Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

1975. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Az elnökasszony mondanivalója A kecskeméti járás kommunis­táinak képviseletében a megyei pártértekezletre megválasztott negyvennyolc küldött egyike Far­kas Jánosné, a járási párt-végre­hajtóbizottság tagja, a kerekegy­házi — három szövetkezet egye­sülésével létrejött — Kossuth Szakszövetkezet elnöke. Kérdé­sünkre: milyen mondanivalót „visz” magával a megyei pártér­tekezletre. a következőket vála­szolta : — Először is a szakszövetkezeti tagság háláját szeretném tolmá­csolni a személyes életüket jobb­ra fordító intézkedésekért. Mert a szociális ellátással kapcsolatos rendelkezések gyümölcse most érik be. Erkölcsi, politikai hatá­suk nehezen fejezhető ki szavak­ban Ezeket az embereket látni kell az első járadék utalványával a kezükben. S ha ehhez még a szakszövetkezet is ad segítséget, márpedig ad, sok helyen, úgy iga­zán biztonságban vannak. A szak­szövetkezeti tagság nagy többsé­géről van szó. azokról, akik igen nehéz körülmények között, gyen­ge homokon dolgoztak és dolgoz­nak még mindennap a megélhe­tésért. Ezeknek az embereknek fáj az öregedés. Ebben a csodála­tosan más világban szeretnének fiatalok maradni, vagy legalább is sokáig élni még. Tisztelettel szeretném kérni a szakszövetkezeti tagságunk öregei nevében, hogy még egy utolsó lehetőséget nyújtson pártunk azok számára, akik ebből az ellátásból valamilyen ok miatt kimaradtak. Tegyék az illetékesek még egy­szer lehetővé, hogy azok is meg­válthassák a járadékjogosultsá­got, akik ezt eddig nem tették. Biztosan összegyűjtöttek már any- nyi pénzt, vagy a szövetkezet ki­fizeti a rászorulók számára. Így jóvátehető lenne az a súlyos hi­ba is, amelyet egyes felelőtlen vezetők az öregekkel szemben el­követtek. Mert az igazsághoz saj­nálatosan az is hozzátartozik. Aztán: a szakszövetkezeti közös munkában tagként rendszeresen, s egyre nagyobb számban részt vevő nőre sainós. nem terjed ki a többi dolgozó nőt megillető gyermekgondozási segély- Jó len­ne, ha teljesülne egyszer ez a na­gyon sok fórumon elhangzott ké­rés. mert ebben a szövetkezeti tag­ság fiatalításának egyik módját is látnánk. Már eddig is sokat tettünk mindazért, ami a szocialista elvek következetes megvalósítása téma­köréhez tartozik. A kedvező fo­lyamat sok szakszövetkezetünk­ben elindult és igen jó irányba halad. Figyelemre méltó az előre­lépés a dolgozók szakmai-politi­kai továbbképzésében. Tisztesség­gel fejlesztik a szövetkezeti de­mokráciát, egyre inkább fejlődik a közös tevékenység is, s nem egy szövetkezetünkben tekinté­lyes közös és tiszta vagyon képző­dött, képződik. Megfontolt egye­sülések zajlottak le az elmúlt idő­szakban. A szellemi és anyagi tő­ke okos koncentrációja szükséges. Ahol azonban semmi nem indo­kolja áz egyesülés ésszerűségét, nem szabad végrehajtani. ­Továbbá: időben kiadott és köz­érthető jogszabályok szülessenek. Ez ugyanis megkönnyítené a munkánkat. És még valami: pártalapszerve- zeteink az eltelt időszakban igen nehéz, bonyolult helyzetben dol­goztak. Munkájuk összességében szép eredményt hozott. Ez pedig a szakszövetkezetekben ténykedő kommunisták helytállását tanú­sítja. Szükségesnek érzem meg­említeni, hogy fokozottabban él­jünk a párttagok, pártmunkások erkölcsi elismerésével. De általá­ban, mindazok elismerésével, akik szocialista hazánk fejlesztésén, építésén szívvel-lélekkel dolgoz­nak. Az elismerő, értékelő szó ha­tása igén nagy, a további mun­kában kamatozik P. I. A császártöltési párttagok képviseletében Császártöltés párttagságát