Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

® PETŐFI NÉPE t 1975. március 16. Kongresszustól kongresszusig Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink eléré­sének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály tör­ténelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan töre­kedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen ■érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializ- musj társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt ■országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer aiapszer- vezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel iöbb, mint a X. kongress? js idején. A párttagságnak több mint a fele fizikai dole"'”', illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és iel év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottsága és politikai kép­zettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek egyharmada nő, és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. Többen vagyunk egy nagyváros lakosságával Áttekintve társadalmi fejlődé­sünk adatait, szinte minden te­rületen kedvező változások tör­téntek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyar- ország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt. 156 ezer­rel, egy nagyváros lakóinak szá­mával több. mint 1970-ben. A la­kosság fele a városokban, fele pe- ■dig a községekben él. Tavaly az ezer ldkosra jutó élveszületések ä zárna 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendő­ben bármikor. Ebben nagy szere­pe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgon­dozási segélyt. Négv év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint két­harmada dolgozik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommillió munkás Az előző kongresszus óta mint­egy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az ösz- szes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazda­ság más ágaiba tÓttéhS'éiváfl'dor-'' lás következtében az utóbbi étiek-' ben is csökkent: t973^bariEfc\ak-r tív keresők 14.6 százaléka tarto­zott ehhez a társadalmi csoport­hoz. A szellemi munkakörben -dolgozók közül főleg az értelmi­ségiek és szakalkalmazottak szá­ma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22.3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szel­lemi munkakörben dolgozott. Nevelik a dolgozókat, védik érdekeiket Közéletünkben jelentős hely il­leti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, ame­lyek a párt irányításával teljesí­tik sajátos feladataikat. A csak­nem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szo­cialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dolgo­zók érdekeit, törvényekben bizto­sított jogait. 7573 üzemi, intéz­ményi alapszervezetünkben, szak- szervezeti tanácsaiban, bizottsá­gaiban több mint 400 ezer vá­lasztott tisztségviselő tevékenyke­dik. A szakszervezetek az elmúlt -években, nagy figyelmet fordítot­tak a munkavédelmi felügyelet -ellátására; ebben a munkában a kevés számú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktivista vesz részi. A közösség szolgálatában A tanácstörvény végrehajtásá­ról szóló parlamenti beszámoló­ban hangzott el: ..A tanácsi szer­vezet. a tanácsok munkája társa­dalmi fejlődésünk követelményei­nek megfelelően alakult. A tör­vény kedvező hatása egyre hatá­rozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik ja­vulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szerveze­tük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés. A tanácsok ál­lamigazgatási szerveihez évente öt és fél millió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan másfél millió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az ál­lampolgároknak. A különböző szintű tanácsok száma, rí közigazgatás korszerűsíté­se és a terű átszervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbíza­tásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A taná­csok munkáját társadalmi akti­visták serege segíti, akiknek szá­ma eléri a félmilliót. Társadalom a fiatalokért, fiatalok a társadalomért Hazánk népességéből a 14—26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egy­ötödét kitevő ifjúság nevelésé­ben, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékeny­kednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százaléka, az egyetemi és főisko­lai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A X. kongresszus óta if jóságunk nagyobb szerepet játszik a köz­életben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt külön­böző testületek munkájában, fe­lelős posztok betöltésében. A fia­talok közéleti tekintélyének, te­vékenységének fokozódását ered­ményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mint­egy' 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocilalista brigád­mozgalomban. A KlSZ-védnök- séggel épülő nagy létesítménye­ken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. 100 ezrfen, i^upkáikodr^ák különféle szakkö­rökben. Az ámúlt Öt év alatt kö­zel 200 ezer diák fordította sza­bad idejének egy részét arra, hogy nyári építő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. Hatékonyabb munka — gyorsabb növekedés A szocialista gazdasági építő­munkánk eredményeként a nem­zeti jövedelem az 1970—1974 kö­zött átlagosan 6.5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 száza­lék helyett, várhatóan 35 száza­lékkal növekszik. A termelés ha­tékonyságának javulása révén, a növekedés több mini 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A ter­melékenység kedvező, alakulását előmozdította a termelés techni­kai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzett­ségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, vala­mint a szocialista brigádmozga­lom eredményei, a felszabadulá­sunk 30. évfordulójára és a kong­resszus tiszteletére kibontakozott munkaversenv. A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (X) 1970-74 30-33 IÁ. 5^6 1970-75 összesen 35 Gazdasági és társadalmi fejlő­désünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd fo­rintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a terv­időszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé, jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves terv­ben előirányzott, évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily mó­don szocialista iparunk produktu­mának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 szá­zalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot. Központi iparfejlesztési programok Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 szá­zalékkal — íeilődik a vegyipar. Új gyárak és termelőberendezé­sek üzembe helyezésével — leg­utóbb például Leninvárosban —» erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A terve­zettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósul­nak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás megszervezé­sével új termelési ág alapjait te­remtettük meg. A bútor- és a pa­píripar. a textil- és a textilruhá­zati, valamint a cipőipari re­konstrukciók sikeres megvalósítá­sával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszer- ipar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirány­zottnál kisebb létszám igénybevé­telével oldotta meg növekvő fel­adatait, így 1970—1974. között ter­melése növekedésének — a terve­zett 75—80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelé­kenység javulásából. Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredmé­nyesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal ha­ladta meg az előző ötéves terv évi átlagát MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Évi növekedési ütem (X) 1970-75 .«Vártiató, Tervezett ijSííí M-nlA 3.8-3 A lakosság ellátása szempontjá­ból döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelke­dik, sikeresen megvalósul a hős­program. Amint arról a sajtó már Korábban hírt adott. 1974-ben bú­zából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42.5 mázsát, cukorrépából több mint 360 má­zsát, burgonyából 126 mázsát ter­mesztettek a mezőgazdaság dolgo­zói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mezőgaz­daságból. mint 1970-ben. Kenyér­gabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk ke- nyérnekvalót. A fejlődő állatte­nyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak száma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt. mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korsze­rűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új faj­ták meghonosításában, az iparsze­rű termelés bevezetésében, a ter­melés szakosításában A TOT legutóbbi ülésén meg­állapították, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagy­sága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bő­vült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenysé­gük szabályozására, a nemkívána­tos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági tsz-ek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív ke­reső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalma­zottaik száma 107 ezer. A szocialista integráció segítségével Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egvre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyel­mének reflektorfényébe helyez­ték a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat. amelyekben meghatá­rozó jelentőségű a szocialista or­szágok szerepe és súlya. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kül­kereskedelmi forgalmunk 62 szá­zalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovietunióval bo­nyolítjuk le. öt év alatt a szo­cialista országokba irányuló ki­vitelünk 85—90 százalékkal, a tő­lük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST ke­retében sok nagy jelentőségű egyezemény kidolgozásában, meg­valósításában veszünk részt. Két- és több oldalú megállapo­dást írtunk alá egyes alapanya­gok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár, azbesztkombinát, ferroötvözetgyár közös létesítése, vegyipari együtt­működés kialakítása stb.) Az in­tegráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasá­gi fejlődésünk lehetőségei. A szo­cialista országok erőinek egyesí­tése, nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés minden oldalú fejlesztése a KGST-országokkal. gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és ma­rad. Jövedelmek: pénzben és természetben A két kongresszus közötti idő­szakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes szá­mítások szerint öt év alatt a la­kosság egy főre jutó reáljövedel­me 25 százalékkal, az egy kereső­re jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormánv ismert in­tézkedései eredményeként a mun-J .kSsÓk és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál na­gyobb. Így például az állami ipar­ban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot. 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot, ért el. Ä termelőszövetkezeti tagok közös­ből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Egy főre jutó növekedés |X/ Keresetek in) Állami ipar Tsz-tagok közösből származó 3803 jövedelemé 3540 3138 3115 1970 1974 ---------------­1 970 1974 A lakosság jövedelmében, élet- körülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a tár­sadalmi juttatásoknak. Míg 1970- ben 48,3 milliárd forintot fordítot­tak pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokra. 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban ré­szesülő családokban jelenleg az egy gyerekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyer­mekgondozási és az anyasági se­gély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénzügy- miniszteri expozé szerint a gyer­mekgondozási segély évi összege megközelíti a 2.6 milliárd forin­tot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklőd­tek a különbségek az egyes csa­ládok. háztartások jövedelmei kö­zött. csökkent az alacsony­jövedelmüek aránya. 200 milliárdos kiskereskedelmi forgalom A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztá­sának u .'nvonala, korszerűbbé vált annak összetétele. A kiske­reskedelem eladási forgalmáról szóló KSH-tájékoztató szerint 1970-ben a la­kosság 139 mil­liárd forintot költött el az üzletekben és az éttermek­ben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliár- dot. Erőtelje­sen nőtt az élel­miszerek és a vegyes iparcik­kek forgalma. Húsfélékből például már 1974-ben több volt az egy fő­re iutó fo­gyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogrammot. Ez 11 kilogrammal több. mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcik­kekből, amelyek magukba foglal­ják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47.6 milliárd forint­ról 74,2 milliárdra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974-ben pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és meg­takarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente 6—9 milliárd fo­rinttal nő. 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igény­be vett hitelek forintösszege az 1970 évi 13 milliárdról 1974-ben 19 milliárdra emelkedett. Ennek az összegnek megközelítően a fe­lét fordították lakásépítésre és vásárlásra. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer lakás épül. vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A tár­sadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti össze­tétele és a lakások felszereltsége. Amint azt a Munkánk, eredmé­nyeink című pártkiadványunk közli, 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt, 1974- ben ez az aránv 36 százalékra re dukálódott. Ugyanakkor a három és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra, a víz­vezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 százalékra emelkedett Gyorsan nő a háztar­tások villamosenergia- és gázfo­gyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt hasz- ' háló fögráS7*tók,’ tóábhér: rhá' már meghaladja a rriíásfél millióíT *í2vl-v iZü£j2Ik>Al Ä-Xv-1-r* ' Közkinccsé válnak a kultúra vívmányai Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közok­tatás, a közművelődés, mind na­gyobb mértékben válhattak köz­kinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvo­dás korúaknái, akiknek érdeké­ben az állami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekele száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Érdekes képet ad a Munkánk, eredményeink című pártkiad­vány a lakosság iskolázottsági színvonalának emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az ál­talános iskola 8 osztályát elvég­zettek száma kétmillió 690 ezer­ről kétmilió 900 ezerre, a közép­iskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is jelentős a javulás. A szakmunká­sok aránya 32 százalékról 37 szá­zalékra emelkedett, a szakképzet- len dolgozóké pedig 40 százalék­ról 34 százalékra csökkent. Az általános iskolát befejező fiataloknak 83.7 százaléka tanult tovább 1970-ben. jelenleg a to­vábbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot. Szakmai végzett­séget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mint­egy 40 ezerre emelkedett. A dol­gozók általános iskolájában mint­egy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti levelező ta­gozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. Az életforma szerves része Az MSZMP Központi Bizottsá­gának múlt év márciusában a közművelődés feilesztéséről ho­zott határozata megállapította: „A műveltségi színvonal emelkedé­sében. a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődésben dolgozók munká­jának. A továbbtanulás, a rend­szeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendsze­resen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgal­makban több mint 200 000 fő vesz részt Növekszik az ismeretszerző, tudományos-búvárkodó mozgal. mák hatóköre, a különféle szak­körök. klubok tevékenysége az utóbbi években megélénkült”. Mindezt további tényekkel is ér­demes kiegészíteni. Könyvek és olvasók Hazánkban 1974 végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszerveze­ti önálló és fiókkönyvtár műkö­dött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyarapodott és az összes könyv­tári könyvek száma jelenleg meg­közelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 mil­lió kötetet kölcsönöztek ki az ol­vasók. A tanácsi és a különböző tár­sadalmi szervek összesen 2850 aj iLTujyelődé.si ot,thi}nt tartanak fenn az országban Az amatőr művé­szeti csoportok száma közel 10 ezer. előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. A magyar könykiadás fejlődését bemutató statisztikai közlemény­ben olvasható: hazánkban 1970- ben összesen 28 138 kiadványt je­lentettek meg 85,5 milliónyi pél­dányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt. A múlt esztendőben 32 741 kiadvány je­lent meg több mint százmillió példányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodal­mi könyv volt. A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egymilliárdról 1.6 milliárd forint­ra, a falusi lakosság könyvvásár­lásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. Milliárdnyi sajtótermék A lakosság tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézmé­nyekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példány­száma mintegy 100 millió pél­dánnyal nőtt. és 1974-ben már meghaladta az 1.2 milliárdot. 1974-ben a párt központi lapja, a Népszabadság átlagosan naponta háromnegyed millió példányban, a megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Tár­sadalmi Szemle havi példányszá­ma meghaladja a 40 ezret, a Párt­élet című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyó­iratok. lapok alkalmankénti pél- dánvszáma tavaly 365 ezer volt. A rádióelőfizetők száma megha­ladja a két és fél milliót, de az üzemben levő rádiókészülékek száma 4 millió körül van, mint­hogy nagyon sok család két vagy több készüléket is tart. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt. Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelent­heti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus hatá­rozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak vagy a meg­valósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenek­előtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtizede bevált helyes politikai irányvonalát. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom