Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA szükségletei szerint a növekvő követelményeknek is megfelelően változott a propagandisták összetétele. A politikailag jól képzett propagandisták között nőtt az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Folyamatossá vált a módszertani képzésük. A propagandisták tartalmi és módszertani munkájának segítése céljából írásos segédanyagokat készítettünk. A járási, városi pártbizottságok egyre rendszeresebben tájékoztatják a propagandistákat a helyi kérdésekről. Az üzemek, községek és az alapszervezetek egy részében vált még csak rendszeressé a tájékoztatás. A politikai vezetőképzés és továbbképzés bázisává vált megyénkben az oktatási igazgatóság, amely a marxizmus—leninizmus elmélete tanításának és a káderképzésnek elismert pártintézménye. Az esti egyetemi osztályok száma 30-ról 42-re emelkedett. Négy év alatt 152 fő kapott az esti egyetem szakosító tagozatán főiskolai oklevelet, és 302 fő államvizsgázott a kétéves szakosítón. Az esti egyetemet 887-en végezték el, közülük 622 párttag, 176 nő. A kádertovábbképzés magas szintű formáját a speciális kollégiumot 470-en végezték el. A marxista—leninista esti középfokú iskolák színvonala tovább fejlődött. Négy év alatt 5152 fő végezte el eredményesen, közülük 2571 párttag, 1971 nő. A politikai követelmények növekedésével lépést tartva a pártiskolán az elméleti képzéssel együtt, a gyakorlati pártmunkára készítettek fel • 3678 párt- és tömeg- Ezervezeti vezetőt, vezetőségi tagot, propagandistát és agitátort. Kiemelkedik e képzésből az öthónapos pártiskola, amelyet 281-en végeztek el. A tömegszervezetek jelentősen hozzájárultak a marxizmus—leni- r.ízmus eszméjének terjesztéséhez. A KISZ-propaganda eredményesen segítette a fiatalok közéleti, politikai aktivitásának fokozását, erősítette a KISZ kommunista jellegét. A szakszervezetek a párt politikájának megértését, a szocialista közgondolkodás terjesztését állították propagandamunkájuk középpontjába. A munkások egyre nagyobb számban vesznek részt a szakszervezeti politikai oktatásban. Tájékoztatás, tömegkommunikáció, politikai irodalom A tömegkommunikációs eszközök elterjedése tovább folytatódott. A havonta előfizetett hírlapok száma 45 ezerrel nőtt, számuk meghaladja a 250 ezret. Jelentősen növekedett — különösen a községekben — de a külterületeken is — a politikai napilapok száma. Naponta a családok több mint feléhez jutnak el. A megyében évente átlagosan 8_ ezerrel nőtt a televízió-előfizetők száma. Jelenleg több mint 100 ezer család rendelkezik televíziókészülékkel. Rádiókészülék szinte valamennyi családban van. A politikai irodalom és pártfolyóiratok olvasottsága a pártmunkával lépést tartva fejlődött. Havonta 7000 pártfolyóirat jár a megyébe. Az évente eladott politikai irodalom értéke 1,5 millió forintról 3 millió forintra növekedett. A pórtszervek, szervezetek hely; tájékoztatását szolgálja a megyei pártbizottság 1971 óta megjelenő Tájékoztatója, amely eljut minden olyan településre, ahol pártalapszervezet működik. Pártbizottságunk napilapja, a Petőfi Népe az agitációs és propagandamunkában. a tömegtájékoztatásban alapvetően jól szolgálta pártunk politikáját. Segítette a X. kongresszus, az időközben megjelenő párt- és kormányhatározatok megismertetését, mozgósított annak végrehajtására, terjesztette a jó tapasztalatokat, bírálta a hibákat. Reagált a helyi közvéleményre, hozzájárult ahhoz, hogy a megyében mind többen ismerjék, helyesen értelmezzék és jól hajtsák végre pártunk politikáját. Napilapunk 1972 óta új formában, korszerű eljárással készül. A szerkesztőség és a lap előállító; a kezdeti nehézségeket nagyrészt leküzdötték. A lakosság körében az új formában, sok képpel megjelenő újság mind kedveltebbé válik. Napi példányszáma 16,5 ezerrel nőtt, most meghaladja az 52 ezret. A közoktatás helyzete A közoktatás intézményei közül elsősorban az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzés fejlesztése volt a célunk. Az óvodai ellátottság 53 százalékról 68 százalékra javult. Ezt eredeti tervünk háromszoros teljesítésével értük el. Megfelelő ütemben hajtottuk végre a felső tagozatos körzetesítést, ezzel javult a szak- rendszerű oktatásban részesülők aránya. Az általános iskola 8 osztályát 16. életévükig befejezek aránya 92 százalékra nőtt. Az általános iskolai diákotthonok száma 16-ról 19-re emelkedett. Fokozatosan csökken az általános iskolák ellátottsága közötti színvonalkülönbség. A tanyai iskolák villamosítása befejeződött, a tanyai kollégiumi akció pedig tovább fejlődött, új kollégium épült Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán és megkezdődött az építés Lajosmizsén és Bó- csán Egyik legsúlyosabb gondunk az általános iskolai hálózatfejlesztés területén jelentkezik, mert számolni kell a városi és községi iskolákban a gyerekek számának növekedésével, ugyanakkor a tanyai iskolák további csökkenésével. Tovább javultak — elsősorban az ipari — szakmunkásképzés feltételei. Megszűnt a szakmák túlzott specializáltsága, lehetővé vált az egyes üzemek sajátos igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodás. Ez különösen megyénkben jelentős, ahol sok kisüzem működik változó jellegű profillal. Szakmunkásképzésünk magasabb színvonalúvá és nyitottabbá vált. A mezőgazdasági szakmunkásképzés fejlődése viszont elmarad a követelményektől. A középiskolai hálózat mennyiségileg nem változott. A 26 középiskola között azonban a belső arányváltozás a szakközépiskolák javára tovább folytatódott. A demográfiai változás és a pályaválasztási nevelőmunka hatására 68 százalékról 78 százalékra nőtt a nyolc osztályt végzettek továbbtanulási aránya, a továbbtanulók 21 százaléka gimnáziumban, 19 százaléka szakközépiskolában, 69 százaléka szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. Á középiskolában a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 51 százalékról 60 százalék fölé emelkedett. Az egyetemre, főiskolára felvettek közül 48 százalék munkás-paraszt fiatal. A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását és továbbtanulását segítő és felkészítő tevékenység sok irányú. Különösen kiemelkedő az egyre tu- datosabbá váló pedagógiai, valamint az anyagi segítés. A felnőtt- oktatásban résztvevők száma mintegy 50 százalékkal emelkedett. Elhelyezési körülményeiben, a személyi feltételekben, valamint az oktató-nevelő munka színvonalában fejlődött megyénk öt felső- oktatási intézete. Kecskeméten: a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara és a Felsőfokú Óvónőképző Intézet; Baján: a Tanítóképző és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskola Kara jelentős tényezők a megye és a városok szellemi, társadalmi, gazdasági, kulturális életében. Az elmúlt öt évben nappali és levelező tagozaton megközelítőleg négyezer hallgató kapott diplomát. Az intézetek egyre inkább eleget tesznek annak a követelménynek, hogy hallgatóik megfelelő szakmai fel- készültséggel. ideológiai tisztánlátással. a társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges, a követelményeknek megfelelő emberi magatartással kezdjék el tevékenységüket munkahelyükön. A megye szakemberellátását se_ gítik a Budapesti Műszaki Egyetemmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a Szegedi Orvostudományi Egyetemmel kötött szocialista szerződéseink. Tovább bővült a nemzetiségi nyelvoktatás az iskolában, több mint 40 százalékkal nőtt a nemzetiségi nyelvet tanulók* kétszeresére emelkedett a nemzetiségi óvodák, illetve óvodások száma. Jelenleg 17 általános iskolában folyik — elsősorban német és szerb-horvát. valamint szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, három iskolában — Garán. Hercegszántón, Katvmáron — pedig nemzetiségi nyelven oktatnak. A tudományos élet. a kutatómunka fejlődik. Ennek lehetőségei mindjobban — elsősorban felsőoktatási intézeteink megerősödésével — napjainkban bontakoznak ki. A közművelődés fejlődése A közművelődés fejlődése következtében a megye lakosságának műveltségi színvonala — a jelentős történelmi hátrány mérséklésével — emelkedett. Űj kezdeményezések honosodtak meg. A Baján megrendezett vízgazdálkodási, a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem szakemberek széles körét vonzza megyénkbe, a a Duna menti folklórfesztivál a népművészet ismerőinek és művelőinek nemzetközi rangú találkozójává vált. A kecskeméti népzenei találkozókon az ország öreg és fiatal népzenészei ismertették meg a város lakóit az élő népdallal. Megújult a népművészet: a fafaragók, pingálók. hímzők, kékfestők és keramikusok kiállítási és működési lehetőségei bővültek. Megújultak a szakszervezeti napok és ifjúsági találkozók, valamint olvan rendezvénysorozatok, mint a kiskunhalasi zenei napok, a kiskun napok, a bajai napok stb. Nőtt a TIT-előadások száma az ipari üzemekben, gyarapodott a könyvtárak könyvállománya. Javult a műkedvelő művészeti csoportok munkája, az ifjúsági klubok tevékenységének belső tartalma. A Katona József Színház művészi munkája, a Kelemen László Színpaddal bővülve a színházművészet értékeit gazdagította.^ A Forrás a szépirodalmi és művészeti publikációk megjelentetése mellett egyre inkább a hazai szociográfia műhelyévé válik. Az aktív társadalmi közéletre nevelést, a közösségi érzést erősítő formák, ä marxista világnézetet terjesztő rendezvények gyakoribb jelenségek az intézményekben. Az ismeretterjesztés tartalma nem igazodott megfelelően ahhoz a változáshoz amely az általános műveltség szerkezetében kialakult a természettudományok javára. Az évenként kiosztásra kerülő művészeti díjak jelentős ösztönző erővel és ranggal bírnak. A megalakult és az ez évben felépülő Kodálv Zoltán Zenepedagógiai Intézet, a keramikusok országos továbbképzését szolgáló Kecskeméti Kerámia Stúdió, a szovjet és magyar művészek Zománcművészeti Alkotó Telepe az ipar- és zeneművészet további fejlődésének lehetőségét teremtik meg. Az anyagi erők összefogásával felépült öt községi, megújult három községi művelődési ház. Elkészült a megyei művelődési központ szerepét Is betöltő kecskeméti művelődési ház és a kiskőrösi művelődési központ. Kiskőrösön felépült, tíz községünkben korszerűsödött a könyvtár, javult filmszínházaink technikai felszerelése. A múzeumi hálózat négy további egységgel bővült, s jelentősen növekedett az ifjúsági klubok száma is. Az erőfeszítések ellenére városaink közül csak Kecskeméten és Kiskőrösön van megfelelő művelődési központ, a művelődési házak közül az épület állagát tekintve minden ötödik, a művelődéstechnikai eszközökkel való ellátottság szempontjából pedig közel fele nem felel meg a követelményeknek. A közművelődési könyvtárak az alapterületet tekintve a kidolgozott normatívák 50 százalékát érik el. nem megfelelő a megyei könyvtár elhelyezése sem A múzeumi hálózatunknak nincs kellő számú kiállítási helyisége. A javuló személyi feltételek ellenére a megyében dolgozó köz- művelődési szakemberek iskolai végzettsége felkészültségének szakmai szintje alacsony, és továbbra is nagy a cserélődés. A művelődési házak látogatóinak, a könyvtárak beiratkozott olvasóinak döntő többsége fiatal, a 30 éven felüli korosztály nem kapcsolódik be kellő számban a közművelődés szervezett formáiba. A bejárókkal, ingázókkal, a tanyán lakókkal való foglalkozás, munkásszálláson lakók művelődése nem kielégítő. V. A pártélet kérdései A megye pártszervei és -szerve, zetei eredményesen dolgoztak a X. kongresszus, az 1970. évi megyei oártértekezlet határozatainak megvalósításán, A beszámolási időszak a megyei pártbizottság irányító munkájának szerves részét képezte a határozatok egységes értelmezésének, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének napirenden tartása. A helyi pártszervek és szervezetek a végrehajtás feladatait egyre gyakrabban intézkedési tervekben rögzítik. Ezek száma azonban még túlzottan sok, mivel inkább határozatjellegűek, általánosak és terjedelmesek, sokszor nem a konkrét helvi feladatokat tartalmazzák, másolják a felső szervek határozatait, intézkedési terveit. A párt politikájának megyei megvalósításában érvényesült a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysége. Pártszervezeteink nevelő, szervező munkája, a pártélet tartalmi és szervezeti fejlődése, a pártfegyelem erősödésének hatására párttagságunk döntő többsége teljesíti a Szervezeti Szabályzat szerinti kötelességét, mintegy 80 szá-- zaléka aktíván részt vesz a pártmunkában. Ezt .jól segítették az évi beszámoló taggyűlések, a pártmegbízatások teljesítésének évenkénti számonkérése és értékelése. Ugyanakkor a párttagok egy része nem áll ki a párt politikája mellett, saját, munkaterületén passzív szemlélője a hibáknak, a torzításoknak. úgy viselkedik munkahelyén, lakóhelyén és magánéletében. mintha semmi kötelezettséget nem vállalt volna a párttal szemben. Ez a magatartás gyengíti a párt cselekvési egységét. A pártszervezeteinkben a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége az esetenként jelentkező nézetkülönbségek, vélemény- eltérések leküzdése útján, pártszerű vitákban alakult ki. A párttagok döntő többsége a Szervezeti Szabályzat, szerint él és dolgozik. Ugyanakkor egyes párttagoknál jelentkezett eszmei lazulás, eszmei bizonytalanság, a forradalmi éberség és fegyelem hiánya, eszméinktől idegen magatartás. a hatalommal való visszaélés. A X. kongresszus óta, különösen a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata után erősödött a fellépés az ilyen szemlélet visszaszorítására, következetesebb és határozottabb lett a fe- lelősségrevonás is. Megyénk pártszervei és szervezetei a lenini normák szerint működtek, az úi követelmények alapján fejlődött a pártszervek és -szervezetek munkamódszere. A testületek munkájában érvényesült a kollektív vezetés. A gyakorlat igazolta, hogy helyes volt az év végi beszámoló taggyűlések bevezetése.' Az növelte a pártvezetőségek felelősségét, az éves munka értékelése jó alapot adott a fogyatékosságok menet közbeni megszüntetéséhez, a feladatok meghatározásához, segítette a pártmunka színvonalának javítását Erősödött az irányító, ellenőrző munka, csökkent a feladatok elvégzésében a párhuzatnosság, az irányító pártszervek több segítséget adnak az alapszervezetek munkájához. Ezt, azonban nehezíti, hogy változatlanul sok a terméketlen írásos munka* Fejlődött a döntések előkészítése. Ebben jelentős szerepe van a választott munkabizottságoknak. az alkalmi aktívacsoportoknak és a pártcsoportok munkájának. * * * A megyei pártbizottság a Központi Bizottság határozatainak végrehajtásával, a megye fejlődését szolgáló koncepciók kidolgozásával, a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Határozatainak meghozatalában igényelte és hasznosította a pártszervek és -szervezetek, az állami gazdasági és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tapasztalatait, javaslatait. A lehetőségeket azonban még nem használtuk fel megfelelően A városi pártbizottságok munkájában javult az üzemi munkások politikai, kulturális'neveléséül vei, gazdasági helyzetével,; élfetú; körülményei javításával * Válő^tÖ^ rődés. Fejlődött a várospolitika pártirányítása. Erősödött a városi és járási pártbizottságok együttműködése, mindenekelőtt a városellátás javítása, a bejáró munkásokkal való foglalkozás terén. és más közös feladatok megoldásában. Tovább javult az alapszervezeteket irányító munkájuk tartalma és módszere. A járási pártbizottságok irányító munkája igazodott a megváltozott körülményekhez (járási tanácsok megszüntetése, községek hatáskörének növelése). Nőtt önállóságuk, számos ösztönző kezdeményezés a járási testülettől indul el A községi, üzemi, intézményi pártszervek irányító, ellenőrző tevékenysége a kongresszus óta jelentősen fejlődött. Hatáskörük bővült, feladatkörük és felelősségük megnőtt. Többségük a terület és az ott működő alapszervezetek tényleges irányítójává vált. Munkájukban egyre jelentősebb helyet kap a községpolitikai kérdésekkel való foglalkozás. Ugyanakkor számos helyen, mindenekelőtt a 2—3 alapszervezetet irányító kisközségi pártvezetőségek munkájában sok a formális elem, irányító munkájuk alacsony színvonalú, területükön nem, vagy csak részben érvényesül a helyi pártszervezet irányító, ellenőrző szerepe. A X. kongresszus határozatának megfelelően az irányító pártszervek kiemelt feladatként foglalkoztak az alapszervezeti munka fejlesztésével. Ennek egyik jele, hogy javult a pártcsoportok tevékenysége, megnőtt szerepük a taggyűlések előkészítésében, a pártmegbízatások hatékonyságának ellenőrzésében. Javult és fejlődött az alapszervezetek gazdasági ellenőrző szerepköre. A fejlődés azonban nem mindenütt egyenlő értékű, jó néhány alapszervezet még mindig felülről várja a kezdeményezést és nem egy területen alacsony színvonalú még a szervezeti élet, különösen a kisebb létszámú pártszervezetekben. A társadalmi és tömegszervezetek pártirányitása A X. kongresszus óta a társadalmi és tömegszervezetek pártirányítása számottevően javult, hatékonyabb lett. Általában kialakult a helyes munka- megosztás, csökkentek az átfedések, érvényesült szervezeti önállóságuk, kevesebb a beavatkozás, nőtt a felelősségük. A pártszervek és szervezetek többsége érti és helyesen, alkalmazza az irányítás lényegét, eszmei, politikai útmutatást nyújtanak számukra, figyelembe veszik a szervezetek eltérő sajátosságait, felépítését, tradícióit. A tomegszervezetek pártirányí- tásá azonban a pártszervezetek erejétől függően különböző hatékonysággal érvényesül. Több gyengén működő alapszervezetben az irányító munka lassan fejlődik, alacsony színvonalú, módszerében sok a formális elem. A KISZ közvetlen pártirányításának megvalósítása érdekében a pártszervezetek megkülönböztetett módon foglalkoztak a KISZ-szervezetekkel. Javult a KISZ pártirányítása, fejlődtek módszerei. Mintegy 2000 fiatal párttag végzi pártmunkáját a KISZ-ben. Beszámoltatásuk, tájékoztatásuk kezd rendszeressé válni. A pártirányítás fejlődése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak eredményesen dolgoztak a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásán. A Kommunista Ifjúsági Szövetség jól szervezett politikai akciókkal, demonstrációkkal (For- radalmi Ifjúsági Napok, Szelidi- tavi kis VIT stb.) politikai kiállásra tudta serkenteni megyénk ifjúságának jelentős részét. A KISZ által kezdeményezett termelési m&zjgaírhak.1 — ^y^úhök- s'éMek,' kommunista szombatok, építőtáborok — farsadálmi' rangra emelkedtek, és a KISZ keretein túl kedvezően hatnak megyénk fiatal nemzedékének szemléletére, életfelfogására. Az ifjúsági brigádmozgalomban mintegy 14 000 fiatal vesz részt; az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” mozgalomhoz több ezer fiatal csatlakozott. Lassú a KISZ munkájának fejlődése, befolyásának erősödése, a munkás- és parasztfiatalok között és a lakóterületekén. A Hazafias Népfront mozgalom jelentős szerepet tölt be a szövetségi politika, a közjogi, a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, településfejlesztési, a művelődéspolitikai, népesedéspolitikai feladatok végrehajtásában. A tanyai népfrontbizottságok eredményes munkát végeztek a tanyán élő lakosság tájékoztatásában, különböző fórumok szervezésével elősegítették közéleti szereplésüket, mozgósították őket a társadalmi akciókban való részvételre. Eredményes akciókat hajtottak végre a tanyai kollégiumok, óvodák, bölcsődék, felszabadulási emlékparkok építésében, a környezetvédelem szervezésében. Békegyűlések, szolidaritási akciók, baráti találkozók szervezésével a lakosság széles rétegeihez juttatják el a párt külpolitikáját. Barátságvonátok indításával jól szolgálták a szocialista országok megismerését, a népek közötti barátság erősítését. A szakszervezetek politikai szerepe, tömegbefolyása, szervezeti ereje, társadalmi elismerése az elmúlt években tovább erősödött. Eredményesen közreműködtek a megye iparának fejlesztésében, segítették az üzemekbe bekerülő dolgozók beilleszkedését, munkássá válását. Jelentős szerepet vállaltak a bejáró dolgozók nevelésében. Fejlődött a szakszervezeti tömegoktatás és a nevelőmunka. Segítik a szocialista, munkaverseny, a közel 48 000 dolgozót tömörítő szocialista brigádmozgalom, az üzem- és munkaszervezés, az újítómozgalom, a munkavédelem, a hatékonyság, az ésszerű takarékosság, a minőség javítását. Hatékonyan működtek közre a dolgozók érdekeinek képviseletében. Eredményesen szorgalmazták a munkakörülmények javítását, a bérek indokolt emelését. Egyre jobban élnek a szakszervezeti jogkörökkel. Fejlődött a döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési jog gyakorlása. Kevésbé érvényesül a kifogásolási (vétó) jog. Lassan fejlődik az üzemi demokrácia, a munkahelyi demokrácia jobb érvényesítését szorgalmazó munkájuk. Megyénk társadalmi, politikai életében elismerésre méltóan teljesítik fontos pártmegbízatásukat a munkásőrség tagjai. Döntő többségük példamutató a termelőmunkában, 62 százalékul, szocialistabrigád-tag. Az alegy ségek egyre jobban szociálist! közösségekké válnak, nevelő hatásukat mutatja a párton kívül: munkásőrök párttaggá válása. Fejlődött a parancsnoki állomány politikai, szakmai vezetési képessége. A megye munkásőregy- ségei készek és képesek feladatuk teljesítésére. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervezete a honvédelmi elő- és utóképzést, a honvédelmi propagandamunkát, a sportmunkát, a párt határozatainak szellemében szervezi, irányítja. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a tartalékosok honvédelmi versenyének V. országos bajnoksága megszervezésével, valamint a „Hírős Kupa”, könnyűbúvár- és modellezőbajnokság megrendezésével. Eredményeikkel is hozzájárultak a lakosság, az ifjúság hazafias és honvédelmi neveléséhez, a párt honvédelmi politikájának végrehajtásához. • * * Kádermunkánkban a kongresszus és a megyei pártértekezlet, „határozatának megfelelően a káderpolitikái elvek következetes betartására törekedtünk. A kongresszus óta tett különböző intézkedések — párthatáskör érvényesítése, ellenőrzés javítása, továbbképzés, hatáskörök decentralizálása — eredményeként a káder munka fejlődött, a káderpolitikai elvek egészében érvényesültek. Fejlődött a káderekkel való törődés. Munkájuk értékelése, a dicséret, elismerés és segítő bírálat kezd a kádermunka részévé válni. A párt szervezeti helyzetének alakulása 1974. június 30-án megyénk 972 alapszervezetében 27 518 tag volt. A beszámolási időszakban az alapszervezetek száma 116- tal, a párttagok száma 3820-szal (16 százalék) nőtt. A lakosság 4,8 százaléka tagja a pártnak. A taglétszám gyors ütemű növelése továbbra sem indokolt. A párttagság 71,4 százaléka eredetileg munkás és paraszti foglalkozású. A beszámolási időszakban párt- szervezeteink 5559 új tagot vettek fel. A felvettek 55,6 százaléka fizikai dolgozó, 44 százalékuk az iparban, 34 százalékuk a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozik. Többségük harminc év alatti fiatal, 36,8 százalékuk nő. A párttagság összetételében emelkedett a nők aránya, nőtt a fiatalok száma és aránya, javult a párttagság műveltségi szintje. Csökkent a 8 általánosnál alacsonyabb, nőtt a közép-és felső fokú végzettségűek aránya. A politikai iskolát végzettek száma 2826-tal nőtt. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatát követően javult a pártszervek és -szervezetek tagfelvételi munkája. Csökkent a gyors növekedés, a felvettek háromnegyed része fizikai dolgozó. Tudatosabbá, tervszerűbbé vált a mérlegelés, jobban érvényesülnek a követelmények. Az új tagok többsége a különböző társadalmi, közéleti munkában kitűnt pártonkívüliek soraiból kerül ki. A kiválasztásban, nevelésben nagyobb szerepet kaptak a pártcsoportok és a tömegszervezetek. A KJSZ-ajánlá- sok aránya 64 százalékról 80 százalékra nőtt. Fejlődtek a pártmunka végzésének anyagi, technikai feltételei. 1972-ben elkészült a megyei pártszékház, megoldódott két nagyközségi pártbizottság, egy községi pártvezetőség és 17 községi körzeti alapszervezet elhelyezése.
