Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EZER SZEREPLŐ - SZÁZ MÜSORSZÁM Művészeti bemutatók a megyei diáknapokon A KISZ megyei bizottságának felhívására a Bács-Kiskunban működő középfokú oktatási inté­zetekben — néhány kivételével — megrendezték a diákifjúság ama­tőr művészeti szemléjét. Az isko­lák legjobb szólistái és csoportjai a megyei diáknapok keretében vettek részt a három napig tartó bemutatókon. Három városban — Kecskeméten, Kalocsán és Kis­kunfélegyházán — bonyolították le a jól sikerült találkozókat. Az eseménysorozat jelentőségét növelte, hogy a találkozók egy­beestek az idei forradalmi ifjúsá­gi napokkal; így annak program­ját gazdagították. Több ezer gimnazista, szakközépiskolás diák és szakmunkástanuló hónapok óta lelkiismeretesen készült a bemu­tatókra. Három nap alatt a há­rom városban száz műsorszámmal mintegy ezer fiatal lépett a kö­zönség elé. A résztvevők száma és a bemu­tatott produkciók .alapján megál­lapítható, hogy egyes iskolák közművelődési tevékenysége át­lagon felüli. A bajai III. Béla Gimnázium, a kalocsai I. István Gimnázium, a kiskunhalasi Szi- lády Áron Gimnázium és a kecs­keméti Kodály Zoltán Ének-Ze­nei Gimnázium diákjai egyaránt öregbítették intézményük eddigi jó hírnevét. A bíráló bizottságok egybehang­zóan leszögezték, hogy az idei találkozók színvonala megfelel a követelményeknek. Különösen kitűntek a énekkarok és a hang­szeres szólisták, valamint a ka­marazenekarok. Szépen, színvo­nalasan szerepeltek a halasi és ti- i szakéoskei bábosok, a kalocsai táncosok, valamint a megye minden részéből érkezett vers- és prózamondók. Azok a fiatalok — szólisták, csoportok, együttesek —, akik a megyei bemutatókon a legszínvo­nalasabban szerepeltek, májusban részt vehetnek a gyulai Erkel diákünnepeken, melyet az idén május 11—14-e között bonyolíta­nak le. És közönség elé lépnek majd az ősz folyamán a megyei művelődési központban is. A bíráló bizottságok értékelték a szereplők teljesítményeit, és ennek alapján bronz-, ezüst-, illet­ve aranyfokozatú okleveleket osz­tottak ki. Az alábbiakban közöl­jük azoknak a szólistáknak és csoportoknak a névsorát, akik mint aranyérmesek, részt vehet­nek a gyulai és kecskeméti be­mutatókon. Vers- és prózamondás: Hatvani Zoltán Kiskunhalas, Szilády Áron Gimnázium; Takács Ágnes Kis­kőrös, Petőfi Gimnázium; Mika Ágnes Kecskemét, ÉZI; Erőss Anna Baja, Tóth Kálmán Gimná­zium és Szakközépiskola; Cseh Gyöngyi Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium. Énekkarok: Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium, Kecske­mét; Katona József Gimnázium, Kecskemét; Egyesített Középisko­lás Énekkar, Kiskunfélegyháza; Kamarakórusok: I. István Gim­názium, Kalocsa; ÉZI Kecskemét. Hangszeresek: Öcsai László (hegedű) Kecskemét, Állami Ze­neiskola; Szigetvári Mónika (he­gedű) Baja, III. Béla Gimnázium; Czinege Gabriella (zongora) Kis­kunfélegyháza, Móra Ferenc Gim­názium. Aranyérmet kapott még a Kecskeméti Állami Zeneiskola két kamaraegyüttese is. Diákszínpadok: ÉZI Kecskemét; Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét. Bábosok: a Tisza- kécskei Gimnázium és a halasi Szilády Áron Gimnázium együt­tese. Népdal-néptánc: Valter Má­ria Kiskunhalas, Szilády Áron Gimnázium, valamint a kalocsai Dózsa György Szakközépiskola és az I. István Gimnázium néptánc- csoportja; aranyérmet kapott még Bagi Bertalan beaténekes (Kalo­csa, Dózsa György Szakközépis­kola). Elhatározták, hogy ezentúl nem kétévenként, hanem minden év tavaszán megrendezik a diákna­pok művészeti bemutatóit. V. M. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 71. szám Ára: 90 fillér 1975. március 25. kedd Az MSZMP XI. kongresszusa kifejezte a testvérpártok egységét A magyar kommunisták tanácskozásának visszhangja MOSZKVA Több szocialista ország testvér­pártjai vezetőinek budapesti ta­lálkozója új erővel tükrözte a szocialista közösség megszilárdu­lásának, a testvérpártok marxis­ta—leninista egységének kiemel­kedő jelentőségét az egyetemes béke és a népek haladása szem­pontjából — írja a Pravda vasár­napi számában. Leonyid Brezsnyev, Gustav Hu- sák, Edward Gierek, Todor Zsiv- kov, Erich Honecker és Kádár János találkozóját kommentálva az SZKP KB lapja hangsúlyozza: „a szocialista közösség országai kommunista és munkáspártjainak kiemelkedő érdeme, hogy létre­hozták külpolitikai tevékenységük összehangolásának mechanizmu­sát, együttműködnek az állami és a társadalmi élet minden szférá­jában.” A testvérpártok vezetőinek kap­csolatéira az őszinte szívélyesség légköre és az összes megvitatott kérdésekben való egyetértés jel­lemző. A Pravda rámutat: a nemzet­közi kapcsolatok jellegére egyre nyilvánvalóbb kedvező hatással van a szocializmus céltudatos kül­politikája. Az SZKP XXIV. kong­resszusán, négy évvel ezelőtt el­fogadott békeprogram az újabb háború megakadályozásának ha­tékony politikai eszközévé, a biz­tonság megszilárdításának ösztön­zőjévé vált.” A hétfői moszkvai lapok — a Pravda és a Szovjetszkaja Rosz- szija a TASZSZ jelentése alapján részletesen ismertetik az MSZMP XI. kongresszusának határozatát. A magyar kommunisták fórumá­nak egyhetes munkáját értékelte vasárnapi „nemzetközi panorá­májában” a moszkvai televízió is. * VARSÓ Hétfőn, mind a nyolc reggeli varsói napilap, első oldalán, ve­zető helyen jelentette, hogy szom­baton véget ért az MSZMP XI. kongresszusa. Az összes lap is­mertette Kádár János zárszavá­nak fő megállapításait és a Po­litikai Bizottság, valamint a KB_ titkárság összetételét. „Üj feladatok, új távlatok” cí­mű kommentárjában a Trybuna Ludu a többi között kiemelte: a kongresszus előtti és a kongresz- szusi vita meggyőzően bizonyítot­ta a magyar kommunisták fő vo­nalának helyességét mind ideoló­giai és politikai, mind gazdasági és kulturális téren. Ez az irány­vonal hű a marxizmus—leniniz- (F oly tatás a 2. oldalon.) Vasárnap reggel hóhullásban, didergető szélben csaknem há­romezer . fiatal gyülekezett1 Or- govány főterén. Kilenc órakor kezdődött a Magyar Tanácsköz­társaság 56. évfordulója alkal­mából rendezett emlékmenet. Az élen tehergépkocsi vitte a forra­dalom lángját, mögötte a KISZ Kecskeméti Járási Bizottsága zászlajával ifjúgárdisták, utá­nuk a járási és a község politi­kai, állami, társadalmi vezetői haladtak. A fiatalok zászlókkal, transzparensekkel a kezükben, mozgalmi dalokat énekelve men­tek a községtől mintegy három kilométerre levő Mártírok domb­jához. „Ez itt az erdő, mely ha jár a szél, Megborzad és borzalma­kat regél” — szavalta Gábor An­dor, Orgovány című versét Tró­feán. Pc’ter, a Kecskeméti Katona József Színház tagja. Ezután Né­meth Ferenc, a KISZ megyei el­ső titkára az 56 évvel ezelőtti ese­ményekről emlékezett meg. A domb tetejéről körülnézve eszünkbe jut a magyar munkás- mozgalom történetének jól is­mert fejezete, a Magyar Tanács- köztársaság 133 napja, amely na­gyon fontos láncszemként il­leszkedik az 1848 és 1945 közötti időszakba. A dicsőséges napok után az ellenforradalmi rezsim Orgoványon mád 1919 augusz­tusban elkezdte a szinte példa nélkül álló véres terrorakciót. Szeptember 5-e és december 20-a között Orgoványon és a környé­ken több mint kétszáz embert végeztek ki. A kecskeméti, félegyházi, a környező községbeli fiatalok az Orgovány melletti dombon, a Mártírok emlékműve előtt Haj­ma Andrásra, Budai Dezsőre, az orgoványi és kecskeméti direk­tórium elnökeire, Berkes Ferenc- re„ Hegedűs Rezsőre, Szűcs Pál- néra és még nagyon sok kom­munistára emlékeztek, akiket az ellenforradalmi terroristák ke­gyetlen módon kivégeztek. A sok fiatal között az emlék­Kecskemét egyik éléskamrája Korszerűsíti állattenyésztését a Kossuth Termelőszövetkezet 0 Üj szalagok a KISZ tanácsköztársasági emlékzászlaján. (Tóth Sándor felvételei) Saját erőből és állami segítség igénybe vételével korszerűsíti nagyüzemi tehenészetét a kecs­keméti Kossuth Termelőszövetke­zet A megyeszékhely tej- és hús­áru-ellátásából jelentős részt vál­laló gazdaság több száz szarvas- marha befogadására alkalmas is­tállót épít az E—5-ös főútvonal mentén fekvő tanyaközpontjában. Az új épületben helyezik el a magyartarka és holstein-fríz faj­ták keresztezéséből származó bő­tejelő teheneket. A téli. kora tavaszi hónapok­ban kétezer, a legeltetés idősza­kától kezdve naponta háromezer liter tejet szállít a közös gazda­ság a Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat kecskeméti üzemé­nek. Az új tehenészet üzembe he­lyezésétől kezdve ennek a meny- nyiségnek a kétszerese várható. A két és fél ezer liternél keve­sebb tejét adó egyedeket ugyanis húshasznú tartásra állítja át a kecskeméti szövetkezet, és má­sik állattenyésztő telepén helyezi el. Az új tehenészet kiegészítése­ként ■ úgynevezett halszálkás típu­sú fejőházat építenek, amelyben a jelenleginél kedvezőbb körül­mények között fejhetők a négy- ötezer liter tejet adó tehenek. A szarvasmarhatartáson kívül baromfi keltetésére és nevelésére rendezkedett be a szövetkezet. Az előző évben negyvenezer pulykát szállított a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalatnak. Nagyüze­mi sertéstelepe nincs, de a ház­táji állattartást támogatja a kö­zös gazdaság. Belsőnyír és Mén­telek tanyavilágában a Kossuth Tsz tagjai évente három-négy­ezer sertést hizlalnak meg. A szövetkezet adja a tenyészanya- got, a takarmányt és a háztáji hizlalásért jóváírja a munkanap­teljesítményt azoknak a tagjáinak, akik a közösben már kevésbé tudnak dolgozni. A háztájiból és a bojári ser­téstelepről szállított sertéseket sa­ját üzemében dolgozza fel a Kos­suth Tsz. Tavaly készült el a bel­sőnyíri tanyaközpontban az éven­te 25—30 ezer sertés feldolgo­zására alkalmas üzem fogadó ál­lomása, vágó- és kikészítő csar­noka. Ebben az évben épül fel a kazanház. az üzemi étkezde, für­dő, öltöző. Jövőre építik meg a te­lep belső útjait és befejezik a vá­0 Naponta félezer kilogramm gyulai főzőkolbászt készítenek a szövetkezet húsüzemében. (Pásztor Zoltán felvételei.) gó- és húsfeldolgozó parkosítását. A telep vágóhídián jelenleg negyven sertést vágnak naponta és kolbászárut készítenek. A Kos­suth Tsz-nek három saját üzlete van a megyében. Az idén még egyet nyit Kecskeméten és Lajos­mizsén. A húsfeldolgozó termé­keit ezenkívül az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat és a fo­gyasztási szövetkezetek boltjai árusítják Kecskeméten és környé­kén. K. A. műnél két idős embert is lát­tam. Az ünnepségre eljött Födi János bácsi, 1919-es veterán. Mellette egyenruhás, idős férfi állt. Bartusz Pál veterán részt vett a spanyolországi tanácsköz­társaságért vívott harcban, majd onnan Kanadába emigrált. Mi­után hazajött, Kerekegyházán telepedett le. A dombon mellettem nemzeti­színű zászlóval a kezében egy kislány figyelte az ünnepség ese­ményeit. Szebellédi Editnek hív­ják, az orgoványi általános is­kola 7. osztályos tanulója. Már több alkalommal részt vett az emlékmeneten. — Történelemórán tanultunk a Tanácsköztársaságról — mond­ta. — Itt Orgoványon nagyon sok embert kivégeztek, mert se­gítettek a proletárok sorsán. Az úttörőfoglalkozásokon feldolgoz­tuk az orgoványi eseményeket... Nemcsak az orgoványi úttörők, az emlékmen.et többi résztvevői 0 A Kossuth Tsz saját brigádja építi a tehenészeti telepet. is készültek a forradalmi ifjú­sági napok vasárnapi rendezvé­nyére. A Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár KISZ-esei, akik a gyár autóbuszával jötték Orgo- ványra, például szellemi vetél­kedőket tartottak, s így részle­tesen megismerték az első ma­gyar proletárállam létrejöttének előzményeit, történetét és leveré­sét. Egy férfi lé/pett az emelvényre. V. G. Samangyikov, a Krím Te­rületi Tanács népművelési osztá­lyának vezető helyettese, aki V. D. Bernadszkijjal, az Ukrán Mű­vészeti Szövetség Krím területi elnökével együtt részt vett az emlékmeneten, baráti szavakkal köszöntötte a fiatalokat. — Amikor több ezer fiatallal együtt vonultunk az emlékmű­höz, arra gondoltam, hogy mi­lyen nehéz volt ez az út azok­nak, akik 1919-ben itt jöttek, el­szántan küzdve egy új, szebb hazáért — mondta Samangyikov elvtárs. — A hősi halált halt kommunisták emléke előtt való tisztelgés ez a menet, amely egyben jelképe annak is, hogy a magyar és szovjet nép együtt halad a szocializmus útján. A nagyszabású ünnepség ko­szorúzással folytatódott. A Már­tírok emléktáblájánál koszorút helyezett el Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Németh Ferenc KISZ megyei első titkár, Mé­száros János, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság titkára, az if­júsági szövetség járási, városi vezetői, s a fegyveres erők kép­viselői. Az orgoványi művelődési ház­ban felszabadulási emlékkiállí­tással, szavalóversennyel, film­vetítéssel fejeződött be a fiata­lok vasárnapi programja. T. L. PETŐFI NÉPE Fiatalok ezrei vonultak az orgoványi í V1 11. Mártírok ^dombjához

Next

/
Oldalképek
Tartalom