két termelőszövetke­zeti dolgozó képviseli a megyei pártértekezletcn: Kirschner Jánosné, a Kossuth Tsz baromfitenyésztő szakmunkása és Jónás Dániel, a termelőszövetke­zet elnöke. Mind a ketten a kiskőrösi járási párt- bizottság tagjai. A tsz-elnök az előző pártbizott­ságban is tevékenykedett, a fiatalasszony a febru­ár 8-i járási pártértekezleten, életében először ka­pott ilyen felelős megbízatást. Császártöltésen a közelmúltban egyesült Kos­suth Tsz a legfőbb gazdasági tényező. Az 5200 hek­táros gazdaságban a napokban megtartott zárszám­adó közgyűlésen 8 millió forintos nyereség felosz­tásáról döntött a tagság. Bizonyos, hogy a náluk kedvezőbb talajadottságú szövetkezet is elismerést vívna ki ezzel az eredménnyel. Búzából tavaly 47,1 mázsa, kukoricából 55,5 mázsa termett hektáron­ként. A növénytermesztésnek 13 millió, az állatte­nyésztésnek 21 millió forint a bevétele. Igen jelen­tős a baromfiágazat, amely az 1974-ben megkezdett korszerűsítéssel nagyüzemivé válik. 1974-ben 80 vagon baromfit értékesített a Kossuth Tsz. Ebben a gazdasági sikerben ott van annak a szakszerű munká­nak az eredménye, amelyet Kirschner Jánosné végez. Még kislány korában választotta élet­hivatásul a mezőgazdaságot, ami­kor az általános iskola után ta­nulónak jelentkezett a termelő- szövetkezetbe. Az egyik dunán­túli szakiskolában szerezte meg a baromfitenyésztő szakmunkás­képesítést. Pályaválasztásában édesapjára, a közelmúltban el­hunyt Petz Tamásra, a termelő- szövetkezet alakító tagjára hall­gatott. A közélet iránti érdeklő­dését édesanyja fejlesztette ben­ne, aki éveken át tanácstagként tevékenykedett Császártöltésen. Kirschner Jánosné 1971 óta párttag. A férjével egyidőben kérte felvételét a téesz pártaalp- szervezetébe. A fiatalasszonyt nemrég pártvezetőségi tagnak választották és a nőfelelősi tiszt­séget bízták rá. A társadalmi te­vékenységre sok időt fordít, de .a munkahelyén is mindig helyt • Együtt könnyebb a tanulás. áll. Ha éjszakai műszakban dol­gozik, még kevesebb a pihenő ideje, hiszen a tanulás és az ott­honi munka lefoglalja. Kisfiáit nagy gonddal neveli. Jancsi még első osztályos, de elvárja, hogy segítsen az édesanyja a tanulás- •ban. Gabi, a kisebbik még böl- csödés. Kirscherné a/Kossuth Termelő- szövetkezet párttagjainak a kép­viseletében beszámolt a kiskőrösi járási pártértekezleten a császár­töltési szövetkezeti gazdák mun­kájának eredményéről. Ha a me­gyei pártértekezleten szót kap, miről beszél? DIVAT, ÖLTÖZKÖDÉS KGST-ülésszak Kecskeméten A KGST ruhaipari gazdasági- műszaki tudományos együttmű­ködési és öltözködéskultúrával foglalkozó állandó munkacso­portja évenként más-más tagor­szágban rendezi meg a szakértők értekezletét. Az idei, sorrendben ötödik ülésszak február 24. és 27. között tanácskozik Kecskeméten, a Technika Házában. A KGST-ülésszakot a Könnyű­ipari Minisztérium irányításával a Magyar Divatintézet szervezi és koordinálja szakmailag. (MTI) Irodalmi műsorok A TIT és az Univerzum ven­dégeként Bács-Kiskun megyébe látogató Weöres Sándor és Ká­rolyi Amy pénteken este 7 óra­kor a Tudomány és Technika Házában találkozik az olvasók­kal. Szombaton délelőtt a kecske­méti Óvónőképző Intézetben és a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnáziumban nyílt magyar órán vesznek részt. Kora délután a tiszakécskei bábosokkal, kó­rustagokkal és a citerazenekar- ral ismerkednek. A nagyköz­ség művelődési központjában 16 órakor kezdődik ~az irodalmi mű­sor a közreműködésükkel. Ismét egy kis tél Csütörtökön ismét jelentkezett egy kicsit a tél. A hóesés a föl­deknek adott enyhe