Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

1973. március 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A fűszerpaprika világhírnévnek örvend Beszélgetés egy kongresszusi küldöttel Sztruhár Lajosné, a miskei Egyetértés Termelőszövetkezet Tye- reskova kertészeti szocialista brigádjának vezetője küldöttként részt vett pártunk XI. kongresszusán. A kongresszus után fel­kerestük és arról beszélgettünk, hogy ha szót kap, mit mond el háromnegyed millió kommunista küldötteinek fórumán. — Tapasztalatból ismerem, hogy egvre bonyolultabbá válik a gazdaságpolitika irányítása. Egyik küldött-társam ezt úgy fogalmaz­ta még, hogy csak az lehet erre alkalmas, aki nagyobb képzettség­gel rendelkezik, mint azok, aki­ket irányítani kíván. Ez a meg­fogalmazás igaz, csakhogy ehhez nekünk az álapszervezet vezetősé­gi tagjainak, a kétkezi munká­soknak fel kell nőni. ismereteket kell szerezni. Más szóval megkell tanulni vezetni, még többünknek, mint eddig. A pártszervezet gaz­dasági kérdések politikai vonat­kozásával foglalkozik, s ez nyil­vánvalóan tisztánlátást és kép­zettséget követel. Nálunk a pártvezetés tudja, hogy a gazdasági szervezet gya­korlati irányítása nem pártfel­adat, azt is tudjuk, hogy a fele­lős vezető munkája nem lehet eredményes, ha nem a párt által meghatározott célok elérésére irá­nyul. Szükség van tehát a munka­megosztásra és az együttműkö- sére. Termelőszövetkezetünk gaz­dásági eredményei úgy függnek össze a párt irányító munkájá­val, hogy a gazdasági vezetőket bevonjuk a politikai döntések elő­készítésébe. Úgy is mondhatom, hogy kölcsönös véleménynyilvá­nítás történik minden esetben. Így érvényesül a nagyobb kép­zettség. a kollektív bölcsesség. Szóltam volna az ellenőrzésről is. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a pártcsoportok tagjai tapasztalataikat elmondják a cso­portmegbeszélésen a bizalmiak­nak. Az észrevételt továbbítják a a vezetőkhöz. A pártvezetőség te­hát idejében tud intézkedni. Van az ellenőrzésnek egy másik mód­ja is, ez pedig a napi találkozá­sok során valósul meg. A párttit­kár és a gazdasági vezető a leg­fontosabb tennivalókat rendszere­sen megvitatják. A pártvezetés részéről azonnal véleményt tud mondani a titkár Nálunk, és másutt, is jól be­vált ez az ellenőrzési módszer. Véleményeim szerint — küldött­társaim is így tájékoztattak — a termelőszövetkezeti pártszerveze­tek járásunkban és a megyében is többségükben jól látják el a gazdaságirányitó és ellenőrző fel­adataikat, segítik a szakvezetőket a helyes gazdaságpolitika kialakí­tásában. Szűkebbb környezetünk példája is erre utal. Az elmúlt négy év alatt olyan fejlődés tapasztalható a járás termelőszövetkezeteinek életében, amelyre korábban nem volt példa. A két kongresszus kö­zött eltelt négy esztendő alatt megduplázódott a búza. 54 száza­lékkal növekedett a kukorica ter­mésátlaga. Hasonló eredmények jelentkeznek más növényeknél is. A kalocsai járás hagyományos zöldségtermesztő körzet, ahol a fűszerpaprika világhírnevének ör­vend és megbecsülést szerzett a magyar élelmiszergazdaság ter­mékeinek a szocialista országok­ban és a kapitalista világban is. Én, aki olyan szocialista brigád vezetője vagyok, aki fűszerpapri­ka-termeléssel foglalkozik, állít­Munkásőrök felszabadulási emlékversenye Napfényes, szeles idő, fogadta szombaton délelőtt a kecskeméti parkerdőbe kilátogató vendége­ket, akik részesei voltak a mun­kásőrség megyei parancsnoksága által rendezett felszabadulási emlékverseny döntőjének. Bá­lint Sándor, a munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese a dísz­jel elhangzása után jelentette dr. Cserháti Lászlónak, Gáti József­nek, a munkásőrség országos pa­rancsnokhelyettesének, dr. Pos- ■váncz Lászlónak, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjének és dr. Csenki Ferencnek, a megyei tanács titkárának, hogy a járási versenyeken győztes nyolc mun­kásőr- és négy vendé'graj — szov­jet és magyar katonák, ifjúgár­disták és az MHSZ tartalékosai — a döntő lebonyolítására ké­szen áll. Dr. Cserháti László üdvözölte a megjelenteket, majd megkezdődött a vetélkedő. A versenyzőknek több mint négy- és fél kilométeres pályán hat feladatot kellett megoldani. A politikai, a pisztoly ég gép­pisztoly anyagismereti feladato­kon kívül célfelderítést, táv­becslést, kézigránátdobást és pisztolylövészetet kellett végre­hajtani. A versenyzőket végigkí­sérték a vendégek, akik között ott láttuk az MHSZ megyei titká­rát, a járási pártbizottságok tit­kárait, a város párt- és állami vezetőit, valamint a vállalatok Igazgatóit, párttitkárait. A verseny délután 2 óra táj­ban fejeződött be. Az első he­lyet — versenyen kívül — a szovjet katonák szerezték meg kimagasló teljesítményt nyújtva. Hasonlóan jól szerepeltek a 37. Budapesti Forradalmi Ezred ka­tonái is. A végső sorrend a kö­vetkezőképpen alakult: Első lett a bajai Zalka Máté munkásőr- egység Komonyi János vezette raj, a második helyet a kecske­méti híradó-alegység raja sze­rezte meg, parancsnoka Kovács János. A harmadik helyen a Mozga Kálmán vezette Szalvay Mihály munkásőregység raja végzett. A verseny értékelését követően dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsno­ka a vendégrajoknak munkásőr- szoborral és emléklappal ked­veskedett, majd megjutalmazta a legjobb munkásőrrajokat. G. G. • Az Ifjúgárdista raj két tagja Veszelszki József és Molnár Béla céifelderítésen. hatom, nogy évről évre növeljük a terméshozamokat, s az elmúlt két esztendőben már több, mint 130 mázsa hektáronkénti átlagot értünk el. Egyes gazdaságokban? még ennél is jobb eredményre jutottak. Ilyen termés soha sem volt azelőtt a fűszerpaprikát ter­mesztő körzetekben. A párt kezdeményezésére meg­kezdődött körzetünkben a fűszer- paprika betakarításának gépesíté- tése. Nagy eredmény, hogy há­rom termelőszövetkezet összefo­gásával. közöttük a mi szövetke­zetünk részvételével, létrejött a Kalocsa környéki Fűszerpaprika Termesztési Rendszer létrehozásá­ra alakult társulás. Az eredményeket elősegíti ná­lunk is a szocialista munkaver- seny-mozgal.om. Termelőszövetke­zetünkben 1974-ben 23 brigád 388 taggal kapcsolódott be a nemes vetélkedésbe. Ez a dolgozó tag­ság létszámának csaknem 70 szá­zaléka. Hét női szocialista brigád dolgozik 116 taggal. Termelőszövetkezetünkben a szocialista brigádok a XI. kong­resszus tiszteletére a munkafe­gyelem erősítése, a takarékosság, valamint a betakarítási és a tá­rolási veszteségek csökkentése mellett az árbevétel 5 százalékos túlteljesítését is vállalták. Ezzel szemben 30 százalékos eredményt értek el. ami pénzben 22 millió forintot jelent. A szocialista brigádok a terme­léssel összefüggő teendőik mellett a községi óvoda felépítéséhez is hozzájárultak. Befejezésül elmondtam volna, hogy a szocialista gondolkodású emberekhez méltó tett volt, ami­kor az elmúlt Ősszel elég nehéz körülmények között minden bri­gádtag részt vett a munkában. Segítségünkre voltak az ipari munkások. Az összefogásnak meg is mutatkozott az eredménye, si­került megmenteni terményeinket. Még csak annyit: mi. a terme­lőszövetkezetekben dolgozó tagok, az elkövetkezendő években még eredményesebben kívánunk te­vékenykedni népünk életének to­vábbi javításáért. Magyar kulturális napok Finnországban Hazánk - felszabadulásának - 30. évfordulója alkalmából a világ számos országában kerül sor ünnepi rendezvényekre, megem­lékezésekre a Kulturális Kap­csolatok Intézetének szervezésé­ben. Április 3-a és 15-e között Helsinkiben tartanak magyar kulturális napokat április 4-e tiszteletére. Az ünnepi megnyitóra április 3-án kerül sor, magasszintű ma­gyar küldöttség részvételével. Ek­kor nyitják meg a Magyaror­szág ma című fotódokumentá­ciós kiállítást. Este pedig a Fin­landia Hall-ban nagyzenekari est keretében lesz a rendezvéhy- sorozat megnyitója. Április 7-én rendkívül nagy­szabású régészeti kiállítás nyí­lik a finn nemzeti múzeumban Honfoglaló magyarok címmel. Április 8-án a finn főváros Design center-ében Hagyomány a mai magyar iparművészetben ímmel nyílik bemutató, ugyan­csak ezen a napon kerül sor a magyar filrhhét megnyitására. Április 14-ém a helsinki nem- . zeti színházban lép fel az Un- garesca népi táncegyüttes. A haza jövője m XI. kongresszus befejezésé­ül vei hat, sok figyelmet * "*■ igénylő tevékeny munkás­napnak vagyunk utána. A kong­resszus csaknem ötven órát kite­vő ténykedése az ország legjelen­tősebb belpolitikai eseménye volt az utóbbi négy és fél év alatt. A kommunisták országos tárgyalása, az elhangzott ötvenhét felszólalás, a 29 testvérpárt jelenléte és véle­ménynyilvánítása megfelelt annak az előzetes várakozásnak, amelyet az egész párt és párton kívüli közvélemény táplált. A kongresszus írásos és szóbeli beszámolója és az azt követő vita jelentős megállapításokat tett, s ennek következményeként ugyan­csak jelentős elhatározásokra ju­tott. Abból indult ki, hogy hol tart ma társadalmunk fejlődése, milyen módon erősödött minden tekintetben annak szocialista jel­lege és mi a fejlődés további út­ja. Az első sajtókommentárnak a kongresszuson felmerült vala­mennyi kérdéssel lehetetlen vol­na foglalkozni, ezért csak a főbb kérdéscsoportok felidézésére szo­rítkozunk. Az teljesen természetes, hogy a kongresszusi vita előterében — a társadalom fejlettségének lénye­ges mutatójaként — a szocialista demokratizmus kérdései szerepel­tek. Egy rendszer — hallottuk — demokratizmusát alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek ke­zében van a hatalom és hogy ez a hatalom milyen osztályok szá­mára, milyen kérdésekben bizto­sít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társa­dalom ügyeibe. Az eredmények ellenére a jövőben is nagy fi­gyelmet kell fordítani a szocia­lista demokrácia kibontakoztatá­sára, a társadalom életének min­den területén. A szocialista de­mokrácia fejlettségének fokmérő­je mindenekelőtt az, mennyi:- erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyei­re és fejlődésére kifejtett hatása. Amikor a marxizmus tanításait követve, kitűztük a „mindenki képességei szerint, mindenki mun­kája szerint” jelszót, a munkát tettük meg a legáltalánosabb tár­sadalmi mércévé. S ezzel össze­függésben nem szabad elfelejte­ni, hogy a pártdemokrácia fej­lettsége döntő módon meghatá­rozza a szocialista „demokrácia általános érvényesüléséC. , A kongresszuson hallottakból kicsengett, hogy belpoliti­kai helyzetünk az elmúlt több mint négy esztendő alatt to­vább erősödött. Erősödött a ma­gyar nép erkölcsi, politikai egy­sége, a nemzeti összefogás. Mind­ez szoros összefüggésben van gaz­dasági helyzetünk alakulásával, hiszen nincs olyan területe társa­dalmi életünknek, amely ne függ­ne a termelés, az építő munka eredményeitől. A további élet­színvonal-emelést is semmi más­sal, hanem a gazdasági építő­munkával lehet és kell megala­poznunk. A gazdasági élet fejlő­dése során nagy lépéseket tettünk előre, s elmondhatjuk, hogy pár­tunk gazdaságpolitikájának fő einet kiállták a gyakorlat próbá­ját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnak. Éppen ezért a továb­biakban- erősíteni kell mindazt, ami jó, előre mutató és meg kell szüntetni, ami fékezi előrehaladá­sunkat. Arra kell törekedni, hogy gazdaságpolitikánkban is — adottságainkat figyelembe véve — jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek, hiszen a folyta­IZGALMAS VETÉLKEDŐ Tudnak az úttörők I Mozga Kálmán rajának munkásőrei pisztoly-anyagismeretből vizsgáznak. Alaposan megizzadt a Zrínyi Ilona Általános Iskola hattagú csapata a kecskeméti fölszabadu­lási vetélkedő megnyeréséért. Nehéz kérdésekre válaszolt Bá­rány Éva, Kállai Éva, Csemus Katalin, Kovács Ágnes, Kasza Attila és Bodóczky Judit. Szá­mot adtak arról, hogy ismerik Kecskemét múltját, híres embe­reit, a fejlődését előidéző okokat, tényezőket. (Egyik-másik feladat megfogalmazói elfeledkeztek ar- róL hogy a 13—14 esztendős út­törőktől várják a választ.) A százakat megmozgató kul­turális esemény a Megyei Mű­velődési Központban kaphatott volna méltó körülményeket. A Hunyadivárosi Általános Iskola pedagógusai mindent megtettek a zavartalan lebonyolítás érde­kében. Figyelmes, előzékeny, fá­radhatatlan házigazdák voltak, de a tornaterem rossz akuszti­káján — például — ők sem se­gíthettek. A Molnár Erik Általános Is­kola együttese végzett a második helyen. A peremkerületi Halasi úti csapat szorosan a nyomuk­ban volt. A külterületi iskolák közül a katonatelepiek voltak a legjobbak; megelőztek több nagy létszámú tanintézetet. A vetélkedő azt bizonyította, hogy a gyerekek jól felkészültek, tehát a verseny — a kisebb szerve­zési pontatlanságok ellenére — elérte célját. A Mészáros Sándor osztályvezető irányításával dol­gozó bíráló bizottság az ügyhöz illő komolysággal végezte mun­káját. A játékot Kovács Gyula, a megyei pártbizottság munka­társa vezette; kedvesen, ötlete­tás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem je­lent megmerevedést. Ismeretes, hogy időközben megváltoztak gaz­dasági életünk nemzetközi feltéte­lei, amelyet nem hagyhatunk fi­gyelmen kívül. Mégis szükséges, hogy a népgazdaság a következő években is az előző éveket meg­haladó ütemben fejlődjék. Ezzel kapcsolatosan sok minden függ saját erőfeszítéseinktől. S ha munkánkban van elmaradás, ak­kor annak döntő oka elsősorban a munka- és üzemszervezés vi­szonylagosan alacsony színvonala, az élőmunka pazarlása és a mun­kaidő kihasználatlansága. j szocializmus építésével együtt kell járnia a dol- gőzök életszínvonala rend­szeres emelkedésének. Ez a párt változatlan elvi álláspontja. Az ezzel kapcsolatos jövőbeni fel­adatok közé sorolta a kongresz- szus azt, hogy az elkövetkező 15—20 évben lehetőség lesz arra, hogy minden család, és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson; az