Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szőlőtelepítésre készülnek Borotán Nyereséges esztendő PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKIJN MEGYEI BIZOTTSÁG ÁNAK NAPILAP IA XXX. évf. 28. szám Ára: 90 fillér 1975. február 2. vasárnap Kádár János aGanz-Mávagban a kiskőrösi járás termelőszövetkezeteiben A Ganz-Má vág Vagon- és Gépgyár kommunistái pártérte- kezletct tartottak az üzemi művelődési központ nagytermében. A- pártértekezleten részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A képen: Károly József, a Híd gyáregység lakatos csoportjának vezetője, alapszervezeti párttitkár megnyitja a pártértc- kezletet. (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felv. — KS) Pártértekezletekről jelentjük A XI. pártkongresszus elé terjesztendő dokumentumokat megvitató és a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések után, az utóbbi két hétben megyeszerte egymást követték a községi, üzemi pártértekezletek, s az összevont taggyűlések. A helyi pártszervek az alapszervezetek küldötteiből álló pártértekezleteken adtak számot az elmúlt négyévi munkáról, a X. pártkongresszus határozatainak helyi megvalósításáról. Ugyanakkor a párt helyi fórumain is állást foglaltak a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzatot módosító tervezet elfogadásáról. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállaial szarvasi üzemének dolgozói simítják a homokbuckát a borotai határban. Évente ötszáz—hatszázezer hektoliter bor terem a kiskőrösi járásban. Ez több mint tíz százaléka az ország bortermésének. Jó esztendőben, amikor elemi csapás nem éri a szőlőt, hétszázezer hektoliter fölé emelkedik az ösz- szes hozam. A tavalyi szüret korántsem volt ilyen kedvező a Kiskőrös környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és szak- szövetkezetekben. A vártnál jóval kevesebb és alacsony cukortartalmú szőlő termett. Az 1974-es év mérlege mégsem lesz veszteséges a kiskőrösi járás szövetkezeteiben. A tavaly előtti bortermésből még maradt tartalék, amely kiegyenlítheti az ágazat csökkent eredményét Jó volt 1974-ben az almatermés. A soltvadkerti Szőlőskertben 1973- ban 73, tavaly 78 vagon téli almát szedtek le. Egyik-másik gazdaságban az őszibaracktermés .ett magasabb a vártnál. A járás szántóföldi növénytermesztésében a búza és a kukorica hálálta meg a gondoskodást. A kiskőrösi járás tíz mezőgazdasági termelőszövetkezetében 35,6 mázsa lett a búza átlagtermése. A járási átlag 34,1 mázsa. Kukoricából hektáronként 37,2 mázsát termesztettek a téeszek. A járási átlag ennél alacsonyabb, dé' a körzet talajadottságait figyelembe véve, így is kielégítő a kukoricatermés. Ez előmozdítja az állattenyésztés fejlesztését 1975- ben. A kiskőrösi járásban főként a baromfji- és a szarvasmarha- tenyésztésben értek el jelentősebb eredményt 1974-beij. A bócsai Petőfi, a íülöpszállási Vörös Csillag, a császártöltési Kossuth Tsz, valamint az imrehegyi Üj Élet Szakszövetkezet a legnagyobb baromfitenyésző gazdaság. A bócsai téesz pecsenyecsirkén kívül 46 ezer hízott libát értékesített. Mindezek végső soron hozzájárultak ahhoz, hogy a kiskőrösi járás tíz termelőszövetkezete és tizenegy szakszövetkezete nyereséggel zárta az 1974-es esztendőt. A huszonegy mérlegbeszámoló közgyűlés közül az elsőt február 7-én Bócsárí, á Petőfi Termelőszövetkezetben tartják. Az utolsó 19-én Soltszentimrén lesz az Ezerjó Szakszövetkezetben a kiskőrösi járásban.Jó gazdasági évet zárnak a bajai járás termelőszövetkezetei is. A kenyér- és takarmánygabona átlagon felüli hozama, valamint a jó kukoricatermés ebben a körzetben is az állattenyésztés fejlesztését segíti. Példa erre a bács- bokodi Aranykalász Tsz, amely közepes méretű hizlaldájából tavaly 5215 vágósertést adott át köz fogyasztásra. Eoben a szövetkeze toen a tenyésztő niunka is jelentős. A gondozók 653 ellés- ből 5973 malacot neveltek fel. A bácsbokodi Aranykalász Tsz hizlaldájából az idén 6200 vágósertést aKarnak értékesíteni. Régi épületeicet alakítana« át elone- velóneK. Ezzel tíz-tizenöt százalékkal növekszik majd az állattenyésztő telep teljesítő képessége. A borotai Borota Termelőszövetkezetben a szőlőtermesztés fejlesztésére áldoztak nagyobb ősz- szeget. 1976-ban 45,1 hektáron olaszrizlinget telepítenek. Tavaly ennek a munkának az előkészületeit végezték. Elegyengették a talajt és javítják lápfölddel, szerve'anyaggal, termőképességét műtrágyával növelik. A kiöregedett szőlők és parlagterületek helyén néhány esztendő múlva gépi szüretre alkalmas nagyüzemi ültetvény díszük. K. A. A községi pártértekezletek sorában tegnap tartották meg tanácskozásukat Soltvadkert párt- alapszervezeteinek küldöttei. Részt vett és felszólalt a nagyközség pártértekezletén Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. A helyi pártirányítás fejlődését jelzi, hogy az addigi községi ceúcsvezetőseg helyett 1973-ban létrejött a helyi pártbizottság, amely biztosítva a munka folyamatosságát, megnövekedett hatáskörrel és önállósággal irányította, szervezte és ellenőrizte a X. pártkongresszus határozatainak, s a IV. ötéves terv helyi «élkitűzéseinek megvalósítását. A község vezető politikai testületének erről a négyévi munkájáról szóló beszámoló jelentését Hirsch Imre, a pártbizottság titkára terjesztette a pártértekezlet elé. Beszámolójában a. pártbizottság a helyi sajátosságokból adódóan hangsúlyozottan szólt a szövetkezeti gazdaságok fejlődéséről. a szocialista tulajdon erősödéséről, s annak a gazdálkodásra, és gondolkozásra gyakorolt kedvező hatásáról. A többi között kitűnt a beszámolóból, hogy a helyi mezőgazdasági üzemek —• a tsz és a két szakszövetkezet — 1970. évi 41 milliós termelési értéke 1973-ban már meghaladta a 110 millió forintot. A szakszövetkezetek közös vagyona ugyanebben az időben 50 millióval gyarapodva meghaladta a 130 milliót. Megszilárdult a József Attila Tsz helyzete is. Míg 1970-ben 3 milliós veszteséggel zárta az évet, 1973-ban több mint 3 milliós tiszta nyereséget mondhatott magáénak, s három év alatt csaknem megháromszorozódott a halmozott termelési értéke. Kedvezően alakult a szövetkezetek. együttműködése is. A tervidőszak elején két szakszövetkezet közös beruházásban egy 20 ezer hektoliteres bortárolót épített..-Tavaly újabb együttműködési megállapodás jött létre a Jóreménység és a Szőlőskert Szakszövetkezet között egy, évi *0 ezer hektoliteres kapacitású palackozó megépítésére, amelynek üzembe helyezése jövőre várható. A további feladatokról szólva, egyebek között a korszerű nagyüzemi szőlőtelepítés — 1980-ig mintegy 300—400 hektáron — folytatását, a táblás szántóföldi gazdálkodás megkezdését, az ÁFÉSZ és a szövetkezetek összefogásával egy sertésfeldolgozó húsüzem létrehozását és nem utolsósorban a Szőlőskert Szak- i szövetkezet és az IGV együttműködésében egy — mintegy 200—300 személyt foglalkoztató — üzem létrehozását jelölte meg a pártbizottság. A beszámolót követően igen aktív vita bontakozott ki. A pártértekezlet küldöttei, közöttük Szőrfi Istvánná, az ÁFÉSZ dolgozója, Nyúl Ferenc, a költség- vetési üzem munkása, Ignácz István iskolaigazgató, Lázár István, a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet párttitkára. Bokros Lajos, a Szőlőskert Szakszövetkezet elnökhelyettese, Nagy Károly, a tanács elnöke szinte egymásnak adták át a szót a saját munka- területükön elért négyévi eredményeket és a gondokat egyaránt érintve. * Ugyancsak tegnap délelőtt került sor Kecskeméten, a Bács- Kiskun megyei Tanács apparátusi pártértekezletére. A küldötteket és a meghívottakat Gerőcs István megbízott párttitkár üdvözölte, név szerint is köszöntve Terhe Dezsőt, a megyei párt- bizottság titkárát és dr. Gajdó- csi Istvánt, az MSZMP megye: végrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét. Az értekezlet levezető elnöke dr. Glied Káróly ezután javaslatot tett a napirendre, amelynek elfogadását követően Gerőcs István szóbeli kiegészítést tett az írásban előterjesztett beszámolóhoz. A beszámoló részletesen _ taglalta a hivatali munka legfőbb kérdéseit, az agitációs és propagandamunka tapasztalatait, a pártélet kérdéseit, a tömegszervezetek életét és munkáját, majd meghatározva a további feladatokat, javaslatokat tett azok megoldására. Végül tartalmazta a pártszervezet állásfoglalását a kongresszusi irányelvekkel, illetve a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban."' " A beszámoló feletti vitában összesen 26 küldött kért szót, s nagy felelősséggel, szakértelemmel és elkötelezettséggel szóltak az elért eredményekről és a következő időszak tennivalóiról. Felszólalt a vitában Terbe Dezső elvtárs is. Az értekezlet további részében megválasztották a 31 tagú párt- bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. * A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat hét pártszervezetének küldöttei is tegnap tartották pártértekezletüket, amelyen részt vett többek között dr. Káros Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Kákái Ferenc, a a vállalati pártbizottság titkára összefoglalta a kongreszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat alapszervezeti vitáit, majd szóbeli kiegészítést fűzött a pártbizottság négyéves tevékenységéről szóló írásos beszámolóhoz. A pártbizottság titkára mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a vállalat hét pártszervezeténél jó politikai hangulatban, a kommunista felelősségtudat jegyében zajlottak le a beszámolók, valamint a vezetőségválasztó taggyűlések. A tanácskozások kedvező légkörét az elmúlt négy évben elért politikai és gazdasági eredmények alapozták meg. A vállalat fejlődése ebben az időszakban felgyorsult. Az 1970. évi 575 millió forint építési és szerelési termeléssel szemben 1974-ben 880 millió forintot ért el. Ezen belül a lakásépítés részaránya 35-ről 60 százalékra emelkedett. A technológiai fejlődés, s az üzem- és munkaszervezési intézkedések lehetővé tették, hogy a negyedik ötéves tervre előirányzott terveket időarányosan túlteljesítsék. A vállalat saját beruházásait sikerrel hajtotta végre. Rövidesen megkezdi termelését a házgyár. A dolgozók részére nemrég új, 500 személyes munkás- szállót avattak Kecskeméten. A tervidőszak alatt összességében az eszközállomány ötszörösére növekszik.' Kókai Ferenc ezután beszélt a szocialista munkaversenyben elért nagyszerű eredményekről, a bérezés kérdéseiről, a pártszervezetek politikai, ideológiai tevékenységéről. A . pártépítésről szólva megállapította, hogy 70 új párttagot vettek fel, s az alapszervezetekben jelentősen továbbnövekedett a munkások aránya. A beszámolót élénk vita követte, majd a küldöttek 31 tagú vállalati pártbizottságot választottak. Villan} oltástól a csempéig 3. oldal Falu (Gátér) — a város vonzásában í. óidul Művelődés, irodalom, művészet S. oldal Szállítják a terményt a tárolóból a bácsbokodi termelőszövetkezet takarmányosai. (Pásztor Zoltán felvételei.) Idén is növeli exportját az Alupigment A Kőbányai Könnyűfémmű Kecskeméten levő Almíniumpigment gyáregysége pár éves működése alatt először zárta az esztendőt nyereséggel. A múlt évi tervek elkészítésekor még mintegy 600 ezer forintos veszteséggel számoltak a gazdasági vezetők, ám a fiatal üzem termelésének felfutása néhány milliós nyereséget eredményezett. A kedvező fordulat bekövetkezésében az e* *• Szabó Péter a galvanizálóban nyomóhengerek rezezését vésrzl. portórak emelkedése is játszott némi szerepet, ugyanis a pigmentüzem gyártmányainak kétharmadát külföldi üzletfelek vásárolták meg. 1975- ben továDD növeli exportját a gyáregység. A múlt év derekán befejeződött a kecskeméti üzemben egy beruházás, amelynek révén évi 300 tonna alumíniumpasztával többet állíthatnak elő. A pasztagyártó kapacitás bővülése lehetővé teszi, hogy az idén 150 tonna áruval többet adjanak tőkés exportra, mint tavaly. 1975-ben összesen 2300 tonna alumíniumpasztát, -flippert, -festéket és -port készít a gyáregység. Ezeknek a termékeknek körülbelül 70 százaléka exportra készül. 1974-ben megkezdődött a munka a galvanizáló részlegben, ahol a vállalat központi gyára részére készülő alumíniumfólia előállításánál használt nyomóhengerek rezezését végzik. Az idén már bérmunka vállalására is futja a galvanizáló kapacitásából. Ebben az évben várhatóan, megnövekszik a gyáregység tavaly önállóan ki kísérletezett terméke. az alumíniumtisztító folyadék iránti kereslet. Az elszürkült fémfelület fényessé változtatható cikk tömeges előállítására felkészült az üzem. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Nehézipari Minisztérium közösen meghirdetett anyag- és energiatakarékossági mozgalmában a Kőbányai Köny- nyűfémmű kecskeméti gyáregysége is részt vesz. Műszaki, adminisztratív és fizikai dolgozókból külön brigádot szerveznek, amelynek az lesz a feladata, hogy a takarékoskodási lehetőségeket felkutassa. Az üzem termékeinek egyik legfontosabb alapanyaga a lakkbenzin. A komplex brigád erőfeszítései legfőképpen arra irányulnak majd, hogy az energiahordozó fajlagos felhasználásának csökkentésére módot találjon. A. T. S. • Ma kai István, Makai János és Dell Lajos a „B” malomsoron dolgozik. • Patai László aluminiumhulladékol adagol i tépőgépbe. (Opauszky László (elvételei.)
