Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

1975. március 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Fiatalok énekeltek fiataloknak Századunk magyar mesterei és XVI. századi zeneszerzők alko­tásaiból állították össze a Kecs­keméten kedden megtartott fil­harmóniai ifjúsági hangverseny műsorát. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium kórusa Kardos Pál Liszt-díjas Karnagy vezényletével szerepelt. A2 elhangzott igen magás szín­vonalú előadás osztatlan sikert aratott a szokatlanul nagyszámú fiatal hallgatóság körében. Már -a szólamok önállóságát kidom­borító Morley-, Pecci- és Fride- ric-kórusok is megragadták a kö­zönséget. A továbbiakban meg­szólalt közismert Bartók-, Bár­dos-, Balázs- és Kodály-kórysok közvetve vagy közvetlenül mind a népzenéhez kapcsolódnak. A nézőtéren ülő gyerekek szinte együtt éltek a rendkívül szí­nesen, a szövegből adódó zenei karaktereket határozott arcéllel megragadó és kifejező előadás­sal. A Kardos Pál vezette kórus munkáját teljes joggal így jel­lemezte valaki: „Már ezért a kórusért, az ott szerezhető él­ményekért is érdemes a Kodály- iskolába járni.” Az általános is­kolásokból és gimnázistákból verbuválódott, több mint száz tagú együttes látható kedvvel, odaadással és művészi fegyelem­mel dalolt, híven követve veze­tőjének a darabokat életre keltő minden apró mozdulatát. I. M. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA A tavaszi szünet április 5—13-ig tart Határoztak az érettségik időpontjáról Színházi világnap Kétszázötven mentesítő vonat, 4800 kisegítő autóbusz az ünnepekre A jövő hét elejei és végi ket­tős munkaszünetre a személy­forgalom zavartalan lebonyolí­tása érdekében a korábbi gya­korlat, a tapasztalatok alapján fontos terv szerint együttműköd­ve készült fel a vasút, és az au­tóbusz-közlekedés. A MÁV a két egymást, követő szabad-szombattal megtoldott ket­tős munkaszüneti napot, az épí­tőipar munkarendjét, az iskolák tavaszi szünetének kezdetét is figyelembe vette felkészülésénél. Különösen az ünnepeket megelő­ző munkanapokon s főleg a bu­dapesti személypályaudvarokon számítanak olyan forgalom-nö­vekedésre, amelyek lebonyolítá­sára külön ütemtervet állítottak össze. Ennek megfelelően már március 27-én is állítottak be néhány kisegítő vonatot, majd 28-tól húsvétra és április 4-ére — az oda- és a visszautazást is szá­mítva — a menetrendben meg­hirdetett többlet vonatokon kívül összesen 250 mentesítő szerel­vényt közlekedtet a MÁV. Március 28-tól április 1-ig a menetrend szerint is mintegy 88-cal több vonat jár, mint más napokon, ezenkívül további 55 kisegítő szerelvény indul a mis­kolci, a debi'eceni, a szegedi, a szombathelyi stb vonalon. Ápri­lis 4-ére több mint száz mentesí­tő vonat szállítja az utasokat. A legtöbb „induló” utasra már­cius 29-én és április 3-án számí­tanak. A két napon 53, illetve 44 többlet-szerelvény segíti az ünnepi forgalmat. A két ünnep között kisebb érdeklődést vár a vasút, figyelembe véve a jelzése­ket, hogy a két közel eső mun­kaszüneti napot sokan kötik ösz- sze szabadsággal, szabadnappal. A visszautazáshoz április 5-én és 6-án 27—27 szerelvénnyel többet indítanak a vidéki csomópontok­ról Budapestre. Az utasok tájékoztatását a pá­lyaudvarokon — a MÁV vezér- igazgatójának nemrégen megje­lent utasítása szerint — gondo­sabban szervezték meg, megerő­sítették az információs szolgála­tot, s. a karszalagos vasutasok szakszerű tájékoztatást adnak a mentesítő vonatokról, a szerel­vények indulásáról. A csúcsfor­galom idejére az állomások ösz- szes pénztárát üzembe helyezik. A közönségtől a csúcsforgalmi torlódás elkerülése érdekében az idén is azt kérik, hogy menetje­gyét lehetőleg mindenki elővé­telben váltsa meg. Húsvétra országosan 2800, áp­rilis 4-ére 2000 kisegítő távolsá­gi autóbuszjáratot indít a Volán, s a MÁV-val együttműködve gondoskodik csatlakozásokról a mentesítő vonatokhoz is. A Vo­lán vállalatok e hét végétől a jp- vő hét végéig mintegy 250 ezerrel több utas szállítására készültek fel. A Volán saját intézkedésein kívül messzemenően számít a kö­zönség támogatására. Az autó- buszjegy-előreváltás — s aki biztosan tudja a visszautazás időpontját, a retúrjegy váltásá­val — ugyanis nagy segítséget j ,nyújt; a xeatjkíy.ülí járatok meg­szervezéséhez, az utaslemaradá- ^.sok.. elkerüléséhez.,. (MTI). <;„ Az általános és középiskolák­ban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap áp­rilis 14-e. hétfő. A szünet idején a napközibe járó általános iskolá­sok ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondozását, mint más al­kalommal : a napközikben egész nap. pedagógusfelügyelettel folyik a szakszerű foglalkozás. Ami a tanév további menet­rendjét illeti: május elsején tani-1 tási szünet az általános és a kö­zépiskolákban lesz. Az iskolai év eredményes lezárásához az álta­lános iskolákban változatlanul 198 tanítási nap szükséges A gim­náziumokban a kötelező tanítási napok száma az első—harmadik osztályban 192, a negyedikben pe­dig 174. A tanévet mindkét isko­latípusban június 12—17-e között az igazgatók által kijelölt napon fejezik, be. a tanévzáró ünnepsé­gekkel. A középiskolák negyedik osztályában az utolsó tanítási nap május lü-e lesz Az érettségi írás- beli vizsgák kezdete a szakközép- iskolákban a nappali tagozatokon: a május 12-ét követő első hétfő, (ez az idén május 19-re esik). A gimnáziumokban a tanév vé­gi írásbeli érettségi vizsgák ugyancsak a május 12-ét követő első hétfőn kezdődnek, (ebben az esztendőben május 19-én). A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22-e között szervezik meg. Lényegében befejeződött az idei pályaválasztási munka első sza­kasza. Az előzetes számvetések szerint 123 179 nyolcadik osztályos diák fejezi be általános iskolai ta­nulmányait az idei tanévben. Az elmúlt tanévhez képest mintegy 4—5 ezerrel csökkent a végző fia­talok száma. Az illetékesek tájé­koztatása szerint ebben az esz­tendőben sem jelent gondot elhe­lyezésük. Az idén végző nyolca­dikosok pályaválasztásának körül­tekintő előkészítésére az általános iskolákban országszerte rendkívü­li pályaválasztási szülői értekezle­teket tartottak. A tovább tanulni szándékozó fiatalok ezt követően tölthették ki jelentkezési lapju­kat, amelyeket az általános is­kolák* március' SÖ'-fig ‘továbbítottak • a középiskolákba, a gép- és gyors­író iskolákba., valapiiiit a,szak­munkásképző iskolákba. A szak­munkásképző iskolákba való je­lentkezés első szakaszát május 31-ig fejezik be. A felvételi beszélgetéseket — ahol az érvényes rendelkezések szerint az szükséges — április 15-ig tartják meg. A gimnáziu­mok szakosított tantervű — úgy­nevezett tagozatos — osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-ig fejezik be a felvételi mun­kákat, és eddig az időpontig a fel nem vett tanulók lapját is meg­küldik a második helyen megje­lölt. iskolához. A gimnáziumok­ban, a gép- és gyorsíró iskolák­ban viszont május 8-ig fejezik be a felvételeket (a fővárosban má­jus 15-ig). és eddig az ideig kül­dik meg a fel nem vett diákok jelentkezési lapjait a második sorban megjelölt iskolához. Amennyiben a diák két azonos iskolatípust — vagy első helyen gimnáziumot és a második helyen szakközépiskolát — jelölt meg, a döntést április 12-ig kell meg­hozni. Fontos intézkedés, hogy el­utasítás esetében a jelentkezési lapot azonnal továbbítani kell a másodsorban megjelölt' iskolához. Az Oktatási Minisztérium elő­zetes adatai szerint a végzősök mintegy 87 százaléka — tehát kö­rülbelül 107 ezer fiatal — tanul­hat tovább valamilyen középfokú iskolában Országszerte befejeződött az ál­talános iskolák leendő első osztá­lyosainak beíratása. A következő tanévben — az előzetes számítá­sok szerint — mintegy 160 000 kis­fiú és kislány kezdi meg ta­nulmányait. 2—3 ezerrel több, mint az elmúlt tanévben. A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvo­si vizsgálatokon kell részt ven- niök. Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekeknek is meg­könnyítik. biztosítják az átmene­tet az általános iskola első osztá­lyába: számukra úgynevezett ál­talános iskolai előkészítő foglal­kozásokat szerveznek. A foglalko­zásokat április elejétől az évzá­rásig óvodákban, vagy általános iskolákban tartják. Azok a szü­lők, akiknek gyermeke nem járt . óvodába, a behatáskor tájékozta- tásfc rtaa ptak awél>> jhob «sv. mik or indul ilyen jellegű -foglalkozás. r*,o(ÖLTI).--jínzRtiol iRnotfiH- Déryné ftpve a magyar színé­szet hőskorát idézi.- A törékeny asszony szíve benső parancsát kö­vetve vált a magyar* kultúra, a nemzeti öntudat felejthetetlen szolgálójává. Életútja újra és új­ra foglalkoztatja az utána követ­kező nemzedékeket. Példa, mérce, tanulság küszködése, sok sikere és keserű csalódása. Az őt titokban tisztelő, csodáló Katona József szülőházától két­száz méterre idézik föl ' most Maár Gyula új filmjének szerep­lői az öregedő művész egyetlen sorsfordító napját. A fiatalabb, szakmailag készültebb Schodelné vidékre szorítja ... Kállai Ferenc, Sulyok Mária, Esztergályos Cecí­lia, Ráday Imre, Major Tamás és mások alakítják a Törőcsik Mari által megformált Déryné rokonsá­gát, környezetét. A mai magyar színészet kiváló­ságai fogtak össze, hogy a félszá­zada halálos ellenségnek tekin­tett, vélt új művészeti ág sajátos kifejezési eszközeivel százezrek, milliók számára örökítsék meg a mához, és a holnaphoz szóló ta­nulságokkal a hajdani teátristák áldozatkészségét, emberi vívódá­sait. Jelezve: vállalják a folyto­nosságot. Hiszik ők is, mint a rég­volt s hírével, rr\ygatartásával máig ható Déryné, ezt a gyönyö­rű játékot, a szószék fenségét, a közéleti fórum pártos indulatait, a szellemi műhely elkötelezettsé­geit, a köznapok gondjaiból oly­kor felröppenő színpadi látomá­sokat, a gondolatok és eszközök vidám villódzását. Az idei színházi világnapon va­lamennyi földrészen az amerikai Ellen Stewart szavaival köszöntik a nézőket. A New Yorkban élő művésznő kifejezte azt a gondo­latát, hogy a művészet út az em­berhez, a békéhez. „Szívem leg­mélyéből hiszem és vallom, ha fenn akarunk maradni továbbra is, szólnunk kell egymáshoz, türe­lemmel és megértéssel." A nők nemzetközi éve alkalmá­ból különösen indokolt, hogy ily módon is tükröződjék az asszo­nyok, lányok szerepe az emberi sorsot talán mindennél érzéklete- • sebben ábrázoló művészet fejlő­désében. Férfitársaikhoz hasonló­an az idő ketrecébe, az illanó pil­lanatok rácsai közé szorítva fo­galmaznak meg, élnek át újra és újra érzéseket, gondolatokat, iszo­nyatot ‘és örömet, igyekeznek sokszorosítani, kitágítani az em­beri test kifejezési lehetőségeit. Megbocsátható, ha a színházi világnapon megkülönböztetett el­ismeréssel szólunk a Kecskemé­ten működő társulatról, s kívá­nunk számukra felemelő sikere­ket, lehetőséget és akaratot ké­pességeik teljes kibontására. A többnyire a család, a háztartás gondjait is vállaló színésznők, Déryné utódai, maradjanak olyan biztos, lendítő tagjai az együt­tesnek, mint napjainkban. H. N. Könyv a kecskeméti színházról Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Szín­házban címmel a megyeszékhe­lyen élő Joós Ferenc könyvet írt a hírős város színházának törté­netéről. A százhatvan oldalas, fo­tókkal díszített kötetet a megyei, illetve a városi tanács művelő­désügyi osztálya jelentette meg, a Kaufte 'Táf^j>al*kö-; zösen. A színvonalas fotókat Tóth Sándor fcészftdtte.öiáüíirn noo VERSEK, NOVELLÁK, TANULMÁNYOK A Katona József Társaság irodalmi pályázatának eredményei A kecskeméti Katona József Társaság az elmúlt esztendőben hazánk felszabadulásanak tiszte­iéibe irodalmi pályázat^ hirde­tett, melyén lakóhelyétől, életko­rától és hivatásától- tijggetljenül bárki részt vehetett. A napokban értékelték a beérkezett műveket. Megállapították, hogy elsősorban • a versek és a szépirodalmi írások kategóriájában volt nagy érdek­lődés a pályázók között. A társaság elnöksége szerint sikeresnek mondható a meghir­detett pályázat; elsősorban azért, mert kedvet adott több fiatalnak az íráshoz, az irodalmi életben való elinduláshoz. Az a tény, hogy pályamunkák az ország minden részéből érkeztek, ugyan­csak azt bizonyítja, hogy járható útja ez az újabb tehetségek fel­fedezésének. Másrészt a Katona József Társaság hírnevét tovább erősíti. A szakemberekből álló bizott­ság kategóriánként az alábbiak­nak ítélte oda a pályadíjakat: Versek: I. díj Hideg Antal Kecskemét, II. díj Lezsák Sándor Lakitelek, III. díj Barcs János Budapest. Beküldött munkáikért dicséretet kaptak: Mecsek Zsuzsa, Tiszakarád, Ocsovszky László, Hódmezővásárhely. Széppróza: I. díj Kamarás Ist­ván Budapest, II. díj Bódis Syl­via Budapest, III. díj — megoszt­va — Hajdú Gábor Miskolc és Ocsovszky László Hódmezővá­sárhely. Dicséretben részesült: Halász Jenő Kecskemét, Szendrei Lőrinc Miskolc, és Balázs József Budapest. Tanulmány: Az első és a má­sodik díjat nem adták ki. Bekül­dött munkájáért megosztott har­madik díjat érdemelt ki Csotó Károly (lapunk munkatársa) és Kiss Katalin. Mindketten kecs­keméti lakosok. A nagy erőpróbára készülnek ötévenként mindig április 4-én rendeznek katonai dísz­szemlét hazánk fővárosában, Budapesten. Minden eddigi díszszemlénél nagyszerűbb lesz hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére rendezett demonstráció, ahol néphadseregünk kato­nái, fiai mutatják meg né­pünknek, az egész világnak, hogy jó kezekben van a fegyver, a legmodernebb haditechnika. Magasztos, ki­tüntető feladat részt venni ezen a díszelgésen, bizonyítani a fegyelmet, a hozzáértést, a nép, a haza iránti elkötelezettséget, a haza, a szocialista világrendszer védelmét. Az egyik, megyénkben állomásozó, de most Budapesten készülő tüzéralakulatot kerestük fel, néztük meg gyakorlásukat, beszélgettünk a pihenő katonák­kal. • Feszesen tisztelegnek a tüzérek. Füstbe burkolózott a pesti ut­ca, amikor Bakaity alezredes, a tüzér alegységek parancsnoka el­kiáltotta magét: —Motort indíts! Felbőgtek a motorok, s a teher­autón ülő katonák feszesebbre húzták derekukat, megigazították géppisztolyukat. Kezdődött a fá­rasztó gyakorlás. Most már min­den nap este 11 órától reggel 4 óráig ott ülnek a fiúk a kemény deszkaülétsen, s várják a jelt, amikor jobbra vetve fejüket tisz­telegnek. Egv-egy kör után meg­dermedt kézzel, sajgó derékkal, de vidáman ugranak le a kocsi­ról, elszívni egy cigarettát, meg­inni a meleg teát, hogy utána is­mét elölről kezdjék mindezt, kijavítva azokat a hibákat, ame­lyeket a parancsnok éles szeme vesz csupán észre. Egyaránt mindegyik katonában ott él a vágy, a tudat, hogy bizonyítson, hogy megmutassa: ez a felnövek­vő generáció nemcsak a haditech­nika kezelésében, de fegyelme­zettségben, a nehézségek elviselé­sében is méltó apáik, nagyapáik szelleméhez. Hajnali öt órakor — amikor már bíborszínben pompázik a haj­nal —, térnek nyugovóra a fá­radt katonák, s szokatlan időben, délben ébrednek fel, hogy a bősé­ges ebéd után szórakozzanak, erőt gyűjtsenek az éjszakai munkához. A kissé szűk hálókörletben ta­láltuk meg fiainkat: Boldizsár Sándor tizedest, kétszeres élen­járó katonát, a kiskunhalasi ÁFÉSZ bolti eladóját, Gajág Kál­mán őrvezetőt, élenjáró katonát, a kiskunhalasi áruház dolgozóját, Simola János honvédet, élenjáró katonát, a kiskunhalasi Ganz- MÁVAG szerszámkészítőjét, Ká­dár József honvédet, élenjáró ka­tonát, szanki gépkocsivezetőt, Ve­csernyés Antal őrvezetőt, kiváló és élenjáró katonát, aki Kelebiá- ról vonult be, Felső Dénes őrve­zetőt, kiváló katonát, érsekcsaná- di fiút, Busa Pál honvédet, élen­járó katonát, a jánoshalmi Petőfi Tsz asztalosát, Welchner Antal őrvezetőt, a bajai Ganz Villamos- sági Művek szerszámtervezőjét, Pihenőben vidám a hangulat, magasra csap a jókedv. (Tóth Sándor felvételei.) aki kiváló és élenjáró katona, Ba­rát János honvédet, élenjáró ka­tonát, a kiskunhalasi FŰSZERT áruátadóját. Sakkoztak, olvasgattak, beszél­gettek, hallgatták a rádiót. Welch­ner Antal őrvezető társai nevében is elmondta: — Mindannyiunk számára nagy megtiszteltetés és felelősség a díszszemlén való részvétel. Emlé­kezetes azért, mert harmincadik évforduló csak egyszer van. a felelősség pedig - abban áll, hogy megmutassuk erőnket, fegyelme­zettségünket. Csak azok jöhettek el a díszszemlére, akik a helyőr­ségben a kiképzésben és a fegye­lemben élen jártak. Mondani sem kell, hogy itt is verseny van az alegységek, egységek, sőt még az alakulatok között is, a díszszem­le legjobb katonája címért és azért a serlegért, amelyet a KISZ Központi Bizottsága adományoz a legjobb alakulatnak. Amikor a szabad időről érdek­lődtünk, igazi, fiatalos lelkesedés­sel mesélték el, hogy a pihenő­ben lehet válogatni a szórakozá­sokban: futballoznak, televíziót néznek, sőt kedden megnézték a KISZ Központi Bizottság Művész- együttesének műsorát, szerdán pedig a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese szórakozta'tfá a fiú­kat. Voltak már színházban, mú­zeumban, s most várják Hofi Gé­zát, aki maga is tüzér volt, sőt Bakaity alezredes parancsnoksá­ga alatt tanulta a „katonamester­séget”. A fiúk hangulata vidám, bizakodó volt, nem csoda, hi­szen a nehéz erőpróbát követően a sok szórakoztató rendezvényen kívül még kimaradást is kaphat­nak. Üzentek haza is: szorítsanak a díszszemle sikeréért, saját fiaik jó szerepléséért és tegyék félre a húsvéti pirostojást, a fiúk a köl­nit már megvásárolták. A szülőkkel, a helyőrségben maradt katonákkal együtt azt kívánjuk a Bács-Kiskun megyé­ben állomásozó tüzérkatonáknak, hogy miután mindent megtesz­nek a siker érdekében, nyerjék el a legjobbaknak kijáró serleget. Gémes Gábor Új típusú villany pásztor ok A villanypásztorok hazai gyár­tó bázisa, a Karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet két újabb típust fejlesztett ki. A jövőben a korábbi akkümulátoros üzemelésű helyett telepes Villany pásztorokat gyárt. A hordöínató. telepes vjl- lanypásztor energiaellátása igpn gazdaságos: 1500—1700 órán át, azaz az egész legeltetési szezom- ban működnek. A másik új típusú 220 voltos hálózati üzemeltetésre készült, s elsősorban a szakosított állatte­nyésztő telepek körül kialakított nagyüzemi legelőkön használható előnyösen. A két új típus soro­zatgyártását jövőre kezdik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom