Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 19*5. március 21. Szovjet-francia kormányfői tárgyalások • Jacques Chirac francia miniszterelnök (jobboldalt) szerdán este — a szovjet kormány meghívására — Moszkvába érkezett. Foga­dására a vnukovói repülőtéren megjelent Alekszej Koszigin (bal­oldalt) szovjet miniszterelnök. (Telefoto—TASZSZ—Ml 1—KS) Két héttel elhalasztották a portugál választásokat MOSZKVA Csütörtökön a Kremlben meg­kezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és Jacques Chirac francia miniszter­elnök között. A tárgyaló felek baráti és tár­gyilagos légkörben véleményt cse­réltek a minden területen megva­lósuló szovjet—francia együttmű­ködés fejlődésének fő irányairól, Leonyid Brezsnyev és Valéry Gis- card d'Estaing Ramboullet-i ta­lálkozója eredményeinek fényé­ben. Véleményt cseréltek a Szov­jetunió és Franciaország érdeklő­désére számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Aláhúzták annak fontosságát, hogy folytatni kell a Szovjetunió 'és Franciaország közötti hagyo­mányos barátság és egyetértés megerősítésének nolitikáját, Euró­pa és az egész világ békéje és biztonsága megszilárdításának ér­dekében. LISSZABON A portugáliai fegyveres erők mozgalmának (MFA) Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa szerdán este elhatározta, hogy az alkotmányo- zó nemzetgyűlési választásokat április 25-én tartják meg (április 12-e helyett és a választási kam­pány április 2-án kezdődik (már­cius 20-a helyett). A Forradalmi Tanács a válasz­tás lebonyolításával kapcsolatos „technikai” nehézségekre hivat­Szerdán este befejeződött Ha­vannában az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságá­nak háromnapos miniszteri kon­ferenciája. A koordinációs bizottságban he­lyet foglaló 17 külügyminiszter — köztük India, Peru, Jugoszlávia, Algéria és Kuba diplomáciájának vezetője — 75 ország nevében do­kumentumot írt alá, amely a töb­bi között rámutat: „A kapitalista világban uralkodó gazdasági vál­ság elsősorban az érintett orszá­kozva döntött ígv. Lisszaboni po­litikai megfigyelők véleménye szerint az MFA a választások megtartásáig a gyakorlatban is ér­vényt kíván szerezni az elmúlt héten hozott forradalmi intézke­déseinek: a bankok és a biztosító társaságok államosításának, foly­tatni akarja az államapparátus és a közigazgatás megtisztítását a fasiszta elemektől és újabb lépé­seket kíván tenni politikai és gaz­dasági téren egyaránt. (MTI) gok féktelen fegyverkezésének, jelenlegi gazdasági struktúrájá­nak és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok idejét múlt rendsze­rének a következményé". Az ok- mánv fenyegetésnek és a harma­dik világgal szemben alkalmazott zsarolásnak nevezi az Egyesült Államok új kereskedelmi törvé­nyét. A dokumentum a közel-ke­leti problémákról szólva leszöge­zi : „Addig nem lehet igazi és tar­tós béke; amíg- Izrael vissza nem vonul az összes megszállt arab te­rületekről.” (MTI) Folytatja munkáját az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusa csütörtökön a beszámoló vitájával és a mun­kabizottság üléseivel folytató­dott. A felszólalások közül ki­emelkedett Luciano Lámának, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (OGIL) főtitkárának beszéde, amely a szakszervezeti mozgalom feladataival, a szak- szervezeti egység kérdésével fog­lalkozott. Az olasz szakszervezeti moz­galom a szervezeti egység meg­teremtésére törekszik, de nem akarja ezt erőszakkal megvalósí­tani. „A tömegeket a szakszer­vezeti politika és célkitűzéseink helyességével akarjuk magunk mögé állítani, nem külső kény­szerrel” — mondotta Lama, és hangsúlyozta a szakszervezetek önállóságának fontosságát. „Azok, akik külföldön és bel­földön félnek a változásoktól hátráltatni akarják az ország megújítását, a gyökeres reformo­kat minden eszközzel akadályoz­ni akarják a szakszervezeti egye­sülési folyamatot, akadályozzák a dolgozók egységének megte- remtését;: Az.y’OKPo.viá^ohfc nl'oní fosnak és lényegesnek tékiriti, minden eszközzel támogatja a szakszervezeti egység ügyét — mutatott rá Lama, hangsúlyozva azt is, hogy az. egységes és osz­tály harcos szakszervezeti mozga­lom a demokráciának is biztosí­téka. egyik legszilárdabb tám­pontja az antifasiszta küzdelem­nek, az egyik legnagyobb erőt jelenti az .újfasiszta (elforgatás és terrorizmus elleni harcban. A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely rés/t vesz az OKP kongresszusán, csü­törtökön délután nemzetközi tö- meggyülésen vett részt Rómától mintegy száz kilométerre levő T’erniben. 'a város ipari üzemei munkásainak gvűlésén. A nem­zetközi rendezvényen ott vol­tak és beszédet mondtak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttei, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának, az In­diai Kommunista Pártnak és a Dán Szociáldemokrata Pártnak h képviselői. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internacionaliz­mus következtés érvényesülésé­ben egybefonódik minden szo­cialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségé­nek általános érdeke, valamint a világ proletariátusának és az antiimperialista erők közös nem­zetközi frontjának alapvető ér­deke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszö­nettel adózik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának azért a ha­talmas munkáért, amit a szo­cialista országok együttműködé­sének erősítésében, valamint a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalomnak és a népek álta­lános antiimperialista küzdelmé­nek segítésében végez. Azt a bé- keprogramol, amelyet Brezsnyev eívtárs az SZKP XXIV. kong- i'esszusán előterjesztett, pártunk sajátjának vallja, mert ez ko­runk általános békeprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom ha­gyományos és megingathatatlan. Ha egy munkáspárt vezetésé­ben vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-töl és a Szovjetuniótól va­ló eltávolodás politikája, a nyílt vagy burkolt szovjetellenesség, akkor könnyen válik különféle szovjetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meg­győződésünk, hogy az imperialis­ták és segítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együtt­működés a legbiztosabb fegy­ver. s ez nemcsak pártunk fel­fogása: a nép széles tömegeinek a tudatában is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjet­unióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biztosan halad a maga választotta szocia­lista úton. A kapitalizmus általános vál­ságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámutatott; a fejlett tőkés országok gazdasági konjunktúrája, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” fel­fogásnak nyilvánították a tőkés világrendszer általános válságá­ra vonatkozó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — főként ugyan­azokban, .a körökben* .fn-,,- mely szfcp-ihlo. a .tőkés; .világválságá­nak további mélyülése elkerül­hetetlenül jobboldali fordulat­hoz vezet, ami a nemzetközi .enyhülési folyamatot is vissza­veti. Ilyen veszély valójában fenn­áll, s csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyon js gyakorlati lehetőség. Ezt ta- -núsítja a progresszív erők küz­delmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbi­rodalom bukása, a görög kato­nai junta letűnése, a béke-világ- mózgalom jelentős megerősödése és sok más tény. Mi rokonszenvezünk azokkal, akik mernek dacolni az anti- kommunista nyomással, és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak és a diplomaták­nak. vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkás- szervezetek képviselőinek is. Ér­dekeltek vagyunk az együttmű­ködésben, hiszen ez része azok­nak az erőfeszítéseknek, melyek­nek célja, hogy az enyhülés fo­lyamata visszafordíthatatlanná váljék. Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének szaka- dár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet illeti — mondotta —-, itt csupán arra utalok, hogy az imperialista ha­talmak távolról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kínai nép győzelmes forradal­mi harcával negyedszázaddal ezelőtt csapást mért az imperia­lizmusra és az 1950-es években jelentősen hozzájárult az anti­imperialista küzdelem általános fellendüléséhez. Ekkor még a kí­nai vezetés az SZKP-val és a Szovjetunióval való barátságot hirdette. Az 1950-es évek végén azonban Mao Ce-tung -kultusza jegyében felülkerekedett a kis­polgári nacionalizmus. Ez rá­nyomta bélyegét a jelenlegi kí­nai vezetés egész politikájára, s ennek talaján alakult ki a mao­ista nagyhatalmi sovinizmus. Mi rejlik e mögött? — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres össze­csapást az imperialista hatal­makkal, ami rendjén is lenne, de a pekingi vezetés pálfordulá- sa óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésé­vel akarja elérni, hanem szov­jetellenes politikára térve azáltal, hogy az imperialisták táborá­ban egy szovjet-kínai háború lehetőségének a reményét keltet­te fel és táplálta. E remény, az imperialisták bánatára, ir­reálisnak bizonyult, s úgy vé­lem, az is marad. Viszont élő valóság a maóizmus szovjetelle­nes propagandahadjárata és szakadár tevékenysége. S amíg ez a helyzet, addig Kína nem töltheti be a nemzetközi kommu­nista mozgalomban az imperia­lizmus ellen küzdő erők javára azt a szerepet, amit be kellene töltenie. Ha a kínai vezetés feladja a szovjetellenességet és a szakadár tevékenységet, ha visszatér az összefogás és az együttműködés útjára, amit a kínai nép elemi érdeke is követel — s amire előbb-utóbb sor kerül — akkor új szakasz fog nyílni Kína fej­lődésében és gyorsulni fog az imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma azonbáhJiuk maoista vezetés , a szoyjeW-ame- rikai háború elkerülhetetlenségét hirdeti, ebben bizakodik, s ettől varja negeaion törekvéseinek ér­vényesülését. Ugyanezen célból egy új európai háborúban is re­ménykedik, s esztelen propa>- gandát folytat az európai béke intézményes biztosítása ellen. Mint a szovjetellenesség általá­ban, a maóizmus szovjetellenes- sége is egyet jelent a nemzetkö­zi békemozgalom elleni akna­munkával, és a béke híveinek el kell utasítaniuk az európai né­peknek és a világ biztonságának ezt a hátba támadását is. Szeretném külön kiemelni, hogy az MSZMP és a hazai tár­sadalmi szervezetek nemzetközi tevékenységében rendkívül in­tenzív a vietnami nép melletti nemzetközi szolidaritásban való szenvedélyes részvétéi, az izraeli agresszorok ellen küzdő arab népek határozott támogatása, a chilei junta vérengzése és terror­rendszere elleni nemzetközi til­takozó mozgalomban való erő­teljes közreműködés, s mindazok segítése, akik a világ különböző térségeiben küzdenek népük szabadságáért. Az MSZMP nemzetközi mun­kájában növekvő “ helyet foglal el a fejlődő országokban működő antiimperialista, nemzeti demok­ratikus pártokkal és mozgal­makkal való kapcsolat. Bár ezek­nek az országoknak nem mind­egyikében progresszív jellegű a kormányzat, a nemzeti függet­lenség védelme és megerősítése megköveteli, <hogy a dolgozó nép, s így az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Természetesen, a helyi burzsoázia — minde­nekelőtt az imperialistáktól füg­gő komprádor burzsoázia —, a földesurak, valamint az impe­rialista hatalmak gátolják, hogy a dolgozó nép, az erősödő mun­kásosztály a nemzeti demokra­tikus fejlődés hatékony tényező­jévé, a hatalom részesévé válják. Csakhogy e ha­ladó erők ' hatékony részvétele az országuk függetlenségét és társadalmi haladását célzó erőfe­szítésekben objektív követel­mény. Mind gyakoribb tehát, hogy a nemzeti demokratikus pártok és kormányzatok törek­véseiben és céljaiban jellemzővé válik a szocialista orientáció, ami magával hozza a növekvő érdeklődést a szocialista orszá­gok fejlődésének, valamint párt­jaink és társadalmi szervezeteink tevékenységének tapasztalatai iránt. Ez fejeződik ki abban is, hogy az MSZMP kapcsolata eme országok nemzeti demokratikus pártjaival szintén szélesedik és rendszeresebbé válik. Nemzetközi feladataink a kö­vetkező években tovább növek­szenek. Folytatódik a két vi­lágrendszer történelmi versenye és harca, amely érinti az egész emberiség és minden nép sorsát. Ebben a küzdelemben halad előre — új győzelmeket érlelve és új győzelmeket aratva — a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet történelmi fo­lyamata. Ennek- útján a békéért és a szocializmusért küzdő erők összefogásának és együttes har­cának továbbfejlesztése. A test­vérpártok túlnyomó többségét ez vezérli, amikor a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése mellett napi­rendre tűzik újabb regionális tanácskozások, majd általános nemzetközi értekezletek megren­dezését­-zifiurópában most földrészünk kommunista és munkáspártjai­nak regionális értekezlete van napirenden, mely az európai munkásság összefogásának és az összes haladó erőkkel való szövetkezésének fejlesztését s egyben az általános antiimperia­lista küzdelem erősítését lesz hivatva szolgálni. Ennek előké­szítése folytatódik, s pártunk megtisztelő feladatot teljesítve, más testvérpártokkal együtt ki­veszi a részét ebből a munkából. Az MSZMP ott lesz a kommu­nista és munkáspártok újabb vi­lágértekezletén is, amelynek megrendezéséhez érlelődnek a feltételek. Az MSZMP a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros testvéri együttműködésnek, a kommunista világmozgalom marxista—leninista ‘ egységének, az összes antiimperialista és bé­keszerető erők hatékony együtt­működésének szilárd híve és az is marad — mondotta befejezésül Nemes Dezső. Ford-Bijedics-találkozó Washingtonban • Gerald Ford amerikai elnök villásreggelit adott Dzscmal Bijcdics jugoszláv kormányfő tiszteletére a Fehér Házban, és megbeszélé­seket folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról. (Telefoto— AP—MTI—KS) Befejeződött Havannában az el nem kötelezett országok miniszteri konferenciája A kongresszusra figyel a megye Lépések az alsó tagozatból Hatékonyabban — a munkások segítségével A balatoni csatára emlékezik az űrhajós-pilóta 185 bevetésen veit részt a má­sodik világháborúban Georgij Be- regovoj űrhajós-pilóta, aki az Uk­rajna, Belorusszia, Lengyelország, Románia, Magyarország és Cseh­szlovákia felszabadításáért vívott harcokból egyaránt kivette részét. Beregovoi, aki ma már vezér­őrnagy -és a szovjet űrhajósok ki­képző központjának vezetője, a Szovjetunió elleni hitleri táma­dás előtt egy nappal, 1941. június 21-én fejezte be a repülőtiszti akadémiát, A háború alatt IL—2-es gépével számtalan fel­derítő repülésen és harci bevetés­ben vett részt. — Különösen em­lékezetes számumra a balatoni csata — mondotta Beregovoj, há­borús emlékeire visszagondolva. -— E hadműveletben soha nem látott mennyiségű páncélos erő vett részt a légierő támogatásá- •val. Az ebben a csatában aratott győzelem tette lehetővé, hogy Magyarországról végleg kiűzzük a fasisztákat. Georgij Beregovoj először 2.5 éves korában, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok­ban szerzett érdemeiért kapta meg a Szovjetunió Hősének járó arany csillagot. (TASZSZ) Kék kisdobos- és piros úttörő- nyakkendőben lépik át a tanulók Kecskeméten, a Béke téri általá­nos iskola küszöbéi. Ugyancsak a pártkongresszus tiszteletért gver- mekraizok formálódnak, amelyek társadalmunk fejlődését, a szülő­föld szeretetét tükrözik »’issza. A technikai haladással foglalkozó történelemórán az egyik tanuló példaként azt említette, hogy a televízió jóvoltából mindannyian részesei lehetünk a kongresszus eseményeinek. A nevelői szobá­ban rádió közvetíti a felszólaláso­kat. kézről kézre vándorolnak a napilapok. A nagyszünetben be­szélgető csoportok alakulnak ki. Végh Ferencné tanítónő, a kol­légák véleményét fejezi ki, ami­kor arról beszél, hogy az oktatás­ügy megbecsülése tükröződött a szóbeli beszámolóból. Az újságok közleményéből rámutat a követ­kező mondatra: ..... az előttünk á lló években tovább kell fejlesz­teni általában a közoktatás, kü­lönösen az általános iskolai és a szakmunkásképzést, és — tovább­képzést.” Első osztályosokat tanít, akik az alapműveltségnek is az alapjait szerzik meg. — A Központi Bizottság előze­tes jelentésében szó volt a szer­vezel! iskolaelőkészítés szerepéről — emlékeztet a nyilvánosságra' hozott dokumentumra. — Nálunk már egyetlen gyerek sem kezdte el úgy a tanévet, hogy ne járt volna óvodába vagy ne vett vol­na részt a több mint 120 órás iskolaelőkészítőn. Így könnyeb­ben illeszkedtek be szeptember­ben az' osztályközösségbe. Április elejétől ismét megindítjuk ezeket a foglalkozásokat, amelyek — úgy látjuk — nélkülözhetetlenek a za­vartalan pedagógiai munkához. Üj módszerekkel dolgozunk, ame­lyek szép eredményeket hoztak a matematika- és az anyanyelvi ok­tatásban. Az első osztályosaink közül többen például már most hangsúlyosan, a szöveg értelmét visszaadva olvasnak. Külön fog­lalkozunk a hátrányos helyzetből induló tanulókkal, hogy egyenlő eséllyel rajtolhassanak a többiek­kel. A nagyszünelnek vége, kezdő­dik a következő tanítási óra. H. F. Mormer Miklós, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója ked­den reggel vezetői megbeszélést luvotl össze a nagyüzem központ­jában, és elsőként az MSZMP Központi Bizottságának beszámo­lójáról tárgyaltak, a Kádár Já­nos elvtárs által előterjesztett szóbeli kiegészítésről. A szinte azonnali, szervézett beszélgetés szükségességét így in­dokolja Mormer Miklós: — A beszámoló olyan fontos dokumentum, amit nem árt azon­nal „lefordítani” a mi nyelvünk­re, megállapítani, melyek a< mi­nél előbb megszívlelendő kitéte­lek. Rögtön itt az első. miszerint: „Munkánk sikert mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ.” Vá­rosföldön például attól, hogy meg tudjuk-e szervezni jobban a mun­kát és alaposabban kihasználni lehetőségeinket. Javítanunk kell a vezetés, az üzemszervezés szín­vonalát, fegyelmezettebbé tenni a napi munkát, keresni az együtt­működés lehetőségét. Itt . van mindjárt a gabonatermesztési ága­zat: CPS-rendszerben dolgozunk, két gépsorunk van. Ezekkel 1600 hektár gabona termesztési mun­kálatait tudnánk elvégezni. Azért mondom így. feltételes módban, mert nekünk csak 1200 hektáros területünk van. Meg kell keres­nünk a lehetőséget, miként tud­nánk a gépeket teljesen kihasz­nálni esetleg más gazdasággal együttműködve. — A másik, ami megfogott: szerepel az anyagban az árak, a szabályozók kérdése, ami szerint­iem szorosan összefügg a népgaz­dasági és az üzemi érdekek egyez­tetésével. A gazdaságok számára kedvezőtlen szabályozókra hivat­kozva több helvütt elhagytak a népgazdaság számára fontos ága­zatokat: cukorrépa- és zöldségter­mesztést. a szarvasmarha-tenyész­tést. Történt mindez a helytelen belső információk miatt. Nekem — és minden kommunista veze­tőnek — kötelességem olyan pon­tos adatokkal szolgálni, amelyek elősegítik a reális gazdasági sza­bályozók kialakítását. — örömmel hallottam, láttam a Központi Bizottság beszámoló­jának azt a részét, hogy a párt- szervezetek jogkörét az üzemi,, vállalati feladatok összehangolá­sában növelni kell. A politikai és a gazdasági munka ma már ösz- szefonódik, egymást alakítja. Fon­tos, jó dolog a pártszervezetek korrigáló, összefogó szerepe, örü­lök neki. bár ez munkánkat min­den kommunista felelősségét ala­posan megnöveli. — Megnyugtató a Központi Bi­zottság azon állásfoglalása, szán­déka, hogy a munkások, fizikai dolgozók véleményét jobban fi­gyelembe kell venni, bevonni őket a vezetésbe. Ma már egy-egy em­berre milliós értékeket bizunk. Nem jó, ha a vezető azzal áltat­ja magát: jobban ismeri az adott munkát, mint az, aki nap mint nap végzi. Ez egyébként a veze­tőnek nem is feladata. Minden­képpen meg kell azonban kérdez­nem a több ezer hektáros terüle­tet műtrágyázó, vegyszerező heli­kopter- vagy repülőgépvezetőt — mi szül^éges ahhoz, hogy mun­káját jobban végezze. Meg kell kérdeznem a milliós értéket elő­állító erőgépvezetőt, a hatéko­nyabb termelésnek milyen felté­telei hiányoznak még. A munká­sok bevonása a vezetésbe ma már politikai követelmény és egyben gazdasági szükségszerűség. D. É. Nemes Dezső beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom