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején az igazgató a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg harcairól emlékezett meg, majd április 4. történelmi jelentőségét méltatta. A felszabadulás ói a kongresszus tiszteletére, széles körben kibontakozott mun ka verseny be a Kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat szocialista brigádjai is bekapcsolódtak. A kongresszusi munkaversenyben résztvevők áldozatos helytállásának köszönhető, hogy az elmúlt • évben eleget tüdott tenni a vállalat a megnövekedett szállítási feladatoknak. Különösen az őszi esős időjárás tűzött nagy nehézségeket, amit a két ízben is megrendezett kommunista műszakokkal ellensúlyoztak. Tavalyi eredményeik alapján 47 brigád érdemelte ki a szocialista cím különböző fokozatait. Különösen szép sikert ért el a Május 1 nevet viselő autószerelő szocialista . brigád, amely munkája alapján elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A Május 1. brigád 1963 óta mindig az élen járt és 12 esetben tüntették ki gazdasági, politikai, társadalmi vállalásainak 9 Az ünnepség résztvevői, az első sorban a Május 1. brigád tagjai ülnek. A kisiskolákért hozott anyagi áldozatok teljesítéséért. 1970 óta az egy órára jutó termelési értéket 160 forintról 232 forintra növelték, s a különböző típusú gépkocsik javítási idejét jelentősen csökkentették. Nevezetes a brigád újító kedvéről is, tavaly például 15 elfogadott újítást nyújtottak be. Az igazgató beszéde után Kiss Dezső miniszterhelyettes meleg baráti szavak kíséretében átadta a brigádnak a, Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést. Ezt követően Sohajda József igazgató 47 brigádot tüntetett ki a szocialista cím különböző fokozataival. A felszabadulási évfordulót és a munkasikereiket ünneplő Kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat dolgozóit köszöntötte még a megye, a város párt, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek nevében Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. N. O. 9 Kiss Dezső miniszterhelyettes átadja a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést Horváth Jánosnak, a Május 1. szocialista brigád vezetőjének. A miniszterhelyettes elöljáróban az erdők hármas rendeltetéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az erdők termelési szerepe világszerte megnőtt, hiszen a faállomány. a sokféle felhasználásra alkalmas fa az egyetlen nyersanyag, amely folyamatosan megújítható. Az iparosodás, a városi életforma az. erdők környezetvédelmi jelentőségét emelte. Az erdők, mint kirándulóhelyek, az egészséges, tiszta környezet, üdülési célokat is szolgálnak. A fordulatot az erdőgazdálkodásban is hazánk felszábadulása hozta. Az első ötéves terv időszakában már évente 600 millió facsemetét ültettek el hazánkban, amely akkor egyedülálló méretű fásításnak számított egész Európában. A munkás-paraszt kormány 1958-ban hirdette meg a fásítási hónapot, amelyet azóta is minden évben megtartanak. Az 1975. évi megnyitó színhelyéül azért választották Kecskemétet, mert az elmúlt harminc év alatt Bács-Kiskun megyében ültették el a legtöbb fát. Harminc év erdősítésének nagy munkáját és eredményeit dr. Csontos Gyula, az Állami Fagazdasági Vállalatok Országos Központjának vezérigazgatója elemezte. Ezután dr, Madas András miniszterhelyettes és Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára kitüntetéseket adott át az erdősítésben, fásításban legjobban kitűnt erdőmunkásoknak, erdészeti szakembereknek, a tudományos kutatás és az erdészeti szakigazgatás képviselőinek. Harmincán kapták meg az Erdészet Kiváltó dolgozója, a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést, száztíz személynek fásítási emlékérmet, kétszáznak elismerő oklevelet adományoztak, kétszáz személy részére pénzjutalmat és emlékjelvényt osztottak ki. 9 A fásítási hónap megnyitójának résztvevői a Tudomány és Technika Házában. 9 Az emlékpark fáit ültetik Kecskemét-Széchenyivárosban. (Tóth Sándor felvételei.) Az ünnepség résztvevői ezután Kecskemét széchenyivárosi lakótelepe mellett létesített jubileumi PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN ML^) El BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 75. szám Ara: 90 fillér 1975. március 29. szombat A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt egymillió hektárral növekedett Magyarország erdősített területe. Az egymilliomodik hektárt pénteken ültették el azon a jubileumi ünnepségen, amelyet az erdőgazdálkodás államosításának harmincadik évfordulója, és az országos fásítási hónap megnyitója alkalmából Kecskeméten tartottak. Délelőtt a Tudomány és Technika Házában tanácskozáson vettek részt az ország minden részéből idesereglett vendégek, erdőmunkások, erdészeti szakemberek, a tudományos élet, valamint a« erdészeti szakigazgatás országos és helyi vezetői, a fásításban tevékenyen közren "ködő Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront képviselői. Kecskeméten nyitották meg az országos fásítási hónapot Emlékparkot avattak a Széchenyivárosban Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kis- kun megyei Tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Erdélyi Ignácot és Terhe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárait, Illisz Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának titkárát. Elmondta, hogy Bács-Kiskun * meA Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki a Kecskeméti Volán Vállalat Május 1. szocialista brigádját gye 836 ezer hektáros területén 1945-ben mindössze 59 ezer hektár erdő volt. A felszabadulás előtt a megyét az ország legfát- lanabb vidékeként emlegették. Az első ötéves terv időszakában megkezdődött nagyarányú erdőtelepítés és fásítás eredményeként a negyedik ötéves terv végére 129,9 ezer, az ezredfordulóra pedig 200 ezer hektár lesz Bács- Kiskun megye fával beültetett területe, a megye erdőállománya 15-ről 23 százalékra emelkedik. Ebben a megyében nyílt meg hazánk második nemzeti parkja, amelynek jelentős része szintén erdő. Ezután a megyei tanács elnöke megnyitotta a jubileumi fásítási hónapot, amelynek ünnepi beszédét dr. Madas András tarDr. Madas András ünnepi beszédét mondja, többszörösen megtérülnek Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az alkotmány egyes rendelkezéseit módosító törvényjavaslatot, amely az országgyűlés, valamint egves általa választott tisztségviselők és a tanácstagok .választási időtartamának módosítását indítványozza. A törvényjavaslatot az Elnöki Tanács az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjeszti. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács — törvényerejű rendeletet hozott közkegyelem gyakorlásáról; — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium állományából 14 ezredest vezérőrnagy- gyá nevezett ki: — egyes személyeknek és kollektíváknak kitüntetéseket adományozott. Az Elnöki Tanács végül bírákat és legfelsőbb bírósági bírákat mentett fel és választott meg. * A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet fő rendelkezései a következők: A közkegyelem a jogerősen elítéltek közül elsősorban azokra vonatkozik, akiknél ezt a szocialista humánum indokolja; az időskorúakra. a súlyos betegekre, á teherben levő nőkre, a tíz éven aluli gyermeküket nevelő anyákra, ha a meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Ezekben az esetekben a törvényerejű ren. delet az öt évet meg nem haladó szabadságvesztést elengedi, a súlyosabb büntetést pedig felére csökkenti. A folyamatban levő büntetőeljárást is meg kell szüntetni hasonló körülmények esetén, ha nem súlyos bűncselekményekről van szó. Az Elnöki Tanács elengedi azoknak a büntetését is. akiket gondatlanságból elkövetett bűn- cselekmény miatt háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetésre ítélték, míg a három évnél hosszabb büntetés a felére csökken. Ha az eljárás még folyik, de a kiszabható büntetés előreláthatóan nem haladja meg a három évet. az eljárást meg kell szüntetni. Kegyelemben részesülnek azok a jogellenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, akik a haza elhagyása mellett más bűncselekményt nem köveitek el, és 1976. december 31-ig hazatérnél^ Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok. akiket csak egy ízben ítéltek el szándékos bűncselekmény elkövetése miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, és azt már letöltötték. Az Elnöki Tanács kizárja a kegyelemből azokat, akik állam elleni, népeílenes, továbbá akik a közrendre és a közbiztonságra veszélyes erőszakos jellegű bűncselekmény); követtek el. vagy visszaesők. A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny március 29-i számában jelenik meg. (MTI) Milyen a minősége? ,3« oldal Cumania I. oldal Három évtized közszolgálatban i. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 9. oldal Az Oktatási Minisztérium, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Továbbképzési Intézet tegnap, a megyei művelődési központban országos tanácskozást rendezett a külterületi iskolákban alkalmazott, magnetofonvezérlésű, feladatlapos oktatási rendszer elterjesztése céljából. A rendezvényen több országos hatáskörű intézmény képviselőjén kívül megjelentek a megyék közoktatási szakemberei is. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bevezetőjében alrriöndotta, hogy Bács- Kiskun megVe területén a tanyasi iskolák villamosításának eredményei nyitották meg a lehetőséget az összevont tanulócsoportos tanintézmények korszerű eszközökkel való felszerelésére. Ezt követően dolgozták ki az itt hasznosítható, legcélszerűbb pedagógiai módszereket. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a magnetofonos vezérlésű, feladat- lapos oktatási rendszer szélesebb körben való elterjesztésre is alkalmas. Dr. Kálmán György, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője előadásában a településszerkezet és a tanítási gyakorlat összefüggéseit taglalta. Mint elmondotta, több helyütt ellentmondás érezhető az alkotmányban lefektetett művelődéshez való jog és az oktatás által nyújtott lehetőségek között. Hazánk lakosságának több mint nyolc százaléka külterületen, illetve kisközségekben lakik, de ez az arány egyes megyékben 2—3-szorosára is megnövekszik. Az apró települések iskoláiban a gyermekek alacsony létszáma miatt csak összevont osztályokat lehet szervezni. A tanítás hatékonysága viszont ezekben az iskolákban igen kedvezőtlen. A Bács megyében kidolgozott módszerek — a körzetesítés, a hétközi-otthoni hálózat fejlesztése mellett — jól alkalmazható eljárásnak mutatkoznak számos kisközségben, tanyai iskolában. Célszerű ezért a rendszer átvétele. Szorgalmazni kell, hogy a többi érintett megyében is mielőbb létesüljenek a kecskemétihez hasonló központqk. Az előadást követően a tanácskozás résztvevői képmagnetofon közreműködésével „ellátogattak” a Fülöpháza 4-es számú Általános Iskolába és a televízió képernyőjének közvetítésével megtekintettek egy harmadik osztályos tanórát. Dr. Kelemen László, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában pedagógiai és lélektani, illetve módszertani szempontból elemezte az összevont osztályokban rendszeresített „csendes órák” célszerű kihasználását. A magnetofon és a feladatlap hasznosítása ugyanis ezekre az időszakokra esik. A tanulók aktivizálása, a programozott rendszer, az önálló értékelés, a sikerélmény mind-mind alapvető fontosságú pedagógiai eszköz. Ezért mondható el — hangsúlyozta —, hogy a kisiskolásokért hozott anyagi áldozatok megtérülnek azokban a módszertani eredményekben is, amelyek később a nagyobb, korszerűbb intézményekben ugyancsak jól hasznosíthatók. A kecskeméti Pedagógus Továbbképzési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Fülöp Tamásné, a magnetofonos vezérlésű, feladat- lapos rendszerű oktatás országos elterjesztését elősegítő javaslatokat és lehetőségeket ismertette. Az előadásokat vita követte. A kezdeményezést a résztvevők örömmel üdvözölték. A felszólalók közül Pest megye képviselője bejelentette, hogy az ősztől 50 iskolában megszervezik a programozott oktau. t, és mások is élénk érdeklődést mutattak a Bács megyei módszerek iránt. A délután folyamán a tanácskozás résztvevői az oktatástechnikai siúdió munkáját tekintették meg. P. M. emlékparkban az egymilliomodik hektár erdő emlékfáit ültették el. K. A.