takarót, az utakon nem sokáig maradt meg. A KPM UTINFORM jelentése sze­rint Borsod, Nógrád és Szabolcs megyében négy-nyolc centiméter, másutt általában 1—2 centimé­ter hó esett. A MÁV-nál sem okozott prob­lémát a hóesés. A Volán vala­mennyi hajnali, reggeli járata rendben — egy-egy irányból az erősen csúszós utak miatt né­hány perces késéssel — megér­kezett rendeltetési helyére. Egy brigád három tagja A Kiskunsá­gi Ruhaipari Vállalat három évvel ezelőtt részleget létesí­tett Gátéron. Az itt dolgozók közül többen a vállalat félegy­házi gyárában sajátították el a szakmai alapismerete­ket. majd be­tanították az üzembe később belépő társai­kat is. A rész­legben jelenleg harminc hely­beli asszony és lánv dolgozik, akik Köhler József né irá­nyításával igye­keznek kifo­gástalan minő­ségű bébi-, lányka- és női ruhákkal hoz­zájárulni a gyár eredményeihez. A fiatal részlegvezetőnő elmond­ta., hogy ő is gyárban tanulta kilenc évvel ezelőtt a szakmát, majd megszerezte a ruhaipari technikusi végzettséget. A kis üzem két brigádjával elégedett, úgy a Lenin, mint a Martos Flóra nevét viselő kollektíva részt vesz a szocialista versenymozgalom­Nagy figyelmet igénylő munkát, a készáru vasalá­sát végzi Babót Istvánné, akit szintén a részleg legjobbjai között emlegetnek. ban. Az utóbbi időben — nem utolsósorban a verseny hatására — sokat javítottak a kezük alól kikerülő termékek minőségén. Ugyanakkor rendszeresen patro­nálják a helybeli óvodát is. Felvételeink a Martos Flóra­brigád három tagját mutatják be munka közben. Szabó Jánosné nemcsak szor­galmáról, hanem szaktudásá­ról is közismert az üzemben. A kezéből kikerülő ruhával már nem sok dolga van a meósnak. MEGVALÓSULÓBAN A KORMÁNYHATÁROZAT Kedvezően alakul a zöldségellátás A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a IV. ötéves terv során két ízben is kormányhatározattal támogatott zöld­ségtermelés hozamai az idén tovább növekednek, és az el­múlt évinél kedvezőbben alakul a lakosság és az ipar ellá­tása. — Elmondom, hogy. nálunk a Kossuth Tsz-ben hogyan ösztönö­zik tanulásra a szövetkezeti dol­gozókat és családtagjaikat. A mezőgazdasági szakmára jelent­kezőknek, az ipari szakközépis­kolai, egyetemi és főiskolai ta­nulóknak ösztöndíjat alapított a szövetkezet. 1975-ben ily módon tizenegy fiatal továbbtanulását támogatja a Kossuth Tsz. öt­évenként jubileumi jutalmat kapnak a szövetkezet dolgozói, a nyugdíjasok, járadékosok jöve­delmét ugyancsak kiegészíti a közös gazdaság. K. A.—P. Z. 1973-ben a tervek szerint a nagyüzemek és a kitermelők nem növelik a termőterületet, ellen­ben a gazdálkodás intenzitásá­nak növelésében rejlő lehetősé­geket igyekeznek még jobban ki­használni. A-szántóföldi zöldség- termelők — az előirányzat sze­rint — 1,6 millió tonna zöldsé­get adnak, az elmúlt évinél 10 százalékkal többet. Az üzemek egy része termelési rendszerekbe tömörült, ezek a gazdaságok iparszerű, világszín­vonalon álló módszereket alkal­maznak. A termelési rendszerek az elmúlt évi 1800 hektárról 2500 hektárra növelik a vörös­hagyma vetésterületét, és idén először 1000 hektárról szüretel­nek fűszerpaprikát. Ezer hektár­ral növelik és ezzel 3000 hek­tárra bővítik a paradicsomter­mesztési rendszer területét, s idén először kerül terméklistá­jukra a zöldborsó, 3000 hektár­ról takarítják majd be ezt a konzervipari alapanyagot. A ter­melési rendszereken kívül is egész sor gazdaság korszerű gé­pi technológiát alkalriiaz, egye­bek között 6000 hektáron zöld­babot termesztenek modern el­járásokkal és gépekkalj A mezőgazdasági üzemek a feldolgozóipar kiszolgálására egy­re több esetben hosszú lejáratú termelési szerződést kötnek part­nereikkel. Miután a tartósító­iparok az idén 5,7 százalékkal növelik a termelésüket, ennek megfejelően a zöldségtermelők a nyári időszakban nagyobb téte­leket küldenek majd az üzemek­nek. A konzervipar — 5 száza­lékkal fokozza a zöldségkokzerv- gyártást, s ehhez több paradi­csomra, paprikára, zöldbabra és uborkára van szükség. A zöld­ségkonzerv-export 8 százalékkal növekszik. A tavalyihoz képest 16 százalékkal több zöldség- és bur­gonyakészítményt ad a mélyhű­tőipar. (MTI) A gátéri részleg első dolgozói közé tartozik Kalapács* Margit, pedig még alig múlt tizenhét éves. (Opauszky László felvé­telei.) Gyorsmérleg a tavalyi gyógyszer- fogyasztásról Az Egészségügyi Minisztérium­ban megkezték az elmúlt év KÍ/ógy^erforgalmi adatainak érté­kelését. Az előzetes adatokról dr. Harangi György, a minisztérium gyógyszerügyi osztályának veze­tője tájékoztatta az MTI mun­katársát. — Tavaly a gyógyszertárakban forgalomba hozott gyógyszerek értéke meghaladta az ötmilliárd forintot, ez 12,3 százalékkal több, mint 1973-ban volt, ezenkívül a kórházak és más fekvőbeteg-el­látó intézmények 1,1 milliárd fo­rint értékű gyógyszert használtak fel, amely az előző évi gyógy­szerfogyasztáshoz viszonyítva 8 százalékos emelkedést jelent. ■— A gyógyszertárak forgalmá­nak növekedése — a szakembe­rek szerint — csak részben ve­zethető vissza a fokozott gyógy­szerfogyasztásra. A beváltott gyógyszer-receptek száma ugya­nis tavaly 155 millió volt, s ez az előző esztendőhöz képest csu­pán 4,3 százalékkal több gyógy­szervényt jelent. — A gyógyszerforgalom meny- nyiségi növekedéséhez jelentősen hozzájárult a csecsemőtápszerek iránti nagyobb igény is:' a gyógy tápszerekből két .évvel ez­előtt mindössze 308 tonna fo­gyott, 1973-ban viszont Dániából A nép tulajdonában III. A reakció igazi arca A Kisgazdapárt Nagy Ferenc vezette jobboldalának igazi arca mind inkáb leplezetlen formában mutatkozott meg. Nagy Ferenc a hároméves terv kérdésében hir­telen GYOSZ- (Gyáriparosok Országos Szervezete — a szerk.) vezetőket hív meg tanácsadóként -a Kisgazdapártba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: „A bankok államosítása a há­roméves terv egyik alappillérét ingatná meg.” A harcot a végletekig kiélezi, hogy a szociáldemokrata jobb­szárny is kiáll a bankok államo­sítása ellen. Saját pártvezetősé­gén belül azt. az indokot hangoz­tatja, hogy „kommunista kezde­ményezéshez nem csatlakozha­tunk, mert az pártunk presztízsét veszélyezteti”. A valóságban persze, a szociáldemokrata jobb­oldal elsősorban és mindenek­előtt a magyar nagytőkét védel­mezi, mert benne látja a hátvé­det ahhoz, hogy a Magyar Kom­munista Párt által követett népi demokratikus irány helyett, a polgári demokrácia irányába te­relje a magyar fejlődést. A szociáldemokrata baloldal másként vélekedik: „A Szociál­demokrata Párt elsősorban és mindenekfelett szocializmust akar és sohasem téveszti szem elől, hogy a szocializmus útja az államosításon keresztül vezet” — olvashatjuk a Népszava 1947. má­jus 11-i számában. — Ezért volt az, hogy a MKP 1945 utáni első kongresszusán nyomban határo­zottan és félreértést kizáró mó­don állást foglalt az egész hitel­ügy államosítása melleit. A párt­vezetőség és a tervbizoltsúg el­érkezettnek látja az időt, hogy az elvileg hangoztatott követe­lést most már közelebbről meg­vizsgálja. Ehhez az szükséges — és mihelyt a hároméves terv elő­készítő munkái befejeződnek, ez meg is történik —, hogy a kér­dést annak jogi, technikai, nem­zetközi és egyéb hatásai tekin­tetében behatóan megvizsgál­ja ... ” Kedvező visszhangra talál az MKP követelése a dolgozók tö­megei között. Május 21-én a Nemzeti Parasztpárl vezetősége is állást foglal a nagybankok ál­lamosítása mellett. Eközben a szociáldemokrata jobboldal hely­zetét egyre tarthatatlanabbá te­szi, hogy Csepel és Diósgyőr va­sasai, Pécs bányászai és általá­ban a munkásság pártkülönbsé­gekre való tekintet nélkül, tö­megtüntetéseken felsorakozik az MKP követelése mögé. Az állásfoglalást nem lehet to­vább halogatni. Levelek, üzemi határozatok tömege sürgeti a kormányt. Diósgyőr dolgozói Nagy Ferenc miniszterelnöknek írják meg, hogy „elkeseredésünk és türelmünk végső határán va­gyunk”. A címzett már nem kapta kézhez a munkásság követelését — megszökött! Ezzel a reakció fej nélkül maradt sorai megbom­lottak. Nagy Ferenc, mint isme­retes, nemcsak az államosítás elől, hanem elsősorban az össze­esküvésben betöltött szerepének lelepleződése miatt szökött kül­földre. 1947. június 16-án, pártközi ér­tekezlet határozta el a bankok államosítását' és miniszteri bizto­sokat küldött a nagybankok élé­re. A Magyar Kommunista Párt és a nép megint megnyert egy csatát. Persze, más dolog megegyezni, más dolog a megegyezést végre­hajtani, amikor még egyes párt­tokban a reakciónak nagy szava van. Az 1947-es országgyűlési vá­lasztások után ismét jobboldali puccskísérletekkel kellett szem­beszállni. Az MKP ezúttal is az építés programjával vívta meg az üközetet. Szeptember 6-án, a választásokat követő héten, a Hősök terén hatalmas tömeggyű­lésen ismertette kormányprog­ramját. Az első pont így hang­zott : „Haladéktalanul be kell fe­jezni, mégpedig október 31-ig a Magyar Nemzeti Bank és a nagy magánbankok államosítását.” Ismeretes, hogy az építőprog­ramra megmozdult tömegek ere­je elsöpörte a jobboldali akciót. Október 24-én a Miniszterta­nács elfogadta a bankok államo­sításáról szóló törvényjavaslato­kat, amelyeket november 21-én, ugyanaznap, amikor az Országos Nemzeti Bizottság a Pfeiffer-párt feloszlatását javasolta, az ország- gyűlés is egyhangúlag megszava­zott. , Ezzel a legfontosabb pénz- intézmények s velük több mint száz fontos iparvállalat, mintegy 30 000 munkással, az állam irá­nyítása alá került. Ez a kiemelkedő jelentőségű esemény, kapcsolatban a vele egyidőben lejátszódó politikai változásokkal, adta meg az ala­pot arra, hogy 1947. december 19-én, az MKP Politikai Akadé­miáján elhangozhassék: „Ma­gyarország népi demokrácia”. Kőszegi Frigyes Következik: Ez aztán az ünnep! csaknem 100 tonnát már impor­tálni kellett. Tavaly megkezd­te termelését az új körmendi tápszergyár, amelyben a régi táp­szerek helyett már csak új, kor­szerű gyermektápszereket készí­tenek. Elsősorban ennek köszön­hető, hogy a tápszerek forgalma tavaly már meghaladta az ezer tonnát, e meglepő forgalomnöve­kedés azonban összefügg a szü­lések számának kedvező alakulá­sával is. — A gyógyszerfogyasztásunk alakulásában kedvezőtlen tenden­ciaként értékelik a szakemberek a penicillintabletták forgalmá­nak növekedését. Ez a forgalom- növekedés indokolatlan, mert a penicillintabletták csak meghatá­rozott, baktériumok okozta fer­tőzések ellen hatásosak. A vírus­betegségek — például az influen­za és a meghűléses eredetű be­tegségek esetén — fogyasztásuk fölösleges. A forgalom alakulá­sából viszont arra lehet követ­keztetni, hogy sokan összeté­vesztik a penicillin-készítménye­ket a lázcsillapítókkal, és az or­vosok is gyakran engednek a betegek ilyen jellegű, indokolat­lan kívánságának — mondotta dr. Harangi György. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom