Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
1975. március 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Felszabadulási emlékülés Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére emlékülés kezdődik szerdán délelőtt Kecskeméten, a kertészeti főiskolai kar előadótermében. A rendezést a Bács-Kiskun megyei pártbizottság oktatási igazgatósága, a TIT megyei szervezete és a területünkön működő öt felsőfokú oktatási intézmény vállalta magára. Megnyitót Horváth István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mond. Referátumot dr. Weither Dániel, lapunk fő- szerkesztője tart. Bács-Kiskun három évtizedet átfogó szocialista fejlődéséről. A kiegészítő hozzászólások foglalkoznak a Vörös . Hadsereg Duna—Tisza közén végrehajtott hadműveleteivel, a pártok megalakulásával. Ugyancsak korreferátumok elemzik megyénk társadalmi és ipari szerkezetének változását, szó lesz az iparosításról és a munkásságáról, a szocia- lita mezőgazdaság kialakulásáról és külön a bácskai termelőszövetkezetek parasztságának helyzetéről, a demokratikus fejlődésről, valamint a kulturális forradalom ered mény ei ről. Zárszót Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára mond a Kecskeméten megrendezendő felszabadulási emlékülésen. Lexikon készül a partizánmozgalomról A Hadtörténelmi Intézet megkezdte a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom történetét bemutató lexikon elkészítését. Levéltári anyagokból, korabeli forrásokból, kiadványokból, visszaemlékezésekből összegyűjtik a fasizmus elleni tevékenységre vonatkozó adatokat, és mintegy 1000 címszó alatt tömören leírják az ellenállási mozgalom elvi kérdéseit, fogalmait, a harcmódot, a felszerelést. A lexikon tárgyalja majd a magyarok részvételét a külföldi ellenállási akciókban, valamint más, főleg a szomszéd népek fiainak tevékenységét Magyarországon. A tervek szerint a lexikon kézirata 500—600 oldal terjedelmű, a Kossuth és a Zrínyi Kiadó gondozásában jelenik majd meg a Kislexikon-sorozatban. (MTI) MILLIÓKAT ÉRŐ ÖLTÉSEK Tizenöt országba exportálják a kalocsai népművészeti cikkeket Pénteken közgyűlést tartott a Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezetben. A több mint 1500 hímzőasszonyt foglalkoztató szövetkezet számadásán megállapították, hogy fénykorát éli a Kalocsa vidéki népművészet. A tervezettnél többet, összesen negyvenmillió forint értékű népművészeti cikket értékesítettek tavaly. Termékeik világsikerét jelzi, hogy 15 országba exportálják, s keresettségét mutatja, hogy az idén csak a tokiói Azum Sanghy cég több mint hatvanezer dollár értékű kalocsai hímzésű térítőt rendelt. Divatját az állandó megújhodás élteti. A Kalocsa környéki népművészek, a fantáziadús „íróasszonyok” mindig gazdagítják, formálják a táj sajátos motívumkincsét. Évente 30—40 pályamunkát készítenek, s kompozíciójukban. a mezők valamennyi virága megtalálható. A minták életrekeltéséhez 40— 50 féle színáranyalatú fonalat használnak fel, s alkalmazzák a régi, úgynevezett szomorúhímzéseket. amelyeknek színe a kék, a lila. Most a téli hónapok alatt — amikor a mezőgazdaságban holtszezon van — a munkaigényesebb megrendeléseket öltöge- tik a kalocsai és környékbeli falvak hímzőasszonyai. Engedményes vásár az Amfora üzleteiben Az Amfora-Üvért. Kereskedelmi Vállalat kiskereskedelmi partnereivel egyetértésben március 1—15. között országos engedményes vásárt rendez. A kéthetes akcióban sokfajta üveg-, porcelán-, kerámia- és műanyagcikket — vizes- és borospoharakat, mokkás- és teáscsészéket, műanyag konyhai felszereléseket, „Pille” műanyag ülőgarnitúrát stb. — 30—40 százalékkal olcsóbban kínálnak az áruházak, a szaküzletek, a megyei kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek boltjai. Az Amfora ugyancsak március 1-től — egyelőre december 31-ig — további egy forinttal mérsékelte a hazai és a külföldi cumisüvegek árát. Ugyancsak tartósan — az év végéig — 77 forintról 46,20 forintra szállították le a csészéből, kiskanálból, lapos- és mélytányérból álló műanyag gyermekétkészlet árát. (MTI) ALBUM A SZÁZADELŐ MOZDONYAIRÓL • A Közlekedési Múzeum auláját ideiglenesen műteremmé alakították át a múzeum fotósai, és megkezdték az 1896 és 1940 között készült 1:5 léptékű modellek fotózását. Az érdekes képanyagból albumot állítanak össze. Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Ktsz Alpári út 5. Telefon: 252. Javílórészleg-teiefon: 226. — Rádió- és tv-javítás, motorkerékpár, Csepel kerékpár, varrógépszerviz, permetezőgépek, mező- gazdasági kisgépek javítása. Gu- niivulkanizálás, vaskapuk, kerítések készítését a legrövidebb időn belül végzik. Vasipari munkák, javítások, rádióműhely. Pannónia- ^szerviz. 103 Szilárd a közrend, a közbiztonság A megyei rendőr-főkapitány nyilatkozata A megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét dr. Szalóki László rendőr ezredest felkereste Gémes Gábor, lapunk főmunkatársa, s arra kérte, hogy a megye lakosságát, közvéleményét érdeklő kérdésekre adjon választ. KÉRDfiS: Hogyan ítéli meg a me- I gye közrendjét és közbiztonságát? VÁLASZ: — Megyénk lakossága nyugodt légkörben, szilárd és rendezett viszonyok között él, dolgozik,^túlnyomó többsége törvénytisztelő. a szocialista együttélés szabályait betartja. Ennek az sem mond ellent, hogy megyénk bűnügyi fertőzöttsége továbbra is kiemelkedően magas. A felvilágosító munka, a megelőző tevékenység natására a bűncselekmények száma 4.7 százalékkal csökkent, s a bűnügyek mintegy tele kisebb súlvú bűncselekmény, vétség volt. A bűncselekmények okozta anyagi kár 1 millió forinttal, alacsonyabb az előző évinél. Itt szeretném megjegyezni, hogy a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó cselekmények emelkedő tendenciát mutatnak. Kedvezőnek ítélem, hogy 1974- ben csökkent a hivatalos személy elleni erőszak, a közveszélyes munkakerülés. a garázdaság, üzérkedés, emberölés, és kísérlete, a testi sértés, az ifjúság elle- .ni, a társadalmi tulajdonban kárt okozó lopások, sikkasztások, hanyag kezelések, valamint a személyi tulajdon elleni lopások száma Kedvezőtlen azonban, hogy egyes bűncselekmény-kategóriákban emelkedés történt. Ezek közül néhányat megemlítenék: növekedtek a közúti bűncselekmények — ezek közül is az ittas vezetés, a tiltott határátlépés, a devizagazdálkodást sértő ügyek, az erőszakos nemi közösülés, a társadalmi és személyi tulajdonban kárt okozó betöréses lopások száma. A kiskunhalasi iárás kivételével minden iárásban valamelyes csökkenés állapítható meg a bűn- 'cselekmények keletkezése szempontjából. A csökkenés mértéke a ’bajai járásban a legerőteljesebb, 18,5 százalék, de a kiskun- halasi iárásban az emelkedés mindössze 1,8 százalékos arányú. A népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények 21,7 százalékkal csökkentek, de tekintettel arra, hogy a rejtett bűnözés itt számottevő lehet, ez a szám nem tekinthető teljesen reálisnak. Az általunk ismert ügyek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a fertőzöttség ennél nagyobb. Éppen ezért a népgazdaság elleni bűncselekmények üldözésében a társadalom nagyobb aktivitására van szükség. A múlt évi tapasztalatok is igazolták, hogy a népgazdaság, a csoport és az egyéni érdekek ütközése gyakran vezet a magasabb érdekek rovására. Törvénysértésekhez. A párt- és az állami szervek határozottan lépnek fel az utóbbi években a népgazdasági érdekek érvényesítése mellett, mégis tapasztalható, hogy a jogszabályi hézagok kihasználásával, ügyeskedéssel, spekulációval igyekeznek egyesek törvényellenesen nagyobb anyagi haszonhoz jutni. KÉRDÉS: Miben látja azokat a főbb okokat, amelyek befolyásolják e vonatkozásban a megye bűnügyi helyzetét? VÁLASZ: — Rendszeresen tanulmányozzuk azokat az okokat és körülményeket, amelyek a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét negatívan befolyásolják. Ezek az okok és körülmények alapvetően évek óta nem változtak. Értékelésünk szerint, figyelembe véve pártunk Központi Bizottságának irányelveit és az 1972 novemberi határozatban foglaltakat. az alábbi főbb okok és körülmények befolyásolják e vonatkozásban megyénk bűnügyi helyzetét: az állampolgári fegyelemben jelentkező visszásságok, a harácsolás, a kispolgári önzés, az anyagiasság erősödése, a felelősség bonyolult szabályozása, amelynek az a következménye, hogy esetenként a jelentős kár okozásakor is lehetetlen az egyéni felelősség megállapítása. Tovább folytatva: az egyéni, a csoport-, a népgazdasági érdekek helytelen értelmezése a népgazdasági érdek rovására, elvtelen összefonódás, korrupciós jelenségek, a számviteli, pénzügyi, oi- zonylati fegyelem hiányosságai, a pénzkezelés, a • hitelfelhasználás szabályainak kijátszása, a belső és külső felügyeleti ellenőrzés lazaságai, illetve hiányosságai. Befolyásoló tényezőként jelentkezik, hogy a megyében sajátosak a társadalmi, kulturális, települési viszonyok, kiterjedt a tanyavilág, és igen jelentékeny az alkoholizmus. Hiányos a gazdasági életben a beosztottak munkájának ellenőrzése, oktatása, fellelhető az önállóság helytelen értelmezése, amelynek gyakran az a következménye, hogy egyes vezetők felelőtlenül» bánnak a társadalom által rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. Tapasztalhatók olyan gazdasági döntések, amelyek ugyan büiftetőjogi íele- lősségrevonást nem eredményeznek. de kihatásaikat, társadalmi tulajdon védelmi vetületeiket nem veszik figyelembe. KÉRDÉS; Melyek a megyében a leginkább előforduló bűncselekmények? VÁLASZ: — Az erőszakos, garázda jellegű cselekmények tekintetében — a rendőri állomány erőteljesebb fellépése következtében — sikerült több bűncselekményt visszaszorítani, mint már korábban utaltam erre. Egyes idetartozó bűncselekményfajták, mint az erőszakos nemi közösülés. a szemérem elleni erőszak és a rablás emelkedett ugyan, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a bűncselekmény-kategóriák nem nagy gyakorisággal fordulnak elő. A bűncselekményeket rendszerint fiatalok, a rablásokat pedig ittas személyek kárára követik el általában kis összegű pénz elvételével. E bűncselekmények elkövetésében közrejátszó tényezők közül kiemelkedik az alkoholos befolyásoltság, amelv 1974-ben az összes gyanúsítottak egyharma- dára volt jellemző. A vélt vagy valódi sérelem megtorlása, a hirtelen felindultság, a rendezetlen családi élet. a szexuális ösztönkiélés elferdülése. a munkakerülő, léha életmód mind. mind hozzájárult ehhez. A személyek javai elleni bűncselekmények 4.9 százalékkal csökkentek ugyan, de az idesorolt bűncselekmények közül a személyi tulajdon Sérelmére elkövetett betöréses lopások, a jogtalan használat célzatával elkövetett járműlopások, a járműlopások emelkedtek az előző évhez képest. Adataink szerint az elmúlt évben a bűnelkövetők 35.5 százaléka volt büntetett előéletű. 10 százaléka pedig visszaeső. Külön figyelmet fordítottunk a bűnözés vizsgálatánál a fiatalkorúakra, akiknek aránya az elmúlt évben 8,5 százalék volt. Ez valamivel kevesebb az országos átlagnál. A bűnözők e csoportja nagyobb arányban vezetett járművet ittas állapotban, követett el. vagy kísérelt meg tiltott határátlépést, garázdaságot, testi sértést, erőszakos nemi közösülést, rablást, lopást és betöréses lopást, A korábbi évekhez hasonlóan az alacsonyabb műveltség és tudati elmaradottság .jellemezte a bűnelkövetőket. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények tettesei mintegy 80 százalékban csak 8. vagy ennél kevesebb osztályt végzett, s közöttük az analfabéták és az általános iskola négy osztályát végzettek aránya meghaladja a 20 százalékot. KÉRDÉS: Kérjük, tájékoztassa ol- vasóinkat a közlekedésbiztonság helyzetéről és a közlekedési balesetek alakulásáról. VÁLASZ: — Az elmúlt évben a közlekedési fegyelem megszilárdítása. a közúti balesetek megelőzése, a felvilágosító és nevelőmunka hatékonyságának növelése volt fő célunk. A megyében a sé- rüléses közúti balesetek száma 18,6 százalékkal emelkedett, amíg 1973-ban 1074, addig 1974-ben 1274 sérüléses baleset történt. A megoszlás a következő: halálos 127, súlyos sérüléses 656, könnyű sérüléses 491. Mindhárom kategóriában emelkedés történt, legnagyobb arányú a súlyos sérüléseknél — 27 százalék — jelentősen kisebb a köny- nyű sérüléseknél 10.7 és a halálos kimenetelűeknél 5.8 százalék. Külföldi állampolgár 69 esetben idézet't elő közúti balesetet, amely az l!)73-as értéknek csaknem kétszerese. Figyelemre méltó, hogy a balesetek során keletkezett anyagi kár becsült értéke mintegy 6 millió forinltal növekedett. A balesetek számának nagyobb arányú növekedése annak ellenére következett be, hogy megelőző tevékenységünk intenzitását fokoztuk. Az átfogó közúti elenőr- zesi akciók — havi 12—15 eset — mellett gyakorioüá tettük a társadalmi erők bevonásával a helyi jellegű akciókat is. A KRESZ ren- delkfczéseit durván megsértők ellen mintegy 16 ezer szabálysértési teljelentést tettünk és a bírságok összegét jelentősen emeltük. A helyszínen megbírságoltak száma 13,7 százalékkal csökkent, bár a bírság összege 5.7 százalékkal magasabb. Ez a kisebb szabálysértések elkövetőinek differenciáltabb felelősségre vonását jelzi. NagymértéKben hozzájárult megelőző munkánk hatékonyságához a TRAFFIPAX sebesség- mérő készülék, amelynek felhasználásával több mint 2500 szabály- slértési feljelentés készült. Áz 1973-ban megalakult Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és területi szervei, szakbizottságai mind nagyobb részt vállaltak a megelőzésből. s átvették a közlekedési propaganda irányítását. Megtartottuk a községi és járási KRESZ-vetélkedők megyei döntőjét. értékeltük a Hivatásos gép- járművezetők versenymozgalmát, a KBT anyagi eszközeit is felhasználva 30 alkalommal tartottunk vetélkedőt az ifjúsági építőtáborokban, s a TIT-tel közösen szervezett közlekedési akadémia előadássorozatain mintegy 5 ezren vettek részt. A lavoskocsi-hajtók és segédmotorkerékpár-vezetők részére tanfolyamot indítottunk, s a pedagógusok fokozottabb bevonásával szélesítettük ismeretterjesztő tevékenységünket a megye általános iskoláiban. Eredménnyel szorgalmaztuk az óvodákban é& az általános iskolákban a közele- kedési parkok építését. A balesetek folyamatos értékelése és elemzése eredményeként javaslatokat tettünk útügyi szerveinknek a balesetveszélyes helyek felszámolására Tovább szorgalmaztuk a forgalomirányító lény jelző készülékek és fénysorompók alkalmazásút. Intézkedéseink hatására a korábbi években feltárt baleseti helvek megszűntek. a balesetek bekövetkezésére az elszórtság vált .jellemzővé. Különböző okok, leggyakrabban bűncselekmények, kiemelt szabálysértésele elkövetése miatt 1727 vezetői engedélyt és 746 ellenőrző- lapot vontunk vissza. KÉRDÉS: Milyen segítséget nyújtottak, nyújthatnak állampolgáraink a rendőrségnek a bűncselekmények megelőzésében? VÁLASZ: — Feladataink ellátásában nagymértékben támaszkodtunk a társadalmi erőkre, nélkülük munkánkat nem láthatnánk el. Ezek közül is kiemelkedő tevékenységet végeztek önkéntes rendőreink. A múlt évben 70 758 esetben került sor az önkéntes rendőrök igénybevételére részben önállóan, részben pedig járőrként. Az önkéntes rendőrök felelősségére és szorgalmára jellemző, hogy 1974-ben bűncselekmények elkövetőinek tettenérése, valamilyen okból való előállítás. körözött személv elfogása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése miatt összesen 1742 esetben intézkedtek, vagy adtak jelzést. Sokat segítettek a közúti fegyelern megszilárdításában, a szabálysértések csökkentésében és a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló intézkedésekben. Jelentős reszt vállaltak a lakosság gondjainak intézésében, segítésében és nevelésében. Az önkéntes rendőri szolgálat javuló és egyre szakszerűbb ellátása a párt, a tanácsi, a gazdasági és egyéb szervek, valamint a lakosság körében tovább erősítette az önkéntes rendőri csoportok elismerését, megbecsülését. , Egyre érezhetőbb az önkéntes rendőrökön kívül a mezőőrök, az erdészek, a lakosság részéről is a bűnüldöző szervek önfeládozó segítése. Az elmúlt évben több pol• Dr. Szalóki László rendőr ezredes (Pásztor Zoltán felvétele.) gári személyt azért jutalmaztam meg, mert bűncselekményt elkövető személyekre hívták fel a figyelmet vagy ilyeneket fogtak el. A múlt évben jelent meg az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet, valamint az államhatár őrizetéről szóló minisztertanácsi rendelet. Az állam- és közbiztonságról szóló jogi szabályozás címzettje nemcsak a Belügyminisztérium és alárendelt szervei, hanem az egész társadalom. E rendelet lényeges eleme, hogy más szervek, illetőleg egyének nemcsak jogosultak a közbiztonság védelmére, de egyben kötelezettek is. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy államunk kifejezésre juttatja bizalmát és elvárásait minden állami, társadalmi szervvel, szervezettel, illetve állampolgárával szemben. Az új jogszabályok alkalmazása várhatóan tovább javítja a belügyi szervek az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel való együttműködését, a lakosság részvételét a közrend fenntartásában, s növeli e fontos össztársadalmi érdek iránti felelősségüket. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy az állampolgárok átfogóbban, részletesebben megismerhetik és segíthetik a belügyi szervek tevékenységét, illetve az ehhez tapadt misztifikáció csökkenését. Ez a rendelet gazdagabb értelmet, cselekvési lehetőséget biztosít az állampolgári jogok és kötelességek szocialista rendünk érdekében történő teljesítéséhez. Az új rendelkezés azt is kifejezésre juttatja, hogy a belügyi szervek mint eddig, a jövőben sem vehetik át más állami, társadalmi és gazdasági szervek fel- , adatait. A társadalmi tulajdon védelme elsősorban a gazdasági vezetők és a velük dolgozó kollektívák feladata, ehhez a munkához a rendőrség az eddigieknél sokkal több segítséget ad. Szeretném megemlíteni, hogy á rendelkezés részletesen tartalmazza azokat a kényszerintézkedéseket, amelyek a rendőrt hivatása jogszerű gyakorlásában megilletik. Nem titkolva senki előtt azt, hogy milyen következmények érhetik azokat, akik a törvényes rend megbontására vállalkoznak, vagy nem tartják be a szocialista együttélés szabályait. E jogszabályok birtokában azért, hogy megsokszorozzuk erőinket, elnyerjük a társadalmi szervei: cs a lakosság fokozott segítségét, jogpropaganda keretében községekben és városi lakó- közösségekben megfelelően ismertetjük az új rendelkezéseket. Reméljük, hogy e rendeletek helyes értelmezése és színvonalas gyakorlati alkalmazása tovább erősíti a rendőrség és a lakosság kapcsolatát, egységét a rendőrséggel. KÉRDÉS: A lakosság ügyeinek intézése milyen gondot jelent a rendőrségnek? VÁLASZ: — Bűnmegelőző, bűnüldöző munkánk mellett a párt Központi Bizottsága 1959 novemberi, a belügyi munkára vonatkozó határozatának megfelelően alapvető feladatoknak tekintjük a lakosság ügyeinek intézését. Arra törekszünk, hogy ebben érvényesüljön a szocialista törvényesség, a határidők betartása, előtérbe kerüljön az egyszerűsítés. növekedjék a munka kulturáltsága, a dolgozók igényeinek megfelelően. Az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok elsősorban igazgatásrendészeti szerveinkre hárulnak. Az igazgatásrendészeti szolgálat engedélyügyi, átlevél- és idegenrendészeti, továbbá személyi igazolvány és bejelentői tevékenység sorún mintegy négy- százezer állampolgár ügyét intézte az 1974. évben. Meg kell állapítanom, hogy az. állampolgárok kiszolgálásával kapcsolatos feladatok évről évre növekednek és a megfelelő munkaszervezés mellett is jelentős áldozatvállalást követelnek e szolgálat beosztottaitól. Fokozta a megterhelést, hogy az elmúlt évben került sor mintegy százharmincezer személyi igazolvány érvényesítésére és- cseréjére. Ennek a feladatnak a végrehajtását is úgy igyekeztünk megszervezni, hogy elsősorban a dolgozók érdekeit vettük figyelembe, ugyanis a személyi igazolványok cseréjét, érvényesítését a nagyobb községekben, a városokon belül pedig jelentősebb üzemekben, a helyszínen oldottuk meg. Ugyancsak komoly gondot jelentett a külföldre utazni szándékozók útiokmánvokkal való ellátása, nem kevésbé az egyre növekvő idegenforgalommal kapcsolatos idegenrendészeti feladatok ellátása. A széles tömegeket érintő munkát a lehetőségeinknek megfelelően kulturáltan, a lakosság megelégedésére tudtuk elvégezni. Ezt bizonyítja, hogy ilyen irányú tevékenységünkkel kapcsolatban szerveinkhez a lakosság részéről panasz nem érkezett — fejezte be nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőr ezredes í