év közepétől minden magyar állampolgár jogo­sult lesz az ingyenes orvosi gyógy­kezelésre; a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára fokozato­san azonos lesz a munkásokéval és az alkalmazottakéval. „A meg­valósult szocializmus, a kommu­nizmus eszméinek ereje mutatko­zik meg abban, hogy amikor még a világ legfejlettebb és leggazda­gabb kapitalista országaiban is egyre bizonytalanabbá válik a jövő, a dolgozó ember helyzete és holnapja, pártunk, kormányza­tunk biztonsággal készíthet ilyen terveket. Pártunk nem fogja kí­mélni erőit, hogy ezeket a szocia­lizmus eszméihez méltó lelkesítő célokat elérjük.” A kongresszus határozottan ál­lapította meg, hogy hazánkban növekedett a marxizmus—leniniz- mus befolyása, erősödött a társa­dalomban a szocialista közgon­dolkodás, szélesebb körben tuda­tosodtak a szocialista erkölcs normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forrada­lom eredményeinek óvarapításá- ban. Kádár elvtárs vitazárójában említette, hogy: „A szocialista közgondolkodás nálunk komoly teret hódított; nem egyenletesen, nem mindenütt egyformán, de feltétlenül fejlődött. A közgon­dolkodásban afonbajc-néhu előbb­re vagyunk, mint a fogalmak használatában. Ezeket még hozzá kell igazítani a tényleges fejlő­déshez. Ilyen például a „dolgozók és a vezetők” kifejezés. A veze­tő mellé megfelelő szópárt kell használni, például azt, hogy be­osztott, hiszen nálunk a vezető is dolgozó, ha becsületesen látja el azt a feladatot, amit rábíztak." A közoktatással kapcsolatosan elhangzott, hogy a jövőben erő­teljesebben kell fejleszteni az általános iskolai tanítást, a szak­munkásképzést és továbbképzést. r lzenöt—húsz éven belül ál­talánossá kell tenni a fel­növekvő nemzedék közép­fokú iskolázottságát. A szakmun­kásképzéshez fűződő fontos meg­jegyzés az, hogy nemcsak a mun­kaerő utánpótlásáról van szó, ha­nem megköveteli ezt a munkás- osztály vezető szerepének érvé­nyesülése is. A hatnapos tárgyaláson sok szó esett a szocialista tulajdonviszo­nyok erősítéséről, a földtulajdon néhány elvi kérdéséről, a mun­kásosztály, a parasztság, az ér­telmiség helyzetéről. Hangsúlyt kapott az is, hogy növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista mó­don végzett munka, a szocializ­mus ügye iránt elkötelezett ma­gatartás tiszteletét. Y Tangsúlyt kapott az, hogy H a politika végrehajtásé- -*• -*• nak feltételei állandóan változnak. A fejlődés új meg új követelményeket támaszt, így a gyakorlati tevékenységet ehhez kell igazítani. A kongresszus egyik legfontosabb vonása az volt, hogy jóváhagyta a párt eddigi po­litikai ténykedését és az elfoga­dott dokumentumokkal úgy ha­tározott, hogy a továbbiakban is ez a politikai fő irányvonal érvé­nyesüljön. Ehhez azonban tudni kell hogy a fő irányvonal érvé­nyesítése csakis a politika ele­meinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tö­megek tapasztalatai szüntelen fi­gyelembevételével lehetséges. A munkásosztály vezető szere­pének fontossága és helyes értel­mezése mintegy vörös fonalként húzódott végig a kongresszus munkáján. Hangsúlyozódott, hogy a munkásosztály vezető szerepe, illetve annak erősítése a párt számára nem átmeneti jelenség, és nem rövid távlatú politika. Mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban lesznek osztá­lyok. Kádár elvtárs állapította meg: „Társadalmink további fej­lődése során az osztályok közötti különbségek csökkentésével, a fejlett szocialista társadalom meg­teremtésével, a proletárdiktatúra állama fokozatosan átalakul az egész nép szocialista államává, amelynek vezétő ereje továbbra is a munkásosztály marad.” T^elpolitikai helyzetünk fon­ry tos jellemzője, hogy a pírt vezető szerepe teljes mér­tékben érvényesül társadalmunk életében. Ennek további követke­zetes érvényesülése a szocialista fejlődés elengedhetetlen feltéte­le. Ehhez fontos a párt egysége, amely nem egyszer és mindenkor adott. Ezt elvszerű vitákkal, a __párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná kell tennünk. A párt XI. kongresszusán a me­gyei pártértekezleten megválasz­tott küldöttcsoportunk megbíza­tásának eleget tett. A küldöttek néhánya részt vett a kongresszus különböző bizottságaiban és a be­számolót követő vitában, s fon­tos, a kongresszus munkájának fő kérdéseihez csatlakozó kiegészíté­seket tettek. Horváth István elv­társ felszólalásában a munkás— paraszt szövetségről ejtett- szót, mint olyan kérdésről, amely a megye jellege miatt csaknem va­lamennyi pártszervezetet foglal­koztat. Szalóky József né az ifjú­ságot érintő kérdéseket vetette fel és úgy állást foglalva, hogy az if­júsági vezetőknek is az a fel­adata, hogy alkalmassá tegyük önmagunkat és egész ifjúságun­kat a jövő forradalmi feladatai­nak elvégzésére. A XI. kongresszus méltatása befejezéseként ismét Ká­dár elvtársat idézzük: „Az első és legfontosabb ... a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxiz­mus—leninizmus alapján folytat­ja eddigi szocialista, kommunista, internacionalista, a nép érdekei­nek megfelelő politikáját. S ez a kongresszus legfőbb, legfontosabb döntése ” W. D. Mi is ott voltunk sen. H. N. Az. Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házának nagyterme ha­talmasan kitárult az elmúlt hé­ten. A kamerák segítségével százezernyi képernyőn láthattuk, hogy mi történik a kongresszus son. Így vált igazán hatékony- nyá, teljessé a tájékoztatás. Az elektronikus technikával a nyom­dák nem vehetik fel a versenyt. Az egyidejűség érzése növeli a fogékonyságot, az érdeklődést. Az országos ügyeket hallgatva úgy éreztük, hogy szinte való­ságosan is ott ülünk a Dózsa György úti teremben, jelenlé­tünkben vitatják meg a mind­annyiunk sorsát befolyásoló té­mákat. Az érzékeny felvevőgépek, magnószalagok visszadták a fel. szólalok egyéniségét. Éreztük a mondatokat fűtő szenvedélyt, az érveket sorakoztató bölcsessé­get. Másként emlékezik vissza — például :— Kádár János beszé­deire, aki újságban olvasta az elmondottakat, s másként, aki a képernyőn nézte vagy a rádión hallgatta a tanácskozást. Az utóbbiak is megállapíthatták, hogy a hangsúlyok milyen fon­tos szerepet kapnak az első tit­kár szavaiban. Mennyire más ar­culatot, értelmet kap a mondat, ha Kádár Jánostól közvetlenül halljuk. A technika segítségével bizo­nyos értelemben olykor köze­lebbről szemlélhettük a nagy eseményt, mint akik a teremben ültek. A fontosabb megállapítá­sok után a termen végigcikázó kamera azonnal tükrözte a kül­döttek véleményét, a felnagyí­tott arckifejezések, gesztusok többet mondtak szakasznyi hosz- szúságú kommentálásnál. A televízió és a rádió munka­társai kitűnően „közvetítették” a kongresszust, s a maguk sajátos eszközeivel hozzájárultak az or­szágos érdeklődés kielégítéséhez, az elhangzottak betűinek és szel­lemének pontos értelmezéséhez, népszerűsítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom