Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

1975. március 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Felszabadulási emlékülés Hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére emlék­ülés kezdődik szerdán délelőtt Kecskeméten, a kertészeti főis­kolai kar előadótermében. A ren­dezést a Bács-Kiskun megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­ga, a TIT megyei szervezete és a területünkön működő öt felsőfokú oktatási intézmény vállalta ma­gára. Megnyitót Horváth István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mond. Referátumot dr. Weither Dániel, lapunk fő- szerkesztője tart. Bács-Kiskun három évtizedet átfogó szocialis­ta fejlődéséről. A kiegészítő hozzászólások fog­lalkoznak a Vörös . Hadsereg Duna—Tisza közén végrehajtott hadműveleteivel, a pártok meg­alakulásával. Ugyancsak korre­ferátumok elemzik megyénk tár­sadalmi és ipari szerkezetének változását, szó lesz az iparosítás­ról és a munkásságáról, a szocia- lita mezőgazdaság kialakulásáról és külön a bácskai termelőszövet­kezetek parasztságának helyzeté­ről, a demokratikus fejlődésről, valamint a kulturális forradalom ered mény ei ről. Zárszót Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára mond a Kecs­keméten megrendezendő felsza­badulási emlékülésen. Lexikon készül a partizánmozgalomról A Hadtörténelmi Intézet meg­kezdte a magyar antifasiszta el­lenállási mozgalom tör­ténetét bemutató lexikon el­készítését. Levéltári anyagokból, korabeli forrásokból, kiadványok­ból, visszaemlékezésekből össze­gyűjtik a fasizmus elleni tevé­kenységre vonatkozó adatokat, és mintegy 1000 címszó alatt tö­mören leírják az ellenállási moz­galom elvi kérdéseit, fogalmait, a harcmódot, a felszerelést. A lexi­kon tárgyalja majd a magyarok részvételét a külföldi ellenállási akciókban, valamint más, fő­leg a szomszéd népek fiainak te­vékenységét Magyarországon. A tervek szerint a lexikon ké­zirata 500—600 oldal terjedelmű, a Kossuth és a Zrínyi Kiadó gondozásában jelenik majd meg a Kislexikon-sorozatban. (MTI) MILLIÓKAT ÉRŐ ÖLTÉSEK Tizenöt országba exportálják a kalocsai népművészeti cikkeket Pénteken közgyűlést tartott a Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezetben. A több mint 1500 hímzőasszonyt foglalkoztató szö­vetkezet számadásán megállapí­tották, hogy fénykorát éli a Ka­locsa vidéki népművészet. A ter­vezettnél többet, összesen negy­venmillió forint értékű népmű­vészeti cikket értékesítettek ta­valy. Termékeik világsikerét jelzi, hogy 15 országba exportálják, s keresettségét mutatja, hogy az idén csak a tokiói Azum Sanghy cég több mint hatvanezer dollár értékű kalocsai hímzésű térítőt rendelt. Divatját az állandó meg­újhodás élteti. A Kalocsa kör­nyéki népművészek, a fantázia­dús „íróasszonyok” mindig gaz­dagítják, formálják a táj sajátos motívumkincsét. Évente 30—40 pályamunkát készítenek, s kom­pozíciójukban. a mezők vala­mennyi virága megtalálható. A minták életrekeltéséhez 40— 50 féle színáranyalatú fonalat használnak fel, s alkalmazzák a régi, úgynevezett szomorúhímzé­seket. amelyeknek színe a kék, a lila. Most a téli hónapok alatt — amikor a mezőgazdaságban holtszezon van — a munkaigé­nyesebb megrendeléseket öltöge- tik a kalocsai és környékbeli fal­vak hímzőasszonyai. Engedményes vásár az Amfora üzleteiben Az Amfora-Üvért. Kereskedel­mi Vállalat kiskereskedelmi part­nereivel egyetértésben március 1—15. között országos engedmé­nyes vásárt rendez. A kéthetes akcióban sokfajta üveg-, porce­lán-, kerámia- és műanyagcikket — vizes- és borospoharakat, mokkás- és teáscsészéket, mű­anyag konyhai felszereléseket, „Pille” műanyag ülőgarnitúrát stb. — 30—40 százalékkal ol­csóbban kínálnak az áruházak, a szaküzletek, a megyei kiskeres­kedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek boltjai. Az Amfora ugyancsak március 1-től — egyelőre december 31-ig — további egy forinttal mérsé­kelte a hazai és a külföldi cu­misüvegek árát. Ugyancsak tartó­san — az év végéig — 77 forint­ról 46,20 forintra szállították le a csészéből, kiskanálból, lapos- és mélytányérból álló műanyag gyermekétkészlet árát. (MTI) ALBUM A SZÁZADELŐ MOZDONYAIRÓL • A Közle­kedési Múzeum auláját ideiglenesen műteremmé alakították át a múzeum fotósai, és megkezdték az 1896 és 1940 között készült 1:5 léptékű modellek fotózását. Az érdekes képanyagból albumot állítanak össze. Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Ktsz Alpári út 5. Telefon: 252. Javílórészleg-teiefon: 226. — Rádió- és tv-javítás, motor­kerékpár, Csepel kerékpár, varró­gépszerviz, permetezőgépek, mező- gazdasági kisgépek javítása. Gu- niivulkanizálás, vaskapuk, keríté­sek készítését a legrövidebb időn belül végzik. Vasipari munkák, ja­vítások, rádióműhely. Pannónia- ^szerviz. 103 Szilárd a közrend, a közbiztonság A megyei rendőr-főkapitány nyilatkozata A megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét dr. Szalóki László rendőr ezredest felkereste Gémes Gábor, lapunk főmunkatársa, s arra kérte, hogy a megye lakosságát, közvélemé­nyét érdeklő kérdésekre adjon választ. KÉRDfiS: Hogyan ítéli meg a me- I gye közrendjét és közbiztonságát? VÁLASZ: — Megyénk lakos­sága nyugodt légkörben, szilárd és rendezett viszonyok között él, dolgozik,^túlnyomó többsége tör­vénytisztelő. a szocialista együtt­élés szabályait betartja. Ennek az sem mond ellent, hogy me­gyénk bűnügyi fertőzöttsége to­vábbra is kiemelkedően magas. A felvilágosító munka, a megelőző tevékenység natására a bűncse­lekmények száma 4.7 százalékkal csökkent, s a bűnügyek mintegy tele kisebb súlvú bűncselekmény, vétség volt. A bűncselekmények okozta anyagi kár 1 millió forinttal, ala­csonyabb az előző évinél. Itt sze­retném megjegyezni, hogy a tár­sadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó cselekmények emelkedő tendenciát mutatnak. Kedvezőnek ítélem, hogy 1974- ben csökkent a hivatalos személy elleni erőszak, a közveszélyes munkakerülés. a garázdaság, üzérkedés, emberölés, és kísérle­te, a testi sértés, az ifjúság elle- .ni, a társadalmi tulajdonban kárt okozó lopások, sikkasztások, ha­nyag kezelések, valamint a sze­mélyi tulajdon elleni lopások száma Kedvezőtlen azonban, hogy egyes bűncselekmény-kategó­riákban emelkedés történt. Ezek közül néhányat megemlítenék: növekedtek a közúti bűncselek­mények — ezek közül is az it­tas vezetés, a tiltott határátlépés, a devizagazdálkodást sértő ügyek, az erőszakos nemi közösülés, a társadalmi és személyi tulajdon­ban kárt okozó betöréses lopások száma. A kiskunhalasi iárás kivételé­vel minden iárásban valamelyes csökkenés állapítható meg a bűn- 'cselekmények keletkezése szem­pontjából. A csökkenés mértéke a ’bajai járásban a legerőtelje­sebb, 18,5 százalék, de a kiskun- halasi iárásban az emelkedés mindössze 1,8 százalékos arányú. A népgazdaság sérelmére elköve­tett bűncselekmények 21,7 száza­lékkal csökkentek, de tekintettel arra, hogy a rejtett bűnözés itt számottevő lehet, ez a szám nem tekinthető teljesen reálisnak. Az általunk ismert ügyek ta­pasztalatai arra engednek követ­keztetni, hogy a fertőzöttség en­nél nagyobb. Éppen ezért a nép­gazdaság elleni bűncselekmények üldözésében a társadalom na­gyobb aktivitására van szükség. A múlt évi tapasztalatok is iga­zolták, hogy a népgazdaság, a csoport és az egyéni érdekek üt­közése gyakran vezet a magasabb érdekek rovására. Törvénysérté­sekhez. A párt- és az állami szervek határozottan lépnek fel az utóbbi években a népgazdasági érdekek érvényesítése mellett, mégis ta­pasztalható, hogy a jogszabályi hézagok kihasználásával, ügyes­kedéssel, spekulációval igyekez­nek egyesek törvényellenesen na­gyobb anyagi haszonhoz jutni. KÉRDÉS: Miben látja azokat a főbb okokat, amelyek befolyásol­ják e vonatkozásban a megye bűn­ügyi helyzetét? VÁLASZ: — Rendszeresen ta­nulmányozzuk azokat az okokat és körülményeket, amelyek a nép­gazdaság és a társadalmi tulajdon védelmét negatívan befolyásolják. Ezek az okok és körülmények alapvetően évek óta nem változ­tak. Értékelésünk szerint, figye­lembe véve pártunk Központi Bi­zottságának irányelveit és az 1972 novemberi határozatban fog­laltakat. az alábbi főbb okok és körülmények befolyásolják e vo­natkozásban megyénk bűnügyi helyzetét: az állampolgári fegye­lemben jelentkező visszásságok, a harácsolás, a kispolgári önzés, az anyagiasság erősödése, a felelős­ség bonyolult szabályozása, amelynek az a következménye, hogy esetenként a jelentős kár okozásakor is lehetetlen az egyé­ni felelősség megállapítása. Tovább folytatva: az egyéni, a csoport-, a népgazdasági érdekek helytelen értelmezése a népgaz­dasági érdek rovására, elvtelen összefonódás, korrupciós jelensé­gek, a számviteli, pénzügyi, oi- zonylati fegyelem hiányosságai, a pénzkezelés, a • hitelfelhasználás szabályainak kijátszása, a belső és külső felügyeleti ellenőrzés la­zaságai, illetve hiányosságai. Be­folyásoló tényezőként jelentkezik, hogy a megyében sajátosak a tár­sadalmi, kulturális, települési vi­szonyok, kiterjedt a tanyavilág, és igen jelentékeny az alkoholizmus. Hiányos a gazdasági életben a beosztottak munkájának ellenőr­zése, oktatása, fellelhető az önál­lóság helytelen értelmezése, amelynek gyakran az a következ­ménye, hogy egyes vezetők fele­lőtlenül» bánnak a társadalom ál­tal rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. Tapasztalha­tók olyan gazdasági döntések, amelyek ugyan büiftetőjogi íele- lősségrevonást nem eredményez­nek. de kihatásaikat, társadalmi tulajdon védelmi vetületeiket nem veszik figyelembe. KÉRDÉS; Melyek a megyében a leginkább előforduló bűncselek­mények? VÁLASZ: — Az erőszakos, ga­rázda jellegű cselekmények tekin­tetében — a rendőri állomány erőteljesebb fellépése következté­ben — sikerült több bűncselek­ményt visszaszorítani, mint már korábban utaltam erre. Egyes idetartozó bűncselekményfajták, mint az erőszakos nemi közösü­lés. a szemérem elleni erőszak és a rablás emelkedett ugyan, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a bűncselekmény-kategóriák nem nagy gyakorisággal fordulnak elő. A bűncselekményeket rendsze­rint fiatalok, a rablásokat pedig ittas személyek kárára követik el általában kis összegű pénz elvé­telével. E bűncselekmények elkö­vetésében közrejátszó tényezők közül kiemelkedik az alkoholos befolyásoltság, amelv 1974-ben az összes gyanúsítottak egyharma- dára volt jellemző. A vélt vagy valódi sérelem megtorlása, a hir­telen felindultság, a rendezetlen családi élet. a szexuális ösztön­kiélés elferdülése. a munkakerülő, léha életmód mind. mind hozzá­járult ehhez. A személyek javai elleni bűn­cselekmények 4.9 százalékkal csökkentek ugyan, de az idesorolt bűncselekmények közül a szemé­lyi tulajdon Sérelmére elkövetett betöréses lopások, a jogtalan használat célzatával elkövetett járműlopások, a járműlopások emelkedtek az előző évhez ké­pest. Adataink szerint az elmúlt év­ben a bűnelkövetők 35.5 százaléka volt büntetett előéletű. 10 száza­léka pedig visszaeső. Külön fi­gyelmet fordítottunk a bűnözés vizsgálatánál a fiatalkorúakra, akiknek aránya az elmúlt évben 8,5 százalék volt. Ez valamivel kevesebb az országos átlagnál. A bűnözők e csoportja nagyobb arányban vezetett járművet ittas állapotban, követett el. vagy kísé­relt meg tiltott határátlépést, ga­rázdaságot, testi sértést, erősza­kos nemi közösülést, rablást, lo­pást és betöréses lopást, A koráb­bi évekhez hasonlóan az alacso­nyabb műveltség és tudati elma­radottság .jellemezte a bűnelköve­tőket. Az erőszakos, garázda jel­legű bűncselekmények tettesei mintegy 80 százalékban csak 8. vagy ennél kevesebb osztályt végzett, s közöttük az analfabé­ták és az általános iskola négy osztályát végzettek aránya meg­haladja a 20 százalékot. KÉRDÉS: Kérjük, tájékoztassa ol- vasóinkat a közlekedésbiztonság helyzetéről és a közlekedési bal­esetek alakulásáról. VÁLASZ: — Az elmúlt évben a közlekedési fegyelem megszi­lárdítása. a közúti balesetek meg­előzése, a felvilágosító és nevelő­munka hatékonyságának növelése volt fő célunk. A megyében a sé- rüléses közúti balesetek száma 18,6 százalékkal emelkedett, amíg 1973-ban 1074, addig 1974-ben 1274 sérüléses baleset történt. A megoszlás a következő: halálos 127, súlyos sérüléses 656, könnyű sérüléses 491. Mindhárom kategóriában emel­kedés történt, legnagyobb arányú a súlyos sérüléseknél — 27 szá­zalék — jelentősen kisebb a köny- nyű sérüléseknél 10.7 és a halálos kimenetelűeknél 5.8 százalék. Külföldi állampolgár 69 esetben idézet't elő közúti balesetet, amely az l!)73-as értéknek csaknem két­szerese. Figyelemre méltó, hogy a balesetek során keletkezett anyagi kár becsült értéke mintegy 6 mil­lió forinltal növekedett. A balesetek számának nagyobb arányú növekedése annak ellené­re következett be, hogy megelőző tevékenységünk intenzitását fo­koztuk. Az átfogó közúti elenőr- zesi akciók — havi 12—15 eset — mellett gyakorioüá tettük a tár­sadalmi erők bevonásával a helyi jellegű akciókat is. A KRESZ ren- delkfczéseit durván megsértők el­len mintegy 16 ezer szabálysértési teljelentést tettünk és a bírságok összegét jelentősen emeltük. A helyszínen megbírságoltak száma 13,7 százalékkal csökkent, bár a bírság összege 5.7 százalékkal ma­gasabb. Ez a kisebb szabálysér­tések elkövetőinek differenciál­tabb felelősségre vonását jelzi. NagymértéKben hozzájárult megelőző munkánk hatékonysá­gához a TRAFFIPAX sebesség- mérő készülék, amelynek felhasz­nálásával több mint 2500 szabály- slértési feljelentés készült. Áz 1973-ban megalakult Megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács és terü­leti szervei, szakbizottságai mind nagyobb részt vállaltak a megelő­zésből. s átvették a közlekedési propaganda irányítását. Megtartottuk a községi és járási KRESZ-vetélkedők megyei dön­tőjét. értékeltük a Hivatásos gép- járművezetők versenymozgalmát, a KBT anyagi eszközeit is felhasz­nálva 30 alkalommal tartottunk vetélkedőt az ifjúsági építőtábo­rokban, s a TIT-tel közösen szer­vezett közlekedési akadémia elő­adássorozatain mintegy 5 ezren vettek részt. A lavoskocsi-hajtók és segédmotorkerékpár-vezetők részére tanfolyamot indítottunk, s a pedagógusok fokozottabb bevo­násával szélesítettük ismeretter­jesztő tevékenységünket a megye általános iskoláiban. Eredménnyel szorgalmaztuk az óvodákban é& az általános iskolákban a közele- kedési parkok építését. A balesetek folyamatos értéke­lése és elemzése eredményeként javaslatokat tettünk útügyi szer­veinknek a balesetveszélyes he­lyek felszámolására Tovább szor­galmaztuk a forgalomirányító lény jelző készülékek és fényso­rompók alkalmazásút. Intézkedé­seink hatására a korábbi években feltárt baleseti helvek megszűn­tek. a balesetek bekövetkezésére az elszórtság vált .jellemzővé. Különböző okok, leggyakrabban bűncselekmények, kiemelt sza­bálysértésele elkövetése miatt 1727 vezetői engedélyt és 746 ellenőrző- lapot vontunk vissza. KÉRDÉS: Milyen segítséget nyúj­tottak, nyújthatnak állampolgá­raink a rendőrségnek a bűncselek­mények megelőzésében? VÁLASZ: — Feladataink ellá­tásában nagymértékben támasz­kodtunk a társadalmi erőkre, nél­külük munkánkat nem láthat­nánk el. Ezek közül is kiemelke­dő tevékenységet végeztek önkén­tes rendőreink. A múlt évben 70 758 esetben került sor az ön­kéntes rendőrök igénybevételére részben önállóan, részben pedig járőrként. Az önkéntes rendőrök felelősségére és szorgalmára jel­lemző, hogy 1974-ben bűncse­lekmények elkövetőinek tetten­érése, valamilyen okból való elő­állítás. körözött személv elfogása, bűncselekmény vagy szabálysér­tés elkövetése miatt összesen 1742 esetben intézkedtek, vagy adtak jelzést. Sokat segítettek a közúti fegyelern megszilárdításában, a szabálysértések csökkentésében és a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló intézkedésekben. Jelentős reszt vállaltak a lakosság gond­jainak intézésében, segítésében és nevelésében. Az önkéntes rendőri szolgálat javuló és egyre szakszerűbb ellá­tása a párt, a tanácsi, a gazda­sági és egyéb szervek, valamint a lakosság körében tovább erősí­tette az önkéntes rendőri csopor­tok elismerését, megbecsülését. , Egyre érezhetőbb az önkéntes rendőrökön kívül a mezőőrök, az erdészek, a lakosság részéről is a bűnüldöző szervek önfeládozó se­gítése. Az elmúlt évben több pol­• Dr. Szalóki László rendőr ezredes (Pásztor Zoltán felvétele.) gári személyt azért jutalmaztam meg, mert bűncselekményt elkö­vető személyekre hívták fel a fi­gyelmet vagy ilyeneket fogtak el. A múlt évben jelent meg az ál­lam- és közbiztonságról szóló tör­vényerejű rendelet, valamint az államhatár őrizetéről szóló mi­nisztertanácsi rendelet. Az állam- és közbiztonságról szóló jogi sza­bályozás címzettje nemcsak a Belügyminisztérium és alárendelt szervei, hanem az egész társada­lom. E rendelet lényeges eleme, hogy más szervek, illető­leg egyének nemcsak jogosul­tak a közbiztonság védelmére, de egyben kötelezettek is. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy álla­munk kifejezésre juttatja bizal­mát és elvárásait minden állami, társadalmi szervvel, szervezettel, illetve állampolgárával szemben. Az új jogszabályok alkalmazása várhatóan tovább javítja a bel­ügyi szervek az állami, társadal­mi és gazdasági szervekkel való együttműködését, a lakosság rész­vételét a közrend fenntartásában, s növeli e fontos össztársadalmi érdek iránti felelősségüket. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy az állampolgárok átfogóbban, részletesebben megismerhetik és segíthetik a belügyi szervek tevékenységét, illetve az ehhez tapadt misztifikáció csökkenését. Ez a rendelet gazdagabb értel­met, cselekvési lehetőséget bizto­sít az állampolgári jogok és kö­telességek szocialista rendünk ér­dekében történő teljesítéséhez. Az új rendelkezés azt is kife­jezésre juttatja, hogy a belügyi szervek mint eddig, a jövőben sem vehetik át más állami, tár­sadalmi és gazdasági szervek fel- , adatait. A társadalmi tulajdon védelme elsősorban a gazdasági vezetők és a velük dolgozó kol­lektívák feladata, ehhez a mun­kához a rendőrség az eddigiek­nél sokkal több segítséget ad. Szeretném megemlíteni, hogy á rendelkezés részletesen tartal­mazza azokat a kényszerintézke­déseket, amelyek a rendőrt hi­vatása jogszerű gyakorlásában megilletik. Nem titkolva senki előtt azt, hogy milyen következ­mények érhetik azokat, akik a törvényes rend megbontására vállalkoznak, vagy nem tartják be a szocialista együttélés sza­bályait. E jogszabályok birtoká­ban azért, hogy megsokszorozzuk erőinket, elnyerjük a társadalmi szervei: cs a lakosság fokozott se­gítségét, jogpropaganda kereté­ben községekben és városi lakó- közösségekben megfelelően is­mertetjük az új rendelkezéseket. Reméljük, hogy e rendeletek helyes értelmezése és színvona­las gyakorlati alkalmazása to­vább erősíti a rendőrség és a lakosság kapcsolatát, egységét a rendőrséggel. KÉRDÉS: A lakosság ügyeinek in­tézése milyen gondot jelent a rend­őrségnek? VÁLASZ: — Bűnmegelőző, bűnüldöző munkánk mellett a párt Központi Bizottsága 1959 novemberi, a belügyi munkára vonatkozó határozatának megfe­lelően alapvető feladatoknak te­kintjük a lakosság ügyeinek in­tézését. Arra törekszünk, hogy ebben érvényesüljön a szocialista törvényesség, a határidők betar­tása, előtérbe kerüljön az egy­szerűsítés. növekedjék a munka kulturáltsága, a dolgozók igényei­nek megfelelően. Az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok elsősorban igazgatásrendészeti szerveinkre hárulnak. Az igazgatásrendészeti szolgálat engedélyügyi, átlevél- és idegenrendészeti, továbbá sze­mélyi igazolvány és bejelentői tevékenység sorún mintegy négy- százezer állampolgár ügyét in­tézte az 1974. évben. Meg kell állapítanom, hogy az. állampolgárok kiszolgálásával kapcsolatos feladatok évről évre növekednek és a megfelelő mun­kaszervezés mellett is jelentős ál­dozatvállalást követelnek e szol­gálat beosztottaitól. Fokozta a megterhelést, hogy az elmúlt évben került sor mint­egy százharmincezer személyi igazolvány érvényesítésére és- cseréjére. Ennek a feladatnak a végrehajtását is úgy igyekeztünk megszervezni, hogy elsősorban a dolgozók érdekeit vettük figye­lembe, ugyanis a személyi iga­zolványok cseréjét, érvényesíté­sét a nagyobb községekben, a városokon belül pedig jelentő­sebb üzemekben, a helyszínen oldottuk meg. Ugyancsak komoly gondot je­lentett a külföldre utazni szándé­kozók útiokmánvokkal való el­látása, nem kevésbé az egyre nö­vekvő idegenforgalommal kap­csolatos idegenrendészeti felada­tok ellátása. A széles tömegeket érintő munkát a lehetőségeink­nek megfelelően kulturáltan, a lakosság megelégedésére tudtuk elvégezni. Ezt bizonyítja, hogy ilyen irányú tevékenységünkkel kapcsolatban szerveinkhez a la­kosság részéről panasz nem ér­kezett — fejezte be nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőr ezre­des í

Next

/
Oldalképek
Tartalom